Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1979. JŰNIUS 24., VASÁRNAP Országos tevékenység Eredményes méhészeti kutatás Gödöllőn és környékén évszázados hagyományai vannak a méhészetnek. Talán kevesen tudják, hogy 1902-ben méhészképző iskola nyílt, amelyben az ország nagybirtokosainak képeztek szakmunkásokat. Méhészeti kutatás 1938- tól folyik Gödöllőn. Hivatalos rangot 1942-ben kapott ez a tevékenység, amikor létrehozták a Méhészeti és Méhbioló- giai Kutató Intézetet, amelynek vezetője dr. örösi Pál Zoltán Kossuth-díjas tudós lett Az intézet tíz év múlva olvadt bele a mai Kisállattenyésztési Kutató Intézetbe, amelynek részeként természetesen már nemcsak a környező gazdaságok és a szakcsoportok méhtenyésztésének fejlesztésén dolgoznak, tevékenységükkel az egész országot átfogj ált Megfigyelő hálózat Akiktől ezeket tudom, beszélgető partnereim: dr. Tóth Márton, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese, Su- hajda Jenő, az intézet méhtenyésztési és dr. Farkas Imre, a kultúrnövény megporzási osztályának vezetője. — Mivel foglalkoznak a méhtenyésztési osztály munkatársai? — Először arról szólok, hogy van egy úgynevezett méhlegelő megfigyelő hálózatunk az országban — mondja Suhajda Jenő. — Csaknem száz megfigyelőnk küld hetenként, havonként jelentést tájegységükről, például a növények virágzásáról, s közlik méhcsaládjaik termelési eredményét is, hiszen ők valamennyien méhészek. — Akácvirágzás idején még gyakoribb jelentéseket kapunk tőlük. Az így begyűjtött adatok részben a feldolgozás után azonnal, részben hosszabb távú előrejelzésre hasznosíthatók. Amit rögtön ki tudunk szűrni az országos helyzetből, abból szinte napi prognózis lesz arra vonatkozóan: hova érdemes, például, akácvirágzáskor a méheket telepíteni. Régebben a rádió közérdekű közleményeiben adhattuk ezeket közre. Ez a jó kapcsolat változatlanul fennáll, sőt néhány éve a Falurádióban is hallhatják a méhészek javallatainkat. Figyelnek és számítanak is rá. Érzékeny egyedek . — A megfigyelő hálózat működését egyébként rendkívül jól támogatja az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat, a HUNGARONEK- TÁR, . amely műszereket és más eszközöket bocsát a tagok rendelkezésére. A méhte- nyésztés egyik döntő mozzanata az anyanevelés. Ha ugyanis rossz az anya, kevés petét rak, s ha a családot magára hagyjuk, nem tud megfelelő anyát kinevelni. — Intézetünknek van egy nevelőtelepe Leányfalun, öt éve épült mintegy 1,4 millió forintos költséggel. Ott öt méhész 250 családdal dolgozik, s évente — az igényektől és az időjárástól függően — 2000— 4000 anyát nevel. A megrendelést év elején küldik meg hozzánk a szakcsoportok és az egyéni méhészkedők. Érdekességként mondom, hogy az anyanevelés időszaka az akácvirágzás után júniusban, esetleg júliusban a legeredményesebb, s távolabbra 1*—20 kísérő méh társaságában szállítjuk az anyákat. Egy tenyészanyát 90 forintért adunk, amiből 20 forintot a HUN- GARONEKTÁR megtérít a tenyésztőknek. A méhészeti osztályon méztermelési kísérleteket is folytatnak; kettős célt tűztek ki: olyan termelési módszerek ke. resését, amelyek viszonylag kevés élőmunkát igényelnek, és a méz minőségének javítását. Magyarországon a Krajnai méh az őshonos, amely azonban még a múlt század közepén behozott olasz fajtákkal kereszteződött. Ezáltal, sajnos, nem jobb, hanem rosszabb lett az állomány. Termelési tulajdonságai romlottak, sméheink általában érzékenyek a szeszélyes időjárásra. A kutatók célja, hogy a Krajnai fajtát visszanyerjék, s már találtak is (Zala megyében) néhány olyan anyát, amelynek szaporításával az állomány átalakítását megkezdhetik. A jó anya májusban, júniusban egy nap alatt 1000— 1500 petét rak, ami rendkívüli teljesítmény; mert az egy nap lerakott peték súlya az anya testsúlyának körülbelül egy- harmada. Újfajta kaptár A tartástechnológia lehetséges egyszerűsítése, az élőmún- ka csökkentése újfajta méhészeti eszközök kipróbálását jelenti az intézetben. Persze nemcsak vizsgálják, az újdonságok elterjesztésével is foglalkoznak. A korábban használt fekvő kaptárok helyett egy rakodókaptár típust minősítettek a HUNGARONEK- TÁR megbízásából. Megállapították, hogy e nagyboco- nádi félkeretes rakodókaptár könnyebben kezelhető, benne jobb a méhcsaládok fejlődése, több a méz, s a méz fajtája szerint pörgethető belőlük. Az utóbbi azért olyan lényeges, mert a méz jelentős exportcikkünk. A külföldi vásárló megveszi ugyan a vegyes mézet is, de sokkal több pénzt ad a fajták szerint külön-kü- lön pergetettért. A méhészek egyik legnagyobb gondja a vándoroltatás. Hiábavaló a legkitűnőbb prognózis, ha a szállítás körülményes; a gyorsaság itt döntő. Az intézetben szállítható mézesházakat próbáltak ki. Ezekben több méhcsalád kapott helyet, szám szerint 40—60, s a ház tulajdonképpen olyan alkalmatosság, amely olyan magas lábakon áll az akácos vagy éppen a virágzó tábla közelében, hogy a tehergépkocsi képes alá állni, s ha szükséges, az újabb helyszínre gyorsan átvihetik. A gyorsaságra a méhekre káros növényvédelmi munkák megkezdése miatt is szükség lehet. Másrészt a mézesház áttelepítését jóformán két ember megoldhatja, míg a hagyományos méhszállításhoz nehezen lehet ma már napszámost kapni. Fehér István Felkészülés KISZ-esek Szód ligeten Fórum a város vezetőivel Sződligetre, a KISZ Pest megyei bizottságának iskolájába utaznak június 25-én a város KISZ-alapszervezeti és bizottsági titkárai, hogy felkészüljenek a következő mozgalmi év feladataira. A táborozás június 30-ig tart, s a többi között a gazdaságfejlesztés időszerű kérdései, a szocialista demokrácia, a fiatalok érdekvédelme, az ideológiaipolitikai nevelőmunka teendői, az akcióprogramok összeállítása s a KISZ-szervezetek ve zetése szerepel a napirenden. Június 29-én a város vezetői fórumon találkoznak a felké szító tábor résztvevőivel. Új tanácsrendelet Közterületen tilos szeszes italt fogyasztani A gödöllői városi tanács végrehajtó bizottságának titkára 1979. június 25-i hatály- lyal kihirdette a tanács idei 1- es számú rendeletét, amelynek értelmében a város boltjai, üzletei és vendéglátóipari egységei előtt és környékén levő közterületen tilos szeszes italt fogyasztani. A rendelet megszegője szabálysértést követ el, és helyszíni bírsággal sújtható. Ha a tetten ért személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vele szemben szabálysértési eljárást kell kezdeményezni. Ez a tilalom nem vonatkozik a piacokon, vásárokon szeszes italt mérő üzletekre, valamint a majális jellegű rendezvényeken ideiglenesein telepített elárusítóhelyek környékére. — Nagyszerű létesítménnyel gyarapodott a veresegyházi úttörőtábor. Bitumenes kézi- labdapályát építettek játszótere mellé, s ugyancsak kialakítottak egy kisebb méretű pályát, amelyen a gyerekek röp- vagy tol láöliabd ázhatnak. A mintegy 400 ezer forint értékű pályákat a Betonútépítő Vállalat brigádjai készítették el társadalmi munkában. Tükörvágás az autópályán A Betonútépítő Vállalat munkásai jól haladnak az M3-as autópálya építésével. Jelenleg a 45. és 55. kilométer közötti szakaszon dolgoznak a gépek. Nyolc kilométer hosszan már elkészült a betonalap. Képünkön: a hátralevő két kilométeren nagy teljesítményű tükörvágó gép dolgozik. , Elnökségi ülés a GSC-ben Értékelték a labdarúgókat Befejeződött az 1978—79-es megyei és járási labdarúgóbajnokság. Az egyesületek sorra értékelik a sportvezetők, a játékosok munkáját. Elsőként a gödöllői egyesület, a GSC elnökségi ülésén elhangzottakról számolunk be a sportot, a labdarúgást kedvelő olvasóinknak. A szakosztályvezető és az edzők beszámolói szerint az elmúlt idényben öt labdarúgócsapat szerepelt a GSC színeiben. A serdülők, az ifjúságiak, a felnőttek, az öregfiúk és az időközben a bajnokságból törölt második csapat vegyes érzelmeket keltett a nézőkben. Olykor lázba hozták, máskor lélektelen játékkal keserítették el a szurkolókat. Paulovits Mihály szakosztályvezető elpanaszolta, hogy a vezetőség rendszeresen megtárgyalta ugyan a problémákat, a teendőket, de a megyei szövetségi napokon nem volt az egyesületnek állandó képviselője. így aztán nem alakult ki megfelelő kapcsolat. A három edző, Faliszek Sándor, Tamás József és Szabó Sándor munkájáról elismeréssel szólt. A megyei bajnokságban játszó első csapat az erőfeszítések ellenére nem érte el a célt, Első a járásban Tehetségkutató tábor Szádén Amit oly hőn vártunk, az esőt, a kánikulát felváltó hűvösebb időt, az a szadai tehetségkutató képzőművészeti tábor huszonkilenc lakójának a legrosszabbkor jött. Aiig- alig mintázhatnak, festhetnek, batikolhatnak a Székely Bertalan emlékmúzeumot körülölelő üde kertben, fedél alá szorulnak a csoportok, az egyik a könyvtár, a másik a művelődési ház, a harmadik a múzeum termébe. Amikor ott jártunk, valamivel kellemesebb volt az idő, de az udvarban csak egykét gyereket láttunk, no meg a táborvezetőt, aki készséggel tájékoztatott a hét programjáról, az egésznek a céljáról, s az eddigi tapasztalatokról. Barlai Edit, az aszódi 1-es számú iskola rajztanára vezeti a tábort. A kis festők csoportját Fábián Dénes gödöllői festőművész, a bábosokat Magyar Mihályné, szintén az aszódi 1-es iskolából, a bati- kolókat Zelenák Katalin, a gödöllői Karikás Frigyes iskola rajztanára, a makramé- zókat Mészáros Erika kartali tanítónő, a szobrászokat Siska Gyula kartali, a grafikusokat Szőke Andor veresegyházi rajztanár irányítja. Próbának tekintik Felső tagozatosok vannak a táborban, a járás és a város valamennyi iskolájából egy- egy, a rajztanárok által tehetségesnek vélt és ajánlott fiú és lány. Mint a nevében is benne foglaltatik, a csoportokat vezető tanároknak a munka irányításán kívül a tehetségek felfedezése is feladata. Akiben fölfedezik a készséget, annak útját majd igyekeznek egyengetni, a képzőművészeti középiskola felé. A képességek felméréséhez persze egyetlen hét kevés. Ahhoz azonban elegendő, hogy felfigyeljenek valakire, s majd az iskolában se veszítsék szem elől, sem a tanárok, sem a szakfelügyelők. Ilyen tábor járásunkban még nem volt, érthető, hogy az ideit mindenki próbának tekinti, s a következőket a mostam megTgjelések birto kában szervezik majd. Huszonkilenc fiú és lány tölt most itt hat napot, de hogy jövőre is ennyien-e, arra ma még nincs válasz. Az viszont már fc.ztos, hogy a következő években a negyedik osztálytól a hetedikig hívnak meg gyerekeket, megteremtve annak lehetőségét, hogy az ügyesnek bizonyult hetedikest is legalább egy esztendeig figyelhessék. A program szervezésében viszont egyáltalán nem látszanak kezdőknek a tábor irányítói. A délelőtt a munkáé, délután csendes pihenő és szabad foglalkozás, sport, játék; ekkor fejezi be ki-ki az esetlegesen félbemaradt művet, este kulturális műsor, képzőművészeti vetélkedő. Egy napot a fővárosban töltöttek, megnézték a várat, a Nemzeti Galériát, amelynek gyermek- és ifjúsági alkotóműhelyében dolgoztak is, papírból formáltak plasztikákat. Találkozás művésszel Pénteken találkoztak Szekeres Erzsébet szőnyegszövő művésszel, s megnéztek Gy. Kamarás Katalinnal rendezett közös kiállítását. Este volt a tábortűz, s tegnap, a hivatalos táborzárás fő eseményén, a kiállításon bemutatták mindazokat a munkákat, amiket a gyerekek készítettek. Nagy esemény volt azért is, mert eljöttek a szülők is. Jövő héten folytatódik a táborélet Szadán, a felnőttek következnek, egy-egy turnusban az 1—2, illetve 3—4. osztályos rajztanárok készülnek fel az új tan tervre. Őket is sokrétű program várja, amelyben a legkülönbözőbb szakmai és pedagógiai kérdések terítékre kerülnek. ízelítőül néhány cím: Az új tanterv új megközelítést kíván. A játékosság aránya a tanterv anyagában, Színelmélet a gyakorlatban. S amikor befejezik, jönnek a járás népművelői, akiket a napközis nevelők követnek. Az Országos Pedagógiai Intézet szakemberei működnek közre a felkészítésben, a többi között Aradi Jenő, aki az új rajz-tantervet kidolgozta. De tart előadást Asztalos István muzeológus, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója és Polónyi Péter, a gödöllői hely- történeti gyűjtemény vezetője. A felkészülés szakmai sikerét Merész Gábor rajz szakfelügyelő szavatolja, aki mindkét tábor szervezéséből oroszlán- részt vállalt, miként Novák Lászlóné, a szadai iskola igazgatója is. Anyagi támogatás Botos Gabriella és Nagy Erika, az isaszegi Damjanich úti általános iskola VII. osztályos tanulói festett textíliákat készítenek. Barcza Zsolt felvételei Tőle a fentieken kívül a ^ tábor anyagi feltételeinek megteremtéséről is kaptunk tájékoztatást. Az alaptőkét az Országos Művelődési Tanácstól tavaly kapott 210 ezer forint jelentette, ehhez jött a megyei és a járási közművelődési bizottság támogatása. Vettek három faházat., kettőben laknak a táborozok, a harmadikban kapott helyet a mosdó. Berendezési tárgyakat az egyetemtől, az aszódi kollégiumtól, illetve a szadai szociális otthontól kaptak. A szólásmondás szerint, aminek létrejöttén sok jószándékú ember fáradozik, abból csak jó sülhet ki. Reméljük, a mondás Szadán is beválik. K. P. amely a 8. hely lett volna; Idegenben jobban ment a játék, mint a hazai közönség előtt, s végül a 12. helyen kötött ki a gárda. Az elnökségi ülés hozzászólói alaposan körüljárták a labdarúgó-szakosztály ügyesbajos dolgait. Kristóffy Ferenc felszólalásában a pályaproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta, s ehhez később többen is csatlakoztak, hogy a megye egyik legrosz- szabbul felszerelt pályája a GSC-é. Faliszek Sándor arról beszélt, hogy a fiatal sportolók szüleivel az elmúlt időszakban sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Gond viszont, hogy edzések, mérkőzések után nincs hol együtt lenniük a játékosoknak, pedig a közösségi élet egyik feltétele a jó eredményeknek. Elkelne egy klub- helyiség, amelyben beszélgetni, szórakozni lehetne. Tamás József, a serdülők edzője arról beszélt, hogy felesleges a szülők aggodalma: a szorgalmas gyerekek a sportolás mellett is képesek a jő tanulmányi eredményekre, ■ erre sok példa akad a GSC- ben. Javasolta, hogy a közép- és felsőfokú iskolák példájára az általánosban is szervezzék meg a jó tanuló, jó sportoló mozgalmat. Felszólalása végén kilenc fiatalt javasolt jutalomra. Borbély Mihály elnökségi tag hozzászólásából viszont hiányoztak a dicsérő jelzők. Ö a hibákat ecsetelte, s szenvedélyes hangon kritizálta a hiányosságokat. Szavainak ax adott hitelt, hogy ő valóban szívügyének érezte mindig a gödöllői labdarúgást. Az elmúlt idényben például 80 mérkőzést és 114 edzést nézett végig. Sérelmezte, hogy a városi vezető testületek tagjai egyszer sem nyitják rá az ajtót a sportolókra. Bosszúsan állapította meg, hogy két év alatt sem készült el az edzőpálya, hat hete nincs meleg víz az öltözőben, s még lehetne sorolni a hiányosságokat. Javasolta, hogy a három edzővel mielőbb kösse meg az ügyvezető elnök a szerződést. Tamási Mátyás a fegyelem megszilárdításáról, Kupecz András a várható nehézségekről szólt: négy játékos nem kíván tovább a GSC-ben focizni, többen katonai szolgálatra vonultak be. Tudatosabban kell gondoskodni tehát az utánpótlásról. Rab Péter ügyvezető elnök válaszolt a kérdésekre, hozzászólásokra, amelyekkel egyetértett. Nem magyarázkodott sokat, ő is tudja, hogy a vezetésnek a korábbiaknál is többet kell tennie, ha sikereket akarnak elérni. Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy a GSC nem dúskál az anyagi javakban, a vállalatok a vállalt hozzájárulást sem fizették még be az idén. A négy évvel ezelőtti alakuló ülésen még minden bázisszerv képviselője lelkes volt, mára ennek csak nyomait lelhetjük. Ha az Árammérőgyár nem adna hathatós segítséget, már régen csődbe ment volna az egyesület. Az ülés végeztével Paulovits Mihály és Kristóffy Ferenc lemondtak a szakosztályvezetésről, Borbély Mihály pedig bejelentette, hogy megválik minden sportbéli megbízatásától. Cs. J. A «
