Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

vi. Évfolyam, 142. szám 1979. jünius 20., szerda Betakarítás csak gépkezelőkkel Tíz embert helyettesit az etetőkocsi Minőség, tárolás, szállítás Előzzük meg a nagyobb károkat Sajnos, nem először esik szó róla, hogy a korai aszály egy sor növény termelését vissza­vetette. Közöttük van a zöld­borsó is. amelyet vidékünkön az elmúlt, években olyan sike­resen foglaltak termelési rend­szerbe. Mert nemcsak a talaj­nak, az ideinél kedvezőbb idő­járásnak, hanem a korszerű technológiák kidolgozásának, a gépesítés magasabb szintre emlősének köszönhető, hogy az elmúlt években bizony sza­kállas rekordok dőltek meg a borsófronton. Bizonyítja, hogy gödöllői búza-, borsótermelési rendszert létrehozó egyetemi tangazdaság vállalkozása élet­revaló ötlet volt. Ma is az, no­ha az idei terméskilátások nem kedvezőek ebből a növényből. Becslések szerint A jó gazda azonban az utol­só pillanatig nem adja fel, mintha csak ezt bizonyítaná az az esemény, amelyre az el­múlt hétvégen, pénteken ke­rült sor: fajtakísérletek ered­ményeiről, illetve a termény betakarításának gépesítéséről tartottak bemutatót a GBBR- ben. Az elkövetkező évekre ajánlott, illetve kiválasztás előtt álló 53 zöldborsófajtát tekinthették meg, betakarítás előtti állapotában, az érdek­lődők az egyetem tangazdasá­ga nagygombosi kerületében, a hármas fő közlekedési út melletti parcellákon. A szakembereket dr. Puskás Attila, a tangazdaság igazga­tója tájékoztatta arról, hogy rendszerükben az öt évvel ez­előtt indulás óta csaknem hét­szeresére, mintegy 7 ezer hek­tárra emelkedett a zöldborsó vetésterülete. Huszonhárom partnergazdaságukban van a növény országos vetésterüle­tének csaknem a negyede. Termésüket hat konzervgyár és két hűtőház dolgozza fel. Rövid ' tájékoztatójában ar­ról is szólt, hogy a kedvezőt­len időjárás következtében nem sikerülhet a tavalyi jó ter­mést elérni. Egy évvel koráb­ban a rendszer átlagában csaknem 40 mázsás hektáron­kénti termést takarítottak be, sőt volt olyan fajta, illetve tábla, amely száz mázsa fölött adott. Igaz, míg az elmúlt években, május 40—50 mm eső esett, az idén átlagosan 12 milliméter jutott földjeikre. El­sősorban ennek tulajdonítható, hogy a becselések szerint csu­pán 15 mázsás termésátlagra számíthatnak. . Szárastól felszedni Így különösen nagy jelen­tősége van a fajtaválasztásnak, hiszen, mint a kísérleti par­cellák megtekintésekor kide­rült, bár ezúttal ott sem szü­lettek rekordok; az egyes éréscsoportba soroltak között számos olyan fajta található, amelyik szárazságtűrőbb, el- lenállóbb. A fajtakiválasztó kísérlet nemcsak a GBBR jö­vőjét szolgálja, része a KGST összehasonlító vizsgálatoknak is. Már említettük, hogy a jó fajtán, a megfelelő technoló­gián kívül a gépesítés az, amivel a zöldborsót is ered­ményesebben termelik a nagy­üzemek. A bemutató másik helyszínén, a GBBR egyik legnagyobb partnerüzemében, a kartali Petőfi Tsz-ben a zöldborsófej tő-telepen ismer­kedhettek a szakemberek a betakarítás utolsó fázisával. A szövetkezet kartali (s nem, mint korábban írtuk, bagi) ke­rületében állították fel azt a vásárdíjas zöldborsófejtő-tele- pet, amelynek gépeit a HÖD- GÉP gyártotta. A négy, beton alapokon álló, úgynevezett stabil fejtőt két, nagy zöld tömeget befogadó, etető szer­kezet szolgálja ki. Közvetlen ezekre ürítik rakományukat a borsóföldekről érkező kocsik, így a táblán szárastól felsze­dett borsóhoz emberkéz nem ér: a betakarításban csak a gépkezelők vesznek részt, va­lamint azok, akik a fejtőgéps- ket üzemeltetik. Tavaly még villázták — Szövetkezetünkben 430 hektár zöldborsó és 330 hek­tár fajtaborsó van az idén — mondta Kovács László, a kar­tali tsz-elnöke. — Ezen a te­Tudósítást írni általában csak nagy múltú együttesek­ről, sok trófeát összegyűjtött szakkörökről, kimagasló ered­ményeket felmutató csoportok­ról szokás. A túrái művelődési ház népművészeti szakköre mindössze egy éve, 1978 nya­rának végén alakult, munká­juk mellett mégsem lehet szó nélkül továbbmenni. A szakkör vezetésére a nép­művészet két örököse vállal­kozott: Bozó Györgyné, a nemrégen elhunyt népművé­szet mestere, Tót Mihályné legközelebbi tanítványa és mű­vészetének folytatója, a másik pedig Kovács Lászlóné, Túra Kossuth-díjas népművelőjének özvegye. ' Mákos kukorica Hafan-heten kezdték a mun­kát, aminek, ha.jó, híre megy, így a szakkör hamarosan több mint húsz főre gyarapodott. Vannak olyanok is, akik nem tudnak minden alkalommal megjelenni, de el-eljárnak, és ilyenkor új motívumok kerül­nek az asztalterítőkre, függö­nyökre, blúzokra. Mert a szak­kör azt a célt tűzte maga elé, hogy harcot indít az eredeti túrái hímzésminták megmen­téséért, kiűzi a tetszelgős gics- cset a népművészetből, és meg­találja a formáját annak, ho­gyan lehet a modern lakáso­kat, ruhát benépesíteni a ha­gyomány csodálatos virágvilá­gával. lepen négy, a bagi kerületben három fejtőgépünk dolgozik. Amikor a betakarítás teljes erővel folyik, naponta mint­egy tíz vagon borsószem kifej­téséről kell gondoskodni. En­nek az új telepnek a teljesít­ménye naponta 6—7, a régié 4—5 vagon. — Az új telepen már etető­gépek szolgálják ki a fejtő­gépeket. Tavaly még kézzel villázták rájuk a borsót. Hány ember szabadult meg ettől a nehéz munkától? A két etetőkocsi, az eddigi tapasztalat szerint, nyolc-tíz embert helyettesít, mint látja: kitűnően. Fehér István A szakkör hivatalos napja minden héten a hétfői, amikor a télen összegyűltek Ilon néni házában, és fürge ujjaik alatt egyre szebb és szebb virágok születtek a hófehér anyagon. Persze munka közben egy ki­csit ki is plefykázták magukat, meghányták-vetették a világ, de különösen a falu dolgait Ilyenkor szó esett a régi szo­kásokról, népi eseményekről, úgy, ahogyan valamikor a nagymamák mesélték el toll- fosztás vagy kukoricamorzso- lás közben. Kovácsné mindent feljegyez, a titkos vágyuk ugyanis az, hogy Ilon néni há­za átalakuljon tájmúzeummá, ami csak úgy lehetséges, ha minden kis apróságot sikerül megmenteni a múltból. Aztán dalra is fakadnak sok esetben, ahogyan régen a fonókban ez szokás volt, sőt egy alkalom­mal valaki mákos kukopcát főzött, és azzal lepte meg a többieket — nem kis sikerrel. Palóc kiállítás A rendszeres munka mellett szinte minden hónapban volt a szakkörnek valamilyen kima­gasló eseménye, rendezvénye. Békéscsabáról egy hatvantagú csoport, az ottani megyei dí­szítőművészeti tanfolyam résztvevői látogattak el Túrá­ra, ahol a szakkör vezetői és tagjai a hasznos előadás köz­ben be is mutatták a téli ter­més legszebb darabjait. A következő esemény a Állandó kiállítás Gödöllőn — ebben a foko­zatosan agrárcentrummá fej­lődő városunkban — számos külföldi és hazai szakember fordul meg évente. Az intéz­mények együtt és külön-kü- lön is tevékenykednek, azon, hogy a város mihamarabb el­érje a célként kitűzött ran­got. Ezúttal arról adhatunk számot, valóra vált az a régi terv, hogy állandó mezőgaz­dasági gépkiállítás nyíljék, amely bemutatja az egyes növények ápolására, betaka­rítására alkalmas, a kereske­delemben kapható hazai és a szocialista országokban gyár­tott gépeket, gépsorokat. [ A gödöllői székhelyű MÉM Műszaki Intézet jó partnerre talált e terv megvalósításában az Agrotrösztben és a Pest— Nógrád—Komárom megyei Ag- roker Vállalatban. Mint arról dr. Vigh Pál, az intézet mű­szaki igazgatóhelyettese tá­jékoztatott, e három cég ve­zetői tegnap írtak alá szerző­dést az állandó gépkiállítás lé­tesítéséről és fenntartásáról, mi több, a kiállítást már láto­gathatják az érdeklődők. Mint­egy 4 ezer négyzetméteren a most kapható traktorokat, ga­bonabetakarító gépsorokat és a zöldtakarmány-termesztés esz­közeit mutatják be. Csak bi­zonyos tekintetben lesz ál­landó a kiállítás: azon a be­takarítást megelőző 2—3 hó­nappal korábban állítják he­lyükre a gépeket, s mire az idénymunka következik, a leg­több a nagyüzemekbe kerül. A most látható betakarító eszközök helyét például, a ki­állított traktorokhoz tartozó munkagéprendszerek, illetve az őszi betakarítású cukor­répa-, burgonya- és a kukori­catermelés géprendszerei fog­lalják el. Ez a gépkiállítás az elevenebb gépkereskedelem segítésére is hivatott, s a szo­cialista gyártmányú gépek be­mutatását, forgalmazását cé­lozza, de hasznosan segíti az egyetemisták és a szakmunká­sok oktatását is, amennyiben, előzetes bejelentés alapján csoportjaikat ugyancsak fo­gadják. F. I. — A járdák építésében vi­szonylag jól állnak a kartali- ak, az utcák mintegy három­negyed részében már van szi­lárd burkolatú gyalogjárda. Az idén jelentős társadalmi munkával tovább folytatják a járdaépítést, amelyhez a köz­ségi tanács 5—600 méterre ele­gendő betonlapot ad. zsámboki falumúzeum meglá­togatása volt, ahol Lapu Mar­git, a múzeum kedves és lel­kes gondnoka nagy szeretettel fogadba a jószomszéd turaia- kat. Egy hónappal később a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen nézték meg a nagyon érdekes és tanulságos palóc kiállítást. Nem sokkal később a szakkör vezetői és néhány tagja Szerencsre látogatott, az ottani díszítőművészek tanfo­lyamán bemutatni a Galga-táj népművészetét. Nagy eseménynek számított a szolnoki rádió egyórás túrái riportja, amelynek egyik leg­szebb színfoltja volt a szak­kör tagjaival folytatott be­szélgetés. Kutiné Pászti Teri még dalra is fakadt. Két esetben szervezett a szakkör kirándulást a tagok és családtagjaik részére. Mindkét alkalommal autó­busszal indultak útnak, hogy hazánk új tájaival, a népmű­vészet eddig ismeretlen kin­cseivel ismerkedhessenek meg. Az első célja Hollókő volt, ahol megtekintették a skan­zent és a várat, majd Szécsény felfedezése következett, utána pedig Balassagyarmaton a Palóc Múzeumba látogattak el. Ütjük során nem feledkez­tek meg felkeresni Csányi Jó­zsefet, a messze földön ismert becskei fazekasmestert, aki örömmel mutatta meg művé­szetét az érdeklődő vendégek­nek. Sokan építkeznek manap­ság, nagy a kereslet az építő­anyagok, a különféle felszere­lések iránt. Az építők ott vá­sárolják az árut ahol tudják, a Tüzépnél, az áfészeknél vagy a kiskereskedőknél, ahol ép­pen találnak megfelelő porté­kát. Mi mindennel kell számolnia egy építkezőnek! Például az­zal, hogy csak néha-néha kap­hat tömör téglát, hogy hiány­cikk az oltott mész, hogy ajtó, ablak csak egynéhány fajta van. A rászorultak kénytele­nek megvásárolni a féltéglá­kat, a silány minőségű maga­sított lyukacsos téglát, a kiis­merhetetlen minőségű nyers fűrészárut. S mindez nem elég. Bosz- szankodhatnak azon is, hogy a jó termékek is tönkremennek a szállításkor, a hanyag, a nemtörődöm kezelés miatt. Érthetetlen például az egyik vidéki téglagyár furcsa újítá­sa. Jó minőségű cserepeiket 200—300-as kötegekbe csoma­golják, de ez csak annyit je­lent, hogy egy gyenge zsineg­gel átkötik az egymásra pa­kolt cserepeket. Így nem cso­da, hogy azok már a szállítás közben megsérülnek, összetör­nek. S a vagonból gyakran már csak hulladékként kerül elő a berakodáskor még érté­kes áru. Az sem ritka, hogy a készít­ményeket a szabad ég alatt tárolják, ahol az eső, a ned­vesség megteszi a magáét, az A másik alkalommal Pá­rád és környékének népművé- s '•ével ismerkedtek. Odafe­lé a gyöngyösi Mátra Múzeu­mot csodálták meg, majd Pá­rádon a tájház megtekintése után Asztalos Johák népi fa­faragó művész műtermét és kiállítását vették szemügyre. Nagyon érdekesnek találta mindenki a kocsimúzeumot, valamint a recski tájházat, ahol a vagdalásos palóc kézi­munka fortélyait tanulmá­nyozhatták. Vásár és bemutató Természetesen készen áll­nak a tervek a következő ese­mények megszervezésére. E hónap végén Nyíregyházára készülnek, ahol ez időben nép- művészeti vásár és kiállítás lesz. A kiállításon a szakkör tagjainak, Kerek lstvánnénak, Bozó Györgynének, Lukács Gábornénak, Szilágyi Gábor- nénak, Varga lstvánnénak és Ádám Jánosnénak munkái is szerepelnek majd, régi túrái mintákkal hímzett térítők és blúzok. Nem sokkal később Mező­kövesdre készülnek, közben Kisjankó Bori házát nézik meg, és nem kerülik ki a bo­gácsi strandfürdőt sem, majd Szentendre, Vácrátót és Verseg szerepel a további terveikben. Munkájuk eredményességét külön emeli az, hogy a szak­kör együtt dolgozik az általá­nos iskolában működő gyer­mekszakkörrel és a honisme­reti szakkörrel is. így az utánpótlás és a szakmai segít­ség is biztosított a régen óhaj­tott tájház létrehozásához. Takács Pál egyébként is vetemedésre, de- formálódásra hajlamos, friss ablakok, ajtók hamar tönkre­mennek. S akkor jön a vásár­ló, aki jobb híján a rosszat kénytelen megvenni. Általában baj van a minő­séggel. Hiteles példa: az egyik szövetkezet garázskapui között egy-egy telepen alig akad el­fogadható. Mentségükre le­gyen szólva, hogy a minőségi bizonylaton ez a szenvtelen szó ékeskedik: megfelelő. Az a gyanúm, hogy még ez az ala­posan leszállított mérce is csak a gyártónak megfelelő. Mert hogyan is fest az a szerencsét­len ajtó? A keret alsó és felső része között 2—3 centiméteres a hézag. A mellékelt kulcs nemhogy nem nyitja a zárat, de még bele sem illik, egészen más formájú. A kevéske he­gesztésért talán még egy bar­kácsoló sem vállalná a fele­lősséget. Festék, helyesebben sárga víz, csak az ajtó külse­jére jutott, oda, ahová nem kellett volna, ahol viszont vé­delmet nyújtana az anyagnak, a belső, farostlemezből készült részen, oda egy csepp sem ke­rült. S ez ugyebár megfelelő. Vagy egy másik példa. Te­tőlécet minden nehézség nél­kül kaphatunk. Ránézésre tet­szetős, megfelelő az áru. Az­tán ha kibontjuk a köteget, kiderül, hogy, száldeszkából ké­szült, s érthetetlen, hogy mi­ért kerül mégis méterenként 7 forintba. A. I Veresegyház Véget ért az iskolába jnckság Anyakönyvi hírek ságot a VI. c. osztály nyerte me£. A második helyen a VI. a. , a harmadikon az V. b. végzett. A labdarúgó-bajnokságban valamennyi felső tagozatos osztály csapata indult, össze­sen tizenkettő. Itt a VIII. c. lett a bajnok, második a VII. b. , harmadik az V. b. bestyén Julianna: Melinda, Demény Zoltán és Németh Györgyi: Viola, Horváth Imre és Szeibert Judit: Csilla Judit, Hóka Vendel és Mészáros Má­ria: Anita, Tóth József és Mé­száros Ágnes: Norbert, Szöllő- si Pál és Dongó Mária: Eszter, Gál Sándor és Terdik Erzsé­bet: Henrietta, Bene József és Szőrös Erzsébet: Erzsébet, Ve­réb József és Hinterberg Er­zsébet: Péter, Kiss László és Krekó Magdolna: Csaba nevű gyermeke. Névadót tartott: Magyart János és Farkas Márta: Má­tyás Attila, Fazekas Gyula és Gárdonyi Ágnes: Balázs, Ba­lázs József és Szécsi Adél: Szabolcs, Muráti Péter és Zsi­ga Irén: Péter, Tiboldi István és Zentai Aranka: Krisztián, Markel István és Tihon Mária Katalin: Zsolt nevű gyermeké­nek. Házasságot kötött: Sóin er László és Gyulai Éva, Benner Zoltán és Radnóti Márta Má­ria, Röss István és Erdélyszky Magdolna Mária, Hrustinszki József Róbert és Sárközi Lívia, Kleinfeller László és Bangó Judit, dr. Zay István és Lu­kács Katalin, Losó Gyula és Németh Erzsébet. Elhunyt: Blau Katalin, Gö­döllő, Városmajor utca 1., Mol­nár József né Ritschel Gizella Anna, Gödöllő, kastély. Összehasonlító vizsgálatok A MÉM Műszaki Intézet kiemelt témái között számos olyan szerepel, amelyet a termelési rendszerekkel való együttműködésben művelnek, hogy az eredmények haszno­sítása meggyorsuljon. A K— 701-es traktor munkagép­rendszerének kialakítására a bajai búza- és kukoricaterme­lési rendszerben kerül sor. A nagy teljesítményű arató-csép­lő gépek összehasonlító vizsgá­latát a bábolnai iparszerű kukoricatermelési rendszer­ben végzik. A kalászos gabo­nák vetésére alkalmas nagy­teljesítményű gépcsoportok kiválasztása, a nádudvari ku­korica- és iparinövény-terme- lési rendszerben történik. Ellenőrzik az ételízesítőt Az idén négy és fél millió tasak ételízesítőt készítenek a Szilasmenti Termelőszövetkezetben. Képünkön: ellenőrzik az adagoló berendezést. Barcza Zsolt felvétele Túrái népművészeti szakkör Megmentik az eredeti mintákat Az 1978—79: oktatási év­ben iskolabajnokságot szervez­tek Veresegyházon, az általá­nos iskolában. A labdarúgó- és kézilabda-szakosztályok irá­nyítását felnőtt játékosokra bízták. A kézilabdások ver­sengésében az ötödikesek és hatodikosok vettek részt. A nemrég befejeződött bajnok­Született: Radó Géza és La­katos Margit: Rita, Maszlag Mihály és Lakatos Julianna: Erika, Nagy László és Ga- schitz Borbála: János, Bartyik Ferenc és Gyérmán Mária: Ferenc Tamás, Oláh Sándor és Dóczi Mária Magdolna: Csa­ba, Szirovicza Sándor és Mé­száros Mária: Zsolt, Tóth Ist­ván és Sárközi Paulina: Alexandra, Dóczi János és Se-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom