Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-26 / 147. szám
t 4 1979. JÜNIUS 26., KEDD • • Elhunyt Örkény István Megrendültem tudatjuk, hogy súlyos betegség következtében 67 éves korában elhunyt Örkény István Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas író, a Magyar Írók Szövetsége titkárságának tagja. Halála pótolhatatlan vesztesége kulturális életünknek. Temetéséről később intézkednek. Kulturális Minisztérium Magyar Írók Szövetsége Végső búcsú Svéd Sándortól Hétfőn vettek végső búcsút Svéd Sándor Kossuth-díjas kiváló művésztől kollégái, pályatársai, tisztelői. Az Operaház nevében Mihály András Kossuth-díjas, kiváló művész, az Operaház igazgatója búcsúzott a világhírű énekestől. A pályatársak nevében Jámbor László, Kossuth-díjas kiváló művész idézte fel Svéd Sándor alakját, hosszú, sikerekben gazdag életútját. Az operaházi búcsúztatót követően Svéd Sándort a Farkasréti temetőben, gyászolók sokaságának jelenlétében helyezték örök nyugalomra a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyen. Sírját elborították a kegyelet és a megemlékezés virágai. , Örkény István 1912. április 5-én született Budapesten. A Műegyetemet végzett fiatal vegyészmérnök első írásai a 30-as években, a Szép Szó .című folyóiratban jelentek meg; ennek írói köréhez tartozott. A későbbiekben a Magyar Csillag, az Ellenzék, a felszabadulás után az Üjhold, a Csillag és más irodalmi lapok közölték írásait. Meghatározó élménye volt a második világháborús katonai szolgálat, a hadifogság, amelyből 1947-ben tért haza. 1949-ben az ifjúsági színház dramaturgja, 1951— 53 között pedig a Magyar Néphadsereg Színház dramaturgiájának munkatársa volt. Kezdeti írásait helyenként szürrealista vonások jellemezték, korai műveiben elsősorban a polgári élet zsákutcáját ájbrázolta. Alkotó munkássága az elmúlt két évtizedben teljesedett ki. Erős intellektualiz- mustól áthatott írásaitól nem idegen az irónia sem. Első ízben 1955-ben, a Hóviharban című kötetéért kapott József Attila-díjat, ugyanezt másodízben 1967-ben, a Kos- suth-díjat pedig 1973-ban kapta meg. A Munka Érdemrend arany fokozatával 1972-ben tüntették ki. Örkény István időtálló művek egész sorát alkotta. Tóték és Macskajáték című színműveit világszerte bemutatták, több országban, így a Szovjetunióban jelenleg is műsoron vannak. Kiváló elbeszélő, egyik legjelesebb prózaírónk volt. Más munkái mellett erről tanúskodnak a Koránkelö emberek riportjai, elbeszélései, s műfajteremtő alkotásai, az egyperces novellák, összegyűjtött munkái Időrenben címmel jelentek meg. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Érmek, képek, textíliák A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában július végéig látható. Ugyaneddig az időpontig tekinthető meg a Csepeli Munkásotthonban a helyi képzőművészkor tárlata. Jakab Eszter festményei a szécsényi művelődési központban várják vendégeiket július közepéig. A Néprajzi Múzeumban a svájci textilek július 8- ig, Wales kézművessége u augusztus végéig hívja a látogatókat. Érmek magángyűjteményben A gyűjtés régen kuriózum volt — az arisztokrácia kedvtelése. Ma a közművelődés fontos része —, a múzeumokat tehermentesíti, emellett sok ember személyiségét gyarapítja, hozzájárul a sokat hangoztatott önmegvalósításhoz, kincsek galériájává avatja az otthonokat. Most szintén alkalom kínálkozik arra, hogy muzeális kincsek személyi tulajdonban lévő anyagát társadalmi keretek között tekinthessük meg, MEGYEI PEDAGÓGUSKONFERENCIA Új tanterv a gimnáziumokban Zsúfolásig teltek tegnap dél- ' előtt 10 órakor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájának széksorai: hétszáz Pest megyei vezető pedagógus, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek, kollégiumok, nevelőotthonok igazgatói, a szakfelügyelők, a járások, városok oktatással foglalkozó párt- és tanácsi vezetői, s a Pedagógusok Szakszervezete területi bizottságainak titkárai gyülekeztek tanácskozásra, amelynek célja a most zárult tanév eredményeivel való számvetés. a kővetkező ...oktatási év feladatainak tisztázása volt. További korszerűsítések Részt vett az eszmecserén Bihari József, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztály- vezetője. A pedagógiai konferencia plenáris üléssel kezdődött. Kiss Béláné, a Pedagógusok Szak- szervezete Pest megyei bizottságának titkára mondott bevezetőt, amelyben hangsúlyozta: az oktatáspolitikai párt- haftározat végrehajtásában különösen sok erőfeszítést kívánó tanév zárult most, s a következő oktatási évben tovább gyarapodnak a feladatok, amelyek az iskola munkarendjési osztályának vezetője elemezte az elmúlt tanév tapasztalatait. Több tanterem Az általános iskolai oktatásról szólva az osztályvezető kiemelte: a 11 napos tanítási rend általánossá válásával csak nagyon fegyelmezett munkarend teszi lehetővé a tanév eredményes befejezését, sok múlik az iskolai vezetők és pedagógusok tervezőmunkáján. Az iskolák légköre az utóbbi években kedvezően alakult, ezt elősegítették az új rendtartásban már tisztázott jogok és kötelességek. A tanítás, a nevelés feltételei, azonban nem hiánytalanok: Pest megye 239 iskolájából 139-ben a nevelőknek kevesebb mint 70 százaléka volt szakképzett. A gondot súlyosbítja, hogy a pályakezdők letelepedését a munkáltatók ritkán tudják segíteni. Viszont ami a tárgyi feltételeket illeti. feltétlenül örvendetes, hogy az V. Ötéves tervidőszakra tervezett 470 általános iskolai tanterem helyett már eddig 540 épült, s 1980-ig 737-re nő számuk. A fejlesztések ellenére még mindig váltott műszakban tanul az általános iskolások több, mint fele. Beíratási fegyelem meg tanulmányait. Az okok között a beíratási fegyelem hiányosságai szembeötlőek. A tanulók átlagosan 8,6 napos mulasztása pedig az iskolai nevelőmunka eredményét rontja. Alaposság szükséges ahhoz, hogy sikerrel folytatódhasson az oktatás-nevelés reformja. Ez egyébként a következő tanévben kibővül: a gimnáziumokban bevezetik a fakultatív oktatást, a középiskolák javarészében új tanterv lép életbe, s új munkarend: az általános iskolákban már kipróbált 11 napos oktatási ciklus. Délután' szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás. Négy szekcióban az általános iskolák vezetői beszéltek az iskolai munka és fegyelem, a tankötelezettségi törvény teljesítése, valamint a pályaválasztási munka javítása kérdéseiről. A többi három szekcióban a gimnáziumok és szak- középiskolák, a szakmunkás- képző intézetek, valamint a bentlakásos intézmények vezetői tanácskoztak sajátos teendőikről, például a pálya- orientációról, a középiskolai fakultatív képzésről, a szakmunkásképző intézetekben a lemorzsolódás csökkentéséről vagy a nevelőotthoni ön- kormányzat feladatairól. V. G. P. s egyúttal ez a számtalan sorozatra osztódó művelődéstörténeti, művészeti tárgy közkinccsé válik a kiállítás és a képes katalógus segítségével. Kínálkozik is a javaslat — bemutatók folyamatosságával indokolt feltárni ezt az éremzsákmányt a közvélemény számára. Ezzel demokratizáljuk azt az éremraktárt, mely rejtőzik valós értékrendjével. Csengeryné Nagy Zsuzsa rendezése, joggal törekedett arra, hogy az összegyűlt anyagot rendszerezze. Ami első pillanatban szembetűnő: adott a hazai és külföldi mérték — az érmek szakmai színvonala kiegyenlített, a fejlődés így jó rajtról lendülhet, a jó színvonalat kötelező folytatná. Külön is kiemeljük dr. Papanek János, gyűjteményé^ melV ;á£, egyik ''legnagyobb hazánkban; s a szakszerű válogatás ízlését, kulturáltságát is dicséri. Most női aktjaiban és a gótikus épületek kollekciójában gyönyörködhettünk, e két sorral jelentkezett ezúttal. Máskülönben , Papanek János szobrász is, gyökereket farag Ráckevén, a Duna-parton. Jakab Eszter képei Évtized óta dolgozik Nagymaroson. Most már elsősorban nem a tájat festi — hanem azon felismeréseit, melyet tárgyak, napraforgók, arcok közvetítenek számára. Szimbolikus világ ez, melyet jelteremtő erő finomságával sugároz 1 vei, az új nevelési-oktatási dokumentumok bevezetésével kapcsolatosak. Ezután dr. Novak István, a Pest megyei tanács művelődéA tankötelezettségi törvény ma még az országos átlagnál rosszabbul teljesül Pest megyében, a tanköteles korúak négy százaléka nem kezdte TV-FIGYELÓ Meditáció a kezekről KOCSIS ZOLTÁN GYOMRON Gondolkodás arról a kézről, amely úgy játszik a zongorán, hogy lelket emel a zene. Kocsis Zoltánéról. A megértést követelő kézről, mely jelzi a koncert előtti gyakorlásba bepillantani akarónak: utána, most alkalmatlan a pillanat. A várakozó kézről, mely a közreműködő jóbarát Berkes Kálmán klarinétművész intésére aztán megérinti a billentyűket, hogy Brahmsot, Schu- mannt, Debussyt interpretálva olyan szférákba emelje a hallgatóságot, ahol megszelídül az indulat és megszégyenül minden, ami kisszerű. A köszönő és köszönetét fogadó kézről, mely a hangverseny után átveszi a Gyömröért emlékplakettet. Csak azok kapják meg, akik valami kimagaslót tettek a községért: I.gy lett egy-egy Kocsis Zoltáné és a közreműködő Berkes Kálmáné, akik szombaton hangversenyt adtak a gyömrői művelődési házban, bevételét helyi gyermekintézményeknek felajánlva. _ A szerencsét osztó kézről, mely kalapba nyúl, hogy kihúzza a tombolák közül — az itt bejött összeg szintén a he- lyi óvodáé — azt a kettőt, mely ellenében Ünyi István és Bodőcsi Béla gyömrői festőművészek egy-esy alkotásukat ajándékozzák a nyerteseknek. A beszélgetésre invitáló kézről. mely koncert után fogadja az interjúkérőt. Beszélgethettünk volna. Annyit azért mégis: várhatunk-e ismétlést Gyomron? — #Elvileg igen, csak az idő — mondja. Ezen a héten már Milánó várja, aztán egy hosszabb nyugat-európai turné következik, közben 1 em ezf el vételek. A poharat szorító kézről, mely már múló feszültséggel fogadja a gratulációkat, ismerősöktől, ismeretlenektől, a gvömrői rokonoktól, édesanyjától, édesapjától, akik mindig magnetofonra veszi fia hangversenyét. És Kocsis Zoltán rendszerint még aznap éjjel visszahallgatja, megszigorodott mozdulatokkal ellenőrizve önmagát. Koffán Éva Nagykőrös. A televízió nagykőrösi — Itt születtünk, itt itt élünk... című, háromrészes —. szociográfiai sorozatának szombaton látott harmadik része egyetlen nagy igen volt Egy sokak által egybehangzóan kijelentett igen a tanyák szükségessége mellett. Házaspárok — méghozzá fiatal, az életüket mostanában alapozgató asszonyok, emberek — egész sora mondogatta ezt a he’, vési est. s úgy mondogatta, hogy érveléseikben aligha kételkedhetett az előfizető.^ Ho;v miért van szükség máig azokra a Kiépüléseken kívüli kövezetlen úton megközelíthető, gyakorta az elektromosság áldásait is nélkülöző lakhelyekre? Egyrészt azért, mert ott élve sokkalta több haszonnal lehet megművelni a háztáji földet — autózgatás és biciklizés nélkül, azonnal elérhető a saját kezelésű terület — másrészt azért, mert állatok tartására kiválóan hasznosíthatók azok a régi istállók: harmadrészt pedig azért, mert aki tanyán él, nem afféle távolról érkező vendég módjára, hanem a tájban élő gazdaként szolgálja a termelőszövetkezetet. Minden hátrányuk, kényelme'lens égük ellenére is kellenek tehát a tanyák — s mint e kitűnően szerkesztett, megannyi őszinte vallomást egy- begyűjtő riport tanúsította —, elsősorban azoknak a saját házra, saját kocsira vágyó húszon, harm,neon túliaknak kell, akik egyéb híján maguk kényszerülnek megszerezni mindazt, ami az emberségesebb létezésükhöz szükséges. Ezzel együtt pedig azt is jeleztük, hogy a nagykőrösi határban — no meg ugyanígy másutt — meddig kell á tanya. Addig, amíg a nagyobb faluba, Városba vaV5 beköltözéshez alapul szolgáló forintok előteremtődnek; amíg eltelik az élet első, a gyarapodásra szánt, nehezebbik fele. Utána kevésbé vonzza a kint élőket, kint hajszolódókat, mert — hallhattuk az egyik vallomástevőtől — mégis csak más központi fűtéses. fürdőszo- tíás városi házban lakni. Ilyenformán a gazdasági érdekek éltetik ezt a település- formát, s hogy meddig éltetik, affelől csak találgatni lehet. Mindenesetre elgondolkodtató volt látni, hogy a nemzedékek újabb és újabb rajai lepik meg, s találják meg ott a számításukat. Dicséretére a most emlegetett sorozat készítőinek, a fenti tanulságok éppen hogy csak kisejlődtek a nagy örömmel végigfigyelt kép. és ^zóJakab Eszter képei előtt tovább. Művészete minden har- sányságtól mentes, motívumait oly mértékben sűríti, finomítja, hogy útkeresése egyre inkább törvénnyé válik. A szerénység éppen azért gazdagság, mert elmélyülés avatja azzá, igy az óra, szemüveg, virág elég ahhoz, hogy a kép főeleme legyen. Másra nincs szüksége. Svájci textíliák A textilművészet napjainkban nagyot lépett előre, erről győződhettünk meg a lódzi és szombathelyi biennálékon, s most a Néprajzi Múzeumban is. Bz az eJís9iépóst:«áWi^án#6: Japánban, Szovjétuaiéban, Lengyelországban, hazánkban és Svájcban is. A textil, megőrizve iparművészeti rangját, egyre inkább kép és költészet a szó igazi értelmében. A bemutatott műtárgyak egyik csoportja plasztikai fogantatásé, a másik festői elemektől ihletődött, így megosztva vagy a forma, vagy a szín jut főszerephez, olykor a mű természetétől függően mindkettő. A svájci textilművészetre az is jellemző, hogy éppen a bevándorlás miatt francia, olasz, lengyel, spanyol, japán elemekkel is bővült s ennek alapján vált sokrétűvé. A szobrá- szi és festői formavezetés folyamból, s nem merevedtek tétellé, mint az több más hasonló televíziós vállalkozásban szokás. Így tudott a néző a felmérőkkel együttgondolkodni, így nyílt alkalmunk a vizsgált jelenség igazi átélésére. Ennél többet pedig egy ilyen kamerás, mikrofonos szemrevételezéstől illetlenség várni. Mértékek. Vigyázz állampolgár, jön a Sí! Noha ennyire sarkítottan még nem harsogták a fülünkbe, azért már volt alkalom megtudni, hogy 1980, január 1-től új mérték- egységek használatára leszünk kötelezve. (Gépjárműveink például nem lóerő szerint osztálvozódnak, hanem a teljesítményüket kilowattok mérik — hogy csak a leginkább újdonságnak ható változást jelezzük.' Vigyáznunk kell tehát az újonnan megjelölt mértékegységekkel, de azért nem annyira, hogy ismeretük híján mind a szűkebb, mind a tágabb környezetünk megbolyduljon Nem. mert — így jelezte a vasárnap esti Hét egyik riportja — a leginkább emlegetett kereskedelmi fogalmak változatlanok maradnak, és a közhasznú mérőműszereket is csak akkor cserélik ki újra, ha azok használhatatlanokká romlottak. Jön tehát az Sí (Internationale Sisteme), de nem ellenünk, hanem a javunkra érkezik... Akáez László szabad bátorságával tűnik ki a magyar Kuchta Klára, aki a művészek egyik értékes tagja. Denipe Emery és Marianne Kirchhofer, Akiko Sato mellett, akik képzőművészeti rangon, önállóan alkotnak a textil közegében. Ki tudja miért, főleg nők váltak, válnak a textil művészeivé; nálunk is, Svájcban is, amit mindennél jobban bizonyít az a tény, hogy a jelenlegi kiállításon is mindössze két férfi szerepel, a a többi huszonnégy nő. Kézművesség Walesben Wales . eljött Budapestre, a használatos kovácsdlt- vas tárgyakkal, bádogos munkákkal, szőttesekkel, fazekassággal. Több értelemben meglepetés e tárlat. Veres Péter mondaná — minden urbanizációs túlsúly ellenére él a nép ott is, fakanalat farag, hordót készít. Él a kézművesség, ha fogyatkozik is. Ez az első meglepetés. A második az, hogy a tehenikát és a képzeletet illetően is egyszerűbbek, egysíkúabbak e tárgyak a mi jelenlegi kézművességünknél. Színben is, formában is szegényesebbek. Hiányzik az a játékosság, mely a mi néprajzunkat meghatározza. Walesben a funkció lett és maradt az elsődleges. Mindenképpen izgalmas a Néprajzi Múzeum azon gyakorlata, mely évekre visszamenő és előretekintő alapossággal a magyar néző elé tárja a világ néprajzát Perutól. Ausztráliától. Mexikótól a Kárpát vidéki lőporszarukig és a régi magyar falu gyermekéletéig, melyeknek tárgyi emlékeit egész júliusban láthatjuk a walesi bemutató mellett. Képzőművészkör Csepelen Maga a kör harmincegy éve működik. Misch Adám festőművész hat éve vezeti a csoport munkáját, Jól, megfontoltan. Aki az őstehetség szintjén akar maradni, annak azon a szinten belül korrigál, aki a jelöltség állapotából művész akar lenni, ott fokozza szigorát. Ez a sokrétűség tendenciájában azért helyes, mert a csoport lényegét illetően tagozott. A kort és a szemléletet illetően. Szegedi Béla, Bányay Ferenc sajátos világa külön sziget. Németh Miklós nagyon következetesen építi életművét, a budapesti folklór eddig eléggé nem ismert alkotója, aki könnyednek tűnő színességgel tárja fel az utcák képi költészetét. A fiatalok közül elsősorban Budahelyi Tibor, Óváry Géza. Huber András és különösen Pantl Mihály fejlődik biztatóan. Ők azok, akik a jelöltség határát elhagyva, művészek lehetnek. L. M.
