Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-31 / 125. szám

flSONYI KRÓNIKA Pezsgő élet a művelődési házban Naptár szerint is rövidesen itt a nyár, és az emberek je­lentős része a szabadban tölti ráérő óráit, sokan hátat fordí­tanak a művelődési intézmé­nyeknek. Az abonyi művelődé­si házban nincs téli és nyári szezon, programjai folyamato­sak. A TIT-rendezvényeknek már hagyományai vannak. Akadémia jellegű, hat előadás­ból álló sorozat 14 helyen volt a télen és tavasszal, továbbá 110 előadás hangzott el. ame­lyeket közel ötezren hallgattak meg. Nagy érdeklődés kísérte a környezetvédelmi és a 7 egészségügyi előadásokat. Szakmai előadásokat szer­veztek a termelőszövetke­zetek, számos munkahe­lyen felidézték a Tanács- köztársaság eseményeit. A tíz szakkör és négy klub sok érdeklődőt vonz. Legtöbb látogatója a kézimunka-szak- körnek van, a kertbarátok kö­rében és az ifjúsági klubban l különösen pezsgő az élet. A kertbarátok körét a közelmúlt­ban felkereste a Falurádió szerkesztősége, és hasznos be­szélgetés zajlott le. Ezit köve­tőem az abonyi kertbarátokról hangzott el műsor a Kossuth- rádióban. Skultéty Sándor, a művelő­dési ház igazgatója elmondta, hogy az ifjúsági klub tevé­kenysége ismét fellendült, rendszeres a klubélet, érdekes és igényés a programjuk. A Ceglédbercelen megrendezett járási klubvetélkedőt megnyer­ték, és jutalmul egy 3000 fo­rintos vásárlási utalványt kap­tak. Ismét kiadják a PIK-ma- gazint, ami 150 példányban jelenik meg. A néptánc szakkör változat­lanul jól dolgozik, mind több sikerrel. Már az idén jóné- hány fellépésük volt, szerepel­tek Cegléden, Lakótelken, Szentendrén és a fővárosban Most a június 10-i abonyi nép- táncfesztiválra készülnek, me­lyen rajtuk kívül fellép 3 magykátai Tápiómente, a Ki mit tud? győztes jászberényi, a gyöngyösi Vidróczki és a csongrádi táncegyüttes. Július 15—23. között Lengyelország­ban turnéznak, majd Apajon a kiskunsági lovasnapokon lépnek színpadra. Óira működik az irodalmi szakkör, az eddiginél igé­nyesebb programmal es több részvevővel. Munkájukat segítik a helybeli általános iskolák magyar sza­kos tanárai. Az utóbbi két leg­jobban sikerült műsoruk a Bánk bán és a Móricz-est volt. A gyermekév alkalmából a bábszakkör több alkalommal tartott előadást. Műsoraikon minden alkalommal jól szóra­koztak a kicsinyek. Nem feledkeztek meg a könnyű műfaj kedvelőiről. Számtalan zenés, humoros elő­adást szerveztek, többnyire fő­városi művészek közreműkö­désével. Legutóbb nagy sikere volt a Dankó-estnek. Hogy a nyári hónapok se legyenek ese­ménytelenek, június 2-án a szolnoki Szigligeti Színház az Én és a hisöcsém című ope­rettet mutatja be, 24-én buda­pesti színészek a Lili bárónő című operettel szórakoztatják a műfaj kedvelőit. Augusztus vé­gén lesz az immár hagyomá­nyos operaest, majd szeptem­ber 8-án Sass Józsefnek és Korda Györgynek tapsolhat a közönség. A művelődési házban tart­ják neves zenészek közre­működésével az ifjúsági filharmónia előadásokat. Legutóbb Kadosa Pál látoga­tott el a zenekedvelő fiatalok közé. Két kiállítást rendeztek, először Molnár Elek nagykőrö­si keramikus alkotásaiból, majd a Várdeák-festmények- ből. Az intézmény irányítja a községben a Jót s jól! kultu­rális mozgalmat. Az idei fel­adatokat ők dolgozták ki, A vetélkedő brigádoknak a többi közt fel kell dolgozni a Ta­nácsköztársaság abonyi ese­ményeit, a helyi népszokáso­kat, néphagyomány okát gyűj­tik össze. A r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA HÍR JAOAS ES CEGL OS P fc_SZ 2-1—I— _T ..... - . ~r.. ■ XX III. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1979. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK Napfényben lila lesz A spárgaföld valutát terem Hajnalban és este szedik Kiváncsi lennék egy közvé­leménykutatás eredményére: vajon hányán ismerik, fo­gyasztják hazánkban a spár­gát? Bizonyára jóval többen találkoztak kötözőzsineggel, mint a hasonló elnevezésű, ehető növénnyel. A hazai éte­lekhez szokott gyomroknak nem elég ízes ez a fehér, föld­ben nőtt hajtás. Ha nem szeretjük és nem esszük, akkor mi közünk hoz­zá? A válasz komoly: ter­mesztjük és exportáljuk. Pénzt hoz a népgazdaságnak. Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet már évek óta foglalkozik vele. Ez a nö­vény speciális és nehéz mun­kát igényel. Az elültetett spárgamagonc négy évig erő­södik a földben. Az ötödik évben feltöltik, fél méter vas­tag földet húznak fölé. Ezt követően azután évente ápri­lis közepétől június közepéig lehet szedni. Gombamód nő Már hajnali három órakor megelevenedik az élet a tsz 2. számú üzemegysége néhány épületében. Harminc ember — főként nők — vödörrel és szúróval felszerelkezve kigya­logol a szomszédos spárga­földre. Mindenkinek megvan a saját parcellája, azt napon­ta kétszer kell átjárnia. — A spárgaszedés három Festészet és zene A gyógyítás évtizedei után A rendelőben minden a megszokott helyén áll. Az üvegajtós szekrényben rend­ben sorakoznak a fogók, csi­peszek és az injekciós tűk. Az íróasztal közelében levő könyvállványon légiéiül Jó­zsef Attila versei, mellettük Ady és Juhász Gyula kötete. Nyugdíjban Reggelenként korán ébredt, fél kilenctől fél tizenkettőig rendelt dr. Kalotay Tibor bel­gyógyász körzeti orvos, de elő­fordult, hogy tovább, ha sok volt a beteg. Aki eljött, azt nem küldte el. Abonyban a II. kerület lakói tartoztak hozzá, naponta 60—70 személyt kel­lett ellátni, de influenzajár­vány idején a dupláját is. Leggyakrabban az idősek ke­resték fel. A délelőtti rende­lés után a fekvőbetegeket lá­togatta meg, délután a mun­kából érkezőket fogadta. A pihenés óráiban is nem egy­szer beteghez hívták. Néhány hónapja a központi orvosi ügyelet könnyített a gyógyítók helyzetén. Januártól megváltozott a több évtizedes menetrend: az orvos nyugdíjba ment. Egész nap üres a váróhelyiség, nem kell vizsgálni, receptet írni, betegekhez menni. Szokatlan és mégis jó a pihenés. Több idő jut a festészetre, talán a községbeli két önálló kiállítá­sát követheti majd a harma­dik. — Tavaly nem vettem ecse­tet a kezembe, de amióta sza­badon rendelkezem óráim­mal, ismét foglalkoztat né­hány téma. amit szeretnék rö­videsen vászonra vinni — mondta. A tüdőgondozó élén Mostanában naponta két órát hegedül, mindig klasz- szikusokat játszik. Dr. Kalotay Tibor sokat tett Abonyban a háború után az egészségügyi szolgálat helyre­állításáért. Akkor dr. Fekete Sándorral ketten látták el a 15 ezer lakosú település be­tegeit. Kezdeményezte a tüdőgondozó helyreállítását. Abonyban is sok tbc-s meg­betegedés volt. Éjt nappaliá téve fáradozott, hogy mielőbb hozzáláthassanak a betegek gyógyításához. Tíz évig ve­zette a tüdőgondozót, ezalatt sok embert meggyógyított, megszűnt a községben a pusz­tító népbetegség. Mivel a szak- és a körzeti orvosi mun­kát fizikailag nem győzte együtt folytatni, a tüdőgondo­zótól elbúcsúzott és nyugdí­jazásáig körzeti orvosként működött. Látogatás a mesternél Kolozsvárott született, apja I betűszedő nyomdász volt, és sok híres nyomdában dolgo­zott. Mellette megtanulta a betűszedést, még ma is szak­értelemmel beszél erről a szakmáról. Abban az időben egy jó szedő nyolc, ő hat ol­dalt tudott szedni egy nap. Ezért is szerette volna az édesapja, hogy grafikus és nyomdász legyen, ö azonban a természettudományhoz, a gyógyításhoz jobban vonzó­dott, és így lett belőle orva» Budapesten. Egyetemi tanulmányai alatt egyszer felkereste Szőnyi Ist­vánt, és bemutatta rajzait, festményeit. A mester ezt mondta: „Fiam. neked a Kép­zőművészeti Főiskolán lenne a helyed.” Ennek ellenére nem tágított eredeti elképzelésétől. A diploma megszerzése után rövid ideig a fővárosban dol­gozott egy kórházban, onnan visszament szülőhelyére, és Kolozsvárott belgyógyászati szakvizsgát tett. Dr. Kalotay Tibor nyugdíjas éveiben szeretne sokat fes­teni, hegedülni, kedvenc .köl­teményeit olvasni. Azt pró­bálja pótolni, amire orvosi pályafutása alatt ritkán ju­tott idő. Gy. F. dolgot'igényel; egy szúrót, amivel a növényi hajtást ki­szedjük a földből, egy vödröt amibe beletesszük, és végül az embert, aki mindezt csi­nálja. Ettől jobban gépesíteni nem lehet a munkát — ma­gyarázza Bánszki Györgyné. ö a Tyereskova szocialista brigád vezetője. Alaposan ki­vette a részét a kertészeti munkából, hiszen több mint húsz éve dolgozik itt a ter­melőszövetkezetben. — Úgy tudom, a spárgaszedő csapat alapító tagja. Kérem, beszéljen az indulásról. Spárgát először 1964-ben szedtünk. Akkor még több ki­lométerre kellett járnunk, lo­vas kocsival. A területet ugyanis naponta kétszer át kell bengézni: kora hajnalban és este, mert a spárga oly gyorsan nő, mint a gomba. Napközben nem lehet szedni, mert az erős fénytől meglilul, veszít értékéből. Csak a vaj­szín spárgát kedveli a kül­földi piac. A szedés befejezté­vel megmostuk a spárgát, és lovas kocsival behoztuk az al­bertirsai állomásra. Délután kezdődött az egész elölről. Megfizetett munka — Történt-e az évek folya­mán valami változás? — Nem, hiszen a szedést gépesíteni nem lehet. Annyi­val könnyebb, hogy a spárga­föld már nincs messze. A Iszállítáiára-' .sincsen gondunk/ mert a Zöldért kocsija a helyszínre jön érte. — A feldolgozó udvarán sok kádat, öntözőcsövet látok. — A földről behozott nö­vényt először a kádakban meg kell mosni, majd osztá­lyozni. Mielőtt szállításra ké­szen a ládákba raknánk, új­ból megmossuk. A spárga úgy szép, ha egészen tiszta. Egyébként is nagyon nedvdús, és szárazon elfonnyad, elszí- peződik. Amint látja, ez elég nehéz fizikai munka. Panasz­Dobokat láttunk, hallottunk Sok, a hangszerek keletke­zése, változása, fejlődése iránt érdeklődő gyűlt össze. Sokan voltak a ceglédi Kossuth Múzeumban A dob története című kiállítás megnyitóján, amelyen Gonda János zene­szerző, zongoraművész mon­dott megnyitó szavakat. (Alsó képünk a kiállításon készült.) Azon az estén a Kossuth Mű­velődési Központban Kovács Gyula dobtriója tartott emlé­kezetes előadást. (A jobb ol­dali képen: Kőszegi Imre, Ko­vács Gyula és Jávori Vilmos.) Apáti-Tóth Sándor felvételei Attika kodásra azonban nincs okunk, mert az erkölcsi és anyagi el­ismerés nem marad el. Nem ritka az olyan nap, amikor csúcsidőben négy-ötszáz fo­rintot lehet keresni. Ez nem kis pénz, de arányban áll a munkával. Hasznossá tették — Mennyit jövedelmez a spárga a termelőszövetkezet­nek? Bartos Szilvia főkertész ad a kérdésre feleletet. — A tiszta nyereség meg­közelíti az ötven százalékot. A spárga szereti a homokot, így a gyenge arany koronájú földeket is hasznossá tehetjük vele. Még nem értünk a spár­gaszüret végére, de az biztos, hogy az idén sem fogunk csalódni. Egymillió-nyolc­százezer forint bevételt ter­veztünk, most a másfél mil­liónál tartunk. — A szállítólevél kitölté­sével lezárul a spárga al­bertirsai pályafutása. Mi lesz további sorsa? — Tőlünk a HUNGARO- FRUCT veszi át, ismét válo­gatják, osztályozzák és ex­portálják. Főként a nyugati országokban keresett cikk. Anglia, NSZK, Franciaország és az északi országok lakói fogyasztják szívesen a spár­gát. A termesztett mennyi­ségnek csupán egy töredéke kerül a hazai piacokra. H. M. C. Nyár eleji este Könnyűzenei előadás Könnyűzenei est lesz a cég-. lédi Kossuth Művelődési Köz-, pontban június 1-én, pénteken. Két előadást tartanak, az első 17 óra 30 perckor kezdődik, a második 20 órakor. A műsor­ban fellép Karda Beáta, Esz­ményi Viktória, Korda György és Radványi Barna. A műsort Liliom Károly vezeti. Holnaptól Locsolási tilalom Ceglédbercelen Ceglédbercelen a községi ta­nács a június 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra vízkor­látozást rendelt el. Reggel 8- tól este 8 óráig tilos a községi vízmű vezetékeiből locsolni. A tilalom a lakosság megfelelő ivóvízellátását szolgálja, meg­szegői szabálysértést követnek el és háromezer forintig terje-i dő pénzbírsággal sújthatok. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín-» ház, szombaton és vasárnap, délután: A vihar fia (ausztrál ifjúsági film.). Este: Sógorok, sógornők (francia film). Va­sárnap délelőtt: Két pisze meg az autóstop (lengyel ifjúsági film). A kamaramoziban: A hírmondó (Lakatos Vince rö­vidfilmjei). A mesemoziban: A kertészkedő, meg a várúr} (mesefilmsorozat). Abony, szombaton és vasár­nap: A friss széna bódító illa­ta (NDK filmvígjáték). A mű­vészmoziban: Tűzgömbök (ma­gyar film). A mesemoziban: A farkas és a kisgidák (magyar mesesorozat). Albertirsa, va­sárnap: Evans doktor titka (szovjet tudományos-fantasz­tikus film). Ceglédbercel, va­sárnap: Ilyenek voltunk (ame­rikai film). Törtei, szombaton és vasárnap: Egy különleges nap (olasz film). PALÓCFÖLDI PROGRAMOK Várak, erdők, emlékhelyek Augusztusi túrára készülnek az autósok A ceglédi autósok többféle nyári programra készülődnek Autóklub szervezésében. Az Alkotmány ünnepét Balassa­gyarmaton tölthetik az au­gusztus 18-tól 20-ig tartó Vili. Palóc Autós Találkozón. Meg­tekinthetik a Palóc Múzeumot és a csesztvei Madách Mú­zeumot. Ellátogatnak Szé- csénybe, a kastélymúzeumba, Benczúrfalvára idős Szabó István szobrászművész műter­mébe, Salgótarjánba, a Salgó várba. A piros útlevéllel ren­delkezők átmehetnek Szklabo- nyára a Mikszáth, Sztregovára, a Madách-emlékek megtekin­tésére és felkereshetik a kék­kői Balassi-várat. Est a ki-ki kedvére kitáncolhatja magát az autósbálon. Augusztus 20- án átrándulnak az autósok a hollókői folklór bemutatók­ra, majd délután Balassagyar­maton rendezik meg az autós ügyességi versenyt. A börzsö­nyi parkerdőt fakultatív prog­ram keretében kereshetik fel a kirándulók. Aki külföldre kíván utazni, az részt vehet augusztus 17-től 19-ig a csehszlovákiai Brnóban rendezendő oldalkocsis mo­torkerékpár világbajnokságon. B. U Június elején nyílik A régóta tisztelt bazsarózsa „Mint a pünkösdi rózsa, / Mely bokrából kikandikál, / Bordón szétnyiladozva. / Aztán, hogy három nap virul, / El is hull már a szirma ... / Akkor se bánom!... Gyönyörű / S gyönyört rejtő a titka.” Gereblyés László verse a kedvenc kerti virágot, a pün­kösdi rózsát idézi. Eszak-Kí- nából származik, ahol két mé­ter magasra is megnő. A cserje vesszői vastagok, lassan fáso­dók, a gyökere húsos, megvas­tagodott, jellegzetes dudorok (kölöncök) figyelhető meg rajta. Levelei kétszer szárnyaltak, a levélkék 3—5 karéjúak. Vi­rágai nagyok, bíborpirosak, de ismerünk fehér, rózsaszín és tűzpiros változatokat is. Bujtással, oltással jól szapo­rítható. A gyökerek igen mé­lyen is rejtett rügyeket fej­lesztenek, ezekről a tő szinte folytan képes megújulni, így nehezen pusztítható ki a ba­zsarózsa. Mind virága, mind tüszóter­mése alapján a botanikusok ősi jellegű fajnak tartják. Nem csupán a faj ősi, hanem a bazsarózsa tisztelete is. Mint­egy ötezer éve szent növény, az ókori Kínában a templomok kertjében hatalmas rózsákat neveltek. Régi krónikák sze­rint az előkelőségek óriási összegeket voltak hajlandók fizetni egy-egy különlegesen szép és ritka példányért. Ked­venc motívum a jellegeztes kí­nai stílusú akvarelleken is a bazsarózsa. Nagyon későn jutott el Európába, Plinius mint ter­mesztett virágot ismerteti a História Naturálisban. Töme­ges behozatalát a Holland Ke­let-indiai Társaságnak köszön­hetjük, s ezt a XVIII. század­ban ügyes üzleti fogásokkal őrületté tudták fokozni. Azóta már két és fél évszá­zad telt el, nincs bazsarózsa­őrület, de mert szép virágú bokor, cserjéjét mindenütt szí­vesen ültetik a kertekben. Surányi Dezső I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom