Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VIIÁC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIII. évfolyam, 120. szAm Ára 1,20 forint 1979. 25., PÉNTEK Afrika napján A lig másfél száz éve még rabszolgakereskedők szabad vadászterülete volt á fekete kontinens. Fegyvereseik hajnalban törtek rá a falvakra, lakóit rabszíjra fogták, majd hajókba zsúfolták, hogy áruba bocsássák tengerentúli rabszolgapiacokon. Azután az emberi civilizáció e szégyenét, a rabszolgaságot sikerült megszüntetni, de továbbra is megmaradt az afrikai népek teljes jog- fosztottsága és kiszolgáltatottsága a gyarmatosítás hosszú évtizedeiben. A kontinens felett imperialista hatalmak uralkodtak, Afrika gazdag természeti kincsei őket és nem az őslakosságot gazdagították. A szabadságtörekvéseket ekkor még a gyarmatosítók könnyen elfojtották, hiszen fegyverzetben olyan pusztító túlerővel rendelkeztek, . hogy az ellenük való küzdelem szinte kilátástalan volt. Mégis Szudánban legendás hírűvé vált már ekkor a mahdi vezette ellenállás, s hiába rendeztek a győztes angol seregek rettenetes vérfürdőt a helyi lakosság soraiban, hiába emeltek Khartúmban szobrot a brit hódító csapatok főparancsnokának, a függetlenségi mozgalom végül is, majd háromnegyed századdal ezután győzelmet aratott. Ugyanígy a francia Szaharában századunk első évtizedeiben még vérbe fojthatták a tuaregek lázadásait, de Afrika e részében sem lehetett tartósan ellenállni a haladásnak, amely a szabadságharcok győzelmét hozta meg. Törvényszerű volt, hogy így történt ez Afrikában is, mint a világ más részeiben, hiszen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme kiheverhetetlen csapást mért a világimperializmus erőire és lendületet adott a nemzeti felszabadító ^küzdelmeknek. A második világháború után kialakult szocialista világ- rendszer messzehangzóan szolidaritást vállalt minden olyan néppel, amely a gyarmatosítás ellen küzd és támogatása döntő szerepet játszott abban, hogy világszerte — s így természetesen Afrikában is — fellendült a nemzeti felszabadítá- si küzdelem. Az erőviszonyok fokozatosan eltolódtak a haladás erőinek javára, s így Afrika egyes részeiben a gyarmati hatalmaknak fegyveres harcok után vagy ezt megelőzendő, békés úton, át kellett adniuk' a kormányzást olyan politikusoknak, akik már a fekete Afrika szülöttei voltak. S 1963. május 25-én már harminc független afrikai ország küldöttei írhattak alá egy összafrikai szervezet megalakításáról — az Afrikai Egységszervezet létrehozásáról — alapító okmányt. Azóta a haladó emberiség Afrika napjaként ünnepli ezt az évfordulót, s ilyenkor kifejezi szolidaritását a kontinens valamennyi országának népeivel. Azokkal, amelyek a nem kapitalista utat választották és tervszerűen, a szocialista világrendszer országainak segítségével, építik job]? jövőjüket, de azokkal is, amelyek még az útkeresés szakaszában vannak, vagy nap mint nap sínylik a volt gyarmatosítók beavatkozásait, s ahol gazdaságilag még a monopóliumok uraié a döntő szó. Azokkal a népekkel is kifejezzük különösen erőteljes módon szolidaritásunkat e napon, amelyek fajgyűlölő rendszerek elnyomása alatt kénytelenek ma még élni. A négyszázmillió afrikaiból 25 millióan sínylődnek— Rhodesiában, Namíbiában és a Dél-afrikai Köztársaságban ilyen gazdasági és politikai jogfosz- tottságban. S e rendszerek lényegén az sem változtat, hogy látszatjogokat biztosítanak a többségi fekete bőrű lakosságnak, választási komédiákat rendeznek, mint például legutóbb Rhodesiában történt, és a fehértelepeseket kiszolgáló fekete bőrű politikusokat állítanak a kormányzat élére. Van abban egyébként valami jelképes dolog is, hogy az amerikai és az angol kormány éppen Afrika napjának előestéjén nyilatkozott kedvezően e bábkormány elfogadása mellett. A z ilyen megnyilatkozások csak világosabbá teszik a frontvonalakat a politikában járatlanabb afrikaiak számára is. Még inkább nyilvánvalóbbá teszik, hogy a szocialista világrendszer országai az afrikai népek természetes szövetségesei. S a haladás iránya, minden nyugati taktikázás ellenére feltartóztathatatlan. Egy pillantás Afrika mai térképére meggyőzhet erről. Az 1963 óta eltelt 16 év alatt újabb 19 ország vált függetlenné és munkálkodik együtt az alapokmányt 1963-ban aláírt harminccal, Afrika felemelkedéséért. Árkus István KÖZELET Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Ti- tónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének 87. születésnapja alkalmából. Gáspár Sándor vezetésével hazaérkezett az a magyar szak- szervezeti küldöttség, amely az Oszítrák Szakszervezeti Szövetség meghívására Ausztriában tartózkodott. Soltész István kohó- és gépipari miniszter csütörtökön hazaérkezett Dubrovnikből, ahol, mint a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának elnöke részt vett a bizottság 36. ülésén. Mahmud Hadid, a népi tanács elnöke vezetésével az országgyűlés meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett a Szíriái Arab Köztársaság népi gyűlésének küldöttsége. Dr. Yusuf Dadoonak, a párt elnökének vezetésével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön hazánkba érkezett a Dél-afrikai Kommunista Párt küldöttsége. Lázár György fogadta Nyikolaj Faggysjevet Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, tárgyalásokat folytatott Nyikolaj Faggyejevvel, a KGST titkárával Magyarország és a KGST együttműködésének időszerű kérdéseiről. A tárgyaláson részt vett Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön fogadta Nyikolaj Faggyejevet, a szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Marjai József is. Harmintéves a KGST Ünnepi ülés a Parlamentben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendezésében csütörtök este a Parlament kongresz- szusi termében ünnepi ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke1. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ünnepségen részt vett a kormány több tagja, ott voltak a társadalmi és politikai élet képviselői, az országgyűlési bizottságok elnökei és titkárai, szocialista brigádok, a termelésben kiemelkedő eredményt elért dolgozók képviselői és a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. A Himnusz elhangzása után Havasi Ferenc mondott megnyitó beszédet Havasi Perem megnyitó beszéde Elöljáróban üdvözölte az ünnepség részvevőit, a diplomáciai testület megjelent képviselőit, majd visszatekintett a KGST létrejöttének időszakára. Ezután így folytatta: A KGST európai gazdasági szervezetnek alakult, s 30 év alatt felnőtt, túlnőtt Európán; tagokként, megfigyelőként, s más minőségben már vannak résztvevői az amerikai, afrikai és ázsiai kontinensről. Ez a 30 esztendő a Magyar Népköztársaság fejlődésének is rendkívül fontos szakasza. Fővárosi vezetők látogatása Pest megyében A vendegek elismeréssel szemlélték a kerepestarcsal kórház berendezéseit, köztOk a képünkön látható sebészeti osztály sterilizátorát. Az előtérben (balról jobbra) Cservcnka Ferencné, Méhes Lajos, mögöttük dr. Lenner Aladár. Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, az MSZMP. Központi Bizottságának tagjai, valamint dr. Bozsó László, Király Andrásáé és dr. Molnár Endre, a budapesti párt- bizottság titkárai tegnap Pest megyébe látogattak. Részt vettek a látogatáson Jassó Mihály és Krajnyák Tibor, az MSZMP KB munkatársai is. A fővárosi vezetők a Pest megyei küldöttség hétfői budapesti látogatását viszonozták, hogy további megbeszéléseket folytassanak a főváros és a megye együttműködéséről. A vendégeket délelőtt a ke- repestarcsai kórházban Cser- venlca Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke fogadta. Ott voltak a Pest megyei pártbizottság titkárai, Barinkai Oszkárné, Arató András és Balogh László. A kórház építéséről, jelenlegi és jövendő munkájáról, valamint arról, miben segíti a főváros egészségügyi ellátását ez az intézmény, dr. Lenner Aladár igazgató főorvos adott tájékoztatást. A látogatás következő állomása Gödöllő volt. Ott a városi pártbizottság első titkárának, Plutzer Miklósnak, illetve a városi tanács elnökének, Benedek Jánosnak kalauzolásával megtekintették a Szabadság téri építkezést, az épülő művelődési központot, a Stromfeld Aurél lakótelepet és a renoválásra váró Grassal- kovich-kastélyt, melyben jelenleg a fővárosi tanács szociális otthont működtet. Ezután a küldöttség Vácra utazott, ahol Papp József, a városi pártbizottság első titkára és Weisz György, a városi tanács elnöke kíséretében megtekintették a helyi zeneiskolát. Meghallgatták' Lehot- ka Gábort, aki a hangverseny- terem orgonáján Bach és más klasszikusok műveit játszotta. Ezután az ABC-áruházat, illetve a Váci Kötöttárugyár mintaboltját keresték fel. Ellátogattak a Gábor József Általános Iskola új, forfa-ele- mekből épült napközis tantermeibe, majd a művelődési központba mentek. Délután itt került sor arra a megbeszélésre, amelyen a Pest megye és a főváros vezetői elemezték az együttműködés eddigi tapasztalatait, egyebek között a budapesti agglomeráció fejlesztési programjára vonatkozóan. Hosszabb eszmecserét folytattak azokról a lehetőségekről, amelyek mélyítik a további együttműködést. Az ülés elnöksége. A közösség áldozatkész, törekvő, alkotó munkájával, a testvéri országok között kiteljesedett együttműködéssel a történelemben páratlan sikereket értünk el a gazdaság és a tudomány minden területén, gyarapítva ezzel országaink és egész közösségünk javát. A KGST létrejöttében és egész tevékenységében, az országaink közötti gazdasági kapcsolatok nagyarányú fejlődésében kiemelkedő szerepe volt —^ és van ma is — a világ legerősebb szocialista államának, a Szovjetuniónak, amely a szocialista internacionalizmus elveitől áthatva, végig a 30 esztendőn keresztül a legíöblp segítséget nyújtotta a testvéri országoknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya mindenkor magasra értékelte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységét, a szocialista országokkal kialakított szoros politikai és gazdasági együttműködést. Álláspontunk mindig is az volt — és ez marad a jövőben is —, hogy a baráti szocialista országokkal megvalósuló együttműködés, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása legfőbb nemzetközi támasza szocialista építőmunkánknak. Ezért vállalunk kezdettől fogva — erőnkhöz mérten — aktív szerepet az országaink közötti két- és sokoldalú együttműködésben. Valljuk, hogy így szolgáljuk legeredményesebben nemzeti érdekünket, és teszünk eleget egyben internacionalista kötelességünknek is. Marjai József: Hazánk együtt fejlődött a szocialista közösséggel Gödöllőn megismerkedtek a fővárosi vezetők a Stromfeld Aurél lakótelep életével is. Képünkön (balról jobbra) Méhes Lajos, Plutzer Miklós, Cservcnka Ferencné, Benedek János, Szépvölgyi Zoltán, dr. Mondok Pál. Barcza Zsolt felvételei Harminc évvel ezelőtt, 1949 januárjában ült össze Moszkvában hat kommunista és munkáspárt tanácskozása, amelyen — elemezve a népi demokratikus országok és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének lehetőségeit — úgy határoztak, hogy létre kell hozni a szocializmus és a kommunizmus útján haladó népek gazdasági közösségét, a szocialista országok gazdasági együttműködésének sokoldalú szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A tanács néhány hónappal később tartott alapító ülésszaka meghatározta a KGST tevékenységének fő céljait; ezzel megkezdte gyakorlati tevékenységét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új, demokratikus elveire épült szervezet. A KGST-tagországok iparának együttes részesedése a világ ipari termelésében jelentősen emelkedett. 1950-ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 17,8 százalékát állították elő, jelenleg 33—34 százalékát. A KGST-országok napjainkban egy lakosra számítva 3—4-szer több ipari terméket gyártanak, mint átlagosan az egész világon. _Az anyagi termelés másik fő ágazatában, a mezőgazdaságban az ipari fejlődésnél szerényebb ütemű, de nemzetközi összehasonlításban mégis jelentős az elmúlt évtized alatti növekedés, összességében a KGST-országokban gyorsabb ütemben nőtt az élelmiszertermelés, mint bolygónk más területein. 1960—1977 között az egy főre jutó mezőgazdasági termelés világviszonylatban 7 százalékkal, a KGST-országokban 31 százalékkal emelkedett Valamennyi tagországban folyamatosan emelkedett a népjólét Az egy főre jutó nemzeti jövedelem a szocialista gazdasági közösség átlagában 1950-től több mint az ötszörösére nőtt. A Magyar Népköztársaság fejlődésében alapvető szerepe volt a közösség egésze fejlődésének; ehhez a mi — lehetőségeinkkel összhangban nyújtott — tisztes hozzájárulásunk szerves része a KGST mai erejének. A közösség tagjaként a magyar nép rövid idő alatt . le tudta rakni a mai korszerű nagyipar alapjait és a baráti szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított munkamegosztásra támaszkodva az elmaradott, agráripari jellegű gazdaságot ipari-agrár gazdasággá fejlesztette. A KGST-tagországok között kialakult gazdasági együttműködésnek nagy szerepe van abban, hogy Magyar- ország nemzeti jövedelme 1950 és 1978 között 4,7-szeresére nőtt, az ipar termelése több mint 8-szorosára, a mezőgazdaságé a huszonhétszeresére, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig több mint a 3,3- szorosára emelkedett. (Folytatás a 3. oldalon)
