Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA xxm. évfolyam, 133. szAm Ára 1*20 forint 1979. jűxius 9., szombat Kapacitás A gazdaságpolitikai he­tilapban gyakori a hirdetés: „kapacitást keresünk..illetve „föl­kínálunk szabad kapaci­tást ...”. Némi fényt vetnek ezek a fizetett közlemé­nyek egyezőségek és kü­lönbözőségek bonyolult hálózatára, hiszen — elmé­letben — az lenne az igazi, ha az ilyen vagy olyan ka­pacitás se többnek, se ke­vesebbnek nem bizonyulna az igényeknél, a fizetőképes keresletnél.. Ilyen hely­zet azonban — tökéletes összhang — ritkán adódik. Hazai mezőgazdasági üze­meink szélesebb köre most ismerkedik a lengyel Bi- zon-Gigant kombájnnal, amelynek áteresztőképessé­ge 10 kg. másodpercenként. A legújabb — Magyaror­szágon most kipróbálás alatt levő — John Deere berendezés 18 kg/sec. tel­jesítményű. Kapacitása nyolcvan százalékkal na­gyobb tehát, mint a Bizon- Giganté, az pedig két, két és félszeresét nyújtja a ko­rábban alkalmazott betaka­rító gépekének. Látszatra ennyire egy­szerű — is — lehet a kapa­citás növelésének ügye. Igen ám, de a Bizon-Gigant vagy a John Deere kom­bájnokat megvásárolni sem olcsó mulatság, s még in­kább megfontolandó, való­ban ilyen gép kell-e annak a gazdaságnak, ahol a leg­nagyobb tábla sem éri el a harminc, negyven hektárt, ahol nincs elég szállítójár­mű a betakarító berende­zések kiszolgálásához... A kapacitás, azaz a termelő­berendezések egy időpont­ban elérhető teljesítőké­pességének maximuma ak­kor kapja meg igazi értel­mét, ha a feltételrendszer is hiánytalan, tehát ennek az igénybevételnek gazda­ságosnak kell lennie. Pél­dával élve: a kapacitás je­lentős mennyiségű selyem- nyersszövet termelését és kivitelét tenné lehetővé, de mert a népgazdaságnak ez a mai piaci helyzetben nem kifizetődő, inkább a kapacitások nem teljes le­terhelésének útját kell vá­lasztani, s megkeresni, mi­ként hasznosíthatók az így fölszabadult berendezések. Maximális teljesítőképes­ségről szóltunk az előb­biekben, tegyük most hoz­zá, legtöbbször a tényleges teljesítmény nem egyezik ezzel, hiszen a villamos erőművek kapacitása na­gyobb, mint amilyen terhe­léssel valójában működ­nek, kivéve — a napsza­konkénti, évszakonkénti stb. — az ún. csúcsfogyasz­tási időket, s legyünk fi­gyelemmel arra is, javíta­ni, karbantartani ugyan­csak szükséges a berende­zéseket. Idén januárban és februárban a tavalyihoz képest 7,1 százalékkal nőtt a villamosenergia-termelés; a kapacitások kihasználása volt nagyobb, hiszen ma­guknak a termelőberende­zéseknek a csoportja válto­zatlan maradt, nem bővült Azután: egy-egy hónapban a gyártók a cementterme­lést föltomázzák 450—460 ezer tormára is, ám van olyan harminc nap, amikor — a kemény hideg stb. miatt, mint pétoául idén januárban — a teljesít­mény 300 ezer tonna alá süllyedt. 4 P éldáinkból általánosít­va: a kapacitást mér­hetjük abban, egy időszak — óra, hónap, év — alatt mennyi termék ké­szülhet el a vizsgált gépen, berendezéscsoporton, ter­melőhelyen, s kifejezhetjük úgy is, az eszköz adott idő alatt mit képes — anyag­ban stb. — feldolgozni. Ál­talában a kapacitást' min­dig valamilyen természetes mértékegységben állapítják meg, s úgy, hogy tényezők sorát veszik figyelembe. A kiválasztott — összefüggő — technológiai szakasz — berendezéscsoport — kapa­citását olyan alkotóelemek befolyásolják, mint például a gépek száma, a hasznos időalap, a norma. Azaz: növelhetjük úgy is a kapa­citást, hogy öt újabb gépet állítunk a régi öt mellé, vagy egyet, aminek viszont termelékenysége megegye­zik a korábbi ötével. A hasznos időalapnál a nap­tár, a munkarend, az azon belüli veszteségidők lépcső­fokait kell megjárnunk, míg a normáknál az mér­legelendő, egy gépóra alatt mennyi termék készülhet el, Illetve termékegysé­genként az előállításhoz mennyi idő szükséges. Volt idő, amikor a kapa­citás kihasználása lénye­ges kritériuma volt a ter­melők megítélésének, ma mindenütt mindenáron er­re törekedni, nagy hiba lenne. A tényleges és a le­hetséges termelés összeve­tése sokféle következtetés­re nyújt lehetőséget, elem­zése ezért fontos eszköz a további lépések meghatá­rozásához. A részkapacitás — vagy más megjelöléssel, a termelési keresztmetszet — biztonságos ismerete ugyanis feltétele más gép­csoportok optimális kihasz­nálásától a szállítási szer­ződésekig, a termelés és valamennyi mozzanatának. A percenként nyolcezer öl­tésre képes japán szegő­varrógépet csakis akkor ér­demes megvásárolni és al­kalmazni, ha kiszolgálását győzi a szabászat stb., s ha persze a termékért meg­felelő árat ad a vevő. Más­különben ott áll a gép, s kapacitásának mindössze 20—30 százalékát teljesíti, akkor jogos a kérdés, szük­ség van-e ott ilyen gépre? S umma summarum: nap­jaink gyakran hasz­nált fogalmát egy-egy termelőhelyen a berende­zések állapotától — kar­bantartás! — & munkaidő tényleges kihasználásán át a normateljesítésig, ténye­zők serege alakítja, s a ka­pacitás kamatoztatása ak­kor kedvező, ha minél több berendezés működik folya­matosan, ha az időveszte­ség minimális, ha az igé­nyeknek, a keresletnek megfelelő, gazdaságos a ter­melés (a termék), minél összehangoltabb a gép, a berendezés műszaki adott­ságaival. Veress Tamás Kádár János és Losonczi Pál fogadta Bias Rocát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta a Kubai Köztársaság népi hatalom nemzetgyűlésé­nek küldöttségét, amely Bias Kocának, a Kubai Kommunis­ta Párt Politikai Bizottsága tagjának, a nemzetgyűlés el­nökének, az államtanács el­nökhelyettesének vezetésével tartózkodik hazánkban. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke szintén pénteken, a Parla­mentben fogadta a kubai par­lamenti delegációt. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszéléseken részt vett Péter János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. Középpontban a gazdaságosság Munkaverseny a G&d&iiói Gépgyárban és as ikiadi ipari Müssergyárban Iklaűon, az Ipari Műszer­gyárban az idén 130 brigád, mintegy 1800 dolgozóval vesz részt a munkaversenyben. A vállalat vezetői még február elején felhívást intéztek a vál­lalát dolgozóihoz, melyben megjelölték az idei legfonto­sabb feladatokat. így született meg az a fel­ajánlás, melyben a vállalat szocialista brigádjai vállalták, hogy 1 milliárd 140 millió fo­rintnyi termelési értéket állí­tanak elő, a minőség javítása mellett a gazdaságosságra, az ütemes termelésre törekednek. Előtérbe helyezik a termelé­kenységet és a jövedelmezősé­get. Az energiatakarékosság ke­retén belül a fémszegény és sziliciummentes alapanyag be­vezetését határozták el. Az im­port anyagokkal is takarékos- kodnak, s hazai anyagokkal helyettesítik. A munkaverseny egyik cél­ja, hogy az idén a termelési érték 2,5 százalékát nem ha­ladhatja meg a selejtveszte- ség. Több egyéni felajánlás is született. Az eddigi eredmények sze­rint a munkaversenyben fel­ajánlottakat időarányosan tel­jesítik a szocialista brigádok. A Gödöllői Gépgyár 84 szo­cialista brigádja nevezett be munkaversenybe. Vállalták, hogy az idei export kötelezett­ségüket november 30-ig tel­jesítik. A verseny kezdemé­nyezői a Fényező ifjúsági, a József Attila és a Petőfi San­A KGST két állandó bizottságának ülése Jegyzőkönyv aláírásával a KGST két állandó bizottságá­nak ülése fejeződött be pén­teken Budapesten. Az építésügyi állandó bi­zottság 47. ülésének résztvevői megvitatták a Vietnami Szo­cialista Köztársaságnak nyúj­tandó építési segítség legcél­szerűbb formáit, és elhatároz­ták, hogy koordinálják a tag­országok hozzájárulásával lé­tesítendő két nagy beruházás munkáit. Intézkedtek a KGST szabványok kidolgozásának, egyeztetésének meggyorsítá­sáról és alkalmazásáról is. Nagy teret szenteltek az ülésszakon a tagországok kö­zötti nemzetközi építésügyi tá­jékoztatásnak. Az eddigi együttműködés alapján létre­hozták a nemzetközi építés­ügyi tudományos-műszaki in­formációs rendszer hálózatát, kialakították az információ- átadás módszereit, amelyek a különböző dokumentumok, ki­adványok, műszaki világszín­vonal-tanulmányok, kataló­gusok, műszaki filmek és ki­állítások cseréjét segítik. A statisztikai állandó bizott­ság 33. ülésén olyan egységes statisztikai rendszerek kidol­gozását határozták el, amelyek lehetővé teszik fontos gazda­sági folyamatok összehasonlí­tását. A tanácskozáson egész sor hasznos tapasztalatot kicserél­tek. Magyar szakemberek a környezetvédelmi statisztiká­ban elért eredményekről, szov­jet partnereik az 1979. évi szovjet népszámlálás tapaszta­latairól, bolgár statisztikusok az agráripari integráció sta­tisztikájában elért eredmé­nyeikről tájékoztatták az ülés résztvevőit. A statisztikai küldöttségek megismerkedtek a KSH nem­zetközi számítástechnikai ok­tató központja (Számok) tevé­kenységével. A statisztikai állandó bi­zottság ülésén részt vett dele­gációk vezetőit Huszár István miniszterelnök-helyettes, az építésügyi állandó bizottság ülésének delegációvezetőit pe­dig Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes fogadta. dór többszörösen kitüntetett brigádjai voltak. A havi programok és az ex­porttervek teljesítése megtör­tént. Szeretnék másodszor is elnyerni a kiváló címet. A szocialista brigádok társadal­mi munkájára mindig számít­hat a város. Az idei két má­sak bevételét elsősorban a gödöllői gyermekintézmények fejlesztésére szánják. Gyártásszakosodás a cementiparban Magyarországon 1978-ban mintegy 5,5 millió tonna ce­mentet használtunk fel. Ebből körülbelül 4,75 millió tonnát magunk állítottunk elő, a töb­bit túlnyomórészt a Szovjet­unióból, az NDK-ból & Ro­mániából importáltuk. A hazai gyártás fokozása ellenére, to­vábbra is elkerülhetetlen lesz az import. Becslések szerint Magyaror­szágon 1980-ban körülbelül 5,8 millió, öt évvel ké­sőbb 6,3—-6,5 millió, 1990­ben pedig mintegy 7 mil­lió tonna cementre lesz szük­ség. Igaz, 1979-ben üzembe he­lyezik az 1,25 millió tonna ka­pacitású új bélapátfalvai, 1985- ben pedig az 1,4 millió tonna kapacitású dunántúli cement­gyárat, de a közben üzemen kívül helyezendő gyárak ter­melésének kiesése miatt a többlet alig haladja meg majd a 2 millió tonnát. A cementhelyzet alakulása tette szükségessé az említett alapegyezmény megkötését már 1974-ben, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió illetékes mi­nisztériumai, valamint a jugo­szláv RUDNAP külkereske­delmi vállalat részvételével. Az alapegyezményben megha­tározott feladatok megvalósí­tására — a cementszük.ségle- tek, illetve a korszerű beren­dezések iránti igények kielégí­tésére — a következő évben egy-egy koordinációs közpon­tot hoztak létre egyfelől a ce­mentkémia és technológia komplex problémáinak kidol­gozására, másfelől az új, kor­szerű berendezések kifejlesz­tését és gyártását célzó mű­szaki-tudományos együttmű­ködés irányítására. Az előbbi együttműködés részvevői: Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió, míg az utóbbi­ban Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Jugoszlávia és 1977 vége óta Románia működik együtt. Ezenkívül Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió egy harma­dik egyezményben megálla­podtak a különleges cement- fajták gyártásának szakosítá­sáról, megállapítva az egyes országok szállítási, kötelezett­ségeit és egyes cememtfajták műszaki jellemzőit. E megál­lapodás alapján például a Szovjetunió már 9600 tonna fehér cementet, több mint 20 000 tonna szulfátálló és 15 000 tonnával több tömítő cementet, Lengyelország fehér cementet, az NDK szulfátálló cementet szállított partnerei­nek. Hazánk fehér portland- cementet exportált Bulgáriát nak és Csehszlovákiának. A jugoszláv delegáció látogatása Óvári Miklósnál Pénteken elutazott Buda­pestről a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének kül­döttsége. A delegáció, amelyet Todo Kurtovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tagja, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének elnöke vezetett, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására tar­tózkodott hazánkban. A dele­gáció megbeszéléseket folyta­tott a Hazafias Népfrontnak, Sarlós István, az MSZMP KB tagja, a HNF OT főtitkára ve­zette küldöttségével. Todo Kurtovicsot és kíséretét fo­Átadták a szentendrei aluljárót A szentendreiek újabb vá­gya teljesült: tegnap, pénte­ken délután, 16 órakor átad­ták a 30 méter hosszú és 6 méter széles aluljárót. Az ün­nepélyes átadáson megjelent Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottságának tit­kára, Doszpod Béla, a Pest megyei Tanács ÉKV osztályá­nak vezetője, Oroszlán László, a KPM budapesti igazgatósá­gának főmérnöke, valamint a város társadalmi és politikai életének vezetői. Barát Endre, az MSZMP vá­rosi bizottsága első titkára megnyitó szavai után, Szántó Péter, a KPM budapesti és Pest megyei igazgatója szólt a Az új aluljáró, a felavatás utáni percekben Bozsún Péter felvétele megjelentekhez. Dicsérettel il­lette az építkezésben együtt­működő nyolc vállalatot, azok dolgozóit, majd az új létesít­ményt átadta Marosvölgyi La­josnak, a városi tanács elnö­kének. Marosvölgyi Lajos átvágta a nemzetiszínű szalagot és a vendégekkel, valamint a város vezetőivel átsétáltak a város új nevezetességén: az aluljá­rón. A város vezetői után a szentendrei lakosok vették birtokba az új létesítményt. Erre az aluljáróra már na­gyon nagy szükség volt, mert Szentendre város belső kőrút­jának egyik legfontosabb sza­kasza, a HÉV és Volán pálya­udvart, a bevásárlóközpontot, valamint a műemléki város­magot összekötő autóút alatt halad el. A balesetmentes for­galom biztosítása érdekében a város az új létesítménnyel nagyot lépett előre. Meg kell még említenünk, hogy az aluljáró környékén mindenütt korszerű ostomye- les világítást is fölszereltek. A város ismét gazdagabb lett K. I. gadta Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. ' Ünnepség a Csepel Művekben Pénteken ünnepi kommun nista aktíván tűzték a Cse­pel Vas- és Fémművek vörös­kék zászlajára az Októberi Forradalom Érdemrendet, azt a magas szovjet kitüntetést, amelyet Leonyid Brezsnyev budapesti látogatása során, a napokban nyújtott át a cse­peli kollektíva képviselőinek. Az aktívaülésen, amelyen a nagyvállalat politikai, gazda­sági és társadalmi szerveze­teinek vezetői, kommunista aktivistái, munkásküldöttek vettek részt, Ernszt Antal, a CSM pártbizottságának első titkára beszámolt a kitünte­tés ünnepélyes parlamenti át­adásáról. A csepeli kommunista aktí­ván részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkán ra. KOZELET Helvi Sipila, az ENSZ főtit­kár-helyettese, aki a nemzet­közi gyermekév budapesti fó­ruma alkalmából tartózkodott hazánkban, pénteken elutazott Budapestről. Drahomira Hanzelova, a Szakszervezeti Világszövetség titkára június 7—8-án Buda­pesten megbeszélést folytatott Duschek Lajosnéval, a SZOT titkárával. Pénteki elutazása előtt Drahomira Hanzelovát fogadta Gáspár Sándor, « SZOT főtitkára, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom