Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

Tanévzárás június 20-án Gyakcrlctlanságból ad&Caá zavar A jövőben okosabban kell tervezni Hamarosan befejeződik a tanév, amely sok izgalmat ho­zott az általános iskolákban tanító pedagógusoknak. A cik­likus oktatási rendszerre va­ló áttérés csak kisebb-na- gyobb zökkenőkkel sikerült, s több tantestületben még most is fel lehet fedezni a gyakorlatlanságból adódó za­var jeleit. Meg kell szokni — Milyen változásokat ho­zott az oktatás új formája a nevelőmunkában? — kérdez­tük Magócsi Károlytól, a já­rási hivatal művelődési osz­tályvezetőjétől. — A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy országszerte. így a monori járásban is sike­re volt a bevezetett intézke­déseknek, a pedagógusok, a szülők és a gyerekek körében egyaránt. Ha helyesen alkal­mazzák, s a felszabaduló időt jól hasznosítják, akkor szoro­sabbá. bensőségesebbé válik a családi élet. Ez elsődleges cé­lunk, amit szülői értekezletek, munkaközösségi összejövetelek alkalmával mindig hangsú­lyoztunk. Természetesen nem ment minden simán, minden újat meg kell ismerni, meg kell szokni, s akkor elmúlnak azok a mollékzöngék, félreértések, amelyek erre a tanévre még jellemzőek voltak. — Konkrétan, melyek ezek? — Sok helyütt gondot oko­zott, hogy a félévi értékelés, főként a diákok közhasznú munkára való igénybevétele miatt, nem esett egybe a pe­riódusváltással. Elméletileg ki­lenc ciklusnak kellett volna be­fejeződnie az első félévben, csúszás azonban majd minden iskolában volt " megzavar­ta a pedagógusokat. Az óraszámok csökkenése is felvetett néhány problémát. Elmaradtak a túlórák, amely jövedelem-kiesést okozott a nevelőknek, igyekeztünk kü­lönböző intézkedésekkel ezen segíteni. Egyes tantárgyaknál a kötelező óraszám elérése is gondot okozott, ezt szak­körökkel, egyéb elfoglaltsá­gokkal próbáltuk kiküszöböl­ni. — Ügy tudom. az órarend összeállítása is sok fejtörést okozott. — A 11 napra tervezendő órarend kialakításával a gya­korlat hiánya miatt a pedagó­giai szempontok kevésbé érvé­nyesültek, vagyis egyszerűen rosszul osztották el az órákat. A váltóműszakos iskolákban a hosszú hét szombatján dél­után is kellett tanítani, ami sem a pedagógusokra, sem a családra nézve nem volt ked­vező. Igyekeztek szombatra kevesebb órát tervezni, ez vi­szont azzal járt, hogy a többi napokon növekedett a tanulók terhelése. Pótfoglalkozások Az év vége hozta a legtöbb gondot, mert kiderült, hogy a tanítási napok száma — 192 — általában teljesíthető, de az egyes tantárgyakra kiszabott óraszám nem. Azokban a he­tedik és nyolcadik osztályok­ban jelentkezett legélesebben a probléma, ahol társadalmi munkát végeztek a tanulók. A nevelők felvetették, hogy a társadalmi munkával eltöltött napok számítsanak bele a munkanapokba is, ez azonban nem minősíthető tanítási nap­nak, még akkor sem, ha a munkára nevelés szempontjá­ból igen nagy jelentőségű. Az említett okok miatt a tanév befejezése is kitolódott. Június 20-ig azonban minden­képpen le kell zárni a tanévet, s ezt a tanítási napok és órák száma sem befolyásolhatja. — Ebben a komplikált hely­zetben mit tanácsol a pedagó­gusoknak? — Tanítsanak június 20-ig úgy, hogy közben párhuzamo­san vezessék a pótlófoglalko­zásokat. Az órákat át kell cso­portosítani oly módon, hogy zzok a tantárgyak kapjanak nagyobb szerepet, ahol a le­maradás jelentős. Ezt még an­nak az árán is megtehetik, hogy elmaradnak azok az óra­rend szerinti foglalkozások, amelyeknél már teljesítették a kötelező óraszámot. — Semmiképpen sem java­soljuk, sőt meg nem engedhe­tnek tartjuk egészségügyi és pedagógiai okok miatt egy­aránt azokat a próbálkozáso­kat, hogy bevezetik a hato­dik és hetedik órákat. Ez azt jelenti, hogy néhol egy órával korábban kezdik és ugyan­A nagy elhatározás ŰJ KOLLEKTÍVÁBA került, íróasztalnál dolgozott, szám­oszlopokat adott össze. Délután fáradtan állt fel az asztaltól. Eleinte kolléganői segítettek megismerni a tervstatisztika csínját-bínját, az utókalkulá­ció közvetett és közvetlen költségmutatóit. Nem ment könnyen... A gyerekek ismét beteges­kedtek. anyai ösztöne, az ag­gódás másfelé terelte figyel­mét. Munkahelyén ott ült ar­cán a kétség: vajon eleget tud-e tenni a feladatának, hogy felettesei meg legyenek elégedve munkájával ? Ké­sőbb észrevette, hogv átlagos­nál csinosabb megjelenése, karcsú, filigrán termete sze­met szúrt egyik-másik kollé­ganőjének, suttogtak a háta mögött. Különösen akkor érezte ezt bántónak, amikor egy-kétnapos kényszerű betegállomány után ismét elkezdett dolgozni. Pe­dig jószándéka, igyekezete, hogy pótolja a lemaradást, még osztályvezetőjének is fel­tűnt. Tudta, neki kétszer is ki kell érdemelnie a jutalmat, a fizetésemelést, mert a ki nem mondott szavak mögött ott érezte: kényszerű távolmara­dását nem veszik szívesen, so­kallják. Nem tehetett róla. a kiseb­bik gyermeke mandulagyul­ladása ismét kiújult. Ebben az időszakban határozta el, hogy munkahelyén -döntésre viszi a dolgot. A műhelycsar­nokot nemrég adták át, irá­nyító szakmunkást kerestek, akinek érettségije is van. Fi­zikai munkát kellett irányí­tania úgy, hogy magának is meg kell fognia a munka vé­gét. Férjének nem íred szólni, is­merte indulatos természetét. Nem szerette, ha kész tények elé állították. Tudta, csak tü­relemmel győzheti meg. El is határozta, hogy este szóba hozza, úgy, mintha nem róla lenne szó. Nem is mond va­lótlant, hiszen az új csarnok megnyitásával többen vállal­ták a fizikai munkát, s fize­tésük nemhogy csökkent vol­na, jelentősen nőtt. Ez is jó érv lesz — gondolta, mert minden forintot meg kell fog­ni, hogy kijöjjenek jövedel­mükből. Sikerült! Férje beleegyezett, hogy munkahelyet változtas­son, de — mondta — magára vessen, ha agyonhajszoltan ő is megbetegszik. Ki gondozza, ápolja akkor a gyerekeket?! Ezen egy kicsit elgondolkodott, de bízott önmagában. Nem fél a munkától és több lesz a ke­reset is. Vékony alkata ellené­re szívós volt, eddig a beteg­ség elkerülte. Nem csalódott, Az átképzés két hónapig tartott, erre az időre kapta az átlagfizetését. Most már 11 tagú csoportja van, ő irányítja a munkát. A délelőtti műszakba osztották be, mivel két kiskorú gyer­meke van. Eddig minden jól sikerült, csak egyszer állt a szalag — alkatrészhiány miatt. A művezető intézkedett, azóta folyamatos a termelés. ö IS A CSOPORTTAL dol­gozik, teljesítményük közös. Megalakították a szocialista brigádot. Egyetértés lett a ne­ve. A legutóbbi fizetésnapon 600 forinttal többet vitt haza és tett le az asztalra. A férje megsimogatta a kezét és azt mondta: — Büszke vagyok arra. hogy kitartottál az elhatározásod mellett. Ezentúl majd én is többet segítek . . Hörömpő Jenő csak egy órával később feje­zik be a tanítást annak érde­kében, hogy már június 15-re lezárhassák a tanévet. Egy fejlődő szervezet nehe­zen bír el ilyen megterhelést és nem is érdemes két héten keresztül naponta nyolc órát nyúzni a gyerekeket, hiszen 15-e és 20-a között csak há­rom tanítási nap van. Első a tanítás — A tapasztalatok birtoká­ban hogyan induljanak neki a pedagógusok a következő tanévnek? — Az órarend elkészítésé­nél elsősorban a pedagógiai érdekeket helyezzék előtérbe, fordítsanak nagyobb gondot a tanítási órák védelmére. Ezer. azt értem, hogy például a ne­velési értekezleteket ne a ta­nítási idő alatt tartsák, csak azért ne menjenek hétköznap kirándulni, mert a termelőszö­vetkezet akkorra tud autó­buszt adni. Ne az a tanár men­jen el valamely értekezletre, akinek éppen órája van, ha­nem a kollégája. A 12 napos társadalmi mun­ka a felső határt jelenti, csak annyi napot szervezzenek, amennyi nem befolyásolja a tanmenetet. A mostani tanév­ben volt olyan község, ahol az egyik iskola tanulói 12 napot dolgoztak, míg a másik iskola diákjai egyet sem. Erre is fi­gyelni kell, jobban kell koor­dinálni, s akkor nem lesz baj az óraszámok körül. Az Oktatási Minisztérium is várhatóan újabb intézkedése­ket vezet majd be. Rövidíte­ni kívánják a szünidőket, kö­zelíteni fogják a ciklusváltás­hoz a félévi értékelést. A ta­nítás nélküli munkanapok szá­ma négyről háromra csökken majd. A jövőben a pedagógus- továbbképzés és a nevelői ér­tekezlet nem folyhat a taní­tás ideje alatt. Kövess László HHSBSDBÍiHílU XXI. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1979. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK A .dolog magánügyként kéz. dődött: makacsul visszatérő kötőhártyagyulladásom miatt, kezemben a körzeti orvos be­utalójával, a budapesti Sem­melweis Kórház szemészeti szakrendelésére indulok. A monori rendelőintézet folyo­sóján valaki azt mondja: — Na, most maga is végig­járja a kálváriát! Innentől tehát már koránt­sem magánügy, hogy „ingázó beteggé” váltam. Nyolckor kezdődik a szemészeti szak- rendelés a Rókusbán — tájé­koztattak —, igyekezzek minél korábban ott lenni, hogy még sorra kerüljek, természetesen majd egy hét múlva, a követ­kező hétfőn. Egy-egy körzeti orvos ugyanis csak egyetlen beteget küldhet egy napon, még így is jókora a zsúfolt­ság. S mivel nem elsősegély­ről van szó, egy hetet már csak kibírok? „Menjenek haza...” Kibírtam. Könnyező, égő, beragadó szemmel, de kibír­tam, s azon a bizonyos hétfőn már a hajnali vonattal indul­tam Budapestre, hogy min­denképpen bejussak a szak- rendelésre. Mások frissebbek voltak, a kopott, keskeny ol­dalfolyosón. már alig akadt üres szák. Derült égből vil­lámcsapásként ért a felisme­rés, amikor a rendelő ajtaján lógó táblát végigolvastam: a A Rákosmezeje Termelőszö­vetkezet ecseri telepén tevé­kenykedik a gazdaság fém- megmunkáló ágazata. Több fővállalkozó megbízá­sából alkatrészeket, illetve azok részegységeit készítik. A Keripar számára a cukrász­dákban használatos kávéfő­zőkhöz rugós csaptelepeket, a Szovjetunióba exportra kerü­lő kávéfőző masinákhoz bille­nőkaros csaptelepeket gyárta­nak. A kávéfőzőkhöz elektro­mos hőkioldókat is készítenek az ecseriek. A Fémmunkás Vállalatnak orsós távirányító készülékeket' készítenek, amelyeket a magas ablakok nyitásánál alkalmaz­hatnak. A benzinkutaknál hasznosítják a töltőcsapok pil­lanatzárjait és áramlásjelzőit, amelyek ugyancsak az ecseri telep termékei. Ezeket épp­úgy a Klíma Ipari Szövetke­zet megbízásából állítják elő. miként az autóbuszok tíz lég- köbméteres légszűrő alkatré­szeinek fémnyomását. Üj feladatokra is vállalkoz­nak. Az Élgép Vállalattól főző- és pirítósüstök gyártásá­ra kaptak megbízatást. A nullszériával a közelmúltban készültek el. monori járásbelieket csak kedden, csütörtökön és szom­baton fogadják. De ott várt reménykedvé egy sülysápi fiatalasszony, szoknyájába kapaszkodó két apró csemetéjével, egy fekete­be öltözött idős hölgy, két fia­talember, egyikük olyan vér­ágas szemekkel, s olyan fáj­dalmas pillantással, hogy el­sőnek szólítottam volna, ha én lennék a szemészorvos asz- szisztense... Mindannyian a monori já­rásból. Vártunk. Kilenckor kezdődött a rendelés, akkor könyörögni kezdtünk: ne kell­jen ismét haza és újra vissza­utazni, engedtessék meg kivé­telesen nekünk, monori já­rásbelieknek is, hogy beme­hessünk ... — Na, kivételesen! De csak öt! A többiek menjenek haza, mert ez mégis tűrhetetlen, hogy mindennap itt nyüzsög­nek a monoriak, amikor any- nyi beteget kell ellátnunk más községekből is! — mond­ta szigorúan az asszisztens hölgy, s öt beutalót bevitt a rendelőbe. Még csak vitázni sem lehetett. Igaza volt.' A sülysápiak, gyömrőiek, s né­hány monori, aki a szigorú ötös számjegyen kívül esett, indult a villamoshoz, vonat­hoz, hazafelé. Mi vártunk tovább. Tá­masztottuk a málló falat, egyik lábunkról a másikra álltunk, a sorszámokat már rég nem vette komolyan senki, s elmozdulni sem mert a hejyéről, hátha, szólítják .,. Nem nyüzsögtünk, türelmet­lenségünk csak belülről há­borgott, s azokra gondoltunk, akik a járás más községeiből — Bényéről, Káváról például — ugyanúgy várakoznak a ceglédi kórházban ... Augusztusban kezd Dr. Búzássy Sándor járási főorvos jól ismeri a gondot, az égető rendelőintézeti szak­orvoshiányt. Olykor üresen kong az urológiai, az orr-fül- gégészeti, az ideggyógyászati és az orthopédiai szakrende­lők helyisége is Monoron. A szemészet okozza a legtöbb pa­naszt, elégedetlenséget. Ideig- óráig Ceglédről járt ki a hét bizonyos napjaiban egy sze­SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT A pálya széléről Egy győzelem — egy vereség Oldal és az üllői védők A megyei labdarúgó-baj­nokságból még két forduló van hátra, de még semmi sem dőlt el a kiesés frontján. Egyik csapatunk, a sülysápi, ezúttal sajnos a kiesés elkerüléséért folytat ádáz harcot. A leg­utóbbi fordulóban nagyszerű bravúrt vittek véghez, 1-0 arányú győzelmet arattak az esélyesebb Gödöllő otthoná­ban. A sülysápiak hatalmas lelkesedéssel vetették magu­kat a küzdelembe, s már az első 45 percben vezetést sze­rezhettek volna. A második játékrészben folytatódott a sülysápi fölény, Motolai az 56. percben a háló­ba talált, s ez az egyetlen gól egyben a mérkőzés végered­ményét is jelentette, 1-0-ra győzött Sülysáp. Ezzel nagy lépést tettek a bennmaradás felé, bár ehhez a hátralevő mérkőzéseken még újabb pon­tokat kell gyűjteniük. Pilisen mindig nagy harcot vívnak a hazaiak a szomszéd­vár Albertirsa csapatával. így volt ez most is, a tavaszi sze­zon nézőcsúcsa született Pili­sen, több mint ezren övezték a játékteret. A kánikulában az albertirsai szurkolók érezhet­ték magukat jobban, mert csa­patuk a tavaszi idény leg­jobb játékát nyújtotta. Az el­ső félidőben még 1-1-re állt a mérkőzés, a szünet után azon­ban alaposan rákapcsoltak a vendégek, és végeredményben 3-1 arányú győzelmet arattak. A hazaiak ismét csalódást okoztak játékukkal. Jellemző a pilisi játékosok gyenge tel­jesítményére, hogy csupán Czinege kapus nyújtott jó tel­jesítményt. Csapataink helye­zései a tabellán: 7. Pilis 14. Sülysáp 32 12 32 11 6 16 52-49 34 6 15 45-59 30 Vasárnap Pilis Nagykőrösre látogat, a sülysápiak Vác- szentlászlón fogadják a kere- pestárcsai együttest. ★ Az Üllő—Gyömrő rangadón hathetes eltiltás után ismét pályára léphetett Oldal Árpád, a gyömrőiek egyik legjobb já­tékosa. Az üllőiek alaposan megerősítették hátsó alakza­tukat, s egy védő állandóan a gyömrői játékos nyakán ló­gott. Már az első félidőben annyiszor került földre a gyömrői csatár, hogy az bár­kinek több mérkőzésre is ele­gendő lett volna. Az üllőiek úgy váltották egymást róla, mint a vízilabdában. Az ok egyszerű volt: egyikük sem akart a kiállítás sorsára jut­ni. Hornyák a második fél­időben még arcul is ütötte Ol­dalt, de ő is megúszta egy enyhe figyelmeztetéssel... A gyömrői csatár ezen a ta­K álkozón önzetlenül nagyon jól átszőtt, s döntő részt vállalt a győzelem kivívásából. Méltán ölelgették őt társai és a szur­kolók a mérkőzés lefújása után. ★ Az összevont járási ifjúsági labdarúgó-bajnokság legutób­bi fordulójának eredményei: Üllő—Gyömrő 1-3, Törtei— Vecsés 1-1, Maglód—Péteri 4-0, Dánszentmiklós—Mende 4-1, Karatetétien—Nyáregy­háza 0-1, Ecser—Abony 0-9. Az élcsoport állása: 1. Vecsés** 23 17 5 1 102-17 41 2. Nyáregyháza* 24 17 3 4 55-20 38 3. Gyömrő* 23 1G 3 4 77-22 3G 4. Monor* 22 17 1 4 74-22 36 G. J. I mészorvos Monorra, jó ideje ismét a betegek ingáznak. — De most úgy tűnik, sze­rencsénk lesz... — mondja a főorvos, s bólint rá dr. Iste­nes Adám, a rendelőintézet helyettes vezetője is. Hiszen szerencse, hogy Péteriben a nyáron megüresedik egy or­vosi lakás, s a fiatal körzeti orvos, aki beköltözik, nem egyedül jön. Felesége szemész szakorvos, aki augusztusban talán már megkezdi gyógyító munkáját a rendelőintézet­ben. De mi lesz vajon a többi szakrendelés sorsa? Önerőből lehetetlen Lakáshiány — szakorvos­hiány. Dr. Zimányi Gyula, a monori nagyközségi közös ta­nács elnöke előtt sem isme­retlen ez, állandó gondot és í töprengést jelent annak elle- nére, hogy a rendelőintézet j szakorvosi ellátása, szamukra I lakás biztosítása nem a nagy- I községi tanács feladata. De I ölhetett kézzel sem lehet j várni. — Számtalan elképzelésünk I van. Az ötödik ötéves terv időszakában 24 OTP-lakás megvásárlására nyílik lehető­ségünk. Csakhogy ezek a la­kások kétszobásak, s az állás­kereső hirdetésekben a három szoba a minimum, amit a csa­ládjukkal költöző orvosok kérnek. Megépül majd egy egyedi tervezésű épület, amelyben 2 és fél, háromszo­bás . lakások is lesznek. Ha abból egy lépcsőházat meg tudnánk vásárolni, szakorvos- gondjnink egy csapásra meg­oldó Inának. Erre viszont ön­erőből, saját költségvetésünk­ből képtelenek leszünk. Ehhez már segítség kell. S amíg lakás, megfelelő la­kás nincs, hiába kopognak a rendelőintézet jó néhány aj­taján a betegek. Ingázniuk, várakozniuk kell, órákat, na­pokat. A változásra, az orvos­gondok orvoslására bizony nagy szükség lenne. S marad­nak kérdőjelek is a gondola­tok végén. Az például, hogy vajon miért nem találja meg­felelőnek egy pályája kezde­tén álló, hivatását bizonyára szívvel és emberséggel gya­korolni kívánó fiatal orvos egy Budapesthez közeli nagy­község modem, korszerűen felszerelt, új rendelőintézeté­ben az „indulást”? Mert eset­leg csak kétszobás lakásban kezdheti önálló életét... ? Ez azonban már egy másik írás témája lehetne. A lényeg egyelőre: reális feltételeket teremteni a jogos, valóban alaposan indokolt el­várás teljesítésére. Hogy a beteg megtalálja orvosát, s az orvos — elsősorban hivatás- tudattal és humánummal — gyógyíthasson, ott és akkor, ahol szükség van rá. Koblenez Zsuzsa iára Ferae életéről Június 8-án, pénteken Móra Ferenc életét, munkásságát Sipos Dóra TIT-előadó ismer­teti délután 5 órakor a péteri községi könyvtárban. A nap kuifyrális programja Gyomron, 15 órától: a kézi­munka szakkör; 16-tól: az if­júsági klub foglalkozása, 15.30- tól: író—olvasó találkozó Kántor Zsuzsa írónővel. Men­üén, 18-tól: a csillagász szak­kör összejövetele, 19-től: a né­pi tánccsoport próbája. Úriban, 14-től: a modellező szakkör foglalkozása (az általános is­kolában). Lakáshiány — orvoshiány Segítséget várnak a rászorulók Fémmegmunkáíék [cseren

Next

/
Oldalképek
Tartalom