Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

1979. JÚNIUS 15., PÉNTEK %/Űtí, av Benke Valéria Zala megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tőbizottságának elnöke ' csü­törtökön Zala megyébe láto­gatott. Nagykanizsán felkeres­te a Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat helyi gyá­rát, amely csaknem kizárólag nőket foglalkoztat és az ott dolgozók élet- és munkakörül­ményeiről, szociális ellátásáról tájékozódott A Politikai Bizottság tagja délután a városi pártbizottság épületében aktívaülésen ta­lálkozott Nagykanizsa város és a járás párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel. Időszerű gazdaságpolitikai kér­désekről adott tájékoztatót A megyei NEB vizsgálta A termelési rendszerek működése * Hatásos korrózióvédelem Hetven ipari vállalat és ter­vezőintézet szakemberei vet­tek részt azon az eszmecserén, ahol, többek között beszámol­tak a korrózió megelőzését célzó kezdeményezésekről. Nagy érdeklődést keltett a Borsodi Vegyi Kombinát mód­szere. Itt a megállapított kor­róziós károk valamennyi ösz- szetevőjére, a káros folyama­tok műszaki paramétereire vonatkozó adatokat számító­gép segítségével feldolgozzák és értékelik, majd ennek alap­ján dolgozzák ki a megelőzés módjait. Ebből a beruházások tervezői és kivitelezői is hasz­nos információkat kaphatnak. Ezt a módszert rendszeresíteni kívánják a többi nagyvállalat­nál is. Szó volt a korrózióvé­delem legelterjedtebb módsze­réről, a festésről is, mint el­mondották, a magyar festék- ipar megfelelő mennyiségű és minőségű termékkel rendelke­zik, s ez a választék már in­dokolja, hogy a vállalatok többsége az import festék he­lyett hazait használjon. Han­goztatták, hogy a festék védő­hatása csak akkor érvényesül­het, hg alatta megfelelően .ke­zelik a, férnem .felületet.. Hetvenkét mezőgazdasági termelési rendszer működik az országban 1100 termelőszövet­kezetet tömörítve. A Pest me­gyei tsz-ek és állami gazdasá­gok is éltek e sajátos együtt­működés előnyeivel, így jelen­leg négy növénytermelési, nyolc zöldség-gyümölcs és dísznövény, négy állattenyész­tési rendszerben tevékenyked­nek közösen, s a megyehatáro­kon kívül további tíz rend­szerszervező gazdasággal lép­tek kapcsolatba. Vajon problémamentes, fel­hőtlen ez az együttműködés? A rendszerek tevékenysége mi­ként járul hozzá a mezőgaz­dasági termelés eredményei­nek növeléséhez? A kidolgo­zott eljárások széles körű al­kalmazásának vannak-e aka­dályai, s azok miként szüntet­hetők meg? Ezekre a kérdé­sekre keresték a választ a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei a közel­múltban lefolytatott vizsgálat során. Növekvő területen Már önmagában is sokat­mondó tény, hogy a megye valamennyi termelőszövetkeze­te, állami gazdasága bekap­csolódott valamely termelési rendszer munkájába. A koráb­bi évekhez viszonyítva egyötö­dével nőtt a rendszereken be­lül a szántóföldi növényter­mesztés, jelentősen emelkedett a búza, a kukorica és a cukor­répa vetésterülete. A kívána­tosnál viszont kisebb területen termesztik ilyen módon a lu­cernát. Lassúbb a fejlődés a zöldségtermelési rendszereken belül a paradicsomnál, a zöld­borsónál, a gyökérzöldségnél és a hagymánál is. Itt elsősorban piaci helyzet kedvezőtlen alakulása játszott szerepet. Ami az állattenyésztést illeti, a nágyüzemeKben a sertések Aszálygondok a törteti Dózsa Tsz-ben Borsó helyett köles A törteti Dózsa Termelőszö­vetkezetnek sokféle talajon kell gazdálkodnia. Jutott nekik mostoha, nehezen művelhető szíkföld, futóhomok — és jó­tékony áldásként termékeny barna föld is. A szükség taní­totta őket. A homokot megfog­ták, lekötötték nyárfával, sző­lővel és gyümölcsössel. A víz­gyűjtő csatornák mentén ön­tözéses zöldségkertészetet ala­kítottak ki. Mivel nagy volu­menű az állattenyésztésük — tejtermeléssel, sertéshizlalással foglalkoznak —,, a takarmányozás] ágazat­nak is fontos szerepe van. Évek óta intenzív rét- és lege­lőgazdálkodás folyik a szövet­kezetben, öntözik a gyepeket, a frissen telepített, s a termő lucernaterületeket. Ilyen körülmények mellett a csapadékhiány érzékeny vesz­teséget jelent. Hogyan érintet­te a gazdálkodást? — tudakol­tuk Fazekas Sándortól, a szö­vetkezet elnökétől. — A legrosszabbal kezdem: tönkrement a 160 hektárnyi, nagyüzemi művelésű zöldbor­sónk. A nagy hőségben egysze­rűen elfonnyadt a növény, mu­száj kiszántani, hasznavehe­tetlen. Még takarmányozásra sem alkalmas. Mindez három­millió forint árbevételi kiesést okoz. Ügy döntöttünk, a he­lyére köles kerül, a héten már hozzáláttunk a vetéshez. Nem éppen örvendetesek a búzatáblákon szerzett tapasz­talatok sem. Két hete még 40 mázsát ígért a kenyérgabona, a napokban pedig azt látták, 30—35 mázsa mutatkozik. A tervezett 47 mázsás hozam­hoz viszonyítva (az áttelelés után, tavasszal joggal bizakod­hattak még ennyiben!), ko­moly veszteség ez. Június első napjaiban helikopterrel lomb­trágyázást végeztek, ám keve­set segített. A héten lehullott 18 millimétemyi csapadék megáztatta a határt, de újabb esőkre lenne szükség, hogy teljesen felfrissüljön a gabo­na. — A kényszerérés élőbbre hozta az aratást, két hét múl­va két Claas-dominátorral és négy SZK-kombájnnal meg­kezdjük a betakarítást —foly­tatja az elnök. — összesen 700 hektárnyi búzát kell levágni. A jól művelhető, kötött ta­lajon vetett szemes kukoricájuk már bírta az aszályt. Egyes határrészeken ugyan „furulyá­zik” a növény, vagyis össze­pöndörödtek a száron levő le­velek, ám a tervezett átlag­termésre számíthatnak. Fő­képpen, ha kegyes lesz az idő­járás is. — Mi a helyzet a kertészet­ben? — Virágzik az 50 hektárnyi szabadföldi zöldpaprika, érle­lődik a sárgadinnye. A fólia­sátrakban folyamatosan szed­jük a primőr zöldpaprikát és paradicsomot, s küldjük a Pest megyei Zöldértnek. A szőlő­ben és a gyümölcsösben rend­szeresen permetezünk. A köny- nyű, homoki bort adó szőlő­fajták kitűnő termést ígérnek. Sajnos, a téli alma fele ve­szendőbe ment, a 127 hektáron telepített jonatánt, starkingot és goldent termő fák virágzás­kor károsodtak. A 27 hektárnyi nyári al­ma — piros héjú asztrahá­ni és Aranyparmen-fajta — viszont bőséges hoza­mot ígér. Öröm az ürömben, hogy a lucerna első kaszáláskor jó minőséget adott, s a mennyi­ségi sem panaszkodhattak: hektáronként 35 mázsát taka­rítottak be. Bíznak abban, hogy a következő hozam is elegendő lesz, mert állatállo­mányuknak nagy szüksége van a szénára. K. M. 70 százalékát, a baromfiállo­mány 85 százalékát rendsze­rek keretében tartják a gaz­daságok. A vizsgált 15 Pest megyei gazdaság elsősorban azzal a. szándékkal csatlakozott az egyes termelési rendszerekhez, hogy az adott ágazat jövedel­mezőségét, a korszerű gépek­kel, berendezésekkel, a már bevált technológia adaptálásá­val biztosítsák Jóllehet, a be­lépéskor rendelkeztek az ak­kori igényeknek megfelelő technológiával, az ipanszerű termeléshez szükséges eszkö­zökhöz (John Deere erőgép, Nibex vetőgép, a malacneve­léshez fontos battériák stb.) csak a rendszerszervező gaz­daságok segítségével juthat­tak. E szándékkal csatlakoz­tak az JSV-hez (Iparszerű Hús­termelést Szervező Vállalat), a Taurinához (Szarvasmarha-te­nyésztők Közös Vállalkozása tej termel ési rendszere), a KI- TE-hez (Kukorica és Ipar­növénytermelési Együttműkö­dés) és az Üllői Gyökérzöldség termelési rendszerhez a gaz­daságok Jó gazdák-e? A vizsgálat általánosságban azt igazolta, hogy a rendszer- szervezők teljesítették a part­nergazdaságoknál kötelezett­ségeiket. Folyamatos tanács­adással, a gépek karbantartá­sával, a technológia ellenőrzé­sével, fejlesztésével valóban a rendszerek gazdáinak bizo­nyultak. Egy-egy konkrét eset­ben azonban már kedvezőtle­nebb a kép. A sülysápi Tápió- völgye Tsz azért lépett ki a KITE-ből, mert a karbantartó szerelők ritkán keresték fel a gazdaságot. Gondot okoz az is, ha a technológiai terveket nem adaptálják az adott üzem­re, gazdaságra. Így volt ez az üllői rendszer egyes gazdasá­gaiban, alkatrészellátási ne­hézségekkel tetézve. Az ISV által kidolgozott tar­tási technológia bevezetése, a többi korszerű módszerhez ha­sonlóan azt eredményezte a termelőszövetkezetekben, hogy javultak a termelési feltételek. Mégsem elégedettek például a rendszergazda tevékenységé­vel a Monori Állami Gazda­ságban, a kartall Petőfi Tsz- ben. A monoriak csévharaszti telepének rekonstrukciós ter­vét például nem megfelelően készítette el az ISV, s 800 órát. plusz nem kevés forintot vett igénybe az újraterveztetés. Egy esztendővel később kapta meg a felújításhoz szükséges terveket a kartali tsz is, s ezt a határidőcsúszást a szövetke­zet vezetői szerződésszegésnek tekintik. A rendszerszervezők szolgál tatásaival a tsz-ek nagy több­sége elégedett volt, de felve­tődött, hogy a szaktanácsadás sem mindig nyújt konkrét se­gítséget, a gépek, berendezések üzembiztonsága sem tökéle­tes. A szaktanácsadók is több­nyire a főváros, vagy Balaton környéki tsz-eket keresték fel szívesen, más gazdaságokhoz el sem jutottak. Egyes helye­ken a tanácsadás csupán adat­gyűjtést, információszerzést je­lentett. Gond, hogy a rend szergazdák sokoldalú, és sok energiát felemésztő adathal­mazt kénnek partnereiktől. A továbblépés útjai A mezőgazdasági termelési rendszerek jó és előnytelen ol­dalait egyaránt feltárta a népi ellenőrök vizsgálata. A rend­szerekben lehetőség nyílik a legújabb biológiai, kémiai és technológiai eredmények al­kalmazására, egy-egy ágazat termesztési összhangjának megteremtésére, s ez nyilván­valóan a termőképesség javí­tását, a minél magasabb hoza­mok elérését is szolgálja. Épp ezért, mivel a rendszerek te­vékenysége a népgazdaság eredményeit tekintve sem kö­zömbös, a további fejlődést segítő javaslatot is kidolgoztak a megyei népi ellenőrök. Ja­vasolják, hogy a rendszergaz­dák vállaljanak kockázatot a partnergazdaságokkal a ter­mék előállításában, a feldol­gozásban, az értékesítésben és a tárolásban, a partner tsz-ek érdekvédelmében. A közös ér­dekeltség, a közös kockázat- vállalás érdekében célszerű lenne a rendszergazdáknak kockázati alapot képezni. Gáspár Mária Befejeződött a békehónar Nagygyűlés a MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzemében A béke- és barátsági hónap eseménysorozatának záróak­kordjaként békenagygyűlést rendeztek csütörtökön a MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzemében. A gyűlésen Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke értékelte belpolitikai életünk kiemelkedő rendez­vénysorozatát. A béke- és ba­rátsági hónap valóságos népi konzultáció volt — mondotta —, módot nyújtott a közvéle­ményt foglalkoztató sok kér­dés nyílt és őszinte feltárásá­ra, a nemzetközi és a magyar békemozgalom zászlóbontása 30. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. A gyűlésen részt vett és fel­szólalt Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke, aki az Országos Béketanács meg­hívására tartózkodik hazánk­ban. Az ünnepség végén a részt­vevők állásfoglalást fogadtak el, amely kimondja: az üzem dolgozói erejük legjavát adják szorgalmas, becsületes mun­kával vesznek részt a fejlett szocialista társadalom építésé­ben, a béke védelmében. Olvasótáborok a nyáron Pest megyében sokéves ha­gyománya van az olvasótábo­roknak. Már a mozgalom kez­detekor, 1973-ban, megszervez­ték a szobi középiskolás, vala­mint a szentendrei olvasó- és képzőművészeti tábort. E ket­tő idén is gazdag programmal várja az iskolásokat. A szobi úttörőtáborban augusztus 11. és 20. között a helyi, a duna­keszi és a váci középiskolások táborának központi témája a kultúra, a művelődés, a mű­veltség kapcsolata. A szent­endrei táborozok kiscsoport­vezetők, könyvtárosok, kép­zőművészek irányításával, egyebek között, megemlékez­nek a Móra- és Móricz-évfor- dulókról, és bábbemutatókat is tartanak. Számos nyelvművelő táboro­zást szerveznek. Gödön au­gusztus 22-től 31-ig a váci és a dabasi járásból negyven szlo­vák anyanyelvű kisdiák, Le­ányfalun harminc német ajkú és sok szerb-horvát nemzetisé­gű tanuló táborozik majd. A szentendrei járás immár ha­todik szlovák nyelvművelő tá­borát idén először Csehszlová­kiában tartják, cserealapon, szlovákiai magyar tanulók Pi- lisszentkereszten táboroznak majd. A ráckevei járás nem­zetiségi olvasótáborát június 18. és 28. között Dőmsödön rendezik. Munkásmozgalmi-helytörté­neti olvasótábort szerveznek július 26-a és augusztus 4-e között Szlgetmonostor-Ho- rányban. A diákok — egyebek között — munkásmozgalmi is­meretekből vetélkedőt tarta­nak, ellátogatnak a gödi Fé­szekbe, és társadalmi munkát végeznek a szigetmonostori te­lepen. Több szakmunkástanuló-tá­bor is lesz, közülük kiemeljük a zebegényit (szeptember 3— 16.), melyen a váci járás tanu­lói közül harmincán vesznek részt. Ugyancsak Zebegényben (augusztus 24—szeptember 3.) az érdi 220-as számú szakmun­kásképző intézet fiataljai Mó­ricz és Móra műveivel ismer­kednek. Aszódon cigányfiata­lok táboroznak. Ugyanitt a múzeum és a művelődési ház honismereti tábort szervez. A ceglédi gyerekek Balaton­szárszón találkoznak, a gödöl­lői járásból hetvenöt diák au­gusztus 17. és 26. között a ve­resegyházi úttörőtáborban á vers és a zene kapcsolatával foglalkozik. Idén 20 olvasótábort szer­veznek Pest megyében, melye­ken összesen mintegy 7—800 fiatal vesz részt. A. Gy. Díjodaítélés a humorfesztiválon Csütörtökön kiosztották a humorfesztivál karikatúra-kf- állításának díjait Vác műve­lődési központjában. A Művé­szeti Alap, a Pest megyei Ta­nács és az Üj Tükör szerkesz­tősége egyenként 8000 forin­tos díját Kaján Tibor, Bren­ner György és Szűr Szabó Jó­zsef, a Pest megyei Hírlap 2000 forintos könyvutalványát Lehoczki István nyerte. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Hej halászok, halászok B. Bencze Lilla tűzzomán­cai a Kulturális Kapcsolatok Intézete Dorottya utcai kiállí­tóhelyiségében láthatók, a Tiszatáj című tárlat a Csont- váry-terem, Sövegjártó Mária kerámiái a Ferencvárosi Pin­cetárlat eseménye. Mindhárom bemutató közös részlete egy ősi foglalkozás, a halászat képi kísérete. Kérá- miával, tűzzománccal, festmé­nyekkel. Miközben napjaink­ban hazánkban egyre inkább átalakul patriarchális jellege gépi, ipari elemekkel, a kép­zőművészet szinte valahány műfajban fokozza a vizuális kísérletet mindazzal, ami ha­lászat és a halászok körébe tartozik. Dér István és Novák András festményeiken rendkí­vül újszerűén helyezik el a halászhálókat a tájban úgy. hogy azok a környezet kom­ponenseidé válnak. B. Bencze Lilla stilizálja ezt a hálókkal, varsákkal, csónakosokkal szer. veződő halas teret — Söveg­jártó Mária ismét másképpen értelmezi ezt a problémakört. Ö Hemingway öreg halá­szának kerámia-műfordítását végzi a saját képzeletével és belső gondjaival. Dráma ez a javából, nemcsak esztétikum, ahogy a halfej csontvázasán folytatódik egy érzékenyen jelölt tárgyi halmaz környé­kén. Talán ez a két Söveg­jártó változat fejezi ki legin­kább színben, formában azt a „Hej, halászok, halászok” só­hajt, melyet a magyar népdal is századok óta idéz. Képek a Tiszalájról Csak a déli részről van szó, a Mártély és Szeged vidéké­ről, s ez egyben a Csongrád megyei festők kollektív kiál­lítása. Nincs meglepetés. Jó az átlag. Nem rossz, nem rend­kívüli. Mindenképpen figye­lemre méltó Aranyi Sándor gyors és határozott fejlődése, ö az, aki felnövekedett Sza- lay Ferenc emberi és festői mélységéhez. Csikós András, Fontos Sándor, Fodor József őrzi küzdelemmel szerzett ha­tárait, többen azonban megál­lapodtak. Most, ezúttal is so­kan szokott rangjukkal jelent­keztek, nem érződik azon erő, mely megújulást sür­get. Ezen mindenképpen vál­toztatni szükséges Szegeden, Mártélyon és mindenütt az országban, ahol festők élnek és dolgoznak. A jó, tisztes át­lag elérése kevés, egyre ke­vesebb. mint cél, mint ered­mény. Ha nem akar képző- művészetünk lemaradni, ak­kor fokoznia kell az erőfeszí­tést. Egyéneknek és műhe­lyeknek. Tűzzománcok Hofer Miklós bevezető sza­vai szerint és a művek alap­ján is megállapítható, hogy B. Bencze Lilla a tűzzománc és az építészet szövetségét ke­resi rajzi, festői úton fejlesz­tett zománcfelületeivel. Tetsze­tős, kellemes az, amit csinál. Különösen a „Hajnali madár”, mely már sikert aratott a Pest megyei Pártbizottság tár­latán is. Ez a mű jelöli meg B. Bencze Lilla további lehe­tőségeit, melyről minden bi­zonnyal meggyőződhetünk már jövőre, a tervezett szent­endrei kiállításon. Kerámiák A maga útján jár, s egyre izgalmasabb művekkel. Régi játékossága megváltozott. Egyre tudatosabb, egyre ko­molyabb és határozottabb vo. nalvezetése. Van mondaniva­lója, s ezt hiányok nélkül, magabiztosan tárja elénk. Mi­közben kutatja a műfaj és ön­maga további távlatait, a mű mindig mű lesz, mű marad, — nem laboratóriumi modell. Érzelmileg is bő skálán mo­zog, és izgalmasan gömbölyíti felületeit, öblös térben fogad­ja, szerkeszti a motívumait, melynek nyersanyagát élmé­nyei biztosítják. Több irány­ban is érzékeli a lehetősége­ket. Egyrészt vertikális hosz- szításokkal elmélkedik zené­ről, gótikáról, másrészt csigás kanyarokkal bővülő mélyedé­sekben tárja fel gondolatait „Vörös Rébék”-ről, „Három- királyok”-ról. Amikor azon­ban a biblia és Arany János közegét érinti, akkor is, min­dig a maga útján jár, hiszen elég számára saját invenciója, mely bőséggel és ízléssel építi tárgyait, melyek egyre inkább, egyre többször; műtárgyak. Losonci Miklós B. Bencze Lilla: Halászok, 1X1 k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom