Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-10 / 134. szám

VAC I MAPLO A PEST MEGYEI V v;', . • . A VÁCI JÁRÁS 1 líft LA ;S VÁ P.Kií C VÁJ lönkiadása. 1 nos RÉSZÉRE . 1 XXIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1979. JÚNIUS 10., VASÁRNAP Kereskedelem, vendéglátás Gödön A fanács ülésén hallottuk Budapest felől, a 2-es számú főútvonal mentén Göd az a közs-ég, amely elsőként fogadja a Dunakanyarba látogató tu­ristákat. A település, amelynek lakossága meghaladja a 15 ez­ret, nyári időszakban mintegy 10 ezer pihenni-kikapcsolódni vágyó emberrel gyarapodik a hétvégeken. Mindezek mellett igen nagy az átmenő forgalom is, amelyet zsúfolt vonatok és buszok, valamint a 2-es számú főútvonalon haladó hosszú kocsisorok is jeleznek. A Dunakanyar bal partjának egyre növekvő népszerűsége a megnövekedett Igények mel­lett fejlesztéseket is követel, elsősorban a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatások területén. Erről tárgyaltak egyebek között azon a tanács­ülésen, amelyet a napokban tartottak Gödön. Hiánycikk a kenyér Jelenleg Göd területén csak­nem 50 azoknak a kereskedel­mi egységeknek a' száma, amelyeitneit elsősorban a la­kosságot kell kiszolgálniuk. Bár a nyári csúcsforgalom ellenére nincs különösebb hiány az alapvető élelmisze­rekben, azért vannak megol­dásra váró feladatok. Igen nagy gondot jelent például a kenyérellátás. Az üzletek mun­káját nehezíti, hogy a gödi kenyérgyárban nincs telefon, s az üzletvezetők nem tudnak az igényeknek megfelelően pótrendelésekkel enyhíteni a gyakori kényérhiányon. Ezenkívül a kenyérgyár szállítóeszközzel sincs megfe­lelően ellátva. Korábban a ke­nyér és a péksütemények mellett hiánycikk volt — álta­lában délután — a tej is, ame­lyet az utóbbi időben a Galga- tej bevonásával a gödieknek sikerült megoldaniuk. netel ugyanis a Strand-vendég­lő, s az építkezések miatt rész­ben a strand is. Az eddigi költ­ségek kétmillió forintot tesznek ki, amelyhez egymillió fo­rinttal a Dunakanyar Intéző Bizottság is hozzájárult. A tervek szerint 1980-ban már szépen kiépített strand, parkosított és gondozott terü­let fogadja az idelátogatókat. A környezet rendezése — a gödi Duna-parton és környé­kén, de másutt is részben még megoldásra váró feladat. Cs. J. Mesterséges odúk a Pilisben A Pilisi Parkerdőgazdaság évek óta folyamatosan helyez ki mesterséges fészekodúkat a madarak megtelepedésének elősegítésére. A jól ismert deszkaodúk mellett próbál­koznak más, olcsóbb, tar- tósabb előállításával, mert emezek élettartama 2—4 év, de ez idő alatt is apró javításokat kell raj­tuk végezni. Ez komoly rá­fordítást igényel, hiszen a Pi­lis erdeiben kihelyezett odúk száma több ezerre tehető, és csupán az őszi kitakarításuk óriási feladatot ró a gazda­ságra. A munkát Szentendrei Géza, a Pilisi Parkerdőgazda­ság főállású ornitológusa irá­nyítja, akivel a Magyar Ma­dártani Egyesület közgyűlésén beszélgettem a kísérleti odúk­ról, amelyekből mintegy 500 van már a Pilisben. Az ed­-Autópihenő Kisebb-nagyobb hiányossá­gok vannak a vendéglátásban is. A Zöldfa kisvendéglőben például munkaerőhiány miatt lassú a kiszolgálás. Kevés a konyhai dolgozó, így az ide be­térő vendég tányérjára nem minden esetben az kerül, amit a vendég kér... A Göd-felsőn levő Autópihenő vendéglőnek kicsi az étterme és a környé­ke is rendezetlen. Gáspár Gábor, a gödi tanács végrehajtó bizottságának tit­kára elmondta, hogy elsősor­ban az említett hiányosságok megszüntetése a cél. Idén ok­tóberben átépítik például az Autópihenő vendéglőt. Bőví­tik a konyhát, nagyobb lesz az étterem, s belső mellékhe­lyiségeket is kialakítanak. Ez eddig ugyanis- nem volt. A nyitás 1980-ban az idegenfor­galmi szezon kezdetére vár­ható. Itt egyébként a vendég­lő átalakításával egy időben gépkocsiparkoló is épül az Autópihenővel szemben levő területen. Bár a Pest megyei Vendég­látóipari Vállalat új vendéglá­tó helyek építését Gödön a közeljövőben nem tervezi, fo­lyamatosan korszerűsíteni fog­ja vendéglátó helyeit További tervek A vendéglátás mellett a ke­reskedelem további fejlesztése is fontos feladat. A közeljövő­ben több gödi élelmiszerüz­let bővítésére is sor kerül, a hatodik ötéves tervben pedig Göd-alsón új üzlet építését is tervezik. A korszerűsítésekre általában olyan időszakokban kerül sor, amelyek az idegen- fotgalomban nem számítanak csúcsidőnek, azaz elsősorban tavasszal és ősszel. Ez alól je­lenleg a göd-aűsói strand és az ott épülő dunai támfal mun­kálatai jelentenek kivételt. Szü­Mesterséges odúban fészkel ez a széncinege is. digi eredmények biztatóak, mert nagyobb számban tele­pedtek meg olyan madárfa­jok, amelyek deszkaodúkban csak igen szórványosan köl­töttek. Milyen is a kísérleti odú? — Fűrészporból készül úgy, hogy nagy nyomássa'l formá­ba préselik, külön az első és felső részt, s utána illesztik össze, hogy a tető könnyen leemelhető legyen megköny- nyítve az odú tisztítását. Az oldalába két lyukat fúrnak, ahová a kifüggesztést segítő drót kerül, majd az egészet egy kampó segítségével lehet felfüggeszteni a fára. Ezt az odút eladásra is le­hetne készíteni, tömeggyártá­sa könnyen megoldható, ha az erdészetek, állami gazdaságok kiskertek és víkendtelkek tu­lajdonosai igénylik. A Bükki Nemzeti Parknak már szállí­tottak néhány százat, s a Börzsönyi Tájvédő Körzet ve­zetője, Saskó István is rendelt kétszázat. A ligetben a séta- utak mellé jól látható he­lyekre akasztottam ki hét Odút, hogy megfigyelhessük, milyen madarak telepednek meg bennük, s a sétálók za­varják-e az odúk életét. A március végén kirakott odúk­ból egy széncinege család már kirepült, kettőben mezei ve­réb, egyben kék cinege fész­kel. Még egy odúba jár kék cinegepár, de ennek leverték és elvitték a tetejét. Ezt le­számítva nem háborgatták az odúkat, s ezért lehetőség lesz rá, hogy még többet helyez­zünk ki. írta és fényképezte: Dénes János Ismét lesz alkotóház Szokolya, a Börzsöny hegy­gerincei között megbúvó kis község, egyebek között arról is nevezetes, hogy itt született Mányoki Ádám. a fejedelem képírója. Ki ne ismerné azt a portrét, amelyet az 1673— 1757 között élt piktor II. Rá­kóczi Ferencről festett? Né­hány év óta új hívei támad­tak a festészetnek a község­ben. Kiss Sándor rajztanár irányításával ismerkednek a hét-tizennégy éves gyerekek a rajzolás, a festés technikájával. A múlt nyáron 31 érdeklődő iskolás vett részt a járásból a váci alkotótáborban. Az ott készült képeket azóta több he­lyen is bemutatták — csak Szokolyán nem. Nemrég a község legrégibb iskolájának két helyiségét át­alakították kiállító teremmé. A frissen festett falakon helyez­ték el a gyermekrajzokat, grafikákat, kollázsokat és szobrokat. A kiállítás sok ér­deklődőt vonz. Az 1976 óta működő Má- nyoki-műhely az idén is foly­tatja munkáját; a nyári szü­netben ismét megrendezik az alkotótábort, hogy a képző- művészethez vonzódó gyerekek kifejező készségét segítsék ki­bontakozni. jubileumi tabló Tízéves a pedagógusklub címmel sok fényképpel illuszt­rált jubileumi tájékoztatót he­lyeztek ki a váci autóbuszpá­lyaudvar melletti parkban. KRESZ-vetélkedő KRESZ-vetélkedőt rendez­tek a Forte-gyárban 30 bri­gád három-három fős csapa­tával. Az első három helye­zett pénzjutalmat, a második három helyezett könyvjutal­mat kapott. A legjobb egyéni versenyzők Szokol táskarádiót, karórát kaptak, a Közlekedés- biztonsági Tanács díjaként. Lezárják a Fürst Sándor utal A Váci városi Tanács vb műszaki osztálya közli, hogy június 12-én kedden reggel­től — előreláthatólag szeptem­ber 30-ig a deákvári Fürst Sándor út burkolatát átépítik. Az említett időpont alatt az utat a forgalom elől lezárják. Tehermentesítő útvonal a le­zárás időtartamára: Ernst Thälmann tér, Csikós József út. Telep út és Vörös Hadse­reg út. Építők napja Örökös újrakezdés A mester éles szemei min- ** den kis hibát észrevették. Fiatal munkatársai sokszor felidézték, amint a frissen va­kolt falfelületre mutat és azt mondja figyelmeztetőleg a fia­tal kőmívesnek: csupa sutnis- puknis a falad. Vagyis, hogy gidres-gödrös. Elő hát a va­kolólécet, amivel ki lehet egyengetni. Régen volt. A szakma sokat változott azóta. A fiatal szak­munkásoknak inkább a ház­gyári elemek elhelyezésében az új technológiák alkalma­zásában kell gyakorolniuk ma­gukat. Nagy múltú foglalkozás ez, amelynek láltozásait lát­hattuk az elmúlt évtizedekben itt a megyében is. A nagy alkotások születését. Vácott a DCM-et, Százhalom­battán a DHV-ét, és a DKV- ét, s a hazai történelem koráb­bi szakaszaihoz viszonyítva még mindig monumentális, de az előbbiek mellett kevésbé jelentősnek tűnő többit, a vá­ci és a ceglédi kórházakat, nemrég a kerepestarcsait. A dinamikusan fejlődő ipari és kulturális központtá ala­kult Vác történelmi városré­szét körülöleli Deákvár és a Földvári tér, a két új, nagy,■ tízezres, szüntelenül terebélye­sedő lakótelep. amelynek lét­rejötte megváltoztatta a város szerkezetét, a lakosság össze­tételét. A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat az idén ebben a városban 131 lakást ad át. A várossá alakult és városiasodó Dunakeszin a földszintes, ker­tes házak fölé magasodó tele­peken 214 család költözhet tá­gas, modern új otthonba. Az ő kezük munkája által emel­kedik a szigetszentmiklósi 170, a gödöllői 180 lakás is. Az új családi otthonok épí­tői jórészt olyan emberek, akik hetenként, kéthetenként, éjszakai oda-vissza utazások árán láthatják a családjukat. Más vidékekről, a Tiszántúl és Szabolcs falvaibái jönnek er,‘ hogy szépítsék, modernizálják városainkat. Aki az építő szakmát választotta, számolnia kellett ezzel a sajátossággal, a változó munkahelyekkel. Örö­kös kezdés, befejezés és ma­gasabb színvonalon ismét új­rakezdés. Ez az építők hiva­tása. Akik az építőanyagiparban dolgoznak, például cementet gyártanak, téli hidegben, nyá­ri melegben, az égető kemen­ce elé állnak, szervezetük por­ártalomnak van kitéve. A ma­gasépítők az időjárás viszon­tagságait kénytelenek elvisel­ni, s vállalni a kétfelé élés hátrányait. Nem kevesebbért, de nem is többért, mint akik minden este hazaérhetnek ál­landó otthonukba. Ebben a szakmában ezt a többletet kell vállalni — mondhatnánk. Mint ahogy minden mester­ségnek vannak előnyei és hát­rányai. Említhetnénk a vas­öntőt, a bányászt, a közbizton­ság és honvédelem érdekében akár az életét is áldozni köte­les katonát. Minden dolgozó ember formálója a hazánkban végbemenő történelmi változás soknak. fje most az építőket ünne- peljük, Építők napja van. Nekik szóljon az üdvözlő szó először. Kovács T. István Nem konkurrencia a televízió Mozi a művelődési központban A váci Madách Imre Műve­lődési Központ nyitásával egy időben felvetődött a gondolat: legyen rendszeres filmvetítés is a Lenin úti kulturális cent­rumban. Indokolja ezt a 35 ezer lakosú város közönségé­nek igénye, mert — a deák­vári foghíjas vetítéseket nem számítva —, csak a Kultúr mozi vetít újdonságokat, rep- rízfilmeket. Ugyanakkor felsorakoztat­ták az ellenérveket: — a sötétben a közönség fegyelmezetlenebb része tönk­retenni a szép ülőhelyeket, — csak a mindennap játszó filmszínház az igazi mozi, itt ez megoldhatatlan a színházi — MOST CSENDES az Ipoly, a nagy forróság miatt ala­csony a vízszint. De az öre­gek itt Tölgyesen még emlé­keznek rá, 1963-ban a nagy áradás a falut is elöntötte. Most már nem fenyeget ez a veszély, hiszen néhány évvel ezelőtt megépítették ezt a gátat, amely a munkahelyem. Tudja-, hogyan kerültem ide? Elég furcsa története van. Gyerekkoromban erdész akar­tam lenni, de végül is a trak­toron kötöttem ki. Tahitótfa- lun és környékén laktunk ré­gebben, volt egy távoli roko­nom, gátőr. Gyakran eljár­tam hozzá, beszélgettünk, meg. aztán néha segítettem is ne­ki. ö hívott a vízügyhöz. De nem gátőr lettem ám rögtön: traktoros voltam előbb. Ké­sőbb segédgátőr beosztást kap­tam. Aztán amikor megépült Ipolytölgyesen a gát, én ke­rültem ide. Most már a magam ura va­gyok. Szép szolgálati lakást kaptam, de itt vannak a ház mellett a szertárak és a raktá­rak is. Azt mondja, a patikai tisztaság ehhez képest kutya­füle? Hát persze! Képzelje csak el. ha váratlanul ránk-, törne egy áradás, és mindent keresgélni kellene! Itt minden a helyén van: a talicskák, a1 homokzsákok, a szerszámok, az ágyneműk és a többi felszerelés. Amikor leg­utóbb kintjártak a Közén- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ságról ellenőrizni, nagyon elé­gedettek voltak. Meglepett, de nagyon örültem, amikor má­jus 1-én megkaptam a válla­Mindjárt lemegy a nap... lati gátőrverseny első helye­zettjének járó oklevelet... A szabályzat szerint napon­ta egyszer be kell járni a gá­tat. Én gyakran többször is kimegyek. Mindig akad ten­nivaló: most például az egyik sorompó rúdja törött el, azt kell megjavítani. Mert hiszen két munkatársammal mi vé­gezzük a kisebb-nagyobb mun­kákat: kaszáljuk a füvet, le­festjük a műtárgyakat, kija­vítjuk a kerítéseket. Meg az- táp előfordul, hogy elfeledkez­nek a szabályokról az embe­rek, s gépkocsival ráhajtanak Az Ipoly most szelíd és csendes Halász Erzsébet felvétele egyszer továbbképzés van, ott nemcsak elméletben, de gya­korlatban is megtanuljuk mindazt, amire a munkánk so­rán szükségünk lehet. Ipolytölgyesen háromezer- négyszázhetven méternyi, Let- késen pedig ezerkétszázhetven méternyi gátszakasz tartozik hozzánk. Nyáron motorkerék­párral járok általában, télen, ha nagy a hideg, gyalog vagy busszal. Szeretem a természe­tet, ezért sohasem okoz fá­radságot a munkám. Ha most kinézek az ablakon, az egyik oldalon ott a termelőszövetke­zet hatalmas virágzó mustár­táblája. .fölötte az erdő, a másik oldalon meg az Ipoly és a gát. Családommal gyak­ran kirándulunk a környékre. Ilyenkor viszem a bográcsot és magam főzök. Nagyon sze­retek főzni... Tavaly augusztus 20-án Let- kés és Ipolytölgyes megkapta a határőrközség címet, akkor alakult meg a helyi önkéntes határőri csoport is Tölgyesen. Én lettem a vezetője. Most tizenöten vagyunk, többségé­ben a sorkatonai szolgálatukat a határőrségnél töltött embe­rek. Havonta többször járőrö­zünk. Eddig még nem akadt különösebb dolgunk, legfel­jebb, ha idegen téved erre, hát vigyázunk rá, nehogy va­lami rosszban törje a fejét. NO, MOST MÁR mennem kell, mindjárt lemegy a nap, még körüljárom a gátat. Andrikó László gátőr sza­vait lejegyezte: Furucz Zoltán esték, s más, nagy terme} igénylő előadások miatt, — a megyei moziüzemi vál­lalat csak egy helyre adna új filmeket, a másik utánját­szó intézmény lenne, stb. Korábban kísérleteztek nyáresti vetítésekkel, ifjúsági1 előadásokkal, s 1979 nyara újabb meglepetést hozott. Jú­nius 22-i kezdéssel pénteki és szombati napokon, rendszeres stúdióvetítéseket tartanak. Az ünnepélyes megnyitón bemu-; tátják Fellini kétrészes, Casa­nova című alkotását, amelyet fél éve vetítenek, nagy közön­ségsikerrel a fővárosban. Jú­nius 29-én Visconti Az ártat­lan című olasz filmje szere­pel a stúdiómozi műsorán, s 30-án, szombaton a Kertész Ákos kisregényéből készült Makra című kitűnő magyar film zárja a havi moziműsort.1 Ezzel párhuzamosan, vasár­naponként délelőtt 10 órakor mesematiné keretében ifjúsá­gi filmvetítéseket is tartanak! A kezdeményezés nem je-, lent végleges megoldást. Jo­gos kérés, hogy legyen egy, második, rendszeres előadáso­kat tartó váci mozi is. Ha jó filmet vetítenek: nincsen mo­ziválság, nem jelent konkur- ranciát a televízió műsora; sem. Ugyanakkor egy korábbi ígéret szerint a jövőben film­múzeumszerű vetítések kereté-; ben Vácott is lesz mód arra, hogy közönség elé kerüljenek a hazai és a külföldi mara­dandó alkotások. Az építők mozija a hatvanas években kezdeményezett ilyen felújí­tásokat, s napjainkban * is örömmel fogadnák a város lakói ennek folytatását. Papp Rezső Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szer­dán dr. Molnár János, csütör­tökön dr. Répa Imre, pénte­ken dr Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Kiss Péter tart ügyeletes orvosi szolgá­latot Vácott a régi kórház épü­letében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyele­tet teljesítő orvosokat a 11- 525-ös telefonszámon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. a gátra, vagy állatokat legel­tetnek az oldalában. Ilyenkor figyelmeztetjük őket, a szép szó mindig használ. A lakás mellett itt van mindjárt az irodám is. Nemrég URH rádió adó-vevő kezelői vizsgát tettem, mert ezt a berendezést is beszerelték hoz­zám^ Naponta jelentkezem a központnál, de van telefon is. Itt függ a szoba falán egy táblázat: ha baj történne, meg­indul a gépezet. Láthatja, így épül fel a szervezet árvíz ese­tén, mindenkinek megvan a maga helye, feladata. Évente

Next

/
Oldalképek
Tartalom