Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

flnne pi könyvhét A vendég: Molnár Gábor Molnár Gábor író a közel­múltban vette át a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsától írói munkássága el­ismeréseként a Munka Érdem­rend arany fokozatát. Részben magas kitüntetése, részben az ünnepi könyvhét alkalmából kerül sor a világ­járó író gyömrői látogatására június 11-én 14 órakor. Mól nár Gábor Brazíliában és Mongóliában készült színes diak'épei segítségével tart él­ménybeszámolót. A vendéglá­tó házigazda szerepét a Gyöm- rői Vas- és Fémipari Szövet­kezet vállalta. A találkozó megszervezését a nagyközségi könyvtár és a Petőfi Sándor Művelődési Ház kezdeményez­te. Tulajdonképpen két műve­lődésügyi intézmény és a gaz­dasági egység hagyományosán jó kulturális kapcsolatainak egyik eseménye lesz a talál­kozó. A nagy érdeklődésre jellem­ző, hogy már több mint fél­száz brigádtag jelentkezett az előadás hallgatóinak, illetve nézőinek sorába. A. L. A. Író-olvasó találkozó Az ünnepi könyvhét kere- tében ma, délelőtt 11 órákor Szentiványi Kálmán író talál­kozik olvasóival a magíodi nagyközségi könyvtárban. Két első helyezés Budapesten, az MTK-VM Országos serdülő kötöttfogású birkózóversenyén a Monori SE részéről Deák Lajos indult az 57 kilós súlycsoportban. Deák nagyszerű birkózással, veret­lenül az első helyen végzett. Kilenc induló volt ebben a súlycsoportban. Stiaszni Géza nem tudott elindulni a versenyen, sérülé­se miatt. Ugyancsak Budapesten, a Kinizsi Húsos országos kötött­fogású felnőtt II—III. osztályú versenyén a 100 kilós súlycso­portban Róth Artur az első he­lyen végzett. ' - . • ★ Június 9-én és 10-én Karca­gon, az országos serdülő kö­töttfogású birkózóversenyen vesznek részt a monori bir­kózók. • A* P E ST Mt GY'EI H l RL A P K Ü LÓN k I Á D. Á S A XXI. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1979. JÜNIUS 5., KEDD Kevesebb az elhullás Még több söldő a hizlaldának Szabó Rudolf állattenyésztési főágazatvezető a klímabe­rendezést állítja be. A monori Kossuth Termelő- szövetkezetben korábban sok gondot okozott az anyakocák­tól elválasztott malacok neve­lése. Nem volt megfelelő épü­let, ahol a fiatal állatokat gon­dozhatták volna, a fejlődésük­höz szükséges állandó hőmér­sékletet sem tudták biztosíta­ni, s a higiéniai követelmé­nyek is kívánnivalót hagytak maguk után. Mindezek kö­vetkeztében igen magas volt az elhullott malacok száma. A szövetkezet vezetősége el­határozta, hogy mindenképpen változtat a helyzeten, s meg­teremti ,.at jcorszerü állattartás feltételeit. Az elképzelések a közelmúltban megvalósultak, 4 millió 300 ezer forint ráfordí­tással tető alá hozták az új malacnevelő telepet. BENYE, KISASSZONYVÖLGY Készülődés az építők napjára Gazdag, színes programmal készülődnek a szervezők az építők napjára, amelyet június 10-én, vasárnap tartanak meg a bényei Kisasszonyvölgyben. A juniálisra hivatalosak a Mo­nori Építők Ipari Szövetkezete, az Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalat, a monori és ve- csési tanács költségvetési üze­me, a Fáy András, a Ferihegy, a Rákosmezeje termelőszövet­kezet, valamint a Monori Ál­lami Gazdaság és a két Áfész építőipari részlegének dolgozói és családtagjaik. Az ünnepi műsor nyitánya­ként kora reggel a vecsési tűz­öl tózenekar ad térzenét, s han­gos trombitaszóval köszöntik a résztvevőket. Ezt követően dél­előtt fél 10-kor Kozák Sándor- né, a járási hivatal elnöke mond beszédet az építők nap­ja alkalmából. Utána kezdetét veszi az egész napot betöltő szórakoztató sportprogram. A kispályás labdarúgótorná­ra a rendezők minél több csa­pat nevezését várják. A győz­tes együttes megkapja az ez alkalomra alapított vándorser­leget. A szellemi sport kedve­lői sakkversenyen mérhetik össze tudásukat, a készletről maguknak kell gondoskod­niuk. A pingpongasztalokon a kaucsuklabda bűvölői eldönt­hetik, hogy ki a legjobb játé­kos. Bemutatkozik az MHSZ járási szervezetének repülő­modellező klubja is, valóságos légi parádéra van kilátás. A gyermekek sem ülnek majd tétlenül, hiszen várja őket a zsákbanfutás, a kötél­húzó verseny. Saját készítésű sárkányokkal meglovagolhat­ják a szelet, az győz, akié a legmagasabbra repül. A gazdasági egységek enni- és innivalóról is nak, s ezenkívül a vendéglátó­ipari vállalat is felállít néhány sátrat. Érdemes hát ellátogat­ni Bényére, mert ha az időjá­rás is úgy akarja, kellemesen telik majd el a vasárnap. Farkas Sándor elnök el­mondotta, hogy a tervezés és a kivitelezés alig egy esztendőt vett igénybe. A karancskeszi termelőszövetkezet által gyár­tott Agrofa épületet — amely egyébként egy egyszerű juh- akol — alaposan átalakították. Négy, egyenként 280 férőhe­lyes malacnevelő helyiségre osztották fel, ahol egy ketrec­ben tíz állatot tudnak elhe­lyezni. Az állomány szakaszo­san cserélődik, amikor a ma­lacok elérik a 30 kilós súlyt, átkerülnek a hizlaldába, s he­lyüket újak foglalják el. így biztosítva van a maximális ki­használtság, s egy esztendő leforgása alatt 6 ezer 600 ma­lacot nevelhetnek. Az állatok fejlődéséhez szükséges optimális hőmérsék­letet az ikladi Ipari Műszer­gyártól vásárolt klímaberende­zés szabályozza. A helyiségek­ben elhelyezett hőérzékelő hu­zalok segítségével a fűtést és a szellőztetést együttesen irá­nyítja az okos szerkezet. Az önetetőkbe villástargonca hordja a táplálékod vízhez pedig szopókás önitatón ke­resztül jutnak az állatok. A takarítás sem gond, mert a padozatot megemelték, így az ürülék rögtön az árokba jut, ahonnan vízsugárral mosatják ki. A malacnevelő telepen adó- d^ munkákat néhány ember könnyűszerrel el tudja végez­ni. A minden tekintetben kor­szerű létesítményben az álla­tok elhullását a minimumra sikerült csökkenteni. K. L. Vasárnap, a pedagógusnapon, az ünnepi alkalomhoz mél­tó módon rendezte meg két fiatal tanár — az Üllőn oktató Marunák Ferenc és a monori Munkásőr úti iskolában tanitó Székkuti Éva — kislányának, Ágnesnek névadóját a Társa­dalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Monori Iroda. Képünkön a család, s az őket köszöntő úttörők. Ácsai Zoltán felvétele Segítenek, tanításiak, nevelnek Reibl Oszkárné, a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat monori területi központ­jának gondnoka, a Vöröske­reszt alapszervezet titkára so­kat tett azért, hogy önzetlen és áldozatkész aktívákat szer­vezzen az alapszervezet so­raiba. — Mikor lett a területi köz­pont Vöröskereszt szervezeté­nek titkára? — 1973-ban, s azóta az alap­szervezet létszáma 52-ről 92- re emelkedett. Ma már ott tartunk, hogy minden máso­dik dolgozó vöröskeresztes aktíva. Fő feladatunknak tart. juk, hogy dolgozóinkat egész­séges életvitelre, életmódra neveljük. A legutóbbi elsőse­gélynyújtó tanfolyamunkon huszonhármán vettek részt, a továbbképzésen nyolcán. A TIT előadássorozat korunk betegségeiről, a megelőzésről, az egészségügy fejlődéséről nyújtott ismeretterjesztő tá­hírek - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek ­A malacok láthatóan jól érzik magukat az új körülmé­nyek között Barcza Zsolt felvételei A Társadalmi Ünnepsége­ket és Szertartásokat Szer­vező Monori Iroda végre tá­gas helyre költözhet a nagy­községi tanács udvarában levő egyetlen, szűk kis helyiség­ből. A Vigadó emeletén, a ki­állítóterem szomszédságában levő tágas terem ad majd ott­hont az irodának, amely ott hivatásához méltóbb módon fogadhatja a hozzá forduló­kat 11-től. hétfőtől kezdve. Esztrádműsort rendeznek június 10-én, vasárnap este 7 ! órakor Monoron, a járási mű­velődési házban. A műsorban felién Horváth István re­gény dal-énekes, Karda Beáta táncdalénekes, Pfeiffer Mari­ka bűvész és mások. Kismotorvezetői tanfolyam indul június 12-én kedden, 18 órakor Monoron, a járási mű­velődési házban. Jelentkezé­seket még elfogadnak. A nap kulturális programja Gyomron, 15 órától: a tár­sastánc tanfolyam, 18-tól: autóvezetői tanfolyam és a fiatal utazók klubjának fog­lakozása. Menüén, 18-tól: a könyvbarátok körének össze­jövetele. jékoztatást, amelyet igen hasznosan fel tudunk hasz­nálni. — Hallhatnánk erről köze­lebbit? — Évről évre az elsők kö­zött adunk vért. Legutóbb huszonketten jelentkeztek véradásra. Van olyan dolgo­zónk, aki nem régen jubilált, eddig negyvenszer adott térí­tésmentesen vért! Igen fontos feladatunknak tartjuk az al­koholizmus elleni küzdelmet is, amely sokrétű, igen nehéz, de nem megoldhatatlan társa, dalmi feladat. Legutóbb Gom­bán jártunk az egyik férfidol­gozónk családjánál. A három kiskorú gyermek édesapja egyedül tartja el családját. Ruhát, cipőt játékokat gyűj­töttünk részükre, sőt ágyne­műt is vittünk. Rendszeresen látogatjuk és segítjük balese- tes betegállományban levő és nyugállományú fekvőbeteg dolgozóinkat is, igyekszünk enyhíteni gondjaikon. Ennél szebb és hálásabb feladat — úgy érzem — nincs. Nagy se­gítséget kapok munkámhoz társaimtól, mindenekelőtt Gergely Józsefné családvé­delmi felelőstől, Virányi Ist­vánná elsősegélynyújtó fele­lőstől és a labosatórium veze- ~tojetől7 Szépvölgyi Józsefnétől és kollektívájától, akik a já­rási Vöröskereszt vezetőségé­nek felhívására a gyermekek nemzetközi éve alkalmából a jótékony célú műsoros ren- rendvényre negyvennél több tombolatárgyat készítettek. A színes kartonból összeállított ötletes feldolgozású faliképek növényi kultúráktól adnak is­mertetést a gyermekeknek. Bizonyára örülnek majd neki. H. J. Pedagógusnapra Gyerekszemmel a nevelőkről Ezekben a napokban ünne­peljük legnépesebb értelmisé­gi rétegünk tagjait, a pedagó­gusokat. Egy tanulmányt for­gattam nemrégen a pedagógu­sok társadalmilag megkívánt magatartásformáiról, majd eszembe jutottak dolgos hét­köznapjaik, amelyeken az elő­ző tulajdonságok realizálód­hatnak. Milyenek is legyenek a ma pedagógusai? — próbál­tam leszűrni a tanulságokat, de végül a gyermekévet is figye­lembe véve, a legilletékeseb­bektől kértem választ. A süly- sápi 1. számú iskola 6/a. osztá­lyos tanulói mondták el véle­ményüket. Jó humorral Az írásban adott feleletek, bár itt—ott helyesírási hibákat is tartalmaznak, általában ko­molyságot, megható őszintesé­get és mindenképpen megfon­tolandó tényeket tárnak elénk. Bár először nem hitték el, hogy tőlük, a gyerekektől kér­dezek ilyeneket, némi töpren­gés után .örömmel adták közre el képzeteseiket. Külső jegyekkel nem törőd­nek tanulóink, csak ketten ír­tak jól öltözöttségről, elegan- gondoskod-1 ciáról, míg az ápoltságot is csak kevesen jelölték meg kö­vetelményként. Érdekes, hogy egy lánytanuló nem szereti a dohányzó tanárokat. A jó humort, a vicces stílust szinte a fél osztály követel­ményként írja elő. Itt említik meg a jókedvet, a vidámságot tanulóink, s már át is kanya­rodtunk a szigorúsághoz. Sze­mé k Zsuzsa erről így ír: „Az a jó tanár, aki icuri-picuri hi­báért nem két hétig néz hara­gosan a gyerekre, hanem be­látó, tudja, mikor kell abba­hagyni a haragot”. A gyerekek szeretőiét a gye­rekek méltán elvárják taná­raiktól, az első helyeken emlí­tik mindannyian. Általában a melegségre, a szeretetre vágy­nak. A dicséret is simogathat, míg a hangos szó begombolko- zásra késztet. Szóró Zsuzsa sze­rint: „Olyan legyen, hogyha megérdemeljük a dicséretet vagy a szidást, aszerint csele­kedjék. Szeresse a gyereket és akkor biztos, hogy őt is szere­tik”. Szigorúság, osztályzás A szigorúságot illetően meg­oszlanak a vélemények, való­színűleg még nem tudják meg­fogalmazni a szigorúságot, mert ilyeneket írnak: közepe­sen legyen szigorú a tanár, vagy: legyen szigorú, de egyest ne adjon és házi feladatot sem. Megint másik tanuló ek­ként vélekedik: ne legyen túl szigorú, de ne engedjen meg mindent. Mindennap egyformán A türelem is fölvetődik, de csak két tanulónál. Az igazsá­gosságot többen mint a kivéte­lezés ellenpólusát emlegetik, bár tartalmával nagyon tisztá­ban vannak. Itt említhető, hogy csak egy tanuló írta a ke­ményen való osztályozás szük­ségességét. „Igaz, hogy mi rosszak va­gyunk, de azért szeressen ben­nünket, tudjon velünk játszani tanárunk” — mondja Galda Kati. Az együttjátszás, az együttlét, főleg kötetlen formái szinte mindenkinél óhajként jelennek meg. A kirándulá­sok és a klubdélutánok mindig sikeresek az osztályban, nem csoda hát, ha sokan kérik. Mit írhatnék még ezután? Pedagógusnap alkalmából ezen tulajdonságok mindennapos érvényesítéséhez sok-sok erőt kívánok e hivatás képviselői­nek. Lukács István Nyári percek A Monori-erdőre vezető út a sertéstelep után porba fullad. Odáig még szilárd úton karikázhat a kerékpá­ros kiránduló, aztán gyűri még egy darabig a pedált, s végül feladja: leszáll, gyalo­gol a bokáját ölelő forró porban. Mégis: a látvány megéri a fáradságot, erdők zöldje, pipacsok vöröse, szétszórt kis tanyák után Monori- erdő házai — villái — kö­vetkeznek. Egy-egy csodál­kozó vagy csodáló pillantást mindegyik megér. Termés­kőből kastély, nyírott sö­vénnyel takart úszómeden­ce, alpesi ház, beton-bun­ker, erdélyi mintára fara­gott zsalus kapu és kerí­tés, tulipánokkal... S körül a vibráló levegő, talpunk alatt a por és ren­geteg hulladék. Egy liget utáni kanyarban például bükié kárpitminták kiló- számra: zöld, piros, koc­kád ... Ezzel „töltötték fel" az utat. S végre egy utca­név-tábla: Bokor utca. A strand zsivaját már ide hallani, érezni a viz szagát is. Egy pillantás még a szél­ső ház rózsakertjére — pom­pás virágok, rossz kerítés mögött, a kerítésen tábla: „Amikor lopod a rózsát, törjön le mind a két kezed". S bár lopni sosem szok­tam, a rózsákat valahogy már nem találom olyan pompásnak... ★ Nyári perc ez is: a szer­kesztőségben áll a levegő, ha ablakot nyitunk, a percen­ként nyíló ajtó miatt léghu- zat röpködtet papírt, kéz­iratot ... Sápadt a fiatal nő, aki belép. Hirdetést ad fel: a monori helyi autóbusz já­raton felejtette szombaton piros műbőr táskáját, kéri a megtalálót, legalább az iga­zolványait juttassa vissza hozzá... Hát igen, kánikulában fá­radt a figyelem is — mond­juk. Am kiderül: a fiatal- asszony koraszülött kislá. nyánál volt a kórházban aznap, mint minden nap, hiszen az anyatej miatt be kell járnia. Rettenetesen fá­radt volt, a malomnál le­szállt s akkor kapott észbe: a táska a busz ülésén ma­radt. Benne nemcsak min­den igazolvány, de férje és az ő fizetése is, több mint hatezer forint. Hiába intet­te le a visszafelé tartó buszt, táskájának már híre-hamva sem volt. — Nemigen látom én már azt a pénzt — mondja letör- ten —. De legalább az iga­zolványok miatt ne kellene szaladgálnom. Úgyis olyan ideges vagyok. Gondolják, hogy az illető postára adja legalább az irataimat? Nem is tudjuk, mit gon­doljunk. Es egy hirdetésben mégsem lehet azt írni, hogy aki ellopta, törjön le mind a két keze... A rózsakert kapuján, az más. Az komoly dolog, és hát figyelmeztetni kell, mert másképp ... K. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom