Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

Óvodások a kiállításon 1 * Június 30-ig tart nyitva Gy. Kamarás Katalin keramikus és Szekeres Erzsébet szövő-iparművész közös kiállítása, amelyet a nemzetközi gyermekév alkalmából rendeztek Gödöllőn, a Helytörténeti Múzeum kiállítótermében. A város és járás óvodái rendszereim látogatják a kiállítást. Képünkön: a máriabesnyői 5-ös számú óvoda nagycsoportosai Barcsa Zsolt felvétele Rossz idő, gyenge kínálat A vásárlók, s a kereskedők is meghökkenten tapasztalják a szokatlan időjárás piaci kö­vetkezményeit. Szélsőségesek az árak, az áruk. Az aszály sújtotta kiskertekből, szövet­kezeti kertészetekből az üzle­tekbe kerülő zöldség, gyümölcs mennyisége és minősége is messze elmarad a korábbi átlagtól. A város üzleteiben, főként a Pest megyei Zöldértnél, vi­szonylag olcsó a lecsónak való paprika: kilóját 8 forintért mérik. Reklámárért adják a fő­zőtököt, egy kiló mindössze 2 forint 80 fillér. A főzelékhez, a kovászos uborkához való kapor csomója 1 forint, az ál­lott fonnyadó uborkát 8 fo­rintért kínálják. Nagyon szép viszont, 30 forintért kapható kilóra a tölteni való paprika, s kilóra adják a hegyes zöld­paprikát is. Az utóbbiból a há­ziasszonyok 20 forintért vásá­rolhatnak. A főzóhagyma kilónként 5 forint, levesbe és tölteni egy­aránt jó, szép karalábét is mérnek, kilónként 8 forintért. Az újburgonya kilója 7 fo­rint, de meglehetősen apró. Kel­lemes látvány viszont a kar­fiol, amelyből egy kiló 18 fo­rintba kerül. Nem olcsó az új kelkáposzta sem, de legalább a minősége kárpótolj ebből 10 forint egy kiló. Gyümölcsből az üzletekben szegényes a kí­nálat: egy kiló meggy a Pest megyei Zöldértnél 15 forint, a cseresznye 18 forint. A szárazság a virágpiacon is látszik. Egyetlen őstermelő­nél láttunk szegfűt, szálja a forintba kerül. Tojást ottjár- tunkkor nem láttunk. Mitru Mihály A PEST MEGYE. HÍR LAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1979. JÜNIUS 23., SZOMBAT Átfogó ellenőrzés Kádermunka, utánpótlás, képzés E heti ülésén a városi ta­nács végrehajtó bizottsága elő­ször a lejárt határidejű hatá­rozatok végrehajtásáról és a két ülés közötti intézkedések­ről kapott tájékoztatást Bene­dek Jánostól, a tanács elnöké­től. Ezután megtárgyalták és elfogadták a végrehajtó bizott­ság felügyeletébe tartozó vál­lalatoknál, szövetkezetekben folyó személyzeti és káder­munkáról szóló beszámoló je­lentést. Harmadik napirendi pontként meghallgatták a vá­rosi polgári védelmi parancs­nokság jelentését az intézmé­nyi szakszolgálatok és önvé­delmi szervezetek felkészítésé­ről,-valamint két üzem, a Ganz Árammérőgyár és a Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat ezzel kap­csolatos tevékenységét. Alkalmasság A személyzeti és kádermun­káról szóló jelentés elkészíté­sét megelőzte egy átfogó el­lenőrzés, amely a címben em­lített tárgykörön túl kiterjedt a személyzeti és oktatási fő­előadó tevékenységének érté­kelésére és a személyzeti anya­gok kezelésére is. Az ellenőr­zéshez tájékoztatást adtak az illetékes pártalapszervezetek, a szakszervezeti és a szövetke­zeti bizottságok titkárai, vala­mint a KISZ-alapszervezetek képviselői. A Városgazdálkodási Válla­latnál a legutóbbi értékelés óta kibővítették a minősítésre kötelezettek körét. A minősí­tések színvonala javult, de még előfordul, hogy nem há­rom, illetve négy évről, ha nem csak az utolsó kettőről adnak véleményt. Esetenként hiány­zik az összegezés, amely a dol­gozó alkalmasságát állapítja meg. A vállalat elsősorban közép­vezetőkben szorul erősítésre. Ezért törekedni kell, hangsú­lyozza a jelentés, hogy kine­vezésüknél a vezetőkkel szem­ben támasztott hármas köve­telmény fokozottabban jusson érvényre. El kell érni, hogy vezető beosztásba csak az arra Hol dolgoznak nyáron a diákok? A héten a városban és a járásban is becsukják kapui­kat az iskolák, véget ért a (tanév, következik a vakáció. A hagyományos, gondtalan és felhőtlen nyári bolondozások időszakában mind több vég­zős általános iskolás és kö­zépiskolába járó diák vállal munkát a gyáraikban, üzemek­ben, a termelőszövetkezetben. Gondoskodás A felnőttek, a dolgozók kö­zött hasznos munkával eltöl­tött hetek értékes tapasztala­tait felesleges külön ecsetel­ni, annyira nyilvánvalóak. Természetesen csak akkor, ha valóban testreszabott felada­tokat kapnak a fiatalok, ha munkájukat ellenőrzik és meg­becsülik, ha szakmai és peda­gógiai hozzáértéssel irányít­ják őket, ha be tudnak illesz­kedni a munkahelyi kollektí­vákba. Korábban egyáltalán nem *>z utóbbi kívánalmak szerint folyt a dolog, nem volt hát véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt központilag szabályoz­ták a diákok nyári munká­ját, s a szervezett foglalkoz­tatást szorgalmazzák azóta is. A rendelet és az ügyintézés azonban a tapasztalatok alap­ján nem nevezhető ma sem tökéletesnek. Erről beszélget­tünk Pólyák Pállal, a gödöllői városi tanács munkáügyi fő­előadójával, s erről kérdez­tük Monori Mihályt, a Petőfi Köszönetemet nyilvánítom mind­azoknak. akik drága férjem el­hunyta alkalmából részvétüket fe­jezték ki. Dr. Bourantas Chris­Polyák Pál a munkavállalás feltételeiről, szervezeti kere­teiről tájékoztatott: — A korábbi rendszer hi­báit az új rendelet azzal igye­kezett megszüntetni, hogy részletesen szabályozta a mun­kavállalás feltételeit, a mun­kaügyi hatóságok, az iskolák feladatait. A szervezett fog­lalkoztatás célja, hogy a diá­kok a szabályok szerint dol­gozzanak, a munkával való el­ső találkozásaik alkalmából lehetőleg jó munkamorállal találkozzanak, s hogy bizton­ságuk is megfelelő legyen. A gondoskodás megoszlik a munkáltatók, a munkaügyi hatóság és az iskolák között, s többnyire a szabályoknak megfelelő. Bonyolult szervezés Ami nehézséget okoz — s ez a statisztikákból, a jelen­tésekből tűnik elő — a szer­vezés túlzott central izáltságá. A vállalatokat, a szövetkeze­teket decemberben felhívják arra, hogy a megyei hatóság­gal tudassák; hány diákra lenne szükségük a következő nyáron. A munkáltatók az­tán vagy közlik vagy elfelej­tik. A megyei hatóságok a több­nyire hiányos kérelmek alap­ján tájékoztatják az iskolákat, s gyakran csak utóbb derül ki, hogy máshová is kellene a diákkéz. Itt a városban már csak júniusban nyílik le­hetőség arra, hogy a késleke­dők igényeit is megismerjék, de az elosztás újra csalt a me­gye dolga. Ezért fordulhat elő, hogy a diákok számukra kedvezőtlen utazási feltételek között jár­nak dolgozni. Egyszerű a ma­gyarázat: a járás és a város három gimnáziumában példá­ul nemcsak helybeliek tanul­nak. Akad esetleg péceli diáit, aki szakmai érdeklődése mia.lt Aszódra jár, a központi elosz­tásnál tehát Aszód környéké­re irányítják, holott esetleg helyben vagy a közelben is lenne munka, s ráadásul eset­leg éppen aszódiak dolgoznak Pécel vidékén. Ez- csak egy lehetséges pél­da volt, de a következő eset az idén történt: — Jelentkezett az Elzétt- gyár, hogy a megyétől kaptak városbeli diákokat, de a mi listáinkon nem szerepelt a gyár. A fiatalok szállításáról óik gondoskodnak munkásbu­szaikkal. De vajon közben ki felelős a gyerekekért, • akik így már kora hajnalban in­dulnak? A helybeli foglalkoz­tatás esetén ezelk a problé­mák fel sem merülnének. Szabálysértés Az idén a városban a Kö­zép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a Gépgyár, az Áfész, a HTÜ és az Árarh- mérőgyár kért diákokat, s utólag a Gyógyért és a Vá­rosgazdálkodási Vállalat. Pó­lyák Pál elmondta azt is, hogy az Építőipari Szövetke­zet például tavaly nem kért gyerekeket, de mégis foglal­koztatott néhány diákot. A szabályoknak egyébként min­den másban megfelelő mun­kaadói eljárást mégis szabály­sértési bírsággal kellett bün­tetni, mert nem kért, s így nem is kapott ’engedélyt a cég. Az építőipariak az idén sem jelentkeztek. Vajon való­ban nem adnak munkát diá­koknak, vagy csak nem ta­nultak a tavalyi esetből? Lehetne még más visszássá­gokról is beszélni, de azok már a diákfoglalkoztatáson túlmutatnak. Ami viszont a fiatalokat illeti, újabban sem a munkavédelmi oktatásra, sem a biztonsági előírások be­tart Vsára nem lehet panasz, s szabályszerű a bérezés, a szo­ciális ellátás is. Akik igen, akik nem Monori Mihály az iskola ta­pasztalatairól, gondjairól be­szélt. A pedagógus szemével rendkívül hasznosnak látja a nyári munkát. A Petőfi is­kolából az- idén a Gépgyárba, a Gyógyértbe mennek dol- gazni a végzősök, mert ők mehetnek. Ellentétben azokkal a túl­koros diákokkal, akik betöl­tötték ugyan 14. életévüket, de mert még nem fejezték be a nyolcadik osztályt, nem vál­lalhatnak munkát. Legalábbis szervezett keretek között. Ha pedig valahol feketén foglal­koztatják őket, o>tt semmi biztosíték arra, hog-y igazsá­gosan bánnak velük. Az ellentmondás nyilvánva­ló: éppen ezeknek a fiatalok­nak lenne szüksége arra, hogy nyáron se kallódjanak el, hogy maguk is javíthassanak esetleg hátrányos szociális helyzetükön. A Petőfi iskolá­ban 10—11 fiatalt érdekelne a lehetőség. Gáti Zoltán alkalmas, minden tekiiltetben megfelelő személy kerülhes­sen. Minősítés A szövetkezetekről általá­nosságban megállapítja a be­számoló: a vezetők között az együttműködés jó. A vezetőség kéthetenkénti, havonkénti ülé­sén a társadalmi szerveken kí­vül a személyzeti vezetők is részt vesznek. A párt- és a társadalmi szervek messzeme­nően segítik a szövetkezetek személyzeti vezetőit. Eredmé­nye, hogy nyílt, demokratikus légkörben folyik a személyzeti munka. A minősítések megfelelnek a jogi követelményeknek, tar­talmilag is kielégítőek. Jók és színvonalasak az építőipari és a vegyesipari szövetkezetben. Nem tökéletesek a Gödöllő és Vidéke Áfésznál, aminek el­sősorban az az oka, hogy a minősítéseket az év végén ké­szítik el, a dolgozóknál nem három vagy négy évi tevé­kenységük alapján, hanem egy-két, esetleg fél évet fi­gyelembe véve. Hiányzik a feladatmeghatá­rozás, nem készítenek összege­zést, amelyben az alkalmassá­got vagy alkalmatlanságot ál­lapítanák meg. Az eddigieknél is jobban kell törekedniük az értékelt személy fejlődését se­gítő feladatok meghatározá­sára. Határozat A szakember-utánpótlást vizsgálva, azt állapítja meg a jelentés, hogy a legkedvezőbb helyzetben az építőipari szö­vetkezet van, saját nevelésű műszaki gárdával rendelke­zik. A vegyesipari szövetke­zetben a szakmai továbbkép­zést, az áfésznál a politikai beiskolázást kell szorgalmazni, a csoportvezetőket pedig se- "-'teni a szakmai gyakorlat ív. _ zer zésében. A jelentést elfogadó határo­zatában a végrehajtó bizottság kiemeli: -a minősítései minden esetben feleljenek meg a tar­talmi követelményeknek, a ki­választásnál fokozottabban ér­vényesüljön a vezetőkkel szemben támasztott hármas kö­vetelmény, következetesen sze­rezzenek érvényt annak a jogszabályi előírásnak, misze­rint büntetlen előélethez kö­tött munkakörbe kinevezni, alkalmazni kizárólag olyan dolgozót szabad, akinek érvé-' nyes erkölcsi bizonyítványa van. K. P. Állatorvosi ügyelet Gödöllőn és környékén jú­nius 24-én, vasárnap: dr.Réd- ling Tibor, Kerepestarcsa, Templom u. 3. Aszódon és környékén dr. Varró Imre, Túra, Dózsa György u. 2. Szombati jegyzet Távol Sokszor írtunk mostaná­ban a patriotizmusról. Leg­utóbb például a város .hely­történeti gyűjtemény kiál­lítása kapcsán, amiKor a régi gödöllői fotográfiák, metszetek tárlatát bocsátot­ták útjára a rendezők, hogy ezzel is közelebb hoz­zák a várost lakóihoz, hogy múltját a fiatalokkal is megismertessék. De ha nem is szerepel írásainkban a patriotizmus szó, szinte egész vállalkozá­sunkat áthatja az az igye­kezet, hogy a szűkebb naza megismertetésében, meg­szerettetésében közremű­ködjünk. Újságunk lényege a híradás. Éppen azokról az eseményekről, amelyek itt, ezen a tájon lejátszód­nak, s amelyek környeze­tünk gyarapodásáról, gaz­dagodásáról szólnak, vagy éppen a gondjainkról, a teendőinkről. Mindennapi életünk csak néha-néha leírható részlete a kifejezett patriotizmus, jobbára beleolvad mun­kánkba, ismeretségeinkbe, barátságainkba. Itt élünk, tervezünk, s tulajdonkép­pen nem nagyon fogalmaz- gatjuk magúnkban, hogy mi is az a hazaszeretet. Mi több, ha hirtelenjében meg kell fogalmaznunk kötődé­sünk okait, bizony zavar­ban vagyunk, s csak nehe­zen, jobbára közhelyekben fejezzük ki magunkat. Mennyivel egyszerűbb a dolog akkor, ha lakóhe­lyünktől, szűkebb hazánktól távol, idegen környezetben, ismeretlenek vagy újdon­sült ismerősök társaságá­ban kerülnek elő az otthon hírei. Az újságokban rögtön megakad a szemünk az ilyeneken, s büszkén mu­togatjuk őket a többieknek, persze csak ha jók. Ha rosszak, szégyenkezve hall­gatunk, s azon vagyunk: csak ki ne derüljön, hogy arról a vidékről érkeztünk. Az sem csoda, hanem ter­mészetes, hogy a szülőföld­jétől távolra került ember sok-sok év után is felkapja a fejét, ha szóba hozzák valahol egykori környeze­tét. S nemcsak egy-egy vá­rossal, községgel van így, egész megyéket őrzünk lel­künk eldugott zugaiban. Mindez Gödöllőtől mesz- sze, az ország túlsó részén jutott eszembe a minap, amikor a rádióban egyszer csak ismerős hangra lettem figyelmes. Nem volt világ­raszóló híradás, szenzációs műsor, egyszerű tájékozta­tást hallhattunk a délelőtti műsorban arról, hogy a Galga vidékén milyen köz­művelődési kínálattal vár­ják az idegeneket a közsé­gek. Az egyszerű ajánlat má­soknak egy volt a minden délelőtt elhangzó, az ország más-más vidékeit bemutató s a turistáknak, a kirán­dulóknak szóló műsorok közül. De nekem nem, s ha volt még rajtam kívül, aki nem a járásban, a város­ban, hanem valahol mesz- szebb hallgatta a műsort, annak is bizonyára többet jelentett. Hiszen szűkebb hazánkról volt szó, s joggal örülhettünk, hogy íme: or­szágszerte megtudták, mi­lyen hozzáértéssel, féltéssel gondozzuk szülőföldünk ha­gyományait. S ha hozzáte­szem, hogy nekem csak pár éves a kapcsolatom a já­rással, a várossal, talán si­került minden különösebb magyarázat helyett is egy kicsit szemléletesebbé tenni azt, amiről egyébként nehéz beszélni. G. Z, Most vásároljon, most érdemes! A GÖDÖLLŐI OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁBAN '''mii* (Gödöllő, Szabadság tér 7.) DIVATOS MÉTERÁRUK, LEPEDŐK, ABROSZOK, TÖRÜLKÖZŐK REKLÁMÁRON, NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK. Lepedő 63 Ft 140x140 cm-es abrosz 65 Ft Törülköző 15 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom