Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

/ 1979. JŰNIUS 19., KEDD Ünnepélyesen aláírták a SALT-IL szerződést (Folytatás az 1. oldalról) Miként a SALT—I., a raké­taelhárító rakétarendszerekre vonatkozó szerződés és koráb­ban a részleges atomcsend- szerződés, a SALT—II. szer­ződés is államaink tényleges biztonsági szükségleteire épül. A SALT—II. lehetővé teszi számunkra, hogy a SALT—III. megállapodásba foglalt lénye­gesebb korlátozások és szám­szerű csökkentések biztonságo­sabb világába lépjünk át. Ezt a folyamatot nem szabad meg­szakítanunk, vagy veszélyez­tetnünk. Kám van bízva az Amerikai Egyesült Államok biztonsága. Soha nem fogok olyasmit ten­ni, amely ezt a szent kötele­zettségemet veszélybe sodorná. Elnök úr, mindkettőnknek vannak gyermekei, azt akar­juk, hogy éljenek és békében éljenek. Mindketten keményen megdolgoztunk azért, hogy megadjuk ezt a biztonságot saját gyermekeinknek és or­szágaink gyermekeinek. Ma, amikor gondosan meg­vont határokat szabunk erőnk­nek, határokat szabunk egy­mástól való félelmünknek is. Azzal, hogy megkezdjük félel­münk leépítését, jobban biz­tosíthatjuk jövőnket. Mindegyikünknek csak egy állama van, de mindkettőnk világa közös. Ma itt valamennyien győ­zelmet ünnepiünk. Ebben az időszakban, amelyben élünk, megtanultuk, hogyan lehet az atom felszabadításán keresz­tül, olyan erővel, amelyet ma­gunk alkottunk meg, hábo­rút folytatni. A békét megte­remteni azonban úgy kell, hogy korlátozzuk ennek az erőnek alkalmazását — közös bátorsággal, közös bölcsesség­gel és hittel. •Az emberiségnek ezek az alapvető erői hoztak össze ben­nünket most ennél az asztal­nál. Amikor ezt a szerződést va­lóra váltjuk, lehetővé tesszük államainknak, hogy biztosabb úton járjanak. Keményen meg­dolgoztunk azért, ' hogy a SALT—II-t biztonságosabb és hasznos útmutatóvá te­gyük jövőnk számára. Köte­lezzen bennünket ez a szer­ződés arra, hogy tovább jár­junk a béke útján. A teremben jelenlevő meg­hívott közönség nagy tapssal köszöntötte a Szovjetunió és az Egyesült Államok államfői­nek szavait. Leonyid Brezs- nyev és James Carter ezután baráti kézfogással búcsúzott el a két tárgyaló küldöttség tag­jaitól. Az államfők mosolyog­va, integetve együtt hagyták el a termet. Brezsnyev elutazása Elutazása előtt Leonyid Brezsnyev a szovjet nagykö­vetségen találkozott Franz Muhrival, az Osztrák Kom­munista Párt elnökével, s szí­vélyes légkörű megbeszélést folytatott vele a két testvér­párt kapcsolatáról, valamint más fontos kérdésekről. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn délután eluta­zott Bécsből. Leonyid Brezsnyevvel együtt hazautazott Moszkvá­ba Andrej Gromiko külügy­miniszter, Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Ograkov marsall, a honvédel­mi miniszter első helyettese, a Szovjetunió fegyveres erői­nek vezérkari főnöke, vala­mint a tárgyalásokon részt vett szovjet küldöttség több más tagja. A szovjet államfő tisztele­tére a schwechati repülőtéren felsorakozott az osztrák had­sereg díszalakulata. Búcsúzta­tására megjelent dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság elnöke, Bruno Kreisky szövetségi kancellár, valamint az osztrák kormány több tagja. Ott voltak a Szov­jetunió nagykövetségének ve­zetői, a szovjet kolónia tag­jai. Leonyid Brezsnyev külön- repülőgépe röviddel délután négy óra előtt emelkedett fel a repülőtér betonjáról. Leonyid Brezsnyev el­hagyva Ausztriát, az alábbi szövegű táviratot küldte a re­pülőgép fedélzetéről Rudolf Kirchschlágernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­kének és ■ Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság kan­cellárjának. „Elhagyva az önök vendég­szerető országát, még egyszer őszinte köszönetemet fejezem ki azért a szívélyes vendéglá­tásért és figyelemért, amely­ben Bécsben részesítettek bennünket. Kívánok önöknek, és az egész osztrák népnek bé­két és felvirágzást”. Leonyid Iljics Brezsnyev. a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a bécsi csúcstalálkozó­ról hazatérőben a következő táviratot küldte a repülőgép fedélzetéről a magyar veze­tőknek. „Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának; Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökének. A testvéri Magyar Népköz- társaság területe felett hazafelé tartva, megragadom az alkal­mat, kedves elvtársak, hogy önöknek és az egész magyar népnek szívélyes üdvözlete­met küldjem és további nagy sikereket kívánjak a szocialis­ta Magyarország felépítésének nemes ügyéhez.” Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn este Bécsből hazaérkezett Moszkvába. Leonyid Brezsnyevet és a kíséretében levő személyisége­ket a szovjet főváros vnuko- vói repülőterén Alekszej Ko- sziginnal, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökével az élen a politikai bizottság tag­jai, póttagjai, a központi bi­zottság titkárai és más vezetők üdvözölték. Carter elutazása Hétfőn kora délután — rö­viddel a SALT—II. szerződés aláírása után — elutazott Bécsből Carter amerikai el­nök. Az elnököt, feleségét és a kíséretében levő személyisé­geket a schwechati repülőté­ren Kirchschläger osztrák köztársasági elnök, Kreisky kancellár és az osztrák kor­mány több tagja búcsúztatta. Carter tiszteletére felsorako­zott az osztrák hadsereg dísz­alakulata. Eljátszották a két ország himnuszát is. Az amerikai elnök még hét­főn este beszédet mond Wa­shingtonban, a bécsi csúcsta­lálkozóról és a SALT—II szer­ződésről. Televíziós beszédére magyar idő szerint a hajnali órákban kerül sor. Közös közleményt adtak ki A bécsi szovjet—amerikai csúcstalálkozó záró napján, hétfőn, az osztrák fővárosban, közös közleményt hoztak nyil­vánosságra, amely megvonja Leonyid Brezsnyev és James Carter 1979. június 15—18. között tartott tárgyalásainak mérlegét. „Az eszmecseréket — állapítja meg az okmány — az a törekvés jellemezte, hogy kiterjesszék a kölcsönös megértés területeit és mindkét fél számára elfogadható meg­oldásokat találjanak a közös érdeklődésre számot tarló kérdésekre. Vitáikban külön­leges figyelmet fordítottak a háború veszélyének csökken­tésére, a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásával, va­lamint más fegyverkezéskor­látozási és leszerelési erőfe­szítésekkel”. A négy fejezetből álló kö­zös közlemény bevezetőben .rá­mutat, hogy az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és az Amerikai Egyesült Államok elnöke közös megegyezés alap­ján Bécsben tartotta találko­zóit, amelyeket szovjet rész­ről Andrej Gromiko külügy­miniszter, Dmitrij Usztyinov, honvédelmi miniszter, mind­ketten az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Konsz­tantyin Csernyenko, a PB tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyikolaj Ogarkov, marsall, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, a szov­jet fegyveres erők vezérkari főnöke, amerikai részről Cy­rus Vance, külügyminiszter, Harold Brown, hadügyminisz­ter, Zbigniew Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója, és David Jones tá­bornok, az amerikai vezérka­ri főnökök egyesített bizott­ságának főnöke vett részt. A közös közlemény felsorol­ja azokat a további személye­ket, akik belekapcsolódtak a tárgyalásokba, majd rámutat, hogy leonyid Brezsnyev és James Carter szerződést írt alá a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról, to­vábbá megtárgyalta a szovjet —amerikai viszony legfőbb kérdéseit és a fontosabb nem­zetközi problémákat. A közleménynek a szovjet— amerikai viszonnyal foglalko­zó első fejezete hangsúlyozza, hogy a két ország kapcsolatai alapvető jelentőségűek né­peik érdekei szempontjából és számottevően befolyásolják az egész nemzetközi helyzet ala­kulását. A felek tovább mun­kálkodnak a szovjet—ameri­kai viszony szilárdabb és konstruktívabb megalapozásán, bővíteni szándékoznak az együttműködés területeit. isiagy fontosságot tulajdoní­tanak a viták békés rendezésé­nek, annak, hogy a konfliktus­helyzetek ne vezessenek a nemzetközi feszültség fokozó­dásához. Különleges fontosságú együttműködési területnek tartják a fegyverkezési ver­seny megszüntetését és a há­ború megelőzését. E célból konzultációkat tartanak szük­ségesnek egymás között és más kormányokkal, az ENSZ-ben és másutt. Hangsúlyozva az interparla­mentáris kapcsolatok jelentő­ségét, a közös közlemény ki­tér a két állam vezetőinek személyes kapcsolataira, kon­taktusaira, amelyeket a jövő­ben rendszeressé kívánnak tenni, mindkét fél számára megfelelő időpontban. A nukleáris és a hagyomá­nyos fegyverzet korlátozásá­val foglalkozó második feje­zet rögzíti, hogy a felek egyike sem törekszik katonai fölényre, lépéseket tesz az atomfegyverek korlátozására, majd teljes felszámolására, egyengeti a leszerelési tár­gyalások útját. A találkozó zárónapján Leo­nyid Brezsnyev és James Car­ter aláírta a - hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról szóló szovjet— amerikai szerződést, az ehhez csatlakozó jegyzőkönyvet, a további SALT-tárgyalások el­veit és fő irányvonalait rög­zítő közös nyilatkozatot, vala­mint még egy okmányt, amely értelmezéseket és egyéb közös állásfoglalásokat tartalmaz. Ezek a megállapodások a két fél érdekeinek kölcsönö­sen elfogadható egyensúlyát rögzítik az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alap­ján. A felek megerősítették, hogy szigorúan tartani fogják magukat a SALT—II. rendel­kezéseihez. A közös közlemény nyug­tázza a „teljes atomcsendről” folytatott szovjet—amerikai— brit tárgyalások eredményes előrehaladását, állást foglal az atomfegyerek elterjedésének hatékonyabb megakadályozása mellett, méltatja a bécsi kö­zép-európai haderőcsökkenté­si tárgyalások fontosságát. Sorra kitér azokra a té­mákra, amelyekről szovjet— amerikai kétoldalú tárgyalá­sok folynak, így a műholdel­hárító rendszerek korlátozá­sára, a nemzetközi fegyverke­reskedelem visszafogására, a vegyi fegyverek és a radioló­giai fegyverek betiltására, az Indiai-óceánnal foglalkozó tár­gyalások felújítására. A Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok állást foglal amellett, hogy az ENSZ-közgyűlés má. sodik rendkívüli leszerelési ülésszakát leszerelési világ- konferencia kövesse. Harmadik fejezetében a kö­zös közlemény a nemzetközi kérdéseket áttekintve, a felek támogatásáról biztosítja az enyhülési folyamatot, foko­zott nemzetközi együttműkö­dést sürget a gazdasági fej­lesztésben, a környezetvéde­lemben, a világűr békés hasz­nosításában. Síkraszáll az ENSZ szerepének fokozása mellett. A felek elégedetten állapít­ják meg. hogy az utóbbi években pozitív fejlemények következtek be az európai kontinensen. Szorgalmazzák a Helsinkivel fémjelzett folya­mat továbbvitelét és a maguk részéről igyekeznek előmozdí­tani az 1980-ban esedékes madridi értekezlet konstruktív lebonyolítását. Ez a fejezet végezetül rövid áttekintést ad a közél-keleti, az afrikai és a délkelet-ázsiai helyzetről, jelezve, hogy a fe­lek mindegyike kifejtette a találkozón véleményét az adott kérdésekről. Végül a közös közlemény negyedik fejezete a kétoldalú együttműködés kulturális, tu­dományos és műszaki terüle­| teit tekinti át, külön figyelmet szentelve a problematikus gaz- dasági és kereskedelmi kap- i csőlátóknak, amelyek vonatko- ! zásában „munkálkodni kell I az akadályok kiküszöbölésén”. I „Carter elnök és Brezsnyev elnök megelégedéssel nyilat­koztak tárgyalásaik eredmé­nyeiről. Meggyőződésük, hogy a felek között a találkozó eredményeképpen számos te­rületen elmélyülő kölcsönös megértés és a létrejött megál­lapodások követkézetes végre­hajtása megkönnyíti a szovjet —amerikai kapcsolatok fejlő­dését és a két ország közös hozzájárulása lesz az enyhülés erősítéséhez, a nemzetközi biztonsághoz és a békéhez” — állapítja meg végezetül a bécsi szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról kiadott közös közle­mény. Az aláírt SALT-ILszerződés Leonyid Brezsnyev, az | SZKP Központi Bizottságának j főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Jimmy Carter, az! Egyesült Államok elnöke által j hétfőn Bécsben aláírt, a ha- dászati támadó fegyverrend-1 szerek korlátozásáról szóló i szerződés 19 cikkelyből áll. | Az okmány bevezető része I aláhúzza az aláíró feleknek' azt a meggyőződését, hogy a I hadászati támadó fegyverrend­szerek korlátozását célzó újabb intézkedések hozzája- j rulnak majd a szovjet—ame- j rikai kapcsolatok javításához, elősegítik a nukleáris háború veszélyének csökkentését, a i nemzetközi béke és biztonság j megerősítését. A szerződő feleket az egyen­lőség és az egyenlő biztonság | elvei vezérlik. Megerősítik tö­rekvésüket a hadászati fegy­verrendszerek további korlá­tozására és csökkentésére, szem előtt tartva az általános és teljes leszerelés megvalósí­tásának igényét is. Kijelentik, hogy a legközelebbi jövőben tárgyalásokat kívánnak kezde­ni a hadászati támadó fegy­verrendszerek további korláto­zásáról és csökkentéséről. A szerződés értelmében mindkét fél kötelezi magát a hadászati támadó fegyver­rendszerek mennyiségi és mi­nőségi korlátozására, valamint arra, hogy mérsékletet tanúsít a hadászati támadó fegyver­zetek új fajtáinak kifejleszté­siében. A szerződés hatályba lépésé­vel a felek kötelezik magukat j arra, hogy korlátozzák az in- I terkontinentális ballasztikus j rakéták, a tengeralattjáróról j indítható ballisztikus rakéták, a nehézbombázók, valamint a levegő-föld típusú ballisztikus rakéták indító berendezései­nek számát oly módon, hogy azok összesített mennyisége ne haladja meg a 2400-at. A szer­ződés értelmében 1981. január 1-ig a fent említett hadászati támadó fegyverzetek összesí­tett mennyiségét 2250-re kor­látozzák, és hozzákezdnek azoknak a fegyvereknek a le­szereléséhez, illetve megsem- j misítésáhez, amelyek mégha-1 ladnák ezt az összesített meny- nyiságet. Mindkét fél kötelezi magát arra, hogy nem kezd újabb helyhez kötött rakétaindító : berendezések építésbe, s nem' is telepíti át jelenlegi helyük­ről ezeket az indító berendezé­seket. A szerződés által előirány­zott összesített mennyiségeken belül mindkét fél kötelezi ma­gát az osztódó vagy egymástól ■függetlenül különböző célpon­tokra irányítható, többrobba­nófejes, úgynevezett MIRV- rakéták számának korlátozá­sára. Az ilyen típusú interkon­tinentális ballisztikus raké­ták, tengeralattjáróról indítha­tó ballisztikus rakéták, levegő­föld típusú ballisztikus raké­ták indítóberendezéseinek, to­vábbá a hatszáz kilométernél nagyobb hatótávolságú szár­nyas rakétákkal felszerelt ne­hézbombázóknak a száma nem haladhatja meg az 1320-at. A szerződésben foglalt kor­látozások kiterjednek a had­seregek harci állományában levő, valamint az építés befe­jező fázisában vagy tartalék­ban és raktárban levő, illetve karbantartás alatt álló fegy­verzetekre is. A szerződés egyik pontja kimondja, hogy azok a nehéz­bombázók, amelyekre most nem vonatkozik a megállapo­dás, azonnal a SALT—II hatá­lya alá kerülnek, mihelyt al­kalmassá teszik őket 600 kilo­méternél nagyobb hatótávolsá­gú cirkáló szárnyas rakéták hordozására. Ezenkívül mind­két fél kötelezi magát, hogy nem hajt végre kísérleteket 600 kilométernél nagyobb ha­tótávolságú szárnyas rakéták­kal abban az esetben sem, ha ezeket nem nehézbombázók­ról, hanem egyéb repülő esz­közökről indítják. Nem terveznek, nem próbál­nak ki és nem fejlesztenek fegyverrendszerekké a szerző­dés értelmében meghatározott típusú ballisztikus rakétákat, indító berendezéseket stb. Tar­tózkodnak az egyéb repülő eszközökről indítható, 600 kilo­méternél nagyobb hatótávolsá­gú, osztódó robbanófeies cir- káló szárnyas rakétákkal va­ló repülési kísérletek végre­hajtásától. A szerződés meg­felelő előírásainak betartása mellett .mód van a hadászati támadó fegyverrendszerek korszerűsítésére és felcserélé­sére. Meghatározott határidőt szab a szerződés azoknak a hadászati támadó fegyverze­teknek a leszerelésére, illetve a megsemmisítésére, amelyek­kel bármelyik fél a szerződés­ben meghatározott összesített mennyiségen felül rendelke­zik. Azzal a céllal, hogy bizto­sítsák a szerződés életképes­ségét és hatékonyságát, a felek kötelezik magukat: nem fog­ják megkerülni a szerződésben foglalt előírásokat valamely más államon vagy államcso­porton keresztül, illetve bár­mely egyéb módon. Egyik fél sem vállal bármiféle olyan nemzetközi kötelezettséget, amely a szerződésnek ellent­mond. A szerződés hatálybalépése után a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek annak érdekében, hogy a lehető leg­hamarabb megállapodást érje­nek el a hadászati fegyver­rendszerek további korlátozá­sát és csökkentését célzó in­tézkedésekről. ■ Ezenkívül felr adatul tűzik ki, hogy idejeko­rán, tehát még 1985 előtt meg­kössék azt a SALT-megállapo- dás't, amely a most aláírt szer­ződés helyébe léphet A szerződésben foglalt elő­írások betartásának biztosítá­sára mindkét fél a rendelke­zésre álló nemzeti technikai ellenőrző eszközöket veszi igénybe. Méghozzá oly módon, hogy ne sértse meg a nemzeti jog általánosan elismert elveit Vállalják azt is, hogy nem fogják zavarni a másik fél nemzeti technikai ellenőrzési eszközeit. A felek minden egyes in­terkontinentális ballisztikus rakéta indításáról jóslőre ér­tesítik a másik felet, kivéve azokat az, egyedi indításokat, amikor a rakéjakísérletet sa­ját határaikon belül hajtják végre. A SALT—II szerződés cél­jainak és előírásainak végre­hajtását hivatott elősegíteni az az állandó konzultatív bi­zottság, amelyet egy 1972. de­cember 21-án aláírt emlékirat értelmében hoztak létre. A SALT—II ratifikálása mindkét országban a felek al­kotmánya által előírt módon történik. A szerződés a ratifi­kációs okmányok kicserélésé­nek napján lép hatályba és 1985. december 31-ig marad érvényben, amennyiben ezt a dátumot megelőzően nem vált­ják fel egy új, a hadászati tá­madó fegyverrendszerek to­vábbi korlátozását biztosító meg áll apód ássál. Jegyzőközyx ­o Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok.közölt a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról létrejött megállapodáshoz A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok, a továbbiakban, a szerződő felek, megegyezve a hadászán támadó fegyverrendszereknek a szerződésben rögzített kor­látozásáról. megegyeztek az alábbi kiegészítő korlátozások­ban arra az időtartamra, amelynek során a jelenlegi jegyzőkönyv érvényben ma­rad : I. CIKKELY: A felek mindegyike kötele­zi magát arra, hogy nem fej­leszt ki mozgatható kilövő ál­lású IBM-berendezéseket, és nem folytat repülési kísérle­teket ilyen kilövőállású IBM- típussal. II. CIKKELY: 1) A szerződő felek mind­egyike kötelezi magát arra, hogy nem fejleszt ki 600 kilo­méternél nagyobb hatótávol­ságú cirkáló szárnyasrakétá­kat sem tengeri, sem földi ki­lövőállású berendezésekkel. 2) A felek mindegyike kö­telezi magát arra, hogy nem folytat repülési kísérleteket sem tengeri,- sem földi kilövő­állásról 600 kilométernél na­gyobb hatótávolságú' olyan cirkáló 6zárnyasrakétákkal. (Folytatás a 3. oldalán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom