Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

»79. MÄJUS 25., PÉNTEK A középmezőnyé a döntő sző Korszakváltás az Alagi Állami Gazdaságban Lapunkat rendszeresen for gató, a mezőgazdaság iránt érdeklődő újságolvasóban az elmúlt hetekben különös kép alakulhatott ki. Oly gyakran adtunk hírt jeles szövetkeze­teinkről, hogy joggal gondol­hatta bárki. Pest megye az or­szágos kiválóságok, a minta­gazdaságok gyűjtőháza. Pedig a 13 kiemelkedő teljesítményt nyújtó szövetkezet a herceg­halmi Kísérleti Gazdasággal együtt, inkább valamiféle elő­őrs, mintsem a derékhad. Hi­szen megyénkben a tsz-ek száma meghaladja a hetvenet, es állami gazdaságból is több van fél tucatnál. Anélkül, hogy a legjobbak úttörő szerepét vitatnánk, vagy a napokban az irodák falára került díszes oklevelek jelentőségét kétségbe vonnánk, el kell ismernünk, szűkebb pátriánk növénytermeszté­sének, állattenyésztésének eredményeiben nem az él —, hanem a középmezőny mondja ki a döntő szót. Az a 40—50 üzem, amely átlagos pénzügyi, közgazdasági és termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Mi. ként alakul az ő helyzetük, azoké, akiknek kisebbek az anyagi lehetőségei s nem ta­lálták fel a gazdaság szekerét látványosan előrevivő csoda­szert sem. Erre a kérdésre ke­restük a közelmúltban a vá­laszt az Alagi Állami Gazda­ságban. A majd hatezer hektár te­rületű üzem földjeinek egy tekintélyes része a Börzsöny lejtőin terül el. Balgaság len­ne itt a búzát, a kukoricát erőltetni, sem a domborzat, sem az éghajlat nem alkalmas e növények nagyüzemi ter­mesztésére. Alma, barack, cse­resznye e táj igazi növénye, telepítettek is ide szép szám­nál gyümölcsfát, úgy 10—15 esztendeje, azóta azonban vaj­mi kevés a változás. A hatva­nas évek elején ültetett fák többsége megvénült, egyre ke­vesebbet terem, művelésük rendkívül kézimunkaigényes. A gyümölcs felújítása tehát időszerű feladat, de a rekonst­rukció nem olcsó mulatság. Az ágazatban most valami magmozdult. A legújabb — a karcsúorsós módszerrel — 1980-ban már 120 hektáron termesztenek majd almát, olyan környéken, ahol a jelen­leginél jóval kisebb a fagy­veszély. A fajta kiválasztását alapos vizsgálódás előzte meg, míg végül a szakemberekből álló zsűri az értékesítési lehetősé­geket és a klimatikus viszo- nvokat figyelembe véve a pi­ros színű, fűszeres ízű Starking típusokra adta szavazatát. Gondoltak a hulladékgyü­mölcsre, az exportképtelén árura is. Már az idén ősszel működni kezd az ipari almát feldolgozó üzemük, amit, egy eddig kihasználatlan épületben alakítottak ki szinte ingyen. A gazdaság másik eredmé­nyes ágazata a szarvasmarha­Kel! egy közeg... Körzeti népirontbizottság Dunakeszin Mindenki siet Réti Antal, a Hazafias Nép­front dunakeszi bizottságának elnöke államvizsgára készül, a könyvek mellől rabolom el egy-két órára. Antal Jánosnak, a MÁV Járműjavító személy­zetisének, a környék tanács­tagjának fontos kötelezettsége van: az óvodába ígérkezett gyerekeiért. Barna István ren- üész munkából jött, oda készül vissza; Lengyel Péter pedig — szintén rendész, a körzeti nép­frontbizottság titkára — a művelődési házba készül, sza­bad idejében ott mozigépész. Akkor sem szólhatnék sem­mit tehát, ha sürgetnék kér­déseimet, sietősre fognák a választ, de csak Antal János áll föl az asztal mellől, akkor, amikor az óvoda már zárással fenyeget. Szabadkozásomat így utasítják el: — Erről a bizottságról min­dig van mit mondani! Bizottság a lakóhelyen Ezt mondta Réti Antal is, amikor először szóba került a dolog: — Ha valami jót akar a népfrontról írni, keresse meg a körzeti bizottságainkat Fél éve, hogy létrehoztuk az ót csoportot, de ez alatt a rövid idő , alatt is annyit tettek, hogy sajnáljuk, előbb nem gondoltunk rájuk. — Beváltották a bizottságok a reményeket? — Beváltották-e? Nézze meg egyszer, hogy dolgozik a gyártelepi bizottság és akkor saját maga kaphat a kérdésre választ. A MÁV Járműjavító telepé­nek bizottsága a múlt év de­cemberében alakult. Nyugdí­jasok, rendészek, művezetők és egy maszek zöldséges al­kotja a bizottságot, vala­mennyien a gyártelep lakói, többségük a javítóban dolgo­zik. Elöregedett telep — Három éve, hogy a gyár­telep fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepeltük — mondta Lengyel Péter, a tit­kár. — Ez az ötven év meglát­szik a telepen: elöregedett. Anyagiakban is: a parkok tönkrementek, a járdák, az utak mintha összementek vol­na, s elöregedtek az emberek is. Sok a nyugdíjas, nehezeb­ben tudnak tenni lakóhelyü­kért. — Nem okozott ez gondot a bizottság munkájában? — Dehogynem! Sokat is. Voltak helyzetek, amikor csak azért tudtuk továbbvinni a munkát, mert egymást biztat­tuk. Szerencsére a régi telep mellett már ott az új: a KISZ-lakások. A fiatalokat könnyebben magunk mellé tudtuk állítani, s amikor az idősebbek látták a lelkesedést, ők is segítettek. Így érhettük el azt, hogy fél év alatt szin­te több mozgás volt a környé­ken, mint azt megelőzően évek hosszú során. — Milyen eredményekre gondol ? — Először is a két játszótér­re, Társadalmi munkában a javító Balparti Építési Főnök­ségének segítségével május 1-re átadtuk a kétszázezer fo­rint értékű létesítményeket. Ugyanígy, közös összefogással építettünk járdát, s a bizottság javaslatára, tervei nyomán hamarosan szabályozzák a te­lep útjainak közlekedését is. Valamikor, így mesélik az öre­gek, csupa zöld volt a kör­nyék. Ezt szeretnénk mi is, ha újra lé lehetne ülni a házak tövében egy-egy padra, na­ponta alakítgatjuk parkjain­kat — Mi volt az az erő, amivel maguk mellé állították a la­kosságot? — Egyetlen titka van: hogy az emberek lássák munkájuk értelmét. Azt, hogy számíta­nak rájuk, ezért nagyon fon­tos, hogy munkakedvüket ne gátolja anyaghiány vagy elfe­lejtett szállítás. A másik, hogy meggyőződhessenek arról, hogy amit ma megcsinálnak, azt holnap a másik nem teszi tönkre. A munka értelme A társadalmi munka meg­szervezése csupán, egyike volt a gyártelepi körzeti népfront- bizottság munkájának. A fél év alatt, a váci múzeum segít­ségével elkezdődött a helytör­téneti munka, amelynek egyik vezetője Barna István. Mis­kolcról származik, mindössze három éve lakik Dunakeszin. Költözése után első útja a népfrontbizottságra vezetett: mit tudna segíteni? — Világéletemben tevékeny ember voltam, Miskolc, a munkásváros kötelezett is er­re. Amikor idejöttem, nem számítgattam, hogy idegen va­gyok, mit szólnak az ajánlko- zásomhoz. Itt akarok élni, itt akarok segíteni. Ahogy koro­sodik az ember, úgy ismeri föl: mindig kell egy közeg, ahol értelmes munkát végez­hetünk. M. A. tartás. Hogy miért éppen ez, arra magyarázatot ad az a tény, hogy kiterjedt termé­szetes legelőkkel rendelkez­nek. A nélkülözhetetlen tö­megtakarmány olcsón megter­melhető a térségben. Korszerű gyepgazdálkodást egyelőre ugyan csak 300 hektáron foly­tatnak, de a kedvező tapasz­talatok máris arra ösztönzik az alagiakat, a jelenleginél na­gyobb ütemben javítsák fel legelőiket: műtrágyázzák, ön­tözzék a füvet. A múlt örök­ségével azonban az állatte­nyésztésben is számolni kell. Istállóik a technológia hibái miatt egyre kevésbé alkalma­sak a magas biológiai értéket képviselő tehénállomány tar­tására. A megoldást itt is a rekonstrukció hozhatja meg. A gazdaság életében a je­lek szerint mégsem a már em­lített, újítások határozzák meg elsősorban a jövőt. Átütő si­kert a marhahizlalás eredmé­nyezhet. A nemrégiben vásá­rolt 320 Herefold húsmarha már ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósulása. Az elmondottakat leegysze­rűsítve úgy is fogalmazhat­nánk, az Alagi Állami Gazda­ság egy korszerűtlen termelés- szerkezetet szüntetett meg né­hány esztendő alatt, a népgaz­dasági és üzemi érdekeket fi­gyelembe véve szakosodott. Biztonságosan akar exportké­pes gyümölcsöt termeszteni, s az olcsóbb rekonstrukcióval képessé válni a tejtermelés jelentős fokozására. Az eddig kevésbé kihasznált sok hek­tárnyi legelőjén egy kitűnő húsmarhafajtát honosít meg. A csoda ezúttal tehát elma­rad, de talán így a jó. Csu­pán annyi történt, hogy a korlátozott lehetőségek között az alagiak nem vártak valami természetfeletti erő segítsé­gére, hanem tétovázás nélkül hozzáláttak meglevő tartalé­kaik okos feltárásához. Valkó Béla Alkotó ifjúság a Fortéban Hasznos pályamunkák készültek Az elmúlt mozgalmi évben is meghirdették a Forte­gyárban az Alkotó Ifjúság pályázatot, amelyre a vállalat fiataljainak mintegy harmada jelentkezett. — Azért örülünk különösen ennek a sikernek, mert az el­múlt években eléggé vissza­esett a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának te­vékenysége. A mostani akti­vitás azonban azt bizonyította, hogy érdemes újra sokkal na­gyobb energiát fektetni az Alkotó Ifjúság pályázat meg­szervezésébe — mondta Hor­váth Sándor, a Forte terv- és közgazdasági osztályvezető­je, az FMKT titkára. — Az idén mintegy 50 ezer forintot kaptunk a vállalati ifjúsági alapból a tavaly kiemelkedően szerepelt fiatalok megjutalma- zására. Időelemző — Pályázatot hirdettünk egyes gyári műszaki, gazdasá­gi feladatok megoldására. Kez­detben még agitálni kellett az embereket a részvételre, végül azonban 13 pályamunka érke­zett 15 pályázótól — vette át a szót Kocsis Tiborné idő­elemző, az FMKT tagja. — A kiírásban csaknem 60 témakör szerepelt gépészeti, közgazda- sági és vegyészeti területekről, ezeket a gazdasági vezetőkkel közösen állítottuk össze. A szakmai zsűri igencsak gondban volt a jutalmak szét­osztásánál, hiszen a legtöbben alaposan kidolgozott pályáza­tot küldtek be. Az egyik leg­sikeresebb dolgozatot Berényi Edit időelemző készítette a bérelszámolási rend továbbfej­lesztéséről a teljesítménybére­zés érdekében. — Vállalatunknál is az egyik legfontosabb cél a telje­Modern tanműhelyekben tanulnak A nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző In­tézetben modern tanműhelyek állnak a tanuláshoz rendelke­zésre. A diákok ott megismer­kedhetnek a korszerű gépek kezelésével és a gyártási fo­lyamatokkal. Szinte az ország minden konzervgyára részére képez­nek szakembert. A sütőipari tanműhelyben a nagyüzemi módszert tanulják a leendő szakmunkások. A konzervcsomagolás sítménybérben dolgozók szá­mának további növelése — mondta Berényi Edit. — Az átállás sok gondot vetett fel: a régi rendszerben használt nyomtatványok például nem feleltek meg az új követelmé­nyeknek, ezért gyakori volt. hogy a sok számból, adatból nem derült ki egyértelműen, miért és mennyit keresett a dolgozó. Érdekelt a téma, ezért felkerestem Torna Mihályné bérelszámolási osztályvezetőt, aki sok segítséget adott a fel­adat megoldásához A pálya­munkámat fél év alatt készí­tettem el, gyakran otthon is dolgoztam. Elmentem más vá­ci gyárakba is, de azt tapasz­taltam, hogy náluk sincsen rendesen megoldva a teljesít­ménybérek elszámolása. Berényi Edithez hasonlóan szintén négyezer forint jutal­mat kapott még Pinczehelyi Tamás és Csukovics Attila, a tekercsek automatikus ragasz­tásának megoldására készített dolgozatukért. A két fiatal szakember egymástól függetle­nül dolgozott. A vállalat veze­tői úgy döntöttek, hogy először az olcsóbb módszert próbálják ki, később pedig a másikat is. Szoros verseny Ismét meghirdették a For­téban a Szakma Ifjú Mestere versenysorozatot is. összesen tizenkilenc versenyző szerzett pontot a különböző feladatok megoldásával. A fiataloknak egyebek között gyárlátogatáson kellett részt venniük, emellett szakmájuknak megfelelő vizs­gamunkát készítettek, de ér­tékelték mozgalmi és gazda­sági tevékenységüket is. Végül igen szoros verseny­ben, mindössze egy pont kü­lönbséggel Tóth László, a tmk elektroműszerésze végzett az első helyen Márton Györgyné, Nagy Miklós és Zárdái István társaságában. Ök valameny- nyien megkapták a Szakma Ifjú Mestere kitüntetést és az ezzel járó 1 ezer 300 forintot. — Műhelyünkben már ha­gyomány a versenysorozaton való indulás — mondta Tóth László. — Nekem az alapszer­vezeti KISZ-titkárom szélt, hogy nevezzek be. Kollégám­mal, Nagy Miklóssal jelentkez­tünk, együtt készítettük el vizsgamunkánkat is, egy digi­tális, integrált áramkörös mé­terszámláló berendezés elekt­romos részeinek tervezését és megépítését Ez a feladat tel­jesen új volt számunkra, de sikerrel oldottuk meg. Több mint 60 fiatal vett részt a tavaly meghirdetett fotópályázaton, amelynek célja az volt. hogy a jelentkezők megismerjék a fényképezés alapjait. A filmek és fényér­zékeny papírok beszerzése nem okozott gondöt, a vállalat eze­ket ingyen adta a versengők­nek, s a gyári laboratórium is a fiatalok rendelkezésére állt. A legsikerültebb képekből az­tán kiállítást rendeztek. Kocsis Tiborné, Csavdáriné Korda Gabriella, Zárdái István, Már­ton Györgyné, valamint Burik Teréz egy-egy felvételéért 300 forint jutalmat kapott. Már hagyomány, hogy meg­rendezik a vállalati gépíró­versenyt is, amelynek tavalyi győztese, Ujszászy Józsefné a városi döntőn második lett. Szintén sikeres volt az eszter­gályosok versenye is: Kovács Ferenc és Barazuti Sándor eredményesen képviselte a Forte színeit a városi döntő­ben. Az idén folytatják Mint Horváth Sándor FMKT- titkár elmondta, az idén ismét kiírják az Alkotó Ifjúság pá­lyázatot. Azokat a feladatokat, amelyeket tavaly megoldót a . a résztvevők, most kihagyják a felsorolásból. Emellett "'sze­retnének egy fotópályázatot is megrendezni a gyermekek nemzetközi éve alkalmából. Terveik között több üzemláto­gatás és szakmai előadások megtartása szerepel. Furucz Zoltán Munkalehetőség kilencven nőnek Új Patyolat-üzem Tóalmáson Szakmai gyakorlaton a sütőszakmunkás-tanulók. A Fővárosi Patyolat Válla­lat szolgáltatásaival jelentős részt vállal magára a dolgozó nők második műszakjának megannyi tennivalójából. Ért­hető, ha e szolgáltatások fej­lesztésére évről évre nagy gondot fordít a vállalat. Az ehhez szükséges műszaki fej­lesztés azonban nem megy minden gond nélkül. A mun­kaerőhiány késztette a vállala­tot arra, hogy legújabb vasaló­üzemét a fővárostól távol, Tó­almáson hozza létre. Csütörtökön délután dr. László György, a vállalat igaz­gatója adta át a létesítményt rendeltetésének, miután a hó­nap eleje óta tartó próbaüze­met sikerrel teljesítették. Az ünnepségen ott volt Dobrotka Miklós könnyűipari minisz­terhelyettes. Csehik Ferencné, a fővárosi tanács elnökhelyet­tese, Pataki Márton, a nagy- kátai járási pártbizottság első titkára. Az új vasalóüzem 24 millió forintos beruházás eredmé­nyeként épült meg alig más­fél esztendő alatt. Az új üzem terveit Marján Györgyné, a vállalat tervezője álmodta pa­pírra, akit jó munkájáért az átadás alkalmából kiváló dol­gozó jelvénnyel tüntettek ki. M!+ is tud az új tóalmási vas-'.óűzem? Az 1250 négyzet- méte. alapterülethez nemcsak üzemcsarnok, hanem a kazán- és kompresszorház is hozzá tar­tozik. A nagy csarnokban, két darab háromvályús Textima gyártmányú vasalógép és két nagy teljesítményű szárítógép végzi majd a munka nehezét. Két műszakban dolgoznak a masinák kilencven nő irányí­tásával. Felmerül a kérdés, vajon megéri-e a vállalatnak, hogy a fővárosban mosott, centrifugá- zott fehérneműt, ágyneműt az 55 kilométerre levő Tóalmásra szállítsa, s a vasalást, a cso­magolást, az elosztást itt vé­gezzék el a lányok-asszonyok? Dr. László György, a vállalat igazgatója egyértelmű igennel válaszolt a kérdésre. Azon túl, hogy nagyszerű munkalehető­séget teremt a tóalmási nők­nek, gazdaságos is volt a beru­házás. Ha a fővárosban építet­ték volna meg az új üzemet, a 24 millió forint sokszorosát kellett volna beruházásra for­dítaniuk, s a munkaerőgond még mindig nem oldódott vol­na meg. A szállítási költségek kétségkívül megterhelik a vál­lalatot, ez az összeg azonban néhány százezer forintos több­letkiadást jelent. Sokkal inkább döntő, hogy az űj üzem révén, több mint 20 százalékkal tudja növelni a lakosság számára a vállalat a fehérneműk, ágyneműk mo­sását. Ez azt. jelenti, hogy na­ponta 2700, havonta 70 ezer kétszáz, évente 842 ezer négy­százzal több megbízást tudnak teljesíteni. G. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom