Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

1979. MÄJJJS 9.. SZERDA Heti jogi tanácsok • A jubileumi jutalomról. H. A. dunabegdányi olva­sónkhoz hasonlóan, több nyugdíjba menő fordult hoz­zánk a jubileumi jutalom ki­fizetésével kapcsolatos kérdé­sével. Egyik olvasónk 37 éves munkaviszonnyal rendelkezik, most tölti be 60. életévét, nyugdíjba me?v Szeretné a negyvenéves jubileumi jutal­mat megkapni. A másik olvasónk több évi munkaviszonyt nem tudott hi­telt érdemlően igazolni és. a munkakönyvben bemondás alapján megjelölt időket nem fogadták el. Emiatt olva- 1 sónknak vitája támadt a vál­lalattal. Mint már többször írtuk, a huszonöt, a negyven, illetve az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozó részére jubi­leumi jutalom jár. Az is jog­szabályi előírás, hogy a dolgo­zó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi ju­talmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A negyven-, illet­ve ötvenéves munkavi­szonnyal járó jubileumi jutal­mat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazása­kor legalább 35, illetőleg 45 évi munkaviszonya van. Aki már nyugíjba ment, s valami oknál fogva nem kapta meg a jubileumi jutalmat, az utol­jára alkalmazó vállalattól 3 éven belül követelheti. A 19/1976. (XII. 28.) Mű. M. sz. rendelettel kiegészített 7/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. ren­delet 10/A. §-a azt mondja, hogy a 40, illetőleg 50 éves munkaviszonnyal járó jubi­leumi jutalom csak a korábbi jutalom kézhezvételétől szá­mított 5 év elteltével fizethető ki. A vállalat azonban a dol­gozó javára eltekinthet e kor­látozástól. Előbbi olvasónknál lehetséges, hogy a vállalat azért nem fizette ki a 40 éves jubileumi jutalmat, mert ez az említett öt esztendő még nem telt el. Ha ez az oka a válla­lati elutasításnak, akkor mun­kaügyi fórumnál sem kénysze­ríthető ki a kifizetés. Elévülési időn belül azonban ■>— ha az öt év már eltelt — köteles kifi­zetni az összeget a volt mun­káltató. Igenám — kérdezi egy másik olvasónk —, mi van akkor, ha a vállalat hibájából maradt el időben a 25 éves jubileumi jutalom kifizetése és csak nyugdíjazás előtt fizeti ki, jól­lehet akkor már a negyven­évesre is jogosult lenne. Ha a vállalat a saját hibá­ját nem méltányolja, akkor a dolgozó csak az elévülési idő után szerezhetne jogot a ju­bileumi jutalom kifizetésére, akkor pedig azon a címen utasítaná el a vállalat, hogy a kifizetés már nem követelhe­tő. A vállalat hibájából ér­heti-e a dolgozót hátrány? — teszik fel a kérdést többen. Vél eiményünkJ szerint, olyan esetben, amikor a vállalatot terheli a mulasztás a jubileu­mi jutalom kifizetését illetően, a dolgozót hátrány nem ér­heti, és éppen erre ad lehető­séget a jogszabály, hogy öt éven belül méltányosságból kifizethető legyen a negyven-, illetve ötvenéves jubileumi ju­talom is. Ha a vállalat mulasztása miatt nem fizették ki a jubi­leumi jutalmat a jogosultság évében és méltányosságot sem gyakorolt utólag a munkálta­tó dolgozójával vagy volt dol­gozójával szemben, akkor vé­leményünk szerint, joggal való visszaélés címén három év után is megtámadható az ilyen vállalati magatartás és kártérítés címén követelhető az egyhavi átlagnak megfe­lelő összeg kifizetése. A fentiekben olvasóinknak megadtuk a választ, csupán azzal maradunk adósak, hogy a munkaviszony igazolására milyen igazolások fogadhatók el. A jubileumi jutalom kiszá­mításánál a vállalatnak fi­gyelembe kell vennie munka- viszonyként mindazt az időt, amelyet a dolgozó nála mun­kaviszonyban töltött el és azt is. mely a dolgozónak a vál­lalatnál levő munkakönyvében munkaviszonyként töltött idő­ként szerepel. Nem ismerheti el a vállalat munkaviszony­ként a munkakönyvben be­mondás alapján megjelöléssel feltüntetett időket. A most említett időkön kívül munka- viszonyként számítandó idők­ről a vállalat csak akkor vesz tudomást, ha a dolgozó azokat hitelt érdemlő módon igazolja. Hitelt érdemlő igazolás (pél­dául: munkakönyv, ha a be­jegyzés okiraton alapul, szol­gálati bizonyítvány, volt fe­lettes nyilatkozata) esetén a vállalatnak ezeket az időket is él kell ismernie. (Légi. Bír. Műnk. Kőid. 75. sz. állásfogla­lása.) » Mennyi szolgálati idő szükséges a rokkantsági nyug­díjhoz és ki kaphat rokkant­sági nyugdíjat. Nemrégiben egyik olvasónk rokkantsági nyugdíjjal kap­csolatban intézett hozzánk kérdéseket. Olvasónk — mint írja — felvilágosításunk alap­ján, járt el és ez eredményre is vezetett. Minthogy újabb kérdések érkeztek ebben a té­makörben, ezért* most vissza­térünk a problémára. A rokkantsági nyugdíjhoz 22 éves életkor betöltése előtt két év szolgálati idő szüksé­ges. 22—24 éves életkorban négy év, korkedvezményre jo­gosító munkakörben három év, 25—29 éves életkorban hat év, korkedvezményre jogosító munkakörben négy év, 30—34 éves életkorban nyolc év, kor­kedvezményre jogosító mun­kakörben hat év, 35 éves élet­kor bel töltése után tíz év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meg­állapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort veszik figyelembe. Az, aki a megrokkanásakor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacso­nyabb korcsoportban az elő­írt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati ide­jében a megrokkanásig har­minc napnál hosszabb megsza­kítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a kere­sőképtelenség idejét. Például: a dolgozó megrok­kant 30 éveS korában, amikor a rokkantsági nyugdíjhoz nyolcévi szolgálati idő szüksé­ges, de csuk hétévi szolgálati ideje van. Rokkantsági nyug­díjra jogosult, ha 29 éves ko­ráig igazolni tud legalább hat­évi szolgálati időt és a hat év megszerzését követően meg­rokkanásáig a szolgálati ide­jében 30 napnál hosszabb megszakítás nem volt. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései A házvásárlás bonyodalmai Július 1-án életbe lép Az új Büntető Törvénykönyv VII. Védjük a közrendet! A MINDENNAPI ÉLET nyugalmának, biztonságának alapja a közrend. Sok példa van arra korunkban, hogy — például az Amerikai Egyesült Államok jó néhány városában — sötétedés után ki sem mer­nek mozdulni az emberek la­kásukból, másutt pedig — így Olaszországban — napirenden vannak a terrorcselekmények. Hazánkban rend és nyugalom van. A törvény alkotóinak azonban arra is kellett gon­dolniuk, hogy súlyos büntetés kilátásba helyezésével eleve elvegyék a kedvét mindenki­nek, aki mag akarná zavarni a közrendet. Közveszély okozásnak neve­zi a Büntető Törvénykönyv, ha valaki gyújtogatással, árvíz okozásával, robbanóanyag, su­gárzó- vagy más anyag, illet­ve energia felhasználásával közveszélyt idéz elő, ha aka­dályozza a közveszély elhárí­tását, következményeinek eny­hítését. Ezért 8 évig terjedhe­tő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. Ha azonban bűn- szövetségben vagy különösen nagy kárt okozva követnek el ilyen cselekményt, 10 évig, ha valakintek a halálát is okozza. 15 évig emelkedhet a bünte­tés. A gondatlanságból elköve­tett közveszélyokozás vétségé­ért 8 évig terjedhető szabad­ságvesztés szabható ki. Hason­lóan bünteti a törvény közér­dekű üzem működésének meg­zavarását. ide. sorolva a köz­müveket. a tömegközlekedési és távközlési üzemeket. Most szerepel először a Btk- ban a terrorcselekmény mint bűncselekmény. Ennek minő­sül, ha valaki túszt szed vagy jelentős anyagi javakat kerít hatalmába és foglyának vagy foglyainak szabadon bocsátá­sát, illetve a javak visszaadá­sát állami szervhez vagy tár­sadalmi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. Törvényeink ezt a legsúlyosabb bűncselekmények egyikének minősítik, s ha az halált vagy különösen súlyos hátrányt okoz, a legnagyobb büntetéssel sújthatok a tette­sek: 10—tői 15 évig terjedő sza­badságvesztéssel, illetve halál- büntetéssel. UGYANILYEN BÜNTETÉS­SEL fenyegeti a törvény azt, aki légi járművet kerít hatal­mába erőszakkal, fenyegetés­sel vagy úgy, hogy másokat öntudatlan, illetve védekezésre képtelen állapotba hoz. Itt is. a terrorcselekménynél is kor­látlanul enyhíthető annak a büntetése, aki abbahagyja a bűncselekményt, mielőtt / ab­ból súlyos következmények származtak volna. Eddig is büntette a törvény azt. aki robbanóanyagot, rob­bantószert vagy ezek felhasz­nálására alkalitias készüléket engedély nélkül készít, meg­szerez, tart vagy jogosulatlan személynek átad. Büntetése 5 évig terjedhet, mint ahogyan azé is, aki megszegi a lőfegy­ver, lőszer készítésére, átadá­sára és forgalmára vonatkozó rendelkezéseket. Ugyancsak öt évig terjedhető büntetéssel sújtható az, aki egészségére veszélyes sugárzóanyagot vagy készítményt előállít, megsze­Egy nyugdíjas ember vidéki háza elidegenítési tilalom alatt állott, mégis eladta, a vevő pedig egy asszony ja­vára haszonélvezeti jogot kö­tött ki. Az eladó a vételárat megkapta, a vevő pedig még magára vállalta az ingatlant terhelő OTP-tartozást is, majd az asszony a házba be­költözött. Az ügylethez sem a városi tanács igazgatási osztálya, sem az OTP nem járult hozzá. Ezért a nyugdí­jas a szerződés érvénytelen­ségének megállapításáért a vevő és a haszonélvezeti jo­got szerzett asszony ellen pert indított. A járásbíróság megállapí­totta : a szerződés semmis, az eladó köteles a vételárat visszafizetni, az asszony pedig a házból kiköltözni. Később a járásbíróság kiegészítő íté­letet hozott, amelyben ki­mondta: az asszony jogcím nélküli lakásha$ználó, aki el­helyezkedéséről maga köteles gondoskodni. Fellebbezésre a megyei bíróság ezt a kiegé­szítő ítéletet megváltoztatta és úgy döntött,. hogy az asz- szony elhelyezéséről az el­adónak kell gondoskodnia. Álláspontja szerint a háztu­lajdonos tudta, hogy az in­gatlan elidegenítési tilalom alatt áll és értékesítéséhez az OTP hozzájárulása szükséges, de erről előre nem gondos­kodott. Az asszony viszont jóhiszeműen, a szerződés ér­vényességében bízva, költö­zött a házba. Csak rosszhi­szemű személy kötelezhető arra, hogy elhelyezkedéséről maga gondoskodjék. A jogerős ítélét ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét, alsó­fokú bíróság kiegészítő ítéletét hatályon kívül helyezte. A Polgári Törvénykönyv értelmében semmis az a szer­ződés, amely jogszabályba üt­közik vagy amelyet annak megkerülésével kötöttek „ — — hangzik a határozat indo­kolása. Érvénytelen szerződés esetén az azt megelőzően fennállott helyzetet vissza kell állítani. Az állami tulaj­donban levő házak elidegení­tésének szabályozásáról szóló kormányrendelet értelmében. réz, tart/ forgalomba hoz vagy jogosulatlan személynek átad. A közrend védelme érdeké­ben bünteti a törvény a köz- veszélyes munkakerülést, hi­szen sokszorosan bizonyított tény: a munkátlanság a bűnö­zés fő okozója. Közel áll eh­hez a tiltott szerencsejáték szervezése. Mindkét bűncse­lekményfajtánál a szabadság- vesztés vagy javító-nevelő munka főbüntetésén kívül ki­tiltás is kiszabható. Alig választható el egymás­tól a közrend és a köznyuga­lom. A Btk. is felsorolja az ezek elleni bűncselekménye­ket. Kiemelkedő súlyú cselek­mény közülük a garázdaság, már csak azért is, mart gyak­ran fordul elő. A garázdaság fogalmát a törvény így haté-, rozza meg: Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos ma­gatartást tanúsít, amely alkal­mas arra, hogy másokban meg­botránkozást vagy riadilmat keltsen. A kiszabható büntetés 3 évig terjedhet, ha csoporto­san. illetve a köznyugalmat ■ súlyosan megzavarva követik el. Itt is alkalmazható mel­lékbüntetésként a kitiltás. A KÖZRENDDEL és a köz­nyugalommal együtt ugyan­csak védelemre siorul a köz­egészség. Különösen idősze­rűvé vált a környezet és a ter­mészet védelme, mivel mind­kettőt töméntelen ártalom fe­nyegeti — , óhatatlanul — az iparosodás és a városiasodás miatt is. Ám a civilizációs ár­talmak mellett egyes emberek bűnei és gondatlanságai is ár­tanak <az emberi környezet­nek. Bűntettnek minősíti a tör­vény, ha valaki az emberi kör­nyezet védelem alatt álló tár­gyát jelentős mértékben szeny- nyezi, rongálja vagy pusztít­ja. A víz, a levegő és az egyes védett környezetvédelmi tár­gyak elleni cselekményekért, ha azok életveszélyt idéznek elő, 5 évig, egyébként 3 évig terjedhető szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. Fokozot-. tan« védett állatok és azoktól származó tojások elpusztításá­ért, védett növények kitépésé­ért vagy legázolásáért, bar­langok megrongálásáért, ter­mészetvédelmi terület hátrá­nyos megváltoztatásáért sú­lyos esetben 3 évig terjedhet a szabadságvesztés-büntetés. Nálunk — szerencsére — nem dívik a kábítószer-fo­gyasztás, de a bíróságoknak sok dolguk volt már olyanok­kal, .akik ilyen, az emberi szer­vezetet súlyosan károsító sze­reket hazánkon át akartak szállítani, csempészni. Az új Btk. 1—5 évi szabadságvesz­téssel fenyegeti azt, aki kábí­tószert készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz vagy azon átvisz. .Ha üzletszerűen, bűn- szövetségben vagy jelentős mennyiségű,- illetve értékű ká­bítószerrel követik el a cselek­ményt, a büntetés 8 évig ter­jedhet. ' A KÖZEGÉSZSÉG védelmét szolgálja végül a kuruzslás el­leni törvény is. Három évig terjedő büntetéssel sújtható, aki jogosulatlanul, ellenszol­gáltatásért vagy rendszeresen orvosi gyakorlat körébe tar­tozó tevékenységet végez or­vosi diploma nélkül, de annak színlelésével. Várkonyi Endre (Jövő héten: Gazdasági bűncselekmények.) ha a vásárló magánszemély, a vételár hátraléka erejéig a házra az ingatlannyilvántar­tásba jelzálogot kell bejegyez­ni. Ha az ingatlant a tartozás fennállásának idejére, de leg­alább öt évre, elidegenítési és" terheléstilalom terheli,, azt az ingatlannyilvántartasba szintén be kell vezetni. A szóban forgó ingatlan — jogszabályi rendelkezés alap­ján — elidegenítési tilalom alatt állott,'tehát a tulajdon- átruházásra irányuló szerző­dés jogszabályba • ütközött, s emiatt semmis. Ennek követ­kezményeként a megkötése előtti állapotot helyre kell ál­lítani. Ez ebben az esetben annyit jelent, hogy a vevő visszakapja a vételárat, míg az asszony a lakást köteles kiüríteni. Mindezekből követ­kezik, hogy az asszony az ér­vénytelen szerződéssel a la­kás bérletére vagy használa­tára nem szerzett jogcímet, tehát az ügyben eljáró bíró­ságok — kiegészítő ítéleteik­ben — 'tévesen alkalmazták a lakásbérleti jogszabályokat. Ezen még az asszony jóhisze­műsége sem változtat. Tekin­tettel arra, hogy a jogerős ítélet kiegészítésének nem voltak meg az előfeltételei, mindkét ítéletet hatályon kí­vül kellett helyezni. Vadkár megtérítése Az egyik Pest megyei ta­nácsnál két termelőszövetke­zeti tag bejelentette: háztáji kukoricaföldjükön a szomszé­dos vadásztársaság területén élő vaddisznók kárt okoztak. Szakértői szemle után a ta­nács a társaságot kártérítésre kötelezte. A határozat hatá­lyon kívül helyezéséért a va­dászok pert indítottak. Arra hivatkoztak, hogy a kárbecs­léshez nem hívták meg őket, kifogásolták a szemle megál­lapításait, sőt azt állították, a kárt a községből kihajtott házisertések és nem vaddisz­nók okozták. A. járásbíróság, majd fel­lebbezésre a Pest megyei Bí­róság a keresetet elutasította. Bizonyítottnak találták,* hogy a vaddisznók a tsz-tagok föld­jére jártak és a kukoricásban kárt tettek. A vadak elriasz­tására mind ők, mind a me­zőőr a földek szélére vegy­szerbe mártott rongyokat rak­tak ki, ezenkívül fóliadara­bokkal és tűzrakással próbál­koztak, de eredmény, nélkül. íTehót. kárelhárítási kötele­zettségüknek eleget tettek. A jogerős ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a megyei bíró­ság döntését hatályon kívül helyezte, egyben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A határozat indokolása sze­rint valamely ingatlan hasz­nálója a vadkár elhárítására, illetve csökkentésére egyrészt a veszélyeztetett termények őrzésére, másrészt a vadak elriasztására köteles. Károso­dás közvetlen veszélyének felmerülése esetén vagy ha a kár már bekövetkezett, a va­dászatra jogosultat azonnal értesíteni kell. A vadkárbecs­lés időpontját és helyét — az azon való részvétel céljából — a községi szakigazgatási szerv Vezetőjének az érdekel­tek tudomására kell hoznia. Ez azonban ezúttal nem tör­tént meg. A vadásztársaság tehát nem volt abban a hely­zetben, hogy a’további káro­sodást elhárítsa vagy csök­kentse, illetve a kár összeg- szerűségéről nyilatkozzék. E körülményekre tekintettel az eljárt bíróságoknak hivatalból fel kellett volna deríteniök mindazokat az adatokat, ame­lyek alapján a kár tényleges mértéke megnyugtató módon megállapítható. Nem mellőz­hette volna annak tisztázását sem, hogy a károsodást tulaj­donképpen milyen állatok okozták. A rendelkezésre álló ada­tokból nem derül ki, hogy a szakértő a kár kiszámításánál a rendeletben előírtak szerint járt-e el — hangzik tovább a határozat. Mindezek alapján megállapítható: a jogerős íté­let megalapozatlan, ezért ha­tályon kívül kellett helyezni. Az anyós pere a vő ellen — Időközben elhunyt fér­jemmel együtt lányomat és vömet házasságkötésüktől kezdve hosszú éveken keresz­tül, még akkor is, amikor már gyermekeik születtek, anyagilag rendszeresen támo­gattuk — adta elő egy öz­vegyasszony a járásbíróságon. Később, amikor házat akar­tak építeni, férjem még élt, s 50 ezer forint megtakarított pénzünket tartalmazó betét­könyvünket odaadtuk nekik. Azóta, hogy megözvegyültem, szerény nyugdíjamból élek, a kölcsönadott összegre szüksé­gem van. Leányom és férje el­vált, ezért kérem, hogy volt vömet az összeg visszafizeté­sére kötelezzék. Az exvő ugyan tagadta az adósságot, á járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a peresített összeg egy részének megfizetésére kötelezte. Törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a volt vőmek 25 ezer forintot kell visszaté­rítenie. Döntését azzal indo­kolta, hogy bebizonyosodott: a házaspár, amíg együtt élt, a betétkönyvben levő összeget felvette. A volt vő védekezése tehát rosszhiszeműnek bizo­nyult. Mindezek alapján a felvett összeg felét, azaz 25 ezer forintot volt anyósának visszafizetni tartozik. Tíz nap rendeletéiből Az iparági tanácsokról a 4/1979. (III. 31.) MÉM. számú jogszabály rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 16. számá­ban jelent meg. A tudományos célú magán­utazásról a Nehézipari Értesí­tő 4. számában jelent meg tájékoztató. Az új lakóépületekkel kap­csolatos kijavítási, hiánypótlá­si kötbér alapjának kiszámítá­sáról a 7/1,979. (IV. 11.) ÉVM— OT. számú rendelet szól, amelyet az érdekeltek a Ma­gyar Közlöny 18. számából is­merhetnek meg. A termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 12/1977. (III. 12.) MÉM. számú rende­Jet módosítását a 6/1979. (IV. 11.) MÉM. rendelet tartalmaz­za. (Magyar Közlöny 18. sz.) A középfokú képzési célú szakközépiskolák szakosításá­ról szintén a Magyar Közlöny 18 számában jelent meg a 2/1979. (IV. 11.) OM—Mü. M. sz. rendelkezés. A táppénz alapját képező elmaradt kereset meghatáro­zásáról a Tb. Főigazgatóság közleményt adott ki, amely a Társadalombiztosítási Közlöny 3. számában jelent meg. A szakszervezeti jogsegély- szolgálatnál a munkaviszony­ban foglalkoztatott nyugdíja­sok foglalkoztatási kerete évi 1280 óra Ez ugyancsak a Tár­sadalombiztosítási Közlöny 3. számából derül ki. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom