Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-13 / 136. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1979. JÜNIUS 13., SZERDA idős, magányos emberek Még főbb házigondozó kellene Nem könnyű a tanyán élő öregek helyzete TIZENEGY JEGYBŐL ÁLL Félfogadás, műszakváltáskor Július l-től kiadják a személyi számokat A népesedési vizsgálatok számszerű adatai is bizonyít­ják, hogy napjaink demográ­fiai változásai miatt az idős korosztály problémája vi­lágszerte időszerűvé vált. Nemcsak az arányuk nőtt meg. hanem abszolút számuk is. Cegléden is mintegy hét­ezer hatvan éven felüli él. Mind többen élvezhetik az öregkor békés, nyugodt nap­jait. A nyugdíjazás, amely a jö­vedelem és a társadalmi funk­ciók csökkenésével jár együtt, bizonyos mértékbeli elszigete­li az idős embert. Ennek fel. oldása nemcsak az egyén, a család feladata, hanem a tár­sadalmi erők segítségét is kí­vánja. A támogatásra szoru­lók közül a magányos, hozzá­tartozó nélküli öregek sorsa a legsúlyosabb. Szervezett gondozásuk ma már lényegében megoldott, —- ha a város belterületén élőket tekintjük csak. Azonban a külterületeken, a tanyákon lakó idősek sorsa, a tanyasi nyugdíjasok, tsz_jára- dékosok életkörülményeinek javítása még nagy gond. A ceglédi tanácsháza első emeletén, a négyes számú aj­tó névtábláján a következő ne­veket olvashatjuk: Dusek Lászlóné, Klement Józsefné, Cseh Istvánná, Deli Sándomé. Ók intézik a város egészség- ügyi, szociálpolitikai ügyeit. Az egyedül élő tanyasi idős emberek gondozásáról kész­séggel adnak felvilágosítást. Cegléd külterületén, a ta­nyán élő idősek számára vo­natkozó pontos felmérés nincs. Sokan, ahogy fogy az erejük, vagy a betegségük előrehalad, beköltöznek a városba a gye­rekeikhez vagy rokonaikhoz. Ha az illető egyedülálló, a ta­nács gondoskodik megfelelő elhelyezéséről. Az idős ember állapotának és szükségleteinek helyes fej- mérése sokrétű feladat. A tár­sadalmi gondoskodás forrná, jának megválasztását befolyá­solja az is, hogy él-e a házas­társ, van-e rokon, ismerős, aikl a gondozásba bevonható? A szociális otthoni gondozás sokszor nem jöhet szóba. A tanyán élő, ott megöregedő ember nem szívesen egyezik bele, hogy hátralevő napjait ne a megszokott környezeté­ben töltse el. Sokszor eluta­sítóan lép fel az ilyen irányú segítőkészséggel szemben. A szociális otthonban élők körében könnyebb az elszige­telődés kivédése, a testi, lelki állapot egyensúlyban tartása, az egészségügyi ellenőrzés, gondosás. Vidékünkön a ta­nyasi öregek közül kevesen vá­lasztják ezt a formát. A tö­rekvésük inkább az, hogy a saját lakásukban, a megszo­kott környezetben éljenek, ezért helyben kell biztosítani számukra a megfelelő körül­ményeket A tanács egészségügyi osz­tálya szervezi meg ilyen esetekben a házigondozást. Az anyagi ráfordítás növeke­dése jelzi e gondozási forma terjedését, fontos szerepét. Az elmúlt öt év alatt a társadal­mi gondozóknak kifizetett tisz­teletdíjak összege majdnem négyszeresére nőtt. Külterüle­ten a házigondozás megoldá­sa rendkívül nehéz, a meg­felelő személyi feltételek hiá­nya miatt. Legtöbbször, ahol van közeli tanyaszomszéd, az vállalkozik e feladatra. Ceg­léden jelenleg csupán öt egye­dül élő, tanyasi házigondozot­tat tartanak számon. Akik arra rászorulnak, anyagi juttatásban részesül­nek, ennek összege 1110 fo­rint. Jelenleg huszonnyolc sze­mélynek folyósítják ezt az összeget. Azok, akik legalább 67 százalékban munkaképte­lenek és nincs meg a 10 éves munkaviszonyuk, nyugdíj jel­legű anyagi ellátást kapnak, rendszeres szociális járadék formájában. Közülük tizenöten csökkent látóképességük miatt kapják e támogatást. Hu­szonhat külterületen élő tsz- járadékos kiegészítő segélyt kap a tanácstól. A város hatalmas területre kiterjedő tanyavilága megne­hezíti az ott élő idős embe­rek gondozási hálózatának ki­építését, a rászorulók felku­tatását. A gondozásba vétel napjainkban még csak al­kalmankénti bejelentések alap­ján történik, a körzeti orvo­sok, ápolónők, szomszédok se­gítenek. Ritka még, amikor a tsz vagy a volt munkahely te­szi meg a kezdő lépést. A bejelentés után nyomban cselekednek, a közbelépés anyagiakon sem múlik. Az egészségügyi osztálynak az idős emberek gondozásával kapcsolatban együttműködési szerződése van a Vöröske­reszt városi szervezetével, amely a belterületen élő öre­gek életkörülményeinek ja­vításához nagy segítséget ad. Ezek az erőfeszítések a ta­nyasi öregek helyzetének jobbítását nem oldják meg teljes mértékben. Szükség lenne — ahogy az egészségügyi osztály szociál­politikai csoportjánál mond­ták — egy folyamatosan mű. SZÁZ ESZTENDŐVEL EZ­ELŐTT, 1879. június 15-én halt meg Bobory Károly, aki­nek működését az 1848—49-es szabadságharccal és az azt kö­vető időszak politikai küzdel­meivel kapcsolatban tartja számon a krónika. Cegléden született, 1807. március 31-én. Iskoláit városunkban kezdte, tizennyolc éves korában böl­cselet tudor, a teológiát Vá­cott. majd Bécsben a Pázmá- neumban végezte. A pesti egyetemen avatták doktorrá, és 1831-ben ugyanoda hívták meg a keleti nyelvek tanszé­kére az arab, szír, chaldeai nyelvek tanárának. Az a tény, hogy fiatalon ilyen pályát fu­tott be, fényes tehetségre vall. A helytartótanács — a ceg­lédi nép kérelmére — a vá­rosbeli parochiális javadalom­ra nevezte ki 1846-ban. Ettől kezdve a város társadalmi és politikai életében vezető sze­repet vitt. Többek között ne­ki is szerepe volt Kossuth La­jos nevezetes ceglédi toborzó- útjának előkészítésében. A ceglédi konventnek is te­vékeny részese volt. 1849. jú­nius 21-én a váci egyházme­gye hazafias érzelmű alsópap- sága egyházmegyei gyűlésen határolta el magát a hazaáru­lóktól és felbujtóiktól, a ma­ködő aktívahálózat megszer­vezésére a külterületen is, ki­ki megfelelő járművel ellát­va végzené el feladatát. Ha ez megvalósulna, az eddigieknél nagyobb mérték­ben tudnának segíteni a hely­színen levő üzemek, tsz-ek, ál­lami gazdaságok. Kiemelt sze­repet játszhatnának a szo­cialista brigádok és a KISZ- fiatalok. A kórház, az egész­ségügyi szakiskola KISZ-esei, vörös keresztes aktívái a hely­színen könnyen elvégezhető szűrővizsgálatokkal nagy mértékben javíthatnák a ta­nyasi öregek egészségügyi el; látását, felkutatva az orvosi felügyeletre, gyógyszeres ke­zelésre szorulókat, segítve ez­zel a körzeti orvosok munká­ját. D. Ö. J. Szerdán áramszünet A DÉMÁSZ ceglédi kiren­deltsége értesíti a fogyasztókat, hogy június 20-án reggel fél 7-töl délután 4 óráig a Kölcsey téri lakótelepen, a Fáy lakóte­lepen, a Kozma Sándor utcá­nak a Malomtószél és Széche­nyi út közötti szakaszán, a Széchenyi úton a Béke tér és a Kishíd utca között, az Orosz­lán utcában, az Alszegi út — Puskaporos utca — Batthyány utca által határolt területen, a Szép utcában, a Déli út pá­ratlan oldalán — a Körösi út és az Alszegi út között —, a Török Ignác, a Várkonyi Ist­ván, a Csutak Kálmán utca és a Déli út által határolt terü­leten, a Szív utca — Kazinczy utca — Alszegi út — Kép utca által közrefogott részen, to­vábbá az Alszegi út — Wesse­lényi utca — Folyó utca és a Lachner György utca közötti részen áramszünet lesz. gas klérustól. A gyűlés össze­hívója Bobory Károly volt. Ő határozta meg a konvent szel­lemét, vezető szerepe volt a határozatok meghozatalában. Ügy határoztak, hogy az alsó­papság nem bízhatja az egy­ház és a maga jövőjének sor­sát a főpapokra, kik mind a nemzet ügyét, mind az alsó­papságét a nehéz időkben cserben hagyták. Ezek után Bobory Károlyt megválasztották a váci egy­házmegye ideiglenes kormány­zójává. A gyűlés az ország függetlenségi nyilatkozata mellett a legnagyobb lelkese­déssel foglalt állást, támogat­va a kormányt A gyülekezet a demokratikus köztársaság eszméit tette magáévá. E ha­tározatok és más javasolt re­formok miatt Bobory Károlyt az elbukott szabadságharc után egyházi büntetéssel súj­tották. Elvesztette ceglédi parókiáját és húsz évre kizár­ták az egyházi szolgálatból. AZOK KÖZÉ TARTOZOTT, akik a világosi fegyverletétel után sem adták fel a harcot. A menekülők és bujdosók ha­mar megtalálták hozzá az utat. Szinte elsőként keresték fel azok, akik a szabadságharc leverése után felszabadító há­ború szervezésével próbálkoz­Gyermekek a pódiumon Értük szólt a dal A szolidaritási alap javára A nemzetközi gyermekév tiszteletére a Somogyi Imre Általános Iskola tornacsarno­kában ünnepi műsort rendez­tek az abonyi iskolák, együtt a József Attila Nevelőotthon­nal és a Bihari János Zeneis­kolával. A bevételt a nemzetközi szolidaritási alap csekkszám­lájára fizetik be. Népes volt a közönség, színvonalas c mű­sor, amelyben helyet kapott a vers, a dal, a muzsika: vala­mennyi hozzá tartozik az abo­nyi gyermekek életéhez. Színpompás előadásukat jő szívvel adták: gyermekek — a gyermekekért. tak. Segítette bújtatni Nosz- lopi Gáspárt, Makk József honvéd tüzér ezredest és még többeket, akiket később kivé­geztek vagy hosszú várfog­ságra ítéltek. Amikor 1851-ben Kossuth Lajos Makk Józsefet bízta meg a magyarországi felsza­badító háború megszervezésé­vel, első megbízottait Figyel- messy Fülöpöt és Andrásffy Károlyt elsőként Ceglédre küldi Bobory Károlyhoz. A szervezkedés kapcsán Bobory összeköttetésben állt Meszlé- nyiné Kossuth Zsuzsával is. A mozgalom bukásra volt kárhoztatva. Bobory Károlyt — és Ceglédről még többeket — 15 évi súlyos várfogságra ítélték. 1857-ben szabadult, amnesztiával. Visszatért Ceg­lédre, és ismét szülővárosa politikai és társadalmi élete élére állt. A város már 1861- ben az országgyűlésbe küldi egyhangú választással. Három ciklusban volt képviselő szél­sőbaloldali függetlenségi prog­rammal. Élénk és kemény hangú or­szággyűlési tevékenységét mu­tatja a képviselőház jegyző­könyveinek tartalomjegyzéke. 1869 és 1872 között 39 alka­lommal interpellált, vagy nyúj­tott be határozati javaslatot, A népességnyilvántartással kapcsolatos feladatokat Ceg­léden a tanács igazgatási osz­tálya látja el. Feladata a vá­rosban élők anyakönyvi vál­tozásainak (születés, házasság- kötés, válás, halálozás), a lak­cím és a személyi igazolvány­ban feltüntetett adatokban be­következett módosulás szá­montartása és jelentése az Ál­lami Népességnyilvánitartó Hi­vatalnak. E tevékenység korszerűsí­tését szolgálják az ország­szerte bevezetendő szemé­lyi számok. A személyi szám tizenegy jegyből áll. Magában foglalja az állampolgár nemét, születé­si idejét, az azonos napon születettek sorszámát és ellen­mutatott be különféle kérvé­nyeket. Interpellált a törvény­telen adóbehajtások ellen. Ha­tározati javaslatot tett az apátságok, prépostságok és egyéb egyházi méltóságok jö­vedelmeinek népnevelési alap­ra fordítása tárgyában. A parlamenti közjogi viták­ban is élesen és bátran nyi­latkozott. 1868-ban vihart kel­tő röpirata jelent meg Polgári házasság címmel az általa szerkesztett Üj korszak című havi közlönyben. Ebben meg­indokolta az állam és az egy­ház ügyednek szétválasztását, annak üdvös hatását mind az államra, mind az egyházra nézve. Tevékenysége a gazda­sági életre is kiterjedt. Ezt igazolja az első ceglédi pénz­intézet, a Ceglédi Takarék Pénztár létrehozása érdekében kifejtett tevékenysége. Az emigrációban élő Kos­suthtal is kapcsolatban állt. Levélben közölte a kormány­zóval, hogy 1869. február 2-án, a Népkör feloszlatása után ma­gát újjáalakítva, rendkívüli közgyűlésen tett hitet Kossuth eszméi mellett. A válaszleve­let, amelyet Kossuth Bobory- nak címezve a cegédiekhez írt, ma is őrzi a múzeum. Eb­ben helyesli a Népkör prog­ramját, kibővítette a tenniva­lókat, bátorított és biztatott. BOBORY KÁROLY HALÁLA századik évfordulóján a város történetének egy jelentős sze­mélyiségére emlékezik a Kos­suth Múzeum Turini Százas Baráti Köre, amely a múze­umban kamarakiállítással idé­zi fel haladó szellemű tevé­kenységét. Magyar Antal őrző számát. A személyi szá­mok kiadása Cegléden július elején kezdődik és novembe­rig fejeződik be. Olyan szemé­lyi igazolványokba, amelyek hiányosak, megrongálódtak vagy érvényeségi idejük le­járt, esetleg helytelen adatokat tartalmaznak, nem ragasztható be a személyi szám. A né­pességnyilvántartó csoport dolgozói kérik, hogy ilyen esetekben mindenki gondos­kodjon a hibás adatok kijaví­tásáról vagy a személyazonos­sági igazolvány cseréjéről, ér­vényesítéséről. A hivatalos ügyintézésből eredő munkaidő-kiesés csök­kentése érdekében a nagyobb gyárakban, üzemekben, a ta­nács — kihelyezett félfogadás keretében — , műszakváltáskor össze­gyűjti a lejárt vagy idén : lejáró személyi igazolvá­nyokat. A titkárság dolgozói ez ügy­ben megkeresik a KÖZGÉP 2. számú gyárát, az ÉVIG gyár­egységét, a Május 1. Ruha­gyárat, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalatot és a PENOMAH gyáregységét A tanácsiak a munkahelyre adatlapokat és okmánybélye­get is visznek, és szükség ese­tén gondoskodnak a hiányzó népességösszeíró 1 apók pótlásá­ról. Az összegyűjtött személy­azonossági igazolványokat ér­vényesíttetik a rendőrkapi­tányságon, majd visszajuttat­ják tulajdonosaiknak. A következő feladat a sze­mélyi számok kiadása lesz, amelyet megkap minden ál­lampolgár és lakhatással ren­delkező külföldi. A tizennégy éven aluliak és a gondnokság alatt állók személyi lapot kap­nak, amit törvényes képviselőjük köteles megőrizni. A személyi számok és lapok kiosztása nagy munkát jelent, mivel a személyi igazolványok adatait egyeztetni keli a gépi nyilván­tartó lapokkal, és ha nincs el­térés, akkor ragasztható be a személyi szám. A munka hosszadalmassága miatt sok időkiesést okozna a gyárak, intézmények dolgozói­nak. Ezt elkerülendő, már fel­vették a kapcsolatot az üze­mek vezetőivel, kérve segítsé­güket, hogy dolgozóik és azok hozzátartozóinak személyi iga­zolványát gyűjtsék össze és adják át a népességnyilván­tartó csoportnak. K. D. Kis pénzből, jót Utcák, új köntösben Cegléden, a városban, bár az utóbbi években sokat törőd­nek az utakkal, még több, fon. tos útszakasznál ki lehetne tenni a „vigyázat, bukkanok" veszélyt jelző táblát. A hely­beli autósok, motorosok leg­többje jól ismeri ezeket a pon­tokat és előre lassít, kanyaro­dik, helyezkedik. Mint a Pest megyei Tanács építés-, közle­kedés. és vízügyi osztályának útfelügyeletén elmondták, eb­ben az évben 400 ezer fo­rintja van a városnak az utakra. Ezt főként kátyúzásra, valamint a közlekedési jelző­táblák festésére, felújítására hasznosítják. Nagy átmenő forgalmat bonyolít le a Be­loiannisz utca, amely a 4-es főútvonal felől Kecskemétre tartók számára fontos. Ezt a Szolnoki Aszfaltútépítő Válla­lat hozta rendbe. A Széchenyi úton az iskola előtti szakaszon tüntettek el jókora gödröt. Most a Gubodi utca útteste, járdája készül. A Rákóczi út bekötő útja ez, a városmag közelében. A Bercsényi utca a gázvezeték-fektetés után kerül sorra. Az autóbuszközlekedés miatt foglalkoznak a Szív utca és az Arany utca rendezésével.' A tervekben szerepel az Ady Endre utca. Az építés, javítás mellett a csapadékvíz elveze­tése is a munkálatokhoz tartó, zik. Emlékmű — árnyas fák között A ceglédiek hamar megkedvelték, látogatják a Kölcsey tér árnyas fái közt elhelyezett tanácsköztársasági emlékmű­vet. A szép szobor Konyorcsik János szobrászművész alkotása. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kamarakiálhfás a múzeumban Munkássága a haladást szolgálta Száz éve halt meg Bobory Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom