Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

PEST MEGYEI Vflic PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. MÁJUS 9., SZERDA Sxfartko focforoK hazaérkezett Szófiába Közlemény a tárgyalásokról Kedd délelőtt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnö­ke a Parlament épületében emlékeztetőt írt alá a ma­gyar—bolgár tárgyalásokról. Ezt követően Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke a Parlament Nándorfehérvári termében fo­gadta a baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodó Sztanko Todorov bolgár miniszterel­nököt. A találkozón jelent volt Roska István külügyminisz­ter-helyettes és Sebestyén Je­nő hazánk szófiai nagykövete, valamint Marij Ivanov külügy. miniszter-helyettes és Vladi. mir Videnov, a Bolgár Nép- köztársaság magyarországi nagykövete. Lózár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke május 7 —8-án baráti látogatást tett hazánkban. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke fogadta a bol­gár kormányfőt, akivel megbe. szélést folytatott. Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt s Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szintén találkozott Sztanko To_ dorovval, és megbeszélést folytatott vele. Lázár György és Sztanko Todorov tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocia­lista építőmunka időszerű kérdéseiről, és áttekintették a magyar—bolgár együttműkö­dés helyzetét. Megállapították, hogy a két szocialista ország kapcsolatai sikeresen fejlődnek az élet minden területén. Állást fog­laltak a gazdasági együttmű­ködés, a termelés szakosítása és a kooperáció bővítése mel­lett. A miniszterelnökök elisme­réssel méltatták a két ország gazdasági szerveinek munká­ját a kapcsolatok bővítésé­ben. Kiemelten foglalkoztak a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági, valamint műszaki­tudományos együttműködés Értünk »1 emrégiben az Interpol 1T| egyik vezetője nyilat­kozta: A bűnözés nö­vekedésének ütemét legin­kább akkor lehet csökken­teni, megállítani, ha a rendőrség élvezi a lakosság bizalmát és főleg: segítő­készségét. Ez pedig jelenleg a világon csak a szocialista államokban magától érte­tődő. Az Interpol fent idézett vezetője valószínűleg a sú­lyosabb bűnesetekre gon­dolt. Olyanokra például, mint a Ferenc körúti pos­tarablás, a békéscsabai sza- tír ügye vagy hasonlók. Azokra az esetekre, me­lyeknek földerítésében mi, a lakosság is segítjük a rendőrséget és ezért dicsér is bennünket a rádió, tele­vízió, sajtó. És ilyenkor igazán rendőr szemünkben a rendőr. Ara kapcsolatunk velük nem mindig ilyen egyértel­mű. Most csak az autósok­ra, motorosokra gondolok. Éles a hangunk egy-egy közúti ellenőrzés után: mi­csoda ostoba hercehurca egy nem világító helyzet­jelző miatt! Leállnak kiok­tatni, hogy tartalék izzónk sincs! Fényes nappal! Mi­nek ez?! Értünk. Az ellenőrzéskor ugyanis eszünkbe sem jut, hogy a helyzetjelzőnk este sem fog működni, amikor félig le­húzódva az útpadkára, vá­rakozunk, a legjobb lelki­ismerettel, hiszen úgy gon­doljuk, gépkocsinkat sza­bályosan kivilágítottuk. És akkor hátulról belénk ro­han az iszonyat, egy teher­autó. Azután, amikor a mentőkocsiba emelnek — szerencsénk van. életben maradtunk —, már késő megállapítani, bizony a bal oldali hátsó izzón múlott, pár forinton. Egyesek zaklatásnak, a túlzóbbak pedig fontosko­dásnak tekintik a rendőri , intézkedéseket, büntetése­ket és főleg az időszakos közúti ellenőrzéseket. Pe­dig — a jelenlegi helyzet alapján — talán egyelőre még több kellene belőlük. Egyelőre? De hát mikor csökkenhetne számuk? Ha majd nem csak a rendőrök, hanem mi ma­gunk is intézkedünk. Ha nem pakoljuk meg annyira a Zsiguli hátsó csomagtartóját, hogy ki sem látunk, és csak vakon váltunk sávot; ügyeljen a mögöttünk haladó, kint a villogó. Ha egyáltalán működik az irányelző és nem hasz­náljuk a váci, érdi, szent­endrei, ceglédi főutcát sia- lompáíyának, jelzés nélkül vágódva kocsik elé. Ha kivágódásainkhoz nem pörgetjük fel azt a szekeret 80-ra, lakott terü­leten. Ha 1600-as Ladánk ló­erőit nem arra használjuk, hogy az Osztapenkónál rá­álltaik a belső sávra, be a gázt 150-ig, hátratámaszko­dunk és veszettül tülkö­lünk, villogunk, az előttünk 120-szál szabályosan cam­mogó vacak 1200-asra. Ha néha megállnánk egy gyalogátkelőnél. Ha a gyalogos nem indul­na el teljes nyugalommal, bele a pirosba. Ha nem tágulna széles vigyorra arcunk egy T be­tű láttán, mazsola!, és az hiába megy szabályosan a forgalom üteme szerint, ismét duda, tülkölés, ököl­rázás és mélységes elégté­tel. ha megelőztük. Ha teherautók netán le- húzódással, esetleg irány- vágy kézjelzéssel mutatnák a mögöttük vánszorgó ko­csioszlopnak: tessék, üres a pálya, lehet előzni. Ha... A példákat magában mindenki sorolhatja to­vább, bizonyára bőségesen akad saját tapasztalat. A fentiek egy része pa­ragrafusokba ütközik, bün­tethető, mások a sokat em­legetett közlekedési morál fogalmába tartoznak. Á m egyikről sem mond­ható, hogy csak a rendőr dolga. A miénk is. Nem nekünk kell rend­őrré válnunk — de nekik, rendőröknek, könnyebb lesz. Megérdemlik — a mi érde­künkben. Szükségünk van egymásra. Magyarországon évente egy kisebb városnyi embert ér közlekedési bal­eset. A szám csak közösen csökkenthető. > Ha együtt dolgozunk. A rendőrök és mi. Andai György sokoldalú fejlesztésével az 1990-ig terjedő időszakra. Hangsúlyozták országaik ér­dekeltségét a KGST komplex programjának végrehajtásában, a szocialista közösség orszá­gai gazdasági együttműködésé­nek továbbfejlesztésében. A kormányfők véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseiről, és megelégedéssel állapították meg a nézetek teljes azonos­ságát A megbeszélések szívélyes elvtársi légkörben, folytak. A bolgár miniszterelnök ba­ráti látogatásra hívta meg Lá­zár Györgyöt A magyar kor­mányfő a meghívást köszönet­tel elfogadta. Délután elutazott Budapest­ről Sztanko Todorov. A bol­gár kormányfővel együtt el­utaztak* kíséretének tagjai: Andrej Lukanov, a miniszter­tanács elnökhelyettese, Marij Ivanov, a külügyminiszter el­ső helyettese, Marko Markov, a Minisztertanács kabinetfőnö­ke, Najden Najdenov, az Ál­lami Térvbizo.ttság elnökhe­lyettese, és Krsztju Popov kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes. A bolgár, magyar és vö­rös zászlókkal díszített Feri­hegyi repülőtéren a vendégek búcsúztatására megjelent Lá­zár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Rács Pál külügyi államtit­kár, Varga József, a Minisz­tertanács titkárságának vezető­je, Horváth László, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyette­se, Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes, és a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál Vladimir Vi­denov és Sebestyén Jenő is. Németh Károly fogadta a bolgár vendéget Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke kedden látoga­tást tett az MSZMP Központi Bizottságának székházában, ahol szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélést folytatott Né­meth Károllyal, az MSZMP Politikai Bizottságának tág­jával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszélésen részt vett Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Sebes­tyén Jenő, hazánk bulgáriai nagykövete, valamint Vladimir Videnov. a Bolgár Népköztár­saság magyarországi nagykö­vete. Fokozódik a szülök érdeklődése az iskolai nevelőmunka iránt Összegezte a falugyűlések tapasztalatait a népfront megyei elnöksége Mint már évek óta, az 1978—1979-es tanévben is to­vább növekedett a megye ál­talános iskoláiban a tanulók száma, s táboruk meghaladja a 102 ezer főt, ami háromezer­rel több az egy esztendővel korábbinál. Az oktatás kere­teit 2868 tanterem adja, s hogy mennyire ellentmondásos az összkép, azt a következő bizonyítja; 1971 óta az újonnan épí­tett tantermek mennyi- ' sége meghaladja a nyolc­százat, de ennek ellenére az ilyen célú oktatási helyiségek egy- harmadát váltott rendszer­ben használják, azaz a tanu­lóknak a fele kétműszakos is­kolába járásra kényszerül. A tárgyi feltételek állapota épp­úgy szóba került a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága elnökségének tegnapi ülésén, mint az az örvende­tes tény, hogy a megye va­lamennyi általános iskolájá­ban nem csak létezik, hanem egyre eredményesebben mű­ködik is a szülői munkaközös­ség. A téma, az általános is­kolai szülői munkaközösségek szerepe az oktatáspolitika új feladatainak megvalósításán ban, fölkínálta a hasznos esz­mecsere lehetőségét, s a tes­tület tagjai éltek is ezzel. Nagy figyelmet és elisme­rést kaptak például azok a kezdeményezések, amelyek arra irányulnak, hogy a szü­lők, a pedagógiai jellegű fel­adatokban is részt vállalja­nak, egyebek között a választ­mány mellett működő — gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint pályaválasztási — munkabizottságokban. Helyes, ha a választmány elnöke ott van a tantes­tületi értekezleteken, ha a választmány kifejti vé­leményét a gyermekek, vagy a családok többségét érintő iskolai tervek, határozatok kialakításakor. Az egészséges gyakorlati tevékenység- egyik megnyilvánulásának tartotta a megyei testület azt is, hogy a városi — s több nagyköz­ségi — népfrontbizottságok elnöksége megtárgyalta a szülői munkaközösségek, il­letve az általános iskolai ne­velés és oktatás feladatait, azaz az oktatás első lépcsője mindinkább megkapja azt a törődést, amit társadalmi fontossága követel. Nyílt légkörben, eredmé­nyekről és gondokról őszintén beszélve zajlottak le a falu­gyűlések. — így summázható annak a jelentésnek a fő mon­dandója, amit ezt követően tárgyalt meg a testület, összesen harmincezren vettek részt a falugyűlé­seken, az ún. réteggyűlé­seken és körzeti tanács­kozásokon, s aktivitásukat mutatja, hogy közülük több, mint kétezren kértek szót, tettek javaslatot, mondták el észrevételeiket. A korábbi évekhez képest nagyobb volt azok száma, akik a tanács tevékenységé­vel, a kommunális ellátás — azon belül elsősorban a járda­építés, a vízszolgáltatás, a ke­reskedelem — helyzetével, s a környezetvédelemmel fog­lalkoztak, s ami figyelmet ér­demel: nem csak kritikai ész­revételek hangzottak el, ha­nem kijutott az érintetteknek az elismerésből, a dicséretből is. Ami njég inkább bizonyít­ja a társadalmi segítőkész­séget: jó néhány gyűlésen — vá- ; rosban és községben egy­aránt — ajánlották fel a résztvevők további konk­rét hozzájárulásokat a településfejlesztéshez, ez történt például Dunake­szin, Gyomron, Piliscsabán. Különösen nagy volt az ér­deklődés a kistermelők éskis- tenyésztök helyzetének meg­vitatásakor, s a további lehe­tőségek taglalásakor a falu­gyűléseken, s ez a tény a jö­vőt tekintve — amint azt a népfromtelnökség több tagja hangsúlyozta — megadja a feladat fontosságát is. Hasonló jelentőséget tulajdonítottak a falugyűlések résztvevői a kör­nyezet- és természetvédelmi teendőknek, s hogy itt renge­teg a tennivaló, azt a négy­száz, e témakörrel foglalkozó felszólaló igazolja. Végezetül a testület jóvá­hagyta a békehónap megyei programját. M. O. A felkészülés évei után Eredményesen működik a lakásszerviz-társulás A szerződés, amely 15 szö­vetkezet kapcsolatát, együtt­működését rögzíti, éppen két éve készült. Miért született döntés a Pest megyei Lakás­szerviz Társulás létesítéséről ? A Pest megyei Tanács a la­kossági szolgáltatások bővíté­sére, egész pontosan, az épí­tőipari szolgáltatási igények fokozottabb kielégítése érde­kében — egyetértésben a Pest megyei KISZÖV-v,el — kere­sett valami megoldást. A tár­sulás gesztorául — gazdájául — nem véletlenül választották a dunakeszi Dunam,enti Épí­tőipari Szövetkezetei. Ök ak­kor már nagy gyakorlattal rendelkeztek: irányították eg}’ 19 tagból álló társulást, a Pest megyei Szövetkezetek Faelosz­tó Társulását. — A feladat csak hasonló, de nem azonos volt — álla­pítja meg Bach Gyula, a Du- namenti Építőipari Szövetke­zet műszaki vezetője, aki ott bábáskodott 1977-ben az el­ső megmozdulásoknál —, az eltelt két évet felkészülési idő­szaknak is nevezhetjük. A megyei tanács 15 millió forin­tot szánt az egész megyére kiterjedő lakáskarbantartó há­lózat kifejlesztésére, a KI SZÖV pedig 7 millió forintot biztosított a közös fejlesztési alapból. Palántaültefés ' őri Évről évre nagy területen termel paradicsomot az abonyi Újvilág Termelőszövetkezet. Ebben az évben is 330 hektáron ültetik el a palántákat és a termés teljes egészét a Nagykő­rösi Konzervgyárnak szállítják. Ekkora pénzt természetesen nem adnak ingyen, nem kap­ta a Lakásszerviz Társulás sem. Nem kevesebbet kellett vállalniuk cserébe, minthogy az 1977-ben meglevő lakáskar­bantartási kapacitást — meg­felelő kis- és célgépek, vala­mint járművek beszerzésével — 1980-ra évi 50 millió forin­tos szolgáltatássá fejlesztik. A megvalósítás módjára is szüle­tett határozat: többek között munkafelvevő helyeket léte­sítenek Cegléden, Dunakeszin, Gödöllőn, Nagykőrösön, Száz­halombattán, Szentendrén, Vá­cott és Érden, valamint Bu­daörsön és Monoron. És még egy lényeges: az igényeket fi­gyelembe véve a megye váro­saiban gyorsszervíz állomások létesítéséről is született döntés. A társulásban részt vevők két évvel ezelőtt is bíztak a si­kerben, másként aligha írták volna alá, hogy a VI. ötéves tervidőszakban — tovább együttműködve — garantálják az évenkénti 50 millió forint értékű munkát. D. Gy. A jó szerveiésen mólóit A mezőgazdásszal gyakran megesik, hogy míg az egyik szeme nevet, legszívesebben sírna a másik. Az idén ez még inkább igaz, hiszen bár a téli fagy miatt sok helyen megrit­kult kalászosok számára még a legjobb időben köszöntöttek be az esős napok, a kukorica vetése épp emiatt — kénysze­rűségből — lelassult. — Termelőszövetkezeteink és a Monori Állami Gazdaság gépei hétfőn estig végeztek a kukorica vetésével — újságol­ta tegnap délután Kovács Be­nő, a monori járási hivatal mezőgazdasági és élelmiszer­kereskedelmi osztályának ve­zetője — összesen 7 ezer 488 hektáron terem majd e fontos gabonanövény. Ez 100 hektár­ral több az eredetileg terve­zettnél, mert a vecsési Feri­hegy Tsz-ben 40, a monori Kossuth Termelőszövetkezet­ben pedig 60 hektárnyi elfa­gyott és kiszántott - búza he­lyett is tengerit vetettek. A monori járásban az összes tavaszi vetésterület 17 ezer 304 hektár. Valamennyi ter­melőszövetkezetükben és a Monori Állami Gazdaságban, ha az időjárás engedi, két, sőt három műszakban is dolgoz­nak a gépek. Pártvezetők látogatásai Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese kedden Óbudára látoga­tott. Találkozott a kerületi párt-végrehajtóbizottság tag­jaival, és tájékoztatót hallga­tott meg a 140 ezer lakosú, di­namikusan fejlődő városrész politikai, gazdasági életéről, A látogatás befejezéseként Huszár István kibővített párt­bizottsági ülésen időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről tar­tott előadást. ★ Borbély Sándor, az, MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kedden az Erzsébetvárosba látogatott. Délelőtt felkereste a lakó- és kommunális épü­leteket tervező vállalatot, ahol tájékoztatták a Központi Bi­zottság 1978 áprilisi, októberi, és decemberi határozatának kerületi végrehajtásáról. Délután a kerületi pártbi­zottság székházában Borbély Sándor időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről konzultációt tartott Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kedden Heves megyébe lá­togatott. Megtekintette a vl- sontai szénmezőn az ország legnagyobb és legkorszerűbb külfejtéses bányaüzemét Délután a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben folyta­tódott a látogatás. A gazdaság idén nyerte el hatodszor a ki­váló címet, amelyet most Ha­vasi Ferenc adott át Gulyás Sándor tsz-elnöknek a hevesi művelődési központban rende­zett ünnepi közgyűlésen. KOZELET Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, táviratban fe­jezte ki jókívánságait Marga­ret Hilda Thatcher asszony­nak Nagy-Britanma és Észak­írország Egyesült Királysága miniszterelnökévé történt kL nevezése alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom