Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-12 / 135. szám

rr*r wEcvrr ínav 1979. JÚNIUS 12., KEDD IIUM 0 RFESZTl V AL A gondolkodásformálás jegyében Dr. Hárs István megnyitja a humorfesztivált a vácrátöti arborétum kastélya előtt. Új, ideig­lenes műhe­lye van teg­nap reggel óta a ma­gyar humor­nak. S re­méljük, a váci járás négy tele­pülése hoz­zásegíti majd a ne- vettébés szakértőit, hogy az első hu­morfesztivál hosszú ideig ha­tékonyan éreztesse kedvező Itatását munkájukban. A vác- rátóti arborétum kastélya előtt délelőtt 10 órára az érdeklő­dők mellett összegyűltek mindazok, akik vállalták az eseménysorozat előkészítését és lebonyolítását Marton Frigyes, a rádió Ka- barészínházának főrendezője üdvözölte a résztvevőket, s mindenekelőtt az első humor­fesztivál védnökeit; a Kultu­rális Minisztériumot, a Pest megyei Tanácsot, a Lapkiadó Vállalatot és a Magyar Rádiót. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának titkára, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnök­helyettese, s a vendéglátók képviseletében Weisz Ferenc, a váci városi tanács elnöke. Ott voltak a június 17-ig tartó eseménysorozaton részt vevő valamennyi intézmény képvi­selői is. Dr. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke megnyitó beszé­dében rendhagyónak nevezte a humorfesztivál't, azért mert nem működik közre zsűri, nem osztanak díjakat és versengő hangulat sem lesz. A Vácrá- tóton, Vácott, Veresegyházon és Ácsán sorra kerülő rendez­vények célja az, hogy az alko­tók véleményt cseréljenek egymással, s a közönséggel való találkozások tovább ösz­tönözzék a műfaj legjobb kép­viselőit. — Sokan megkérdezték már, miért éppen ebben a városban és ezekben a községekben rendezzük meg a humor fesz­tiválját? Egyszerű a válasz; hi­szünk abban, hogy ezeken a területeken nemzedékeken át fennmaradt az ősi humor, az őszinte bírálat és az öngúny szándéka is — mondta egyebek között Hárs István. — Áz előttünk ál­ló hét alatt három elméleti igényű konferenciát is rendezünk, té­mánk; a politikai humor gyakorlati problémái. Azt kí­vánjuk vizsgálni, hogy mennyire adottak a humor­hoz a társadalmi, a politikai és a szakmai feltételek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a hu­mor is tükröt tart a természetnek, s nagy szolgálatot tehet, ha művelői tisztességes társa­dalmi felelősségtu­dattal bírálják a hibákat, az önzést, a közönyt, a tehe­tetlenséget. az akarnokságot. Aligha vitatkoz­hat bárki is a megállapításon, hogy a színvonalas, igényes humor gondolkodóbbá, jobbá, igényesebbé teheti az embere­ket. Tehát fontos szerepet tölt be a társadalom életében, a gondolkodás formálásában. S ez a hatnapos fesztivál alap­vető célja. A megnyitó ünnepség után Tolnai Klári, a Sebő együttes kíséretében énekelt néhány népszerű és vidám dalt. Délután a váci művelődési központban Árkus József nyi­totta meg a karikatúra-kiállí­tást, amely tizenkét alkotó 120 művét sorakoztatja fel. A közismert karikaturis­ták — Dallas Jenő, Szűr- Szabó József, Schwott Lajos, Sajdik Ferenc — alkotásai mellett a hónap végéig láthat­juk Tettamanti Béla, Lehoczki István és Jelenszky László rajzait. Ugyancsak a művelő­dési központ adott otthont tegnap este a Mikroszkóp Szín­pad Minek néz engem? című műsorának. A filmszínházban pedig az utóbbi 30 év legjobb magyar szatíráit vetítették. Veresegyházon Kaján Tibor gyűjteményes kiállítását nyi­totta meg D, Fehér Zsuzsa, A rátóti humorfesztivál Jelképét, a létrát amelyet az adoma szerint a rátótiak keresztben akartak átvinni az erdőn — a rendezvény véd­nökei aláírásukkal hitelesítették. Képünkön: dr. Hárs István és Barinkai Oszkárné írja lei autogramját a létrára. Bozsán Péter felvételei majd ezt követően a színház­teremben elhelyezett hat szí­nes tévékészüléken mutatták be a Parodista parádé című televíziós műsort. Ácsán a kastélyban az Űj tükör klubok tartattak seregszemlét. A mai nap programjából ki­emelkedik Sándor György hu- moralista előadó estje, amelyet a vácrátóti kastélyban ren­deznek este 7 órakor. Délelőtt Vácott zártkörű konferenciát tartanak a politikai humor ról, amelyen részt vesz dr. Tóth Dezső kulturális minisz­terhelyettes is. Kr. Gy. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Az ábrázolás lírai könnyedsége m A Madách Imre Művelődés! i Központban láthatók Janzer Frigyes szobrai és a váci gyer­mekrajzok — ez utóbbiak jú­nius végéig. Ambrus Imre grafikái ezúttal június végéig a váci Szőnyi Tibor kórház VI. emeletén tekinthetők meg. JANZER FRIGYES Hibátlan, eszmegazdag mű­vek sorakoznak egymás mel­lett. Janzer Frigyes képes ar­ra, hogy arcra telepítse az egyéniségét, a soha meg nem ismételhetőt és azt, ami kö­zös bennük — az általánost és a különöst. Ezúttal azon­ban mindez nem filozófiai, ha­nem szobrászi kategória, s mivel vállalkozásának kivite­lezése mindig hibátlan, joggal kapott erre a teljesítményre Munkácsy-díjat. Külön ki­emelem Nagy Balogh János jellemzését és Szabó Pál port­réját, akinek mozdulatában embersége és Írói magatartá­sa növekedett szoborrá. Bronz­ban maradt fenn a gesztus, a karakter — írásműveinek ösz- szefoglaló tanulmánya, köny­ve Janzer plasztikája. Képes­sége a tömörítő erő és a rend, ezzel szerkeszti Kodály arc­mását. Érmei Is gondosak mind a felületkezelésben, mind az esz­meindításban. Janzer Frigyes portréművészete bátor, egyéni és tökéletességre törő hangvé­tel és szigorával a műfaj egyik, egyre érzékenyebb és bizto­sabb mértéke, mely egyúttal felfelé ívelő fejlődésének is alapja. GYERMEKRAJZOK Vác elsősorban nem a nem­zetközi gyermekév apropóján, hanem erős hagyományként mutatja be a gyermekrajzo­kat, melyet a váci és a város környéki gyerekek készítettek. Ezúttal nem a Konstantin tér aszfaltjára húzták a szines vo­nalakat nemes versenyben, ha­nem rajzlapokra. Az igen jó átlagból, a váci, váchartyáni, püspökhatvani munkák mel­lett is kitűnnek a szokolyai művek, melyek nem is olyan régen a Mezőgazdasági Mú­zeumban is díjat nyertek. Ez­úttal is itt, Vácott azok, me­lyek a szokolyai általános is­kolások tehetsége mellett, szaktanáruk, Kiss Sándor oda­adását dicsérik. AMBRUS IMRE Dr. Faragó László kezde­ményezése egyre inkább meg­honosodik a váci Szőnyi Ti­bor kórházban. A kitűnő fül- orr-gége főorvos egyúttal az egészségügyi intézmény köz- művelődési vezetője. Ebben is fáradhatatlan. Ezúttal a mátyásföldi kamaramuzsiku­sok koncertjét szervezte meg és Ambrus Imre grafikáit. Be­tegek, operáltak gyönyörköd­nek a zenében, képekben. Gyö­nyörködnek és gyógyulnak. Terápia ez és a távlatnyújtás. S ami lényeges — a zenei mű­sor és a tárlatsorozat állandó Janzer Frigyes: Plakett. TV-FIGYELÓ reméljük a nyitó film eleven­ségével és jó színvonalán. Könyvhét. Tizennyolc pályamű — tíz díj A pedagógusok munkájáról és életéről Jókai Anna nyerte a kisre­gény, Bertha Bulcsu a novel­la kategória első díját a Pe­dagógus Szakszervezet, az Oktatási Minisztérium, a Kul­turális Minisztérium és az Író­szövetség meghívásos pályáza­tán. Arra kérték az írókat; ábrá­zolják a pedagógusmunka szépségeit, értékeit és nehéz­ségeit is. Az irodalomtörténészekből álló Szakmai zsűri a dráma és tanulmány kategóriában nem talált első helyezésre méltó alkotást. A tizennyolc beküldött pá­lyamű közül tízet díjaztak. Második díjat kapott Szabó György drámája, Czakó Gá­bor tanulmánya. Lázár Ervin novellája és Nemes György kisregénye. Kategóriánként harmadik helyezést ért el Örsi Ferenc, Zám Tibor, Kurucz Gyula, és Kántor Zsuzsa egy- egy műve. A pályaművekből antológiát szerkeszt és jelentet meg a jö­vő évi psdagógusnapra a Tán­csics Folyóirat- és Lapkiadó Vállalat. OLVASO MUNKÁSOK Új könyvesbolt nyílt Abonyban Űj könyvesboltot avattak Abonyban, a Mechanikai Mű­vek helyi üzemegységében. A könyvesboltot, amelynek egy részében a műszaki kiadvá­nyok kapnak helyet, a helyi szocialista brigádok társadal­mi munkában, a Művelt Nép Könyvterjesztő támogatásá­val építették. Nagykőrös. Űj kötettel gya­rapodik — reméljük nemsoká­ra — a Magyarország felfede­zése sorozat; Márkus István Pest megye nevezetes helysé­gének, Nagykörösnek a törté­netét, pontosabban szólva, az ott életformát váltó paraszt­ságnak az átalakulását adja közre benne. Am nemcsak Gutenberg ha­gyományos közlési módszeré­vel dolgozó szociográfus lé­vén — Kardos Sándor rende­ző és Lengyel Gyula szer­kesztő társaságában — a szer­ző tapasztalatait filmszalagra is rögzítette, mégpedig igen tisztes mennyiségű celluloidra, hisz összesen háromszor há­romnegyed órányi hang- és képanyaggal ismerteti meg a nézőt. A vallomásáé őszinteségű cím — „Itt születtünk, itt élünk” — mögé sorolt fölvéte­lek első traktusát szombaton kora este láthattuk, s körül­tekintéséért, alaposságáért, a jól kiválasztott embertípusok elösorakoztatásáért igencsak kedvünket lelhettük benne. Mit sugallt ez az elsőül ve­tített negyvenöt perc? Első­sorban a nagykőrösiek hagyo­mányos életrevalóságát bizo­nyítottra. Azt, hogy ott mindig eleven élet pezsgett, amíg csak vissza tud tekinteni az emlékezet. Mint az egyik íze­sen szóló helybéli megfogal­mazta; afféle kofa- és kupéc­városként kapaszkodott meg s terjeszkedett ez a település a termővé tett homokon. Igyek­vő lakói egészséges — néha persze túlzásba is vitt — ver­senyben próbálták megmutat­ni, hogy ki mire képes. így látták meg a nagy lehe­tőséget az öntözéses kertészke­désben, s ugyancsak alkal­mazkodó képességük bizonysá­gaként tértek át nagy sebesen a paradicsomtermesztésre, amikor ezt a növényi nyers­anyagot várta a konzervgyár. A fentiek ismeretében ezérl hát telj ességgel méltányolni lehet azokat a panaszos meg­jegyzéseket is, amelyek a sző­lőkultúrának a földosztás utáni pusztulására vonatkoz­tak. Sok-sok tőke esett áldo­zatul ekkor a hozzá nem ér­tésnek, no meg annak a ren­delkezésnek, miszerint a szőlő­táblák az egyéb földeknek a többszörösét érik. így — me­nekülve a kulákká válás ve­szélye elől — ugyancsak szá­mos körösi emelt kapát fris­sen kapott kertészetére. No, de mindez már a histó­ria lapjaira tartozik, mert a ré­gi telepítések helyébe azóta újak kerültek, s teremnek Is szépen a változatlanul szor­galmas, igyekvő nagykőrösiek keze nyomán, akik közül mind többen egyéb, javarészt ipari tevékenységet is folytatnak a város gyáraiban, üzemeiben. Erről az életforma-változásról azonban majd a még hátrale­vő két folytatás számol be — Az 50. ünnepi könyvhét alkalmából Moldo­van Domokos dokumentumfil­met készített a régebbi könyv­napokról, könyvhetekről, vala­mint azokról, akik ezeknek az irodalomnépszerűsítő alkal­maknak kiemelkedő részesei voltak. Mindenekelőtt azt a Cserép­falvi Imrét szólaltatta meg, aki a haladó magyar könyv­kiadásnak immár legendás alakjaként él közöttünk. A va­sárnap délután sugárzott ösz- szeállítást elsősorban az ő val­lomása tette értékessé, mert számos olyan hajdani műhely­titkot, nyomdai, terjesztői fo­gást tudhattunk meg tőle, amelyről eddig nemigen lehe­tett tudomásunk. így többek között József Attila verses­könyveinek megjelentetéséről — a kedvesen ünnepélyes szerződéskötésekről stb. — hallhattunk egyet s mást. Dicséretére a rendezőnek, a kiadón kívül az egykori árust, azaz Major Tamást is meg­szólaltatta, mint a két világhá­ború közötti könyvünnepek állandó résztvevőjét, no meg Illyés Gyulát is, aki szintén a Cserépfalvi jelképezte új szel­lemi kör egyik tevékeny sze- mélvisége volt. Bárha arról is hallhattunk volna, hogy miképpen lehetett némely kiadványt alig két hét alatt piacra dobni! Mert az ilyesmi manapság mint mese­motívum Is túlzásnak tet­szik ... Akácz László Ambrus Imre: Grafika. terv alapján, rendszeres folya­matként valósul meg. Ambrus Imre grafikáit, vallomásait, a női test szépségéről — sokan nézték meg a kórház beutalt­jai közül. Kár, hogy a szerző nem vett részt saját kiállítá­sának megnyitóján. KOPASZ MÁRTA ö a kisgrafika hivatott kép­viselője, aki ex libriseivel már többek között Cegléden is be­mutatkozott, dijat nyert a III. Malborki Grafikai Biennálén. Kiválóan ismeri műfaját, raj­zi szabatossága hibátlan met­szeteket eredményez. Ebben a közegben ő az egyik hazai példa és mérték. Most a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban június 24-ig látható tárlatán híres „Múzsák” sorozata mellett festményeit is kiállította. Nem kis meglepetésre a ráckevei Kerekzátony sziget több vál­tozatával is megismerkedhet­tünk, melyet leheletszerű fi­nomsággal idézett igen vá­lasztékos szinkezeléssel. Ké­pes arra, hogy linómetszetei figuráinak 'táncos könnyedsé­gét képeinek növénymotívu­maiban is folytassa — lebegő fái érdekes finomsággal telí­tik tápéi kompról, romantikus környezetről, „Móricz novel­ládról szerkesztett tájait. Most derült ki igazán az, hogy Kopasz Márta nemcsak hivatott grafikus, hanem ér­zékeny lelkületű festő is — több, rokon műfajban alkotó, műveit alapos szemlélődéssel előkészítő és hiánytalanul ki­vitelező képzőművész. JUHÁSZ ERIKA Szőnyi István egykori tanít­ványa Juhász Erika, aki töret­len energiával alkot immár három évtizede. A budapesti Tanítóképző Főiskola docense, akinek művei széles körben is­mertek, bejárták Budapest, Barcelona, Nagymaros, Po­zsony, Komárom, Tokaj tárla­tait. Állandó motívuma Nagyma­ros. melynek intimitásait ecsetkezelésének erőteljessé­gével és nagy ízléssel feje­zi ki. Nem véletlenül kapta meg 1973-ban a Székely Ber­talan emlékérmet. Művészeté­nek sarkalatos tényezője, hogy kőszegi, veszprémi élményeit nemcsak képi leírásokban közvetíti, sokkal inkább saját lírájának jellegzetes hangsze­relésében. Ez őrzött erénye. Nemkülönben az is, hogy azon kevés magyar festő közé tartozik, akik Ausztráliá­ban jártak és ezt a vi­déket képekkel rögzítették. Juhász Erika ezt is na­gyon sajátosan alakította vizuális értékrenddé. Sydney látképe az ő eszközeivel e metropolis légkörét is össze­gyűjti. Itt az ideje, hogy annyi vidéki és külföldi tárlat után Pest megyében is bemutatkozzon, hiszen Nagy­maros művészetének egyik fő élménye, s minden bizonnyal hozzá kezd Zugló, közelebbről a Bosnyák tér környékének festői feldolgozásához. Mosta­ni tárlatát a kőszegi Jurisich várban június 20-ig nézhetik meg a műbarátok. Losonci Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom