Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

Egy jubileum kapcsán A baráti kapcsolat egy lánc­szemét megörökítő kép: Czine Mihály előadást tart a könyv­tárban. Intézményesített népműve­lésünk nyitánya előtt, 1968- ban ismerkedtem meg Czine Mihállyal, az irodalomtörté­nésszel. Egy tanfolyamon, a velencei SZOT-iskolában, ahol a népművelés jövőjét gyúrtuk-alakítottuk. Előadá­sának ez volt a címe: A mai magyar irodalom. Adytól kezd­te, majd Németh Lászlón át folytatva eljutott a közvetlen mához. Nagy Lászlóig és Sán­ta Ferencig. Mi, hallgatók, az előző, hetekig tartó okító felolvasásoktól kicsit álmosan, kicsit megfáradva szinte oázisban éreztük magunkat előadásán. Ö gördülékenyen, érthetően és élvezhetőén, anyaga teljes ismeretében ho- dászi (szatmár megyei) kiej- téssel-dallammal nem is elő­adást tartott már, hanem „pré­dikált”. Mindenki a személy és az előadás hatása alatt ál­lott. A feltűnő érdeklődés miatt az előadó aznap nem is tudott hazajutni. A tanfolyam végeztével, az előadásokból okulva ki-ki megpróbálta önmagának kör­vonalazni könyvtári és nép­művelési profilját. Én mint gyakorló könyvtáros üzemem­ben a Czine Mihály által vázoltakra alapoztam. Egy év­tized alatt nemcsak egy üzemben kapott a népműve­lés és a könyvtárgyakorlat új arculatot, hanem a városban is többen követendő példának tekintették ezt a formát. Leg­utóbb a Rádióban egy kerék­asztal konferencián — többek között — egy ilyen példának jogosultságát hangsúlyozták a beszélgetők. A napokban az új könyve­ket leltároztam. Elsőnek a Móricz Zsigmondról írt mo­nográfiát, Czine Mihálynak újólag is kiadott művét vet­tem kézbe. A katalógusra néz­ve látom az életrajzi adat­ból: 1929-ben született. Tehát ebben az évben 50 éves. Vácott, egy üzemben egy olyan irodalomtörténészt kell köszöntenünk, aki az egyete­mi katedrát összekapcsolta egy üzemi kultúrterem pódiu­mával, ezen a helyen tartot­ta mindig a legjobban előké­szített előadásait. Legtöbbször a „nagyok” jelenlétében a nagyokról. Vezető költőinket, Nagy Lászlót, Juhász Feren­cet egy-egy szerzői est alkal­mával ö mutatta be itt. Az öt évtized az Ö daliás termetén is nyomokat hagyott. „Távolabbról szól a dallam” — ahogy 6 mondja. De elő­adásai ma is tömegeket taní­tanak meg az olvasás szerete- tére. Petővári Gyula, a HAGY könyvtárosa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA^ A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK Szudáni lepkéktől ragacsos fonal Most és számítanak a kollektívára Műszaki konferencia a FICE-ben Szűkszavú jelentés, sok gond, bizakodó hangulat. Így jellemezhetnénk azt a légkört, amelyben a hét elején meg­tartott műszaki konferencia zajlott a Pamut fonóipari Vál­lalat váci gyárában. Az értekezlet után Karácso­nyi György főmérnökkel be­szélgettünk az első félév ered­ményeiről, s a hátralevő hóna­pok feladatairól. — Ez az esztendő jól in­dult: megvolt a tervezett lét­szám. s kedvező körülmények között dolgozhattunk — mond­ja. — Célunk az volt, hogy tervünkhöz képest lépéselőny­re tegyünk szert, ezért min­den tartalékot bevetettünk. Hogy milyen tartalékokról van szó? Elsősorban a gépekben rejlő lehetőségeket kutattuk fel. de például igyekeztünk bi­zonyos fokig visszatartani a szabadságolásokat is. A szak­munkástanulók közül a job­bakat tellesítménybérben fog­lalkoztattuk, ezzel ösztönözve őket a több munkára. Az ered­mény nem is maradt el: az első negyedévet 105 százalékos termelési terv- teljesítéssel zártuk, s pon­tosan 251 tonna fonalat gyártottunk. Ha jól emlékszem, a váci gyár­ban az év első három hónap­jában még sohasem értek el ilyen jó eredményt. — F.s jött a második ne­gyedév, amely — mint aho­gyan a műszaki konferencián hallottuk — tartogatott né­hány meglepetést. — lsen, bár el kell monda­nom. hogy valójában számí­tottunk gondjaink megszapo­rodására. De minket is várat­lanul ért, hogy ebben az idő­szakiban az előző két év átla­gánál nagyobb mértékben csökkent a létszámunk, s a tervezett 13—15 százalékos hi- ányzásoklcal szemben 20—25 százalékos „rekordot” értünk el. A kilépők számának meg­növekedésére egyelőre nem tudunk magyarázatot adni, a hiányzásokra már annál in­kább. A legggyakoribb ok a betegállomány volt, amit őszin­tén szólva nem is csodálok, hi­szen képzelje csak el, hogy a kánikulában a gépek mellett dolgozók olykor 43 fokos melegben végezték munkájukat. Van ugyan klímaberendezé­sünk, de már elavult, s egy­szerűen képtelen volt a forró- ságot ellensúlyozni. Itt jegy­zem meg, hogy már épül egy új. korszerű klímarendszer, amely beindulása után jelen­tősen megjavítja a munkakö­rülményeket. — Ahogy a konferenciára készült beszámolóban olvas­tuk, az alapanyaggal is akad­tak problémák. Milyen gondok nehezítették még a termelést? — Egy minisztériumi intéz­kedés nyomán májusban meg­szüntettük a nyugatnémet im­portból származó Dióién már­kájú alapanyagok feldolgozá­Gyorsan, rugalmasan Néhány héttel ezelőtt még azt nehezményeztük, hogy a Széchenyi utcai Ételbárban in­dokolatlanul megdrágultak az ttelek, s megszüntették az ön- 'iiszolgáló rendszert is. Akkor a Pest megyei vendéglátóipari Vállalat váci kerületi igazga­tója Frankhauser Antal meg- xyugtatott: csak átmeneti ideig lesz így. Azóta valóban visszaállítot­ták az önkiszolgálást, sőt az ármódosításokat követően di- •séretes gyorsasággal és rugal- nassággal szerkesztettek új ét- 'apot. A hét elején a vendé­gek megelégedésére például úgyféle főzelék közül lehetett választani, zöldbabot, tököt és kelkáposztát akár feltét nél­kül is rendelhetett a vendég. A tészták választékát is kibő­vítették, több főtt tésztát is szerepeltetnek az étlapon, amelyet ha leves előz még, komplett ebédnek is beillik. Ugyanakkor végigolvasva a város legnagyobb éttermének< a Fehér Galambnak étlapját, felötlik bennünk a kérdés: va­lóban feloldhatatlan-e az el­lentét egy étterem nívója, rangja és egynémely étel min­denki számára megfizethető ára között? B. IL sát, és áttértünk a lengyel Elena poliészter felhasználásá­ra. Ezt a (terméket a K.GST- egyezmény keretében kapjuk szocialista partnerünktől. Még a gyártás megkezdése előtt tá­jékozódtunk az új alapanyag­ról, s hallattuk, hogy sok ha­zai fonalgyártónak gondot je lentett feldolgozása. Hogy mi n» járjunk így, egy gyári újí­tás révén módosítottuk a tech­nológiát. Egy munkacsoport kerek egy hónapig dolgozott az ötlet megvalósításán, s munkájuk eredményeként ki­iktattuk a kritikus pontot, si­került megoldani a zavartalan kártolást. Csakhogy ezután sem érezhettük páholyban magun­kat, mert ekkor újabb nehéz­ségek támadtak. Gyárunkban ugyanis poliészter és fésült pa­mut alapanyagból készítünk fonalat, s a fésült pamutot Szudánból importáljuk. Nem­rég kaptunk egy tételt, amely­ben olyan hiba volt, amit nem láthattunk előre. Az elemi szá­lak között olyan anyag volt. amely nedvesség hatására ra­gacsossá vált, s ez lehetetlen­né tette a folyamatos terme­lést. Állítólag egy szudáni lep­kefaj váladéka okozta ezt a hatást... — Ebben a nehéz helyzetben milyen kiutat kerestek? — Felmértük lehetőségein­ket, s mozgósítottuk erőinket. Az alkalmazottak nagy ré­sze munkája mellett a gé­peknél is segített Dicséretet érdemelnek a kar­bantartók is, akik mindent el­követtek, hogy a gépek hibát­lanul működjenek. De nem szabad megfeledkezni a brigá­dokról sem. Hadd ne említsek név szerint egyetlen kollektí­vát sem, hiszen valamennyi közösség kiemelkedően végez­te tevékenységét. Segített az is, hogy a végzett szakmunkás- tanulók júliusban már munká­ba álltak, de a vállalattól és a társgyáraktól is megkaptunk minden támogatást. — S az eredmény? — Az első félévet ugyan 101 százalékra teljesítettük, de az akcióprogramunkban megfo­galmazott felajánlásunktól bi­zony elmaradtunk. Az előny­ből így hátrány lett. — A hátralevő hónapokban milyen feladatok állnak a gyá­riak előtt? — Ahhoz, hogy felajánlá­sunkat teljesíteni tudjuk, na­ponta 3 ezer 800 kilogramm fonalat kellene gyártani. Ez szinte lehetetlen, de közössé­günk már nem egy lehetetlen­nek tűnő feladatot oldott meg sikerrel.. Csak így érhetjük el. hogy a tervezett 960 tonna fo­nal helyett 980 tonnát gyárt­sunk. Furucz Zoltán Vámosmikolai IG-raj Győrben Pest megyét képviselik Kellemes környezetben, a KISZ Pest megyei vezetőkép­ző iskoláján készülnek az ifjú Gárda rajok a jövő héten Győrben megrendezésre kerü­lő országos szemlére. Köztük vannak a vámosmikolaiak, akik a határőr-versenyágban indulnak majd. A raj hat tagja — Nagy Dé­nes, Nyéki Gábor, Szedlár Gá­bor, Divinyi László, Varga Jó­zsef és Megyimorecz Gusztáv — valamint a két tartalék, Csernánszki László és Kovács László már egy év óta tevé­kenykedik egy csoportban. Va­lamennyien a környező üze­mekben, a termelőszövetkezet­ben dolgoznak, illetve iskolá­ban tanulnak. Mint elmondták, már otthon is készültek: Kiss Dezső, a területi KlSZ-bizott- ság titkára tartalmas és sűrű programot szervezett számuk­ra. Hónapokkal ezelőtt meg­kezdődött a rendszeres gya­korlás, s ebben nagy segítsé­get kaptak a határőrség helyi alakulatától, személy szerint is a parancsnoktól, Puzsár Já­nostól. Részt vettek egyebei' között az Ifjú Gárda raj tagjai lövészeten, nyomkeresésen és -olvasáson, kutyabemutatón, de megfelelő elméleti felké­szítést is kaptak. Arra a kérdésre, hogy mit várnak a fiatalok a győri szem­létől, elmondták: eddigi ered­ményeik alapján reményked­nek a dobogós helyezésben. A felkészülés a KISZ veze­tőképző iskolán most az utolsó szakaszába érkezett. A miko- laiak nagy gondja, hogy kevés tananyagot hoztak magukkal Sződligetre, hiszen arra számí­tottak, hogy a tájékoztatóban közölt szakelőadásokat meg­tartják. Sajnos, azonban kedd estig az előadó egyelőre kide­rítetlen okból még nem ér­kezett meg. A raj ennek elle­nére szorgalmasan gyakorol, igyekszik elmélyíteni a már megszerzett ismereteket. F. Z. Négymillió kalória Új kazán a fűtőműben Váci szabálysértők Mindenki azt kapja, ami jár Tavaly 354 volt a váci városi tanács igazgatási osztályára beérkezett, s ott iktatott fel­jelentések száma. Hetvennégy ügyet más szer­vekhez: illetékes hatósághoz továbbítottak. Ötvenöt eset­ben csak figyelmeztetés volt a büntető szankció. Megbírsá­goltak 153 szabálysértőt: ők összesen 115 ezer 550 forintot fizettek be az államkasszába. Persze, voltak néhányan, akik nem szurkolták le idejében a bírságot, őket bevitték, má­sok pedig önként vonultak be a büntetésvégrehajtási intéze­tekbe ... Két férfiú Baracskán csücsül e pillanatban is, har­minc, illetve nyolc napig; egy hölgy pedig Pálhalmán — hu­szonötöt. Egyébként mindhár­man visszaeső szabálysértők. Visszatérők Sajnos, nagyon is sokan vannak a visszaesők: tavaly 27 esetben kellett az ügyeket egyesíteni, ez a huszonhét em­ber egy éven belül többször is megingott: vétett a szocia­lista együttélés szabályai el­len. Sivó Antal, a városi tanács szabálysértési előadója fejből sorolja az 1978-as statisztika adatait. Azt is elmondotta, hogy az idén, július 31-ig 88 ezer 900 forint bírságot rótt ki összesen, ami azt jelenti, ez évben eddig jóval több ügyet bírált el, mint a tavalyi év azonos időszakában ... — A leggyakoribb szabály- sértés? — A tulajdon elleni vétség, magyarán: lopás — válaszolja Sivó Antal. — Tavaly 106 ilyen esetet bíráltam el, közülük 96 volt a bolti lopás. Főként élel­miszerüzletekben lopnak, s ott is elsősorban élvezeti cikkeket. Mindenféle szeszes italt, ciga­rettát, és kávét. Jellemző, hogy általában mindig na­gyobb tételt. Az elkövetők nagy többsége nyugdíjas vagy gyermekgondozásin levő kis­mama. Egy rokkantnyugdíjas váci férfi — egyébként van munkahelye — egy budapesti bizományi áruházban cipőt lo­pott. Rajtakapták, s így ez a pár cipő — ha az árához hoz­záadjuk a bírságot: tizenkét darab százast — 1560 forint­jába került... Most megint feljelentették, kétszer is: ital­lopásért. Ez már drága mulat­ság lesz neki, négyezer forint büntetésre számíthat. Van, aki csak italt lop: egy váci segédmunkást immáron ötödször értek tetten, mind az öt esetben bort, sört, vagy pá­linkát akart eltulajdonítani, ötezer forintra büntettük. — Tulajdon elleni csalás? — Egy eset; az is ta­valy. Az egyik fővárosi taxi­vállalat tett feljelentést: egy vá­ci illetőségű hölgy nem volt hajlandó kifizetni a számlát a gépkocsivezetőnek. Csekély jövedelmű, ráadásul veszélyez­tetett terhes volt, így csak hat­száz forintra büntettem. — Előfordult-e a városban árdrágítás, a vásárlók megká­rosítása ? — Előbbi immár hatodik éve nem, utóbbi igen: az idén három esetben. Két ízben romlott húst akartak rásózni a vásárlókra. Kétezer, illetve háromezerhatszáz forintra büntettem a boltvezetőket. Ezer forintot fizetett az a bol­tos. aki lejárt szavatosságú poharas tejfölt „felejtette” a pulton. Bögrecsárda — Jogosulatlan kereskedés? — Több bögrecsárda is van Vácott, de eddig csak egy ma­szek borkimérőt, egy nyugdí­jas hölgyet értek tetten, igaz, őt tavaly is, idén is. Először hétezer, másodszor ötezer fo­rintra bírságoltam. Lehet, hogy még lesz találkozásunk: állítólag több ezer liter bora van otthon ... — Mi tartozik a mezőgazda- sági vétség fogalmába? — Többek közt a jogosulat­lan horgászás és halászás. Ez is lopásnak minősül; az idén egy apát és a fiát kellett meg­büntetnem. A kereskedelem­ben is kapható meslenceháló- val halásztak a Dunán. A nyugdíjas apa 600. a fia pe­dig 2000 forint büntetéspénzt fizetett. — Garázdaság? — Huszonegy éves hölgy a szomszédja lakásajtaját törte be. Neki három éven belül több lopása is volt, s mivel a tárgyaláson is agresszív maga- . tartást tanúsított, 2500 forint­ra büntettük ... önként vo­nult be Pálhalmára ... — Tankötelezettség elmu­lasztása? — Idén több feljelentés ér­kezett. mint tavaly egész év­ben. Általában a többgyerme­kes, elvált szülők ellen érke­zik feljelentés: szám szerint huszonhárom, tíz elkövető el­len. Ha szükséges. Ilyenkor az iskola évismétlésre utasíthatja a gyerekeket vagy a gyámha­tóság megteszi a szükséges óvó-védő intézkedéseket. A szülők büntetése általában 400 forint. A nevelő hatás — Végezetül: mi a szabály­sértési előadó módszere egy- egy intézkedésnél? — Általában ragaszkodom a tárgyaláshoz. Tavaly az ügyek­nek csak 12 százalékát intéz­tem el tárgyaláson kívül. A tárgyalás keretében az összes körülményt mérlegelni tudom, s az elkövetkező személyiségéi is jobban megismerem, nem­csak a vagyoni viszonyait. A büntető szankciók mellett a tárgyalásos módszer nevelő ereje vitathatatlan. De lehető­ség nyílik arra is, a közeljö­vőben, hogy a szabálysértők, főként a visszaesők nevét a sajtó segítségével nyilvános­ságra hozzuk ... Arra azon­ban ezután is ügyelek, hogy döntéseimet a törvények, ren­deletek paragrafusainak meg­felelően. és a szocialista hu­mánum szellemében hozzam — mondotta befejezésül Sivó Antal, a városi tanács sza­bálysértési előadója. Vörös István Barcza Zsolt felvétele: Üj, nagy teljesítményű ka­zánt vásárolt a városi tanács a Földvári téri fűtőmű számá­ra. A berendezés a Láng Gép­gyár gyártmánya, s teljesítmé­nye kétszer nagyobb — ponto­san 4 millió kalória —, mint az előző, kiselejtezett kazáné volt. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói szerelik be az új kazánt, Hu­rik István éppen az elektro­mos vezetékeket köti be. Elhunyt Szűcs Gábor Hetvenhat éves korában^ vá­ratlanul elhunyt Szűcs Gábor, a göd-alsói pártalapszervezet tagja, aki 1944-től tevékenyke­dett aktívan a pártban. Teme­téséről később intézkednek. Nehéz félév után Megjelent a Galgavölgye Híradó, a püspökhatvani Gal­gavölgye Mgtsz dolgozói lapjá­nak augusztusi száma. Nagy László vezető cikke a további összefogásra buzdít. Dr. An­gyal Vendel Nehéz félév után címei beszámolt a január—jú­niusi eseményekről s arról, hogy a szélsőséges időjárás mennyire próbára tette a tag­ság és a vezetés munkáját. A lap munkatársa beszélgetett Díváid Béláné ■ országgyűlési képviselővel, aki Ácsán. Cső­váron, Galgagyörkön és Püs­pökhatvanban tartott nemrég fogadónapot. Fórum-rovat, nö­vényvédelmi tanácsadó, sport­beszámoló s más érdekesség egészíti ki a Galgavölgye Hír­adó új számát. Zebsgényi kirakodóvásár Augusztus 20-án Zebegény- ben, a Szőnyi István Emlék­múzeum parkjában egésznapos, műsorral egybekötött népmű­vészeti és népi iparművészeti kirakodóvásárt rendeznek. A 9-től este 8-ig tartó program­ban vidám műsorok, térzene, lacikonyha és büfé is szerepel és a vásári belépőjegy egyben tombolajegy lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom