Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-06 / 130. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRUL EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. JÚNIUS 6., SZERDA Válást car ENSZ föfiikárának A magyar kormány állásfoglalása Vélemény cnr átfogó leszerelési programmes! kapcsolatban A Magyar Népköztársaság kormánya az ENSZ főtitká­rának a tagállamokhoz intézett felkérésére, részletesen össze­foglalta egy hosszabb távra szóló átfogó leszerelési prog­rammal kapcsolatos vélemé­nyét és javaslatait. Az állás- oglalás elsőként megállapít­ja, hogy az átfogó leszerelési programnak az államok lehe­tő legszélesebb körű egyetérté­sére kell épülnie. Fontos kö­vetelmény, hogy a program pontosan tükrözze az adott időszakban a megoldásra legin­kább érett és ezért elsőbbsé­get élvező konkrét feladato­kat Az állásfoglalás bevezető ré­sze a leszerelési tárgyalások célját és általános alapelveit rögzíti. Hangsúlyozza egyebek közt, hogy az államok erőfe­szítéseinek végcélja az általá­nos és teljes leszerelés. Ezt a célt fokozatosan, az intézkedé­sek széles körére irányuló párhuzamos tárgyalások útján lehet és kell megközelíteni. Kiemeli azt a szoros kölcsön­hatást, amely egyfelől a nem­zetközi feszültség enyhülése és az államok közötti bizalom erősödése, másfelől a fegyver­zet korlátozására és a tényle­ges leszerelésre törekvő erőfe­szítések eredményessége között vitathatatlanul fennáll. „A fegyverzetkorlátozás, a leszerelés egyik fő célja a nemzetközi biztonság megszi­lárdítása, ezen belül minden egyes állam biztonságérzetének növelése. Éppen ezért az át­fogó program megvalósítása során, a leszerelési folyamat egymást követő szakaszaiban egyetlen állam biztonsága sem károsodhat, s egyetlen állam sem juthat egyoldalú előnyök­höz más államok vagy állam­csoportok rovására.” Az ENSZ főtitkárához eljut­tatott okmány a konkrét in­tézkedések ismertetésekor — a szocialista országok eddigi kö­zös állásfoglalásaival összhang­ban — abból indul ki, hogy a nemzetközi biztonságra, az emberiség bennmaradására a legsúlyosabb veszélyt a nuk­leáris és más tömegpusztító fegyverek jelentik. „A leg­sürgősebb és legfontosabb fel­adat tehát e fegyverfajták to­vábbi tökéletesítésének és fel­halmozásának beszüntetése, el­terjedésük megakadályozása, elhelyezésük területi korláto­zása, a meglévő készletek fo­kozatos csökkentése a teljes megsemmisítésükig, valamint a tömegpusztító fegyverek új típusainak betiltása.” A hadászati fegyverzet kor­látozásáról folyó tárgyalások következő szakaszát illetően a magyar kormány fontos előre­lépésnek tekintené a tárgyalá­sok körének kibővítését egy­részt újabb fegyverfajtákra, másrészt további nukleáris hatalmakra. A nukleáris leszerelésre irá­nyuló erőfeszítések azonban csak akkor lehetnek eredmé­nyesek — hangsúlyozza az ál­lásfoglalás —, ha velük pár­huzamosan politikai, nemzet­közi jogi és a bizalmat erő­sítő egyéb intézkedések is tör­ténnek. Ha például az államok lemondanak államközi kapcso­lataikban az erőszak alkal­mazásáról vagy az erőszakkal való fenyegetésről. „Az európai térségben elősegítené a béke és a biztonság megszilárdítá­sát, valamint a katonai szem­benállás csökkentését, ha a helsinki záróokmányt aláíró államok szerződéses kötelezett­séget vállalnának, hogy egy­más ellen elsőként nem alkal­maznak sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert.” Mivel a világ katonai ki­adásainak nagyobbik részét hagyományos fegyverzettel felszerelt fegyveres erők fenn­tartására fordítják, határozott erőfeszítéseket kell tenni a fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet korlátozására és csökkentésére is. A kor­mány állásfoglalása végül rá­mutat arra, hogy szoros kap­csolat van a leszerelés és fej­lesztés között. Ezért fontos fel­adatnak tartja, hogy „az ösz- szes állam, de mindenekelőtt a Biztonsági Tanács állandó tagjai és más katonailag je­lentős államok állapodjanak meg a katonai kiadásaik fo­kozatos csökkentéséről, vala­mint az így megtakarított erő­források egy része fejlesztési célokra történő eljuttatásának módozatairól.” VízíépcsőxodeB A grabcsikovó—nagymarosi dunai vízlépcsőrendszer mo­dellkísérletei folynak a VITUKI Vízépítési Intézet egyik la­boratóriumában. Automatikus talajvíztérképct készítenek. A talajvízrajzoló berendezésnél. Jubileumi ülés A magyar—finn kulturális egyezmény aláírásának 20. év­fordulója alkalmából kedden ünnepi ülést tartott a magyar —finn kulturális vegyesbizott­ság a Külügyminisztérium Dísz téri vsndégházában. Ró­nai Rudolf, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke, a magyar—finn vegyesbizottság magyar albizottságának elnö­ke, Jaakko Numminen finn kulturális és oktatási állam­titkár, a finn albizottság elnö­ke méltatta a két ország kul­turális és tudományos kapcso­latainak. sokoldalú együttmű­ködésének eredményeit. Köl­csönösen megállapították: az egyezmény aláírása óta eltelt két évtized során az intézmé­nyes kapcsolatok egész háló­zata alakult ki. Növekszik az agrárértdmlséf közéleti szerepe Érden tanácskozott a megyei népfrontelnlikség Stílusos helyszínt választott egy fontos téma megvitatásá­ra a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnöksége Kedd délutáni ülését ugyanis a Benta-völgye Termelőszövet­kezet érdi központjában tar­totta, s a gazdaság vezetőinek tájékoztatójából, valamint az üzemrészekben látottakból kö­zelképként alakult ki az, ami előterjesztésként átfogó ösz- szegezés volt. az agrárértelmi­ség közéleti tevékenysége, kü­lönös tekintettel a népfront­mozgalomra. valamint a továb­bi feladatokra. Részt kérnek a munkából Sokat mond ennek az értel­miségi csoportnak a társadal­mi jelentőségéről, súlyáról az az adat, hogy a megyében a felső- és középfokú végzettsé­gű agrárértelmiségiek tábora meghaladja a 7400 főt. Amit az elnökség örvendetes tény­ként könyvelt el: növekszik azok száma, akik részt kémek és részt vállalnak a közéleti munkából. , azaz nemcsak szakmai feladatokkal, hanem politikai, szervezői, ismeretter. jesztői tevékenységükkel is a falu holnapi arculatának — s benne elsőként: a falut lakó Egységes módszerek A KGST stalisiíikai biiottságának u.ése Kedden a Gallért Szállóban megkezdődött a KGST sta­tisztikai állandó bizottságá­nak 33. ülése, amelyen a dele­gációkat a tagországok köz­ponti statisztikai hivatalainak elnökei vezetik. A kormány nevében Marjai József miniszterelnök-helyet­tes köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy a bizottság munkája a mindenkori köve­telményekkel lépéát tart. A tagországok statisztikai szer­vezetei között szoros együtt­működés jött létre, egységes statisztikai módszereket dol­goztak ki, ezzel összehasonlít­hatóvá tették a statisztikai adatokat, ami fontos feltétele az együttműködés adatszerű megalapozásának és nyomon követésének egyaránt. Így jöt­tek létre azok a módszerek, amelyek segítségével közösen figyelemmel kísérhetik a komplex program végrehajtá­sának menetét, a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperá­ció alakulását. A statisztika eszközeinek is fontos felada­tuk lesz abban, hogy folyama­tosan képet kapjanak a tag­országok az 1981—85. évekre szóló sokoldalú integrációs in­tézkedések egyeztetett tervé­nek végrehajtásáról. Mindez megkívánja, hogy a statiszti­kai szervezetek együttműködé­se továbbra is alkalmazkodjék az újszerű követelményekhez. E munkához sok sikert kívánt. A négy napra tervezett ülésnek is egyik központi té­mája a komplex programmal összefüggő statisztikai munka eredményeinek felmérése és a további feladatok kijelölése. Ezenkívül az ülés résztvevői tájékoztatást kapnak a Szov­jetunióban a közelmúltban tartott népszámlálás fonto­sabb tapasztalatairól és meg­vitatják azt a statisztikai elemzést is, amelyet a környe­zetvédelem eredményeiről és feladatairól a magyar statisz­tikusok készítettek. A tanácskozás elnöki tisztét Lev Volodarszkij, a Szovjet­unió Központi Statisztikai Hi­vatalának vezetője, a KGST statisztikai állandó bizottságá­nak elnöke tölti be. ★ Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden fogadta a tanácskozáson részt vevő delegációk vezetőit. A PEMSI tervei A piactól függően A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat dolgozói az V. ötéves tervben 6,46 milliárd forint termelést tűztek ki fel­adatul, Időarányosan túltelje­sítették az előzetes elképzelé­seket. Az idén I milliárd 460 millió forintnyi terméket állí­tanak elő. Hogy a tervből minden tekintetben valóság le­gyen, szükség van a 144 szo­cialista brigád valamennyi tagjának tudására. A cipőipari gyárnak például 594 millió forint értéket kell létrehoznia. A műszaki cikkek gyára 34 százalékban veszi ki részét a teljes termelésből, 515 millió forintos termelési értékkel. A kísérleti üzem, az építőipar és a kereskedelem az idén 13 millió forinttal járul a terv­hez. A zsámbéki gyár 273 millió forint, a ceglédi cipőipa­ri és a PEMÜ-höz csatlakozó Bőrfa budapesti gyára 65 mil­lió forint árut termel. A ter­vek megvalósulását segíti a dolgozók szakmai tudása, a technológiai fegyelem betartá­sa és a munkafegyelem javí­tása. Mindezek elhangzottak a legutóbbi munkásgyűlésen is, azzal együtt, hogy ebben az évben a termelés jobban függ a piaci viszonyoktól. Tanácskozás a munkaügyről Szerdán Genfben, a Nemze­tek Palotájában megnyílik a nemzetközi munkaügyi szerve­zet 65. ülésszaka. A közgyűlé­sen 132 ország kormánya mun­kaadó és munkavállaló (szak- szervezet) képviselői vesznek részt. A magyar kormány kép­viseletében Trethon Ferenc munkaügyi miniszter és Tim- mer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára vesz részt. Az osztrák akadémia magyar tagjai Az Osztrák Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlé­se — tudományos területükön végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül — az Osztrák Tudományos Akadémia rend­kívüli levelező tagjává vá­lasztotta dr. Csikós Nagy Bé­la államtitkáig, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, valamint dr. Csizmadia Andor jogász- és Mócsy András aka­démikus régészprofesszort. ember szocialista vonásainak — formálói. Amit elgondol­koztató jegyként emelt ki az írásos előterjesztésből a testü­leti ülésen kibontakozott vita. az egyebek mellett a követke­ző: évente átlagosan kilenc­ven frissen végzett agrárszak­ember érkezik a megye álla­mi gazdaságaiba és termelő- szövetkezeteibe. Az oktatási intézményekben megszokták az aktív közéleti szereplést, mégis, munkahelyükön, s tá- ga'ob környezetükben nem je­lentkeznek feladatokért, ha­nem várnak, s ha nem szól­nak idejében nekik, nem kí­nálnak föl idejében társadal­mi megbízatásokat, akkor szemlélőkké válnak. Ennek okait kutatva a fel­szólalók úgy látták, egyetlen tényező nem adja meg a ma­gyarázatot. Sokkal inkább ar­ról van szó, hatások sora ösz- szegeződik — így például ma­guk a munkahelyek is, tiszte­let a kivételnek, pusztán a szakmai megbízatásokkal tö­rődnek, nem támasztanak po­litikai követelményeket az újonnan munkába állt szak­emberekkel szemben — a tá­volmaradásban, a hívó szóra várakozásban. Országosan az elsők között Pest megyében az ad külön­leges fontosságot az agrárér­telmiség aktivitásának, rész­vételének a népfrontmozga- lomban, hogy a mezógazdasagi üzemek szakember-ellátottsága jobb az országos átlagnál, olyannyira, hogy a megye az elsők között van. Jogos igény­ként fogalmazható meg tehát: az agrárértelmiség az eddi­ginél is többet tehet a pa­rasztság eszmei, politikai, kul­turális fejlődéséért. Az erre való törekvés tiszteletet ér­demlő bizonyítékait örömmel vette számba az elnökség ülé­se, hiszen tények serege iga­zolja — említhetjük a kertba­rát köröket éppúgy, mint az ismeretterjesztést, a pályavá­lasztásban közreműködést —. szinte nincs olyan terület, ahol ne lennének haszonnal kamatoztathatók az agrárér­telmiség tapasztalatai. Elősegíti ezt a mezőgazda- sági szakembereknek maga a munka beosztása is, hiszen napról-napra emberek külön­böző csoportjaival érintkeznek, módjuk nyílik nemcsak a sző­kébb szakmai teendők tolmá­csolására. hanem a tágabb ér­telemben vett feladatok meg­világítására is. Némely tekin­tetben szerepük fontosságát különlegessé teszik a társadal­mi változások, hiszen — mu­tatott rá felszólalásában az el­nökség több tagja — az ún. aprófalvakban, azaz a kisebb településeken az agrárértel­miség szinte egyenlő az értel­miséggel. mivel a közigazga­tási, oktatási koncentráció következtében más területeken dolgozó társaik eltávoztak. Ésszerű munkamegosztássá Tények gazdag tárházában válogathatott az elnökség, amikor sorra vette, melyek az eredményei a népfrontmozga­lomban aktívan közreműködő agrárértelmiségiek tevékenysé­gének, ám a másik tárház, a feladatoké, semmivel sem bi­zonyult szegényesebbnek. A testület tagjai egyetértettek ab­ban, hogy az eddigieknél dif­ferenciáltabban alakítsák ki a társadalmi megbízatások rendszerét a nápfrontbizottsá- gok, elsősorban arra ügyelve, bizonyos személyekre ne jus­son nagyon sok feladat, má­sokra viszont semmi. Folytat­ni érdemes az agrárértelmisé­gi klubok létrehozását, s nö­velni kell a társadalmi mun­ka megbecsülését mind a munka-, mind a lakóhelye­ken. Népszerű lehetőség az agrárértelmiségi fórumok, an­kétok szervezése, s a sajátos népfrontfeladatokon túl a mozgalom abban is aktív részt vállal, hogy a maga eszközei­vel elősegítse az agrárértelmi­ség helyzetének folyamatos javítását, A napirendnek megfelelően ezután a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége tájé­koztatót hallgatott meg s ha­gyott jóvá a népfront politi­kai ismeretterjesztésének. 1978 —1979. évi megyei tapaszta­latairól, majd elfogadta .a második félévi testületi ülé­sek napirendjére vonatkozó ja­vaslatokat. M. O. Fogadás a Parlamentiben Tovább tanácskozott a gyermekév nemzetközi fóruma C m ) Az ENSZ szakosított szer­vezeteinek küldöttei, az öt világrész het­ven országából érkezett dele­gátusok — politikusok, társa­dalmi személyiségek, szakér­tők kedden plenáris ülésen folytatták munkájukat a gyer­mekév budapesti nemzetközi fórumán. A délelőtti tanács­kozáson. a Parlament kong­resszusi termében Messaoud Smail, Algéria küldötte elnö­költ. A tanácskozás résztvevői délután három szekcióülésen folytatták munkájukat. isste a Magyar Népköztár­saság kormánya az Országház­ban fogadást adott a nemzet­közi gyermekév budapesti fó­rumán részt vevők tiszteletére. A fogadáson Lázár György, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte az ENSZ szakosított szerveinek, valamint a kor­mányoknak a képviselőit, a budapesti diplomáciai képvi­seletek jelenlevő vezetőit és tagjait. A fogadáson megjelent Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Mar­kója Imre igazságügyminiszter és Polinszky Károly oktatási miniszter. Ott volt állami, tár­sadalmi és kulturális életünk számos más ismert személyisé­ge, a magyarországi egyházak sok magas rangú képviselője. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Charles Joseph Clar­kot, Kanada új miniszterelnö­két, hivatalbalépése alkalmá­ból. Bias Roca, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a nemzetgyűlés elnökének vezetésével az or­szággyűlés meghívására ked­den hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezett a Ku­bai Köztársaság népi hatalom nemzetgyűlésének küldöttsége. Erkki Kivimaki főtitkárhe­lyettesnek, a politikái bizottság tagjának vezetésével az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Bu­dapestre érkezett a Finn Kom­munista Párt küldöttsége. A delegáció tagja Reiag Kala- makuri, a KB tagja és Pertti Perivina, a lappföldi körzeti pártbizottság titkára. Henrik Holger Haxthauesen, a Dán Királyság budapesti nagyövete hazája nemzeti ün­nepe alkalmából kedden foga­dást adott rezidenciáján. Theo C. Van Bőven, az ENSZ emberi jogok bizottsága genfi irodájának igazgatója kedden elutazott Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom