Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-26 / 121. szám

1979. MÄJUS 26., SZOMBAT Megyei aktíva Vácott (Folytatás az 1. oldalról) Végezetül Barinkai Oszkár- né a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos agitációs felada­tokról szólva hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a világ- politikai folyamatokat osztály­szempontok alapján világítsuk meg, így foglaljunk állást, ad­junk választ a mindennapi kérdésekre. Az előadást hozzászólások követték. Tóth János (monori járási pártbizottság agitációs és propagandafelelőse) a helyi gazdaságpolitikai agitáció je­lentős eredményeiről számolt be. Batiz Zoltán (Dunamenti Tsz pártbizottságának titká­ra, Göd) a szemléletformálás és a termelés összefüggéseit elemezte. Sági Ágnes (Pest megyei Hírlap főszerkesztője) az írásos agitáció szerepéről, az újságírók felelősségéről szólt, Kovács János (megyei KISZ-iskola vezetője, Sződli- get) a fiatalok politikai kép­zésének hatásáról beszélt. Po- Zacsek Vince (PENOMAH pártalapszervezetének titkára) A vitában felszólalt Grósz Károly is. A Politikai Bizott­ság határozatának jelentőségét elemezve rámutatott, hogy több olyan kérdés vetődik fel napjainkban, amelyek mellett nem mehetünk el válasz nél­kül. Az imperialisták tudatá­ban vannak annak, hogy a szocializmust nem lehet meg- dönteni, de minden erővel meg akarják akadályozni ter- ' jedését, ezért ideológiai el- | lentámadásba lendülnek. Min- I denekelőtt ezt kell fel­a politikai vitakörök szervezé­sének tapasztalatait ismertet­te, Mazzag Pál (SZMT mun­katársa) a szakszervezetekben folyó agitációs munka diffe­renciáltságának fontosságára utalt, Budai Zoltán (Humán Oltóanyagtermelő és Kutató- intézet dolgozója, Gödöllő) az elvi kérdések tisztázásának je­lentőségére hívta fel a figyel­met. Grósz Károly: Helyben, önállóan válaszolni az elvi, politikai kérdésekre Pest megyében Javuló tanácsi munka Jelentős témákkal foglalkoz­tak tegnap délelőtt a Pest me­gyei Tanács osztályvezetői, a városi tanácsok és a járási hi­vatalok elnökei azon a meg­beszélésen, amit dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács el­nöke hívott össze. A napirend első pontja sze­rint dr. Bánfalvy Barnabás, a tervosztály vezetője számolt be a tanácsi gazdálkodás első negyedévi tapasztalatairól. Megállapította, hogy Pest me­gye tanácsai jól kezdték az esztendőt, ez a költségvetés adataiban mérhető. A bevétel­ben akad ugyan itt-ott elmara­dás (például amiatt, hogy a te­lekhasználati díjak befizetésé­nek batárideje május 3l., más­részt nem minden településen utalták még át maradéktalanul a költségfejlesztési hozzájáru­lások összegét). A kiadásokat vizsgálva elmondhatjuk, hogy a beruházásokra eddig rend­ben megvolt a fedezet. Baj vi­szont, hogy a kivitelezők egy része nem tartja a szerződé­sekben rögzített határidőket, a tervszállítások időpontja is — több helyen — többször módo­sul. Mindezek károsan hatnak a költségek alakulására, nem beszélve arról, hogy az érintett létesítmények csak a tervezett­nél később üzemelhetnek, s ez újabb problémákat okoz. To­vábbra is fontos tehát a szer­ződéses fegyelem erősítése. S még egy: a megye pénzéből túlzott igények kielégítésére nem telik. Ezért — lehetőleg már a tervekből — indokolt elhagyni az olyan költségnöve­lő tényezőket, melyek nem el­engedhetetlenül szükségesek. A hatósági munka legérzé­kenyebb része az adóigazgatás. Jó jelzőrendszere annak is, hogy mennyire elégedett a la­kosság a közélet alakulásával, a közügyek intézésének mód­jával. Az állampolgár szívesen tesz eleget adófizetési kötele­zettségének, ha az adókivetést igazságosnak látja, s az is ked­vére való, ahogyan a befizetett összegekkel a tanács gazdálko­dik. Mivel az adózási fegyelem szorosan öszefügg a költség­fejlesztés lehetőségeivel, fo­kozottan jelentőssé válik a behajtás ellenőrzése. Az ilyen ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatta a résztvevőket dr. Vágvölgyi József, a pénzügyi osztály vezetője. Elmondotta, hogy csökkent ugyan a hátra­lékok mértéke az előző évhez viszonyítva, de még magas a telekadókat s a gépjárműadó­kat illetően. Az ellenőrzés so­rán kiderült, hogy az adóigaz­gatási határozatok megfelelő , törvényességgel születnek, de feltétlenül tovább javulna a helyzet, ha még több adócso­portban dolgoznának felsőfo­kú képesítésű szakemberek. Fontos kommunális szolgál­tatás fejlődésének eredményé­ről adott tájékoztatást Doszpod Béla, az építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetője. Két esztendővel eztelőtt széles körű elemző munkával tárták fel a készülten fogadnunk. Ugyan­csak meg kell világítanunk — épp a szocialista nemzeti egy­ség erősítése jegyében — a gazdasági életünkben keletke­zett feszültségek feloldásának útját. E munkában a jó po­litikai légkörre épített, aktí­vabb, dinamikusabb agitáció- val jelentős sikereket érhe­tünk el — mondotta. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a helyi kérdésekben ma már az emberek nem elégednek meg az általános válaszokkal — ott a munkahelyen, a lakó­helyen várnak konkrét tájé­koztatást, intézkedést. Ez pe­dig a pártszervektől, párt- szervezetektől önállóbb po­litizálást követel, mindenek­előtt azf, hogy a válasz, a meggyőzés személyhez szól­jon. Rámutatott a továbbiak­ban, hogy az évek során több­ször bebizonyosodott: az őszinteség, az értelmes érvek a leghatásosabbak. Mindezek­kel pedig rendelkezünk akár az ár- és bérkérdések tekinte­tében is. Az agitáció hatását megalapozza, erősíti az em­berek bizalma a párt, s annak politikája iránt. A legfonto­sabb, hogy mindenki érezze, elveink szilárdak, céljaink határozottak, s jelentős tarta­lékainkat kiaknázva — mint már annyiszor — társadal­munk képes úrrá lenni az át­meneti gazdasági nehézsége­ken. “ ” " ■ ■ A megyei aktívaülés Barin­kai Oszkárné zárszavával fe­jeződött be. A résztvevők ezt követően a váci zeneiskolában, Lehotka Gábor, Liszt-díjas ér­demes művész orgonajátéká­ban gyönyörködhettek. M. J. megye köztisztaságának hely­zetét, ennek alapján terveket készítettek az ilyen irányú szolgáltatások egységesítésére, az intézményes ellátás fejlesz­tésére. A végrehajtó bizottság határozata értelmében tíz év alatt meg kell teremteni a vá­rosgazdálkodási vállalatok körzetesített működésének, a költségvetési üzemek bázis­szervezetekké alakításának feltételeit. Az első ütemben megszületett a szentendrei, a váci és a nagymarosi körzet, megfelelő gépeket, eszközöket szereztek be, erre összesen 8 millió 700 ezer forintot hasz­náltak fel. Tevékenységük 21 települést érint, több mint négyszeresére '.émelve áz intéz­ményes szemétszállításba be­kapcsolt lakások számát. Végül dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára adott tájékoztató jelentést a közérdekű bejelentések, javas­latok és panaszok intézésének tapasztalatairól, valamint a szakigazgatási munkáról. B. I. Katonák a termelő munkában — Amikor tavaly karácsony előtt a postás a kezembe nyom­ta a sorkatonai behívómat, nem repestem az örömtől. A feleségem gyermekgondozási segélyen odahaza a kétéves kisfiámmal, családi ház építé­sébe kezdtünk, ráadásul az is félig kész állapotban ... Egy hideg januári reggelen, a be­vonulás napján szüntelenül arra gondoltam, vajon mikor lesz így önálló otthonunk? Most már tudom, hogy felesle­ges volt az aggodalmam. Sok­szor kaptam szabadságos pa­pírt a hétvégeken. Nemsokára elkészül a tető, még az idén beköltözhetünk új házunk­ba... Nélkülözhetetlenek Napbarnított arc, rokonszen­ves tekintet: a kiegyensúlyo­zott, nyugodt beszédű fiatal­ember mosolya elégedettséget tükröz. Beszélgetőpartnerünk, a 23 esztendős Fülöp Attila a néphadsereg egyik műszaki alakulatánál tölti sorkatonai szolgálatát. Öt hónapja vonult be, s gyakori hazamenetelének — ahogy az alakulatoknál mondják: eltávozásának —tit­ka pedig a becsületes munka­végzésben keresendő. A Pilis­ről bevonult ifjú — aki civil­ben a MÁV Északi Járműjaví­tóban kereste kenyerét autófé­nyezőként — egyenruhában a Dunakeszi Házgyárban dolgo­zik. ahol társaival együtt sab­lonokat betonoznak. Termelési eredményeik pedig rendszere­sen túlszárnyalják az előírt normát. A jutalom nem ma­rad el: gyakorta utazhat csa­ládjához. S ha netán megkér­dezzük a Dunakeszi Házgyár gazdasági vezetőit, mennyiben járulnak hozzá terveik teljesí­téséhez a katonák, a válasz minden bizonnyal ez lesz: je­lentős mértékben. Olyannyira, hogy nélkülözhetetlenek az üzemben. De nézzünk egy másik ese­tet. UgyarfeHtréfeaz alakulat­hoz egy évvel korábban vonult be Dunaharasztiból Kun György. Szintén családos em­ber, s ő is ezekben a hónapok­ban hozza tető alá épülő há­zát. Ám némileg könnyebb helyzetben van, hiszen civil­ben kőműves: korábban a XX. kerületi Ingatlankezelő Válla­latnál dolgozott. Nem kell tar­H&ivan év uián Megismétlik Szamuely Tibor repiilőiítját Kijevbe Három g?éj® ssáSBi fei Buáaorsröff Különös élményben lehetett részük a meghívott vendégek­nek tegnap délelőtt a budaörsi repülőtéren: láthatták a Ki jen­be induló repülőgépek búcsúz­tatását. Délelőtt 10 órakor fel­sorakozott a betonon a 22 fős legénység, a Szamuely Tibor repülő- és repülőmodellező em­léktúra résztvevői. Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtit­kára rövid beszéddel búcsúz­tatta őket, majd fehér blúzos úttörők szaladtak, be a térre, piros szegfűt nyújtottak át az emléktúra tagjainak és piros nyakkendőt köröttek a nya­kukba. Az emléktúrát a Tanácsköz­társaság 60. évfordulójának jegyében, Szamuely Tibor nép­biztos 1919. májusi repülőútjá- ra emlékezve rendezi az MHSZ a szovjet testvérszerve­zettel, a DOSZAAF-fal közö­sen. Szamuely Dobosi István pilótával két nap alatt tette meg a frontvonalak fölött a veszélyes, 1100 kilométeres utat. Kijevből Moszkvába sie­tett a népbiztos, ahol Lenin­nel találkozott, s az ő üzenetét hozta a harcoló magyar prole­tároknak: Legyetek szilárdak! Tizenegy nap múlva Indultak vissza Kijevből és Albertirsán landoltak. Az útnak nem csak politikai jelentősége volt, ha­nem a kor műszaki feltételei között — repüléstörténeti is. Az 6 Brandenburg típusú, kétfedeles gépüknek kicsinyí­tett mását elkészítették az MHSZ modellezői. A rádióirá­nyítású modell egy óra alatt hatvan kilométert képes meg­tenni leszállás nélkül. Tegnap délelőtt bemutatták, milyen manőverekre alkalmas a züm­mögő, zöld modell. Ezután fel­zúgtak az AN—2-es és a két kísérő Z—726-os repülőgépek motorjai. Kifutottak a zöld gyepre, gyorsan a levegőbe emelkedtek. Hatalmas tiszte­letkört írtak le a reptér fölött. Az ejtőernyősök — akik Ki- jevben mutatják be ügyessé­güket — és a műszakiak autó­busszal és gépkocsikkal vágtak neki a hosszú útnak. Ma poli­tikai küldöttség indul az ün­nepségekre, Kiss Lajos vezér­őrnagy vezetésével, ugyancsak repülőn. Az emléktúra résztvevői szombaton megkoszorúzzák a kijevi Lenin-szobrot és az is­meretlen katona emlékművét, baráti találkozón vesznek részt, s megtekintik a Magyar Tanácsköztársaság című kiállí­tást, amelyet az MHSZ szovjet testvérszervezetének adomá­nyozott Vasárnap emlékgyűlés lesz a kijevi Csajka repülőté­ren. Május 28-án Lvovba ér­keznek az emléktúra tagjai és ünnepségen, üzemlátogatáson vesznek részt; 30-án pedig Nyíregyházára, Szamuely szü­lővárosába. Innen a Brander- burg--modell július elsején in­dul Budapestre, két és fél na­pos, távrepülési rekordkísér­leti útjára. Száz méter magas­ságban, nyitott gépkocsiból történő rádió-távirányítással repül majd. Az emléktúra június 3-án Budapesten ér véget Palád i József tania attól, hogy kiesik a gya­korlatból, ugyanis a néphadse­regben is kiválóan kamatoz­tathatja tanult szakmáját. Mi­ként lehetséges ez? Ötven köbméter beton — Már a sorozáson közöl­ték velem, hogy műszaki ala­kulathoz kerülök, s kőműves­ként számítanak rám — vála­szolta Kun György. — így is történt. Alegységünk az újjá­születő Kőbányán tavaly a Pa­taki téri új iskola építésén dolgozott, s most a Harmat ut­cai iskola bővítése a felada­tunk. A mi brigádunk kemény fiúkból áll: volt olyan nap, hogy csaknem ötven köbméter betont lapátoltunk az alapok­ba. Nem mondom, elfárad­tunk, de a már elkészült, mo­dern iskolát látva, társaimmal együtt valljuk: megérte. S azt már csak a teljesség kedvéért írjuk le: Kun György a kőbányai építkezésen ismer­kedett meg közelebbről a pa­nelos építési technológiával, hiszen korábban az Ingatlan- kezelő Vállalatnál más mun­kát végzett. A dolog lényege tehát az, hogy szakmailag is továbbképezhette magát. Az egység, ahol a két Pest megyei fiatalember sok társá­val együtt sorkatonai szolgála­tát teljesíti, a műszaki alaku­latok között jó hírnévnek ör­vend. Az ide bevonult katonák közmegelégedésre dolgoztak — a már említett kőbányai isko­lák mellett — a közelmúltban átadott kerepestarcsai kórház építkezésén, de nélkülözhetet­lenek az építőanyag-iparban is: így például a DCM váci gyárában vagy a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárában. A mostanság sokat emlegetett építőipari munkaerőhiányt enyhítve, je­lentős hasznot hoznak a nép­gazdaságnak. Persze ez csak a dolog egyik oldala. A másik, s legalább ennyire lényeges szempont az, hogy a civilek között dolgozó,-a napi terme­lésben részt ve Vő' Sorkatonák is megtalálják számításukat. Száz százalék felett — Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy így le­gyen — mondta Szauer Károly alezredes, az egység pártveze­tőségi titkára. — Büszkék va­gyunk arra, hogy a különböző munkahelyeken szeretik és megbecsülik katonáinkat. Si­kernek könyveljük el azt is, hogy az egység termelési átla­ga meghaladja a száz százalé­kot. Ez pedig nagyszerű telje­sítmény! Az elismerés sem maradt el: a munka ünnepén 24 sorkatonánk vehette át az üzemek, vállalatok vezetőitől a Kiváló dolgozó kitüntetést. S érdemes választ adni arra is, miként gondoskodnak az alakulatnál a fiatalokról. So­katmondó számadat: tavaly például több mint félezren ül­tek iskolapadba, s fejezték be a civilben félbehagyott általá­nos iskolát, megszerezve a vég­bizonyítványt. Hogyan sikerült mindezt elérniük? A kérdésre Bordi László alezredes, az egy­ségparancsnok politikai helyet­tese válaszolt. — Jól képzett, tájékozott, hétköznapi dolgaink iránt fo­gékony fiatalokra van szüksé­günk. Ezért fontos célkitűzé­sünk, hogy azok is végezzék el az általános iskolát, akik a be­vonulás előtt különböző okok­nál fogva félbehagyták tanul­mányaikat. Szervezett, körül­tekintő munka eredménye ta­valy már kamatozott. Akik vállalják a tanulást, azoknak összes költségeit mi fedezzük: megvásároljuk tankönyveiket, gondoskodunk pedagógusok­ról, akik hetente két-három alkalommal rendszeresen fog­lalkoznak ezekkel a fiatalok­kal. S persze az sem elhanya­golható körülmény, hogy a vállalatok az érdekelteknek munkaidő-kedvezményt bizto­sítanak! Mesterlevelet kapnak A jelek szerint azonban igyekeznek továbblépni. Amel­lett, hogy továbbra is beisko­lázzák az általánost el nem végzett fiatalokat, az egység parancsnokainak határozott elképzelésük van már arról, miszerint a szakmával nem rendelkező sorkatonák egy ré­szének mesterlevelet adnak a kezükbe. Már eddig is több, korábban segédmunkásként dolgozó ifjú végezte el a ne­héz-. illetve könnyűgépkezelői tanfolyamot. S hogy ez a kez­deményezés milyen visszhang­ra talált a sorkatonák köré­ben, arra egyetlen példa: elöl­járóinál jelentkezett már Sar- kadi József tizedes, az egyik alegység pártalapszervezetének titkára — a munkahelyen köz- megbecsülésnek örvendő ács —, s tudtukra hozta, hogy a brigádukban dolgozó ügyes ke­zű társaikat saját maguk ké­szítik fel a későbbi szakmun­kásvizsgára. A legfrissebb vállalásuk is méltán megérdemli a nyilvá­nosságot. A nemzetközi gyer­mekév jegyében az alegységek KISZ-szervezetei védnöksé­get vállalnak a már készülő, s idén átadásra kerülő gyermek­intézmények felett — a határ­idő előtti átadás érdekében. De számíthatnak rájuk ott is, ahol ,nem dolgoznak nap mint nap: tervezik, hogy társadalmi munkában segítenek a Duna­keszin épülő óvoda mielőbbi megnyitása érdekében. A közelmúltban országszerte szolidaritási műszakot rendez­tek a nemzetközi gyermekév jegyében. Az előbb elhangzot­tak igazolására pedig álljon itt egy számadat: ezen a napon az egység sorkatonái által ter­melt érték elérte a másfél mil­lió forintot. A munkabérüket a gyermekszolidaritási alapra ajánlották fel. Nemes cselekedet. Méltó azokhoz, akik egyenruhában becsülettel szolgálják hazán­kat. Falus Gábor "J&'M Ütban már Kiev felé. Halmágyi Péter felvétele | Ä kistermelőket segítik ai éléssel A háztáji és kisegítő gazda­ságok a kertészeti termelésben, az állattenyésztés egyes ágai­ban és a méhészetben jelentős szerepet töltenek be. A lakos­ság ellátásában, valamint az exportban való részvételükre a jövőben is számít a népgazda­ság. Tevékenységük számos állami intézkedés, valamint az irányító gazdálkodó szer­vek, tudományos intézmények együttes munkája nyomán nagymértékben fejlődött. A fogyasztási szövetkezetek az elmúlt évben is fokozott gon­dot fordítottak a kistermelők­kel fennálló — hosszú múltra visszatekintő — kapcsolataik erősítésére, különösen a kere­tükben működő mezőgazdasági szakcsoportok szilárdítására, termelő tevékenységük kor­szerűsítésére. Nem kis mér­tékben ennek köszönhető, hogy tavaly megközelítőleg 2600 szakcsoport tevékenykedett, 205 ezer tagjuk már több mint 3,6 milliárd forintot érő árut értékesített szervezett formá­ban, az áfészek útján. Az ál­taluk átadott zöldség, gyü­mölcs, tojás, baromfi a helyi ellátáshoz járult hozzá, más termékeikből — házinyúl, méz, libamáj, galamb stb. — a szak­csoportok árutermelése, illet­ve annak exportja 40 millió dollár körüli bevételt jelentett a népgazdaságnak. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom