Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-02 / 127. szám

1979. JÚNIUS 2„ SZOMBAT Véget értek a közös tárgyalások . (Folytatás a 2. oldalról.) különleges érdemei vannak Leonyid Iljics Brezsnyev elv­társinak, akit népünk jó ismer és nagyra becsül. A nemzetközi helyzet alaku­lásának további tényezője az együtthaladó szocialista orszá­gok egyeztetett külpolitikája. Mi, magyarok, céljainknak és érdekeinknek megfelelően tél­ies szívvel magunkénak vál­tottuk és valljuk a jövőben is ezt a politikát, mert az együt­tes föllépés meghatványozza béketörekvéseink és a hala­dást támogató erőfeszítéseink közvetlen hatását. ■ Tárgyalásainkról - szólva el­mondhatom: baráti érzésekkel, azzal a kívánsággal és re­ménnyel vártuk a Brezsnyev elvtárs vezette szovjet párt- és kormányküldöttséget, hogy körünkben, a testvéri Magyar­országon, barátok között jól érzik majd magukat, és érde­mi munkát fogunk végezni. Meghallgattam Brezsnyev elvtárs értékelését találko­zónkról és tárgyalásainkról. A magas értékelést azzal a jól­eső érzéssel köszönöm meg, hogy a látogatással, a tárgya­lással, a véleménycserével megvalósult mindaz, ami szándékunkban volt. Barátság és egység van közöttünk; min­den megtárgyalt ' kérdésben közös az álláspontunk, amit az aláírt nyilatkozat is megfele­lően tükröz. Mély meggyőződésem, hogy a szovjet párt- és kormány- küldöttség látogatása nemcsak kétoldalú kapcsolataink fej­lesztésének ad újabb lendüle­tet, hanem a látogatásnak — a Szovjetunió és Magyarország kapcsolatainak erősítésén túl — pozitív nemzetközi jelentő­sége és kihatása is lesz. Kü­lön érdeme ez a nálupk tartóz­kodó és dolgozó szovjet kül­döttségnek. Végül én is elbúcsúzom ked vés vendégeinktől. Még egy­szer köszönöm látogatásukat és az itt végzett munkát. Si­kereket, minden jót kívánok Brezsnyev elvtársnak, a kül­döttség valamennyi tagjának. Nemcsak a magam, hanem pártunk Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, a szo­cializmust építő magyar nép nevében is kérem, hogy vigyék magukkal, adják át a nagy szovjet népnek forró üdvözle­tünket és legjobb kívánsá­gainkat. Az az elhatározá­sunk, hogy együtt haladunk a jövőben is. S az a kívánsá' gunk, hogy a szovjet nép ér­jen el kommunista alkotó munkájában új nagy sikereket, s békében élvezze annak gyü­mölcseit. Brezsnyev elutazott hazánkból Eredményekben gazdag, a megbonthatatlan magyar— szovjet barátságot emlékezetes napokkal, újólag demonstráló hivatalos, baráti látogatását befejezve délután elutazott hazánkból a szovjet párt- és kormányküldöttség. A Ferihe­gyi repülőtérre tartó gépkocsi- sort rendőri díszmotorosok kí­sérték, s amerre csak elhalad­tak, a zászlódíszbe öltözött Utakon, tereken budapestiek sokasága köszöntötte őszinte, meleg szeretettel a magas ran­gú szovjet vendégeinket: Leo­nyid Iljics Brezsnyevet s a delegáció tagjait, Andrej Gro- mikót, Konsztantyin Csemyen- kót, KonsEtantyin Ruszakovot, Ivan Arhipovot és Viktor Dobrikot. A vendégek búcsúztatására csaknem tízezren gyűltek ösz- sze a főváros légikikötőjében. A repülőtér főépületének hom­lokzatát szovjet, magyar és vörös .zászlók, Leonyid Iljics Brezsnyev és Kádár János portréja, valamint a „Jó utat, kedves szovjet barátaink!” Vi­szontlátásra!” felirat díszítet­te. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A testvéri szovjet nép kép­viselőinek búcsúztatására meg­jelent Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György, Aczél György, Benke Valéria, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Nemes Dezső, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke, Borbély Sándor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkárai, Púja Frigyes, Méhes Lajos, Szépvölgyi Zol­tán, Szűrös Mátyás, továbbá az MSZMP Központi Bizottsá­gának, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának és Miniszter- tanácsának számos más tagja, politikai, gazdasági és kultu­rális életünk sok vezető sze­mélyisége. Jelen volt Vlagyi­mir Pavlov, ott voltak a buda­pesti szovjet nagykövetség vezető munkatársai, a buda­pesti szovjet kolónia tagjai, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnokságá­nak képviselői. Felsorakozott a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja, katonai és légügyi atta­séja is. Felzúgott a taps és az éljen­zés, amikor a vendégek a re­pülőtérre érkeztél;. Fölcsendült a Rákóczi-induló, a díszzászló­alj parancsnoka jelehtést tett Leonyid Iljics Brezsnyevnek, majd — a magyar és a szov­jet himnusz hangjai alatt — 21 tüzérségi díszlövés köszön­tötte a kommunizmust építő testvéri szovjet nép vezetőit. Leonyid Iljics Brezsnyev Ká­dár János társaságában ellé­pett a díszzászlóalj a re vonal a előtt, köszöntötte a katonákat, majd üdvözölte a budapestie­ket, a búcsúztatására össze­gyűlt fővárosi dolgozókat. A vendégek szívélyes búcsút vettek a megjelent magyar közéleti vezetőktől, a buda­pesti szovjet nagykövetség diplomatáitól, a szovjet koló­nia tagjaitól, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­nokságának képviselőitől, a diplomáciai képviseletek veze­tőitől, tagjaitól,- katonai* és légügyi attaséitól. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai elindul­tak az IL—62-es küiöngéphez, ahol Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György forró, baráti kézfogással, öleléssel vett búcsút Leonyid Iljics Brezsnyévtől, s a küldöttség tagjaitól. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke a repülőgép ajtajából még egy­szer búcsút intett, azután föl- morajlottak a hajtóművek, a különgép — amelyet a határig a magyar légierő vadászgépei­nek köteléke kisírt — a leve' góbé emelkedett Az elutazás előtti pillanatok Leonyid Iljics Brezsnyev hazaérkezett Moszkvába Pénteken este visszaérkezett Moszkvába a szovjet párt- és kormányküldöttség, amely Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP ‘KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének veze­tésével az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács meghívására hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A küldöttséget a vnukovói repülőtéren az SZKP és a szovjet állam vezetői, a poli­tikai bizottság számos tagja, póttagja, titkára, a központi bizottság, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a Minisztertanács számos tagja fogadta, köztük Alekszej Koszigin, a miniszter- tanács elnöke, és Vaszilij Kuznyecov, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége elnökének első helyettese. Ott volt a repülőtéren Tóth József, követtanácsos, a moszk­vai magyar nagykövetség ide­iglenes ügyvivője, valamint a nagykövetség számos felelős munkatársa. Az érkezésről rövid helyszí­ni közvetítést adott a szovjet televízió. Távirat a repülőgépről Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője az ország légteré­nek elhagyásakor a repülőgép fedélzetéről a következő üdvözlő táviratot küldte: Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének, Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének: Elhagyva a Magyar Népköztársaságot, a szovjet párt- és kormányküldöttség még egyszer kifejezi Önöknek, kedves elvtársak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság .Elnö­ki Tanácsának és Minisztertanácsának, az egész magyar népnek szívélyes köszönetét azért a bensőséges és ba­ráti fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. A látogatás eredményei mély megelégedéssel töltenek el bennünket. Együttesen újabb nagy lépést tettünk elő­re pártjaink, országaink és népeink barátságának szün­telen erősítésében, a sokoldalú szovjet—magyar együtt­működés elmélyítésében. Erősödjék és fejlődjék tovább testvéri szövetségünk a szovjet és a magyar nép, a szocialista közösség és a viiágbéke javára! Leonyid Iljics Brezsnyev A megyei tanács ülése Megvalósult tervek, gazdálkodási tanulságok Pénteken délelőtt a megye­háza dísztermében ülést tar­tott Pest megye Tanácsa. Az elfogadott napirendnek megfe­lelően először a megye 1978. évi költségvetésének és fejlesz- tésialap-tervének végrehajtá­sáról szóló jelentés került Be­terjesztésre. A tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyaghoz Vágvölgyi József osztályvezető fűzött szóbeli ki­egészítést, majd hozzászólások hangzottak el. Válaszadás után a testület az írásos előterjesz­tést, a szóbeli kiegészítést, va­lamint a felszólalásokra adott választ egyhangúlag elfogadta. A napirend következő pontja­ként a kereskedelem és az ide­genforgalom helyzetéről készí­tett beszámolót vitatta meg a megyei tanács. Az írásban elő­zetesen ugyancsak kézhez adott anyaghoz Lányi Pál osztályve­zető szóbeli kiegészitője kap­csolódott. Vita után a megyei tanács az előterjesztést egy­hangúlag elfogadta. Beszámolót hallgatott meg ezután a testület a megyei ta­nács számvizsgáló bizottsága tevékenységéről, s ennek elő­adója Pappert Adám, a bi­zottság elnöke volt. A testület á bizottság tevékenységét el­ismerése kifejezése mellett hagyta jóvá. Ezt követően a Pest megyei Tanács , elfogadta azt az előterjesztést, amely o váci járási-várost népi ellen­őrzési bizottság kiegészítésére vonatkozott, s végül személyi ügyekben döntött. Keszi Józsefet, a- Pest me­gyei Tanács vb nagy hátai já­rási hivatala elnökét, saját ké­résére, korengedményes nyug­díjaztatására való tekintettel, munkáját elismerve és megkö" szönve. a megyei tanács fel­mentette beosztásából. A já­rási hivatal elnökévé 1979. augusztus 1-i hatállyal dr. Samu Jánost, a szentmárton- kátai Kossuth Termelőszövet- zet eddigi elnökét nevezte ki. Barna József, a Pest megyei Tanács vb Testnevelési és Sporthivatal elnöke, megrom­lott egészségi állapotára való tekintettel, ugyancsak koren­gedményes nyugdíjaztatását kérte. A testület a megye sportmozgalmában kifejtett te­vékenységéért köszönetét mondva, felmentési kérelmét elfogadta. A megyei sporthiva­tal elnökévé — 1979. július 1-i hatállyal — Túróczi Bélát ne­vezte ki. Végezetül a megyei tanács az idő előrehaladtára tekintet­tel úgy döntött, hogy a tanács­tagok interpellációira a szak- igazgatási szervek vezetői írás­ban adják meg a választ. Jóváhagyta a tavalyi év zárszámadását a megyei tanács ülése A terjedelmes írásbeli anyag, valamint a szóbeli kiegészítés egybehangzóan azt állapíthat­ta meg — s ezt tükrözte a ta- rácatagök ■ véleménye > is —, hogy a megnehezedett körül­mények ellenére sikerült fenn­tartani a tanácsi terület dina­mikus fejlődését, sőt a kiemel­ten kezelt teendőknél — a la­kás- és kórházépítés, az álta­lános iskolai hálózat és a gyer­mekintézmények bővítése — a tervezett célokat némileg túl­haladták a városokban és a községekben. Mérleg ötmilliárd forintról Némi képet ad a tavalyi gaz­dálkodós súlyáról az az egyet­len adat, hogy összesen több mint ötmilliárd forint felhasz­nálásáról készített mérleget a megyei testület, ennyi ugyanis a költségvetési és fejlesztési kiadások együttes összege. Ez a nagy summa sok más mel­lett olyan feladatok végrehaj­tására nyújtott fedezetet, mint 1373 célcsoportos lakás át­adása, a kerepestarcsai kórház építése, 2735 óvodai hely ki­alakítása, 182 általános iskolai tanterem tető alá hozása. Joggal kapott azonban meg­különböztetett figyelmet a ta­nácsülésen — a szóbeli kiegé­szítésben és a hozzászólások­ban egyformán — az a kézen­fekvő tény, hogy a kiadások fedezete a bevétel, tehát a ta­nácsoknak először erre — bevételi terveik teljesítésére — kell ügyelniük. S van mire! A másik, semmivel sem lényeg­telenebb vonás: a tervszerűbb munka, a feladatok végrehaj­tásának jobb előkészítése bő­ven kamatozik a fejlesztésben és a fenntartásban, s mert ja­vult a tervszerűség, az ered­mények is a korábbinál szoro­sabban illeszkednek az erede­tileg meghatározott célokhoz. Ésszerű takarékosság és a feladatellátás átgondoltsága jellemezte a helyi tanácsok túlnyomó többségének tevé­kenységét mind a költségveté­si, mind a fejlesztési források felhasználásában — állapítot­ta meg a megyei tanács. S ez nem kis dolog, hiszen a taná­csoknak — örvendetes — egy­re nagyobb intézményhálózat működtetéséről keli gondos­kodniuk, orvosi rendelőktől a bölcsődéken át, az oktatási, közművelődési egységekig. SI akkor még nem szóltunk olyan feladatkörökről, mint a taná­csi kezelésben levő utak, hi­dak fenntartása, félújitásá, a belvízelvezetés és vízkárelhá­rítás, a család- és nóvédeleín. Amikor tehát azt állítjuk, javult, mert tervszerűbb volt a tanácsok 1978. évi gazdálko­dása, akkor ezzel azt is ki­mondtuk, hogy lényegében a megye majdnem egymilliós la­kosságának hétköznapjai vál­tak Izönnyebbé, hiszen valami­lyen módon a fejlesztési, költ­ségvetési feladatok a lakosság teljes körét érintik. Elég itt utalni arra, hogy egyetlen év alatt tizenkilenc százalék­kal kellett növelni az általá­nos iskolai oktatásra fordított összeget — 403 millió forintot emésztett fel az általános is­kolák működése —, mert any- nyira gyorsan növekednek — a népességgyarapodással ará­nyosan — a szükségletek. Segít a lakosság Tévedés lenne persze az eddig leírtakból arra követ­keztetni, hogy minden sima úton gördült a tanácsi gazdál­kodásban. Az eredmények mögött jelentős erőfeszítések, s menet közbeni nehézségek állnak, de ami a fontos: egy­re több tanács — olykor igaz, a felsőbb tanácsi szervek in­tenciói nyomán — képes rugal­masságra, a célok és források ésszerű átsorolására, az átvett pénzeszközök s a társadalmi segítség célszerű hasznosításá­ra. Ismét csak utalásra szo­rítkozva: tavaly a tanácsok összesen 203 millió forintot vettek át beruházási célokra — elsősorban lakásépítésre és közműfejlesztésre — gazdálko­dó szervektől es intézmények­től, azaz egyre hatásosabban élnek ezzel a lehetőséggel is, ahogy sokat mond a tanácsi fejlesztési célok és a lakosság törekvéseinek találkozásáról a társadalmi munka négyszáz- millió forintot megközelítő összege is. Indokoltan mutattak rá —• nemcsak a tanácsülésen, ha­nem az azt megelőző bizottsá­gi üléseken úgyszintén — a választópolgárok képviselői, hogy a jó célok mindig is szá­míthatnak a lakosság támoga­tására, de ehhez következetes­ség, folyamatosan javuló szer­vező munka kell. Ez a meg­kerülhetetlen igény azért válik hangsúlyossá, mert a gazdálko­dás feltételei könnyebbek, egy­szerűbbek aligha lesznek a kö­vetkező esztendőkben, azaz helyben nagy jelentőséget kap a megfontoltság és a rugal­masság, a szükségletek és a reális lehetőségek egyeztetése, ötvözése. , Még vannak tartalékok Ha nagyon leegyszerűsítjük a mindennapi valóságot, akkor fogalmazhatunk úgy is, hogy eredményesen gazdálkodtak a tanácsok, tehát fölépült össze­sen 8486 lakás a megyében, 181 kilométer hosszúságban bővült a vízvezeték-hálózat, tető alá került kilenc orvosi rendelő s így tovább. A téma tárgyalása mégsem viselte magán az eredmények ünnepélyes össze­gezésének jegyeit, sokkal in­kább a tanulságokra, a további munkában hasznosítható ta­pasztalatokra terelődött a fi­gyelem. A beruházások idejé­nek rövidítésében, a bevételi tervek időarányos teljesítésé­ben, a fejlesztési célok ész­szerű rangsorolásában ugyanis jelentős tartalékok rejlenek még mindig, s ez egyben az idei gazdálkodás vezérfonalát adja — mondotta ki határoza­tában a megyei tanács ülése Jelentés a kereskedelem és as idegenforgalom helysetéről Ha valami, akkor a megyei tanács ülésének második napi­rendi pontja, a megye keres­kedelmi helyzete, különös te­kintettel az idegenforgalomra, igazán húsbavágó témának bi­zonyult. Ezt nemcsak az elemző írásbeli anyag, vala­mint a szóbeli kiegészítés ta­núsította, hanem a tanácsta­gok aktivitása — az ülést meg­előző bizottsági megbeszélésen, s magán a testületi tanácsko­záson — szintén emellett vok­solt. Igaz, tavaly a megye la­kossága 19 milliárd forintot hagyott ott a kiskereskedelem bolthálózatában és a vendég­látásban; napról napra vevők vagyunk, tapasztalataink — akár jók, akár rosszak — min­dig frissek. Ésszerűbb szervezeti keretek Meghökkentő a szakmai jel­lemzőket nem ismerők számá­ra a megye kiskereskedelmi hálózatának kiterjedtsége:, öszesen 5240 bolt, vendéglátó­hely kereshető fel, ha a szo­cialista szektor és a magánke­reskedelem valamennyi egysé­gét figyelembe vesszük. Alig­ha önkényes társítása a té­nyeknek a következő: a me­gyében a kiskereskedelmi for­galom értéke 1970 és 1978 kö­zött több mint a kétszeresére 8,6 milliárdról 18 milliárd fo­rintra — növekedett, ugyan­akkor a hálózatfejlesztés mér­téke e változási ütemnek a negyedét sem érte el... Bizo­nyos értelemben tehát tör­vényszerű következmény a zsúfoltság, s még inkább az, ha hozzátesszük, a boltoknak több mint a fele kicsi, három­nál kevesebben dolgoznak ott, az épületek nagyobb része ma­gántulajdonban van, azaz fej­lesztésre, korszerűsítésre eze­ken a‘ helyeken minimális a lehetőség. Tovább tágítva azt a kört, amelyen belül állva a megyei tanácsi testület tegnapi ülésén megejtette e különleges határ­(Folytatás a 4. oldalon.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom