Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-06 / 130. szám
1979. JÜNIUS 6.. SZERDA av Gondok és tervek Szakrendelővel bővül a hálózat A dabasi járás egészségügyéről településről a fővárosi szakorvosi rendelőkbe küldik. Idén megkezdődött az új 17 munkahelyes járási szakrendelő építése Dabason. Ez a VI. ötéves tervidőszak elejéig készül el, s már most tervezzük a bővítését újabb 5 munkahellyel. Természetesen nem elég a munkahely, orvos is kell, aki gyógyít. Ez utóbbi pedig aligha sikerülhet orvoslakások építése nélkül. Az az elképzelésünk, hogy — legalábbis részben — szakrendelés folyik majd a régi épületben is az új elkészülte után. — Mit mondhatunk a gyógyító-megelőző és gondozó munka színvonaláról? — Több jót. Az alap- és szakorvosi ellátásban tevékenykedők hivatástudattal, s a rájuk nehezedő terhek ellenére is alaposan végzik munkájukat. Nem volt még szó például a védőnőkről. A járás 30 védőnője közül 23-an körzetekben dolgoznak, azaz járják a településeket nap mint nap. — De vehetjük például a szociális gondoskodást is. Tavaly 3,5 millió forintot tett ki az összeg, amelyet a tanácsok több mint 110 család — részint egészségügyi — gondjainak enyhítésére fordítottak. A házi szociális gondozás keretében 60 beteg, idős embert segítettek rendszeresen, s a járásban egyedül élő 2700 idős közül felmérésünk szerint újabb 280' kéri, hogy gondozzák majd. ha rászorul. — Végezetül a megelőzést szolgálja az egészséges életmódra nevelés. Csaknem 13 ezer ember vett részt tavaly az iskolák, művelődési intézmények, munkahelyek 402 egészségnevelési előadásán, 27 tanfolyamán, s az egyéb ismeretterjesztési alkalmakon. Az egészségügyi dolgozók vezetek e foglalkozások több mint dlenctizedét. Ami már kévéséé mérhető számokkal, de jellemző: járás-szerte tartotok kiállításokat, vetélkedőket. :ejtermék- és üdítő ital-bemu- .atókat például a fogászati tónap, az alkoholizmus ellen' tűzdelem vagy az egészség- ügyi világnap idején. *— Elégedettek-e a betegek íz orvosokkal, a nővérekkel? — Nem jellemzők az etikai A dabasi járási hivatal munkatervében egyetlen passzus csupán a beszámoló a járás egészségügyi helyzetéről. A téma nem kevesebb, mint 82 ezer embert érint, ennyien élnek a járásban. Arról, miként teremtenek jobb körülményeket gyógyításukhoz, betegségeik megelőzéséhez, s hogy milyen gondok várnak még megoldásra, az említett beszámoló után, arról Kálmán Ferencet. a járási hivatal elnökét kérdeztük. — Kezdjük talán a körülményekkel: mit tud adni a járás egészségügyi hálózata az itt élő embereknek? — Tényleg fontosait a betegellátás feltételei. A járás egy része az agglomerációs övezetbe tartozik, dinamikusan nő a népesség, s ezzel kell lépést tartaniuk az egészségügyieknek. ök egyébként 322- en vannak. Közülük a gyermekgyógyászatban 31-en, a felnőtt-körzetekben 57-en, az üzemi körzetekben 26-an látnak el feladatot. S ha már az adottságok vizsgálatába fogtunk. még egy érdekes adat: járásunkban egy orvosi körzetre átlagosan 3003 lakos jut, csaknem félezerrel több, mint országosan. De akadnak olyan kivételek is, mint például Gyál, ahol ugyan körzeti gyermekorvos is van, mégis 3900 az egy felnőtt-kö.zetre jutók száma. — A központi ügyeletét eddig csupán Gyálon és Felső- pakonyon sikerült megszervezni, s például hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy Dabason, a járás székhelyén legyen központi orvosi ügyelet. Mégis, az alapellátással — noha sokhelyütt túlterheltek az orvosok — van a legkevesebb gond. Ha fájó pontot keresünk, okkor elsőként a szakorvosi rendelőről kell szót ejtenünk. — Gyakori panasz a járásban: szakorvoshoz Pestre kell utazni. Miért? — A válasz egyszerű: elavult, szűkös a járási rendelőintézet, s az orvosi szakmák sora hiányzik. így például a szemészeti, fül-orr-gégészeti, ideggyógyászati, onkológiai. urológiai betegségekkel jelentkezőket a járás minden részéből vagy jó néhány gondok, tavaly csupán egyetlen orvost kellett fegyelmi büntetésben részesíteni. Mégis az igazsághoz tartozik, hogy akadnak panaszügyek. Nem több, mint más járásokban, s az okuk is hasonló: rendszerint a hangnemet, a bánásmódot kifogásolják. A háttérben pedig többnyire szociális és táppénzes ügyek húzódnak. Nem ritka, hogy teljesíthetetlen követeléssel jönnek a betegek az orvoshoz, s ha az nem kívánságuk szerint jár el, kifogást emelnek. De azt hiszem, ez másutt is így van ... Egy azonban biztos: az ilyesfajta feszültség sem az orvosnak, sem a betegnek nem használ. Vasvári G. Pál A főváros szomszédságában Községfejlesztés a budai járásban A budai járást megilletik a felsőfokú jelzők. Az egyik legszebb, legterjedelmesebb és legsűrűbben lakott vidék. A fővárossal szoros szomszédságban — 12 települése az agglomerációhoz tartozik — változatos, nemzetiségek lakta táj lévén szüntelen reflektorfényben van, s a kíméletlen, erős fényben egyaránt látszik mi szép és mi csúnya itt. Mert e hegyektől ölelt vidék nemcsak a kirándulók természetadta szépséggel és minden földi jóval jóllakató víkend- paradicsoma. nemcsak a folkloristák gazdag vadászmezeje, hanem ezrek állandó otthona. S itt élni nem mindig öröm. Dr. Köllner Ferenc, a budai járási hivatal elnöke mondja: Szőnyeg helyett elektroncső Az Örkényi Építőipari Szövetkezetben hosszú időn {keresztül a község nődolgozóinak munkabiztosítására szőnyeg- szövő üzem működött. Az utóbbi években a csökkenő kereslet és érdeklődés miatt végül is a szövetkezet vezetőinek új termék gyártását kellett előtérbe helyezni. Végül is az Egyesült Izzóval sikerült ötéves szerződést kötni elektroncső összeszerelésére. A fekete-fehér televíziókhoz a PCL—85-ös elektroncsövet állítják össze, 24 alkatrészből, mindössze hat centi nagyságban. A néhány hónapja beindult termelés már megfelelően emelkedik, az itt dolgozó asszonyok, lányok beletanultak a parányi cső összeszerelésébe, és így naponta mintegy 1000— 2000 darabot szerelnek össze, amelyet az Egyesült Izzó kaposvári elektroncsőgyárába szállítanak. Az Örkényi lányok, asszonyok már Jól beletanultak az aprólékos, nagy figyelmet igénylő munkába Koppány György felvétele — Talán seholsem polarizálódtak úgy az ellentétek, mint nálunk. Egyfelől a rohamos iparosodás, a modernizálódó mezőgazdaság, amelynek eredményeképpen a járásban a foglalkoztatottság arány^ meghaladja az országos szintet, másfelől az alacsony színvonalú kommunális ellátás. Akadnak még települések, ahol nincs bekötve a viz és a földgáz, sőt. olyan újonnan épült, faluszéli házak is, ahol a villany hiányzik! Szükségletek, létszükségletek Mindez korántsem pénzkérdés! A mostani tervidőszakra is méltányos összeget — 1,2 milliárd forintot — kaptunk, a megyei fejlesztési alap egy- hatodát. Jutna ebből sok mindenre, ám egyrészt a szűkös tervezői-kivitelezői kapacitás gátolja munkánkat, másrészt olyan infrastruktúrát örököltünk, amely teljes átalakítására, korszerűsítésére több tervciklus pénze sem lenne elég. így csak a foltozóvarga szerepét tölthetjük be, toldozunk. bővítünk, ahogy erőnkből telik. Mondok egy példát: ameny- nyiben a jelenlegi tervidőszakra szánt fejlesztési összeg felét csak a legégetőbb gondunk, a vízügy megoldására költjük, akkor is csak ott tudunk egészséges, jó ivóvizet adni, ahol már kiépült a vezetékhálózat. Nem beszélve azokról a helységekről, ahol eddig még nem nyílt mód vezetéképítés- re. Egy értekezleten kérdezték a járási hiva'tal elnökétől, hogyan elégítik ki a szükségleteket? Megkeseredett a szájíze. Szükségleteket, amikor még a létszükségletek sincsenek mindenütt biztosítva? A xivilihá'i ció alapvető áldásai? A járás nagy részén, főként Biatorbágy, Nagykovácsi és Pusztazámor térségében olyan a föld felső vízgyűjtő rétege, akár a kicsavart, száraz szivacs. Ha néha csörgedezik is belőle valami, nitrátos, egészségre káros, rossz ízű. A KÖJÁL megtiltotta, hogy fogyasszák, de Alkoholmentes brigád Birka^yírás Verőcemaroson A birkanyírás nem valami könnyű, tiszta munka — de jövedelmező. Kevesen értenek hozzá, kevesen vállalják. Inkább csak azok, akiknek juhász volt az apjuk, s gyermekkorukban megszokták a birkával való foglalatosságot. Idénymunka. Februártól június elejéig tart. Ebben az időszakban vagy hatvan birkanyíró brigád járja az országot; a szövetkezetek, gazdaságok juhá- szatát. Mind nki sv'on Verőcemaroson, a gödi Du- namenti Tsz birkaistállójában a hét közepén találkoztunk Varga Kálmán brigádjával. Varga, a vállalkozó, aki összeverbuválta a csoportot, a Törökbálinti Állami Gazdaság kertészetében dolgozik — amikor nem nvirnak. A brigádban mindenki rokon: a vállalkozó lánya, veje, öccse, húga, sógora ... Hat férfi, négy nő. Valamennyien az Alföldről származnak. Károlyi Ferenc, mokány, fete fiatalember; Varga veje ísáli, hogy Kisújszállásról ármazik, Budapesten él a IX. kerületben, tizedik éve. Fővárosi Szerelőipari Vállalnál dolgozik. Ilyenkor el okott jönni három, három és ; hónapra fizetés nélküli sza- dságra. A 28 éves férfi 3390 forintot trés a vállalatnál. Itt viszont napi 4—500 forintot. Igaz, keményen meg kell érte dolgozni, reggeltől estig, hogy hatvan-nyolcvan birkát megszabadítson a bundájától. A brigádba a felesége révén került be. A felesége, tűzrőlpattant menyecske, mellette dolgozik. Túrkevéről származik, s ahogy mondja, a nagyapjának a nagyapja is juhász volt. Jobban ért a nyíráshoz, mint a férje. Édesanyja hat évvel ezelőtt kinn járt a Szovjetunióban egy nyíróversenyen — ő volt az egyetlen nő —, s megnyerte a versenyt. Ö hozta a szovjet gyártmányú nyíróappa- rátot, amivel most is dolgoznak. Értéke: 180 ezer forint. Milyen is a nyírógép? Képzeljünk el egy hosszú állványt, amelyet a hodály közepén felállítanak. Az állványról 12 kábel nyúlik le, a kábelek végén a villamos működésű olló. Olyasféle, mint a fodrászok nullás gépe, csak jóval nagyobb. A nyíró lába közé fogja a birkát, s vagy a hasán, vagy a fején megkezdi a gyapjú lefejtését. Az a - jó, ha a bunda egyben marad; mintha a birka levetette volna a télikabátját. A gépről még annyit: eredetileg 380 voltos árammal működött, s egyszer halálos balesetet okozott. Ezután felszerelték egy transzformátorral, amely 42 voltossá alakítja át az áramot. Ez emberre veszélytelen, ha rossz lenne is a szigetelés. Baleset a régi időkben is előfordult, amikor kézzel, egyszerű, kétágú ollóval nyírtak. Kelemen László, Verőcemaros juhásza regéli: ital nélkül hajdan hozzá se nyúltak a birkához. A nyírók kikövetelték: száz birka után egy liter pálinkát, vacsorához egy liter bort adjanak. Sétii és nem érheti Sérülés a birkát sem érheti. Ha kicsit ugrál, s imitt-amott felvérzik a bőre, még nincs nagy baj, hamar beforr. Arra kell nagyon vigyázni, a tőgyét le ne vágják, hiszen a szomszéd karámban ott bégetnek kétségbeesetten, éhesen a kis- bárányok. A birkák általában jól viselik a nyírást, nyugodtak, türelmesek. Amikor vége, felugranak, futásnak erednek, rázzák a fejüket, mintha csodálkoznának; nem ismernek magukra. Jólesik nekik, hogy megszabadultak a forró bundától. Úgy hallom, néhány év után annyira megszokják a tavaszi nyírást, hogy szinte várják. A nyírókhoz külön emberek vezetik a birkát. Amint az egyik felugrik, kikapják a másik alól a lábát. Rutinszerűin, gépiesen és gyorsan megy a munka. A lehámozott bundát a két lépésnyire levő asztalra terítik. Az asztal közepén drótháló, a gyapjú apraja lehull; a szép, egyben maradt gyapjút ' hatalmas zsákba gyömöszölik. Első osztályú. Ebben rejlik a gépi nyírás előnye. Nemcsak könnyebb, gyorsabb a hagyományosnál; értékesebb a gyapjú is. Nem szecskázzák el. Mert lehet a gyapjú 4 és 12 centiméter hosszú is. A kilónkénti ára pedig 100 és 140 forint. Minél hosszabb a szál, annál egyszerűbb feldolgozni, annál jobb minőségű lesz a pulóver, a szövet. A gödi tsz-nek hatezer birkája van. Két hét alatt végez nyírásukkal a brigád. Azután továbbállnak, más gazdasághoz. Az idén februárban kezdték Bábolnán, s Kunfehértótól Komlóig sok helyütt megfordultak. Június közepéig lesz még munkájuk; akkorra a tíz ember hatvanezer birkát nyír meg. A tsz-ben 320 mázsa gyapjúra számítanak — egy birka 4,5—5 kilót ad —, a gyapjúból származó bevétel pedig elérheti a 3,5 millió forintot is. Kifizetődő a tartósuk S ha már a pénznél tartunk: miként lehet elérni, hogy jó és szép legyen a gyapjú? Hetényi Tamás, a tsz juhászati ágazatának vezetője magyarázza: legyen szellős az istálló, s tiszta az alom, mert az ammóniától besárgul a gyapjú. Fontos, hogy a birka ne ázzon meg, különösen nyírás előtt, mert kimosódik a zsír, s a szálak vesztenek rugalmasságukból. Sok függ hát a juhászoktól, mennyire viselik gondját a falkának. Persze, hasznot nemcsak a birka gyapja hoz, hanem a húsa, teje, szaporulata is. Ügy látszik, a juhtartás egyre kifizetődőbb. A Dunamenti Tsz- nek néhány éve csupán 2—300 birkája volt. A múlt évben már négyezer, s az idén ismét vettek kétezer tenyészjerkét. Három telepük közül a szokolyai a legnagyobb, a gödi és a verőcemarosi kisebb. Ez utóbbi helyen 2400 férőhelyes szakosított telep lesz. Már kitűzték az új épületek helyét, június elsején kezdődik az építkezés. Kell a hely, úgy tervezik, 1980-ban már 10 ezer birka gazdái lesznek. Miért? A hegyvidéken olyan területet tudnak lelegeltetni, amire a marha nem járt rá. A semmiből, a fűből, kóróból érték lesz. Az idén 3 ezer birkát ellettek. A kisbárány pedig drága exportcikk. Húsvét, karácsony táján 70—80 forintot is adnak kilójáért — dollárban —, év közben hatvan forintot. Egy tejesbárány tehát 1600 forintot is érhet; s ami legfőbb: bármikor el lehet adni a nyugati piacokon. A gyapjú azért fontos, mert csökkenthető az import, lévén, hogy nem önellátó az ország. S a tej? Tervezik, hogy a jövő évtől kezdve feldolgozzák, ízletes juhsajttá, amely igencsak kelendő a nyugati országokban. A gödiek újra felfedezték hogy az igénytelen birka aranyat ér, s érdemes fejleszteni a juhászatot. Az idő minden bizonnyal igazolni fogja őket. Paládi József j annyit használ, mint halottnak a csók. Igaz, csecsemőknek nem adják, ásványvizet vásárolnak a boltban. A felnőttek viszont isszák, íme eggyel több ártalom! Gyorsuló idő a tanácsnál Az élet itt intenzívebb, túl- hajszoltabb, mint máshol. Naponta mintegy 37 ezer ember ingázik budapesti munkahelyre. Olyan emberek, akiknek a budai járás amolyan előretolt helyőrséget jelent a fővárosba költözés előtt vagy pedig a panelházakban töltött évek után önálló otthonra, kertre vágytak. A harmadik réteg az őslakosság, akiknek a járás a kisháza, hely a nap alatt, amelyet megszoktak, ismernek. — A tanácsi munkára is a gyorsuló idő, a pergő események jellemzőek — jegyzi meg az elnök. — A mostani V. ötéves tervről például azt mondhatom, nem volt bizonytalanság abban, mennyit, mire fordítsunk? A sorban az első helyre egyértelműen a gyermekintézmények fejlesztése került. A tervezett 875 óvodai férőhellyel szemben például 1200 valósult meg. Budakeszin, Budaörsön. Piliscsabán, Törökbálinton, Pilisvörösváron 313 tömbös kiképzésű tanácsi bérlakást létesítettünk, segítve a nagycsaládosok gondjain is. Sóskúton, illetve Ürömön 4—4 orvosi rendelőhelyet alakítottunk ki. Megépítettünk mintegy 30 kilométer villany- vezetéket. Társadalmi munkában utakat újítottunk fel, több száz kilométer járdát építettünk. Iskolai tantermekkel is gyarapodott a járás, az első három évben 71 létesült, 1979-ben pedig 38-at adtunk át. Budakeszin 8, Budaörsön 16. Nagykovácsiban 6, Törökbálinton 8, Pátyon pedig 8 tantermes, jól felszerelt, új iskolát adunk át Törökbálint a közeljövőben 60 személyes óvodával is gyarapodik. Bővülő hálózat Vezetékes földgázt nemigen tudnak biztosítani, de bővítik a propán-bután gázcssretele- pek számát. A szennyvízelvezető csatornák ügye is nehéz pont a fejlesztési tervekben: jelenleg csak Solymáron és Budakeszin létesítenek újabb vezetéket. A kereskedelmi hálózat bővül. Pilisborosjenő, Pusztazámor. Biatorbágy áfész-bolttai gyarapodik. Solymáron és Budakeszin 400 négyzetméter alapterületű ABC- iizlst, Nagykovácsiban pedig 270 négyzetméteres önkiszolgáló egység épül. A vízellátás első helyen — Központi téma marad a víz — összegzi a mondottakat dr. Köllner Ferenc. — Eddig legalább 4 millió forintot költöttünk el kútfúrásra, ugyanis jó mélyen kell lehatolni a földbe, hogy iható, egészséges vizet nyerjünk. A munkálatokkal társmegyei vállalatokat is megbíztunk. A VI. ötéves tervciklusban nagyarányú, központi beruházás indul a vízellátás megoldására. Elsősorban az állandó lakosság igényeit elégítjük ki. Mit mondhatok még? Célunk, hogy ezt a heterogén összetételű, életvitelében és igényeiben változatos járást egységes egésszé kovácsoljuk. Hogy a reflektorfényben csak szép látszod j ék, eltűnjenek a még meglevő, jogosan kifogásolt szépséghibák. Kahutck Magda
