Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-21 / 143. szám
1979. JÜNIUS 21., CSÜTÖRTÖK ’xMtfab A testedzés társadalmi ügy , (Folytatás az 1. oldalról) dítani és továbbfejleszteni a testnevelés és sportmozgalom terén elért eredményeinket. Határozottan és következetesen fel kell lépni a haladást akadályozó tényezőkkel szemben, minden szinten és területen. Csakis így válik valósággá, hogy a testnevelés és sport mindinkább betöltse funkcióit a fejlett szocializmust építő társadalmunkban, az egyén érdekében és a köz javára. A testnevelésnek és a sportnak együtt kell haladnia az általános társadalmi fejlődéssel, hogy sajátos eszközeivel jobban járuljon hozzá a sokoldalúan fejlett szocialista ember formálásához. Iskolai alapok Fontos kérdésként említette, hogy a testnevelési és sport- mozgalom fejlődését, tömegbázisát alapvetően az iskolai testnevelés és sportolás határozza meg. Emlékeztetett arra, hogy bár az utóbbi években határozott fejlődés volt tapasztalható a heti három kötelező testnevelési óra bevezetésével, a tanórán kívüli tömegsport megszervezésével, az új testnevelési tanterv bevezetésével, az „Edzett ifjúságért” mozgalom beindításával és más eredményekkel, az iskolai testnevelési és diáksport állapota távolról sem felel meg még a követelményeknek. A jövőben éppen ezért megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az ifjúság, ezen belül a tanulóifjúság testnevelésére, a sportolásba való bevonására, az általános iskolától az egyetemig. — A hagyományos úttörőolimpiát — az Oktatási Minisztérium gondozásában — úgy kell tovább fejleszteni, hogy a fiatalok e nemes vetélkedése még változatosabbá váljon. A KB titkára értékelte az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalmat, s hangsúlyozta : nemes gondolat az, hogy ifjúságunk a szó valós értelmében edzett legyen. Ezt követően szó esett arról, hogy a fegyveres erők és testületek tevékenyen kiveszik részüket a fiatalság testneveléséből és sportjából. Munkahelyi olimpia — A dolgozó fiatalok és felnőttek, új, 1980-tól beinduló tömegsportrendszere lesz a munkahelyi olimpia, amelynek bevezetésére nemrégiben hozott határozatot a SZOT elnöksége — hívta fel a kommunista sportaktíva figyelmét Korom Mihály. — Ez a szak- szervezetek által irányított új tömegsportmozgalom is kapjon meg minden szükséges támogatást a pártszervektől, a KISZ-től és az állami szervektől, hogy néhány év alatt elsősorban a 26 éven felüliek tömegsportrendszerévé válhasson. A verseny-, illetve élsportról szólva Korom Mihály azzal a megállapítással élt, hogy meg kell szilárdítani a magyar sport helyzetét a nemzetközi élvonalban, ahol pedig szükséges, ott minden erőfeszítést meg kell tenni az élvonalba való visszakerülésért. — Ennek alapvető feltétele o korszerű sportpolitikai koncepción alapuló szakmai munka, és az ennek végrehajtását segítő rend és fegyelem — jegyezte meg. — Az élsportban a mérce a nemzetközi szint, nem sokra megyünk, ha magunkat csak önmagunkhoz mérjük! A következőkben a magyar sport lelkesítő hagyományaira emlékeztetett az előadó, aztán a sportágak differenciált fejlesztéséről beszélt, majd hangoztatta: fontos teendő bőven akad a sportolók nevelésében, mert sok a fegyelmezetlenség, a követelőzés és sajnos gyakran a vezetők is szemet hunynak, védelmükbe veszik a vétkeseket. Az anyagiasság ellen — Nem szabad eltűrni az illegális juttatásokat, az elvtelen ígérgetéseket és a csábításokat, határozottan fel kell lépni a mind jobban eluralkodó anyagiasság ellen. Arra kell törekedni, hogy sportolóink ne csupán eredményeikkel, hanem életvitelükkel, egész magatartásukkal vívjanak ki megbecsülést itthon és külföldön. Szó esett arról, hogy szükségesnek látszik a jelenlegi minősítési, igazolási és átigazolási szabályzat módosítása. ugyanez vonatkozik az anyagi ösztönzőrendszer elvi és gyakorlati átértékelésére is. — Élsportunk soron következő nagy próbatétele a moszkvai olimpia. A nemzetközi méretű gyors fejlődéssel képességeinknek és lehetőségeinknek megfelelően nekünk is lépést kell tartani. A felkészülésre fokozott figyelmet és energiát kell összpontosítani, hogy öregbítsük hazánk hírnevét. — Azon kell fáradozni, hogy ismét megnövekedjen az önzetlen társadalmi munka becsülete. A káder- és személyzeti munkára vonatkozó határozatok következetes érvényesítésére nagyobb gondot kell fordítani. — A tömegsportnak és az élsportnak egyaránt szüksége van megfelelő anyagi alapokra. Évente sok száz milliót áldozunk a sportra, fokozottan igénybe kell venni a helyi erőforrásokat s a lakossági hozzájárulást is. Korom Mihály ezek után a magyar sportmozgalom nemzetközi kapcsolatairól, a propagandamunkáról, a tömegkommunikációs szervek feladatairól szólott, majd hangoztatta, hogy a szakszervezetek elismerésre méltó munkát végeztek a felnőtt lakosság, a dolgozók testedzésének és sportolásának szervezésében. Elősegítették a munkát az MHSZ, a Hazafias Népfront, valamint a szövetkezeti szervek is. Referátuma befejező részében Korom Mihály a következőket mondta: Kölcsönhatás összegezésképpen még csak annyit, hogy a Politikai Bizottság márciusi határozata a XI. kongresszus határozatával és a párt programnyilatkozatával összhangban fontos társadalompolitikai ügy lett. Az egészséges életmód és a jövő közérzet egyik forrásának tekinti a testnevelési és sport- mozgalom egészét, előtérbe helyezi a tömegsportot, s mindenekelőtt az ifjúságra, azon belül a tanuló ifjúságra irányítja a figyelmet. A tömegsportra irányuló célkitűzést nem a versenysport, az élsport visszaszorításával kell elérni, hanem annak fejleszNincs stop az öntözésben Nem mindig helyes, ami természetes. Most, amikor bőséges eső hullik a földekre magától értetődőnek tűnne fölhagyni az öntözéssel. Megkapja a vizet a mező, az egek csatornájából is, kár lenne tovább működtetni az öntöző- berendezéseket. Csakhogy ezúttal másképpen áll a helyzet. Az utóbbi hetekben hullott csapadék mennyisége ugyanis alig több 10—12 milliméternél megyénkben, s -ez korántsem elegendő. Ha újra szárazabb időjárás követk-ezn ék be, ami könnyen meglehet, ugyancsak tésével kölcsönhatásban. Fontos feltétel az előrehaladásban a vezetés és kádermunka javítása, a sporttudományok fejlesztése és széles körű gyakorlati alkalmazása, a létesítmények fejlesztése, a pénzügyi és anyagi feltételek javítása. A testnevelési és sportmozgalomban javítani kell a párt-, állami, tömegszervezeti és mozgalmi vonalon az egységet és az irányítás színvonalát. A Központi Bizottság titkársága az elmondottak szerint hozta meg a mai országos aktívára a magyar testnevelés és sport helyzetéről, valamint a tennivalókról szóló beszámolóját, azzal a tudattal, hogy tanácskozásunk újabb lendületet ad a sikeres munkához. A következő napirendi pontként korreferátumok és hozzászólások következtek. Eredményes nap volt Az országos kommunista sportakfcíva résztvevői felszólalásaikban és a vitában teljes képet formáltak a testnevelési és sportmozgalom eredményeiről. Egyebek között szó esett o vidék sportjáról, a sport politikai célok végrehajtásában érdekelt tanácsi dolgozók erőfeszítéseiről, az úgynevezett alapsportágak, tehát az úszás és az atlétika helyzetéről, a két sportág fejlődését elősegítő állásfoglalások tapasztalatairól, a bázisszervek és a sport egyesületek együt tműködéséről. A felszólalásokat követően Korom Mihály záróbeszéde hangzott el. Az MSZMP KB titkára az egész napos tanácskozást értékesnek és hasznosnak minősítette, és hangsúlyozta, a kommunista sportaktíva résztvevői jóleső érzéssel jelenthetik az MSZMP Központi Bizottságának, hogy feladatukat elvégezték, az aktíva egyetért á Politikai Bizottság márciusi határozatával, annak szellemével. Korom Mihály végül reményét fejezte ki — sportnyelven fogalmazva —, hogy egyre kevesebben nézik majd a „tribünről” az erőfeszítéseket, s vonulnak le a „pályára” — segíteni. ★ A tanácskozáson megyénket a következők képviselték: dr. llcsik Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese, Király Ibolya, a megyei úttörőelnökség elnöké, Tóth Tivadar, a megyei tanács művelődési osztályának képviselője, Túróczi Béla, a megyei sporthivatal elnökhelyettese, Balázs Gézáné, a százhalombattai városi pártbizottság első titkára. Szekeres József, a százhalombattai városi tanács elnöke, Szentivánszki János, a szigetszentmiklósi párt-vb képviseletében, Balogh László, a kiskunlacházd általános iskola igazgatója. Varga Ferenc, az Óbuda Tsz elnöke, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökeként vett részt a kommunista sport- aktíván. Eredményes szentendrei kísérlet A megyei művelődési központ és a könyvtár munkáját értékelte a Pest megyei Tanács V. B. Az országban elsőként 1975- ben Szentendrén — kísérleti jelleggel — egységes szervezeti keretek között kezdte meg működését a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár. Amint a megyei tanács vb tegnapi ülésén elfogadott jelentés megállapítja a kísérlet eredményesnek bizonyult s továbbra is az eredeti elképzelések szerint működik az integrált intézmény. Lehetőségek a helybelieknek Feladata kettős: a szentendrei közművelődési igények kielégítése, valamint az egész megyére kisugárzó módszertani irányító munka. A testület megállapította, hogy a művelődési otthon jellegű feladatok közül eredményes a kis közösségekben folyó munki. Sikerekről számolhat be a városi kórus, a Vujicsics-együttes és az úttörőzenekar. Nagy érdeklődést váltott ki az intézmény által szervezett ismeret- terjesztő előadássorozatok, melyekben a művészet, az irodalom és a néprajz dominált. Nagy az igény a színházi előadások iránt is, bár a statisztika azt bizonyítja, hogy az érdeklődés leginkább a könnyű műfaj iránt mutatkozik. Az általános közízlés formálását célozza a színházbarátok körének megalakulása, ahol a közönség művészekkel, kritikusokkal cserélhet véleményt. Számos kiállítást is rendeztek a művelődési központban, melyek közül kiemelkednek a Szentendrei nyár rendezvényeihez kötődőek. Tevékenységük középpontjában áll a munkásművelődés ügyének felkarolása. A város öt üzemével kötöttek együttműködési megállapodást,, s ennek keretében nagysikerű szocialista brigádvetélkedőket rendeztek. Még nagyobb hatást gyakorolhatnának a fiatalokra, ha az épületben működhetne ifjúsági klub. Viszont a cigányklub kísérletükre már a kezdeti lépéseknél országosan is felfigyeltek. Ugyancsak a városban lakók rendelkezésére áll a 120 ezer kötetes könyvtár és a fiókkönyvtári hálózat. A gyermekkönyvtárosok tevékenysége országosan is példamutató, kezdeményezéseiket az egész megyében hasznosítják. Tavaly például több, mint 36 ezren fordultak meg a könyvtárakban és több, mint 80 ezer kötetet kölcsönöztek. A művelődési központ fontos feladata, hogy segítséget nyújtson a járásban élő nemzetiségek művelődéséhez, hagyományaik ápolásához. Az évek óta tervszerűen végzett munka gyümölcse kezd beérni. Népszerűek a nemzetiségi együttesek, jól szervezettek az olvasótáborok, a szocialista brigádok rendszeresen támogatják ezeket kommunista szombatok bevételéből. NeheJátékok — gyermekeknek megsínylené a kukorica és a többi kapásnövény az aszályt. Főképpen azért, mert az esős napokban hozzászoktak a víz bőségéhez, fgy tehát célszerű továbbra is locsolni a földeket. A záporok, esők egyébként mindenütt kedvező hatást gyakoroltak a különböző növényi kultúrákra, és a kalászosokon is segítettek. Az árpa aratása — a szakemberek termésbecslése alapján — valószínűleg csak a hát ■ végén kezdődik ‘ meg Pest megyében. A Galgavölgye Termelőszövetkezet acsai játékkészííő részlegében az első félév végéig 60 ezer rugós focit szerelnek össze az asszonyok. Bozsán Péter felvétele zíti a munkát, a módszertani irányítást, hogy mind a művelődési házak, mind a könyvtárak korszerűtlenek a járásban. A községek többségében csak tiszteletdíjas népművelőre támaszkodhatnak, jelentős a fluktuáció. Módszerek és támogatás A megyei művelődési központ hálózati-módszertani tevékenységének eredményességét bizonyítja, hogy Pest megye művelődési házaira, könyvtáraira az egyenletes fejlődés a jellemző. A , módszertani munkában kiemelt helyen szerepel a munkásművelődés és a mozgalmi hagyományok ápolása. Ebben jó együttműködés alakult ki az SZMT-vel. Ezt jelzik a brigádvetélkedők, az Olvasó munkásért pályázat, a politikai könyvnapok rendezvényeinek sikerei. Ösztönzik, segítik a megye intézményeit a termelést segítő közművelődési programok, például a mezőgazdasági, műszaki könyvhónap szervezésé”e. 'Ölleteket, segítséget adnak a szocialista országok eredményeinek rrknd széleskörűbb népszerűsítéséhez. Az ifjúság tudatának formálását, nevelését szolgálják az iskolákkal, az ifjúsági mozgalommal, a Hazafias Népfronttal közösen szervezett akciók, melynek legutóbb szép példája volt a Gyertek játszani Visegrádra rendezvénysorozat. A nemzetiségek közművelődését támogatják a letéti könyvtárak anyagának gyarapításával, az együttesek minősítésével, s az olvasótáborok szervezésével. Az esztétikai nevelés kiterjesztését példázzák a különböző szavalóversenyek, az amatőr filmszemle, a költészet napja és az ünnepi könyvhét rendezvényei. Fontos része a módszertani munkának a közművelődésben dolgozók képzése, továbbképzése, a szakfelügyelői tapasztalatok átadása és az együttműködés gyarapítása a megyén kívüli intézményekkel. Ugyancsak a szentendreiek módszertani irányító munkáját dicséri, hogy ma minden vonatkozásban országosan is Pest megyében fejlődnek a legnagyobb ütemben a könyvtárak. Az ellátási rendszerbe fokozatosan bekapcsolják az. iskolai intézményeket, jó a kapcsolat a szakszervezeti könyvtárakkal. A fejlődés ellenére változatlanul súlyos gond azonban az alapterület szűkössége és a könyvtároshiány. Ugyanakkor az intézmények többségére a nyitottság a jellemző, a kölcsönzés mellett a tudatformálás, a közösségi nevelés számtalan formáját alkalmazzák. Elismerési és tennivalók A megyei tanács végrehajtó bizottsága elismerését fejezte ki a megyei művelődési központ és könyvtár dolgozóinak és meghatározta az intézmény további feladatait. Többi között rámutatott, hogy mégin- kább ki kell használni a műve-; lődési otthoni és könyvtári te.' vékenység egységes rendszerének előnyeit, nagyobb gondot kell fordítani a kis közösségek szervezésére. Fejleszteni kell a járási és városi intézmények módszertani és szolgáltató munkáját, javítani a kapcsolatokat az oktatási intézményekkel. Fontos feladat a művelő, dési központ társadalmi vezetőségének megalakítása. 1|| Több szakmunkást a mezőgazdaságnak Kevésbé megnyugtató kép alakult ki a jelenlévőkben, amikor a megyei mezőgazda- sági szakmunkásképzés tapasztalatairól szóló jelentést megismerték A mezőgazdaság szakemberigénye az ötödik ötéves terv idején fokozatosan növekedett, ugyanakkor néhány szakmában például kertész és állattenyésztő — a növekvő igényeket — részben a szakmai érdeklődés hiánya, részben demográfiai okok miatt — nem tudták kielégíteni a Pest megyei intézmények. A szakmunkásképző iskolákban a tanulók létszáma 1975*- 78 között százhússzal csökkent, s ugyanez a tendencia jellemezte a szakközépiskolák iránti érdeklődést is. Az intézményekbe nem jelentkeztek annyian, ahányat felvehet, tek volna, pedig az öt mező- gazdasági szakmunkásképző iskolában és az ugyanennyi szakközépiskolában megfelelőek az oktatás tárgyi és személyi feltételei, valamennyi rendelkezik diákotthonnal. Mégis, ha az érdeklődés továbbra sem növekszik, egyre kevésbé tudják biztosítani a korszerű mezőgazdaság szakember utánpótlását. A nyomasztó szükségletekre utal, hogy Pest megyében a mezőgazdaságban több mint 33 ezren dolgoznak, fizikai munkások, s közülük mindösz- sze 3 ezer 374 a szakmunkás. Az ágazatban dolgozók között viszont sokan nem fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, ez pedig mind a képzést, mind a továbbképzést akadályozza. Fölismerték ezt a gazdaságok is és az oktatási intézményekkel közösen évente 4—600 dolgozó számára teszik lehetővé, hogy elvégezzék a nyolc osztályt. A mezőgazdasági szakmunkásképzésben nagy jelentősége van a felnőttoktatásnak. Különböző formákban és szakmákban évente mintegy 200 szakembert képeznek ki az üzemi tanfolyamokon. Sokan választják a szakközépisko'ák levelező tagozatait. A megyében öt iskolában és tíz kihelyezett tagozaton évente 200- an szereznek középszintű vezetői munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget. Összeg sen a mezőgazdasági szakkép-; zés kezdete, 1958 óta az isko-; Iákban több mint négyezren,' a gazdaságok tanfolyamain csaknem hat és fél ezren sajátították el a legfontosabb szakmai ismereteket. Az eredményeket rontja viszont, hogy, sokan elvándoroltak a pályáról, mindenekelőtt a gépszere-; lók az iparban kerestek megélhetést. A fent vázolt gondok mutat; ják, hogy sok a sürgető terű ni való. Amint a végrehajtó bi-; zottság megfogalmazta, az iskoláknak, üzemeknek össze leéli fogniuk a beiskolázás ne-, hézségeinek enyhítésében cpp- úgy, mint abban, hogy a vég-; zett fiatalok megmaradjanak a pályán. Ugyancsak halaszthatatlan megfelelő számú bázisüzem kijelölése, ahol a mai kor technikai színvonalának megfelelő gyakorlati ismereteket szerezhetnek a tanulók. Ide tartozik az is, hogy a jelenleginél fokozottabban érdekeltté kell tenni az üzemeket a szakmunkásképzésben. S nem utolsósorban a munkakörülmé-; nyék javítása, a szociális, kulturális ellátás fejlesztése is hozzájárulhat ahhoz, hogy növekedjen a mezőgazdasági munka értéke a fiatalok, a szülők szemében. A téma jelentőségére utal az is, hogy a végrehajtó bizottság határozata nyomán meg az idén megyei értekezleten tárgyalják meg az érintettek a mezőgazdasági szakmunkás- képzés fejlesztésének aktuális tennivalóit. Védett lett Mátyás fája A végrehajtó bizottság teg.' napi ülésén határozatot hozott a verőcemarosi ifjúsági tábor helyén álló több mint háromszáz éves kocsányos tölgy védetté nyilvánításáról. A növénymatuzsálem Mátyás király fájaként ismert. Átmérője meghaladja a két és fél métert, s már emiatt is természeti érték. M. J.
