Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

Galgaparti Termelőszövetkezet Jól jövedelmez a juhászat A mezpgazdasági üzemek értékesítési, bevételi tervében vannak folyamatosan teljesít­hető tételek, s vannak, ame­lyek bizonyos idénymunkák, betakarítási időszakok végén válnak ismertté. A tejtermelés eredményeit szinte napraké­szen ismerik a .könyvelésben is, míg például az egyes nö­vények tényleges, hozamát, mint új értéket, csak a ter­melési idény végén tudhatják pontosan. Azután ezekből a tízezres, százezres, illetve mil­liós tételekből áll össze év vé­gére a termelési érték. Hogy miből, mennyivel gyarapodnak az év folyamán, azt figyelő szemmel kísérik ma már veze­tők és dolgozók egyaránt, mert sikerük, közös munkájuk eredménye ezekből a kisebb- nagyobb bevételekből adódik. Nyírási átlag Bizonyos tekintetben az ál­lattenyésztés sem folyamato­san termelő ágazat. A juhtar- tásban például a napokban zárult egy nagyobb idény: be­fejeződött az idei nyírási sze­zon. Hogy milyen eredmény­nyel, arról az ikladi Galgaparti Tsz-ben érdeklődtünk. — Májusban és június ele­jén 1033 növendék és felnőtt birkát nyírtunk meg — tájé­koztatott dr. Vöő György, a szövetkezet állattenyésztési ágazatának vezetője. — Ebben az évben 51 mázsa gyapjú ér­tékesítését terveztük, ezzel szemben több mint 56 mázsát adtunk el a Budapesti Gyapjú­forgalmi Vállalatnak, amely- lyel a szerződést kötöttük. Ju- honként 5,42 kilogramm gyap­jút nyírtunk, ami majdnem hetven dekával több, mint amennyit terveztünk. Különö­sen az anyaállomány nyírási átlaga volt kiemelkedő: 600 anyajuh átlagos gyapjúhozama 6 kiló 25 deka volt. Hatszáz hektáron Hogy minek köszönhetők ezek a jó eredmények? Nem kis mértékben annak, hogy a szövetkezetben hatékonyan gondoskodnak a juhászat fej­lesztéséről, de egyéb adottsá­gaik is hozzájárulnak ehhez. Mintegy hatszáz hektáron le­geltethetnek a szövetkezetben, s biztosíthatják az egyéb ta­karmányokat is. Jelenleg két jól képzett, hosszú évek gya­korlatával rendelkező juhá­szuk van: Varga Sándor és Zólyomi László személyében, mellettük egyre nagyobb szak­értelemre tesz szert a fiata­labb Hajdú József. Nemcsak mennyiségre, mi­nőségre is jól megfelelt az I ikladi gyapjú az átvevőknél. Amikor a tervet készítették, az értékesítési árat átlagosan 85 forintra tervezték kilo­grammonként, ami a valóság­ban meghaladta a 95 forintot, így az idei értékesítésük ösz- sfeesen mintegy 5 millió 320 ezer forint volt. Mi tagadás: a tudósítónak, a szövetkezetek életét figyelemmel kísérőnek is öröm az ilyet leírni, hi­szen tudjuk, hogy a szárazság okozta jövedelemkiesés — noha még több mindennel pó­tolható, csökkenthető — más vonatkozásban érzékenyen érintette őket is. Új hodály Ugyancsak gyarapította be­vételüket a bárányszaporulat. A Galgaparti Tsz ágazatveze­tője elmondotta, hogy a télen és a tavaszon több mint 700 báfány született, amiből saját tenyésztésre háromszázat tar­tottak meg, s eddig már mint­egy 390-et értékesítettek. A bárányokat ugyancsak a Bu­dapesti Gyapjúforgalmi Vál­lalat vásárolta meg tőlük, s a 61 mázsa átadása után 383 ezer forintot kaptak. A tervezettnél nagyobb be­vétel biztató a jövőre nézve is. Mert van gond, amit még meg kell oldaniuk. Kevés a téli szállás, de már tervbe vették egy fsak nem hatszáz anyajuhot befogadó,. elletőho- dály létesítését. A füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz-ben levő építménytípust akarják Ikladon is megvalósítani. F. L GYEI HÍ1RLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1979. JÚNIUS 19., KEDD Az újat is meg kell szokni Összefogásnál épflft a rendelő Pécelen egészségügyi ellá­tásra sokáig csupán egy néhány helyiségből álló épület állt rendelkezésre, ahol szűkös kö­rülmények között működött a gyermekrendelő. A négy kör­zeti orvos saját lakásán fo­gadta a betegeket. Május 31-én átadták a rég­óta várt községi központi ren­delőt, és másnap már váltott műszakban reggel 8-tcfl délután 5-ig két orvos látta el a bete­geket. Az épület megfelel a mai kor követelményeinek. A földszintet majdnem teljes egé­szében a gyermekszakrende­lés foglalja el. A berendezések többsége új. A tágas folyosón és a várókban kis asztalok és székek teszik barátságosabbá a környezetet. Megálló, parkoló Egy időben két-két körzeti orvos rendelhet az emeleti ré­szen. Külön helyiséget kaptak a köfzeti ápolónők és a sze­mélyzet is. A betegek karton­jait ugyancsak külön szobában helyezték el. Található az épü­letben egy kisebb laboratórium és fizikoterápiás szobák. Be­szerezték az orvosi műszerek egy részét is, de néhány ké­szülékre még szükség lenne. Dohányozni az egész épületben tilos, de gondoltak azokra is, akik nem bírják ki cigaretta nélkül, a nyitott teraszon füs­tölhetnek. Parkírozót is létesítettek az épület előtt, rövidesen a 69-es Ügyes kezű kertészek A város legszebb parkjában Többször adtunk hírt ‘arról a munkáról, melyet Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem parkfenntartói végeznek. Fel­adataik egész évre vannak. Tavasztól őszig nagyrészt a szabadban, az egyetem hatvan­holdas parkjában dolgoznak. Ide igyekeztünk, hogy szem­tanúi legyünk a munkának, és tájékozódjunk az -irány­ítóktól. Nyugdíjas emberek A vasúti gyalogos felüljá­rón érkezve az egyetemi terü­letre fűkaszáló motoros gép hangja zúgott a fülünkbe. A dolgozók jókedvűen végezték munkájukat, és ebben nagy része volt a hajnali esőzésnek. Hosszú idő után megérkezett a várva várt csapadék. Bajsza József, a kertészeti tanszék technikusa közölte, hogy 16,5 milliméter csapadék hullott. — Nagyon kellett már, sőt jö­het az újabb is, — mondotta Laukó Ferenc vezető főker­tész. — A hatalmas park fenn­tartása nemcsak sok munkát igényel, hanem tetemes ösz- szegbe is kerül. Éjjelente kan­nából locsoljuk, — újságolta a főkertész helyettese, Hor­váth Ferenc dísznövényker­tész. Az egyetem parkjában nyá­ron harmincán dolgoznak, gondoskodnak arról, hogy 'a város legszebb parkja legyen. Ez idáig sikerült is, noha ez a park is számtalan veszély­nek van kitéve. Sokan van­nak, akik nem kímélik, törde­lik, pusztítják és lopják növé­nyeit. A parkfenntartó csoportnak törzsgárdája rég összeková- csolódott kis kollektíva. Had­nagy Ferencné például 25 éve dolgozik a kertészetben. Nagy segítség, hogy nyugdíjas em­berek is kitartóan munkál­kodnak. Dinnyés Géza és Fel­legi Pál egész évén át bejár­nak és szorgalmasan dolgoz­nak. Legéndi István és Po- mádi Sándor hat hónapot kertészkedik itt minden esz­tendőben. Jó ellátás Nem mindennapos ered­ményt bizonyít a Páter Ká­roly szocialista brigád, amely ez idáig öt ízben nyerte el az aranykoszorús címet. Az 1969. november 7-én alakult bri­gádnak már betelt az első naolója s már a második kö­tetbe jegyzik az élet naplóba kívánkozó eseményeit. A munka mellett a szórakozásra, az egymás segítésére is meg­találják a módot. Társas ki­rándulások teszik színessé szabadnapjaikat. Év közben több esetben is szerveznek or­szágjáró túrákat. A brigád minden tagja szer­vezett dolgozó, és a szakszer­vezet által indított politikai oktatásban vesz részt. Többen társadalmi munkát is vállal­nak' illetve funkciót töltenek be. A gazdasági főigazgató alá tartoznak, a közvetlen fel­ügyeletet a gondnoki osztály vezetője. Morvái Attila látja el, aki nagy figyelemmel kí­séri a parkfenntartók munká­ját, abba szakmailag nemigen szól bele, de a szükséges irá­nyítást megadja. Az egyete­men történő fogadások, ren­dezvények alkalmával is ők dekorálnak, és mindig azon igyekeznek, hogy a kedves vendégek elégedettek legye­nek. Munkájukért a jutalom az elismerés soha nem marad el. Többen nyerték el már a ki­váló dolgozó címet és része­sültek rektori dicséretben. Sajnos a nyári létszám nem kielégítő, több dolgozót tud­nának foglalkoztatni. Nagy gépekkel el vannak látva, kis gépekből kellene több és jobb. Valamennyien büszkék a szép parkra, munkájukra, amely különösen az ilyen nyárban mint a mostani, igen verejté- kes. Mindemellett nagy se­gítség számukra a jó szociális ellátottság. (Ebédlő, tusoló, öl­töző). Védőruhájuk és a min­dennapos védőital biztosított. Letaposott virágok Ha minden ilyen rendben van, akkor nincs is probléma, vetődik fel a kérdés búcsú­záskor. — Az nem igaz, van probléma. Ami nagyon bánt mindnyájunkat, — mondja Lauko Ferenc, — amikor lát­juk a kitépett növényeket, vi­rágokat, a friss ásásokon át­vezető utakat, a letaposott vi­rágágyakat. Jó volna, ha min­denki egyformán szeretné a szépet. A gyerekeknek még csak meg lehet •bocsátani, de a felnőtt embereket nem tud­juk megérteni. Mi sem. Csiba József autóbusz megállóját is idehe­lyezik. Gondozott az előtér. Az építők és az egészségügyi dol­gozók egy kis parkot varázsol­tak ide. Már a telefont is bekötötték, de csak a nappali órákban mű­ködik, mivel egy-két telefon- tulajdonos állítólagos szerzett joga alapján nem hajlandó át­engedni munkaidőn kívül a gödöllői vagy budapesti össze­köttetést. Átmeneti segítséget a községben levő megyei szo­ciális otthon nyújtott, az ügye­let idején az ő vonalukat hasz­nálhatják. Az orvosi rendelő megvaló­sításában nagyon sokan köz­reműködtek. A létesítmény nem szerepelt a megye V. öt­éves tervében, de a megyei tanács és az Egészségügyi Mi­nisztérium, ismerve a község helyzetét, mindent megtett azért, hogy az épület elkészül­jön. Segített a járási hivatal is és természetesen a helyi tanács is igyekezett kigazdálkodni er­re a célra minél nagyobb ösz- szeget. T akarékossági szempontok A terveket társadalmi munr kában Fábián László, a költség- vetési üzem műszaki vezetője és munkatársai készítették el igen gyorsan. Meggyes Tibor üzemvezető majd minden mun­kanapját itt töltötte, és sok­szor megfordult az építkezésen Tóth' István tanácselnök, aki fáradhatatlanul szervezte a társadalmi munkát, afnely meghaladta a 3 ezer órát. Elévülhetetlen érdemei van­nak a rendelő létrehozásában dr. Varga László főorvosnak, aki egyrészt kezdeményezője volt a létesítménynek, más­részt szervezője, segítője a különböző munkáknak. Úgy­szólván minden berendezést ő maga vásárolt meg, ügyelve még a takarékossági szempon­tokra is. Jó segítőtársnak bi­zonyult Sellei Miklósné, a ta­nács gazdálkodási csoportveze­tője, családtagjaikkal együtt az átadás előtti napokban nem sokat aludtak, mosták a kö­vet, tisztították az ablakokat. Orvosi ügyelet De kivette részét a munká­ból a többi orvos és egészség­ügyi dolgozó is. Az épület ba­rátságosabbá tételéhez szin­tén hozzájárultak.' Dr. Mihály László gyermekszakorvos pél­dául egy nagy datolyapálmát állított a lépcsőházba, a Pácéi —Isaszeg Áfész dolgozói mun­kaidőn kívül festették a fel­iratokat, kis traktorral hordták a köveket a sziklakerthez. Szorgos asszonykezek rakták helyükre a függönyöket, s a ta­karítónők ki tudja hányskor mosták fel a gyönyörű burko­latot. Nem véletlen, hogy ez a lé­tesítmény ma büszkesége Pé- celnek. Persze mint minden újat, ezt is meg kell szokni a lakosságnak. Akadnak olya­nok, akiknek nem tetszik, hogy Pécelen központosították az egészségügyi ellátást. Egy-két egészségügyi • dolgozónak is szokatlan az új munkarend. Azt viszont joggal kifogásol­ják a betegek, hogy az állandó orvosi ügyelet csak részben va­lósulhat meg. Rövidesen megkezdődnek a laboratóriumi vizsgálatok és a fizikoterápiás gyógyítás, ami sok pécelinek teszi fölösleges­sé a fárasztó gödöllői vagy fő­városi utazást. Ács István Barátságvonat a Szovjetunióba Szeptember 29-én indul az a béke- és barátságvonat, amelyen a gödöllői és az érdi járásból utaznak a Szovjetunió­ba háromszázötvenen. Az út részleteiről dr. Somogyi Zol­tán, az IBUSZ gödöllői irodá­jának vezetője tájékoztatott. Az IBUSZ, a legrégibb és_ legnagyobb magyar utazási • iroda évek óta szerződésben áll a szovjet Intouriszttal, együtt szervezik rendszeresen a hasonló utakat a szovjet hő­si városokba. Megyénkből is sokan ismerkedhettek meg ily módon a Szovjetunióval, városaival, a szovjet emberek­kel. Járásunk üzemeiből, szö­vetkezeteiből szintén számo­sán utaztak már barátságvo- nattal, legutóbb három éve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján különösen sokan éltek a lehe­tőséggel. Ekkora lélekszámú járás­ból azonban nemcsak ünnepi esztendőkben képzelhető el 160—170 jelentkező. Legalább­is így vélekedett a városi iro­da tavaly idekerült fiatal ve­zetője. Arra még nem mertek Vállalkozni, hogy egy egész vonatot lekössenek, szövetkez­tek hát az érdiekkel. A szep­temberi barátságvonaton fele- fele arányban lesznek a mi járásunkból, illetve Érdről és az ottani községekből. Az utazás szervezésében je­lentős részt vállaltak a járá­si és a városi pártbizottság, a községi, az üzemi és a szövet­kezeti pártszervezetek. Ennek is köszönhetően gyorsan gyűl­tek a jelentkezési lapok. Ma­radt azonban még harminc hely, ezekre bárki jelentkez­het. Döntésük megkönnyítésére szóljunk néhány szót magától az útról, az utazásról. A rész­vételi díj 4500 forint. A háló- kocsis vonat Százhalombattá­ról indul,' a gödöllődeket itt, a városi állomáson veszi fel. Egy-egy kocsiban harmincán kapnak helyet, s minden cso­portnak lesz egy magyar és egy szovjet idegenvezetője. Az úticél Moszkva és Leningrád. Megtekintik a két város neve­zetességeit, Moszkvában egye­bek között a Kremlt, a Lenin- mauzóleumot, Leningrádban a múzeumokat, képtárakat. Egy estét a szovjet dolgozókkal való találkozásnak szentelnek. Mindkét városban első osztá-' lyú szállodákban laknak majd. Új iskola — két hónap alatt \ Széles körű társadalmi összefogás Sperr és kulturális nap ikladsa in Sport- és kulturális napot rendezett az Ipari Műszergyár KISZ-bizottsága, amelyen a környező községek tíz iskolájából mintegy 450 gyerek vett részt. Négy pályán fociztak és kézi­labdáztak a fiúk és lányok. Az atlétikai számokban is sokan álltak rajthoz. A legeredményesebben Túra és Galgamácsa tanulói szerepeltek. A sportvetélkedő után kezdődött a kultu­rális program, ki mit tud formában. A nézők és a zsűri egyöntetű volt abban, hogy igen színvonalas műsorokat hall­hattak, láthattak. Képünkön a bagi citerazenekar látható. Szegedi Árpád felvétele Megállapították, hogy bár nem elsősorban tanácsi fel­adat, mégis minden segítséget me^ kell adni t az épülő 800 négyzetméter alapterületű ABC-áruház mielőbbi tető alá hozásához, figyelemmel kell kísérni az évek óta húzódó szövetkezeti lakások építkezé­sét. Gyorsítani kívánjuk a célcsoportos beruházásban ké­szülő 12 tanácsi lakás építését, s ami a legfontosabb, alig több, mint két hónap alatt be kell fejezni a megyei tanács anyagi támogatásával terve­zett. nyolc tanteremből álló, úgynevezett Forfa-iskolát. Az iskola alapozását, ígére­téhez híven, a Rákosvölgye Term el őszöv e tkezet h a tári d ő- re. a napokban befejezi- Ha minden jól megy, és idejében megérkeznek a tantermek épí­téséhez szükséges szerkezetek, akkor talán már szeptember­ben megkezdődhet a tanitás az új iskolában. Persze ehhez Is igénybe kell venni a társa­dalmi segítséget, amelynek szervezését már megkezdtük. Az értekezlet résztvevői megnézték a végéhez közele­dő alaoozást, s itt a helyszí­nen Fóti László elektromér­nök vállalta az elektromos hálózat terveinek elkészítését, s a gyömrői TÖVÁL vezető szakemberei pedig az épület összeszerelésének műszaki irá­nyítását. Végezetül kihasználom az alkalmat, ezúton is kérem a lakosságot és a szülői munka- közösséget, vállaljon társa­dalmi munkát az iskola épít­kezésén. Tóth István, a nagyközségi tanács elnöke Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a barátoknak, elv­társaknak. ismerősöknek, akik férjem, édesapánk. Honig György temetésén részt vettek és mély fájdalmunkban együttérzésükkel osztoztak. A gvászolö c^-dád. Mint ahogy azt a Pest me­gyei Hírlap is megírta, Péce- len a közelmúltban átadták a| széles körű társadalmi össze­fogással felépített. körzeti or­vosi rendelőt. Az önkéntes uV'nka tapasztalatairól és a kJ-égben folyó egyéb építke­zésekről tanácskoztak leg­utóbb a nagyközség párt-, ál­lami és társadalmi szerveinek vezetői. Megbeszélték az el­következendő hónapok jelen­tősebb feladatait, és a társa­dalmi erők mozgósításának lehetőségeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom