Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

1979. MÁJUS 23., SZERDA "*crn 'dfíf W xyiiríay Mondvacsinált probléma ? A környezetet tettekkel kell védeni Furcsa vélemények a solymári levegőszennyeződésről Közérzeti laboratórium Szentendrén Milyen az optimális hőérzet? A Pest megyei Hírlap 1979. április 18-án cikket közölt, amelyben bírálta a solymári levegőszennyeződést. A cikkre sok-sok levél érkezett, melye­ket több, mint száz olvasó írt alá. Íróik solymári lakosok, akiknek hosszú időn át oko­zott bosszúságot a községük határában levő műanyaghul­ladék. S nemcsak nekik, ha­nem a Kőfaragó Vállalat pi- lisszentiváni üzeme dolgozói­nak is, akik a szemétteleptől néhány 100 méternyire dolgoz­nak, így a füstgomoly mér­gező gázaiból naponta része­sültek. Az említett kérdés megnyug­tató megoldása tehát kétség- bevonhatatlanul közügy, egy nagyközség gondja. Mi is tör­tént április 18-i cikkünk óta? Az eset tanulságai — lévén környezetünkről, levegőnkről szó — fontosak." Az említett írásban egyebek között arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a község határában rakják le a Pest megyei Műanyagipari Vállalat melléktermékét, ezért az ő feladatúk lenne az áldat­lan állapot megszüntetése. Felmondott szerződés — A vállalat hulladékanya­gait a solymári nagyközségi tanács költségvetési üzeme gyűjtötte össze és szállította a Cikkben megjelölt helyre. A BUDAKALÁSZI Kék Duna Halászati Tsz 1956-ban alakult meg, szegény dunai halászokból, akik napi egy­két kiló hal fogásából éltek. Azóta megerősödött a szövet­kezet, s a távlatok az eddigi eredményeknél is többet ígér­nek. Az Ipoly torkolatától Nagy­tétényig övék a Duna, szaba­don halászhatnak, ám erre mégsem lehet a megélhetést alapozni. Hiszen egy időben nagyon megcsappant a dunai halak száma, s a minőségük sem volt a legjobb — a sok szenny, a fenol éreztette hatá- tását. Amióta a szigorú kör­nyezetvédelmi intézkedések életbe léptek, lassú javulás ta­pasztalható. Tisztább a folyó vize, s több a lakója. Igaz, ehhez nagymértékben hozzá­járult a szövetkezet is a terv­szerű haltelepítéssel. Egyik év­ben félmillió csukgt telepítet­tek, s fenn, Nagymaros kör­nyékén igyekeztek a kecsegét meghonosítani. Sok-sok ponty­ivadékot is vízbe bocsátottak. A BETELEPÍTETT halak egy részét megjelölték, s úgy ta­pasztalták : nem vándorolnak el messzire, esetleg külorszá­gokba, hanem javarészük megmarad a halászterületen. Persze, olyan nagy zsákmány­ra, amiből jól megélhetnének a szövetkezet tagjai, így sem lehet számítani. A halászat függ a vízállástól, az időjárás­tól — nem túl biztonságos. Évente 8—900 mázsa halat fognak ki a Dunából. Egy-egy halászbrigád dolgo­zik Vácon, Surányban, a Ró­mai-parton, Újpesten, Nagyté­tényben, kettő pádig Budafo­kon. Nemcsak a halak, hanem a halászok száma is megfo­gyatkozott. Alig harmincán húzzák már a hálót. Éjszaka, vagy a kora reggeli órákban szállnak csónakba, amikor jobban jár a hal. Az értékesítés nem okoz gondot. A Garai téren, a Le­hel piacon van egy-egy áru­dájuk, a legnagyobb pedig a Tolbuhin csarnokban. Hal­sütödéjük működik Budaka- lászon. Csillaghegyen és a Ga­rai piacon; pecsenyesütődéjük Csopakon. Most készül Duna­keszin az új halászcsárda, egy volt borozó átalakításával. Mint Németh István, a szö­vetkezet párttitkára mondja, nem elégedettek ezzel a hely­zettel. Szeretnének Szentend­rén és Budakalászon élőhal­Gyárunknak ez évente több mint 700 ezer forintjába ke­rült. Szerződésben rögzítettük, hogy a szemetet a költségve­tési üzem földdel betakarja, s a terep őrzéséről is gondosko­dik. A vállalt feladatnak a szolgáltatók nem tettek eleget, s mivel nem látjuk biztosított­nak, hogy a levegőszennyezés­nek véget vetnek, a megálla­podást a hónap elején fel- mondtuk. A kérdéses anyagfé­leséget a vállalat területén halmozzuk fel, addig amíg a községi tanács újabb lerakó­helyet nem jelöl ki erre'a célra A vállalat tehát felelősen járt el, megtette, ami az adott helyzetben egyáltalán lehetsé­ges volt. Megakadályozta, hogy az újabb műanyaghegyeket is­mét felgyújtsa valaki. A meg­oldás azonban csak ideiglene­sen segít a bajon. Hiszen a gyár udvarán tárolható mel­léktermék mennyisége korlá­tozott, annak tűzvészéiyességé- ről nem is szólva. Igen lénye­ges tehát, megfelelően intéz­kedett-e a költségvetési üzem vagy annak gazdája, a tanács? Félmillióért Szabó Tiborné, a költségve­tési üzem gazdasági vezetője: — A telepet bekerítettük, nappal őriztetjük is, ami pedig a szemét földelését illeti, mi árudát nyitni, hogy a saját te­rületükön is kielégíthessék az igényeket. Itt is szívesen meg­vennék az olcsó, 14—16 forin­tos keszeget, dévért, jászt vagy a drágább, ízletes kecse­gét. Tervezik, hogy halfeldol­gozó üzemet építenek, valahol a járáson belül — de egyelőre nincs hozzá helyiség. A fel­dolgozóban finom ruszli — mostanában hiánycikk a bol­tokban — és füstölt hal ké­szülne. AHHOZ, hogy egyenlete­sebb és biztonságosabb legyen a halpiac, vagyis az ellátás, jó lenne egy saját tó, amelyen okosan gazdálkodhatnának. Minthogy erre nincs lehető­ség, együttműködési szerződést kötöttek több szövetkezettel. Vállalták a gyöngyöshalászi tsz tavának lehalászását, s most felújítják Enyingen (Fe­jér megye) a halastavat, amelybe ivadékokat telepíte­nek, s gondoskodnak majd a halászatáról is. A szövetkezet múlt évi 35 millió forintos bevételének csekély része származott a halból. Évekkel korábban, amikor látták, hogy a halá­szatból egyre nehezebb meg­élni, létrehoztak egy kis gombüzemet. A Dunából ki­termelt kagylókból készítettek apró gombokat — s ez nagy pénzt hozott. Legalábbis any- nyit, hogy megszűnt a ráfize­tés, rentábilisak lettek. A nagyüzemekből kiselejtezett gépeken elkezdtek cipődísze­ket. csatot gyártani, a gom- üzemben áttértek a fém és műanyag gombok készítésére. A sok apróság termelési ér­téke tavaly már 15 millió fo­rint volt. A jövő útja: a szolgáltatá­sok fejlesztése. Az építőrészle­gük parkfenntartást végez; a gazdasági közös társulás ke­retében lomtalanítást, takarí­tást, féregirtást, parkettacsi­szolást vállalnak. Ezt a tevé­kenységet szeretnék mindin­kább bővíteni, lévén igény rá, nekik pedig megfelelő jöve­delmet biztosít. Ebből a halá- ' szatot is finanszírozhatják. j AZ EGVKOR 70 tagú szö­vetkezetnek ma 530 tagja, il­letve alkalmazottja van. Az idei terv szerint elérik az 58 millió forintos termelési érté­ket. Ha a Dunára kevéssé is számíthatnak a Kék Duna tagjai — a háló nem marad­hat üresen. Paládi József elvégezzük ezt a munkát, ter­mészetesen nem mindennap. Az üzem meglehetősen fur­csa álláspontot vall magáénak. Előbb több mint félmillió fo­rintot rak zsebre a szolgálta­tás ellenértékeként, azután nem tesz eleget a megkötött szerződés két pontjának. Még a gyúlékony anyag őrzését sem biztonságosan szervezték, mert miért lenne éiszaka ke­vésbé veszélyes őrizetlenül hagyni a műanyaghulladékot, mint nappal. Vagy ha veszély­telen. miért őriztetik éppen fé­nyes nappal? De hallgassuk meg a tanács vb titkárát. Seres Istvánt: — Mondvacsinált ez a prob­léma, csupán néhány olyan telektulajdonost érint, akik en­gedély nélkül építettek ví- kendházat a szeméttelep kör­nyékén, s most dohognak a néhány óráig tartó füstölés miatt. A kiszállított gyári mel­lékterméket nem áll módunk­ban naponta elföldelni, a tel­jes takarítás — beleértve a rézsű oldalát is —, technikai­lag megoldatlan. — Mit tettek áorilis 28-a óta a helyzet javításáért? — Amit lehetett, már az új­ságcikk megjelenése előtt is megtette az üzem. — Tud-e arról, hogy a PE- MÜ egy hónapja felmondta a szerződést? — Nem. Erről még nem tá­jékoztattak. Újabb ellentmondások Elgondolkodtató, hogy juthat a titkár arra a következte­tésre, hogy nem közügyről van szó, a sok-sok levél ellenére. Éppen Solymáron, ahol a köz­ség minden lakója büszke fa­luja tisztaságára, az erdőkkel, hegyekkel övezett településre. Érthetetlen az is, miért nem intézkedtek eddig ha*iatósan a szemétlerakás megoldásának ügyében, bár az idézett állás­pont, amely arra utal, hogy csak néhány ember és nem is fontos gondjáról van szó. tu­lajdonképpen megmagyarázza a tanácstitkár álláspontját. Reméljük azonban, hogy a ta­nács választott testületé nem osztja majd véleményét. In­kább úgy vélik, lehet tenni — és kell is cselekedni — a mű­anyagtemető végleges helyé­nek kijelölése vagy a jelenlegi hatékony őrzése érdekében. II. letve a veszélyes, egészségre káros szemét előírásszerű ége­tésére. A PEMÜ illetékeseiből nem hiányzik a jószándék, a felelősségérzet. A községi ta­náccsal — ha ott is keresnek megoldást — a környezet- és egészségvédelemre, rövidesen megnyugtató helyzetet te­remthetnek. Az ÉTI szentendrei kísérleti telepén ötödik éve üzemel az a legnagyobb laboratórium, amelyben akár 30 méter hosz- szú feszített beton, vasbeton, acél, műanyagelemet, közúti vasúti hídszerkezetet, geren­dát, oszlopot, sőt panelt is vizsgálhatnak, terhelhetnek. Mostanában egy kishídon vé­geznek méréseket. Ismétlődő terhelési vizsgálatoknak vetik alá a hidat, és az eredmény­től függ, hogy a BVM még ebben az évben megkezdheti a sorozatgyártást. A lakást vizsgálják A közeljövőben a laborató­riumban felépítenek egy tel­jes lakást, vizsgálják minősé­gét, teherbírását: Ebben az intézetben készítik elő a VI. ötéves terv tömeges lakásépí­tésének műszaki meghatáro­zóit. S hogy maradjunk még a szürkébb, azaz a betonnal kapcsolatos témánál, megnéz­tük, mivel foglalkozik Scharle Péter, a mélyépítési mechani­kái osztály vezetője. — Munkatársaimmal a Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat cö­löpfajtáin végzünk méréséket. Nagy terhelésű építményeknél alkalmazzák ezeket a cölöpö­ket, amelyeket úgynevezett betongallérral láttunk el, s most arra vagyunk kíván­csiak, mennyivel nagyobb ter­het bír a galléros franki cö­löp. A könnyűszerkezetes labo­ratórium vezetője egyebek kö­zött elmondta, hogy kikísérle­tezték már a biztonságos, kor­szerű, ragasztott, .hegesztett, mechanikus kötési, rögzítési módokat. Habosító berendezé­sükkel különféle összetételű és tulajdonságú, úgynevezett szendvics-szerkezeteket gyár­tanak. A nádgazdaság és a bőripar hulladékát is próbál­ják hasznosítani. Érdekli a téma a kutatókat, hiszen ha ötletük megvalósul, akkor nem kevesebb, mint havi 8 tonna bőrhulladék válik hasz­nos termékké. Szentendrén elsőként Az ÉTI-ben járó laikusnak talán a legnagyobb élményt a mikroklíma-laboratórium ad­ja. Dr. Bánhidi László és hat munkatársa tavaly szeptem­berben vette birtokába a 2,5 millió forintos épületet és benne az 5,5 millió forint ér­tékű műszert. Büszkék mun­kahelyükre, annál is inkább, mert a szocialista országok közül elsőként Szentendrén lé­tesült közérzeti labor. A feladatokról kérdezem dr. Bánhidi Lászlót. — A 70-es évektől előtérbe került a könnyűszerkezetes épületekben kialakuló mikro­klíma vizsgálata. Közismert tény, hogy ezekben a házak­ban, különösen nyáron, a ki­alakuló mikroklíma eltér a hagyományos épületekétől. Helyesebben, a jelenleg ér­vényben levő mikroklíma vagy hőérzeti norma értéke az ilyen épületekben nyáron gyakran csak klimatizálással vagy mesterséges hűtéssel lenne tartható. Felmerült azonban az a feltevés is, hogy a jelenlegi hőérzeti norma­értékek túl szigorúak. A 12x18 méter alapterületű laborban bármilyen zártterű mikroklíma szimulálására al­kalmunk van. Vizsgálhatjuk az ionkoncentráció és a mág­neses tér emberre gyakorolt hatását. A mérőtérben alkal­manként vizsgálati alany tar­tózkodik és mi rendszeresen mérjük a különböző hőtechni­kai és fiziológiai paramétere­ket. Ellenőrizzük koncentráló képességüket, szellemi kifára­dásukat műszerekkel és pszi­chológiai tesztvizsgálatokkal. A fiziológiai vizsgálatokban partnerünk az Országos Köz­egészségügyi Intézet. A MEDICOR ügyes műsze­rei csalhatatlanok: pontosan regisztrálják, hogy a folyama­tos munkavégzés nyomán Az erdőt lelhet szeretni vagy nem szeretni. Őszi színpompa- ját csodálni... érzéketlenül el­menni mellette. Vagy árúikor megpezsdülnek a tavaszt vá­ró nedvek, s itLott már égy- egy korai rügy is bontogatja zsenge szárnyát, lehet titkos gondolatokat melengetni: az újjászületésről. De szidni is lehet a télutólját jelző sarat, amely sok-sok kilóval nehe­zíti az ember bakancsát. És végül az erdőben lehet élni is. Lehet? Ismerek erdészt, aki két év­tizeden át élt a pilisi erdő közepén: Sikároson. Akkor te­hát: lehet. Igen, ott élni mun­ka, az erdőben élés — életfor­ma. A papréti erdészház a völgyben fekszik. A torpor kő­falú ház mögött karám, benne egy almásszürke, meg egy barna pejcsikó. Az erdészé. A színben lajtkocsi, s amott a régi-régi kemence. A legközelebbi lakóhelyek: Pilisszentlászló 6, Visegrád és Szentendre 10—10 kilométer­re vannak. Az erdész, Homor Jenő, fia­talember, és szakember. Er­dészeti technikumot végzett Sopronban. Most május 1-én múlt éppen kilenc éve, hogy itt lakik feleségével együtt. Hétéves kislányuk viszont Szentendrén, a nagymamánál. Itt nincs iskola. Az erdész birodalma 860 hektár. Itt mindenért, még egy méter fáért is ő a felelős. Anyagilag és erkölcsileg. Be­invitál a házba. Igen. mindig így képzeltem el az erdészhá­zat. A szoba sarkában tégla­építésű kandalló terpeszkedik. Az erdész keze-munkája. Az egyik falon kitömött egerész­ölyv figyeli sárga szemével minden mozdulatomat Amott meg egy szalonka tartja föl ■kényesen, gőgösen kecses hosz- szú csőrét. — A szalonkahúzás — ma­gyarázza — a vadászidény kezdete. Távcsöves golyós és 16-os sörétes puska. Az erdész mun­kaeszközei. És a két ló? — Azok is — bólogat. — Van ugyan egy szolgálati GAZ autóm, azzal húzom a vizes lajtkocsit is, de néha csak ló­val tudok a területen mozog­ni. — Csodálatos élet — sóhaj­tok a kőrengetegben élő em­ber irigykedő nosztalgiájával.1 mennyire fárad az agy, resz­ket-e a kéz, pillanatra felvil­lantott számjegyekből hányat tud megjegyezni a kísérlet résztvevője. A szem fényfeloldó képes­ségét is berendezés rögzíti. Szabóné saját maga határozza meg forgógomb segítségével, vibrál-e az élénk zöld fény­golyó. Az eredmények értéke­lése sokat mond a belga tü­kör mögött figyelőknek. Az energiatakarékosság Jelenleg 120 ezer technikai, fiziológiai adat áll a kutató- csoport rendelkezésére. A szá­mítógépen a sor, hogy feldol­gozza a tapasztaltakat, majd ezután alkalmazzák az ered­ményeket a szovjet és a ha­zai hengerművekben. A hőérzeti kutatás folyama­tos. A mérőtérben elkészíte­nek majd egy lakószobát, s abban vizsgálják a megenged­hető hőmérsékletet, azt, hogy milyen hatása van a szaka­szos vagy túlfűtésnek az em­ber teljesítőképességére, köz­érzetére. Szeretnék meghatá­rozni, melyik az a szobahő­mérséklet, amelyben legtöb­ben jól érzik magukat. Az optimális hőérzet kikí­sérletezése a közérzeten kívül fontos az energiatakarékosság miatt is! Udvardi Gyöngyi Az erdész rámnéz, aztán az asztalhoz invitál. — Beszélgessünk — mond­ja. Jegyzem a szavait. Négyfé­le munkát végez váltakozva 5—30 ember segítségével. Mi­kor kezdődik a hivatalos mun­kaideje? Nem kezdődik. Itt mindig munkaideje van. Éj­jel is, nappal is. De menjünk sorjába. Címszavakban. Erdőművelés: csemeteülte­tés, ápolás, tisztítás, gyérítés és véghasználat. Fahasználat: kivágás, irtás, választékolás, felvételezés, el­számolás, faanyagszállítás. Park: létesítmények kialakí­tása, tűzrakóhelyek kijelölé­se, kiépítése, esőbeállók kihe­lyezése, szeméttárolók felállí­tása. Vadászat : vaddisznó, szarvas, őz, muflon. A szezon szep­tember elsején kezdődik és februárig tart. Ilyenkor ál­landó vadász-vendégek a te­rületen. A világ minden tájá­ról. Aztán a madárvilág védel­me. Odúk gyártása és kihelye­zése. Fészkek figyelése, ma­darak gyűrűzése. Nem messze ide, találtak uhu fészkeket. Felváltva őrizték éjjel-nap­pal, két hónapon keresztül a lelőhelyet. — Védett és értékes madár — magyarázza. — Nehogy el­lopják a fiókákat. — Hát ilyen is van? — ál- mélkodom. Nem válaszol, csak tekinte­tére szállnak a sötét viharfel­hők. Értem. A természetben élő, az erdőt s világát szere­tő ember véleménye kimond­hatatlan. Nem tűrné a nyom­dafestéket. Hogyan lesz valakiből er­dész? — Már gyermekkoromban is vonzott a természet, az állat­világ. Gyakran az iskola „mel­lé” mentem egy erdei csavar­gásért. Sok szép pillanat, perc, óra, nap a természetben... meghatározta sorsomat. Búcsúzom. Neki is, nekem is menni kell. Kinek, kinek saját dolga után. A dombhajlatból még egyszer visszanéztem az erdészházra. Az almásderes orrával éppen akkor bökte meg a pejcsikót. Aztán beügettek az istállóba. Az erdészt már nem láttam. Valahol ott járhatott a hegy­oldalban. Arra volt dolga. Karácsonyi István Nyolcszáz mázsa hal a Dunából A kagylógombok segítettek Valkó Béla Épül az észak—déli metró Budapesten, az észak-déli metróvonal jó ütemben épül a Marx tér és az Élmunkás tér közötti szakaszon. Jelenleg a vonalalagút fúrópajzsalt készítik elő a még hátralévő mint­egy hatszáz méteres útra. A Marx téri mélyállomás szerkezeti építésének három­negyedét már elvégezték a KÉV Metró szakemberek A völgyben lakik Az erdész birodalma nyolcszázhatvan hektár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom