Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

1979. JÚNIUS 9., SZOMBAT CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Vigyázat! Nyári balesetveszély! Minden nyáron ugrás­szerűen emelkedik a gyer­mekbalesetek statisztikai görbéje. Hogyan előzhetjük meg a nyári baleseteket? Elsősorban fokozott elővi­gyázatossággal. Hívjuk fel a gyermek figyelmét a reá leselkedő veszélyekre. A gyermekek többsége akaratlanul is keresi a ve­szélyt, kellemes élménynek tartják, ha túljárnak szü­leik eszén és például sike­rült megfürödniük a tiltott helyen. Vagy lélegzetelállí­tóan veszélyes helyekre ki­rándulhat. Ha kirándulni indul a gyermek, ne csak harapnivalóról gondoskod­jon a szülő, hanem lássa el jó tanácsokkal is. Magya­rázza meg, a turisztika nem azt jelenti, hogy életve­szélynek tegye ki magát, mert a virtuskodásnak ál­talában rossz vége szokott lenni. Ne csak tiltó rendelkezé­sekkel akarjuk megóvni a gyermeket a balesetektől, hanem magyarázzuk meg szép szóval, miért nem sza­bad tilos helyein fürödni, miért kell körülnézni, mi­előtt a járdáról lelép az út­testre Ne szaladjon meg­gondolatlanul az úttestre guruló labda után. Magya­rázza meg a szülő a strand­ra készülő gyermekének, hogy nem szabad felhevült testtel vízbe ugrani, mert a szív nem tudja elviselni a hirtelen hőmérsékletválto­zást és tragédia lehet be­lőle. A kerékpározó gyerme­kek közül is sokan szen­vednek balesetet. Ennek leggyakrabban az az oka, hogy a kerékpározó fia­tal nincs tisztában a KRESZ szabályaival és hajmeresztőén szabályta­lanul kerékpározik. Így nem csoda, ha baleset lesz a vége. A szülő köteles­sége, ha kerékpárt vesz gyermekének, oktassa ki türelmesen a közlekedés szabályaira! Nyomatékosan figyelmeztesse, hogy a köz­út nem versenypálya. A gyermeket úgyszólván mindenhol baleset fenye­geti, még otthon is — pél­dául a villannyal működő gépek kezelésénél —, ha szülei nem nevelik arra, hogyan vigyázzon magára.- Szünidőben a gyermek so­kat van egyedül, s az una­lom rossz tanácsadó. Még napjainkban is ol­vashatjuk a sajtóban, hogy háborús lövedék robbant fel gyermek kezében. Ki­rándulások alkalmával most is ki vannak téve a gyermekek ilyen veszély­nek. Öva intsük a gyerme­ket attól, hogy bármilyen lövedékhez nyúljon, mert halál, vagy egész életre szóló nyomorékság az ára. Legdrágább kincsünk — a gyermek. Óvjuk meg a balesetektől azzal is, hogy naponta fáradhatatlanul fi­gyelmeztetjük — Vigyázz magadra! F. K. Strandon, fürdőben fenyeget A bőr gombás fertőzése AZ UTÖBBI évtizedekben vált különösen gyakorivá a gombafertőzés. Ennek okát jól ismerjük: legtöbbször a közö­sen használt fürdőkben terjed a fertőzés, ilyenkor a nyári ká­nikulában pedig a strandokon. A gombás bőrfertőzés kiala­kulását elősegíti még a mű­szálból készült alsónemű és lábbeli viselésének divatja. Aki ilyet hord, annak mindig pá­rás, nyirkos a bőre. A gom­bákról viszont közismert, hogy fejlődésükhöz vízre van szük­ségük. A gombás fertőzés leggya­koribb helye a lábujjak közti bőr. Az első tünet a fokozott hámlás, amit viszketés, majd fájdalmas berepedés követ. A fertőzés tovább terjed a töb­bi ujjakra, esetleg a láb bőré­re, sőt a körömre is. Külö­nösen kínzó lehet ez a gom­básodás azoknál, akik foglal­kozásuk miatt kénytelenek gu­micsizmát viselni. A lábgombásodás helyi ecse­teinkkel hamar megszüntethe­tő, de gyakori az újrafertőző- dés, akár ismét a strandon, a közös fürdőben, akár a saját fertőzött zoknitól, lábbelitől. Komolyan kell venni a láb­gombásodást, mert ha elha­nyagoljuk, veszélyes szövőd­mények léphetnek fel, mint például orbánc, visszérgyulla- dás, később emiatt lábszárfe­kély. Túlérzékenység is kifej­lődhet gombás alapon és emi­att olykor kiterjedt nedved­ző ekcéma is felléphet. A tenyéren, talpon hirtelen elszaporodó, viszkető hólya- gócskák kiváltó oka is legtöbb­ször valahol a szervezetben fel­lelhető gombás góc. A lábgom­básodás megelőzhető. Közös fürdőben, strandon viseljünk papucsot, de ez ne készüljön háncsból. A lábujjak közti bőrt gondosan töröljük szá­razra, sőt szórjuk be hintő­porral. NAPONTA váltsunk zoknit. Aki fokozottan izzad, ne viseljen gumi, vagy műanyag talpú cipőt. A megelőzésre al­kalmas az ecetes láböblítés, a Mykofen hintőpor. Az Izsóp lábszesz is gombaellenes ha­tású, ezenfelül csökkenti a láb- izzadást is. A gombák egy másik cso­portja lehet az oka a nehezen gyógyuló szájzugberepedésnek, a csecsemők vagy legyengült öreg emberek szájüregében látható fehéres foltoknak, a szájpenésznek. Ugyanez a gombafajta a vizes munkát végzők kézujjai közt kipállást okozhat. Komolyabb bajt je­lent, ha a köröm feletti re- dőbe fészkeli be magát. Az ilyen körömsáncgyulladás fáj­dalmas, elhúzódó betegség, ami nemcsak a többi kézujjakra terjedhet, hanem másokat is fertőzhet a közösen használt lavór vagy törülköző útján. Elsősorban a házimunkát vég­zők és a konzervgyári dolgo­zók betegsége. A felsorolt panaszok esetén orvosi vizsgálatra és mielőbbi szakszerű kezelésre van szük­Növényvédelmi tanácsadó A következő napokban elsősor­ban a gyümölcsmolyok ellen kell védekezni. Az őszibarackosokban a keleti gyümölcsmoly és barack­moly ellen kell folytatni a küz­delmet, ugyanis az előző évekhez képest nőtt a fertőzött hajtások száma. Az almásokban az alma­moly lárvái károsítják a gyümöl­csöket. A gyümölcsmolyok ellen a kö­vetkező készítményeket javasol­juk: BI 58 EC 0,1%, Ditrifon 40 WSC 0,2%, Unitron 40 EC 0,2%. Valamennyi gyümölcsösben, va­lamint a káposztafélékben nagy problémát okoznak a levéltetvek. A már most erős fertőzés a me­leg idő hatására tovább fokozód­hat. A károsító elleni védekezés­hez a Pirimor 50 DP 0,05%-os ol­datát javasoljuk. Ez a szer bár­mely kultúrában felhasználható. Almásokban a gyümölcsmolyok mellett a takácsatkák létszámának gyérítése, valamint a lárvarajzást most megkezdő kaliforniai pajzs­tctvek kiirtása is legyen célunk. A gombabetegségek közül elsősor­ban a lisztharmat elleni védeke­zést folytassuk. Felhasználásra javasolt kombiná­ciók : Fundazol 50 WP 0,1% + Untiron 40 EC 0,2%. Topsin Metil 70 WP 0,1% + Metatlon 0,1%. Ezen a héten tömegessé vált az amerikai fehér szövőlepke lárva­kelése. Az amerikai fehér szövő­lepke veszélyes kártevő. Az ellene való védekezés minden termelő, terület tulajdonosa, használója számára kötelező. A házikertekben amennyiben csak egy-két hernyófészek talál­ható, mechanikai védekezéssel tá­volítsuk el a károsított hajtásokat. Erősebb fertőzés esetén vegysze­res védekezést hajtsunk végre, az alábbi szerek valamelyikével: Fiiból E 0.2%, Unitron 40 EC 0,2%, Satox 20 WSC 0,5%. Széplaki István, Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás ség. Az utóbbi évek új gyógy­szerei megkönnyítették, ezek­nek a gyógyítását. Gombás fertőzés kozmetikai jellegű tünetet is létrehozhat. Nem ritka, hogy a törzs bő­rén, háton, mellen, különálló, vagy összefolyó fehér foltok tűnnek elő. Minél erősebb a lebarnulás, annál feltűnőbb. Ezek a foltok már csak a he­lyét jelzik annak, ahol a na­pozás előtt halvány kávébar­na, finoman hámló foltok vol­tak, ami a bőr legfelső réte­gében elszaporodott gombáktól eredt Ha ezekre időben felfi­gyelnek, néhány nap alatt el­mulaszthatok és ezzel meg­előzhető, hogy a barnaság he­lyén bőrfestékhiányos fehér foltok alakuljanak ki. A GOMBÁS köröm sem szép látvány, de más jelentő­sége is van. Jele: megvasta­godott, elszarusodott, pudvás, letöredezett körömlemez. Más­fajta gombák hatására csak elszíneződik és elemelődik az alapjáról a köröm. Mindez akadályozhatja a munkát. A beteg köröm eltávolítása egy­maga nem oldja meg a kér­dést, hosszantartó helyi és belső kezelésre is szükség van ahhoz, hogy a kinövő új kö­röm ép maradjon. Dr. Kovács László Országos kiállítás Nevezési határidő: június 30. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a 69. Or­szágos Mezőgazdasági és Élelmiszeripar Kiállításon és Vásáron — melyre 1980. augusztus 19. és szeptember 4. között kerül sor — bemutatót rendez. Ezen a bemutatón a kertbarátok- és kistenyésztő körók, valamint a bar­kácsolók, az újítók, a nemesítők állíthatnak ki. Azt, hogy az 1980-as vásáron és kiállításon melyik két kör reprezentálhatja például Pest megyét, még ebben az év­ben eldöntik. Éppen ezért a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága mellett működő Kistermelők és Kis- tenyésztők Társadalmi Szövetsége ezúton is meghirdeti a megyei versenyt. Érthetően azzal a céllal, hogy a választás valóban a két legjobb teljesítményt felmuta­tóra essék. A megyei versenybe azok a kertbarát- és kistenyész­tő körök, barkácsolók, újítók, nemesítők nevezhetnek be, akiknek termékei még nem szerepeltek. A verseny cél­ja ugyanis a kertművelés színvonalának emelése, a rendszerező elv szerinti művelés szélesebb körű elter­jesztése, a rendszeres növényvédelem, a talajművelés, a talajerő-utánpótlás szakszerű elvégzése, a kórszerű ál­lattartás és -tenyésztés, a fajtaválasztékok bővítése. Cél továbbá, a kertek, az udvarok esztétikusabb megjelené­se, az egészségügyi és a környezetvédelmi előírások fo­kozottabb betartása. A verseny szervezői azt akarják el­érni, hogy szélesebb körben váljanak ismertté a kister­melést és a kistenyésztést segítő műszaki, s más megol­dások és a saját szükségleten felüli termékek maradék­talan értékesítésére ösztönözze az érintetteket. A megyei versenyre benevezni szándékozó közös­ségek és egyéni termelők 1979. június 30-ig je­lentkezhetnek írásban a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságánál (1054. Budapest, V. Steindl u. 12.). A nevezésnek tartalmaznia kell a kör, illetve a jelentkező nevét, lakcímét, a helyi kiállítás pontos idejét. A bírá­ló bizottság a kiállítás időtartama alatt — eme konkrét előrejelzések alapján — a helyszínen értékeli a kiállított termékeket. A helyi kiállítások tapasztalatainak, értékelésének összesítése után legkésőbb 1979. november 1-ig hirdet­nek eredményt, adják át a díjakat. De nemcsak azokat díjazzák, akik majd az országos kiállításon képviselik, reprezentálják Pest megyét. Több megj^i díj is átadásra kerül. A megyei verseny irányítására, összefogására hétta­gú szervező bizottság alakult. Elnöke dr. Kovács László, a megyei Kistermelők és Kis'tenyésztők Társadalmi Szö­vetségének alelnöke. HÉTVÉGI KALAUZ Kiállítások Horgászoknak Hogyan fogjunk gardát? Az időjárás hetek óta da­col a naptárral: kánikula tom­bol. Ezt a halak is érzik, jel­zik viselkedésükkel. Jónéhány olyan halfajta, amelynek má­jus végén, június elején ennie kellene, nem eszik — elsősor­ban a ragadozókra gondolunk —, mások viszont, amelyeknek fogási szezonja inkább július— augusztus, már jól foghatók. A garda az egyik legértéke­sebb keszegféle. Igaz, a köz­hit elsősorban balatoni halnak ismeri Herman Ottó szemlé­letes leírása nyomán, de a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vizében is sok van belőle és nagyra nő. A nyújtott testű, ragadozó hajlamokat is mutató hal Tas­son 20—40, a Dunán 15—35. Ráckeve körül 30—80 dekás átlagsúlyt is elér, ami ugyan nem nagy, de súlyához képest aránytalanul erősen védeke­zik. verekszik a horgon. Egy félkilós garda fogása gyakor­lott horgászok szerint egy másfél kilós pontyéval is fel­ér. A garda elsősorban éjszakai ragadozó, ami nem jelenti azt, hogy nappal nem lehet belőle fogni: Tasson a keszegezők csontkukaccal, kenyérrel, sőt, konzerv-kukoricával is meg­fogják, akár délben is, ami­kor a lemerülő csalit vízközt elkapja. Igazán sokat és na­gyot, azonban tényleg éjjel le­het fogni (nem Tasson, mert ott éjjel tilos horgászni) álta­lában a forgók, hídlábak, sar­kantyúk környékén, a Duna- ágban és a Nagy-Dunán egy­aránt. A felszín közelében kell a csalit tartani, vagy úgy, hogy rövid eresztékkel dobunk, vagy úgy, hogy súlytalanul horgászunk, egyszerűen a zsi­nór végére kötött horoggal, amelyet felcsalizva a vízbe ej­tünk és az áramlással úgy so­dortatjuk, hogy a felszínen maradjon. A legjobb csalik a nagy bőrgiliszta, a piciny babahal, vagy a haldarab. Ha úszóval (lehetőleg fehér, sőt, ha lehet világító úszóval) horgászunk, felfektetés vagy gyors rántás jelzi a kapást, ha súlytalanul pöccintgetünk, kézből is ki­húzza a garda a botot, olyat ver rá. Fogásának van még egy módja: alkonyat táján mű- léggyel pergetve is meg lehet fogni ott, ahol sok van belő­le. Aki meg is eszi a halat, vi­gyázzon: kopoltyúszilványa na- nagyon keserű, az nehogy a sülthalban maradjon, mert el­rontja az ízét... A szentendrei régi művész­telep 50 éve címmel megren­dezett jubileumi kiállításnak a városi képtár ad otthont. A nagy érdeklődésre való tekintettel vasárnap estig nyitva tart Vaszkó Erzsébet festőművész szentendrei kiál­lítása. Vaszkő Erzsébet Nagyklkin­dán született 1902-ben. A Kép­zőművészeti Főiskolán Vaszary János tanítványa volt; diplo­máját 1929-ben kapta kézhez. A konstruktiv szellemű Ural hangulatú képeket alkotó fes­tőművésznél már több országos és külföldi kiállításon láthat­ták a képzőművészet barátai. A mostani régi művésztelepi kiállítását Mucsi András mű­vészettörténész rendezte. Kazovszkij festőművész ki­állítása július 7-ig tekinthető meg Szentendrén a megyei mű­velődési központban. Ugyanitt látható Csikós András fest­ményeiből rendezett tárlat. Csikós András vállalja mai képzőművészetünk karakteres közössége, a vásárhelyi mű­hely törekvéseit, együtt halad annak fő áramával. Művészi magatartásában a tájszeretet és a humánum az elsődleges. Eb­ből fakadóan szinte magátpl értetődő realista látás- és megjelenítési módja. Az al­földi festészet hagyományából azonban nem az általánosab­ban ismert drámai, hanem in­kább a lírai örökségekhez áll közel. Munkásságában a ha­gyományt tovább is viszi az­által, hogy egyéni módon hasznosítja a kortársi törek­véseiből szolgáló megoldásokat. Művességét, részletező kedvét és kemény, pontos rajzosságát minden bizonnyal erősítette a hiperrealizmus kortársi jelen­léte — írja a művészről Dömö­tör János. A nagykőrösi Arany János múzeumban Remsey Jenő gyűjteményes kiállítása várja az érdeklődőket. Vácott a görögkeleti kiállí­tóteremben a Paras ztgyerme- kek élete Pest megyében cím­mel rendeztek kiállítást. Péli Tamás festőművész tár­lata az aszódi Petőfi múzeum­ban augusztus I2-ig tekinthető meg. geznek. Második nagylemezük, amely a Vietórlsz-kódex anya­gából merít, 1975-ben elnyerte a párizsi akadémia nagydiját. Az együttes vezetője Czidra László, aki a reneszánsz zene nemzetközileg elismert inter- pretálója, előadói tevékenysége mellett muzikologusként is dolgozik. Mint ilyen a régi magyar hangszeres muzsika gyakorlati rendszerezése és élő, korhű megszólaltatása te­rén is úttörő érdemeket szer­zett. Móricz-centenáríum A püspökhatvani művelődési házban Móricz Zsigmond szü­letésének 100. évfordulója tisz­teletére rendeztek emlékkiál­lítást. Az író életét és mun­kásságát bemutató kiállítás június 22-ig tekinthető meg. A Móricz Zsigmond vers- és prózamondó versenyre —me­lyet KISZ-fiatalok részére hir­dettek meg, vasárnap délelőtt 9 órakor kerül sor Vácott a Madách Imre Művelődési Központban. Találkozás A megyei művelődési köz­pont lakótelepi klubjának (Szentendre, Felszabadulás la­kótelep, N. épület) ma este 6 órától Tolnai József költő lesz vendége. A József Attila-dí- jas költő verseit Fehér íldikó színművész tolmácsolja, az es­ten közreműködő zenészek: Abaffy Katalin, Bánk Zsu­zsanna, Mezei Erika, Tóth Edit és Fehér Gábor. Tiszta forrásból Péll Tamás 1948-ban szüle, tett Budapesten. A Képzőmű­vészeti Gimnázium elvégzése után a holland Királyi Kép­zőművészeti Akadémián murá- lis szakon diplomázott. Első kiállítása 1970-ben volt a Haar­lem de Arcé Művészeentrum- ban. A Magyar NipKöztársaság Művészeti Alapjának 1974-től tagja. Első hazai kiállításának a budapesti Fészek klub adott otthont. A mostani aszódi ki­állítása pedig az első ma­gyarországi múzeumi bemutat­kozása. A váci Madách Imre Műve­lődési Központ előcsarnoká­ban a környezetvédelmi vi­lágnapok alkalmából virágki­állítást rendezett a Hazafias Népfront helyi bizottsága. A szebbnél, szebb virágokat még holnap estig láthatja a nagy- közönség. Hangversenyek A solymári Apáczai Csere János művelődési házban ma este fél 6-kor a Népzene tisz­ta forrásból című műsort hall­gathatják meg az érdeklődők. Az est vendége lesz az érdi Benta-völgye Termelőszövetke­zet és az érdi művelődési köz­pont népdalköre Káka Rozália vezetésével, a Vujicsics együt­tes Eredics Gábor, a solymá­ri aszonyok népdalköre Ke­lemen Istvánné vezetésével. Fellép még Faragó Laura és az ELTE Bartók Béla ének­kara, Baross Gábor vezényle­tével. Holnap, vasárnap délután fél 5-től pedig a debreceni Kodály-kórus hangversenyére kerül sor. A népszerű kórus Gulyás György karvezetésével lép színpadra. Műsorukon egyebek között Bruckner, ■ Liszt, Kodály és Szokolay-mű- vek szerepelnek. Tánc, disco Preklasszikus zeneszerző műveiből összeállított hangver­sennyel kedveskedik a ko­moly zenét szerető közönség­nek a megyei Múzeumok Igazgatósága. A hangverseny — melyen Bach-, Heinichen-, Rameau-, Telemann- és Vi- valdi-művek szerepelnek — holnap délelőtt 11 órakor kezdődik a Barcsay-gyűjite- mény épületében. Közreműkö­dik Asztainé Abaffy Katalin fuvolád, Bánk Zsuzsa hege­dűn, Fenyő Gábor oboán, Me­zei Erika gordonkán játszik. A Zenei esték Visegrádon című hangversenysorozat idei első előadása ma este 7 óra­kor kezdődik a Királyi Palo­tában. A Camerata Hungarica együttes műsorán közreműkö-. dik Rónaszegi Éva előadómű­vész. A Camerata Hungarica együttes a régmúlt korok hang­szeres zenéinek felélesztésére és ápolására jött létre. A magyar középkori, reneszánsz és barokk muzsika népszerű­sítésében itthon is és külföl­dön is kiemelkedő munkát vé­A gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen a mai esti dis- cót Arató András vezeti. Cegléden és Nagykőrösön ma, valamint holnap este egyaránt várják a táncszerető fiatalokat a művelődési köz­pontban. Budaörsön a Jókai művelő­dési házban holnap este 6 óra­kor kezdődik a disco. Tára Gyalogtúra indul vasárnap Zsámbék—Tök—Perbál útvo­nalon. A résztvevők reggel 8 órakor találkoznak Budapes­ten a Széna téri autóbusz-pá­lyaudvaron. Mindazok pedig, akik a Visegrádira tartó túrán kíván­nak részt venni, vasárnap reg­gel negyed 8-kor találkozhat­nak a Nyugai pályaudvar jegy­csarnokában. A túrázók a Visegrádi vár megtekintésé után — jó idő esetén — a Le- pence-völgyi fürdő felé veszik útjukat. összeállította: Koííán Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom