Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

lg,g raVS 30., SZOMBAT KGS T-fanúcskozás Cegléden Olcsóbb a mozgó tápgyár Papír a valóság mérlegén (5.) Otthonunkból kitekintve találkozó i Hazafias Népfront szék- j,«ában pénteken baráti tá­rozóra került sor, amelyen észt vettek a negyven eszten­dővel ezelőtt megalakult Nem­zeti Parasztpárt volt országos nagy választmányának egykori tagjai, valamint Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagjai. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a résztvevők tisz­teletére vacsorát adott, ame­lyen Nánási László, az Elnöki Tanács tagja méltatta a Nem­zeti Parasztpáirt tevékenységét. Kegyelettel emlékeztek meg az időközben elhunyt harcostár­sakról, közöttük Darvas Jó­zsefről. Erdei Ferencről, Szabó Pálról és Veres Péterről. Az MSZMP Központi Bi­zottságának üdvözletét és jó- jókívánságait Németh Károly, adta át az ünnepség résztve­Milyen a munkád? — tesz- szük fel gyakran egymásnak a kérdést, s válaszként több­nyire néhány szavas, sommás értékítélet hangzik el. Jó, ér­dekes, vacak, még elmegy, ne­héz — ezek talán a legáltalá­nosabb típusválaszok. Vajon tudjuk-e, hogy ilyen­kor arról az elemi termelő- egységről mondunk véleményt, amely nemcsak körülvesz ben­nünket, hanem mi magunk is részei vagyunk? A munka tartalmi összete­vői, a társas környezeti viszonyok, a terhelés és az igénybevétel mértéke, a dolgozó embernek saját munkájáról alkotott sze­repelképzelése, énképe mind­mind részei ennek a.rendszer- nek, s e számos tényező együt­tesen befolyásolja a folyamat végeredményét — vagyis a késztermék minőségét. Érthető tehát, hogy az em- ber-gép-környezet hármas kapcsolat vizsgálatával fog­lalkozó tudomány, az ergonó­mia egyre nagyobb jelentőség­re tesz szert a gazdasági élet minden területén, a kohászat­tól a közlekedésig. A tegnap Nagykőrösön be­fejeződött 11. ergonómiai nyá­ri akadémián elhangzott be­számolók egyike például a Dunai Vasmű folyamatos acélműjében végzett vizsgála­tok alapján készült, s azt ele­mezte, hogy a modem kohá­szati technológia milyen ha­tással van a dolgozó emberre. Különböző tudományos módszerek alkalmazásával azt is mérték, hogyan válto­zik a dolgozók pszichofizioló- giai állapota a munkaterhelés következtében, s a külső, kör­nyezeti tényezők együttes je­lentkezése milyen igénybevé­telt jelent. — Miért van szükség egy- egy üzemben ilyen szerteága­zó, részletes ergonómiai elem­zésekre? — kérdeztük Fruttus István Leventétől, a Nagykő­Budapesten pénteken — jegyzőkönyv aláírásával — be­fejeződött a magyar—iraki gazdasági együttműködési ál­landó vegyes bizottság vízügyi albizottságának hatodik ülés­szaka. A július 22. és 29. között megtartott tárgyalásokon a két fél küldöttsége áttekintette a kétoldalú vízügyi együtt­működés eddigi eredményeit és fejlesztésének lehetőségeit. Megállapodtak abban, hogy a magyar vízügyi szakemberek segítséget nyújtanak Irak víz- gazdálkodásának fejlesztésé­hez. A beruházási költségek csökkentése a magyar mező- gazdaság számára létkérdés. A takarmánykeverő berendezé­sek közül ezért azok a típusok válnak keresettebbé, amelyek a jelenlegieknél jobban ki­használhatok és olcsóbban előállíthatok. Népi csoda hát, ha a KGST-országoknak a szálastakarmányok termeszté­sével, tartósításával és tárolá­sával foglalkozó szakértő bi­zottságnak magyarországi programjában is szerepelt az új mobil takarmánykeverő be­mutatása. A gépet a tagorszá­gok képviselői tegnap a ceglédi Lenin Tsz köz­ponti majorjában tekin­tették meg működés köz­ben. Mint dr. Varga János egye­temi tanár, a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem rekto­ra és Serester Kálmán, a Tu­dományos Takarmánygazdál­rösi Konzervgyár pszicholó­giai laboratóriumának vezető­jétől, a konferencia egyik szervezőjétől. — A tudományos-műszaki fejlődés során gyakran fordul elő, hogy egy igényes tech­nológiai rendszerben éppen a dolgozó ember lesz a leggyen­gébb láncszem. Bekövetkezhet ez egyebek között azért is, mert a tervezés során a gé­peknek, mondjuk, igen nagy figyelmet szenteltek, de elfe­ledkeztek azokról a sajátossá­gokról, melyekkel a munkát végző ember rendelkezik. Itt kell egyre nagyobb teret kap­nia tehát az ergonómiának, amely komplex, problémafel­táró vizsgálatai során a mér­nökkel, a technológussal, a pszichológussal, az üzemorvos­sal és a biztonságtechnikussal együttműködve az optimális megoldás kialakítására törek­szik. — Milyen témák szerepel­tek még az idei nyári akadé­mia programján? Milyen volt a szervezeti lebonyolítás? — Hétfőn a rendező szervek képviseletében Bérezi Gyula, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság főtitkára nyitotta meg az előadások so­rát. Ezt követően a munka- tevékenység elemzésének mód­szereiről, a fizikai és szellemi terhelés mérésének lehetősé­geiről és a személyiségvizsgá­latokról hangzottak el előadá­sok. Jellemző volt, hogy vala­mennyi tanulmányt egy héttel korábban eljuttattuk a részt­vevőknek, így itt már nem a passzív meghallgatás, hanem a véleménycsere tölthette ki a rendelkezésünkre álló időt. Szerdán tanúim,ányúton vol­tunk a Dunai Vasműben, csü­törtökön dolgoztuk fel A dol­gozó ember személyiségének vizsgálata című témát, végül pénteken eszmecsere zárta az egyhetes programot. W. B. Közreműködnek öntöző- rendszerek tervezésében, fo­lyószabályozásban, hidrogeoló­giai munkákban, vízkutatás­ban és kútfúrásban. Az iraki szakemberek, továbbképzésé­hez is segítséget nyújtunk. A budapesti tanácskozáson meg­állapodtak a két ország víz­ügyi intézeteinek együttmű­ködésében is. Az iraki ven­dégeket fogadta Gergely Ist­ván államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Az iraki küldöttség ma utasak el * Budapestről. kodási és Kutatásfejlesztési Társaság vezetője, a masina főkonstruktőre elmondta, a teherautóra szerelhető keverő előnyei közé tartozik az is, hogy jóval kevesebb a takar­mányok ide-oda szállításából adódó kiadás. A nagy tömegű gabona, lucemaliszt a helyszí­nen feldolgozható, abból az adott üzemben keverék ké­szíthető. Szemben az angol konstrukcióval, nemcsak rob­banómotorral, hanem hálózati villanyáramimíal, illetve aggre­gátorral is üzemeltethető. Lé­nyeges az is, hogy a berende­zéssel együtt utazó laborató­rium egy-egy gazdaságban a takarmányok beltartalmi vizs­gálatát is lehetővé teszi, így biztosított az egyenletes és jó minőségű táp. A ceglédi Lenin Tsz illeté­kes szakemberei megállapí­tották, hogy a mozgó tápgyá­rat jól hasznosítják majd az általuk irányított tömegta- karmány-termelési rendszer gazdaságai, szám szerint húsz mezőgazdasági nagyüzem, amelyek közül nyolc Pest megyében ta­lálható. A ceglédi gesztorgazdaság egyébként egymaga ötvenezer tonna lucemakészítményt ex­portál tőkés piacra. A Tudományos Takarmány­gazdálkodási és Kutatásfej­lesztési Társaság, amelynek képviselő gazdasága az ácsai Vörös Október Tsz, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­temmel közösen kifejlesztett berendezésének gyártására a Dél-Pest megyei Mezőgazdasá­gi Gépjavító Társulás vállal­kozott. Az ócsadak a mobil ke­verővei évente kétezer vagon abrakot készítenek kizárólag a háztáji gazdaságok részére. A KGST szakértő bizottsá- gánajr tagjai, akik különböző mezőgazdasági nagyüzemek­ben, így a Lajtahansági Álla­mi Gazdaságban, a sárisápi Űj Élet Tsz-ben és a Szolnoki Ál­lami Gazdaságban szereztek tapasztal a tokát, elismeréssel szóltak az új gépről és házigazdájuknak, a ceglédi Lenin Tsz-mek az eredményei­ről. A vendégek ma utaznak vissza hazájukba. ____________ V. B. Napirenden a cipő Ülést tartott a KNEB A lakosság cipőellátásánák alakulásáról a népi ellenőrzés 1977-ben folytatott vizsgálata, valamint a Könnyűipari Mi­nisztérium és a KNEB jelen­tése alapján hozott kormány- határozat végrehajtásáról tár­gyalt pénteki ülésén a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A KNEB meghallgatta Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár és Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhe­lyettes tájékoztatóját az ipar­ban, illetve a forgalmazás te­rületén tett intézkedésekről. Saját otthon: beteljesült, s még beteljesülésre váró vá­gyak metszőpontja. Pest me­gye — a főváros után — or­szágosan listavezető a felépült lakások számát tekintve, azaz, ha így nézzük a változásokat, egy-egy esztendőben itt a leg­nagyobb azok tábora, akik vá­gya beteljesedhetett. Eredmé­nyek és feladatok, gondok együttes megfogalmazása ke­rült az MSZMP Pest megyei Bizottságának az 1975-ös kül­döttértekezlete elé terjesztett jelentésébe, a sumimázat így hangzik: Teendőink között ki­emelt feladatként szerepel a lakásépítés. A tervezett 36 ezer lakás a tervidőszak végéig megépül, a belső arányok azonban nálunk is módosul­nak. Elsősorban pénzügyi okok és kapacitáshiány miatt a te­lepszerű, több szintes tanácsi bérlakásokból a tervezettnél kevesebb kerül átadásra. Az­óta ugyan közelebb kerültünk a tervezett és tényleges ará­nyokhoz, ám változatlanul szerény az ún. célcsoportos, tehát állami lakásépítés ré­szesedése a teljes lakásépítés­ből. Olyannyira az, hogy a megye országosan ebből a szempontból kénytelen beérni az utolsó helyezéssel. Növekszik, mert csökken Soha nem látott rekordként került be a lakásépítés törté­nelmébe a küldöttértekezlet esztendeje: 1975-ben összesen 9660 új otthont vehettek bir­tokukba a boldog lakók. Há­romezerrel több laikás volt ez, mint a hetvenes évek kezde­tén elért eredmény, s a jelen­tős metnnyiségnövekedés kö­vetkezményeként a száz la­kásra jutó lakók száma egy évtized alatt harminc fővel csökkent. Kényelmesebben, kevésbé zsúfoltan élünk tehát otthona­inkban, s ebben része van an­nak is, hogy az újonnan emelt otthonok, korszerűbbek, tága­sabbak, mint voltak korábban. A teljes lakásépítésen belül az 1975-ös tanácskozás óta csök­kent az egy szobával rendel­kező otthonok aránya, s ugyanakkor emelkedett — sze­rényebb mértékben — a két, s gyorsan a három szobásoké. Ma minden frissen emelt száz lakásból huszonhét készül el három, vagy több szobával, s ötvenöt darab a kétszobás. Amiből természetesen — az eredmények reális megítélése okán — következik: még min­dig meglehetősen magas, 18 százalékos az egyszobás laká­sok részesedése az építésből. Kiemelt feladatnak minősí­tette a lakásépítést az MSZMP Pest megyei Bizottságának je­lentése, s az ötödik ötéves tervben ez a kiemeltség válto­zatlanul fennmaradt, annak el­lenére, hogy a népgazdaság — Ismeretesen — nehezedő gon­dokkal kényszerült szembe­nézni. Három év alatt, azaz 1976. és 1978. között összesen 25 357 otthon került tető alá Pest megyében, azaz évi átlag­ban 8452, a hetvenes évek el­ső feléhez képest ezerrel több tizenkét havonként. Az emel­kedés döntő része azonban — így kerekedik ki a reális kép — a magánlakásépítés számí­tottnál is magasabb színvona­lához kapcsolódik. Igaz, a ma­gánerőből emelt lakások javát is jelentős állami segítség — kölcsönök, kedvezmények — juttatja tető alá, ám az ta­gadhatatlan, hogy éppen a megye foglalkoztatási szerke­zetéből, társadalmi átalakulá­sából következően, tekintélyes azoknak csoportja, akik nem képesek a magánépítés költsé­geinek kezdő összegét előte­remteni, tehát nincs más vá­lasztásuk — nyersebben szól­va: rászorultak —, mint az állami bérlakás, a tanácsi ér- tékesítésű lakás. Arányok, kérdőjellel Ennék ismeretében már kri­tikusabban értékelhetjük azt, a tényt — s ez a jövőt tekint­ve az országos források felosz­tásakor kell, hogy súlyát meg­felelően érvényesítse —, az ál­lami lakások, aránya a teljes lakásépítésen belül 16,3 szá­zalék volt 1976-ban, 10,3 szá­zalék 1977-ben, 16,1 százalék 1978-ban. Igaz, amennyiben sikerül a társasházak és a csa­ládi házak építésénél továbbra is megtartani a gyors növeke­dési ritmust, akkor teljesíthe­tő a megye ötödik ötéves terv­időszakra vonatkozó lakásépí­tési programja, azaz nem lesz 1980. végén adósság. Igaz azon­ban az is, hogy mint koráb­ban, ebben a középtávú terv­időszakban ismét eltérés mu­tatkozik az eredetileg számí­tott és a ténylegesen kialakí­tott célcsoportos — tehát ál­lami erőforrásokból emelt — lakások mennyiségében. Amit — hangsúlyozzuk — legkevés­bé tartunk azért fontosnak, mert a terv egy részlete más­ként valósul meg, annál lé­nyegesebbnek ítéljük a jogos igények kielégítésének halasz- tódását, sőt, némelykor fel­torlódását egy-egy településen. Jogos igény volt az 1975-ös küldöttértekezleten a célcso­portos lakásépítés előkészítésé­nek javítása, a beruházások lebonyolításának nagyobb szer­vezettsége, a járulékos létesít­mények időbeni elkészítése. Mindhárom területen van ha­ladás, ha arról nem adhatunk is számot, hogy minden rend­ben menne. A lakóházak kivi­telezési ideje valamivel rövi- debb, mint az évtized első fe­lében, némileg növekedett az egy-egy építési területen meg­valósuló koncentráció, a taná­csok tevékenysége jobban il­leszkedik az eredetileg kitű­zött célokhoz, mint a korábbi időszakban. Mindezek ellenére sem megnyugtató, a célcsopor­tos lakásépítés háttere: előfor­dul, hogy az építővállalatokat más, fontos feladatokra hivat­kozva — s nem egy esetben az érintett tanácsok tudta nél­kül — irányító szerveik elve- zányldk a folyamatban levő munkákról. A nyugtalanító té­nyezők közé tartozik tartozik a közműépítő- és a szerelőipari teljesítmények alacsony foka a szükségletekhez képest, a magánépítkezéseknél pedig is­métlődő zavarok forrása az akadozó, lökésszerű anyagel­látás, bizonyos áruk évek óta tartó hiánycikkjellege, s az ugyan könnyített, de még min­dig meglehetősen bonyolult, hosszadalmas engedélyeztetési eljárás. Figyelmet érdemel, hogy az újonnan épített lakásoknak mintegy tíz százaléka csupán pótlás, a megszűnt otthonok ellensúlyozása, mivel a me­gyében a legutóbbi esztendők­ben átlagosan 820—850 lakást bontottak le elsősorban elavu­lás, másodsorban építési terü­letek szanálása miatt. Ilyen okok következtében a lakásál­lomány gyarapodása lassúbb, mint magának az építésnek a ritmusa, s ezért három év alatt a lakásállomány 23 ezer da­rabbal bővült. Folyamatosan kedvezőbbé válik otthonaink mérete: 1975. óta a lakásállo­mányon belül két százalékkal csökkent az egyszobás, ugyan­akkor nőtt a két- és három­szobás lakások aránya, ez utóbbiak például olyannyira fokozták részesedésüket, hogy minden száz otthonból ma már tizennégy a három vagy több szobával rendelkező. Sokat mond körülményeink — s vele: életszínvonalunk — változásáról az a tény, hogy míg az évtized elején a fris­sen emelt otthonoknak hu­szonöt százaléka készült el mosdóhelyiség nélkül, napja­inkra ez az arány 0,8 százalék­ra zsugorodott. Hasonló a helyzet a többi, már-már ter­mészetesnek ítélhető szolgálta­tás terjedésénél is, hiszen az új lakások hatvan százaléka kapcsolódik be a közüzemi vízellátásba, de az állami erő­ből épült lakásoknál ez a ré­szesedés 94 százalék. Vúhozó világ kívül, belül Folytathatnék föltérképező munkánkat olyan adalékok szemrevételezésével, miként változnak otthonunk négy fa­la között igényeink — talá­lomra választva a példát: a magánerőből épülő lakások 23 százaléka már korszerű fűtést kínál az ott élőknek —, ko­rábbi vágyaink hogyan ala­kulnak át hétköznapian meg­szokott kísérőkké, de a való­ban nagyszerű fejlődés sem feledtetheti: a lakáskérdés megoldása még mindig égető teendő. Nem kell tehát külö­nösebb jóstehetség annak meg­állapításához, hogy a megye hatodik ötéves tervében is az új otthonok kialakítása közép­ponti helyet foglal majd el, remélhetően — s az MSZMP Központi Bizottsága 1978. ok­tóber 12-i határozatának megfelelően — az eddigieknél magasabb célcsoportos lakás- építési arányokkal. Otthonainkban körülnézve és otthonainkból kitekintve, egya­ránt megváltozott és folyama­tosan változó világot látha­tunk; nem kell senkinek há­lálkodni érte, magunk vagyunk a fejlődés megvalósítói. Éppen ez figyelmeztet lehetőségeink­re és — felelősségünkre. Mert az vitathatatlan: haladni aka­runk, egyénileg és közösségileg egyaránt. A haladás útját azonban a lehetségesnél las­sabban ismerjük fel mind egyénileg, mind közösségként, s még vontatottabb az új utak, új irányok követése; gondjaink nem jelentéktelen része erre vezethető vissza. Üvegszálas felülvilágítók Két új termék gyártását kezdte meg a Kemlkál Műanyag­feldolgozó Gyára. A sáv-felülvilágítókból az idén ezernégyszáz készül el, s az ország egész területére szállítanak belőle. A három elemből álló, nyolcvan centiméter széles és tizennyolc méter fesztávolságú felülvilágító üvegszálas dongákat könnyű- szerkezetes építéseknél használják fel. Az épületek jobb, ter­mészetes világítását segíti az áttetsző műanyag sáv. volt az a jelentés, amelyet az MSZMP Pest megyei zottsága terjesztett az 1975 márciusában tanácsk küldöttértekezlet elé. Sok tekintetben nem lehetett adatunk az azóta eltelt idő eseményeinek, változásai', összegezése, értékelése, hiszen erre a választott testű nek van joga, képessége. Akadnak részterületek, ai azért maradtak ki a mérlegelésből — így például közművelődés, vagy a nők helyzete —, mert még i viszonylag terjedelmes cikksorozat sem foghat át m dent, s ezekre újólag visszatérünk. Mégis, úgy goná juk: nem volt fölösleges a papírt — de: a helyzetet a feladatokat tömörítő papírt — ráhelyezni a való mérlegére. Az 1975 márciusában elfogadott jelen akkor papír volt; ma sokféle részlete, eleme napjaink mindannyiunkat gazdagító valóság. Mészáros Ott- (Vége) vőinek. Középpont a dolgozó ember Befejeződött a II. ergonómiai nyári akadémia Nagykőrösön Szoros együttműködés vízgazdálkodásban Befejeződtek a magyar—iraki tárgyalások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom