Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

I Verőcemaros író—olvasó tsliltaó A váci Vak Bottyán Mú­zeumban és a verőcemarosi I. számú klubkönyvtár rendezé­sében pénteken délután 3 és ti óra között Katona Imre mű­vészeti íróval találkozhatnak az érdeklődők a Gorka Mú­zeumban, az ünnepi könyvhét keretében. Katona Imre az Iparművészeti Múzeum kerá­miaosztályának vezetője, an­nak idején ő rendezte az em­lékmúzeum anyagát, és 1972- ben könyvet is írt Gorka Géza munkásságáról. A kerámia- és porcelánművészetről szóló könyvei közül a legfrissebbet, a Magyar kerámia és porce­lán címűt a helyszínen is meg­vásárolhatják a látogatók, akiknek kérdéseire a szerző szívesen válaszol, s kívánsá­gukra tárlatvezetést is tart. Az I. számú klubkönyvtár­ban az ünnepi könyvhétre hozták kölcsönzésre alkalmas állapotba dr. Orbán László, a tavaly elhunyt nyugalmazott kulturális miniszter, az Or­szágos Közművelődési Tanács egykori elnökének hagyatéká­ból származó háromszáz köte­tes könyvajándékot Vala­mennyi kötetben ex libris tá­jékoztatja az olvasót arról, hogy a könyvet Orbán László- né ajándékozta a szülőfalu könyvtárának. Meghalt Petrányi Farens Meghalt Petrányi Ferenc, az Egyesült Izzó váci üzemének dolgozója. Húszéves törzsgár- datagsága alatt kétszer kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt, s számtalanszor érdemelt ki egyéb jutalmat is. Több mint egy évtizedig volt kapusa a Váci Fonónak. Visszavonulása után sem vált meg a sport­élettől, az Izzó szertárosaként tevékenykedett. A 43 éves korában elhunyt Petrányi Ferenctől ma délután 4 órakor vesznek végső búcsút munkatársai, tisztelői, család­tagjai az alsóvárosi temetőben. XXIII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1979. JŰNITJS 1., PÉNTEK Mindenütt főállásban Népművelők a kizségeklei Kezdetben csak nagyon ke­vés nagyüzem szakszervezeti bizottsága engedhette meg magának, hogy függetlenített népművelőt alkalmazzon. A kisebb községek művelődési házai élén is jórészt tisztelet- díjas igazgatókat alkalmaztak, s ha netán függetlenítésre ke­rült a sor, rendszerint nem pedagógusok vállalták az ál­lást, hanem gyakran a falu előtt tekintélyt szerzett, 6—8 általános osztályt végzett mes­teremberek. Ez tehát az előz­mény, amiből ki kellet in­dulni azután, hogy az MSZMP KB művelődéspolitikai hatá­rozata és a közművelődési tör­vény megjelenésével előtérbe került, megváltozott a köz- művelődés társadalmi szerepe. Nagyobb igény Az üzemekben, falvakban is megnőtt a kereslet a képzett népművelők iránt. Tőlük mást vár a társadalorh, mint elő­deiktől. A tömegkommuniká­ciós eszközök elterjedése után a fejlett szocializmus 'viszo­nyai között elméletileg képzett, gyakorlatilag tapasztalt ve­zetők kellenek. — Mi a helyzet a váci járás 16 művelődési otthonában és 6 klubkönyvlár-típusú intéz­ményében, ahol együtt folyik a könyvkölcsönzés a rendez­vények szervezésével és a szakkörök, klubok működésé­Következik Orosháza Hazai siker a jazztaiálkozón Teljes váci sikerrel végző­dött az Országos Jazz-rock- pop találkozó megyei döntője, melyet a váci Madách Imre Művelődési Központban ren­deztek meg. A nevezett öt együttesből végül négy állt színpadra, hogy bemutassa műsorát a zsűrinek — tagjai: Berki Tamás, Csík Gusztáv és Ábrahám Balázs voltak — va­lamint a nézőteret majdnem megtöltő közönségnek. Első­ként a váci Módi-Rock együt­tes ■ lépett színpadra. Sa­ját szerzeményű számaikat biztonsággal, rutinosan adták elő. Kiemelkedő volt éneke­sük, Balogh Ferenc teljesít­ménye, mely a zsűrinek és a közönségnek egyaránt nagyon tetszett. Az utánuk következő két gödöllői zenekar produkciója sajnos nem a várt színvonalú volt. Közülük elfogadható tel­jesítményt csak a Thomastic együttes nyújtott, nekik érde­mes még továbbra is foglal­kozni zenével. Negyedikként szintén váci együttes szerepelt, a Dinamit ’75. A zsűri értékelése szerint dalaik jól komponáltak, tisz­tán szólnak, műsorukat profi módon adták elő. Kiemelkedő volt Tóth János dobjátéka Végeredményben a versenyt a modernebb felfogásban ját­szó Módi-Rock együttes nyer­te, de mellettük a Dinamit’ 75 együttes is utazhat majd Orosházára a tájegységi talál­kozóra július 20—21—22-én. Vörös László Anyakönyvi hírek Született: Haskó Sándor és Petrohán Mária: Szilvia, Áb­rahám Ferenc és Galambos Zsuzsanna: Attila, Balázs László és Csernyánszki Éva: Bernadett, Jakab János és Varga Irén: Róbert, Károlyi Pál és Király Edit: Tamás: Strausz György és Mervich Márta: Tamás, Zsíros Ferenc és Petro vies Teréz: Ferenc, Alexa Tibor és Germann Er­zsébet: Csaba, Foltán József és Vigyinszki Rozália: Helga, Győrik Sándor és Antalicz Er­zsébet: Sándor, Haubl Lajos és Brevák Edit: Gábor, Hinkli Lajos és Szabó Zsuzsanna: Zsuzsanna, Kertesi József és Borda Éva: Tamás, Kovács István és Murvai Erzsébet: Erzsébet, Nagy Sándor és La­katos Erzsébet: Rudolf, Oláh Vilmos és Balogh Éva: Zoltán, Varga Lajos és Benke Anna: Attila, Bánhidi Péter és Fad- gyas Ilona: Noémi, Farkas Károly és Kuszi Rozália: Ká­roly, Jurák Tibor és Pintér Ágnes: Renáta. Kátai Lajos és Ungor Judit: Gábor, Lantai György és Deák Piroska: Ani­ta, Hornyák János és Németh Erzsébet: Anita, Kardos Imre és Pécsi Anikó: Krisztián, Lencsés János és Ormándi Zsuzsanna: Balázs, Simon Fe­renc és Bezeczki Anna: Ferenc nevű gyermeke. Házasságot kötött: Müller Alfréd Takács Annamáriával, Szabó László Drahony Aran­kával, Pallagi Ferenc Wollár Erikával, Szorcsik József Ádám Erzsébettel. Révai Zol­tán Kiss Erzsébettel, Belvári Sándor Tóth Gabriellával, Kosdi György Varga Júliával, Szálkái Endre Bártfay Zsu­zsannával. Vácott hunyt el: Selmeczi Istvánná Rendek Róza (Göd), Demmel Jánosné Kis Katalin: (Vác, Attila u. 28.), Kováts De- zsőné Horváth Ilona (Vác, Farkasfalvi u. 8.), Gaál Má- tyásné Bhear Julianna (Buda­pest), Kovács Sándorné Dévé­nyi Erzsébet (Vác, Nyár u. 5.), Fidel József (Vác, Sztáron S. u. 6.), Mogyorósi Lajosné Czé- kus Erzsébet (Vác, Űrhajós u. 3.), Várhelyi József (Dunake­szi), Schultheisz Sándoné Nagy Jolán (Budapest), Váradi Im- réné Laczkovszki Mária (Ke­mence). Lakatos Gyula (Szód), Pólyák Jánosné Kovács Mar­git (Göd), Tóth Lajosné For­gács Lídia (Fót), Pál István (Vác, Burgundia u.), Kerekes Imre (Budapest), Mészáros Józsefné Szedlacsek Mária (Vác, Liliom u. 10.). vei? — A kérdést Szabó La­josnak, a járási hivatal mű­velődési osztályvezetőjének tet­tük fel. Az érettségi is kevés Mint megtudtuk, ahol taná­csi keretből nem lehetett lét­rehozni a népművelői állást, ott az üzemek, vagy a terme­lőszövetkezetek biztosítják a bérüket. Így ma már minden községben dolgozik függetle­nített népművelő. Igenám, csakhogy amíg 10—15 évvei ezelőtt még az általános is­kolai végzettséggel, és bizo­nyos mértékű szervezői ru­tinnal is elvállalhatta valaki ezt a hivatalt, addig a mai követelményeknek már az érettségi is kevés. A most jelentkező társadalmi igényt a képzés nem tudta követni, meg aztán ahhoz is idő kel­lett. hogy a közművelődésben olyan tapasztalatok halmozód­janak fel, amelyekből általá­nosítva kialakulhat a hivatás tanítható tudománya. A járás művelődési házaiban és könyvtáraiban összesen 35 népművelőt alkalmaznak, akik közül öten szakképzettek. Huszonöt intézményvezetőnek és munkatársnak csak érett­ségi bizonyítványa van. Az alkalmazottak jó része fiatal. Átlagéletkoruk alig 30 év. A szakképesítés megszerzése vé­gett jelenleg hatan tanulnak tovább egyetemen, főiskolán. — Miért ilyen kevesen, a többiek nem akarnak a pá­lyán maradni?- — Ma már kisebb a fluk­tuáció, mint 4—5 évvel ez­előtt — mondja Szabó Lajos —, de azért még mindig ta­pasztalható. Bizonyos körül­mények még mindig nem te­szik vonzóvá ezt a pályát a községekben. Így például nem mindenütt felel meg a cél­nak vagy a pályakezdő am­bícióinak az intézmények ál­lapota, felszereltsége. Aki nern helybeli, nehezen tud beillesz­kedni az új környezetbe, szüksége volna helyi segítség­re, ami viszont a legtöbbször alkalmi feladatra szorítkozik. Holott tudnia kellene, milyen kulturális hagyományok, szo­kások, értékrendek alakultak ki, amelyekre az új életmód kialakulását befolyásolva épí­teni lehet. Ritkán sikerül elő­segíteni a letelepedést, ne­héz lakást adni a pályakezdő fiatalnak. Ezek a gondok sok­kal inkább meghatározzák a káderhelyzetet, mint például a bér, hiszen nálunk 2 ezer 700 forint az átlag, de vannak 4 ezer 300 forintos fizetésű nép­művelők is a járásban. — Milyen problémákat okoz a szakképzettség hiánya? A községek kulturális éle­tének fejlesztésében kézen­fekvő volt a népművészet, mint hagyomány. Erre épültek az olyan központi programok, amelyek több községet érint­ve az egész járást átfogják. Ilyen a Nagybörzsönyi napok. Szobi napok, a Galgavölgye ta­vasz, másféle hagyományként a szokolyai Mányoki-kultusz ápolása, vagy a Fóti ősz. Ezek a kiemelt rendezvények bi­zonyos folyamatosságot is eredményeznek. De a korunk kérdéseire választ adó műve­lődési program, az alkalom- szerűség helyett a korszerű műveltséget építő állandóság még sok községben hiányzik. Továbbképzés, alapfokon Az intézmények vezetőit, munkatársait határozottan ösztönzik a tanulásra, s arra. hogy foglalkozásukat végleges­nek tekintsék. Az elméleti és gyakorlati tudás gyarapítását szolgálja az az alapfokú to­vábbképzés is, amelynek elő­adásaira hónapról hónapra or­szágos szaktekintélyek meg­hívásával kerül sor a váci művelődési központban. Mit lehet még tenni ezen kívül, hogy a községekben elméleti­leg és gyakorlatilag képzett, politikus népművelők dolgoz­zanak? — Tény, hogy a községek vezetői egyre igényesebbek, jó irányban változott a közmű­velődési szemlélet, s tapasztal­ható a pálya vonzásának erő­södése is. A távlatokat te­kintve ez biztató, de az is szükséges, hogy a felsőokta­tási intézmények elegendő szakképzett embert bocsássa­nak ki kapuikon. Egyéb in­tézkedéseink között arra is törekszünk, hogy ha a meg­hirdetett állást nem képesített pályázza meg, legyen helybeli, aki a község viszonyait jól ismeri. Képesítés nélkül a jö­vőben egyébként csak a me­gyei tanács elnökének külön- engedélyével lehet népművelőt alkalmazni. Kovács István Daruval gprsabh a rakodás Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság verőce­marosi fűrészüzemében nemrégiben állították üzembe a képen látható svéd gyártmányú HIAB-dorut. A berendezéssel ötször- hatszor gyorsabb lett a gépkocsik le- és felrakodása. Barcza Zsolt felvétele Tanácstagi beszámoló ló hangulat, családias légkör Megválasztották a lakóbizottságokat A váci tanács titkársága a hét végére elkészítette az idei tanácstagi beszámolók, vala­mint a lakóbizottsági válasz­tások értékelését. Mint isme­retes, az előző évek gyakorla­tától eltérően nem év végén, hanem máius 7—19 között került sor ezekre a fontos vá­rospolitikai eseményekre. Hetvenkilenc tanácstag ta­lálkozott ezekben a napokban választóival, a megjelentek száma megközelítette a há­romezret, így a várod lakos­ságának egy része közvetlenül tájékoztatást kapott az idő­szerű helyi kérdésekről, s hallhatta a szűkebb választó­kerületi gondokat. Jó hangulat, családias légkör jellemezte az idei tanácstagi beszámolókat- Mindenütt a Hazafias Nép­front városi bizottságának képviselője töltötte be a kis- gyűlések elnöki tisztjét, s tett javaslatot a lakóbizottság tisztségviselőire ■ is.- Mindenütt szépen díszített helyiségek várták a résztvevőket. A Széchenyi utcai iskolában s másutt úttörők köszöntötték az érkezőket. Az előzetes agi- tációban sokat segítettek az üzemi, közületi, iskolai párt- alapszervezetek. A KISZ vá­rosi bizottsága nemcsak a szervezéshez adott segítséget de mozgósította a fiatalokat a beszámolókon való megjele­nésre is. A tanácstagok felkészülése színvonalas volt. Nemcsak a titkárság által kiadott' anya­75 éve történt... hz első váci fabdarúgámárkőzés Takács József, a Ferencvá­ros ismert gyúrója tette fel a kérdést: — Megemlítik a 75. évfor­dulót? Talán még a tősgyöke­res váci sportbarátok sem tud­ják, hogy most van háromne­gyed évszázada annak, hogy Gondozat! pázsit, sok virág A vízügyi és közegészségügyi szakemberek a közelmúlt­ban tartottak szemlét a Dunakanyar strandjain. Elismeréssel szóltak a váci fürdő állapotáról. Gondozott pázsit, sok színes virág, büfé várja a felüdülni vágyókat. A kánikula beköszön­tése óta szinte mindig telt ház van a strandfürdőn. IVÉiiyi Károly felvétele városunk első labdarúgó-mér­kőzését lejátszották. Kérem, beszéljen róla. — A század elején- már nagy labdarúgócsaták folytak a fővárosban, s Vácról is mind többen utaztak Budapestre egy-egy jó sportcsemegéért. Ez adta a gondolatot, s Zádor János polgármester kezdemé­nyezésére, aki a VSE akkori elnöke volt, a várossal szem­közti szigeten pályaépítésbe kezdtek. Ügy tudom, ott akkoriban erdő volt. — Igen. Dercsényi Dezső, a Váci Hírlap szerkesztője ja­vasolta a közgyűlésnek, hogy biztosítson megfelelő terüle­tet. 1904 májusában készen állott a pálya, melyhez 31 év múlva építettek tribünt. Ter­mészetesen a pályát fel kellett avatni, s Dercsényi a Váci Hírlapban hasábokat szentelt az ügynek. Hogyan történt az avatás? — 1904-ben, május utolsó vasárnapján a híres Műegye­temi Fotball Club teljes el­nökségével kijött Vácra. Az állomáson a Rákóczi induló­val fogadták az érkezőket. A Dunán a Fürge révhajó vitte át a vendégeket. Dercsényi vezette a mérkőzést, amely 3:0-ra végződött a műegye­temiek javára. Utána társas­vacsora volt a csárdában, majd lampionos felvonulás a Dunán. P. R. got olvasták fel, hanem is­mertették a saját körzetükre vonatkozó adatokat, s egyéb, érdeklődésre számot tartó té­mákkal is foglalkoztak. A je­lentés név szerint is elismeri Rónai Ferenc, Papp Sándor, Barna Tiborné, Balogh Sán­dor és dr. Korona Árpád ta­nácstagok lelkiismeretes mun­káját. 463-an szólaltak fel és 812 kérés, javaslat hangzott el. Sok helyen a tanács végre­hajtó bizottságának tagjai, a szakigazgatási szervek vezetői megadták a választ, a többi felszólaló június 15-ig írás­ban kap választ. Egy kis sta­tisztika: j a műszaki osztály 402, a termelési osztály 59, az egészségügyi 21 kérdést kapott. A többi megoszlott az igazga­tási és a művelődési osztály között, s elhangzottak a nép­frontbizottsággal, a postával, a, rendőrség munkájával kap­csolatos kérdések is. Sok helyen felvetették a közvilágítás gondját, a járdák és utak kövezését, építését, a csatornázásokat, a szemét- szállítást. Véleményt nyilvání­tottak a választók az áruellá­tással, a boltok nyitva tartá­sával, a lakásügyekkel, a nép- számlálással kapcsolatban is. A művelődési osztályhoz kér­dést intéztek az iskolák tanu­lóinak magatartásáról, az óvo­dai felvételekről. A tanács­tagi beszámolókon 43 választókerületben ajánlottak fel társadalmi munkát, s csatlakoztak a 62-es választókerület ver­senyfelhívásához. A tanácstagi beszámolók során a 77 választókerületből 14 helyen került sor az előze­tesen jelölt lakóbizottsági el­nök és tag személyében válto­zásra. Papp Rezső Olvasóink Írják Köszönet az Alkotásnak Május 27-i számukban ol­vastam a Gyártmányfejlesz­tés ... a PEFEM sződligeti gyáregységében című cikkü­ket, melyben ez áll: „Rend­szeresen kapcsolatban va­gyunk a szociális otthon­nal ...” Gondoltam, a továb­biakban kitérnek egyedi eset­re is. Autóbaleset következtében 1974-ben lábaim megbénul­tak. Gondos orvosi kezelés mellett életben maradtam, de járni sajnos nem fogok tudni, és a felálláshoz is fémálló- kára van szükségem. Így el­kerülhető lábaim zsugorodá­sa. A PEFÉM Alkotás bri­gádja rendszeres kapcsolatot tart az általános iskola Rad­nóti rajával. Itt szóba került a problémám. A brigád társa­dalmi munkában elkészítette az állókat, s a Radnóti raj Cimea őrse elhozta számomra. Ezért az önzetlen segít­ségért ezúton is köszönetét mondok. Erdélylné Gyenes Alice Sződliget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom