Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-20 / 142. szám
✓ 1979. JÜNIUS 20., SZERDA Heti jogi tanácsok • A részes művelésben részt vevő dolgozók táppénzéről. A közelmúltban, több olvasónk kérdésére válaszolva arról írtunk, miként, milyen módon vehet részt termelőszövetkezeti tag vagy alkalmazott részes művelésben. Ez alkalommal a részes művelők társadalombiztosításáról szólunk. A mezőgazdasági nagyüzem, mel munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló és ennek keretében részes művelést vállaló biztosítottnak a közös munkaszervezetben végzett, valamint a részes művelésre fordított munkáját egy jogviszony keretében végzett tevékenységnek kell tekinteni és biztosítását ennek megfelelően kell megállapítani. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának ezzel kapcsolatos állásfoglalása szerint a részes művelésben végzett munkaórákat át kell számítani munkanapokra, még pedig tíz munkaóra egyenlő egy munkanappal. A nyugdíjjárulékot a közös munka után és a részes művelés címén jóváírt együttes összeg alapján 'kell megállapítani. Azokra vonatkozóan, akik nem tagsági, hanem munkaviszonyban állnak a mezőgazda- sági nagyüzemmel, a következő hivatalos álláspont érvényes: A munkaviszonyban álló részes művelők biztosításának a kezdete annak a hónapnak az első napja, amelyre a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabály, zat 34. § (1) bekezdése szerint, munkanapot írtak jóvá. A biztosítás megszűnik a részes művelés megszűnésének a munkaszerződésben meghatározott napjával, ha pedig ez nincs meghatározva, annak a legutóbbi hónapnak az utolsó napjával, amelyre a részes művelőnek még munkanapot írtak jóvá. Táppénz a naptári héten belül minden munkanapra és munkaszüneti napra jár, legkorábban azonban a kereső- képtelenség 13. napjától. Ezt a szabályt a részes művelőként fennálló biztosítás tartama alatt minden egyes keresőképtelenség esetében alkalmazni kell. Ha azonban a keresőképtelenség bekövetkezésekor a részes művelői jogviszony már nem áll fenn, e korlátozó rendelkezés nem alkalmazható. Családi pótlékra a részes művelő a társadalombiztosításról szóló 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet 52. §-ában foglaltak szerint jogosult. Az említett rendelkezés alkalmazásánál az ötszáz forint kereset kiszámításánál a naptári hónapra jóváírt munkanapok számát meg kell szorozni a keresetenként figyelembe vehető egy munkanap átlagával. Az átlag megállapításánál az egy munkanapra jutó átlagos részesedés összegét, illetve a bérköltség terhére elszámolt munkabérek egy napra eső átlagát kell figyelembe venni. Ha a részes művelő jogviszonya a hónap közepén kezdődött vagy szűnt meg és e hónapban 21 napi biztosítási ideje van, de az előbbiek szerint kiszámított összeg az ötszáz forintot nem éri el. az illető erre a naptári hónapra is jogosult családi pótlékra. Feltéve, hogy a biztosításban töltött idő egy munkanapjára figyelembe vehető összeg eléri a 20 forintot. • Társadalombiztosítási szempontból (nyugdíj stb.) mi számit szolgálati időnek, mikortól, és hogyan számítják, lehet-e megszakítás benne és mivel igazolható? A szolgálati idő egyik előfeltétele az öregségi és a rokkantsági nyugdíjnak, továbbá közvetve az özvegyi és a szülői nyugdíjnak, valamint az árvaellátásnak, a baleseti nyugellátásoknak pedig növeli az összegét. Szolgálati időként áltálában a következő idők jöhetnek számításba; — munkaviszonyban eltöltött idő, — ipari szövetkezeti tagként eltöltött idő, — mezőgazdasági szövetkezeti tagként eltöltött idő, — bedolgozóként eltöltött idő, — alkalmi fizikai munkát végzőként eltöltött idő, — javító-nevelőmunkát végzőként töltött idő, — a rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízás alapján munkát végzőként eltöltött idő, Ä megyében tavaly 251 munkaügyi döntőbizottság mű' ködött. A pedagógusoknál 121 ügyet tárgyaltak. Döntéseik közül minden harmadikat megfellebbeztek. Mindezeket a legutóbbi Pest megyei Munkajogi Bizottság munkaértekezletén hallottuk. Az ülést alapos, mindenre kiterjedő vizsgálódás előzte meg. A bizottság huszonegy tagja tájékozódott a döntőbizottságok tapasztalatairól, munkájáról, valamint arról, hogy mik voltak a viták okai. Az az általános tapasztalat, hogy a döntőbizottságok ösz- szetétele általában nem felel meg az előírásoknak. Nincs például döntőbizottsági elnök a Pest megyei Moziüzemi Vállalatnál, sem a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ-nél. Több helyen a döntőbizottság tagjai nem tettek esküt, s máshol pedig nem kaptak megbízólevelet sem. A működéshez szükséges feltételek hiánya is több helyen szabálytalanságokhoz vezet. Nincs megfelelő hely, vagy nincs jegyzőkönyvvezető. Olyan is van, hogy a döntő- bizottsági tagok ilyen-olyan kifogásokkal kimentik magukat a megbízatás alól. Így egyedül az elnök dönt helyettük. Mégis igen kedvező kép alakult ki a döntések helyességéről. a legbonyolultabb kártérítési ügyekben is helyesen alkalmazták a jogszabályokat. A vállalatok gazdasági vezetői is egyre intenzívebben foglalkoztak a döntőbizottságok munkájával, így például a Gödöllő és Vidéke Áfész évente I egy alkalommal a közgyűlésen számoltatja be a döntőbizottság elnökét. A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemében pedig a döntőbizottság tevékenységét termelési tanácskozáson értékelik. Az Ipari Műszergyár igazgatója több ízben jutalmazta a döntőbizottsági tagokat. Ellenpélda is akad: a gödöllői városgazdálkodási vállalatnál nincs biztosítva a munkájukhoz a nyugodt légkör. A legkiemelkedőbb munkát a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, valamint az Ipari Műszergyár döntőbizottsága végzi. Sz. M. ■— ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorje^ löltként eltöltött idő. — a munkásmozgalomban folyamatosan eltöltött idő, — szakmunkás-tanulóként eltöltött idő, — ügyvédként eltöltött idő. — kisiparosként és magán kereskedőként eltöltött idő, — munkaviszonyban nem ál ló előadóművészként és művészeti oktatóként el töltött idő, továbbá — gép járművezető-képző munkaközösségi tagként eltöltött idő, — a fegyveres erők és a fegyveres testületek híva tásos és továbbszolgáló ál lományában, valamint katonai szolgálatban eltöltött idő, — rokkantsági nyugdíjnál a nappali tagozaton folytatott egyetemi és főiskolai tanulmányok ideje. A szolgálati idő 1929. január 1-től számítható. A szolgálati időt naptári naponként szá mítják és 365 naptári nap számít egy évnek. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet figyelembe venni. Azoknak a dolgozóknak, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain dolgoznak, csak a tényleges munkavégzés napjait lehet szolgálati időként számításba venni. Ez nem vonatkozik azokra, akiknek heti munkaideje a munkakörükre irány adó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri. Lehet megszakítás a szolgá lati időben. Akinek azonban egyhuzamban öt évnél hosz. szabb megszakítása van, az azt megelőző szolgálati időt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után öt évi szolgálati időt szerzett. E feltétel hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást megelőző szolgálati időt csak akkor lehet figyelembe venni, ha az illető a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megsze rezte és az ezt követő öt éven belül betöltötte az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort vagy megrokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azokat az igénylő — munkakönyvének a kiállítás napját követő időre vonatkozó bejegyzéseivel, ■— egykorú okirattal, — a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított okirattal, — hitelt érdemlő egyéb módon igazolja, illetőleg bizonyítja. Hitelt érdemlő módon bizonyított szolgálati időnek számít a társadalombiztosítási szerv által lefolytatott helyszíni vizsgálat során feltárt adatok és bizonyítékok alapján megállapított idő is. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből A nemzetközi magánjogról 1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelet jelent meg, amelyet az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 17. számából ismerhetnek meg. A gazdasági bírságról a 20/1979. (V. 26.) MT. számú rendelet, valamint az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/ 1979. Eü. M. rendelet is ugyanitt jelent meg. Az atomerőmű egészségügyi szabályairól a 4/1979. (V. 29.) Eü. M. számú rendelet a Magyar Közlöny 32. számában jelent meg. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákra képesítő vállalati (ágazati) szakmunkásképzésről kiadott 8/1979. (VI. 7.) Bk. M. számú rendelkezés a Magyar Közlöny 35. számában jelent meg. A dolgozók egészségének és testi épségének védelméről és az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról ugyanitt jelent meg a belkereskedelmi miniszter 9/1979., illetve a 10/1979. Bk. M. számú rendelete. A belvízi hajók köbözéséről ugyanitt olvashatják az érdekeltek a 10/1979. KPM rendelkezést. A tanulók 1979. évi őszi mezőgazdasági foglalkoztatásáról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 10. számában jelent meg fontos közlemény. Az 1980—81. évi ösztöndíjlehetőségekről ugyanitt jelent meg közlemény. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Az első és a második feleség háborúja A házastársak rosszul éltek. Egy nap a férj bejelentette feleségének: válni akar, már jövendőbelije is van. A lakáskérdés megoldására azt javasolta, hogy az asszony mondjon le a kölcsönnel terhelt közös öröklakásuk ráeső részéről, s cserébe megkapja leendő felesége szövetkezeti lakását. Az ajánlatot az asszony elfogadta és erre vonatkozóan a másik nővel szerződést kötött. Ezek után elváltak, a férj újból megnősült, a volt és az új feleség pedig a lakáscserét végrehajtotta. Nem sokkal később a két asszony között vita támadt. Nem tudtak megegyezni, hogy az ingatlancserével kapcsolatos illeték kit terhel, ezért a második feleség nem volt hajlandó aláírni az első feleségnek az OTP-nél fennálló tartozása átvállalásáról szóló nyilatkozatot. Ennek az lett a következménye, hogy az OTP a cseréhez nem járult hozzá. Közben az exférj a vagyonközösség megszüntetéséért pert indított volt felesége ellen. A bíróság úgy döntött: a lakás a férfié legyen, és az elvált feleségét megillető részt váltsa magához. A megváltási árat az asszony fel is vette. Ilyen előzmények után a második feleség elődje ellen pert indított, amelyben kérte a bíróságot: kötelezzék a lakás kiürítésére és mondják ki: rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezéséről maga köteles gondoskodni Keresetét arra alapította, hogy közöttük a lakáscserére érvé nyes szerződés nem jött létre, mert az OTP nem járult hozzá, tehát az asszony jogcím nélkül tartózkodik a szövetkezeti lakásban. Minthogy pedig az elvált férjével volt közös öröklakásra a tulajdonjoga megszűnt, mert azt bírói ítélet alapján volt férje magához váltotta, ott sem tartózkodhat-. Az alsófokú bíróságok helyt is adtait a keresetnek. Megállapították, hogy a volt feleség jogcím nélküli lakáshasználó, aki o lakást köteles kiüríteni, s elhelyezéséről magának kell gondoskodnia. A jogerős ítélet ellen a leföbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította. A határozat indoklása szerint a két asszony által kötött szerződés egyrészt lakáscserére, másrészt — mert mindkettőjüknek tulajdonában állott ingatlancserére irányul. Az új személyi körülményeiknek megfelelően, vagyoni viszonyaikat és lakáshelyzetüket igy kívánták rendezni. A lakáscsere-szerződéshez nem kellett hatósági jóváhagyás, viszont az ingatlancseréhez az OTP hozzájárulására volt szükség. Ezt azonban az OTP nem adta meg, mert a második feleség az első asszony tartozását nem vállalta magára. Ilyen körülmények között az ingatlancsere-szerződés érvénytelen. Az eljárt bíróságok azonban nem vizsgálták, hogy második asszony magatartása — a tartozás-átvállalás megtartásával — szerződésellenes volt-e. Amennyiben ' az derülne ki, hogy a két asszony szerződéstől kölcsönösen elállt, akkor az egész megállapodás semmis, mert nincs adat arra, hogy a lakáscserére vonatkozó megállapodás nélkül is megkötötték volna. A szerződés érvénytelensége pedig azt eredményezné, hogy az első feleség visszaköltözne a volt közös öröklakásba, a második feleség pedig az egykori szövetkezeti lakásba. A Legfelsőbb Bíróság még leszögezte: a szerződéskötés előtti állapot helyreállításával kapcsolatban a bíróságnak hivatalból kell intézkednie. Márpedig méltánytalan lenne az alsófokú bíróságok álláspontja, hogy az érvénytelen szerződés következményeit csak az első feleség viselje, míg a második; aki esetleg a megállapodás keresztülvitelét megakadályozta, minden kötelezettség alól mentesüljön. Felelőtlen apa A házasságot, amelyből három gyermek született, a férj iszákos, családját elhanyagoló magatartása miatt bontották fel. A bíróság háromszobás saját házuk használatára az asszonyt jogosította fel, a gyerekeket is nála helyezte el, a férjet pedig a lakás elhagyására kötelezte azzal, hogy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A ház tulajdonjogát mindketten magukhoz akarták váltani. A vagyonközösség megosztásáról az alsófokú bíróságok ellentétes ítéleteket hoztak. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: A per anyagából azt tűnik ki, hogy nem csak a volt házastársak, hanem az apa és gyermekei között is igen rossz viszony alakult ki. A férfi a közös lakásból önként költözött él. Családjával szemben felelősségérzetet ezek után sem tanúsított, mert a gyermekeinek járó tartásdíjat nem fizette meg, s emiatt volt feleségének pert kellett indítania ellene. Ezenkívül egy nővel tartós kapcsolatot létesített és ezzel lakáshelyzete is megoldódott Bár a lakás bizonyos átalakítással alkalmas lehet a megosztott használatra, de az évek óta kialakult helyzet miatt ez állandó veszélyforrás lenne — hangzik tovább a határozat. Még azzal a visszás következménnyel is járhatna, hogy a volt férj estleges élet- társát vagy új házastársát a házba hozná és ez csak további nézeteltérésekre, valamint súrlódásokra adna lehetőséget. Mindezektől eltekintve döntő jelentőségű, hogy a kiskorú gyermekeket az anya gondozza. Minthogy családvédelmi szempontok az asszony kizárólagos lakáshasználatát indokolják, a közös tulajdon megszüntetésének az a módja látszik megfelelőnek, hogy a házat műszakilag nem osztják meg, hanem o volt férj tulajdoni részét az asszony magához váltja. — Ebben az esetben azt is figyelembe kell venni, hogy a házasság felbomlását a férj Idézte elő, a közös lakást ő hagyta el. Ilyen körülmények között a bentlakás értékcsökkentő hatását a volt férjnek kell viselnie és méltánytalan volna — akárcsak részben is — az asszonyra hárítani. Eí pedig azt jelenti, hogy a vol> feleséget terhelő megváltásárat az ingatlan lakott értéke alapján . kell meghatározni. Ez szakértői vélemény szerint 130 ezer forint, tehát az asszony ennek az összegnek a felét köteles volt férjének megfi-. zetni. ~ r ABONY 21—24: Mackenna aranya 25—27: Dzsungel könyve ABONY, „Mese" 23—26: Az eltévedt nyuszi ABONY, „Művész" 23—26: Todo Modo** BUDAÖRS 21—22: Tecumseh 23—24: Utolsó vérbosszú 25—27: Dzsungel könyve CEGLÉD, „Szabadság” 21—24: Sugarlandi hajtóvadászat* 25—27; Délutáni előadáson: Tappancsok, mancsok, állkapcsok 25—27; Esti előadáson: Elcsábítva és elhagyatva* . CEGLÉD, „Mese" 21—27: Ruszalka meséje CEGLÉD, „Művész" 21—27: Tíz év múlva DUNAHARASZTI 21—22: Már ez is probléma? 23—24: Hyppolit a lakáj 25—26: Utolsó vérbosszú DUNAKESZI,, „V. CS." 21—24; Délutáni előadáson: Tigrisszelídítő nő 21—24; Esti előadáson: Sógorok, sógornők** 25—27; Délutáni előadáson: Kéz kezet mos 25—27; Esti előadáson: Meztelen bosszú DUNAKESZI, „Rákóczi" 21—22: Az utolsó szolgálat** 23—24: A kis Muck története 25—26: Elcsábítva és elhagyatva* DUNAKESZI, „J. A." 24: A Kis Muck története 25: Meztelen bosszú 27: Kéz kezet mos ÉRD 21—24: Sugarlandi hajtóvadászat* 25—26: Bajkeverő FÓT 21—22: a nyomozó dilemmája 23—24: Csínom Palkó 25—26: A bíró és gyilkos** GÖDÖLLŐ 21—24; Délutáni előadáson: Tél Jakobsfeldben 21—24; Esti előadáson: Csillagkőudvar bármi áron 25—27: Gyilkos levegő GYÁL 21—22: Száll a kakukk fészkére** 25—26: Kialudt tüzek fénye KEREPESTARCSA 21—22: Trombitás** •23—24: Tecumseh 25—26: Fehér telefonok*** LEÁNYFALU, „Kertmozi" 21—22: A delfin napja 23—24: Felkavart víz 25—26: Fuss utánam, hogy elkapjalak MONOR 21—24; Délutáni előadáson: Dzsungel könyve 21—24; Esti előadáson: Fogjuk meg és vigyétek 25—27: Mackenna aranya MONOR „Kertmozi" 21—22: Egér és a macska 23—24: Játék az almáért 25—26: Fogat fogért MOZIMŰSOR JÜNIUS 21-TÖL JÜNIUS 27-IG NAGYKÁTA 21—24: Kaszkadőrök 25—27; Délutáni előadáson: A vihar fia 25—27; Esti előadáson: Forradás* NAGYKŐRÖS, „A. J" 21—24; Délutáni előadáson: Csodatevő palatábla 21—24; Esti előadáson: Elcsábítva és elhagyatva* 25—27: Sugarlandi haj tó vadászat* PIUSVOROSVÁR 21—32: Októberi vasárnap 23—24: Fehér telefonok*** 24; Délutáni előadáson: Keménykalap és krupli orr 25—2$: 2001 Urodiisszeia I—n. POMÁZ 21—22: Ned Kelly 23—24: A delfin napja 25—26: Sugarlandi hajtóvadászat* RÁCKEVE 21—24: Piedone Afrikában 25—26: Trombitás** SZIGETSZENTMIKLÓS 21—22; Délutáni előadáson: Éljenek a kísértetek 21—22; Esti előadáson: Együtt és külön* 23—24; Délutáni előadáson: Egy kezdő varázsló viszontagságai 23—24; Esti előadáson: Trombitás** 25—26: És az eső elmos minden nyomot* SZENTENDRE 21—24; Délutáni előadáson: Aladdin és a csodalámpa 21—24; Esti előadáson: Gyilkos levegő 25—26; Délutáni előadáson: Császár parancsára 25—26; Esti előadáson: Már ez is probléma? TAPIÓSZELE 21—22: A vihar fia 23—24: Forradás* 25—26: Kaszkadőrök VÁC 21—24; Délutáni előadáson: Kéz kezet mos 21— 24; Esti előadáson: Meztelen bosszú** 25—27; Délutáni előadáson: Szegény gazdagok 25—27; Esti előadáson: Sógorok, sógornők** VÁC, „Művelődési Központ’” 22— 23: Casanova I—II.*** 24: Galiba az állatkertben VECSÉS 21—24; Délutáni előadáson: Dzsungel könyve 21—24; Esti előadáson: És az eső elmos minden nyomot* 25—27; Délutáni előadáson: Tecumseh 25—27; Esti előadáson: Kentaurok I—II. DABAS 21—22: Olyan mint otthon* 23— 24: Apámuram** 25—26: A javíthatatlan • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! ** Csak 16 éven felülieknek! ••* Csak 18 éven felülieknek! iu Döntőbizottságok Felkészülten,szervezetten
