Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-12 / 135. szám

2 %Mwkm 1970. JÚNIUS 13., KEDD Nincs magasztosabb céhük a béke megszilárd Brezsnyev és Deszai pohárköszöntője Az ázsiai helyzetről, a szov­jet—kínai tárgyalások lehető­ségéről, a küszöbönálló bécsi csúcstalálkozóról beszélt hét­főn este Moszkvában Leonyid Brezsnyev azon a vacsorán, amelyet a szovjet fővárosba érkezett indiai kormányfő, Morardzsi Deszai tiszteletére adtak. A jelenlegi szovjet—indiai tárgyalásokról szólva az SZKP KB főtitkára azt a meggyő­ződését fejezte ki, hogy az új találkozó — a korábbi szov­jet—indiai csúcstalálkozókhoz hasonlóan — gyümölcsöző lesz, a kölcsönös bizalom és megér­tés jegyében megy végbe. Mindenekelőtt az ázsiai helyzetről kívánok beszélni — mondotta a továbbiakban a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke. — Ügy gondolom, országain­kat joggal nyugtalanítja ez a helyzet. Kínának a közelmúlt­ban Vietnam ellen elkövetett agressziója, a folytatódó fe­nyegetés, hogy egyesek a „ki­oktatás” . céljából ismét a fegyverekhez nyúlnak, rendkí­vül kiélezi a helyzetet, nem kis veszélyt jelent Ázsia orszá. gai számára. A szovjet—kínai barátsági, szövetségi és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés felmondása is magától ér­tetődően növeli a kétségeket Peking céljait illetően. Igaz, az érdekeltek jelenleg megvitatják a szovjet—kínai tárgyalások megszervezésének lehetőségét, hogy a két ország kapcsolatait normálisabb me­derbe tereljék. Mi már régen állást foglaltunk az ilyen tár­gyalások, valamint amellett, hogy a békés egymás mellett élés elvei alapján rendezzük - ( kapcsolatainkat a Kínai Nép- köztársasággal. Síkra szálltunk azért is, hogy a két fél köl­csönösen vállaljon kötelezett­séget: nem ismeri el senki igényét arra, hogy a nemzet­közi ügyekben különleges jo­gokat, hegemóniát biztosítson magának. Csak a jövő mutat­ja meg, mennyire komolyak a Kínai Néokö^társaság vezetői­nek szándékai. Leonyid Brezsnyev a to­vábbiakban szólt az e héten Bécsben megkezdődő legfelsőbb szintű szovjet—amerikai talál­kozóról. Hangsúlyozta, hogy a bécsi találkozó általában is nagyon jelentős politikai ak­ció. Azt szeretnénk, ha a most következő találkozó, amely öt év óta az első lesz, fontos sza­kasszá válna a szovjet—ameri­kai kapcsolatok ilyen alapon történő továbbfejlesztésében. A magunk részéről minden tő­lünk telhetőt megteszünk en­nek érdekében. A Szovjetunió számára nincs magasztosabb külpolitikai cél, mint a béke megszilárdítása, az új hábo­rú veszélyének csökkentése, a népeknek súlyos terhet je­lentő fegyverkezés csökkenté­se. Leonyid Brezsnyev beszédé­ben rámutatott: tudomása sze­rint India is erre törekszik. Természetes tehát, hogy a Szovjetunió a baráti Indiát olyan erős és virágzó ország­nak kívánja látni, amely be- I tölti az őt megillető fontos szerepet Ázsiában és az egész világon. — India a Szovjetuniónak olyan megbízható barátja, amelynek politikája nem a konjunkturális elképzelések vagy a pillanatnyi előnyök la­za talajára épül, hanem az őszinte érzelmek, a jóakarat és a kölcsönös érdekek elisme­résének szilárd alapjára — je­lentette ki beszédében Morar­dzsi Deszai indiai miniszterel­nök hétfőn este Moszkvában azon a vacsorán, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és az ország kormánya adott tiszteletére. Az indiai kormányfő hang­súlyozta: országa harmonikus kapcsolatokat akar kiépíteni közvetlen szomszédaival, en­nek keretében ' párbeszédet kezdett Kínával. „Tudomásom szerint szó van arról. hogy megkezdődik a párbeszéd a Szovjetunió és Kína között is — mondotta. — Mindig is az volt a véleményünk, hogy a béke és az együttműködés összefüggésében üdvözölnünk kell minden olyan erőfeszítést, amely arra irányul, hogy a vitákat békés eszközökkel old­ják meg és csökkentsék a fe­szültséget”. Deszai kijelentette, kormá­nya szeretné, hogy sikerrel valósítsák meg az ENSZ-köz- gyűlés határozatát, amely arra hív fel, hogy az Indiai-óceánt változtassák békeövezetté, mentesítsék a katonai versen­géstől. — Az indiai—szovjet barát­ság és együttműködés jelentős mértékben járult eddig is hoz- ,zá, s meggyőződésem, hogy a jövőben is hozzá fog járulni a békéhez, az egész világ stabi­litásához — jelentette ki po­hárköszöntőjében az indiai mi­niszterelnök. Vance-Dobrinyln megbeszélése Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter és Anatolij Dob- rinyin, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövete hétfőn kétórás megbeszélést tártott a SALT-szerződés és a bécsi csúcstalálkozó kérdéseiről. A külügyminisztérium szóvivője szerint bizonyosra vehető, hogy a SALT-egyezmény még hátralevő technikai részlet­kérdéseit a csúcstalálkozóig tisztázzák. Nodding Carter külügyi szóvivő emlékeztetett rá, hogy az egyezmény fő, lé­nyegi kérdéseiben már ko­rábban megállapodás született. Vance és Dobrinyin találko­zóinak (amelyek a héten még folytatódhatnak) az a célja, hogy megállapodjanak a kö­zös közlemény tervezetében és a csúcstalálkozó más kérdé­seiben. A Norvég KP konferenciája Határozatok a munkanélküliség felszámolására Az ország lakosságához in­tézett felhívással véget ért a Norvég Kommunista Párt konferenciája. A tanácskozá­son elfogadott határozatok konkrét javaslatokat tartal­maznak arra, hogyan lehetne felszámolni a munkanélküli­séget. A norvég kommunisták továbbá sürgetik, hogy vezes­senek be nemzeti ellenőrzést az ország kőolajlelőhelyei fe­lett. A SALT—II. szerződés je­lentőségének hangsúlyozása mellett, a Norvég Kommunista Párt határozottan elítélte azo­kat a próbálkozásokat, ame­lyek azt szorgalmazzák, hogy helyezzenek el támaszpontokat Norvégia területén. Az amerikaiak távoznak Ellentmondó hírek Somoza hollétéről Megkezdődött a Nicaraguá­ban tartózkodó amerikai ál­lampolgárok hazaszállítása az Egyesült Államokba. Tom Res- ton. külügyi szóvivő hétfőn bejelentette, hogy Washington utasítást adott a manáguaj amerikai nagykövetségen dol­gozó amerikai diplomaták csa­ládtagjainak, valamint a kö­vetség nélkülözhető személy­zetének hazautazására. A Nicaraguából érkezett legutóbbi jelentések arról szá­molnak be, hogy vasárnap már a fővárosban, Managuá- ban dúltak a harcok a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Front egységei és a Nemzeti Gárda alakulatai között. A sandinisták állásokat építet­tek ki Managua külső kerüle­teiben, vasárnap éjjel pedig már az elnöki rezidencia kö­rül folytak az összetűzések. Ellentmondó, hírek vannak a diktátor, Somoza hollétéről. A sandinisták vasárnap közle ményben jelentették be, hogy Somoza elmenekült az ország­ból. Az elnök sajtótitkára né­hány órával később azt állí tóttá, hogy Somoza a hét vé­gén valóban eltávozott a „bunker” néven ismert elnö ki óvóhelyről, de vasárnap már visszatért oda, és ő irá­nyítja a Nemzeti Gárda had­műveleteit. AMIKOR a csaknem kihalt tér álmosító nyugalma kísér, amikor felfelé kapaszkodom a Sao Bento palota széles lépcső­során, a főkapu felé, akarva- akaratlanul eszembe villan: mennyire más volt itt minden, majd öt éve, a portugál forra­dalom győzelme után. Akkor is és azóta is még jó néhány­szor fel kellett keresnem a parlament épületét. Akkori­ban itt székeltek az antifasisz­ta fordulat után megalakult ideiglenes kormányok, ame­lyek vezető tagjai a Salazar— Caetano-féle szélsőjobboldali terrorrendszert megdöntő szá­zadosi-mozgalom irányítói vol­tak. S a Fegyveres Erők Moz­galmának, a híres MPA-nak haladó tisztjei adták meg fo­kozatosan az alaphangot, s Conceives miniszterelnök ka­binetjében a kommunista és a szocialista párt főtitkára is miniszterelnök-helyettesi funk­ciót töltött be. Küzdelmes, veszélyes helyze­tekkel terhes idők voltak ezek. Meg kellett vívni a csatákat a vereséget szenvedett fasiszta rezsim erőivel, amelyek aka­dályozni akarták a demokrati­zálási folyamatot, útját állni annak, hogy megvalósuljanak az államosítások, felosszák a földreform során a nagybirto­kokat és megalakuljanak a ter­melőszövetkezetek. Minden egyes lépést úgy kellett meg­tenni, hogy akcióba lendültek a tömegek és tüntető mene­tekben vonultak az utcákon. Ellentmondásos. zavaros időszak volt. Miközben az al­kotmány megszövegezése csak­nem egv teljes esztendőn át tartott, fokozatosan kiszorítot­ták a vezetésből a baloldali katonatiszteket, a legkövetke­zetesebb forradalmi erőket, s bekövetkezett 1975 novembe­Tavasz Portugáliában Parlamenti csatározások rében az ultrabal kalan­dor puccskísérlete, amelyet ugyanolyan gyorsan meghiú­sítottak. mint a márciusi jobb­oldali államcsínypróbálkozást. Végül elkészült az ország új alkotmánya, amely rögzítette a forradami folyamat vívmá­nyait és a tőkés Európa egyik leghaladóbb állami alaptörvé­nye lett. 1 MÉG EZUTÁN IS sokszor volt tömegtüntetések színhelye e tér. Amikor a parlamenti választások és az elnökválasz­tás után teljesen intézményes­sé vált a demokrácia Portugá­liában, gyakran vonultak mun­kások és parasztok a parla­ment elé, hogy kifejezzék: ké­szek megvédeni az addigi fej­lődés legnagyobb vívmányait, az államosításokat és a földre­formot. A tömegeknek szere­pük volt abban, hogy Soares kisebbségi szocialista párti kor­mánya megbukott, amikor meg akarta nyirbálni a forradalmi vívmányokat. De kudarcot val­lott az a kísérlet is, hogy jobb­oldali CDS párttal lépjen szö­vetségre: e különös koalíciós kormány megbukott, amikor szocialista delegációk is köve­telték a párt parlamenti kép­viselőitől, hogy ne váljanak a nagybirtok és a tőke segédcsa­pataivá. S' a közelmúltban megbukott — 1976 óta a ne­gyedik kormánya az országnak — olyan kabinet volt, amely összetételében forma szerint „függetlennek” vallotta magát, de miniszterelnöke tulaidon- kéopen egy olyan párt. a PPD- ből magát szociá’demokratára átkeresztelt erő politikai irány­vonalát valósította meg, amely párt a választásokon a szava­zatoknak negyedrészét sem volt képes megszerezni. Nem lehet tehát csodálkoz­ni azon, hogy a válság tükrö­ződik a parlament üléstermé­ben is. A csendes, kihalt tér­ről. a nem kevésbé álmosító nyugalmú parlamenti üléste­rembe léphetek. Csak a negy­ven kommunista képviselő tar­tózkodik teljes létszámban a padsorokban, a többi frakció helye meglehetősen foghíjas. Szinte nyomasztó a külső szem­lélőnek egyes honatyák érdek­telensége az éppen folyó vita iránt. Újságot olvasnak, be­szélgetnek, jönnek-mennek a terembe. A NAPIRENDEN a szocia­lista párt javaslata szerepel arról, hogy adjanak amnesztiát mindenkinek, akit az 1975 márciusi jobboldali és az 1975 novemberi ultrabaloldali puccskísérletben való részvé­telért elítéltek és börtönbeve­tettek. A szónok azzal indo­kolja frakciója indítványát, hogy egy ilyen gesztus — mi­után a demokrácia immár in­tézményessé vált Portugáliá­ban. a megbékélést szolgálná és jótékony hatást evr'-o-olna a közhangulatra. Miután befe­jezi szónoklatát, gyér tapsot kap. Majd a maroknyi kisebb­ségre csökkent szociáldemok­raták szónokáé a szó. Azt fej­tegeti. hogy az amnesztiát nem szabad kiterjeszteni az ultra­bal puccskísérletben részesek­re. de még frakciója nem dön­tött arról, hogvan fog szavaz­ni a kérdésben. A CDS párt képviselője hasonló álláspon­tot képvisel, de hozzáteszi hogy a javaslat ellen szavaz­nak. A kommunisták viszont bejelentik, hogy bár vannak fenntartásaik, mégis megsza­vazzák a javaslatot. Mivel a függetlenek és a szociálde­mokraták még „megfontolási időt” kémek, a szavazás ezút­tal későbbre halasztódik. Mielőtt azonban elnapolnák az ülést, kommunista párti ja­vaslat kerül a törvényhozás elé. A párt képviselője ténye­ket ismertet arról, hogy tör­vénytelen módon felszámoltak egy termelőszövetkezetet Mon- temor-o-Novo környékén. A földreform előtti helyzetet meghamisítva az akkori bér­lőket földtulajdonosoknak tün­tették fel ezen a nagybirto­kon, s mivel a volt földbirto kosnak bizonyos nagyságú te­rületet meg kell hagyni. a földbirtokos valamennyi volt bérlője részére a hatóság meg­tévesztésével visszaigényelte a földeket, amelyeket ezután sa­ját tulajdonába vett. A terme­lőszövetkezet, amely a földre­form során felosztott földön eddig gazdálkodott, megszűnt, a parasztok földönfutóvá vál­tak. EGYSZERRE rendkívüli fe­szültség és élénk szócsata ke­letkezik a teremben. A CDS és a szociáldemokraták hiába til­takoznak: a kommunisták és a szocialisták szavazataival azon­nali vizsgálatot rendelnek el és kimondják: szigorúan meg­büntetik azokat, akik alkot­mányellenesen jártak el, s hogy a földreform alkotmány­ba iktatott vívmánya az egész portugál népnek. Árkus István (Következik: Tsz-ék Montemor-o- N ovo-ban) VENDEGÜNK Bans Martin Mix Mint arról lapunk első oldalán hírt adtunk, Hans Mar­tin Blix, a Svéd Királyság külügyminisztere Púja Fri­gyes külügyminiszter meghívására Magyarországra^ láto­gatott. A továbbiakban közreadjuk svéd vendégünk életrajzát. Stockholmban megtartott kör- nyezetvédelmi konferencián a svéd delegáció tagja, 1074 és 1977 között az emberi jogok fejlesztésé­ről és megerősí­téséről folytatott genfi konferen­cián a svéd de­legáció vezetője volt. Hans Martin Blixet 1976-ban a külügyminiszté­rium segélyezési és fejlesztésügyi államtitkárává neveztek ki, 1978- ban pedig az ok-‘ tóberi kormány­válság után ha­talomra került kisebbségi liberá­lis párti kormány külügyminisztere lett. Számos politikai és nemzetközi jogi publikációja, a többi között a „Megállapodások kötését befo­lyásoló tényezők”, „Tárgyalásveze­tők kézikönyve”, „A kölcsönös elismerés modern aspektusai’^ ,.Az állami hivatalok belső kapcsola­tai” című munkája jelent meg. Hans Martin Blix 1028. január 28-án született (Jppsaláhan. Nemzetközi jegi tanulmányait Cambridge- doh, a columbiai és a stockholmi egye­temeken folytat­ta. 1359 és 1061 között a Néppárt ifjúsági szerveze­tének elnökhe­lyettesi tisztu. töltötte be. 19G2—1053-ban a svéd külügymi­nisztérium jogi konzultánsa, majd 1083 és 1976 között jog­tanácsosa volt. A hatvanas évek elején az ENSZ közgyűlésen és a genfi leszere'ési tárgyalásokon képviselte hazáját a svéd delegáció tagjaként. 1962—1070 között Svédország képviselője az ENSZ speciális nemzetközi bizott­ságában. 1088—60-ben a nemzetközi szerződések érvényességéről foly­tatott bécsi tárgyalásokon vezette a svéd delegációt- 1972-ben a A Finn KP küldöttsége látogatást telt hazánkban Közös közleményt adlak ki a tárgyalásokról A magyar és a finn testvér­párt változatlanul*fontosnak és időszerűnek tartja a kommu­nista és munkáspártok össze- fogásának erősítését, a moz­galmat foglalkoztató kérdések elvtársi megvitatását, a közös fellépést a berlini dokumen­tumban rögzített elvek alap­ján a béke. a biztonság, az együttműködés és a társadal­mi haladás érdekében. A két párt ennek jegyében erősíti proletár internacionalista együttműködését. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására június 5—10. között Magyarországra látoga­tott a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának kül­döttsége Erki Kivimäki főtit­kárhelyettes, a Politikai Bizott­ság tagja vezetésével. A kül­döttség tagja volt: Reijo Kala- makkuri, a KB titkárságának tagja és Pertti Periniva, a lappföldi körzeti pártbizottság titkára. A finn vendégekét fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséggel megbeszéléseket folytatott Övári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtit­kára. A megbeszéléseken részt vett Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. A Finn KP képviselői elis­meréssel szóltak a magyar pártnak a mai követelmények és a dolgozók érdekeinek fi­gyelembevételével a népgazda­sági feladatok megoldása ér­dekében kifejtett erőfeszíté­seiről. A két párt képviselői egybe­hangzóan pozitívan értékelték a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlatát. a helsinki záróokmány megva­lósításának eredményeit. Hang­súlyozták a kedvező folyama­tok folytatásának szükségessé­gét Az MSZMP és a Finn KP képviselői megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a mar gyár—fipn államközi és tár­sadalmi kapcsolatok — a közös szándéknak és érdeknek meg­felelően — gyümölcsözően fejr lödnek. A magyar és a finn kommunisták továbbra is te­vékenyen hozzájárulnak a két ország közötti barátság és ha­gyományosan jó kapcsolatok erősítéséhez. Vasárnap elutazott Budar pestről a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, amely Erki Kivi­mäki főtitkárhelyettes, a Po­litikai Bizottság tagja vezeté­sével tartózkodott hazánkban, az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására. A finn testvérpárt küldöttségét a Fér rihegyi repülőtéren Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője búcsúz­tatta. Feltűnően lanyha részvétel Jobboldali fölény az Eurépa-parlamentben Konzervatív hullám jelle­mezte a közös piaci parla­menti testület első közvetlen választását: a kilenc tagor­szágban rendezett szavazáson a mérsékelten jobboldali kon­zervatív erők szereztek meg a legtöbb képviselői mandátu­mot a 410 tagú Strasbourg: testületben. A választásokat — amint az már az eddigi je­lentésekből is kiderült — nagyfokú érdektelenség és kö­zöny kílérte, Belgium és Olaszország kivételével. A brüsszeli EGK-választásí központ hétfő esti összesítése szerint a legnagyobb képvise­lőcsoportot a kilenc tagország szocialista és szociáldemokra­ta képviselői adják majd ugyan 109 fővel. A különböző nemzetiségű keresztényde­mokraták és keresztényszocia­listák 108 helyet kaptak, a velük politikai rokonságban álló (de valószínűleg külön csoportot alkotó) brit konzer­vatívok pedig 63 helyet, és együtt ők adják a többséget, Befejeződött a lengyelországi látogatás A pápa hazautazott Vasárnap Krakkóban befe­jeződött II. János Pál pápa, kilencnapos lengyelországi lá­togatása. II. János Pál a LOT lengyel légitársaság különrepülőgépén utazott vissza Rómába. A re­pülőtéren Henryk Jablonski, az államtanács elnöke, Emil Wojtaszek külügyminiszter és Kazimierz Kakol, az egyház­ügyi hivatal vezetője, vala­mint — Stefan Wyszynski bí­borossal az élükön — a len­gyel püspöki kar tagjai búr csúztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom