Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

1979. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK (W Klinkerpróbagyártás Bélapátfalván, az ország legnagyobb, újonnan elkészült cementgyárában hétfőn meg­kezdték a kiteker próba­gyártását A berendezések próbája szakaszosan történik. Már hetek óta folyik az úgy­nevezett nyersliszt készítése A begyújtott kiszárított és felfűtött kemencébe juttatott nyers lisztből állítják elő a künkért a cementgyártás fél­kész termékét. Hétfőtől foko­zatosan terhelik a gyár 1. számú tehcnológiai vonalának a kemencéjét. A cél óránként hetven tonna klin'ker terme­lése. Hétfőn már elérték az ötven tonnát. Ha sikerülnek a próbák, nemsokára sor ke­rülhet a cement gyártására is, és szeptember 1-ig az 1-es számú kemence technológiai szakaszán megindulhat a ne­gyedéves próbaüzem. A 2-es számú vonalon szeptember 1-ig végzik el a nyersliszt- gyártás előkészületeit, és a tervek szerint a berendezések teljes próbája után 1980 március végén megkezdhetik a folyamatos termelést. Növényvédelmi kör Az Óbuda Termelőszövetke­zetben nyolc hónapja hívták életre a növényvédelmi kört, mely azóta is nagy népsze­rűségnek örvend. A havonta egyszer megrendezésre kerü­lő programokon elsősorban az Iparszerű Dísznövénytermesz­tési Rendszer gazdaságainak dolgozói látogatják, de szíve­sen fogadnak minden érdek­lődőt. Az előadások témái: a dísz­növény, az üvegházi zöld­ség, a gyümölcs és a szőlő legfontosabb növényvédelmi problémát. Az előadásokat többnyire élénk vita követi. Ősz fejjel a volán mellett Beszélgetés dr. Perczel Tamással, az API igazgatójával Az Autóközlekedési Pálya- akalmassági Vizsgáló Intézet budapesti laboratóriumában évente több ezer gépkocsive­zető jelölt fordul meg. Pszi­chológiai vizsgálatok alapján itt döntenek például arról, hogy ha valaki öt alkalom­mal sikertelen gyakorlati vizsgát tett, alkalmas-e egy­általán járművezetésre. Az intézet páciensei között akad olyan is, akit kirívó közle­kedési magatartása miatt a rendőrség vagy a bíróság, esetleg a munkaadó kötelezett a vizsgálatra. Ide kerülnek azok a hivatásos gépkocsi­vezetők is, akik a megkülön­böztetett jelzéssel ellátott járműveket vezetik, vagy a nemzetközi forgalomban vesz­nek részt. Az intézetnek az utóbbi időben különösen sok mun­kát ad a fiatalkorúak és az idősek pszichológiai alkal­masságvizsgálata: tehát azo- ké, akik vagy nem töltötték be még a 18. életévüket, vagy pedig túllépték az ötvenötö­diket. Érdekes jelenség, hogy mind nagyobb számban je­lentkeznek gépkocsivezetői vizsgára az idősebb korosztály képviselői. Búról és a pálya­alkalmassági tapasztalatokról beszélgettünk dr. Perczel Ta­mással. az intézet igazgatójá­val: — A kezdő gépkocsivezetők vagy a vezetői engedélyre várók jelentős része valóban az idősebb korosztályból kerül ki. Velük kapcsolatban igen szélsőséges nézetek uralkod­nak. Az ellentábor szerint ad­minisztratív eszközökkel kel­lene meggátolni az idős em­bereket abban, hogy volán mellé üljenek, mert bizonyos koron túl már lehetetlen megszerezni azokat a jártas­ságokat, készségeket, amelyek nélkülözhetetlenek a vezetés­hez. Mások szerint az idős korral bizonyos pozitív tulaj­donságok járnak, mint pél­dául a megfontoltság, ki­egyensúlyozottság, bölcsesség, óvatosság, és ezek kiegyenlí­tik a képeségekben rejlő hiá­nyokat. Az igazság valahol a kát álláspont között keresen­dő. Tapasztalataink szerint ugyanis az öregedéssel párhu­zamosain valóban romlanak a fiziológiai képességek, például csökken az észlelhető hangok tartománya, de ez gyakorla­tilag nem befolyásolja a köz­úti közlekedés biztonságát Ami a megfontoltságot illeti, az is vitatható, sőt éppen azt tapasztaltuk, hogy ebben a korban ugrásszerűen megnő a kockázatvállalás. • Az idős emberek nagyarä- nyú részvétele befolyásolja-e a közlekedés biztonságát? — Ismeretes, hogy az idős gyalogosokat jóval több bal­eseti veszély fenyegeti, mint a fiatalabbakat. A statisztikai elemzések szerint jelentős mértékű rosszabbodás a 60. életév után következik be. Az életkor előrehaladtával ugyanis csökken a baleset el­kerülésének, illetve a veszé­lyes helyzetek kivédésének a képessége. A közlekedésben gépjárművezetőként részt venni, óriási felelősség, nagy követelményeket támaszt az emberrel szemben. Ennek el­lenére nem szabad az időseb­bek gépjárművezetői alkal­masságát általában megkér­dőjelezni. Mellettük szól a szo­morú statisztika ’s, hogy a legtöbb balesetet a 18—25 éves korosztály okozza, nolotí a gépjárművezetéshez szüksé­ges képességek vizsgálatánál a legjobb értéket ez a korosz­tály mutatja. Helytelen lenne tehát az életkor alapján a járművezetői alkalmasságról nyilatkozni, csupán egyéni teljesítmények, képességek és személyiségjellemzők figye­lembe vételével nyilvánítha­tunk véleményt. • Milyen vizsgálatok alaptan dönthető el az alkalmasság vagy az alkalmatlanság? — Vizsgálataink kiterjed­nek a reakció-idő elemzésére, az észlelés és feldolgozás in­tervallumára, a döntéshez szükséges időre, valamint a helyes és helytelen döntések arányára a különböző konf­liktushelyzetekben, a szenzo- motóros és a pszichcmotoros teljesítményre. A vizsgálati személyeknek viszonylag egy­szerű feladatokat kell végre­hajtaniuk, a közlekedésben való részvétel ennél lényege­sen bonyolultabb. Mégis, aki­ket alkalmatlanoknak minősí­tettünk, többnyire megfelleb­bezik a döntést. Ók a már A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVESZ 20. életévüket betöltött nőket és férfiakat villamosvezetői munkakörbe. Feltétel: általános iskolai végzettség. A kezdőkereset túlóra nélkül havonta: 4400 Ft Évente 8000 Ft forgalmi juttatás. A tanfolyam idején a bérezés a kollektív szerződés szerint. Nyugdijkorkedvezmény. Szükség esetén munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvilágositás a Felvételi Irodán: Budapest VII., Kertész u. 10. Telefon: 221-440, 1489-es vagy 1695-ös mellék. ismert feladatokat megismé­telhetik, de újabbakat is _el kell végezniük. A kiegészítő feladatok — sebességbecslés, útvomalkövetés szimulátorral, sebességstratégia megválasz­tása, valamint a pszichoszo- ciális magatartás vizsgálata — lehetőséget nyújtanak a pszichés teljesítmények komp­lex vizsgálatára. Az utóbbi három hónapban 158 ötvenöt évnél idősebb személy jelent­kezett nálunk vizsgálatra. Az 55—59 évesek között huszon­kettőt hivatásos, negyvenötöt pedig úrvezetői jogosítvány megszerzésére találtunk alkal­masnak, negyvenegy személy viszont alkalmatlannak bizo­nyult arra, hogy volánhoz ül­jön. A 60—64 évesek között egy sem akadt, aki jogosult lett volna hivatásos járműve­zetői engedély megszerzésére, és csak tízen voltak, akik beváltak magángépkocsi ve­zetőként. Huszonegy személyt el kellett utasítanunk. _ A 65 év felettieket — ez idő alatt tizenkilencen voltak —, saj­nos, kivétel nélkül el kellek tanácsolnunk a volán mellől. 6 Végül, mit tanácsol azok«, nak az Idősebb embereknek, :■&& akik csak most jutottak olyan helyzetbe, hogy gépkocsit vá­sároljanak, és azt maguk sze­retnék vezetni? — Természetesein az elmon­dottakból helytelen lenne olyan következtést levonni, hogy hizonyos életkor után már nem biztonságos részt venni a közúti közlekedésben. Ez egyéni adottságoktól is függ. Vizsgálati eredményeink azonban figyelmeztetőek. Nemcsak a kezdők számára... Intézetünkben bárki jelent­kezhet ellenőrző vizsgálatra, saját érdekükben még azok is, akik már 20—30 éve a volán mellett ülnek, A. E. Nyaralók a szigetcsúcson Minden évben visszatérnek Vadkacsaraj száll a Duna felett, a cserjés, füzes par­tok, csendes szigetnyúlványok lakói. Kisorosziba tart ve­lünk a komp, ahová már az út is romantikus. Nem csoda, hogy vonzza a táj a turistá­kat, a szabadságukat itt töltő pihenni vágyókat. Szervezett táborozok A bal oldali Duna-parton. közel a kompállomáshoz a hajdúnánási úttörőelnökség sátortábora tarkáink. Saját aggregátor fejleszti a vil­lanyáramot, de a biztonság és a romantika kedvéért a vi'harlámpásokat is kiakasz­tották a sátrak. elé. Van saját tollaslabda-pályájuk. Vidáman zajlik a pingpong­csata, s otthonról jött szakács biztosítja naponta a hazai íze­ket. Az ivó- és mosdóvizet a faluból szállítják. Igazi, ha­misítatlan tábori viszonyok fogadják az ideérkezőt. — Csak így érdemes nyaral­ni — állítja Fekete Intréné táborvezető. — Évek óta Kis­orosziban állítjuk fel a tá­borunkat még a nyár elején, aztán 11 naponként cseréljük a csoportokat. Vízparti nomádok A visegrádi oldalon a falu szélétől a szigetcsúcsig sora­koznak a kempingsátrak. Előttük szabad tűzön fő az ebéd, a napfénytől csillogó vízben bronzszínűre .bámult fürdőzők lubickolnak. Igazi nomád paradicsom ez, de aki a megszokott mindennapi komfortot kívánja, annak nem érdemes itt letelepednie. Né­hány dolog azonban még így is hiányzik. A falu határában még színes bóják jelzik a kijelölt szabadstrand helyét, de azon túl, száz métereken át semmi. Pedig a sátrak lakói egészen a folyó közepéig me­részkednek, mondván, itt se­kély a víz. Azt azért még is tőlük tudhatom meg, hogy néhány nappal ezelőtt a zá­tonyszigetnek azon a részén, amit a kisorosziak macska­lyuk néven emlegetnek, bele­fulladt a vízbe egy helybeli, kilencéves kisfiú. — Hiszen ha kiabált volna — mondják —, egyszerre ötvenen is ug­rottak volna a vízbe, de sen­ki sem vette észre. Másnap vetették partra a hullámok. A Pilist Parkerdőgazdaság gondozásában álló terület vad­kempingnek számít, ahová azonban bárki bármikor le­telepedhet fizetés nélkül. Mondják, hogy a mezőőr dol­ga a felügyelet, aki néha erre jár. Vannak, akik először diákkorukban eveztek fel idáig, aztán évtizedeken ke­resztül, szinte mindig ugyan­abban az időszakban, ügysz­akkor vernek, építenek tábort. — Régebben egy kis csa­torna zárta el az autók útját és nem volt ilyen zajos ez a hely — mondja a szabadságát töltő katonatiszt, akit az újab­ban megjelent italozó csopor­tok is nyugtalanítanak. Fel­verik az éjszakák csendjét, trágár beszédükkel megbot­ránkoztatják az embereket, semmibe veszik a kialakult íratlan szabályokat. A fiatal értelmiségi házaspár azt bi­zonygatja, mennyivel jobb ez a hely egy zsúfolt balatoni kempingnél. A háttér Két napon, át hívtam ered­ménytelenül interurbán a kisoroszi tanácsot, Mészáros hajosné tanácstitkárt, aki maga is bosszankodik á telefonközpont miatt. — Nem is tudom, mi tör­ténne. ha valakinek mentőt kellene hívnia — mondja. Akikkel a tanácsházán be­szélgettem, azt mondták, a tábor úgy jó, ahogy van. Nem lenne érdemes túlságosan sza­bályozni., Bizonyára sok eb­ben az igazság, magam is azt vallom, hogy sok, családias, egyszerű üdülőhelyre lenne szükség. Az elemi feltételek azonban sehol sem hiányoz­hatnak, ahol akár csak átme­netileg is több ember él együtt. így például szükség van alapvető információkra arról, mikor indulnak a vona­tok, hol és mikor rendel az orvos, s a külföldiekre való tekintettel nem ártana a több nyelvű tájékoztatás. A szú­nyogirtásról szóló értesítést például júniusi keltezéssel el­látva akasztották ki a fákra, noha aznap amikor a perme­tezők megjelentek, augusztus 3-a volt... — Mi sokat tettünk az Idén — jegyezte meg a tanácstit­kár —, többre nincs lehetősé­günk. A hely különben is ár­terület, hogy is fogadhatnánk el bármilyen hozzájárulást, ha különben nem fejleszthetjük. Az egész Dunát meg nem bójázhatjuk körül. Néhány figyelmeztető tábla azért nem tenné tönkre anya­gilag a tanácsot. Kovács T. István Éjszakai betonozás Az utóbbi hetek egy-egy munkanapján éjszakai műszak­ban betonozták a Petőfi-hidat. A betonozó brigád már a híd ötödik dilatációs szerke­zetén dolgozik. „CSŐSZ BÁCSI, loptam, hónom alá dugtam”, kiabáltuk gyermekkoromban. Egyikünk bekötött szemmel állt, s a töb­biek körötte ugrálva kiabál­tak. de már rohanni is kel­lett. mert a csősz utánunk eredt, kendőjét lekapva, s még bot is volt nála. Akit el­sőnek elért, az lett a csősz. Nem szerettem csőszködni. Futottam is mindig, úgy, hogy a szívem a torkomban dobo­gott, jaj, csak el ne kapjon. A csősztől félni kellett. Mi, gyerekek, bizony megdézsmál­tuk olykor a kerteket, és fu­tottunk veszettül, ha a kutya ugatását meghallottuk. Ezek a vad rohanások jutottak eszem­be, amikor megláttam a nagy­kőrösi határban az árok part­ján egy csőszforma embert. Puskáiét felfelé tartva üldö­gélt. Kicsit a régi izgalom fo­gott el, de erőt vettem hajdan­volt gyávaságomon, és megszó­lítottam. Illendően tettem, tudva a módját, idős ember­nek kijáróan. Mert bizony, amint arcára tekintettem, lát­tam, csak az illendőség bírja szóra a vadászkalap alól a vi­lágba éberen tekintgető szemű embert. Ha nem úgy szólok, ahogyan kell, meg sem fog látni a tekintet, a fül meg csak azt hallja meg, amit a szem is megenged. Hát köszön­tem, valahogv ígv: — Jónapot adjon isten! — Felkapta a fejét erre a szó­ra. s rámtekintett. Szemében huncut mosoly villant. — ... napot! — mormolta, de nem elutasítóan. Az én feladatom, hogy vigyázzak Egy fürtöt azért megehet... megjárta! Mert elkaptam bíz! Pedig telis-tele volt néki az ingderék szőlővel... — No osztán, hogy is mond­jam, megbillentettem a fene­kinél egy kicsit. El akart fut­ni nagyon, még a szőlőt is el­dobta volna. De rárikkantot­tam, azt mán megeszed, ha le. szedted! Azt csináltam én is, mint az egyszeri ember a dinnyetolvajjal. Elcsípte a bitangot, oszt ott, a helyszínen meg kellett enni a három lo­pott dinnyét. No. az biztos, hogy kifeküdt utána a főd szé­lire. — Őrizzük? — kérdeztem mindent tudóan, s a szőlőtáb­lára mutattam. Torkot köszörültem, s más­ként kezdtem el. — Sok itt a seregély, mert érik már! — tettem hozzá fé­lénken. Hátha szóra kap. Ka­pott is! — Sok ám! Na meg a két­lábú. aki azt hiszi, hogy ez a fegyveres ember csak a sere­gélyeket jött ki ijeszgetni. No, hát ezek osztán megállnak ott, hátul, ni! — s a mögöttünk el­terülő kukoricásra mutatott. — Ott lesnek. Hát azt, hogy hol vagyok. Mikor odébb me­gyek. befutnak ide, a sorok közé, osztán neki! Én erre persze a levegőbe durrantok, evvel — s a puskájára mu­tat —. erre aztán fut ám min- denik! Továbbra is tudva az ille­met. értem én, hogy mást sem kell tennem, C6ak fejbiccené- sekkel helyeselni. A nagykő­rösi Hugyák Miska bácsi már nekem mesél. Jó hallgatni. — Tegnap is hát nem jöt­tek azok a seregélyek, megjött aztán két busz is. diákokkal megrakva. Oszt neki a szőlő­nek. Mire ideérek, már csak Integettek, de jól megszedték magukat. No, meg az a fiatal­ember délután. Hát az jól A hetvenkét éves Miska bá­csi becsülettel őrzi a Közép- magyarországi Pincegazdaság szőlőjét. Az ügyelet szombaton kezdődött, reggel hattól dél­után ötig tart. — Az asszony este elkészíti nekem az ételt. Van hideg te­jes kávé. Csak hét éve men­tem nyugdíjba. Kovács volt az én becsületes mesterségem. 1952-ig önálló, utána meg a téeszben. így csak nekem van nyugdíjam. az asszonynak semmi. Esküvő után három gyerek meghalt, egymás után, elvitte őket a bélhurut meg a mellhártyagyulladás. Az akko­ri doktorok még nem tudtak így gyógyítani, mint mostan, így két gyerek él. A két fiam. egyik géplakatos, a másik Pes­ten, a reptéren dolgozik. — A nyugdíjam kétezer. Ki­jövünk mi az asszonnyal. Ka­pott most ő is 180-at. Na meg az a kis kert, ami van. abban a konyhába való mind megte­rem. így aztán nincs panasz­ra okom. Van egy kis megta­karított pénzünk. Még a gye­reknek is adtam az építéshez. Most azt szeretnék, ha elad­nám a kertet. De nem tudok meglenni levegő nélkül. Ezt a csőszködést is jobban azért, no meg a kis pénzért vállaltam. Míg mondja, szeme kutatva figyeli a sorokat. Keze pedig szorítja a puskát. — Tudja, furcsák manapság az emberek. Annyira el van­nak bizakodva, azt hiszik, minden az övék. S így vinnék el a mások közösét, ha nekem nem adták volna feladatul, hogy vigyázzak. Hát vigyázok, s ha jön a seregély, vagy egy kétlábú, a levegőbe durrantok, hogy megijedjenek. Csóválom a fejem illendően. 6 pedig folytatja: — Azért vannak ám ott. a vasútnál huncutok is — a tá­volba, a sínek felé mutat. — Azok az asszonyok csak incse- legnek s elbújnak előlem No. de rajtam ők már nem fognak ki. az biztos! LASSAN, NEHÉZKESEN feltápászkodik, s én is szede- lőzködöm. ő pedig kedvesen, némi huncutsággal szól: — Megkínálhatom ... Egy fürtöt azért megehet... Szalai Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom