Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

v/ím’ífW 1979. JtíNirS 20., SZERDA fodor Zsivkov: Hagyományaink a holnapot szolgálják Tisztelt Kádár elvtárs, ked­ves magyar elvtársak, elvtárs­nők és elvtársak, fővárosi dol­gozók. Vendégeinket — saját nyel­vükön — „barátoknak” sze­retném szólítani. Ez a szó ma­gyarul majdnem ugyanúgy hangzik, mint bolgárul. A tu­dósok, a nyelvészek bizonyára nyomon tudják követni, hogy milyen történelmi ösvényeken érintkeztek egymással a közeli és a távoli népek. Harmincöt évvel ezelőtt né­peink, amelyek már évszáza­dok óta ismerték egymást, vállvetve indultak el a barát­ság eme nagyszerű országút- ján. Bolgárok és magyarok immár négy évtizede haladnak együtt, és nincs az az erő, amely letéríthetné őket erről az útról, vagy elválaszthatná őket egymástól. Mindannyiunk nevében, nagy örömmel, szívélyesen üdvöz­löm a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jeles sze­mélyiségét, a következetes marxista—leninistát és inter­nacionalistát, a bolgár nép nagy barátját, Kádár János elvtársat. Vendégeink személyében kö­szöntjük a magyar népet, ame­lyet közös harcunkban tanúsí­tott bátorságáért, teremtő aka­ratáért és közös ügyünkhöz való hozzájárulásáért szere­tünk és tisztelünk. Népeink nagyszerű törté­nelmi hagyományokra tekin­tenek vissza. Minden hagyo­mánynak azonban csak akkor van értelme, ha a mát és a holnapot szolgálja, ha ener­giát ad a népnek a jobb élet építéséhez, ha lelkesítőleg hat erőfeszítéseire, nyugtalan ko­runkban végzett tevékenysé­gére. A magyar elvtársakkal foly­tatott jelenlegi megbeszélé­seinken ismét átfogó és józan számvetést készítettünk sokol­dalú kapcsolatainkról, arra törekedtünk, hogy a jövőbeli, az eddiginél is hasznosabb munka érdekében minden ta­nulságot levonjunk, és körvo­nalazzuk a jövő új irányait. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy az utóbbi években párt- és kormányközi kapcso­lataink, valamint országaink társadalmi szervezeteinek kapcsolatai intenzíven fej­lődtek, új, hasznos tartalom­mal gazdagodtak. Arra a közös megállapítás­ra jutottunk, hogy nem hasz­nosítjuk maradéktalanul a gazdasági együttműködés több fontos ágazatában, valamint a tudományos és kulturális cse­rében rejlő lehetőségeket. Ezért megvitattunk és jóvá­hagytunk egy dokumentumót, amelynek rendkívül távlati je­lentősége van. Ez a dokumen­tum „A Bolgár Népköztársa­ság és a Magyar Népköztár­saság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés és a szocialista gaz­dasági integráció továbbfej­lesztésének fő irányai az 1990- ig terjedő időszakra” címet vi­seli. A nemzetközi politikai élet idei legkiemelkedőbb esemé­nye a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról szóló, Bécsben tegnap aláírt szovjet—amerikai szerződés. A Bécsbe vezető út bővelkedett objektív és mesterséges aka­dályokban, amelyeket végül sikerült elhárítani. A bolgár—magyar barátsá­gi nagygyűlés szónoki emelvé­nyéről is szívből jövő, mély emberi hálánkat fejezzük ki a Szovjetuniónak, a szovjet párt- és állami vezetésnek, a Bécsben tartózkodott szovjet küldöttségnek és személy sze­rint az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének, Leonyid lljics Brezsnyevnek a SALT—II-ről folytatott bo­nyolult és nehéz tárgyaláso­kon tanúsított lenini elvszerű­ségéért, következetességéért, rátermettségéért, államférfiúi bölcsességéért. A SALT—II. szerződés alá­írásáért elismerésünket fejez­zük ki James Carternek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, valamint minden józan gondolkodású amerikai államférfinek és politikai sze­mélyiségnek, az országuk sor­sáért őszintén aggódó ameri­kaiaknak. A testvéri szocialista orszá­gokkal együtt lankadatlanul tevékenykedünk a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé múlt évi moszkvai nyilatkozatában fog­lalt elgondolásaink valóra vál­tásáért. Nagyra becsüljük a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Magyar Népköztársaságnak, a szocialista Magyarország párt­ós állami vezetésének béke­szerető erőfeszítéseit és aktív külpolitikai tevékenységét, amelyet Közép-Európában, eb­ben a földrészünk sorsára rendkívüli módon kiható ke- resztezési ponton a jószomszé­di viszony és a békés egymás mellett élés előmozdításáért folytat. A bolgár nép Európa másik fontos kereszteződési pontján él. A Bolgár Népköztársaság­nak a Balkán-félszigeten a bé­kére és a kölcsönös megértésre irányuló politikája közismert és egyre szélesebb körű elis­merésnek örvend. A világ békéjét komolyan veszélyezteti a kínai vezetés terjeszkedő, hegemonista poli­tikája és nagyhatalmi soviniz­musa, összeesküvése a világ legmilitaristább és legreak- ciósabb köreivel, valamint a vele szomszédos országok el­len elkövetett agresszív cse­lekményei. Ismeretes az ehhez a politikához fűződő viszo­nyunk. Ezzel egyidejűleg üd­vözöljük a Szovjetunió javas­latát, amelyet a szovjet—kínai államközi kapcsolatok rende­zését célzó tárgyalások meg­kezdésére tett. Végezetül köszönetét szeret­nék mondani magyar elvtár­sainknak mindazért, amit ta­lálkozónk rendkívül alkotó és szívélyes légkörének megte­remtéséért tettek. Ezért szeretném megkérni a magyar elvtársakat, hogy tol­mácsolják a magyar kommu­nistáknak és az egész magyar népnek baráti érzéseinket, amelyeket a mai találkozó is megerősített. A magyar népnek újabb si­kereket, békés hétköznapokat, eredményes munkát, boldog­ságot és jólétet kívánunk! Éljen és virágozzék a bol­gár—magyar barátság! Erősödjék és fejlődjék a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkás­párt, a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság, a bolgár és a magyar nép sok­oldalú együttműködése! Éljen legyőzhetetlen szocia­lista közösségünk! Erősödjék a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom, minden, a békéért és ha­ladásért harcoló haladó erő egysége és összeforrottsága! Éljen a béke, éljen a kom­munizmus! Kádár János: Kapcsolataink minden területen feliednek Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársnők, elvtársak! Bolgár barátaink! A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nevében tisztelettel köszöntöm a mai bolgár—magyar barát­sági nagygyűlés elnökségét és minden részvevőjét. Szívből köszönöm a meleg fogadta­tást, amelyben részesítettek bennünket, s külön Todor Zsivkov elvtára edismerő sza­vait, amelyekkel méltatta a Magyar Népköztársaság ered­ményeit és kétoldalú kapcso­lataink jelentőségét. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak és minisztertanácsának meghívására testvéri érzések­kel, igaz barátokhoz érkezett a Balkán-félszigetnek ebbe a szép országába. Különleges él­mény számunkra, hogy látoga­tásunk egybeesik Georgi Di­mitrov, a bolgár' nép hallhatat­lan vezetője és tanítója, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 97. évfordulójával. A magyar nép Ismeri és nagyra becsüli a Bolgár Nén- köztársaság népének a szocia­lista építőmunkában elért tör­ténelmi eredményeit. Élek az alkalommal, s a ma­gyar nép nevében szívből gra­tulálok nagyszerű eredménye­ikhez, további sikereket kívá­nok az egész bolgár népnex. Külön köszöntőm a szocialista országépítés szervezőjét, a dl- mitrovi hagyományokat köve­tő, lenini úton járó testvér­pártunkat, a Bolgár Kommu­nista Pártot, annak központi bizottságát, élén Todor Zsiv­kov elvtárssal, igaz barátunk­kal, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelke­dő harcosával. Felelősen mondhatjuk bol­gár barátainknak, hogy a ma­gyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével szin­tén helytáll. A magyar nép szocialista építő munkájának eredményei kézzel foghatóak, vitathatatia- nok, és valóban történelmi Je­lentőségűek. Pártunk ennek tudatában is mindig kötelessé­gének tartotta és tartja, hogy nyíltan szembenézzen a való­sággal és őszintén szóljon a megoldásra váró nagy felada­tokról, azokról a nehézségek­ről, amelyeket a további előre­haladás érdekében le kell küz­deni. Legnagyobb gondunk, hogy országunk energia- és nyersanyagszegénysége miatt különösen megérezzük a világ- gazdasági helyzet számunkra kedvezőtlen alakulását. Ennek következményeit megfelelő intézkedésekkel, mindenek­előtt belső tartalékaink jobb kihasználásával, munkánk ha­tékonyságának javításával igyekszünk ellensúlyozni. Nagy erőforrásunk, hogy tevékeny részesei vagyunk a szocialista országok együttműködésének a KGST keretében, ami to­vábbi új lehetőségeket nyújt gazdasági munkánk fejleszté­séhez. A magyar és a bolgár né­pet több évszázados történelmi barátság köti össze: együtt küzdöttek a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért. Hatvan évvel ezelőtt a dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság védelmére bolgár önkéntesek is fegyvert fogtak. A második világhábo­rúban a szovjet hadsereg ol­dalán a bolgár nép hős fiai is harcoltak hazánk felszabadítá­sáért. A magyar nép nagy tisz­telettel és hálával emlékezik az elesett hősökre, emléküket kegyelettel őrzi szívében. Országaink gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködése dinamikusan fejlődik. Kétoldalú áruforgalmunk évi átlagban 20 százalékkal nö­vekszik és — ami különösen örvendetes — ezen belül a sza­kosított és kooperációs termé­kek aránya elérte már a 30 százalékot. Tárgyalásainkon ! áttekintet­tük a nemzetközi politika főbb kérdéseit. Elmondhatom, hogy pártjaink, kormányaink állás­pontja a nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésében azonos, és ez nagymértékben segíti közös harcunkat. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapja szö­vetségünk, barátságunk, kap­csolataink szüntelen erősítése a Varsói Szerződés, a KGST tagállamaival, a szocialista kö­zösség országaival. Ezen belül is megkülönböztetett jelentő­ségű számunkra az együttmű­ködés fejlesztése közös, nagy barátunkkal, a Szovjetunió­val. Három héttel ezelőtt kiemel­kedően fontos politikai ese­mény zajlott le hazánk életé­ben. Budapesten köszöntöttük a testvéri Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét, amelyet közös ügyünk — a szocializ­mus és a béke — fáradhatatlan harcosa, Leonyid lljics Brezs- nyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke ve­zetett. A találkozó — a magyar —szovjet kapcsolatok hagyo­mányaihoz híven — országa­ink és pártjaink megbontha­tatlan egységének, a magyar és a szovjet nép testvéri barátsá­gának és sokoldalú Interna­cionalista együttműködésének újabb nagyszerű kifejezése volt. Kádár János ezután részle­tesen elemezte a nemzetközi helyzetet, kiemelte a Bécsben most aláírt SALT—II. nagy jelentőségét, majd így folytai­ra: Ismeretes, hogy a nemzetkö­zi helyzetre kedvezőtlen ha­tást gyakorol a kínai vezetők külpolitikája, fokozódó együtt­működése az imperializmus szélsőséges köreivel. Népünk is mélységesen el­ítélte Kína fegyveres agresz- szióját a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. Teljes szo­lidaritást vállal a nemzeti füg­getlenség megerősítéséért, a szocializmus vívmányainak megőrzéséért harcoló vietnami néppel. Kambodzsa és Laosz népeivel. A magyar párt- és kor­mányküldöttség nevében sze­retném ismételten szívből meg­köszönni a meleg és elvtársi fogadtatást és azt a lehetősé­get, hogy e forró hangulatú nagygyűlésen találkozhattunk bolgár barátainkkal. Pártunk, népünk a jövőben is híven ápolja barátságunkat, szocia­lista együttműködésünk elmé­lyítésére és bővítésére törek­szik, biztos abban, hogy a ma­gyarok és a bolgárok együtt küzdenek mindenkor és min­denhol, ahol a szocializmus és a béke érdekében fel kell lép­ni. Küldöttségünk jó érzéssel és azzal a szilárd meggyőződéssel tér vissza Magyarországra, hogy a Bolgár Népköztársaság töretlenül halad előre a szo­cializmus és a béke útján. Kí­vánjuk a Bolgár Népköztársa­ság kommunistáinak, dolgozó népének, hogy a felszabadulás 35. évfordulójának méltó meg­ünneplésére készülve érjenek el újabb kimagasló sikereket a haza felvirágoztatásában, ki­tűzött céljaink valóra váltásá­ban, a szocialista közösség ösz- szeforrottságának erősítésé­ben, a béke ügyének szolgála­tában. Éljen és virágozzék a Bolgár Népköztársaság! Éljen a dicső harcokban ed­ződött Bolgár Kommunista Párt! Éljen a magyar és a bolgár nép megbonthatatlan testvéri barátsága! Éljen a szocializmus és a bé­ke! Kádár János hosszan tar­tó, nagy tapssal fogadott be­széde után a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival, a megbonthatatlan magyar—bol­gár barátság éltetésével ért véget. A Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség keddi napja „hazai” program­mal fejeződött be: a szófiai magyar nagykövetségen talál­koztak a bolgár fővárosban dolgozó diplomatáinkkal, a magyar kolónia tagjaival. Köszönet a jókívánságokért Leonyid Brezsnyev távirata az osztrák néphez Leonyid Brezsnyev kedden táviratot küldött az osztrák hírügynökség címére. A táv­irat szövege a következő: „Carter elnökkel folytatott tár­gyalásainkkal és a SALT—11. szerződés aláírásával kapcso­latos bécsi tartózkodásom so­rán számos üdvözlő levelet és táviratot kaptam osztrák á’ lampolgároktól és társadalmi szervezetektől, támogatásukról biztosítva a Szovjetunió erő­feszítéseit a tartós béke, az enyhülés és a leszerelés érde­kében. Tekintettel arra, hogy nincs lehetőségem a jókívánságok személyes megválaszolására, arra kérem az osztrák hírügy­nökséget, adja át a levélírók­nak és általuk az egész oszt­rák népnek őszinte hálámat a jókívánságokért és a vendég- szerető fogadtatásért. Békét, sok sikert és boldog­ságot kívánok az Osztrák Köz­társaság ! állampolgárainak, gyönyörű fővárosuk lakosai­nak”. A SALT-II. aláírása nagy világpolitikai lépés Rácz Pál külügyi államtitkár nyilatkozata a leszerelési kérdésekről Ä SALT—II. egyezmény aláírása alkalmából Rácz Pál külügyi államtitkár nyilatko­zatot adott az MTI munkatár­sainak. — A szovjet—amerikai SALT—II. megállapodás alá­írása a fegyverkezési verseny korlátozására tett fontos, ön­magában is nagy világpoliti­kai jelentőségű lépés, amely egyértelműen bizonyítja az enyhülési politika életképessé­gét, új, pozitív lépésekre ösz­tönző érejét — hangsúlyozta bevezetőjében. — Büszkén mondhatjuk, hogy ez egyben a szocialista országok együttes erőfeszítéseinek, az SZKP XXIV. ■ kongresszusán meg­fogalmazott békeprogram való­ra váltásának jelentős fegy­verténye, a szovjet vezetés, személyesen Leonyid lljics Brezsnyev kitartó erőfeszíté­seinek eredménye. Rácz Pál szólt arról is, hogy az egyezmény gazdasági hatá­sa is számottevő, mert tekinté­lyes anyagi eszközöket szaba­dít fel a békés építőmunka, a gazdasági és a társadalmi fej­lesztés céljaira, ami viszont újabb lendületet ad a sokol­dalú államközi kapcsolatok szélesítéséhez. A világ népei — köztük a magyar nép — azt remélik — mutatott rá a ma­gyar külügyi államtitkár —, hogy a most aláírt szerződés egyértelműen kedvező és elő­revivő hatással lesz a nem­zetközi légkörre, a politikai közgondolkodásra, és tovább szélesíti azoknak a táborát, akik készek aktívan közre­működni a világbéke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításában, a békés egymás mellett élés és együttműködés elmélyítésében. Mi a Magyar Népköztársa­ság álláspontja a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről? —• hangzott a következő kérdés: Magyarország nem nagyhata­lom, nem rendelkezik sem nukleáris fegyverrel, sem nagy hadipotenciállal. Ezt a helyze­tet azonban nem tekinthetjük olyan „sajátosságnak”, amely valamiféle passzivitást sugall. Nem szemlélhetjük kívülálló­ként a leszerelési erőfeszítése­ket. Éppen ezért a Magyar Népköztársaság képviselői te­vékenyen részt vesznek a le­szerelés egyes kérdéseinek megoldására irányuló tárgya­lásokon. A genfi leszerelési bi­zottságban küldöttségünk már eddig is több, kedvező vissz­hangot kiváltó kezdeménye­zést tett. A magyar képviselők ilyen irányú tevékenységét az ENSZ-ben is elismerés övezi! A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon — ahol hazánk megfigyelővel képviselteti ma­gát — arra törekszünk, hogy az előrehaladás körvonalai mielőbb kibontakozzanak. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások Magyarország számára is rendkívül fontosak, mivel a tervezett csökkentés térsége földrajzilag közel van hozzánk, így az ottani erőegyensúly alacsonyabb szintre szállítása kedvezően hatna hazánk, né­pünk biztonságára is. Képvise­lőink a kétoldalú tárgyaláso­kon is aláhúzzák a leszerelési intézkedések fontosságát. A Magyar Népköztársaságnak is alapvető érdeke tehát, hogy a politikai légkör javulásában mutatkozó kedvező változáso­kat mielőbb hatékony és konkrét intézkedések kövessék katonai téren is. A Somozo-elleaes erők kormáaya Panama elismerte a kabinetet A sandinista egységek teljes egészében ellenőrzésük alatt tartják az ország második legnagyobb városát, Leónt és megszilárdították állásaikat a korábban elfoglalt övezetek­ben —, jelentették kedden a hírügynökségek. A. vasárnap megalakult öt­tagú kormány nevében Sergio Ramirez —, a „tizenkettek csoportjának” képviselője, Violeta Barrios de Chamorro, — a múlt évben meggyilkolt Pedro Joaquin Chamorro öz­vegye és Alfonso Robelo Cal- lejás, a nicaraguai demokrati­kus mozgalom egyik vezető­je San Jóséban sajtóértekezle­ten ismertette a kormány prog­ramját. A kabinet a Somoza- család által felhalmozott ha­talmas vagyonok kisajátítását tervezi. San Jóséban kedden nyilvá­nosságra hozták, hogy Pana­ma elismerte az új nicaraguai demokratikus kormányt. Tizeanégymillió dolgozó sztrájkolt Olaszországban A három legnagyobb szak- szervezeti szövetség felhívá­sára Olaszországban kedden 14 millió dolgozó általános sztrájkot tartott. A szakszer­vezeti mozgalom azért nyúlt ehhez a harci eszközhöz, hogy kikényszerítse a munkáltatók­tól és a kormánytól gazdasági, szociális és politikai követe­léseinek teljesítését. A meg­mozdulás egyúttal tiltakozás volt az ellen is, hogy a kor­mány a szakszervezetek hoz­zájárulása nélkül béremelés­ben részesített mások rová­sára olyan szakmákat, ame­lyek már eddig is a legjobban fizetettek közé tartoztak. Luciano Lama, a CGIL fő­titkára a bolognai főtéren több tízezer dolgozó előtt mondott beszédében hangoz­tatta, hogy az olasz szakszer­vezeti mozgalom semmit sem veszített erejéből, harci ké­pességéből. A legnagyobb olasz váro­sokban a dolgozók felvonulá­sokat és tüntetéseket rendez­tek követeléseik alátámasztá­sára. Rómában tolj mint tíz­ezren vonultak föl a Köztár­saság tértől a Colosseum elé, s nagygyűlésen fogalmazták meg követeléseiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom