Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-29 / 123. szám

KARTAL Gondoskodnak az öregekről Gondolnak az idős emberek­re Kartalon. Még az idén el­készül két új orvoslakás és rendelő a községben, s az egyik megüresedő orvos'lakásban öregek napközi otthonát sze­retné kialakítani a községi ta­nács. Ügy tervezik, hogy jövő­re nyitják meg az otthont a leginkább rászorulóknak. Ét­keztetésüket az általános isko­la konyhájáról oldják meg. A községben jelenleg több mint hatvan idős ember kap pénzbeli támogatást. Erre a célra mintegy 450 ezer forint áll rendelkezésükre, amelyből huszonhármán teljes összegű, húszán rész-, huszonhármán pedig termelőszövetkezeti rész­segélyt kapnak rendszeresen a tanács tők Kerepestarcsa Locsolási tilalom Az utóbbi napok szokatlan kánikulája, a csapadékhiány Kerepestarcsa vízellátásában is gondokat okozott. A nagyköz­ség magasabban fekvő terüle­tein hetek óta alacsony a víz­nyomás. A tanács vezetői ezért azonnali vízkorlátozást rendel­tek el, s mától tilos tömlővel locsolni a kerteket, mosni az autókat. A tilalom megszegői ellen szabálysértési eljárást in­dítanak, hiszen az elpocsékolt vizet pótolni nem tudják. A tilalom feloldásáról is értesítik majd a község lakóit. 88 liter Önkéntes véradók Kétszáznegyvenhárom dol­gozó adott vért, összesen több mint 88 litert, az Áramméfő- gyárban szervezett idei első önkéntes véradónapon. A kö­vetkezőt ősszel szervezik. A gyárban egy hetventagú ké­szenléti csoport, szükség ese­tén, a Véradó Állomás kéré­sére bármikor segítséget ad a rászorulóknak. — Tízmillió forintot fordíta­nak a műszaki ágazat fejlesz­tésére az idén a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Tan­gazdaságában. Az összeg na­gyobb hányadát új gépek vá­sárlására fordítják: öt kom­bájnt, öt pótkocsis tehergép­kocsit és három traktort ren­deltek meg. / A VI. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1979. MÁJUS 29., KEDD A kézműiparban is Igényesebb munka, új módszerre! Hosszú évtizedekig nem vál­tozott az 1952-ben kötő kis­iparosok által alapított gödöl­lői Háziipari Szövetkezet te­vékenysége. Fonalat festettek és orsóztak. kézzel és géppel kötöttek. A textilkonfekcioná­lás a legegyszerűbb művele­tekre szorítkozott. Ahogyan az iparosodás hajnalán, a közös műhelyben és a községekben a bedolgozók egy-egy termé­ket jóformán az első öltéstől és utolsóig maguk készítettek. Az előreszabott idomokat ösz- szeállították és készre varrták. Valutát hoz Ma már az effajta módszer, az ilyen kis hatékonyságú munka egy háziipari szövetke­zetben sem kifizetődő. Három éve Gödöllőn is megkezdték a váltás sok gonddal és nehéz­séggel járó korszakát. Fokoza­tosan modernebb technológiá­ra térnek át, új gépeket vá­sárolnak, ami természetszerű­leg együtt jár a megszokott munkafolyamat változásával. Megszűnik az első öltéstől az utolsóig rendszer, a dolgozók egy vagy néhány műveletet végeznek. Nehezítette az átállást, hogy a sok esztendeig készített hol­mik iránt megcsappant a ke­reslet. új termékek után kel­lett nézni. Azelőtt elsősorban alsóruházati cikkeket gyártot­tak, női és bakfis hálóinget, steppelt gyermekoverallt, bé­biköntöst. Ezeket váltotta fel a felső- ruházat, amely a finom kon­fekció kategóriájába tartozik; a jövedelmező bérmunka, ami ráadásul valutát is hoz. Jellemző, hogy 1978 közepéig kizárólag alsóneműt készítet­tek, 1977-ben például még 39 ezer darab hálóinget, az idén csupán 15 ezret. Felsőruházati termékekből tavaly 35 ezret készítettek, az idén már 50 ezer darabot gyártanak, a felfutás negyvenszázalékos. A bevétel­ben még szembetűnőbb a vál­tozás. hiszen az új cikkek jö­vedelmezőbbek a régieknél. Női- és gyermekkonfekció­üzletük is bevált, 1978-ban 890 különféle ruhadarabot varrtak, az idén legalább ezret szándé­koznak. Valószínűleg fokozód­na a kereslet, ha szalonjukat valahol a város központjában, jobban szem előtt levő helyen tudnák elhelyezni. Tizenöt szakmunkás Az újtól mindig idegenked­nek az emberek, hát még egy olyan helyen, ahol évtizedes megszokott munkától kell megválni, ismeretlen gépek ke­zelését megtanulni, kötöttebb, szigorúbb rendhez alkalmaz­kodni. sőt szalAgszerűen dol­gozni. Említettük, a gödöllői szövetkezetben a legutóbbi évekig egy ember, egy gép, egy termék volt a jellemző. Üjabban műszaki előírások szerint végzik a műveleteket, a munka minden fázisára meg­van a szalagbeosztás, az ütem­idő, és a minőségi követel­mény. A külföldi megrendelők következetesen ragaszkodnak az előírt minőséghez. Hozzá­tehetjük. a gödöllőiek eleddig kitűnően vizsgáztak, munká­jukkal elégedettek voltak a külhoni partnerek. Persze, a jóakarat ehhez ke­vés volna. Az új gépek keze­lését meg kell tanulni, a más­fajta módszereket begyakorol­Bárhol kiállíthatok Képek a város múltjából Érdekes kiállítás indult út­jára a napokban a gödöllői helytörténeti gyűjteményből; két év szorgalmas búvárkodá­sát, gyűjtését tárva az érdek­lődők elé. Még sosem vagy csak ritkán látott korabeli do­kumentumok, fényképek, met­szelek idézik Gödöllő egykori arculatát. Polonyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény ve­zetője így beszélt a vándor­tárlat céljáról: — Gödöllő új, rohamosan fejlődő város. A település gaz­dag múltjáról mind keveseb­bet tudnak mai lakói Azért is kutattuk fel a régi ábrázo­lásokat, hogy kedvet teremt­sünk a történelem tanulmá­nyozásához, a hagyományok felkutatásához. Egyben élesz­teni szeretnénk az egészséges lokálpatriotizmus szellemét is. Mint közművelődési akció is figyelemre méltó ez a kezde­ményezés. hiszen a város min­den üzeme, szövetkezete, in­tézménye és iskolája elkérheti a gazdag és változatos gyűjte­ményt. A keretes képek köny- nyedén felfüggeszthetők akár a folyosókon vagy az ebéd­lőkben. A rendszerezett kata­lógus pedig mindenkit eliga­zít a kének között. A vándortárlat képei még a helytörténeti kiállítóterem fa­lához támasztva várták a szál­lítást. amikor Polonyi Péter végigkalauzolt bennünket. Mit láthatunk a tablókon? — Az első blokk a kastély világát mutatja be. Az első metszet a XIX. század elejéről való s korabeli, eredeti álla­potában ábrázolja a Grassal- kovich kastélyt. A porosz— osztrák háború idején készült metszetről látszik, hogy a har­cok alatt kórháznak használ­ták a termeket. A második blokk a királyi család életét mutatja be majd a kastély parkjáról készült fényképek következnek, köztük az is, amely a mai Alsópark helyén még a dísztavat ábrázolja. Több gödöllői látképet ta­lálunk a gyűjteményben, 1871- ből, s későbbről. Metszet ké­szült az első vasútállomásról, a Gödöllő és Vác közötti első villamos vonatról, a gödöllői utcákról, terekről. Láthatjuk a hajdani szállodákat: egy­kor a Mozi-iskola épülete is a vendéglátást szolgálta s csak nemrégiben 1974-ben bontották le a már hasznave­hetetlen megroskadt hajdani központi szállodát. ni. A szaktudás növeléséhez is idejekorán hozzáláttak. A változások első évében tizen­öten tettek szakmunkásvizs­gát, az új berendezések "keze­lésére hatórás tanfolyamokon készítik fel a munkásokat. A bizalmatlanság azonban így sem oldódik egykönnyen. Pél­dának egy esetet: tízévi szö­vetkezeti tagságát mondta fel valaki, mert fél az ipari va­salótól, a keresetcsökkenéstől. A jövedelem egyébként va­lóban ingadozó. Az új termé- i kéknél a 800. darab körül érik el a szalagon a száz százalé­kot. vagyis az úgynevezett be­állási szintet. Ámde ahogy be­idegződnek a mozdulatok, ja­vul a teljesítmény, emelkedik a bér. Tavaly blúzból készí­tettek 20 ezer darabot. A szer­vezési hibák kiszűrésével, a jártasság megszerzésével ará­nyosan emelkedett a teljesít­mény, egy idő után 120 száza­lékra. Régi és új piac Három éve kezdődött a gö­döllői Háziipari Szövetkezet­ben a termék- és a termelési szerkezet változása. Eredmé­nyes esztendőket tudhatnak maguk mögött, de a munká­nak korántsincs vége. További fejlesztéseket terveznek. El­avult az energiaátviteli rend­szer, szükségük van új kap­csolóházra. A nagykereskede­lem felvevőképessége csökken, ezért a kiskereskedelmi vál­lalatokkal keresik a kapcsola­tot. Az új üzletkörhöz azon­ban új modellek kellenek. A Galga menti hagyományokra támaszkodva kialakítják népi iparművészeti ágazatukat. Negyedszázadig hagyomá­nyosan dolgoztak, három éve a változás jellemzi munkáju­kat. A következőkben ennek folyamatosnak kell lennie, másképp elképzelhetetlen a piacok megtartása, újak meg­szerzése. K. P. *1 fill! jsSKS-.--.:■«wr.lv v * " • " Az első gödöllői állomás metszete. A kastély régi képe. Az egykori fürdőkről is bő­ven van illusztráció s a kiál­lítás egy része a máriabesnyői emlékeket mutatja be. Meg­nézhetjük a Szombat-házat, Petőfi Sándor egykori lakhe­lyét s a képek segítségével ta­núi lehetünk a gödöllői me­zőgazdasági intézményhálózat megalapításának: elsőként a méhészeti gazdaság kezdte meg működését; megnyitásá­ról is készült fénykép. Nem hiányoznak a mű­vésztelep dokumentumai és a tanácsköztársaság helyi ese­ményeit rögzítő képek közül is több bekerült a válogatásba. Az első kiállítás pénteken nyílt a Gyógyértnél, ahol Laj­tai Lászlóné, kulturális fele­lős rendezte a tárlatot. A helytörténeti gyűjtemény munkatársai remélik, hogy a többi üzem, intézmény is ér­deklődik az anyag iránt, s a kének nem porosodnak majd idő előtt a raktárban. G. Z. Védőkorlátot szerelnek fel Csaknem 300 méter hosszan készítenek védőkorlátot Nagyíarcsa belterületén a Galgamenti Víztársulat dolgozói az autók számára veszélyes mély árok mellett. Barcza Zsolt felvétele Önkéntes tűzoltók versenye Életünket, értékeinket védik Vasárnap reggel nyolcra már minden készein állt a kartali futballpályán; az egyik alapvo­nalon két óriási tartályban pi­hent a célzóvíz, a másikon hat céltábla várta, hogy beletalál­janak. Helyükre kerültek a motoros szivattyúk, s kilenc órára már a csapatok is felso­rakoztak, hogy megkezdődhes­sen a járási-városi önkéntes tűzoltók idei versenye. Har­minckét csapat állt fel a dísz­tribünnel szemben, hogy Cse- repka András, a járási-városi önkéntes tűzoltó zászlóalj pa­rancsnoka jelenthesse a ven­dégeknek: készen állnak a ver­seny megkezdésére. Akik elbuktak A Himnusz elhangzása után dr. Siipek Zoltán, a járási hi­vatal elnöke mondott megnyitó beszédet, amelyben egyebek mellett arról szólt, hogy a ver­senynek csak győztesei lesz­nek, hiszen az önkéntes tűzol­tók fontos társadalmi hivatást töltenek be: gazdasági építő­munkánk eredményeit, életün­ket védelmezik. A járási hiva­tal elnöke köszönetét mondott azoknak, akik kivették részü­ket a versenyre való felkészü­lésből, s azoknak a tanárok­nak, önkénteseknek, akik a fiatalok, az utánpótlás nevelé­sével törődtek. Az idei verseny másképpen zajlott, mint a korábbiak. Mó­dosultak a feltételek, a legfon­tosabb változás az volt, hogy míg az elmúlt időkben az ön­kéntesek versenyén megelé­gedtek azzal, hogy a csapatok a szívó- és nyomóvezetékeket összeszereljék; a szivattyút és a motort üzemkészre állítsák, most oltási próbát is tartottak. A sugárcsővel a céltábla piros körének közepébe kellett cé­VÁROSI KISPÁLYÁS LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Két osztályban éles a küzdelem GANZ ÉS ISTVÁN KÖZ: TUCATNYI GÓL Elérkezett a számolgatások ideje a városi kispályás lab­darúgóknál is, hiszen már csak három forduló van hátra a bajnokságból. A szövetségi nap résztvevői legutóbb azt latolgatták, hogy ki kerül a dobogókra s ez még nem is olyan könnyű dolog. Hiszen ha a táblázatokra tekintünk, láthatjuk, hogy mind a két osztályban éles a küzdelem, s egyelőre még semmi sem tisz­tázódott a felső és az alsó ré­giókban. Mi minden történhet három mérkőzésen! Elméletben még az Áfész is lehet az I. osztály bajnoka, s a most még bronz­éremre esélyes Veresegyház is könnyen lemaradhat az első három helyről. De már nem kell sokáig várni, két-három hét alatt minden tisztázódik. A legutóbbi fordulóban tör­tént: I. osztály: Afész—Veresegy­ház 8-1! Barátság—Gépgyár 2-2, ATE Gm.—Tv. Mikro 2-6, Szabadság tér—Állami Bizto­sító 0-1, Alsópark—Erdőgaz­daság 4-2, MG1—Vízmű 0-4. II. osztály: Pedagógus— KKMV 1-3, Vegyesipar—MEM- MI 5-4, HTÜ—Szilasmenti 2-2. Ganz—Járási Hivatal 1-3, Vá­rosgazdálkodás—Ganz Szb 0- 12. Vadgazdaság—István köz 1- 12. A bajnokság állása az I. osztályban: 1. Barátság 19 12 2 Vízmű 19 14 3. Veresegyház 19 11 4. Afész 19 12 5. Erdőgazdaság 19 7 6. ATF Gm. 19 8 7. Gépgyár 19 8. Tv. Mikró 19 9. Állami Bizt. 19 10. Szabadság tér 19 11. MGI 12. Alsópark 19 19 4 3 2 3 4 4 1 6 6 6 3 8 6 8 3 10 1 12 1 12 5 10 2 12 80-36 28 85-46 28 73-55 26 62-43 25 56- 49 20 57- 54 19 59-62 16 66-70 15 31-62 13 24-59 13 26-64 13 49-61 12 II. osztály: 1. HTÜ 21 13 5 3 58- 31 31 2. Vegyesip, 21 13 4 4 71- 42 30 3. MÉMMI 21 12 3 7 99- 59 27 4. Ganz Szb 21 12 2 7 100- 49 26 5. István köz 21 12 1 8 61- 40 25 6. Szilasmenti-1 11 3 7 57- 54 25 7. Elektromos 21 10 4 7 58- 56 24 8. Járási Hiv, a 9 5 7 79- 61 23 9. Vadgazdas. 22 8 4 10 54- 66 20 10. Pedagógus 21 6 2 13 57- 71 14 11. Ganz 21 5 3 13 46- 70 13 12. KKMV 22 3 4 15 34- 68 10 13. Városgazd. 21 3 2 16 41-126 8 Cs. J. lozni, a 10-es találat helyén lyukat fúrtak, mögötte egy bil­lenő tartályt helyeztek el. A stopperórát pedig csak akkor állították meg, ha megtelt a tartály. Mindegyik csapat két sugárcsővel dolgozott, két cél­táblára lőtték a vizet. Már akinek sikerült. Mert nem csupán az ügyességen múlott minden. A fölszerelés állapota is hozzájárult, hogy elérték-e a csapatok az önkén­tesektől megkívánt 60—70 má­sodperces szintidőt. Volt olyan csapat, amelyiknek az össze­szerelés kitűnően sikerült, de aztán mégis elbukott, mert a lyukas vászontomlő lefékezte a nyomást. A rendezőket, köztük a gö­döllői hivatásos tűzoltóságot dicséri, hogy sátrukban bárme­lyik csapat kölcsönözhetett fel­szerelést. Mégis előfordult, • hogy az egyik csapat sugárcső- kezelőinek közvetlen közelében lyukadt ki a tömlő, s amíg céloztak, a lyukon át alapos zuhanyfürdőt vehettek. Dicsé­retükre legyen mondva, hogy az imitált oltást szerencsésen befejezték, s a nagy melegben talán nem is jött rosszul a hű­tés. Másoknak a sugárcsővel gyűlt meg a bajuk: jött azon elég víz, de olyan szerteága- zóan, mintha rózsakert perme­tezésiére készítették volna elő, így nem csoda, ha a kis fura­ton csak percek alatt telt meg a tartály. Akadályfutás Félreértés ne essék: a dere- kas helytállásból, a roppant igyekezetből csak azért ragad­tuk ki a gyenge pontokat, hogy a figyelem a javítanivaló dol­gokra irányuljon, hiszen a jö­vőben csak ezek kijavításával születhet jobb eredmény. A legtöbben jól vizsgáztak az új rendszerű versenyen, ahol tűz­oltó akadályfutást is rendez­tek, s ennek eredményét is beszámították a végső sorrend­be. A verseny végeredményét délután két órakor hirdették ki. A 800 literes kismotor- fecskendővel versenyző köz­ségi férficsapatok versenyé­nek eredménye: 1. Hévízgyörk, 2. Pécel, 3. Túra. Az üzemi csapatok sorrendje így alakult: 1. Ikladi Ipari Műszergyár, 2. Ganz Árammérőgyár, 3. Tan­gazdaság kartali kerülete. A községi fiúk versenyében 1. Pécel, 2. Dány. Női staféta A 400 literes kismotorfecs­kendő szerelésében a legjobb üzemi csapatok: 1. Dány. Mag­vető Tsz, 2. Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Kerepestarcsai Gyára, 3. Tangazdaság kartali kerülete. A községek közötti férfiversenv sorrendje: 1. Vác- egres, 2. Galgahévíz, 3. Ikiad. A nők stafétaversenyét Kartal nyerte, második a Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyár Kere­pestarcsai Gyárának csapata. F. L I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom