Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
Nyársapáton Mozgalmas úttörőév után Eredményes, színes úttörőévet hagytak maguk mögött a nyársapáti áítalános iskola tanulói. Az év mozgalmi jelszava az volt: A mi világunkért! Széles körű ismeretszerzési és alkotó lehetőségre adott alkalmat. A gyerekek tudatosan ismerkedtek a szocialista, a fejlődő éis a kapitalista országokban élő gyermekek életével. Megismerkedtek saját jogaikkal, feladataikkal. A tanév során rendszeresen segítséget kaptak a próbák, szemlék, versenyek és akciók alkalmával az alapos felkészülésre, ismeretszerzésre. Mindez segítette őket a tanulásban és a mi világunk megismerésében. A nyársapáti úttörőrajok is beneveztek a Művészetek vándorúján elnevezésű kulturális játékba Játékbemutatót tartottak A világ gyermekei címmel a művelődési házban, népek dalaiból, táncaiból, játékaiból. Tavasszal, a Tanács- köztársaság évfordulójára emlékezve összetett honvédelmi versenyt rendeztek a település-közeli Csábri-erdőben. Áprilisban kulturális seregszemlétől volt mozgalmas az élet a művelődési otthonban. A rajok alaposan felkészültek er. re. A csapatvezetőség sem feledkezett meg arról, hogy ez az esztendő a gyermekek nemzetközi éve: eszerint szervezte programjait, amelyek közül nem hiányzott a turisztika, a sport, a színházlátogatás, a játék. Jól sikerült, sokáig maradandó élmény lesz a nyársapáti gyermeknap, a kisdobos- és úttörőavatással. Az ünnepséget követő, Csábri-erdei vigalom szervezésében, lebonyolításában, a gyerekek ajándékozásában és megvendégelő, seben az iskolát patronáló munkahelyek, a szülői munkaközösségek tagjai, a település vezető szervei mind részt vettek. A játék, szórakozás alkonyaiig tartott. A tanév vége előtt úttörő parlament zajlott, ezen adtak számot az eredményekről, a munkákról. A tervek megvalósultak, de mint a felszólalások igazolták, egy helyébe seregnyi újat tudtak felsorakoztatni a gyerekek, a következő időszakra. Az ötletek sorát őszre azok is gazdagítják új szerzeményeikkel, akik hamarosan úttörőtáborokba, vagy továbbképző tanfolyamokra mennek. Takács Imréné A r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1979. JÜNIUS 23., SZOMBAT A vártnál kevesebb gabona Hamarosan kifutnak a gépek Másodveféssel ellensúlyozzák a kiesést Az évszakhoz tartozó beszélgetések témája egy idő óta megint a mezőgazdasági munkák sora ezen a vidéken. Ezek között is az aratási előkészület foglalkoztatja az emberek sokaságát. Tárgyilagosan peregnek róla a szavak. A ceglédi járásban — beleértve a tangazdaság és a nagykőrösi termelőiszövetkezeti gabonaföldeket is — 16 ezer 610 hektáron vetettek gabonát. Az alig kikelt állományban jelentős csírapusztulást okozott a száraz ősz, megtették a magukét a téli fagyok, megritkult tőlük a növényzet. Ráadásként jött az aszályos május. A járásban 1193 hektár elsanyvedt vetést kellett kiszántani. Búzából 829, őszi árpából 334, rozsból 30 hektárnyi vetés ment így veszendőbe. A kipusztult' gabonavetés helyett a hozzáférhető részeken szántás után kukoricát szórtak a földbe. Az előzetes termésbecslés szerint a ceglédi járásban ezen a nyáron 45,4 mázsa lesz a búza hektáronkénti terméshozama, ha az időjárás többet nem ront rajta. Ez a tervezettnél 20—25 százalékkal lesz kevesebb. A közös gazdaságok felkészültek az aratásra. A gépszemlék a napokban megkezdődnek. A gépállomány megf elelő, a kombájnok kölcsönzésére, vándoroltatására is felkészültek. Régi hagyomány, hogy segítik egymást betakarításkor a termelőszövetkezetek. Gondot okoz néhány alkatrész hiánya: kombájnokhoz a konzolcsiga, az 5 milliméteres kasza, kéne több járva bálázó is. Ha csapadékmentes marad az idő, Abonyban, a József Attila Termelőszövetkezetben hamarosan megindulnak a gépek, vágják az őszi árpát. Kezdődne az aratás Albertirsa térségében is. A Gabonaforgalmi Vállalattal már megegyeztek a közös gazdaságok, az évek során kiépült jó kapcsolat újabb láncszemmel erősödik. Készen állnak a termelőszövetkezeti tárolóhelyek és szárítók is a szemek befogadására. A ceglédi határ másik fontos növénye a kukorica. A tavalyihoz képest a vetésterület 13 százalékkal nőtt. Beleértendő az a kukorica is, amit a kipusztult gabona helyébe vetettek. Május közepéig végeztek ezekkel a munkákkal já- rásszerte., A kukoricavetés jól vészelte át az aszályos heteket, erőre kapott a csapadéktól. Volt, ahol a szárazság miatt kultivátorozni kellett, hogy a vegyszerezés hatását pótolják. A tervek szerint hektáronként 60 mázsás járási átlagtermésre számítanak, és amit csak lehet, meg is tesznek azért, hogy ez meglegyen. Az árbevétel kiegyenlítésére megkezdték a jó minőségben cseperedő, silónak szánt kukorica átminősítését is rendes kukoricává. Ehelyett majd másodvetésként csatornádénak való kerül a földbe. Általában minden jószágtartó közös gazdaság úgy tervezte, hogy nagy területen vet silónak valót. A 'tömegtakarmányokról szólva, a lucerna első, illetve másodkaszálása megtörtént. A hozam kisebb, a minőség jobb. A rét- és legelőgazdálkodást is ilyen eredmény jellemzi. \z árbevételi kiesést pótolni, t bb közös gazdaságban úgy döntöttek, hogy lucernámé fogásra készülnek tel. A má ad- és a tarlóvetés ebben az évben várhatóan 4 ezer hektárnyi lesz a járásban. A fontos ipari növények közül cukorrépa 907 hektáron, napraforgó 2504 hektáron terem a járás közös gazdaságainak földjein. A cukorrépa szépen cseperedik, napraforgóból — a homokterületek kivételével — a tavalyihoz hasonló termés várható. A zöldségtermesztés járás- szerte fontos szerepet tölt be a gazdaságok terveiben. Kiemelt helyen szerepel. Abony, Kocsér és Jászkarajenő vidéke a fő zöldségtermesztő terület. Ebben az évben a paprika- és a paradicsomültetvények területe nőtt. Másodvetésként uborkából terveztek sokat. Nagy szüksége van erre a kohzsrviparnak, és kell a lakosság friss áruellátásához is. A melegigényes növények palántáinak kiültetésére a májusi hidegek után kerülhetett sor. Gyökérzöldség kivételével biztatóak a kilátások. A gyökárzöldséget a szárazság és a homokverés tizedelte meg. Eszes Katalin Cegléd, Nagykőrös, Abony és más környező települések üzleteit és vendéglátó helyeit látja el sörrel a Kőbányai Sörgyár ceglédi kirendeltsége. A nagykőrösi vendéglőből — a képen — ötven üres hordóval érkeztek sörért. Apáti-Tóth Sándor felvétele A szolnoki rádió műsora Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Tájkép aratáskor. 18.00: Alföldi krónika. Spanyol ritmusok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. Hangversenytermekből. Részletek a 10 éves szolnoki Bartók kamarakórus ünnepi hangversenyéből. Társulva könnyebb Pár perc dzsessz, Dezső Csaba együttese játszók. 17.35: Bérmunka szívességből? Néo- dalok, csárdások. 18.00: Alföldi krónika. Sláger és ritmus. Az Express együttes játszik. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. Olasz táncmelódiák Mogol szerzeményeiből. A lépcsőzetes munkakezdés tapasztalatai Szolnok megyében. Stúdiópódium. A szentesi zeneiskola tanárainak fúvóstriója játszik. (A tartalomból: A 30 perces Egy vers születése Utca őrzi a költő emlékét Juhász Gyula ceglédi látogatása A KÖLTÉSZET NAPJÁN hangzott el: „A vox Humana, az emberiség hangja ma nem létezik — nem létezhetik! — nyomtatott betű, nyomtatással közkinccsé tett gondolatok: könyvek nélkül.” Költők, kik az új idők dalát éneklik, megbecsült helyet foglalnak el társadalmunkban, számosán részesülnek kormánykitüntetésben, művészeti díjakban. Tiszteletükre szobrokat állítunk, márványtáblákat avatunk és utcákat, művelődési intézményeket, iskolákat nevezünk el róluk. Cegléd szívesen hódol emléküknek, többek között Juhász Gyulának, a magyar literatúra egyik kiválóságának, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Oláh Gábor költőtársának. Juhász Gyula Szegeden született 1883. április 3-án, a budapesti egyetem bölcsészkarán a magyar—latin szakot végezte. A fővárosban szeretett volna tanítani, ahová az akkori idők magyar írói és költői vágyakoztak tehetségük kiteljesedésére, írásra, sikerekre. Ám a miniszter nem teljesítette kívánságát, Pesttől távoli városkákba helyezte, a mára- marosi, szakolcai, nagyváradi és makói gimnáziumokba. Társ tálán és reményvesztett volt. Szomorúsága és magányossága a pezsgő szellemű Nagyváradon, a „Körös-parti Párizsban”, évekre föloldódott. Boldog volt Anna közelében, a sétányokon, a kávéházakban, a színházban, a szőlőhegy-aljai régi kocsmában, a Napló re- dakciójában barátaival, Ady- val, Dutkával, Babitsosai, Ernőddel, Balázzsal és Miklós Jutkával, akikkel A Holnap antológiát, a Nyugat melletti modem magyar líra európai színvonalú orgánumát kiadta. Hitt a társadalmi forradalomban, reménykedve várta a világháború befejezését, a békét emlegette és az új világot hozó oroszországi változásokat. Az Üj hit című cikkében egyérteLműen foglalt állást a keletről jövő világosság mellett. 1918 nyarán, az emberpazarló háború utolsó véror- giás esztendejében a züllött feudálkapitalista társadalmat fölváltó népforradalmat idézi a Magyar nyár 1918 című versében: (Mi lesz, ha egyszer szikrát vet a szalma, t És föí- lángol e táj, néma, lomha? / Ha megutálva száz here pimaszt már, / Vihart aratva zendül a magyar nyár? / Az őszirózsás forradalom tanácsi jegyzője volt és a nép- gvűlések hatásos szónoka, a Tanácsköztársaságban a szegedi színház vezetője, munkáselőadások szervezője. A bukás' után szembefordul az ellenforradalommal. E korszakából kiemelkedik a Dózsa feje című verse. Felfogásában sem Dózsa megégetése, sem a Tanácsköztársaság vérbefojtása nem jelenti a harcok végét, hisz a folytatásban és híva az új forradalmat: ./ Zsarátnok lesz, ’ ami tűz volt, /' Síri virág, aki szűz volt, / Koponyák és szí- . vek porán / Űj dalba fog új ‘ csalogány. / Nyugdíj nélkül, betegesen . és szűkösen élt kevés jövedel- , met adó verseiből és az újságírásból. Együtt érzett az éhbe- ' rért dolgozó munkássággal, ! belépett a szociáldemokrata pártba, így lett a munkássze- ; mináriumok előadója. A húszas évek termése A munkás- ] otthon homlokára, A munka, A dolgozókhoz című verse. SZERELMI LÍRÁJA a reménytelen vágyakozás, a rajongás, a viszonzatlan vonzal- ■ mák szépséges megnyilatkozá- sai. örök asszonyát, Sárvári . Annát száztíz versében, az Anna örök című ciklusban : énekli meg. Világirodalmi ; mértékkel mérhető némelyik , verse, mint például a / „Mi- ; lyen volt szőkesége, nem tudom már, / De azt tudom, . hogy szőkék a mezők, / Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár, / . S a szőkeségben újra érzem . őt. / Tájleíró költeményei impresszionista lángolások és villongások, verseiben megejtő nosztalgiával jár az örök táj régi embereinek, az itt vonult hajdani harcosoknak, s a magukat igába fogó parasztoknak nyomában. Az új, igazságos társadalomba vetett hitét fejezi ki A tápai Krisztus című versében. Juhász Gyula 1927-ben Tömörkény István adataiért járt Cegléden. Ezek megszerzése természetes velejárói minden életrajzi írásnak, Juhász Gyula pedig megírni szándékozott Tömörkény életútját a szülővárostól haláláig. A lelkésztől kijövet, a szegedi vonatra várva elidőzött a Gubody-kertben. Megpihent, sétált, leült, nézelődött, szeme megakadt egy ifjú páron, s megszületett látogatásának kedves emléke, A ceglédi parkban címmel: / Az arany ősz bűvölten mosolyog, / A szobor előtt ifjak a pádon. / Egy leány meg egy fiú egymásra dőlve / A napon szenderegnek édesen. / Lábujjhegyen megyek előttük el, / Mint tolvaj, aki kincseket lesett. / Megsimogattam fél tekintetemmel / Az álmatag lányt és boldog fiút /S szeretném megállítani a napot, / Hogy diadallal süssön még reájuk /Soká, soká. De mindjárt este lesz. / JUHÁSZ GYULA a magyar munkásosztály sorsának legjelentősebb lirai költője volt József Attila előtt, tiszteletére, a felszabadulás után bronzszobrot emeltek a szegedi Ti- sza-parton, tereket, iskolákat neveztek el róla többfelé az országban. Cegléden egy hosz- szú utca viseli a nevét. Hídvégi Lajos élő adásban az AFIT, aKPM, a rendőrfőkapitányság és a Volán, illetékesei szólalnak meg, és elmondják, hogyan közlekedjünk, mire vigyázzunk?) 18.00: Alföldi krónika. Rock percek a Rolling Stones együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. Hétközben. Aktuális magazin- műsor. (A tartalomból: Nyár a városban. Balesetéit, tűzesetek, tanulságokkal. Bizonyítvány az év közepén.) 17.40: Kulturális figyelő. (A tartalomból: A színházi nyár hírei. Alkotótáborban. Folyóiratszemle. Tájak, korok, múzeumok.) 18.00: Alföldi krónika. Tánczene a szerzők elődadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. Ope- rettkeringők. Számítástechnika a gyakorlatban. Az M7-es együttes énekel. 17.30: Intermezzo. (Zenei beszámolók a hónap alföldi zenei eseményeiről: a szolnoki szövetkezeti országos kórustalálkozóról, a karcagi zeneiskoláról. Bemutatjuk a kecskeméti Kodály zeneműboltot) 18.00: Alföldi krónika. Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00: Rádióví- kend. Hétvégi magazinműsor. (A tartalomból: A hét eseményei. Információk, riportok, tudósítások. Szerkesztik a hallgatók. Könyvsarok. Eladók ABC-ben.) 18.00: A nap hírei. Hétvégi programajánlat. 18.30: Műsorzárás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. A művelődési központban Mozgássérültek összejövetele A Mozgássérültek Egyesületének ceglédi csoportja alakuló összejövetelt tart június 27-én, szerdán délelőtt 11 órakor a Kossuth Művelődési Központ földszinti termében. Minden, érdeklődőt szívesen látnak. Azok, akiknek a járás nehezükre esik, könnyen megközelíthetik a helyiséget gyó-. gyászati segédeszközeikkel. A rendezvény előadója dr. Chikán Csaba, az egyesület ideológiai — jogi munkacso- pontjának a vezetője lesz. Szerdán áramszünet A város több pontján A DÉMÁSZ ceglédi kirendeltsége értesíti a fogyasztókat, hogy június 27-én, szerdán reggel fél 7-től délután 4 óráig áramszünet lesz a Károlyi lakótelepen a vasúttól a Várkonyi iskoláig, a Széchenyi úti sorházakban és OTP társasházakban, a Nyúl, Déllő, Kiss Ernő, Szarvas utcában, a Pesti úton (a Felszegi út és a Mária utca között), Szőlő, Holló, Buzogány, Vécsey, Csörgő, József, Horváth József, Mária és Beloiannisz utcában. A kézilabdások is befejezik Osztályozó az NB ll-be jutásért > Szombat Kézilabda: A Bem SE ger- jei pályáján délután öt órától Üttröszt KÖZGÉP—Csepel, NB I/B-s férfi összecsapás. Nagy csatára van kilátás. Jó lenne győzelemmel búcsúzni a tavaszi idénytől. Vasárnap Kézilabda: A Ceglédi VSE sporttelepén a megyei női bajnokságban 10 órai kezdettel rendezik meg a Ceglédi VSE—Váci Forte 11. összecsapást. Utána 11 órától az ifjúságiak mérkőznek. Vízilabda: A városi uszodában 11 órától Ceglédi VSE— CSMSK OB II-es mérkőzés. A két utóbbi fordulóban három pontot gyűjtöttek a ceglédiek. A CSMSK ellen is esélye van a csapatnak a sikerre. Labdarúgás: Oszályozó az NB II-be jutásért. A Vasutas- pályáján fél 5-től Erzsébeti Sp. MTK—Jánoshalma összecsapás. Budapest és Bács-Kiskun megye bajnokával korábban a CVSE is együtt játszott az NB Ill-ban. Nagy Izgalmakra van kilátás, hiszen el kell dönteni a továbbjutást: ha a 90 perc döntetlenül végződne, hosszabbítás következik, s ha nem változik a helyzet, akkor a büntetőrúgások döntenek. U. L. i t Magiéinak az üres Mék
