Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM „ 1979. MÁJUS 9., SZERDA Tavaszi határjárás ESfinnek a romos tanyák Több a megművelt föld, kevesebb a parlag Az utóbbi évtizedekben át- rétegeződött a lakosság, sokí n hátat fordítottak a mezőgaz­daságnak és az iparban keres­tek megélhetést, napjainkban azonban szinte már pihentető kikapcsolódásnak, • hétvégi kedvtelésnek számít egy kis kertészkedés. Gyári munkások, alkalmazottak, hivatalnokok matatnak a Budai út menti apró parcellákon. Van, aki né­hány gyümölcsfát, van, aki szőlőt telepít. Mások fóliahá­zat fabrikálnak, egyesek fölr difepen-íiltetványüket gondoz­zák. Ennyi földtulajdonos és kistermelő talán sohasem volt. mint napjainkban, és ez az élelmiszerellátás szempontjá­ból sem közömbös Szigorú ellenőrzés Alig tavaszodott, ezrével raj- zottak ki az emberek a hobbi­kertekbe, a szőlőkbe. A nagy- telkű házak lakói is időben felásták a földet, palántáztak, vetem ényeztek, metszették a fákat, nyitották a szőlőt. A legtöbb kert, parcella rende­zett, látszik, hogy gazdája, művelője gondját viseli. Talán ezért szembetűnő, ha ezek közé egy-egy elhanyagolt, gyo­moktól éktelenkedő földdarab ékelődik. A szövetkezetek, állami gaz­daságok hatalmas táblái szé­pen megmunkálva szolgálják a termelést. Ilyenkor tavasszal nem csak a gazdák járják a határt, hanem autóra, lovásko. csiya ülnek a hivatalnokok is. A tanácsok és a földhivatal emberei határszemlén győ­ződnek meg nemzeti kincsünk, a termőtalaj hasznosításáról, védelméről. Az utóbbi évek­ben egyre szigorúbb és követ­kezetesebb — így hatékonyabb is — az ellenőrzés. Széles kör­ben ismertté vált, hogy aki a mezőgazdasági célra alkalmas Zöldterület művelését elhanya­golja, törvénysértést követ el. Minden tulajdonosnak, hasz­nálónak kötelességévé teszi a termelést a rendelet. Emellett a talaj termőké­pesség ének megőrzésére és fo­kozására is gondolni kell. Vannak mély fekvésű ré­szek, elhagyott tanyahelyek, használaton kívüli \ dűlőutak, árkok, amelyek indokolatla­nul szabdalják a nagy táblá­kat. Ezeket is mihamarabb művelésbe kell vonni. A me­lioráció ugyancsak újabb terü­leteket tesz mezőgazdasági művelésre alkalmassá. Felhívás á táblán A járási földhivatal és a ta­nácsok ezeket a szemoontokat figyelembe véve vizsgálódnak. Eddigi tapasztalataik azt mu­tatják, hogy a járásban, Ceg­léden és Nagykőrösön ismerik a módosított földvédelmi tör­vényt a földtulajdonosok és a földhasználók. A jelentős vál­tozást/ néhány, szám érzékel­teti. 1976-ban 1800 hektár volt esztendőre is bérelni lehet parcellát, hatezer négyzetmé­ter telekméretig. Az érdeklő­dők a tanácsoknál és a föld­hivatalban jelenthetik be igé­nyüket. A szakemberek szerint a két város és á járás határában — főként a nagyüzemek birtoká­ban — még legalább száz hfektár olyan terület van, amelyet a kijelölt dűlőutak mellett nem hasznosítanak. Parlagon marad a szalmakaz­lak helye, af a rész, ahol a trágyát tárolták. További há­romszáz hektárt a határszem- lák időpontjáig — lévén mély fekvésű, víz járta darab — érthető okok miatt nem tud­nak megművelni. Később eze­ket is hasznosítani kell, mint a szérűk, trágyalerakóhelyek területét. Hatvan hektár Az utóbbi időben a határ­ban négyszáz romos tanya he­lyét vették művelésbe. Utak, kisebb facsoportok felszámo­lása nyomán hatvan hektár szabadult fel, de még ma is ezer romos tanyaépület tar­kítja a nagy táblákat. Tamasi Tamás felsegítő iskolák vetélkedője a műveletlen, vetetlen terület ebben a körzetben,- 1977-ben már 1200 hektárra zsugoro­dott. Tavaly a mezőgazdasági nagyüzemekben nem volt par­lagon hagyott terület. Negy­venöt hektárnyi volt az ösz- szes gondozatlan parcella, ki­sebb része tanácsi kezelésű ál­lami föld, a többi magántulaj­donban levő. Ha ez utóbbiak gazdái a felszólítás ellenére sem végzik el a szükséges munkákat, a tanácsok állami tulajdonba veszik birtokukat. Saját érdekük A földhivatal április végéig a mezőgazdasági nagyüzemek éves üzemterveit ellenőrizte, a földek rendeltetésszerű hasz­nálatát tartva szem előtt. Je­lenleg a határt járják és ter­mészetesen nemcsak a szövet­kezetek és állami gazdaságok területét figyelik érdeklődés­sel, hanem a bel- és a külterü­leten fekvő parcellákat, a zártkerteket is. Május köze­péig minkenkinek saját ér­deke, hogy rendbe tegye a portáját, ellenkező esetben fi­gyelmeztetésben részesül, ha­ladékot kap, és a pótlólag el­végzett munkát is ellenőrzi a hatóság. Ha mulasztást tapasz­tal. megteszi a szükséges in­tézkedést az állami tulajdonba vételre. Miután sok az olyan föld­tulajdonost aki az évek során lakóhelyet változtatott és hol­léte nem derül ki a nyilván­tartásokból,• a felhívást a ta­nácsok hirdetőtábláján is ki­függesztik. Helyes, ha a lakos­ság figyelme erre is kiterjed. Ezt a közlési formát választ­ják községenként a határ­szemlék időpontjának jelzé­sére is. A második határ- szemle június 1. és 15. között lesz. Bárki bérelhet 1976 óta széleskörű lehető­ség nyílik az állami földek tartós használatbavételére, to­vábbá á nagyüzemek tulajdo­nában levők közül azok a te­rületek hasznosíthatók ily mó­don. amelyek a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlanok. Cegléden, Nagykőrösön, Al- bertirsán, Ceglédbercelen, Csemőben, Mikebudán és Nyársapádon a tanácsok keze­lésében jelentős földterület van, amely bérbe vehető. A lakosság nem ismeri eléggé ezt a lehetőséget, ho­lott foglalkozásra való tekin­tet nélkül, egyénileg, illetve többen társulva igényelhetnek földet, még a mezőgazdaság­ban dolgozók is, hiszen a bé­relt terület a háztáji és az il­letményföld jogos mértékét nem csökkenti. Akár ' ötven A Pest megyei kisegítő isko­lák komplex vetélkedőjét leg­utóbb Csobánkán rendezték meg, kilenc csapat részvételé­vel. Sok érdekes, szép és hasz­nom feladatot kellett megolda­niuk. Weöres Sándor Bóbita című verset hallgatták mag a gyerekek hanglemeziről, kocka­játékkal játszottak, a kockán a számok az úttörőév kiemelke­dő eseményeit jelezték. Hang­lemezről hallott vers nyomán feladatuk volt felismerni a vers költőjét, és elmondani, hogy a költeményben mi a §záp, miárt tetszett. Majd tör­ténelmi eseményekre emlé­keztek, amelyek a Tanácsköz­társasághoz fűződtek. Plakát- készítésre is jutott idő. A kérdéseket a Pest megyei Oktatási, Továbbképzési Kabi­net állította össze. A ceglédi kisegítő iskola 5497-es Kossuth Lajos úttörőcsapat csapata másodszor vett részt a verse­nyen. A csapat tagja‘volt Ke­resztes Erika, Ócsai István, Du­dás Sándor és Rácz Viktória. Most is elsők lettek. Júniusban Szekszárdra men­nek a pajtások, országos ver­senyre. A Nagykőrösön rende­zett megyei kulturális szemlén versmondásban Keresztes Eri­ka 3., próziamondásban Bartos Júlia és Dudás Istváii az első, illetve második lett. I. B. Friss és felejt­hetetlen élmény­nyel gazdagodva autózunk Nagy­kőrösről Cégléd felé, elevenen pl bennünk minden, amit láttunk az idős gödöllői fes­tőművész, R emsey Jenő kiállításán az Arany János Múzeumban. A mester kilencven éven felüli életko­rát meghazudtol­ja szelVsmi fris­seségével, színei­vel, ecsetvonusai- val. Találkoztunk a törékeny kis em­berrel, akit csa­ládja számos mű­vészpályát válasz­tott tagja vett kö­rül féltő gonddal és szeretettel, vál­lalva a Gödöllőtől távoli kiállítás mi­att az utazást. Láttuk a sereglő nagykőrösi ér­deklődőket, mű­barátokat. Mi is a kiállítás­ról beszélgetünk, közben figyelve az utat, amelyet jól ismerünk. Nyárs­apát következik hamarosan, so­rompó nélküli, villogó lámpás vasúti átjáró, az ívelt útkanyarral, Májusi koszorú fáival, padka men­ti mély árkával, frissen festett, fi­gyelmeztető át­szeli kerékvetői­vel. A lámpaszemek most fehéren hu­nyorognak, tehát szabad az út. Nem messze, a síneken túl egy Wartburg áll, jól -a padka­szélre húzódva, hogy a forgalmat ne akadályozza. Így helyes. Egy fiatal férfi p;,a.j- gol visszafelé le­hajtott fővel az úttest mellett, sza­bályosan, szembe a járműveknek megszabott me­netiránnyal. Nem siet. Vas­úti átjáró közelé­ben lévén, mi sem szapo rázunk, így mód van arra, hogy megszemlél­jem zömök alak­ját, középmagas termetét, sima, szőkésbarna haját, ünneplő öltözetét, mozgását, ahogy a sínek, az útka- nyar, a padka, a jelzőoszlopok és az árok közt keres valamit. Arca ko­mor, megjeLe.-.ése a mi arcunkra is ráfagyasztja a mosolyt. A férfi már át­ért a síneken. Ke­zében fenyőágból, virágból kötött koszorú. Egy he­lyet keres az út- kanyarban, hogy emlékező és em­lékeztető koszo­rúját elhelyezze. Ö tudja, hogy ki­ért. s miért. Autó­sok vagyunk, az utakon közleke­dők. Mi is meg- értiiile öt. Borzongató csend telepszik ránk, csak a motor du­ruzsol. Már nem tudunk a kiállítás­ról beszélgetni. Kitágult pupillák­kal, éber reflex- szekkel figyeljük az utat hazáig. A kanyarokat, az előttünk menő, a szemközt jövő és az előző járműve­ket. Otthon, a ház előtt megállunk, utolsót morran az autó motorja, zsebbe kerülnek a jármű kulcsai, kézbe a kiállítás­ról hozott színes katalógus. Megint széren- cséseji hazaértünk. E. K. Gyorsaság, ügyesség TűzoEtávsrseiiy liprsapátan Harc a másodpercekért A képen: a győztes nyársapáti raj. Ragyogó napsütés, kellemes idő fogadta a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő' nyársapáti községi sportpályá­ra érkező önkéntes és vállalati tűzoltó rajokat. Harminchét női, férfi és ifjúsági raj sora­kozott fel az ‘ emelvénnyel szemben a járási, városi ver­senyen. Az elnökségben helyet foglalt Podmaniczki István, a járási pártbizottság titkára. dr. Sztriha István, a járási hi­vatal főelőadója és Kocsis Jó­zsef tűzoltó őrnagy, városi- járási tűzoltóparancsnok. Labancz Árpád községi ta­nácselnök köszöntötte a meg­jelent vendégeket és verseny­zőket, majd Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese megnyitotta a versenyt. Gyorsaság, ügyesség jelle­mezte a héttagú rajok mun­káját. Az idén újszerű felada­tokat kellett a versenyzőknek megoldaniuk. A váltófutást a 800 1/q-es kismotorfecskendő szerelése követte, összeszokott mozdulatokkal kapcsolták ösz- sze a tömlőveaetákeket, amely­ben 8 atmoszféra ‘ nyomással áramlott a víz a tartályból a céltáblához. , Két sugáreső torkából öm­lött a víz a céltábla mögötti edénybe, s ha 10 liter össze­gyűlt benne, piros korong fel- csapódása jelezte a feladat si­keres megoldását. Közben az állami tűzoltók mérték a má­sodperceket, hiszen a valósá­gos tűzesetek oltásakor is dön­tő lehet a gyorsaság: életet menthetnek, robbanást akadá­lyozhatnak még korábbi be­avatkozásukkal. A községek közötti versenyt a rendezést vállaló Nyársapát nyerte meg Ceglédbercel előtt. A vállalati rajok versengésé­ben győzött a PEMÜ ceglédi cipőgyárának férfi raja. Má­sodik lett a KÖZGÉP 2. szá­mú gyára, s épp hogy a har­madik helyre szorult a Ceglé­di Állami Tangazdaság cifra- kerti kerületének versenycsa- pata. Az ifjúsági kategória győz­tese a Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységének fiú raja lett. i Égig érő füst és láng csa­pott fel a pálya sarkán. Az állami egység tűzoltási bemu­tatót tartott. Sárik László zászlós irányításával oltóhab­bal eredményesen eloltották a nagy felületen égő tűzveszé­lyes folyadékot. A házigazdák által készített finom ebéd a verseny befejezése után is ma­radásra késztette a versenyző rajokat. Irta és fényképezte! Pásztor József Vízilabda Tisztes halyíállás Cegléd: Sárközi, Kozák, Beck I., Brávik, Kelemen, Bóbis, Gu­lyás. Csere: Pákozdi, Beck II., Tankó. Edző: Lakatos István. Góllövők: Gulyás (3), Kelemen (2), Back I. (1), Brávik (1). A múlt évben még az OB I- ben játszó és jelenleg is ki­tűnő játékosokkal rendelkező egri csapat otthonában igen jól kezdett a ceglédi együttes. Az első két negyedben még 4-2 volt az eredmény. Ezután a lényegesen nagyobb úszástu­dással rendelkező helyi csapat felülkerekedett és biztosan nyerte a mérkőzést. Vízilabdá­zóink a múlt hetinél lényege­sen jobb teljesítményt nyúj­tottak, rengeteget úsztak és hét gólt lőttek az egri csa­patnak. Ez nem kis teljesít­mény! B. M. Sportoló tsz-tagok A közelmúltban tartotta köz­gyűlését az albertirsai Dimit­rov Tsz sportegyesülete. Az elnökség beszámolójában az elmúlt év eredményeit, gond- |ait sorakoztatta fel. Eredményesen versenyeznek a két szakosztály fiataljai. A jövőben gondot fordítanák a termelőszövetkezeti dolgozók sportigényeinek kielégítésére. A KlSZ-alapszervezettel több közös sportrendezvényük volt a szövetkezetben és a község­ben. A szervezést Lipthay Im­re sportegyesületi elnök irá­nyítja. A versenysport képviselői közül a sakkozók ettől az év­től a megyei első osztályban 1 küzdenek a helyezésekért. Jól rajtoltak a kézilabdázók a já­rási összevont bajnokságban. Hamarosan, sok községbeli fiatal örömére, megalakítják az asztalitenisz szakosztályt. Az edzői teendőket Kudelich Béla, a CVSE kiváló asztalite­niszezője látja majd el. Heti egy alkalommal elméleti, gya­korlati edzés lesz a Kolozs­vári úti tornateremben. Ezen­túl hetenként kétszer tartanak játéknapot a Móra Ferenc Művelődési Házban. A beszámoló és a feladat­terv vitája után a sportkör el­nöksége könyvjutalomban ré­szesítette az elmúlt évben ki­tűnt sportolókat. 1 TV I

Next

/
Oldalképek
Tartalom