Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

1979. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK xM,l Iskolatáskák — Érdről Környezetvédelmi hónap után Természetes igény a tisztaság Két évvel ezelőtt osztrák exportra gyártott a PEVDX érái gyáregysége orkán anyagból Tájfun iskolatáskákat. Az idén készítenek 40 ezret hazai piacra. Bozsán Péter felvétele Határjárás után A fejlett agrotechnika enyhít a hajon A minap bejárták a határt a pilisvörösvári Pilisvölgye Tsz szakemberei. Bár a növények szemmel láthatóan esőre vágy­nak, itt, a dimbes-dombos vi­dék kötött talaján nem sínylet­ték meg annyira a szárazsá­got, mint a megye déli ré­szein, a homokon. Manhertz Márton elnök megítélése szerint a gabona még egy hetet kibír csapadék nélkül, a kukorica pedig két- három hetet is. Ebben az is közrejátszik, hogy időben, gondosan elvégezték az összes előkészítő munkát. A gabona egy része tavasszal kifagyott, ezt árpa vetésével pótolták. A minapi becslés szei.nt a búza még nagyon jó hektáronkénti átlagot érhet el. ha... Kuko­ricából sem számítanak az adott pillanatban rossz ter­mésre. A reményre az ad alapot, hogy a tsz két éve tagja az úgynevezett szekszárdi rend­szernek, s fejlett agrotechni­kai eljárásokat alkalmaznak. Így érték el a múlt évben a 41 mázsás búzatermést, ami­re nem volt példa az utóbbi 25 évben. Az aratáshoz, beta­karításhoz korszerű gépeket használnak. Vagyis minden rendben lenne, csakhát nagyon elkelne már itt is egy kiadós bára állni, beváltja a hozzá fűzött reményüket. Az itatás­sal sincs gond, mert a telep­nek saját kútja van. Nem így az Ürömön levő csirketelep! A vezetékből nem jött a víz, emiatt három napig vödörből itatták a 140 ezer csirkét. S a gyümölcsös? A korai I virágzású fák megszenvedték a j mínusz hat-hét fokos fagyot: 30 százalékos volt a fagykár a gyümölcsösben, s 10—20 százalékos a szőlőben. Most a növényvédelmi munkák van­nak soron. A szőlő egyébként nagyon jó termő, évek óta száz mázsát szüretelnek hek­táronként. A szőlészetet a Szőlészeti Kutató Intézet pat­ronálja. A tsz bekapcsolódott a Hungarovín rendszerbe, s a Hungarovin veszi meg az ösz- szes bort pezsgő alapanyagnak. Közös erővel újabb 150 hektá­ron telepítenek szőlőt a kö­vetkező években. Biztatónak látszik tehát a szőlő- és a gyümölcsszüret, ha ... Mind gyakrabban kém­lelik az eget a vörösváriak is: gyülekezik-e már egy kis eső­felhő? P. J. Pillanatnyilag a lucerna be­takarításával foglalatoskodnak a tsz tagjai. A lucerna jó mi­nőségű, s jól megszáradt Mintegy ötven vagon őszi ke­veréket már levágtak, így biz­tosított az 500 tejelő tehén ta­karmányozása. A tehenek kö­zül 300 Holstein-Fríz fajta, ezek évente hatezer liter tejet adnak, míg a magyartarka csak 3600 litert. A tehenészeti telep most kezd igazán a lá­A szokottnál csöndesebben, de az eddigiekhez képest ja­vuló eredményekkel fejező­dött be Pest megyében a kör­nyezetvédelmi és tisztasági hónap. Ami a csöndességet illeti, az remélhetőleg annak az értékes folyamatnak a ré­sze, amely során környeze­tünk, tisztaságunk, egészsé­günk védelme mind termé­szetesebbé, kampányakciók helyett mind rendszeresebbé válik községeinkben, városa­inkban. Az eredményekről pedig az elmúlt napokban számolt be településeink tanácsi és’ nép­frontbizottsági képviselői előtt Rétváry Sándor, a Haza­fias Népfront Pest megyei bi­zottságának előadója. A közelség kötelez — Pest megye környezeté­nek védelme, tisztasága na­gyobb feladatot ró lakossá­gunkra, mint az ország többi j megyéjében — mondta Rét­váry Sándor. — A főváros kö­zelsége kötelez bennünket, ugyanakkor egyre inkább sar­kall az emberek igénye is: természetes dolog, hogy vala­mennyien szeretnénk ember­hez méltó körülmények között élni, Ez a vágy napjainkra tettrekészséggel is párosul; az elmúlt hónap jó tapasztalato­kat és néhány különösen jó kezdeményezést hozott. Íme a kezdeményezések kö­zül néhány. Ráclceve a terv- szerűség gondolatát oszthatná meg a megye többi települé­sével. A tisztasági tennivaló­kat fölmérve, gondosan elké­szített tervek alapján 1500 ember vett részt a nagyköz­ség munkájában. Nyolc ját­szótér körül rendezték a te­repet, 13 illegális szemétlera­kót szüntettek meg és 50 tiltó táblát helyeztek el. Kivették részüket az idei munkából a szocialista brigádok aktivis­tái, akikre a jövőben is szá­mítanak Ráckevén. Hasonló jó tapasztalatokat hozott Nagykátán is a tiszta­sági hónap: 44 üzem dolgozói, összesen 2500 -ember munkál­kodott a környezet védelmén. Tisztasági őrsöket alakítottak, tiltó táblákat helyeztek el. A legtöbb segítséget az eddig is nagy lendülettel dolgozó kert­barát kör tagjai adták. Jelen­tős részük van abban, hogy szépes virágosodik, zöldül a városi rangra aspiráló nagy­község. Szerződéses rendszerben Példásan megalapozott a háztáji árutermeltetés a Rác­keve és Vidéke Áfész körzeté­ben. Szinte minden kisterme­lői tevékenységet hasznosíta­nak a közellátás számára. Erre vall a mintegy 40 millió fo­rint értékű, összesen 428 va­gon mennyiségű idei felvásár­lási terv. Ebből 176 vagon a zöldség, 174 a gyümölcs és 78 a nyúl, baromfi, tojás, méz és egyéb vegyes árucikk. SZEKSZÁRDON !S KEZDJE A SKÁLÁNÁL! t,;.V A > m és má A Skála Szekszárd Áruház • 60 0QQ-íé!e árucikkel, 15-féle szolgáltatással, a Skála választékával rkatermékeive! várja kedves vásárlóit. Szék z3 dón is — Skála áruskála! ! Kimagaslóan szervezett ez a ■ termelési bázis': a tervelő­irányzat 80 százalékát előre szerződésben lekötötte az Áfész a kistermelőkkel, akik iközül több mint nyoleszázan annak a 17 szakcsoportnak a tagjai, amelyek a szövetkezet keretében működnek, mint a kistermelés afféle nagyüzemei. ✓ — Merészen terveztünk — mondotta Dobos József, a termeltetési üzemág vezetője. — A zöldség és a gyümölcs mennyisége együttesen 50 százalékkal haladja meg a múlt évi szintet. Erre azonban az örvendetesen növekvő kis­termelői kedv és szerződési készség buzdított bennünket. Alapos, átgondolt munka rejlik a háztáji áruk e meny- nyisége mögött. A zöldségfé­lék szinte egész skáláját fel­öleli a burgonyától a céklaré­páig a 176 vagonos mennyiség. Ebből több mint 24 vagont tesz ki a fólia alatt termesz­tett primőr zöldpaprika, para­dicsom, retek, uborka, saláta, karalábé. A fóliás terület már 43 ezer négyzetméterre gya­rapodott. amelyből 25 ezer Áporka kertjeit födi. A gyü­mölcsfélék közül a ráckevei al­matermesztő szakcsoport 25 vagont exportra ajánlott fö! Az Áfész a helyi ellátáson fe­lüli mennyiségek értékesítésé­ről is előre gondoskodott a Zöldért, a Hungarofruct, a hűtőházak és a konzervgyárak révén. Hasonlóképpen gon­doskodtak a háztáji gazdasá. gok úgynevezett termelői szűk. ségleteinek kielégítéséről és a i kedvezményekről is. Do bas környezetvédőinek öt­lete a kezdeményezési kézsé­get dicséri: a Szolnok megyei erdővédelmi felügyelőséget keresték meg és kérő szavuk­ra a szolnokiak 2000 ingyen csemetével segítették Dabas szépítését. Segítség a búvároktól Jó ideje már, hogy Szent­endréről csak dicséret hallat­szik a környezetvédelem kap­csán: a város vezetői, felis­merve az idegenforgalom kö­vetelményeit, évek óta terv­szerűen vigyázzák a város tisztaságát, mind több részt­vevőt bevonva a közös munkába. Idén 2000—3000 ember dolgozott a konkrét feladatokat meghatározó ak­cióprogram alapján. Fórumot rendeztek a tiszta­ságról, ahol nem kevesebb, mint harminc kérdésre kellett válaszolni a város vezetőinek, a kérdések között sokszor ve­tődött fel meghallgatásra ér­demes, követésre méltó pél­da. Kiírták a Tiszta, szép ta­nácstagi körzet versenyt, amelynek eredményeként nemcsak kioszthattak néhány oklevelet, de valóban szépült is a város. Környezetvédelmi őrsöket, őrjáratokat szervez­tek ; a kertbarátok pedig több ezer növény összegyűjtésé­vel, elültetésével járultak hozzá városuk szépítéséhez. Követésre méltó az a szent­endrei kezdeményezés is, hogy megtisztították a Bükkös-pa­tak medrét. A víz alatti mun­káltat az MHSZ búvárai vé­gezték. « — A jó példák mellett — mondta Rétváry Sándor — akad néhány hiányosság is. A legfőbb, hogy sokhelyütt nem fordítanak kellő figyelmet a közterületek tisztaságára. Sa­ját házuk előtt könnyebben elvégzik a munkákat az em­berek, a közterületekre, első­sorban szervezési hibák miatt, már keveset gondolnak. Fokozott figyelem Pedig a közterületek tiszta­sága közösségi életünk fok­mérője lehet. Ezt felismerve rendelte el a megyei tanács vb., hogy a környezet védel­me, a közparkok és a közte­rületek tisztasága már az idén fokozott figyelmet kap a te­lepülések közötti társadalmi munkaversenyben. Hiszen minden erőfeszítés, százezer forintokban, ezer órákban számolt munka csak akkor lehet eredményes, ha környezetünk védelmé­vel, tisztaságunk, egészségünk megőrzésével is párosul. M. A. Szentendrén Kőkaptár a tájmúzeum felett A Szentendrére látogató tu­risták érdekes természeti kép­ződménnyel találkozhatnak út­juk során. A tájmúzeum fe­lett emelkedő hegycsúcstól délnyugatra, rendkívül 'szo­katlan formájú sziklaképződ­ményeket láthatunk. Ezeket az úgynevezett kaptárkő fülkéket — félig nyitott emberkéz al­kotta barlangokat — feltehe­tően valaha a méhészkedésre használták. A környék lakói ide telepítették méhcsaládjai­kat, megóva őket a természet viszontagságaitól. A tudósok szerint ugyan­ilyen építményekre bukkan­tak Bulgáriában is. Veszélyeztetett gyerekek Budakeszin Nincsenek magukra hagyva Budakeszin 32 kiskorú gyer­mek él veszélyeztetett körül­mények között. Legtöbbjük életét a szülők túlzott alko­holfogyasztása keseríti meg, de van köztük olyan is, aki a szűkös anyagiak miatt került fel a nagyközségi tanács gyám­hatóságának nyilvántartási listájára. A gyerekek sorsát a gyámhatóságon kívül figye­lemmel kíséri az önkéntes rendőri ifjúsági bizottság is. A bizottság munkájára külö­nösen a rossz körülmények között élő gyermekek felkuta­tásában van szükség. A bizott­ság negyedévenként beszámol a tapasztalataikról a gyámha­tóságnak. A 32 budakeszi kis­korúnak patronáltja is van, aki nemcsak az otthoni életü­ket ismeri, hanem az iskolá­ban elért eredményeiket. A gyámhatóság az önkéntes i rendőri ifjúsági bizottság Ja­vaslatára tavaly hat gyerme- ! két javagoit állami gondozás* ! ba vételre. Kovács Lajosné, a tanács szabálysértési főelőadója el­mondta, gyakran hosszú évek óta húzódó gondokat intéztek el. Nemrég, Losos Péter rend­szeresen segélyezett családja kapott a gyámhatóság javas­latára tanácsi lakást. Ebben a családban öt gyerek él. Neve­lésükkel rendszeresen és jól foglalkozik a két szülő, de a családfő betegeskedése miatt csekély az egy főre jutó jö­vedelem. A tanács havonta 1590 forinttal járul a gyerekek neveléséhez. Budakeszin egyébként ebben az évben nyolc háromszobás lakás épült nagycsaládosok­nak. U. Gy. Gombó Pál: C^óiitörtökí Lohtéí TISZTELET Én igen nagy tisztelettel övezem Kovács Gerzsont, aki az utóbbi időben az autómat javítja. Mestere, sőt bűvésze a szakmának. Azelőtt, ha egyszer az önindítómat megjaví­tották, biztos lehettem benne, hogy következ­nek a gyertyák, a gyújtás nyerge és kengye­le, a biztosítékok sorban, az áttétel, majd minden lefelé a kerékig. Most viszont Ko­vács Gerzson beleszimatol a műszerfalba, ki­vesz egy pockot, betesz egy pockot, és már mehet is a kocsi. A múltkor beszélgettem Kovács Gerzson- nal, és ő rajongva nyilatkozód Posta Ko- lozsról, a hegedűművészről. Ismeri és hallot­ta is egy hangversenyét, szimpatikus, szerény, és csodálatosan játszik. Paganinit adott elő — Paganini módra. Posta Kolozst véletlenül ismerem és támadt egy ötletem: megkérde­zem, hogy ő kit tisztel. És, ha tovább foly­tatom a kérdezősködést, érdekes láncolat alakul majd ki. Posta Kolozs egyik politikusunkat tiszteli. Elsősorban, mondotta, azért mert széles lá­tókörű, kulturált, megfontolt, realisztikus, te­hát államférfi valójában. De azért is, mert közvetlen modorú, ha nincs ideje, megmondja, de ha van ideje, nem leereszkedik, nem két ujjal fog kezet, hanem odafigyel és segíteni akar. A szó- banforgó államférfi egy kertészről beszélt rajongással. A kertész egy vízügyi szakem­berről, aki szülőfaluja környékén egy öntö­zőrendszert tervezett meg, ragyogóan, nem­csak mutatósra, hanem célszerűre, is. A víz­ügyi mérnök egyik színésznőnket nevezte meg, a színésznő egy fodrászt és a fodrász egy orvosprofesszort. Tovább nem is követem a láncolatot. Min­den világos: van egy láthatatlan szál, amely összeköti a tisztelt embereket — ez a szál pedig az, hogy amit csinálnak, jól csinálják. Optimista kicsengés ez, egy de­mokratikus társadalom kölcsönös kapcsolatai­nak társadalmi rangtól, beosztástól függet­len szövete, amely mértéknek a becsületes munkát és a sallangoktól mentes személyisé­get tekinti. ELLENPRÓBA 1. Hanem éppen a kicsengés túlzottan derű­látó jellege nyugtalanítani kezdett. Elhatá­roztam, hogy csinálok egy ellenpróbát. Nem. nem azt vizsgálom meg, hogy a • kölcsönös megvetésnek létezik-e ilyen lánca, hanem egyszerűen egy, egyetlenegy láncszemet vál­toztatok meg. Az elsőt. Megkérdeztem tehát egy tekintélyes hely­zetű kartársamat, aki nagyképűségéről és felfelé dörgölődző mivoltáról híres, kit tisz­tel. Azt vártam, hogy magához hasonlót fog megnevezni: similis simile gaudet. Nem ez történt; ő is, talán véletlenül, de éppen azt az államférfit jelölte meg, akiről már szó volt. Mármost, gondoltam, két eset lehetséges: vagy 1. merő szolgalelkűségből tisztelete tárgyául egy jelentős személyiséget akart mondani, vagy 2. a tiszteletet mindig azok kapják meg, akik ki is érdemlik. ELLENPRÓBA 2, A második esetet, gondoltam, vagy meg­erősítem, vagy kizárom. így hát (második el­lenpróbául) annak a bizonyos első gyönge láncszemnek egy úgynevezett link embert választottam, egy közismerten pénzéhes sze­mélyt. Nos, mit csürjem-csavarjam a szót: azt az autószerelőt, aki a gyújtást a kerék­cseréig javítja.. Rögtön kiderült, hogy ő egy maszeKot tisztel, akinek hatszobás nyaralója kamatozik Balatonszepezden. Az meg olyan valakit, akit egymilliós sikkasztásért ítéltek el, pedig a módszere olyan ügyes volt, hogy rá se lehet jönni. Elvileg. A gyakorlatban azonban felesége, akit otthagyott egy fiatal szőkéért, őt feljentette, a módszert pedig ki­adta. Tovább nem kellett folytatnom. A vég­eredmény világos: a) becsületes és jól dolgo­zó emberek, mint mondottam volt, becsülik egymást; b) szolgalelkű emberek nem tisz­telnek senkit, de tudják, kit illik tiszteim; c) ügyeskedők az ügyeskedőket tisztelik, hogy pontos legyek, a még ügyesebbeket, akik szerzésben őket is felül tudják múlni. Legalábbis három mércével élünk tehát egymás mellett. HOGY LATVA LÁSSANAK Más. Hosszú ideje figyelem a legkülönbö­zőbb alkalmakkor, hogy mennyire lelkesíti a tévé a benne szereplőket. Na, nem a hiva­tásosakat, azok unottak, mert szabványosí­tási tendencia megy ott végbe. A legbájosabb bemondónők is egyformán mosolyognak, mint a manökenek, a színészek hivatásszerűek és gázsi-irányítottságúak; nem, a véletlen sze­replőkről beszélek. Azokról, akik ott ülnek a stúdióban vagy a stadionban, mondjuk a férjek és nők lokális vetélkedőjén. Vagy a meccseken, vagy egyáltalán ott, ahová ki­száll a stáb és szemmelláthatóan felvesz. Ilyenkor a spontán káderek feszítenek, moso­lyognak, sőt integetnek, mégsotebb akad aki bele is kiabál egy üzenetet anyusnak, apusnak, Linának. Egyelőre csak elképzelem, de a fejlődés­nek ilyetén iránya alapján el fog jönni az ideje, hogy mondjuk egy ilyen stadionos ve­télkedőre már úgy megy be a szerepelni vá­gyó személy, hogy biztos akar lenni benne, látja majd őt apus, anyus, Lina vagy az egész galeri vagy a tekekör. Hogy biztos le­gyen benne, petárdát visz majd magával és csak azért izgul, hogy robban vagy nem rob­ban. Mert, ha robban, akkor jó. akkor rá­megy a kamera és látni fogják őt a fent ne­vezettek, sőt az egész ország. Legfeljebb kis­sé megtépve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom