Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

1979. JŰNIUS 21., CSÜTÖRTÖK ’xMitao mm ca B Ballagás A bagi általános iskola öt­venhat végzős tanulója is ha­gyományosan búcsúzott az al- m matertől, ahol nyolc éven át szerzett ismereteket. Jú­nius 17-én délelőtt tíz órakor megszólalt a csengő és elin­dult a búcsúzó diáksereg. Be­járták a fiúk és a lányok az osztálytermeket, majd végig­vonultak a Vörös Hadsereg úton a Dózsa György Művelő­dési Központig. A színháztermet zsúfolásig megtöltötték a hozzátartozók és az ismerősök. A Himnusz elhangzása után Süveges Ist­ván és Balázs Katalin tanulók köszönték meg a pedagógu­sok sokszor nem kis áldoza­tot és felelősséget kívánó mun­káját. Erre Kovács Dezső is­kolaigazgató válaszolt. Az is­kola hetedik osztályos tanulói szines műsorral kedveskedtek a végzősöknek, melyet Stündl Gáborné igazgatóhelyettes ál­lított össze. A délutáni órák­ban került sor a bankettre, amelyen tanítványok és peda­gógusok felelevenítették az el­múlt évek érdekesebb esemé­nyeit, a diákcsínyeket. Iszlai Albert Gödöllő Gyermek- rendezvények — a gyermekek évében Kedves esemény helyszíne mit a közelmúltban a sziget- íjfalui művelődési ház. A je- enlévő hozzátartozók és ér- leklődők előtt zenei vizsgaün- íepséget rendeztek. Az ese- nény egyik fő szervezője Huf- lágel Aladár zenetanár és fe- esége volt. öröm volt figyel- ií az óvodásokat és a nyolca- lik osztályos tanulók szép langversenyét. Bebizonyoso- !ott ebben az esetben is, hogy tanárok munkája nem volt iábavaló. Ugyanakkor azese- aény rendezői felejthetetlen Iményekkel gazdagították a elybelieket özv. Majoros Józsefné Szigetújfalu ★ Az idei évben, s az utóbbi yereknapon is az Ország leg- ülönbözőbb részein legféltet- ;bb kincsünket, a gyerekeket nnepeltük. Sződligeten azon- an az idén — gyereknap he- 'ett — gyerekhónapot tartot- ik. Szinte nem volt olyan ap, amikor ne várta volna a kerekeket a községben vala- lilyen érdekes rendezvény. A iozí állandón gyerekfilmeket itszott. Kulturális és sport- írsenyen mérhették össze tu- isukat és felkészültségüket a gkisebbek. Az általános is- ilában kiállításon mutatták ; a gyerekek alkotásait: raj­okat, fafaragásokat, hímzése­it. Ellátogatott Sződligetreaz mert bűvész, Rodolfó, aki ilönböző trükkökre tanította gyerekeket. A gyerekhónap éjén játszóteret, mini kosár­labda- és kocogópályát is avattak a községben. Szabó László Budapest ★ A napokban a Nagykáta és Vidéke Áfész mintegy 800 szö­vetkezeti dolgozó gyermeké­nek utógyermeknapot szerve­zett a szentmártonkátai Tölgyes vendéglőben és környékén. A programban rajzkiállítás, játé­kos versenyek szerepeltek: így például főzőverseny, légpuska­lövészet. A délután egyik ki­emelkedő eseménye volt há­rom bohóc fellépése. A ren­dezvény egészen a késő dél­utánba nyúlt, s nagy sikerrel zárult. Könyvsoroza t a kórháznak Nem kívánkozik kommen­tár az alábbi levélhez, ame­lyet nem szerkesztőségünk ka­pott, hanem a kerepestarcsai kórház, s hozzánk csupán a másolata érkezett. A követen­dő példáról hírt adó értesülést tehát közzétesszük. Íme: Termelőszövetkezetünk, a maglódi Rákosmezeje Tsz Maglódon, Ecseren és Gyom­ron dolgozó szocialista brigád­jai olvasták az újságokban, hogy nem kielégítő a kórhá­zak betegeinek könyvtári el­látása. A Magyarország írtar­ról, hogy több üzem is fel­ajánlott könyveket a kórhá­zaknak. A Rákosmezeje Tsz szocia­lista brigádjai eddig is kivet­ték részüket a kórházépítő munkából, s hozzájárultak az egészségügyi intézmény gyors elkészültéhez. Most elhatároz­ták, hogy a kerepestarcsai kórház betegkönyvtárának 100 kötetet ajánlanak fel. Kérjük a kórház igazgató­ságát, hogy felajánlásunkat szíveskedjen elfogadni. A Rákosmezeje Tsz Maglód, Ecser, Gyömrő közsé­geikben dolgozó szocialista bi'i- gádjai Vásárló benn, kerékpár kinn örvendetes dolog, hogy megépült és jól működik Al- bertirsán a gázcseretelep. A baj ott van, hogy a telepre nem lehet bevinni a kerékpá­rokat, s ezért 30—40 métert is cipelni kell a palackokat. Probléma ez, mivel a vásárlók között sok az idősebb ember, nem egy közülük már túl van a hetvenedik évén is. Koráb­ban hasonló volt a helyzet a piactéren. Amikor bekerítet­ték, oda sem lehetett bevinni a kerékpárt. Akkor azt töb- bedmagammal szóvá tettük, sikerült megoldást találni. Jó lenne, ha most is megtalál­nánk a módját, hogy az idő­sebb embereknek ne kelljen fölöslegesen fáradozniuk. Virág Mihály Albertirsa Budakeszi mozaik Madárerdő annak az erdő­résznek a neve Budakeszin, amely már fél évszázaddal ez­előtt is a dalosmadarak tril­láitól volt hangos. A fél évszá­zaddal ezelőtti madárdalból azonban vajmi kevés maradt. A korszerű nagyüzemi föld­művelés elterjedésével, a nagyarányú gépesítéssel a ma­darak többsége elmenekült a vidékről vagy az erdők sűrűjé­be költözött. Meggondolandó, hogy a környéken élők mit te­hetnének az erdők dalosmada­rainak a védelméért. ★ A fa nem hal meg a fűré­szek lapja, a szekerce éle alatt, ha értő mesterember kezébe kerül. Ekkor kezdi meg utó­életét tetszetős bútorként vagy dísztárgyként. Példa erre Ber- náth Béla Budakeszin élő asz­talos esete is, aki asztalt szer­kesztett az audiovizuális okta­táshoz. Gyártmánya megköny- nyíti az oktatást, egyszerűbbé teszi a tudomány elsajátítását a gyerekeknek. Az audiovizuális asztal két részből áll: a hangtechnikai és optikai egységből. A hang- technikai részben magneto­font, lemezjátszót, az optikai­ban írásvetítőt és diavetítőt lehet elhelyezni. Az írásvetítő kiemelését kézi mozgatású szerkezet biztosítja, a diavetítő süllyeszthető asztallapon he­lyezkedik el. A diafilm-anyag négy süllyesztett polcon he­lyezhető el. Padányi Lajos Budakeszi Hírek a katonai főiskoláról Az elmúlt hetekben rendez­ték meg a Szentendrei Kos­suth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Műszaki és a Kilián György Repülő Műszaki Katonai Főiskolán a hallgatók orosz nyelvi versenyének dön­tőjét. A főiskolák közötti dön­tőt immár második alkalom­mal a szentendrei főiskola rendezte meg. A főiskolák ötös csapatait Kazai Barna vezér­őrnagy köszöntötte. Az első fordulóban írásos feladatokat oldottak meg a versenyzők, mgjd a szóbeli tudásukról ad­tak számot. A vetélkedőből a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola került ki győztesen. A második és a harmadik he­lyen a Kossuth Lajos, illetve a Kilián György főiskola csapata végzett. Az első helyezett egy évig őrizheti a verseny fődí­ját, a szentendrei főiskola ala­pította vándorserleget ★ A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán hat éve dolgozik eredményesen a TIT hadtudo­mányi szakosztályának cso­portja, melynek vezetője Far­kas János alezredes. A szak­osztály a közelmúltban szá­molt be tevékenységéről. Eb­ből kitűnt: a főiskolai csoport a legnagyobb létszámú — a tizenhat tagú tanári és tiszti kollektíva mellett 35—40 tagú hallgatói közösség is működik. A TIT-csoport munkáját a közelmúltban dicsérő oklevél­lel tüntette ki az országos vá­lasztmány. Különösen jelentős, hogy a hallgatók a főiskoláról kikerülve az ország különbö­ző helységeiben folytatják is­meretterjesztő tevékenységü­ket. ★ Majoros Zoltán, a katonai főiskola hallgatója már eddig is sokat tett a kollektíva kul­turális életének, hallgatótár­sai művelődésének továbbfej­lesztéséért. A most utolsó éves hallgató újfent bizonyí­totta képességeit. Részt vett a Szépen, jól magyarul elneve­zésű prózamondó versenyen. Próbálkozása sikerrel járt: el­nyerte a Kazinczy-emlékér- met. Az ifjúsági klubmozga­lomban kifejtett odaadó mun­kájáért ezt követően átvehet­te az aranykoszorús KISZ- jelvényt. Géczi Sándor Szentendre Galgamácsaiak Tatabányán Országszerte befejeződtek az építők napjának rendezvényei. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat a Turul parkerdőben rendezett juniá- list, amelyen részt vett Van- kóné Dudás Juli galgamácsad népi festő, akinek képeiből ta­valy már nagysikerű kiállítást szervezett a vállalati művelő­dési központ. Ezúttal szabad­téri bemutatót rendeztek Van- kóné Dudás Juli műveiből és a Galga völgyének népvisele­téből. Fellépett a műsorban és kirobbanó sikert aratott a gal- gamácsai népi együttes is, Vankóné Dudás Juli pedig kö­zel három és fél órán át dedi­kált a közelben felállított pa­vilonban. Az együttes és a népművész ismét nagy elisme­rést szerzett falujának és egy­ben Pest megyének is. Salamon Hugó Tatabánya Zöldségbolt, közmegelégedésre Még az elmúlt év őszén — október 27-én — Mendén, a Honvéd utca elején megnyílt egy zöldségbolt, melyet azóta is Potrák Lajos vezet — köz- megelégedésre. A nyitás körül annak idején sok huzavona volt, de az üzletvezető fárado­zása következtében megoldód­tak a gondok. A legtöbb prob­lémát a rossz út okozta. Ezt a nehézséget azonban a gyakor­lott szállítók, a jó gépkocsive­zetők legyőzték. Ennek az ösz- szefogásnak és jó munkának köszönhető, hogy az üzlet egy­két alkalmat leszámítva, egész télen üzemelt. A vá­sárlók rokonszenvüket is kife­jezték, hiszen a vásárlók könyvében ott sorakoznak az elismerést tartalmazó szavak és mondatok. Dudás Ferenc Mende Erdők a környezet- védelemben Napjainkban egyre többet hallani a környezetvédelemről. Az élővilágot, környezetünket valóban veszély fenyegeti, hi­szen nap mint nap olvasha­tunk adatokat arról, hogy mennyi szennyező anyag jut a levegőbe, vizeinkbe. Ennek egyik fő oka az iparosodás, a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése, a közlekedési eszkö­zöket működtető robbanómo­torok elterjedése. Ilyen körül­mények között nagy szerephez jutnak a környezetünkben le­vő növények és fák. Talán ke­vesen tudják, hogy egy öreg bükkfa például annyi vizet pá­rologtat el nyáron, mint egy 300 négyzetméter felületű tó. Nem csoda, hogy az erdők­nek oly sok szerelmese akad, aki minden hét végén a he­gyekben keres felüdülést és o kikapcsolódást. Sokan keresik fel a Börzsönyt is. Már most fel kell azonban hívnunk a kirándulók figyelmét, hogy ne rakjanak tüzet, lépjenek fel az állatvilág károsítói ellen. Itt, a Börzsöny mentén élők közül sokan felismerték a természet- védelem jelentőségét. A vá- mosmikolai úttörők például őrjáratot szerveztek, tíz erdei forrást kerestek fel és tisztí­tottak ki. A gyerekek fellép­nek a fákat, a növényvilágot pusztítók ellen is. Csömör Nándor Perőcsény Honismereti munka Több mint tíz évvel ezelőtt, 1968 decemberében — a Ha­zafias Népfront keretében — Alsónémediben megalakítottuk a honismereti klubot. Leg­először községünk fennállásé, nak 900 éves évfordulójára helytörténeti és néprajzi ki­állítást állítottunk össze. Az akkor még csak. 12 tagöt számláló kis együttesünk szánté az egész községet moz­gósította az ügy érdekében. A következő években — tervszerűen előkészítve — kü­lönböző foglalkozásokat, elő­adásokat, kirándulásokat és fórumokat tartottunk. Ma már mintegy ötvenen vesznek részt foglalkozásainkon, főleg idő­sebb emberek, de az utóbbi két évben rendezvényeink látoga­tóinak egyharmada fiatal. Az évek során külföldi ven. dégeink is voltak: néprajzku­tatók látogattak meg bennün­ket a Szovjetunióból, Angiid, ból, Amerikából és Olaszor­szágból is. A honismereti klub tagjai adatokat gyűjtenek a község történetéhez, melyet könyv alakban is szeretnének kiadni. A múlt év végén Virágos utca mozgalmat indítottunk, Kez­deményezésünket a község la­kói is támogatták. Ma mái szinte minden utcánk szépen parkosított, gondozott. Előadá­sainkat Honismereti Akadémia címmel tartjuk és szeretnénk minél több bejáró dolgozót, de legfőképpen a fiatalokat be­vonni munkánkba. 1 Legközelebbi tervünk, hogy* az úgynevezett kegyeleti park­ban a szentendrei Szabadtéri Múzeum munkatársainak se-' gítségével tájházat építsünk és' rendezzük be. Ügy gondoljuk,! hogy itt majd klubunk szá-i mára is végleges otthont talá-í lünk. f Dr. Kékesi Béla Alsónémedi i « Munkások íj az öregekért \ Lapjuk hasábjain kívánjuk köszönetünket kifejezni, s egy- < ben a közvéleménnyel megis­merteti a Mechanikai Művek 1 dolgozóinak áldozatkész mun- * káját. Legutóbb az érdligeti szociális otthon kerti öntöző- kútja hibásodott meg. A Me­chanikai Művek tmk-munká- sai hamarosan megérkezteit-' Nagy Imre tmk-vezetŐ, Boty- tyán Béla villanyszerelő és Szép László csőszerelő rövi­desen megtalálta a meghibá­sodás okát, s megjavította a villanymotort és a szivattyút, A szociális otthon lakói ___________Érdliget______j 1 Sz erkesztői üzenetek B. I. Tököl: Tájékoztatjuk,' hogy levelét kivizsgálás céljából a Pest megyei Tanács illetékes osztályára továbbítottuk. Amint választ ka­punk észrevételeire. Postabontás rovatunkban ismertetjük vagy le­vélben tudatjuk önnel. S. B. Érd: Ügyében felvilágosí­tást kértünk az illetékesektől. Ha­marosan levelet küldünk önnek,' amelyből megtudhatja, hogy ki» kell megkeresnie jog06 problémá­jával. Kálvária egy kút körül Nem lesz gond Túrán a víz Jövőre elkészül a regionál is vízmű Válaszol az illetékes Az idén megoldódik \z elmúlt heti Postabontá­sban közöltünk írást Kó- r eb a Hold utcában cím- íl, Vecsésről. Az említett yben hamar választ is kap. ík Várszegi Györgytől, a tsési nagyközségi tanács igbízott elnökétől. Ezt írja 'elében: A. Pest megyei Hírlap 1979. lius 14-i Postabontás rová­sán megjelent Kóbor eb a ild utcában című cikkükre következőkben kívánunk laszt adni. ismeretes előttünk, hogy esés nagyközség területén c a kóbor eb. Ennek meg- intetésére 1979. január 23­án felvettünk egy gyepmes­tert. Sajnálattal kell kö­zölnünk, hogy a gyepmester a mai napig nem tudta megkez­deni a tevékenységét a pénz­ügyi feltételek és az ebből adódó gyepmesteri telep hiá­nyában. Ígéretet kaptunk, hogy az állategészségügyi cé­lokat szolgáló keretből 250 ezer forintot biztosítanak a te­lep létrehozására. A pénzt azonban mind a mai napig nem utalták át. A nagyköz­ségi tanács vezetése bízik ab­ban, hogy az évtizedes prob­lémát még az idén sikerül le­rendezni, s megnyugtató meg­oldást nyer Vecsésen a kóbor kutyák összegyűjtése. Hétről hétre érkeznek szer­kesztőségünkbe olyan levelek, amelyeknek írói lakóhelyük egy-egy gondját tárják fel, a probléma orvoslásában bíz­ván. Ezek közé tartozik túrái olvasónk levele is, amelyet a napokban kaptunk. Nem adtak engedélyt „Segítségüket kérjük artézi kútunk ügyében — írja Csorba László —, mely Túra községben az Iskola út torko­latában van. A nyári hóna­pokban jó vizet szolgáltató közkút már évek óta elapad és hiába látogatjuk meg, üres edényekkel vagyunk kénytelenek távozni. Az oka mindennek az, hogy évek­kel ezelőtt bekötötték az is­kola épületébe a kutat, hogy a gyerekeknek ne kelljen az utcára szaladgálniuk, szomju- kat oltani. Ez rendjén is vol­na, de a környező házak la­kói, arra gondolván, miért ne sajátíthatnák ki maguk­nak a közkutat, ők is bekötöt­ték az udvarukba, a laká­sukba. Az utóbbi években pe­dig villamosmotorral is hú- zatják kútunkat, a szomjas kertek öntözése céljából. Ügy gondoljuk, mindez a tanács hozzájárulása nélkül történt, hiszen a legnagyobb felelőtlen­ség lett volna, ha egy közkút vízhozamát odaajándékozták volna néhány lakónak — má­sok rovására.” így szól a levél, s mivel az idei év szeszélyes időjárása, a szokatlan szárazság következ­tében másutt is hasonlóan ve­tődik fel a víz kérdése, Takács Gyulát, a túrái nagyközségi tanács elnökét kerestük fel, kérvén: adjon választ levél­írónknak. — Azzal kezdeném — mondta a tanácselnök —, hogy más, hasonló panaszról nin­csen tudomásunk. Természe­tesen a mostanihoz hasonló szárazságban előfordulnak olyan esetek, amikor egy-egy közkút esetenként kevesebb vizet ad. Levélírónk válóján jól értesült. Az említett is­kolát iákötötték a kútra, ám mindez érthető, hiszen a gye­rekeknek nemcsak kizárólag a szomjúságuk oltására van szükségük a vízre. — Nem tudunk azonban ar­ról, hogy a környékbeliek saját elhatározásuk alapján kerti csapjaikat, házaik víz­vezetékét rákötötték volna a kútra. Vagy pedig mindez még nagyon régen történhetett. Amióta én ebben a községben dolgozom — Immár huszon­egy éve — nem adtunk ki ilyen engedélyt. Rossz a minőség Amikor Túrán jártunk, a kút éppen adott vizet. Meg­győződhettünk azonban arról — s ezt a környékbeliek is megerősítették —, hogy a víz minősége nem a legjobb. A várható változásokról, a probléma megoldásáról szin­tén a tanácselnöktől kaptunk felvilágosítást: — A vízellátással kapcsola­tos valamennyi gond, prob­léma hamarosan meg fog szűnni. A Galga völgye nyolc községe ugyanis összefogott — s ehhez jelentős anyagi támo­gatást is kapott —, hogy vég­érvényesen megoldja a víz­problémát. Jövőre elkészül a Galga völgye Regionális Víz- és Csatornamű, amely segítsé­gével úgyszólván mindenho­vá eljut a víz. — Ez a beruházás termé­szetesen tetemes anyagi össze­get emészt fel. A községek. Önerőből képtelenek lettek volna erre, hiszen a munkála­tok befejeztével az összes költség eléri a 208 millió fo­rintot. Ebből 53 millió forin­tot fizetnek a községek, a töb­bi állami támogatás. Hozzá­járul a lakosság is a költsé­gekhez. Hatezer forintot kel­lett egy-egy családnak befi­zetnie. És mivel ez elég nagy összeg, tíz év áll egy-egy csa­lád rendelkezésére az összeg befizetésére. Haladnak a munkálatok A tanácselnök azt is el­mondta, hogy a munkálatok jól haladnak. Az aszódiak egy része például éppen innen, Túráról kapja az ivóvizet. A regionális víz- és csatornamű elkészülte után pedig, remél­hetőleg Túrán sem lehet többé gond a víz. Virág Feren* , i k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom