Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

1979. JÚNIUS 8., PÉNTEK Wrfgp Modern gépek és alapanyagok Készül a PEMÜ hatodik ötéves terve Tizenhárom ezer tonna alap­anyag — kétezerötszáz féle termék — távirati stílusban így jellemezhető a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat idei, egész éves munkája. De a vállalat solymári központ­jában, s többi gyárában ma már egyre több szó esik a ha­todik ötéves tervről. A követ­kező tervidőszak első éve 1980 szinte az ajtónk előtt áll Nem is annyira vaskos a dosszié, mely az elképzeléseket összegezi. A táblázatok, az adatok azonban minden kér­désre sokrétű választ adnak — ahogy Prinz Ferenc, a tér. meltetési főosztály vezetője is mondja Megtalálható benne a termelés felfutása, a gyárak feladata, a termékváltás ho­gyanja, s a gépbeszerzésekre vonatkozó tervek is. De ve­gyük csak sorjába Ésszerű termékváltás A hatodik ötéves tervre szó­ló elképzelések úgy határoz, zák meg: a vállalat termelési értékének évente 9—10 száza­lékkal kell gyarapodnia. Az alaptevékenységnek két irány­ban szükséges fejlődnie: na­gyobb szerepet kap a cipőipar­nak gyártott alkatrészek mi­nősége, mennyisége, valamint a népgazdaság különböző ága­zatai számára fontos speciális műanyag termékek előállítása. Az utóbbi gyártmányok fon­tosságát nem kell különöseb­ben hangsúlyozni. Hiszen az építő- és a gáziparnak készí­tett, s majdan készülő ter­mékeivel a profilgazda, a PEMÜ egy sor tőkés Importból származó beszerzést tesz, tehet szükségtelenné. A számok, melyek a terve­zett mennyiségi növekedésre utalnak, jelzik, hogy döntő szerepet kap a PEMÜ hato­dik ötéves tervében a ter­mékszerkezetnek az igények­hez alakítása. Ebben az év­ben az említett speciális mű­anyag termékekből a vállalat 515 millió forint értékben gyárt. 1985-ben pedig úgy tervezik: egymilliárd százmil­lió forint lesz termelésük. A következő években a pesti gyár Zsámbékra települ. Éppen ezért a körvonalazott termelé­si adatok, elvárások között hiába keressük létének nyo­mát, Beleolvad a zsámbéki gyárba. A cipőipari kellékek gyártása, az építőipar mun­káját szolgáló termékeké ma még 257 millió forintot tesz ki egy évben. A tervek szerint 1985-ig eléri a 600 millió fo­rintot. Dollárkiváltás? A PEMÜ gyártmányai egy részével — mégpedig a jelen­tősebbekkel! — eddig is né­hány tőkés importból szárma­zó késztermék vásárlását kü­szöbölte ki. 1976-ban például ezek a termékek 4,5 millió dollár megtakarítására adtak lehetőséget a népgazdaságnak. Ez a dollárkiváltás, illetve -megtakarítás az alapanyag és a késztermék ára közötti kü­lönbséget jelentette. Ezt a különbséget tudta munkájával, termékeivel hozni a PEMÜ. S nem lebecsülendő ez az ered­mény, hiszen ebben az év­ben várhatóan újabb tízmil­liót tesznek le ily módon az asztalra. A hatodik ötéves terv utolsó évében húszmillió dol­lár értékű importot helyette­sítő terméket állítanak elő. Ilyen devizamegtakarítást ho­zó gyártmány: a poliuretán- és a thermokaucsuk cipötalp, az olefinprogramba illeszkedő csőgyártás. Ugyancsak a soron követke­ző tervidőszakban szeretné a vállalat felújítani gépparkját. Tehát kapacitást bővítő re­konstrukciót terveznek. Erre szükség is van. Mint a ter­meltetési és műszaki főosztály vezetője hangsúlyozta: a hato­dik ötéves tervben kell meg­teremteni az utána következő tervidőszak termelésének alap­ját Az alapot pedig ebben az esetben az elavult géppark modernebbre történő cserélése jelenti. A gyártmányaihoz szüksé­ges alapanyag mennyiséget is egyértelműen megszabja a vállalati terv. Számításaik sze­rint 1985_ben huszonöt ezer tonna műanyagot dolgoznának fel. A propilént a Tiszai Vegyi Kombináttól, polipropilént pe­dig a kazincbarcikaiaktól vár­ják. Ez pedig azt jelenti, hogy a termékeik előállításához szükséges alapanyag 75—80 százalékát a magyar ipar ad­ná. Az új gépek beállítása, a termelés növelése azonban a számítások szerint némi lét­számgyarapodással is járna. A PEMÜ ma 2 ezer 680 embert foglalkoztat — a központi 'yárban és a négy telephé­A Budapesti Közlekedési Vállalat felvesz 18. életévüket betöltött fiatalokat Á METRÓ MOTORKOCSIJAIRA SEGÉDVEZETŐNEK Feltétel: érettségi bizonyítvány. A tanfolyam idején a kollektív szerződésben előírt bért fizetjük. A tanfolyam elvégzése után a kezdő kereset havi 3000 Ft, emellett évente 5000 Ft forgalmi juttatás, Pályaalkalmasság esetén, megfelelő gyakorlat után a segédvezetőket motorkocsi-vezetővé képezzük ki. A motorkocsi-vezetők kezdő keresete (túlóra nélkül) havi 4400 Ft, emellett évente 8000 Ft forgalmi juttatás. Szükség esetén munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvilágosítás a BKV Metró üzemigazgatóságának Felvételi irodáján: Budapest XIV., Hungária krt. 46. (telefon: 637—637, 367-es mellék), vagy a BKV Felvételi irodáján: Budapest VII., Kertész u. 10., telefon: 221-440, 1489-es vagy 1695-ös mellék. lyen 1985-ben pedig 2 ezer 950 fővel számolnának. Te­hát 270 újabb munkáskézre tartanának igényt. A solymá­ri gyárat azonban a tervezett létszámnövekedés nem érinti. Nem is érintheti, hiszen Bu­dapest agglomerációs övezetébe tartoznak. A felmérések azon­ban arra bízta Inait, hogy pél­dául Zsámbékon a helybeliek — akik ma még ingázók — szívesen vállalnának otthon munkát. Létszámfejlesztéssel Az elképzelések szerint az egy főre jutó termelési érték 1980-ra eléri a 634 ezer fo­rintot — éves szinten — míg 1985-re a 932 ezret. S közben a műanyagfeldolgozási techno­lógia is fejlődik. A felsoroltak, a felhozott példák jelzik: a Pest megyei Műanyagipari Vállalat hatodik ötéves tervre szóló elképzelései sokrétűek, alkalmasak a hatékonyabb, a jobb, a népgazdaság igényei­hez alkalmazkodó gazdálko­dásra. A terv tehát az asz­talon van. Csak valóra kelle­ne és kell majd váltani. Ki­nek, kinek a maga posztján megtenni mindent azért, hogy a terv a gyakorlati életben is megállja a helyét! Varga Edit Ismét lesz alkotóház Szokolya, a Börzsöny hegy­gerincei között megbúvó kis község, egyebek között arról is nevezetes, hogy itt született Mányoki Ádám. a fejedelem képírója. Ki ne ismerné azt a portrét, amelyet az 1673— 1757 között élt piktor II. Rá­kóczi Ferencről festett? Né­hány év óta új hívei támad­tak a festészetnek a község­ben. Kiss Sándor rajztanár irányításával ismerkednek a hét-tizennégy éves gyerekek a rajzolás, a festés technikájával. A múlt nyáron 31 érdeklődő iskolás vett részt a járásból a váci alkotótáborban. Az ott készült képeket azóta több he­lyen is bemutatták — csak Szokolyán nem. Nemrég a község legrégibb iskolájának két helyiségét át­alakították kiállító teremmé. A frissen festett falakon helyez­ték el a gyermekrajzokat, grafikákat, kollázsokat és szobrokat. A kiállítás sok ér­deklődőt vonz. Az 1976 óta működő Má- nyoki-műhely az idén is foly­tatja munkáját; a nyári szü­netben ismét megrendezik az alkotótábort, hogy a képző- művészethez vonzódó gyerekek kifejező készségét segítsék ki­bontakozni. Rekonstrukció előtt a dabasi Fehér Akác sertéstelepe Évente ötezerrel több A dabasi Fehér Akác Terme­lőszövetkezet korszerű, nagy­üzemi technológiát alkalmazó sertéstelepe csaknem hétesz­tendős. Jelenéről, s még in­kább jövőjéről Pásztor Endre telepvezető adott tájékozta­tást. — A telepet annak idején az ISV, azaz az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat tervei alapján építet­tük meg — kezdi a telepveze­tő. — A már kikísérletezett és jól bevált battériás technoló­giát alkalmazzuk. 750 kocától évente 15 ezer hízósertést bo­csátunk ki a telepről. A battériás tartás legfőbb sajátossága a korai malacéi vá­lasztás. 14—18 napos sorukig maradnak a malacok a liaz- tatóban, 40 napos korukig az A battériában. A B battériá­ból kerülnek a hizlalóba, majd onnan a vágóhídra. Az itt te­nyésztett KA-HYB sertéseket a hernádi Március 15. Tsz vá- góhídjára szállítják. A nem­régtől alkalmazott objektív minősítés eredménye, hogy kilogrammonként 40 fillérrel többet kap a szövetkezet az átadott sertések után. — Ami a telep eredményes­ségét, gazdaságosságát illeti — tájékoztat Pásztor Endre —, jellemző adat, hopr egy kilo­gramm húst összességében 4,15 kg, a hízóknál 3,9 kg táp­ból állítunk elő. Az idén hatszázezer forint nyereség elérését tűztük ki célul, azzal együtt, hogy tovább kell csök­kenteni a felhasznált abrak mennyiségét. Mivel a hizlalás költségeinek mintegy 70—75 százalékát a takarmány adja, nem mellékes egyetlen deka megtakarítás sem. Az állat- gondozókat anyagilag is érde­keltté tettük abban, hogy ke­vesebb takarmány felhasználá­sával több húst állítsanak elő. Az ISV a technológiával ösz- szefüggő gondokon rendszeres szaktanácsadással segíti a da- basiak munkáját. Mégis meg­érett a technológia, az egész telep a rekonstrukcióra, a bő­vítésre. — Tapasztalatainkat, észre­vételeinket felhasználva az ISV-vel közösen hajtjuk végre ezt a munkát. 1980 elején kezdjük a rekonstrukciót, ami a telep bővítésével jár együtt. A kocák számának növelésé­vel akarjuk elérni, hogy éven­te 20 ezer süldőt neveljünk fel, s ebből 13 ezret a telepen, a többit a háztáji gazdasagok­ban hizlaljuk tovább. Így a háztájikat folyamatosan el tudnánk látni sertésekkel, s a tavaszi irreálisan magas sza­badpiaci árat is lejjebb szo­rítanánk. Másik célunk az, hogy a kocák hasznos élettar­tamát megnöveljük és még gazdaságosabban neveljük az állatokat. E cél érdekében fontos tech­nológiai változtatásokat is végrehajtanak. Lényege, hogy a malacok elválasztása 28 napra történne meg, így köz­vetlenül a B battériába kerül­nének. Ezt a változtatást az is indokolja, hogy a kocák rep­rodukciós képessége is nő ez­által.' " — Olyan megoldásokat al­kalmazunk, hogy a bővítéssel együtt ne kelljen növelni a te­lep dolgozóinak a számát, A higiénikus fiaztató kutricák alja például rácsos lesz, alatta medencével, s ez az állatgon­dozók munkáját is megköny- nyíti. Jobb körülmények kö­zött kevesebb fizikai munká­val láthatják el a rájuk bízott állatokat. A Fehér Akác Termelőszö­vetkezet sertéstelepe a felújí­tás után évente ötezerrel több jószágot nevel, s ad át további hasznosításra az élelmiszer­iparnak. G. M. Előrelépés — társadalmi segítséggel Felelősséggel a jövőért A szentendrei járás tizen­három településén negyven- négyezren élnek. A beköltö­zés, valamint a demográfiai hullám hatása mindenekelőtt Budakalászon és Pomázon ér­vényesül: a járás lakóinak több mint a fele e két nagy­községben telepedett le. S ez a tény különösen nehéz fel­adatot jelent azok számára, akik a gyermek- és ifjúságvé­delemmel akár hivatalból, akár társadalmi megbízatás­ként foglalkoznak. Dicsére­tükre legyen mondva: a szent­endrei járásban a helyzetnek megfelelően az érdekeltek megkülönböztetett figyelmet fordítanak e településeken a jövő nemzedék iránt. Összehangolt munka önzetlen, áldozatkész mun­kájukat elismerték a Pest megyei gyermek- és ifjúság­védelmi bizottság tegnapi leányfalui tanácskozásán is, ahol a szentendrei járás ez- irányú tevékenysége került napirendre. A résztvevők meg­nyugodva vették tudomásul, hogy a járásban a veszélyez­tetett, rendezetlen családi kö­rülmények között élő tanulók döntő többségét — kilencven százalékát — napköziben he­lyezték el. Lényeges előrelé­pést jelent, hogy — a segélyek kiutalásán kívül — az okta­tási intézmények vezetői, a gyermekvédelmi felelősök, va­lamint a tanácsi gyámügyi szakemberek munkájukat ösz- szehangolva együttesen tesz­nek intézkedéseket az iskolai mulasztások csökkentése érde­kében. Igaz, a járási és a köz­ségi politikai és társadalmi vezetők a töanegsaervezetekikel, üzemekkel, vállalatokkal, szö­vetkezetekkel komoly erőfe­szítéseket tesznek például az oktatási intézmények tárgyi feltételeinek javítása érdeké­ben, hiszen ez is jelentős mér­tékben befolyásolja a veszé­lyeztetett tanulók helyzetét, fejlődését. A tavalyi járási kommunista szombat bevéte­léből Szigetmonostoron és Leányfalun tornatermet építe­nek, valamint napközi ottho­nos konyha korszerűsítéséhez kaptak támogatást. Visegrá- don és Budakalászón saját erőből társadalmi összefogás­sal napközis ebédlőt építettek és bővítették az óvodát, ahol így a korábbinál több gyere­ket tudnak elhelyezni. Duna- bogdányban és Tahitót faluban pedig a napközisek a Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat­tól kapják az ételt; a kezdeti Autósfúra Ráckevéra Mindig panaszkodunk, hogy szűkmarkúén mérik azokat a programokat, melyek a ki- kapcsolódást, a kirándulást al­kalmanként kínálják. S ha mégis? Oda kell figyelnünk rá! Ilyen, figyelemre érdemes kezdeményezés, mely a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal programjában szerepel. Kirándulást, pihenést, szű- kebb környezetünk megisme­rését, ügyességi versennyel egybekötve kínálják július el­sején. A szervezési gondokat megosztották, megosztják a Ráckeve és Vidéke Áiész- szel, de segítséget kapnak a Dunakanyar Intéző Bizottság­tól is. A tervek szerint a túrán részt vevő autósok július else­jén reggel 7 órakor Csepelen találkoznának. De lehet a „ka­ravánhoz” Ráckevén is csatla­kozni délelőtt 10-kor. Aki Cse­pelről indul, az útiránya Tö­köl, Szigetcsép, Szigetszent- márton, Ráckeve. Innen a tú­ra szervezői gyalogos sétát ja­vasolnak, majd a résztvevők­nek például a Szavolya kas­télyhoz, az ország egyetlen Árpád-kori szobrához, az 1478-ban épített görögkeleti templomhoz — tehát helyre­állított műemlékeinkhez. Az ebéd utáni programban szerepel a dömsödi Petőfi Múzeum is. Várhatóan délután 15 órakor kerül sor a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács által megrendezendő KRESZ-vetélkedőre. A szer­vezők úgy tervezik, délután 17 órakor indulna vissza az au­tósok karavánja. Szigetszent- miklóson megállnának, s meg­tekintenék egy nemzetiségi tánccsoport bemutatóját. nehézségek után most már zökkenőmentesen. Önzetlen pártfogók A tanácskozáson különös hangsúlyt kapott a megelőző munka fontossága, valamint a veszélyeztetettség időbeni fel­ismerése. S mivel ez utóbbi okai rendkívül változatosak — a családi kapcsolatok lazu­lása éppen úgy ide vezethet, mint a rossz baráti társaság — feltétlenül indokolt a társa­dalmi pártfogói hálózat továb­bi szélesítése. Ezért fontos a társadalmi pártfogók tevé­kenységének rendszeres érté­kelése, s továbbképzésük a tartalmi munka színvonalát javítja. Közülük a szentend­rei járásban kilencen kiemel­kedően tevékenykedtek, s elis­merésben részesültek. Tapasz­talatok bizonyítják: azokban a községekben, ahol fokozott fi­gyelmet fordítanak a rossz családi körülmények között élő gyerekek szabad idejének helyes eltöltésére, ahol korán felkeltik érdeklődésüket a könyv iránt, ott minden bi­zonnyal eredményesebb a munka. Ennek egyik új és bevált formája a szentendrei járás­ban a játékos, nemzetiségi nyelvű foglalkozás. A műve­lődési házak ifjúsági klubjai­nak tagjai is bevonják esti programjukba azokat a fiata­lokat, akik többnyire unatkoz­nak, csavarognak. Példaként említhető minderre a tahitót- falui művelődési ház. S ne feledjük: már csak néhány nap, vége a tanévnek, meg­kezdődik a vakáció, s a csa­vargó kiskorúak száma biztór nyára emelkedik majd. Szakmát tanulnak A leányfalui értekezleten megvitatták a résztvevők a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnek a ve­szélyeztetett helyzetű gyere­kek pályaválasztását segítő munkát. Követendő példaként említették együttműködésüket a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalattal: a zűrzavaros családi légkörben élő tanulók és álla­mi gorídozottak Budakalászon szakmát tanulhattak és az új munkásotthonban lakhatnak. A tanácskozáson részt vett és a beszámolót követő vitá­ban felszólalt dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság elnöke, Rozgonyi Er- nőné dr. a szentendrei járási hivatal elnöke, Farkas Lajos­áé. a Pest megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője, dr. Ágoston Zoltán, a Pest megyei Tanács igazgatási osztályának veze­tője, dr. Simon Lajos, a Pest megyei Tanács Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetének igaz­gatója, Miskolczi László, a Pest megyei Főügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi csoportvezetője és Miskolczi Károly, a megye gyermek- és ifjúságvédelmi szakfelügyelő­je. F. G. MATYÓFÖLD HAGYOMÁNYAI KELENFÖLDÖN ^ A Fővárosi Művelődési Ház körtermében (Budapest XI., Fehérvári út 47.) június 8-tól nagyszabású 4 népművészeti kiállítást láthatnak az érdeklődők jjjj a Matyó Népművészeti HISZ % termékeiből 3 i _ Ü: Szeretettel várjuk a népművészet értőit kedvelőit a szeptemberig nyitva tartó kiállításra. (Ftjf NÉPMŰVÉSZETI VÁLLALAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom