Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-06 / 130. szám

Túra Javuló áruellátás Az áruellátás helyzetéről és a Tüzép telep tevékenysé­géről tanácskozott legutóbbi ülésén a túrái nagyközségi ta­nács. A Galgavidéke Áfész az elmúlt időszakban sokat tett azért, hogy javuljon az ellá­tás, a többi között szorgalmaz­ta, hogy a zöldségeket a kora reggeli órákban vásárolják fel. A hentesáruk választékát úgy kívánják növelni, hogy a váci Húsipari vállalaton kívül több termelőszövetkezettel is üzle­ti kapcsolatba léptek. A fel­szólalók szóvátették, hogy a vas-műszaki boltban még sok a hiánycikk, hiába keresnek a vásárlók növényvédő szereket, festékeket. — A társadalmi munkában megújított túrái kastélypark gondozásához az erdészek is hozzájárulnak. A Budavidéki Állami Erdőgazdaság leg­utóbb 116 ezer forintnyi hi­tellel járult hozzá a nagyköz­ségi tanács költségvetéséhez. A tanács máris intézkedett, s a gyomtalanításhoz új gépet vásárainak. MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 130. SZÄM 1979. JÚNIUS G„ SZERDA 7apasztoíafcserén jártak HasznosítJák a parlagföldeket A gödöllői dombság messze földön híres természeti szép­ségéről, erdeiről. A városunk környékén és a járásban az ál­lami erdészet és a termelőszö­vetkezetek is sokat tesznek azért, hogy a fontos ipari nyersanyag bőven növekedjék. A kettős haszon — az ipari, és a természeti — egyaránt meg­kívánja, hogy a szakemberek Anyakönyvi hírek Született: Vidák Ferenc és Jakab Ibolya: Csilia, Hajdú István és Katona Viktória: Ta­más, Cserháti Zoltán és Duia Ilona: Balázs, Kurucz Tibor és Sipicz'ki Zsuzsanna: Tibor, Kuti László és' Németh Rozá­lia: Hajnalka, Palicska Fe­renc és Versaczki Katalin: Katalin, Kolozsy István és ICamici Eltérni: Alexandra: Juhász Lajos és Dózsa Erzsé­bet: Zoltán, Petrák Zoltán és Bíró Mária: Zoltán, Garai Mi­hály Miklós és Gergely Zsu­zsanna: Miklós, Szarka Sán­dor és Juhász Erzsébet Borbá­la: Erzsébet, Böőr Gyula és Biszkup Márta: Eszter, Sza­bó László és Kovács Irén: Erika, Lakatos István és Nó- tár Irén Ibolya: Melinda, Tas- mádi Béla és Kánya Annamá­ria: Zsófia, Pataki Sándor és Márto'n Erzsébet: Ninétta, Nagy Bála és dr. Walkshöfer Katalin: Kinga, Kovács László és Kalocsai Éva: László, Kiss Béla és Kiss Julianna: Krisztina Andrea, Galambos Károly és Pohorenszki Mária: Hajnalka, Varga Péter és Fó- zer Ilona Margit: Viktor, Ba­log Zoltán és Oláh Ágnes: Krisztina, Takács György Jó­zsef és Koncz Erzsébet Ilona: Zsuzsanna, Babinszki Béla János és Petrák Irén: Barba­ra, Gáli Imre Ferenc és Hol­ló Mária: Beatrix Margaréta nevű gyermeke. Névadót tartott: Kiss Zol­tán és Halas Mária: Ildikó, V-gh János és Palánki Anna Zsuzsanna: Tímea Zsuzsanna nevű gyermekének. Házasságot kötött: Gerhát János Lajos és Pethő Mária, Deáki István Péter és Kal­már Magdolna, Ribárszki Miklós és Polyak Györgyi. Elhunyt: Kovács Istvánná Gémesi Erzsébet, Gödöllő, Stormfeld Aurél sétány 7., Molnár Gáborná Pólyák Ve­ronika, Gödöllő, Központi major, Kristóf Istvánná Czi- ra Borbála, Gödöllő, Knapp József utca 12., dr. Nagy Nán- dorné Groll Gizella, Gödöllő, Vörösmarty utca 3. — Harminchét hallgató ál­lamvizsgázott sikerrel az el­múlt hetekben az Agrártudo­mányi Egyetem gépészmérnö­ki karán, a gazdasági szak­mérnöki szakon. kölcsönösen megismerkedj enel egymás munkájával, hogy ta­pasztalatokat szerezzenek s öt­leteket gyűjtsenek Fásítási ankét Erre szolgált az a találkozó is, amelyet a minap rendeztek a csemői November 7. Terme­lőszövetkezetben, s amelyen a megye erdészei között ott ta­láltuk a mieinket is: Palicza József erdőfelügyelőt, Máthé Imrét, a vácszentlászlói Zöld­mező és Sárái Ferencnét, az ikladi Galgaparti Termelőszö­vetkezet erdészeti ágazatveze­tőit, Szilárdi Józsefet, a dányj Magvető Termelőszövetkezel nyugalmazott erdészetvezető­jét, szaktanácsadót, Matuz Jó­zsefeiét, a dányi Magvető Ter­melőszövetkezet Fenyő szocia­lista brigádjának tagját és Ko­máromi Pálnét, az ikladi Gal­gaparti Termelőszövetkezet er­dészetének dolgozóját Valamennyien elismerően szóllak a látottakról, miután részt vettek a fásítási hónap eredményeinek értékelésén, amit ez alkalommal az erdők megyei napján tartottak. Ugyancsak itt rendezték meg a fásítási ankétot is, amelyen az elmúlt időszak eredményei­ről, gondjairól volt szó. Nagy területek Hasznos volt az üzemlátoga­tás is: Schulteisz József, a vendéglátók erdészeti és fa­ipari ágazatvezetője tájékoz­tatta az érdeklődőket a csemői termelőszövetkezet munkájá­ról, s bemutatta azt az üzem­csarnokot is, amelyben gyü­mölcsös ládák készülnek a kö­zös gazdaság saját kitermeié sű fáiból. A megyei erdészek munká­ját, a fásítás eredményeit Ba­lázs István, a Pest megyei ta­nács erdészeti, vadászati es természetvédelmi felügyelője értékelte. Elmondta, hogy a megyében még mindig nagy az a terület, amely kikerült a mezőgazdasági művelés alól, de még nem borítja erdő. Az erdészetek feladata, hogy a parlagföldeket betelepítsék. Erről egyébként az elmúlt hó­nap elején a Pest megyei párt- végrehajtóbizottság ülésén is szó volt. A fák kedvelői A fatelepítők legjobbjai a fásítási ankét után vehették át a kitüntetéseket: huszonnyol­cán részesültek elismerésben. Különösen a pilisborosjenői általános iskoláról esett sok szó: a tanárok és a diákok sok-sok fát, cserjét ültettek. Róluk példát lehet venni a mi járásunkban is, ahol szintén nem hiányoznak a természet, a fák kedvelői, Csiba József A Fővárosi Elektromos Művek gödöllői kirendeltségének Blátby Ottó arany koszorús szocialista brigádja folyamatosan cseréli a 380 voltos vezetéket tartó sarokoszlopokat, Kerepes- larcsa területén. Barcza Zsolt felvétele A Gödöllői, Agrártudomá­nyi Egyetem végzett üzemszer­vezői részvételével az üzem- szervező agrármérnökök mun­kájáról, munkahelyi beillesz­kedésiéről tartott értekezletet a MÉM munkaügyi és szociál­politikai főosztálya. üzemi kézilabda-bajnokság Több alkalommal hírül ad­tuk már, hogy a Ganz Áram- mérőgyárban különböző sport­ágakban szerveztek üzemi baj­nokságot, ezzel is lehetőséget adva a dolgozóknak a munka utáni aktív pihenésre. Leg­utóbb Markó Gábor, a kézi­labdázók szakosztályvezetője újságolta, hogy a tömegsport­Cuanzj, Cunene, Cuango Husiitól itt bzzásik tanulni A gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudo­mányi karának I. évfolyamán több külföldi hallgató tanul. Egyikük, Gilerme Gomes Martins, Angolából érkezett hozzánk, abból az országból, amely nemrég szabadult fel a gyarmati elnyomás alól. Ba­rátságos és vidám, s egyben komoly fiatalember. Így be­szélt hazája természeti kör­nyezetéről : Trópusi erdő — Angola Nyugat-Afrikában terül el az Atlanti-óceán part­vidékén. Területe l millió 270 ezer négyzetkilométer, s ezen a — Magyarország viszonyla­tában — hatalmas területen 7—8 millió ember él. Nagy ré­szük őslakó, kis hányaduk a gyarmatosítás idejéből ittma­radt portugál. Északról Kongó, keletről Zambia, délről Namí­bia, nyugatról pedig az At­lanti-óceán határolja. Az or­szág nyugati része, a partvi­dék sík terület, középső része hegyes, míg a keleti, magasan iekvő, sík terület. Az ország délnyugati sarkában, nem messze az Atlanti-óceántól, si­vatag is található. — Három jelentős folyóval találkozhat a térképet böngé­sző. Ezek a Cuanza, Cunene, Cuango, valamennyi az or­szág hegységeiben ered. Az első kettő még Angola hatá­rain belül ömlik az Atlanti- óceánba, az utóbbi pedig Kongó területére lép át. A fő­városunk Luanda, legnagyobb városaink: Lobi to, Mocamedes, Bengueia, valamennyi kikötő­város, s az utóbbiban hatal­mas halkonzervgyár is üzemel. — Milyen növények éi álla­tok találhatók Angolában? — Trópusi erdő, illetve fü­ves sztyeppe váltogatja egy­mást, de az erdő a domináns. Északon a gyapot, kávé, ba­nán, pálma, maniola, délen a narancs, banán, mandarin, cit­rom, kávé a legnagyobb terü­leten termesztett növény. Van­nak vadállatok: oroszlán, leo­párd, vadtehén, antilop, vad­disznó, víziló. A kecskét, a ser­tést, a kacsát, a nyulat hú­sáért, a szarvasmarhát tejéért és húsáért tenyésztik. — Afrika gazdag ásvány­kincsekben. Melyeket bányász­szák az országban? — A bányászat főleg az or­szág nyugati feién folyik, ke­leten csak ritkán találkozha­tunk vele. Kőolajat, vasat, re­zet, gyémántot és aranyat bá­nyásznak. — Az angolai nép hősiesen kivívta függetlenségét a por­tugál gyarmatosítókkal szem­ben. Hány évig és hogyan folyt e harc? — 1958-ban titkosan alakult egy szervezet, amely a függet­lenség kivívását tűzte ki célul. Székháza Zairében volt. A szervezeten belül megosztott­ság jött létre politikai okok miatt, és a szocialista irány­zatú MPLA székhelyét áthe­lyezte Kongóba. Az imperialis­ta irányzatú FNLA Zairében maradt, s Angolán belül mű­ködött még egy szervezet, az UNITA. Szocialista út — A függetlenséget a három szervezet közösen harcolta ki, húsz éven keresztül. 1974-ben kiütközött a megosztottság, az FNLA és az UNITA imperia­lista jellege. A haladó MPLA, amely a nép akaratát és érde­két képviselte, fegyveres harc­ban leverte a reakciós szerve­zeteket. 1975-ben, az állam az MPLA irányítása alá került, amely szocialista utat válasz­tott az ország számára. — De a harc még ekkor sem ért véget, mert Dél-Afri- kából és Zairéből zsoldosok akarták megdönteni az MPLA-t, a nép uralmát. A szocialista országok, elsősor­ban a Szovjetunió élelmiszer­rel, felszerelésekkel, a kubaiak katonai segítséget is nyújtva, győzelemre segítették a hős népünket. Közös kézben — Milyen segítséget kap Angola napjainkban a szocia­lista államoktól? — A szocialista országok szakembereket küldtek An­golába, akik a kivándorolt portugálokat pótolva segítik a szocializmus építését. — Milyen most Angola gaz­dasági élete? — Az ország gazdasága ag­rár-ipari jellegű, még nap­jainkban is a mezőgazdasági termelés a döntő. Főleg nyers­anyagokat exportál az ország, bár egyre jobban fejlődik a feldolgozóipar is. Az őslakos­sággal együtt dolgoznak azok a portugálok is, akik nem me­nekültek el a függetlenségi harc idején, akik egyetértet­tek a nép érdekeivel. Az ipart teljesen államosították, kisipa­rosok ugyanúgy találhatók nálunk, mint Magyarországon. Á mezőgazdasági területek is közös kézben vannak, kiala­kult a szövetkezeti gazdálko­dás, s napjainkban hatalmas léptekkel fejlődik. A függetlenség óta — Milyen körülmények kö­zött élnek az emberek, milyen lehetőségeik vannak a fiata­loknak, milyen az angolai család? — Az életkörülményekre je­lentős hatást gyakorolt a por­tugál gyarmati uralom idő­szaka, s ennek hatását egyes területeken meg is őrizték. Az*északi részen sokkal jobbak a körülmények, mint délen. — Az angolai család a há­zastársakból, 3—4 gyermek­ből, esetleg a nagyszülőkből áll. A nők a faluban nem dol­goznak, a városokban egyre többen. A dolgozó nő szülés után 2—3 hónapig maradhat otthon, utána a gyermekre vagy a nagyszülő vigyáz, vagy bölcsődébe adja. A gyermekek tíz évig járnak általános is­kolába, majd jelentkezhetnek négy évre gimnáziumba vagy szakközépiskolába. A felsőok­tatás a szocialista országok segítségével a függetlenség óta ismét fellendült. K. J. mozgalom jegyében a Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére elő­ször rendeznek a gyárban üze­mi kézilabda-bajnokságot. Ez a sportág nagy népszerűségnek örvend az Árammérőgyárban, amit az is bizonyít, hogy a bajnokságra már hét csapat nevezett, 100 játékossal. A mérkőzéseket a GSC ké­zilabdapályáján játsszák június 5. és 27. között. A szervezőket csak az szomorítja, hogy bár sok lány és asszony dolgozik a gyárban, a gyengébb nem kép­viselői egyetlen csapatot sem szerveztek. A férfiak küzdel­mében a következő együttesek mérik: össze erejüket: Garázs, Forgácsoló, Műszerész II., Technológia, Tmk, Szerszám, Iroda vegyes. Cs. J. Az értekezleten az elmúlt évekhez hasonlóan élesen ve­tődött fel az üzemszervező agrármérnök vállalati hierar­chián belüli helyének, munka­körének tisztázatlansága. Sok helyen adminisztratív dolgo­zóként kezelik őket, az üzem­gazdász nem számit műszaki embernek, néhol tán azt sem tudják, hogy agrármérnök. A hivatalos elnevezés — üzsmszervező agrármérnök — sem a legjobb. Az agrárköz­gazdász kifejezés tiszteletet parancsol, de az üzemszerve­ző bizalmatlanságot szül. Ezért aztán kénytelenek so­kan rangrejtve nem üzemszer­vezőkánt dolgozni. S bár az ökonómiai ismereteket e mun­kakörökben is kamatoztatni tudják, s pár év múlva maga­sabb pozícióba kerülve, az ilyen úton szerzett ismereteknek is hasznát vehetik, feltétlenül in­dokolt az- üzemszervező agrár­mérnökök adminisztratívból műszaki kategóriába való át­sorolása. Ha az ezt előíró MüM-ren- delet — amely, reméljük, mi­előbb megszületik — nem is óid meg mindent egy csapás­ra, nélkülözhetetlen az üzem­szervező agrármérnök válla­lati termelésben betöltendő szerepének tisztázásához. D. S. A Nap nyugod­ni készül. Ham­vasszürke felhő­be bújik, mielőtt lebuknék a gödöl­lői hegyek mögött. Ilyenkor nyugta­lanok az erdő, a Rákos-patak part­ja, a rét, a mo­csárszél lakói. Egy részük biztonságos nyugvóhelyet ke­res, mások most ébredeznek. A hamvasszürke fel­hő a hegycsúcs fö­lött kavarog. Ár­nyékát vörösen vetíti ide a Nap, a patak mellé. Az erdő, a mocsár, a partoldal lakói ve­szélyt sejtenek: a különös fénytől, a szőrborzoló széltől most egyszerre menedék után ku­tatnak. Mind jobban belehajlik a táj az estébe. Mégis — mintha világosod­Agrárközgazdász, agrármérnök Tartósabb oszlopokat ámítanak fel nék kissé. A fény erősödik. Gyönyö­rű kép tárul elénk: megnyílt egy fel­hőkapu; izzó aránykarimát kap maga köré. és ezen át vörös fény önti el a patakvartot, az erdőt. A tisztá­son nyulak po- roszkilnak. Egy fácánkakas ijed­ten fut félre a nyulak elöl. Egy másik szárnycsat­togva húz a ma­gasba, erre meg a nyulak rettennek meg, hosszúra nyúlt testtel vág­táznak a tisztáson át.. Levegőbe reb­bent szarkák cser­regnek: egy kor­hadt fűzfa oldalá­ba rakott fészkü­ket kövér réti me­nyét látogatta meg. Erre kiabál­ják hát a sok szennyet, mocs­kot. S a korhadt fűz­fa mintha meg­elevenedne. De nem! Csak sötétbe burkolózó árnyé­kos oldalán mozog valami. Vagy ta­lán valaki? Mikor a vöröslő fénybe érnek, akkor is­merhető fel a két vadász. Lesben állhatták. Vállu­kon puska, olda­lukon kerékpár. A csodálatos arany­kaput nézik ők is. Majd felpattannak kerékpárjukra, si­etve elpedáloznak a dűlőúton, Ruhá­jukon szikrázva olvad le az arany­kapun át szétöm­lő vörös fény. Az aranykapn szárnyai lassan újra bezáródnak. Sűrűsödik a szür­ke homály, a mély feketéig. Dénes Géza 0 Á . / ^J'óaázec^i at'cmr:?apu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom