Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
%müap 1979. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK Kerepestarcsai üzenetek - a jövőbe NYUGDÍJAS PEDAGÓGUSOK KLUBJA Kerepestarcsa, 1. számú általános iskola, délután 3 óra, A padokban nyugdíjas tanítók, tanárok ülnek. Meghatottan nézik a kék és piros nyakkendőé gyerekeket, akik őket köszöntik versekkel, zenével, bábelőadással, dallal. S ifjabb kollégáikat, hí~-om ének-zene szakos nevelőt, akik gitárkísérettel adnak elő tiszteletükre középkor végi énekszámokat. A kémiai előadóban virág- erdő, terített asztal várja a nyugdíjasokat. Kis, kedves ajándék, egy-egy doboz édesség, s amá ezerszerte fontosabb: társak. így kezdődött — A kerepestarcsai nyugdíjas pedagógusok klubja három esztendeje alakult — mondja Lauer Gyuláné klubvezető, matematika-fizika szakos tanár, az iskolai szakszervezeti bizottság titkára. — Hirtelen jött az ötlet. Egy szakszervezeti gyűiés után megkértem a kisöregeket: maradjanak itt. Nem kellett kétszer javasolni, elsőre örömmel vették, s megszavazták a klubalapítást. Ez történt októberben. A következő összejövetelt karácsonykor tartottuk. Az iskola rajztanára köszön tőlapokat készített, a Szilasmenti Tsz kamillacseppeket adott ajándékba. Akárcsak a mostani pedagógusnapon, a gyerekek műsorral kedveskedtek. — Mi a klubunk célja? Tömören így mondom: nyugdíjasokkal a nyugdíjasokért. De nemcsak velük. Minden klubtalálkozóra eljön néhány fiatalabb kollégánk, gyakran a gyerekek közül is néhányan. Oldani az egyedül élő idős nevelők magányát, kimozdítani őket hazulról, módot teremteni az eszmecserére, a közös szórakozásra. Ezt szeretnénk. A fiatalabbaknak pedig van mit tanulniuk a tapasztaltabbaktól. Tanácsot is gyakran kapnak, s a nyugdíjasok így nem érzik, hogy elszakadtak az iskolától, a neveléstől, egyszóval: hivatásuktól. — A klubnak 24 tagja van, A legfiatalabb az idén nyugdíjba vonult Lehel Sándomé, ő volt a gondnoka az 1. számú iskolának, a legidősebb Tar- csay Vilmosné, őt Csepelről hozza a lánya az összejövetelekre. Mindannyian jól érzik magukat a havonta, kéthavonta rendezett találkozóinkon, hiszen társak várják őket a klubban. Balaskovits Aladárné alapító tag, a klub elnöke. Amikor a közös programokról faggatom, sorolja: rengeteget játszanak, van kártya, társasjáték épp elég, s például sakkozni eljönnek az iskolások is. Lauer Gyuláné — színházjegyet is szokottszerezni, s nyol- can-tízen együtt mennek olyankor Pestre az előadásra. A többi társa nevében mondja: hiányt pótol ez a klub. Azt a hiányt, amit minden magányos nyugdíjas érez: a közösséget. Itt a régi hangulat, a megszokott, utánozhatatlan iskolai légkör fogad mindenkit. Koncz Géza sohasem tanított Kerepestarcsán, Dunaha- rasztin volt a munkahelye, csak itt él. De szívesen fogadták. Hasonlóan vélekedik ő is: a klub értelme, hogy megőrizzék kapcsolatukat az iskolával. Sikerül is. Legutóbb például a nyugdíjasak, néhány szülővel és tanulókkal együtt indultak kirándulásra. A pálvöligyi cseppkőbarlangot nézték meg, azután az óbudai Május 9. parkban sportvetélkedő volt a gyerekeknek — a zrüri nyugdíjas pedagógusokból állt természetesen — végül a Planetáriumba vezetett útjuk. — A legemlékezetesebb mindig a legutolsó program — mondja — majd visszafordul beszélgetőpartnereihez, Major Lászlóhoz és Csizmadi Magdolnához, az iskola két fiatal tanárához, hogy folytassák a vitát — ezúttal Cassavetes filmjeiről. Forog a szalag A magnón szalag pereg. Orbán Margit 1923-ban szerzett diplomát, ma már nyugdíjas. Ö mondta mikrofonba élettörténetét, emlékeit a csíksomlói tanítóképzőtől. Kerepestiarcsáig. Tanulságokat kínál minden mondata. Tapasztalatait érdemes meghallgatnia a neveléssel foglalkozó embereknek: — Mit üzenek a fiataloknak? Feltétlenül fontosnak tartom, hogy legyen példaképük. Olyan példaképük, amely ma, amikor igazságosabb társadalmat építünk — a szeretetre, a közösségi érzésre nevel. A magyar történelem, a művészet sok ilyen példaképet kínál. Csak a gyerekek kezébe kell adni életrajzaikat. Mert a jó cselekedetet nem lehet tanítani. Csakis nevelni... Eddig négy interjú készült a nyugdíjasokkal. Lauer Gyuláné magával vitte a szalagokat arra a módszertani továbbképzésre is, ahol a nyugdíjas pedagógusok klubvezetői tanácskoztak. Talán, ha egy válogatás készül majd, történelemórán, osztályfőnöki órán hallgathatják a gyerekek is a tanulságos emlékezéseket Jó helyre került a magnetofon, a Pedagógusok Szak- szervezetének ajándéka. Igaz, Kerepestarcsán már az elmúlt három év alatt is bebizonyították: rászolgálnak a támogatásra. Az ünnepségekre, a közös találkozókra az iskola nevelői és tanítványaik teremtették elő a, pénzt: társadalmi munkában szerveztek gyer- mekszínházi előadásokat a Fésűsfonó kerepestarcsai kultúrtermében, ők árulták a jegyeket, ők hordták a székeket. A keresetet ajánlották fel az egykori kollégáknak, nevelőknek. De segít ma már a kultúr- ház is. Épp a mostani pedagógusnapra ajándékoztak a klubnak szép társasjátékokat Gyakrabban összejönni — Vágyunk? — kérdezi a kérdésen magán is meglepődve a klubvezetőnő. — Esetleg jó lenne, ha találnánk egy otthont a nyugdíjasoknak, ahol gyakrabban ösz- saejöhetnek. Az iskolában ugyanis váltott műszakban tanítunk, így csak minden második szombat délután akad szabad terem. Télen pedig csak miattunk, a klub miatt kell egy nappal tovább fűteni az iskolát. Berendeznénk a helyiséget könyvekkel, játékok már vannak, lemezek és magnó is, az egyik klubtag pedig még bútorokat is felajánlott... Vasvári G. Pál Felnőttnevelési Füzetek A Népművelési Intézet Fel- nöttnevelési Füzetek sorozata a megyei felnőttoktatási stúdiók tevékenységét, feladatát és módszertanát rendszerezi. Ezek az intézmények ugyanis alig néhány éves múltra tekintenek vissza, s a közművelődési intézmények rendszerében elfoglalt helyük, tevékenységük. feladatkörük még nem kristályosodott ki A Felnőttnevelési Füzetek első száma a II. Országos Felnőttoktatási Konferenciának a stúdiókra vonatkozó ajánlásait, a Kulturális Minisztérium irányelveit és a Népművelési Intézet állásfoglalását tartalmazza. A konferencia a felnőttoktatás legfontosabb feladatai között határozta meg az oktatás módszertani fejlesztését, a módszertani kutatások bázisainak megerősítését, a kutató, fejlesztő munka összehangolását. A felnőttoktatási stúdiók célja, hogy előkészítő tanfolyamokkal, konzultációkkal segítsék elő a különböző szintű iskolai végzettség megszerzését, az egyéni művelődés és tanulás feltételeinek és módszereinek kialakítását, hasznosítsák a tömegkommunikációs eszközök, különösen a Mindenki iskolája programját. A kiadvány áttekintést ad az iskolarendszerű képzésről, a szakképzésről és munkástovábbképzésről. Foglalkozik az életmód, a felnőttnevelés— felnőttoktatás és a közművelődés kapcsolatával. Az iskolarendszerű felnőtt- oktatás hibájául róható fel, hogy az emberek elsősorban a bizonyítvány megszerzéséért tanulnak, vállalják a tanrendben előírt iskolás követelményeket. Holott a felnőttoktatás keretében jobb, szervesebb egységet kellene alkotnia a szakképzésnek és az általános műveltségnek. Ehhez kínál jó lehetőséget a felnőttoktatási stúdió. K. T. J. Sramli-esték Erden Néptánc a vendéglőben Népszerű Érden az Antuno- vics vendéglő, az antikocsma. Azért kapta ezt az utóbbi nevet, mert a budai járási művelődési központ vezetője, Orbán László és a vendéglő vezetője közös kezdeményezéséNINCSSZÜNET A művelődési hazak nyáron A NYÁRI FORRÖSAG az Idén korán köszöntött be. De uborkaszezonról persze szó sincs: nyári szabadság címen sehol sem zárják be a kapukat, a vendégek éppúgy látogathatják a művelődési házakat, mint a télen. A klubok és szakkörök összejövetelei viszont a legtöbb helyen szünetelnek, mivel tagjaik ilyenkor utaznak, nyaralnak, így érdemi foglalkozásokat úgysem tudnának tartani. A nyáron sem állhat le a szervező, előkészítő munka. Most kell megtervezni az őszitéli hónapok programjait, megkötni a szerződéseket, biztosítani a feltételeket, meghívni a művészeket, előadókat, s főleg megszervezni a tanfolyamok, bérletsorozatok közönségét. Ez rengeteg munkát, utánajárást igényel. Eközben le kell bonyolítani a nyárra tervezett eseménye- ket. NAGYKÄTAN Chmely Ödön a művelődési központ igazgatója a legfontosabb nyári rendezvények között említi, hogy augusztus 10 —11-én a Tápió- menti nyár keretében, a Tá- piószentmárton melletti. Tölgyes szabadtéri színpadán rendezik meg a Pest megyei szövetkezeti népművészeti együttesek találkozóját. A Tápió- mente együttes nautikáját a felkészülés teszi folyamatossá. Június 15-én Dánszentmikló- son vendégszerepeinek, július 7-én a zánkai Úttörőtáborban, július 27-én az apajpusztai lovasnapokon, terveznek egy vendégszereplést Albertirsára is, ahová a KGST-államok iparának vezető személyiségeit várják. GÖDÖLLŐN, már megnyílt Szekeres Erzsébet és Gyurko- vits Katalin iparművészek kiállítása, akik egy-egy alkalommal gyermekfoglalkozásokat is tartanak. A városi és egyetemi vegyeskar júliusban Erfurtba utazik vendégszereplésre. Az erfurti kórus augusztus 18-tól viszonozza a látogatásukat, amikoris egy hétig az Agrártudományi Egyetem aulájában adnak hangversenyeket. Az utazók klubjának tagjai Pozsony, Tyn, Nad, Vltava, Prága útvonalon csehszlovákiai túrára indulnak. A művelődési ház épületében nyári tatarozásra, festésre kerülne sor, de még nincs rá pénz. Lehet, hogy csak ősszel tudják kezdeni a tatarozást? NAGYKÖRÖSÖN a nyári hónapokban a színházterem és az épület világító berendezéseinek rekonstrukcióját végzik. A nyári, szabadtéri műsorok egyike július 27-én a BM Duna Művészegyüttes vendég- szereplése lesz. VÁCOTT. A humorfesztivál rendezvényeivel tulajdonképpen elkezdődtek a nyári események. A művelődési központ díszudvarán hetenként egyszer Szabadtéri Szerda Estéket rendeznek. amelyek programja filmvetítést, a táncolni szerető fiatalok részére nedig disco- műsort rendeznek. A Duna- parti város már jó néhány éve ad otthont — újabb hagyományt teremtve —, a barokkmuzsikának. A június 23, július 28 és augusztus 20-án sor- rakerülő orgonahangversenynek vendégszereplői Baráti István és Elekes Zsuzsa, valamint Eugénius Branka lengyel orgonaművész. A lengyel vendég műsorán a váci Vox Humana Énekkar is közreműködik. SZOBON évek óta a szobi napok adnak keretet a nyári eseményeknek. Ilyenkor rendezik meg a környékbeli nemzetiségek népi együtteseinek találkozóit, itt randevúznak egymással a két szomszéd járás, a váci és a Nowy Zamki csehszlovák járás állami és politikai vezetői. Az idén augusztus 11-én a középiskolásoknak rendezett olvasótábor megnyitásával kezdődik az eseménysorozat. VERŐCEMAROSON a gyermekklub tagjainak a nyáron játékos foglalkozásokat tartanak és ami nagyon fontos, felügyelet mellett fürdenek majd a dunai szabadstrandon. Amíg a szüleik dolgoznak, a klubkönyvtár gondoskodik a felügyeletükről, szabad idejük megszervezéséről. A VÁCRATÓTI Hangversenyrendező Bizottság a botanikus kertben az idén június 30-án a Budapesti Madrigálkórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar művészei, augusztus 9-én Kobayashi Ken Ichiro vezényletével a Miskolci Szimfonikus Zenekar vendégszerepei a műsorban. K. T. L re érdekes rendezvények színhelye a közkedvelt fogadó. Néptánccsoportok, magyar- és nemzetiségi népzenét játszó helyi együttesek szórakoztatják a közönséget. Ez az időszakos szokás újra rendszeressé válik, különösen a nyári úgynevezett „uborkaszezonban”. A művelődési ház vezetősége színvonalas szórakozást biztosít a közönségnek úgy, hogy a művelődési hóz rendezvényeit kiviszik a falakon kívülre is. Lassan kétéves múltra tekint vissza az újjáalakult érdi fúvósegyüttes. A zenekar — Parókái Pál vezetésével — legalább kéthetente föllép szombat, vagy vasárnap délutánonként. Sramlizene, polka, keringő, magyar—német, szlovák, szerb nemzetiségi muzsika egyaránt a repertoárjukhoz tartozik. Előadnak saját szerzeményeket is. A zenekar mintegy harminctagú, zömmel, nyugdíjasokból áll. Az idős emberek a zenekar elődjénél is játszottak már, sokan közülük a nagy múltú Mányi sramliegyüttesben is húzták a talpalávalót. A fiatalok is szép számmal szerepelnek az együttesben. idősebb és ifjabb Vd- gula Ferenc együtt népszerűsítik a színvonalas szórakoztató muzsikát. Ifjú Vógula Ferenc külön sramliegyüttest is toborozott Mindkét zenekar rendkívül népszerű már a budai járásban, a megyében, de szerepeltek a megye határain túl is. Az évente megrendezett nemzetiségi bálokon, a gazdászbá- lon egyaránt ők húzzák a talpalávalót. Emlékezetesek a művelődési ház színpadán, a Ben- tavölgye Termelőszövetkezetben rendezett koncertjeik. Az Antunovics vendéglőben rendezett sramlimulatságok hangulata utánozhatatlan. Fiatalok, idősebbek egyaránt ropják a régi táncokat. A műfaj kedvelőiből már kialakult egy kulturált szórakozásra vágyó törzsközönség. P. Z. HETI FILMJEGYZET Agyő, haver! Jelenet az Agyő, havert című francia filmből Ha nem jut eszedbe semmi eredeti ötlet, melegíts fel valami régebbi sikert, hátha ezt a nem friss ételt is elfogyasztja a közönség. Körülbelül ez lehetett a tudat alatti (vagy nagyonis tudatos) indítéka Pierre Granier-Deferre francia rendezőnek, amikor Francis Véber forgatókönyvéből, melyet Faf Valiét regényéből írt, filmet készített. A régebbi siker: a politikai kriminek nevezett filmtípus azon változata, melyet az olasz Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek, s társai — többek között a francia Fekete dosszié — honosítottak meg. Ezek. a filmek idestova egy évtizede azzal teremtettek iskolát, hogy bátran nyúltak aktuális politikai kérdésekhez. Elsősorban a hatalom korrupciójának, s a hatalommal való visszaélésnek a kérdéseit feszegették, tehát az olasz és a francia közélet legérzékenyebb pontjaira tapintottak. Ezt az éles politizálást a bűnügyi film eszközeivel realizálták a művekben, annál is inkább természetes módon, miután ezek a politikai témák gyakran szabályos bűnügyekké fejlődtek a valóságban is. Mára ebből a bátor vállalkozásból maradt a sikerek emléke és a jól bevált forma. Az említett filmek, s számos társuk, még valós visszaélések ellen harcoltak, nem kis bátorsággal. gyakran egyenesen veszélynek téve ki a szókimondó filmalkotókat. Most ilyen veszélyek mór kevésbé leselkednek a filmesekre, s talán nem is vállalnák. Legalábbis ez a film nem vállalja a kockázatot. Politikai manőverek állnak ugyan a történet középpontjában, de már nem a társadalmilag veszedelmes tényezők, hanem a bűnügyi film sablonjai mozgatják a cselekményt. Verjeat felügyelő és társa, Antoine, már nem azért marad egyedül a küzdelemben, mart a hatalmasok félreállítják őket, hanem azért, mert a film végén látható faramuci elköszönésük napnál világosabban jelzi a két rendőr történeteinek folytatását, a folytatás lehetőségét — egy következő filmben. Így aztán hiába lódul neki időnként a film tempója, hiába adagol némi előregyártott izgalmat a rendező, s hiába kuszálja össze mesterségesen a szálakat, a film végső kicsengése mégis az, hogy a sikert meg kell lovagolni, amíg lehet. Ha a politikai kriminek keletje van, ám legyen, csináljunk ilyen filmet —, sőt, filmeket. A milliomos Aki valamilyen oknál fogva kilóg a szürke átlagból, azt a szürke átlag minden módon igyekszik beleolvasztani a szürke átlagba. Ezt a nem túlságosan magasröptű gondolatot formálja a mai lengyel faluban játszódó filmmé Sylvester Szyszko lengyel rendező, akit Sötét folyó című filmjéből ismerünk. Persze a közhelyet is lehet izgalmasan elmondani. Csak éppen meg kell találni azt, amitől a közhely is igazzá válik. Szyszko erre úgy tesz kísérletet, hogy egy totónyeremény jóvoltából milliomossá lett falusi fiatalember, a foglalkozására nézve sofőr. Jozef viszontagságait mondja el. Jo- zefet a nagy nyeremény után szinte azonnal utálni és irigyelni kezdik a falusiak. Szerencséje s általa a kiemelkedés lehetősége bőven elegendő ehhez az utálathoz és irigységhez. Hamarosan apróbb, majd nagyobb gonoszkodásokkal, kellemetlenkedésekkel, alpári viccekkel fejezik ki érzelmeiket, s próbálják Jozefet visszarángatni a maguk szintjére. A móresre tanítás had. járata csak akkor ér véget, amikor Jozef anyja majdnem belepusztul a kiállott izgalmakba. Nos, a történet váza nem érzékelteti eléggé, hogy Szyszko milyen módon próbálja a közhelyek fölé emelni a filmet. Ezt elsősorban azzal kívánja elérni, hogy nagyon gondosan rajzolja fel a történet falusi hátterét. A lengyel falu jelenlegi helyzetének szinte dokumentarista igényű képét kapjuk, az ellentmondásokkal, a gondokkal, a visz- szahúzó és az előremutató erőkkel, a lengyel kisparaszti gazdaságok legégetőbb, megoldatlan és csak nagyon nehezen megoldható kérdéseivel. Az urizálás, az erőn felüli költekezés, a kivagyiság és a szűklátókörű zsugoriság éppúgy megkapja a magáét, mint a rossz áruellátás, vagy a hivatalos szervek tehetetlenke. dése. És bár nyilvánvaló, hogy Szyszko mindezt a legjobb szándékkal teszi, s valóságábrázolásából sok információt is kapunk a mai lengyel falu társadalmáról, az is nyilvánvaló, hogy ez a szándék a film fölé hatalmasodik, ráül a történetre, agyonnyomja. Az űrből jött lovag Ion Popescu Gopo, román rendezőt rajzfilmjei tették ismertté. Űj alkotásában is azok a sajnos csak igen rövid részek a legjobbak, melyekben a rajz- vagy az animációs film eszközeivel él. Mert különben a félig mesefilm — félig sei-fi alkotás bizony meglehetősen gyermeteg. Az idegen bolygóról a Földre, ott Is természetesen a szegény, ámde öreg paraszt házaspárhoz kerülő kis űrbébiből felcseperedő űrlovag, meg a szép királylány szerelme lehetne igazi modem mese is, ha Gopo győzné mesefantáziával és képi ötletekkel. De nem győzi, Nevelj hollót Carlos Saura spanyol rendező — ismerős az Anno. és a farkasok című filmből — a szépnek mondott, de szerinte valójában csupa szorongás, csupa félelem, csupa tragédia és csupa csalódás gyermekkorról csinált kiváló filmet, melyben a jelen Spanyolországának nem kevés kritikával ábrázolt képe is benne van. A filmet igazi élménnyé egy csodálatos gyerekszínész. Ana Torrent játéka avatja. Takács István A i t
