Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VIIÁC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIII. évfolyam, 120. szAm Ára 1,20 forint 1979. 25., PÉNTEK Afrika napján A lig másfél száz éve még rabszolgakereskedők szabad vadászterülete volt á fekete kontinens. Fegyvereseik hajnalban törtek rá a falvakra, lakóit rabszíjra fogták, majd ha­jókba zsúfolták, hogy áru­ba bocsássák tengerentúli rabszolgapiacokon. Azután az emberi civilizáció e szé­gyenét, a rabszolgaságot sikerült megszüntetni, de továbbra is megmaradt az afrikai népek teljes jog- fosztottsága és kiszolgálta­tottsága a gyarmatosítás hosszú évtizedeiben. A kon­tinens felett imperialista hatalmak uralkodtak, Af­rika gazdag természeti kin­csei őket és nem az ősla­kosságot gazdagították. A szabadságtörekvéseket ekkor még a gyarmatosítók könnyen elfojtották, hiszen fegyverzetben olyan pusztí­tó túlerővel rendelkeztek, . hogy az ellenük való küz­delem szinte kilátástalan volt. Mégis Szudánban le­gendás hírűvé vált már ek­kor a mahdi vezette ellen­állás, s hiába rendeztek a győztes angol seregek ret­tenetes vérfürdőt a helyi lakosság soraiban, hiába emeltek Khartúmban szob­rot a brit hódító csapatok főparancsnokának, a füg­getlenségi mozgalom végül is, majd háromnegyed századdal ezután győzelmet aratott. Ugyanígy a fran­cia Szaharában századunk első évtizedeiben még vér­be fojthatták a tuaregek lázadásait, de Afrika e ré­szében sem lehetett tartó­san ellenállni a haladásnak, amely a szabadságharcok győzelmét hozta meg. Törvényszerű volt, hogy így történt ez Afrikában is, mint a világ más részeiben, hiszen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme kiheverhetetlen csapást mért a világimpe­rializmus erőire és lendüle­tet adott a nemzeti felsza­badító ^küzdelmeknek. A második világháború után kialakult szocialista világ- rendszer messzehangzóan szolidaritást vállalt minden olyan néppel, amely a gyar­matosítás ellen küzd és tá­mogatása döntő szerepet játszott abban, hogy világ­szerte — s így természete­sen Afrikában is — fellen­dült a nemzeti felszabadítá- si küzdelem. Az erőviszo­nyok fokozatosan eltolódtak a haladás erőinek javára, s így Afrika egyes részei­ben a gyarmati hatalmak­nak fegyveres harcok után vagy ezt megelőzendő, bé­kés úton, át kellett adniuk' a kormányzást olyan politi­kusoknak, akik már a feke­te Afrika szülöttei voltak. S 1963. május 25-én már harminc független afrikai ország küldöttei írhattak alá egy összafrikai szerve­zet megalakításáról — az Afrikai Egységszervezet lét­rehozásáról — alapító ok­mányt. Azóta a haladó emberi­ség Afrika napjaként ün­nepli ezt az évfordulót, s ilyenkor kifejezi szolidari­tását a kontinens vala­mennyi országának népei­vel. Azokkal, amelyek a nem kapitalista utat válasz­tották és tervszerűen, a szocialista világrendszer or­szágainak segítségével, épí­tik job]? jövőjüket, de azok­kal is, amelyek még az út­keresés szakaszában van­nak, vagy nap mint nap sínylik a volt gyarmatosí­tók beavatkozásait, s ahol gazdaságilag még a mono­póliumok uraié a döntő szó. Azokkal a népekkel is ki­fejezzük különösen erőtel­jes módon szolidaritásunkat e napon, amelyek fajgyűlö­lő rendszerek elnyomása alatt kénytelenek ma még élni. A négyszázmillió afri­kaiból 25 millióan sínylőd­nek— Rhodesiában, Namí­biában és a Dél-afrikai Köztársaságban ilyen gaz­dasági és politikai jogfosz- tottságban. S e rendszerek lényegén az sem változtat, hogy lát­szatjogokat biztosítanak a többségi fekete bőrű lakos­ságnak, választási komédiá­kat rendeznek, mint pél­dául legutóbb Rhodesiában történt, és a fehértelepese­ket kiszolgáló fekete bőrű politikusokat állítanak a kormányzat élére. Van ab­ban egyébként valami jel­képes dolog is, hogy az amerikai és az angol kor­mány éppen Afrika napjá­nak előestéjén nyilatkozott kedvezően e bábkormány elfogadása mellett. A z ilyen megnyilatkozá­sok csak világosabbá teszik a frontvonala­kat a politikában járatla­nabb afrikaiak számára is. Még inkább nyilvánvalóbbá teszik, hogy a szocialista világrendszer országai az afrikai népek természetes szövetségesei. S a haladás iránya, minden nyugati taktikázás ellenére feltar­tóztathatatlan. Egy pillan­tás Afrika mai térképére meggyőzhet erről. Az 1963 óta eltelt 16 év alatt újabb 19 ország vált függetlenné és munkálkodik együtt az alapokmányt 1963-ban alá­írt harminccal, Afrika fel­emelkedéséért. Árkus István KÖZELET Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Ti- tónak, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének 87. szü­letésnapja alkalmából. Gáspár Sándor vezetésével hazaérkezett az a magyar szak- szervezeti küldöttség, amely az Oszítrák Szakszervezeti Szövet­ség meghívására Ausztriában tartózkodott. Soltész István kohó- és gép­ipari miniszter csütörtökön ha­zaérkezett Dubrovnikből, ahol, mint a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának elnöke részt vett a bizottság 36. ülésén. Mahmud Hadid, a népi tanács elnöke vezetésével az országgyűlés meghívására csü­törtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett a Szíriái Arab Köztársaság népi gyű­lésének küldöttsége. Dr. Yusuf Dadoonak, a párt elnökének vezetésével a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására csütörtökön hazánkba érkezett a Dél-afrikai Kom­munista Párt küldöttsége. Lázár György fogadta Nyikolaj Faggysjevet Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, tárgyalásokat folytatott Nyi­kolaj Faggyejevvel, a KGST titkárával Magyarország és a KGST együttműködésének idő­szerű kérdéseiről. A tárgyalá­son részt vett Szita János, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok titkárságának vezetője. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön fo­gadta Nyikolaj Faggyejevet, a szívélyes, baráti légkörű esz­mecserén részt vett Marjai József is. Harmintéves a KGST Ünnepi ülés a Parlamentben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának rendezésében csütörtök este a Parlament kongresz- szusi termében ünnepi ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke1. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Borbély Sándor és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ünnepségen részt vett a kormány több tagja, ott voltak a társadalmi és politikai élet képviselői, az országgyűlési bizottságok elnökei és titkárai, szocialista brigádok, a termelésben kiemelkedő eredményt elért dolgozók képviselői és a bu­dapesti diplomáciai képviseletek vezetői. A Himnusz elhangzása után Havasi Ferenc mondott megnyitó beszédet Havasi Perem megnyitó beszéde Elöljáróban üdvözölte az ünnepség részvevőit, a diplo­máciai testület megjelent kép­viselőit, majd visszatekintett a KGST létrejöttének időszaká­ra. Ezután így folytatta: A KGST európai gazdasági szer­vezetnek alakult, s 30 év alatt felnőtt, túlnőtt Európán; ta­gokként, megfigyelőként, s más minőségben már vannak résztvevői az amerikai, afrikai és ázsiai kontinensről. Ez a 30 esztendő a Magyar Népköztársaság fejlődésének is rendkívül fontos szakasza. Fővárosi vezetők látogatása Pest megyében A vendegek elismeréssel szemlélték a kerepestarcsal kórház be­rendezéseit, köztOk a képünkön látható sebészeti osztály sterilizátorát. Az előtérben (balról jobbra) Cservcnka Ferencné, Méhes Lajos, mö­göttük dr. Lenner Aladár. Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, az MSZMP. Központi Bizottságának tagjai, valamint dr. Bozsó László, Király Andrásáé és dr. Mol­nár Endre, a budapesti párt- bizottság titkárai tegnap Pest megyébe látogattak. Részt vet­tek a látogatáson Jassó Mi­hály és Krajnyák Tibor, az MSZMP KB munkatársai is. A fővárosi vezetők a Pest me­gyei küldöttség hétfői buda­pesti látogatását viszonozták, hogy további megbeszéléseket folytassanak a főváros és a megye együttműködéséről. A vendégeket délelőtt a ke- repestarcsai kórházban Cser- venlca Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács el­nöke fogadta. Ott voltak a Pest megyei pártbizottság tit­kárai, Barinkai Oszkárné, Arató András és Balogh László. A kórház építéséről, jelenlegi és jövendő munká­járól, valamint arról, miben segíti a főváros egészségügyi ellátását ez az intézmény, dr. Lenner Aladár igazgató főor­vos adott tájékoztatást. A látogatás következő állo­mása Gödöllő volt. Ott a városi pártbizottság első titkárának, Plutzer Miklósnak, illetve a városi tanács elnökének, Be­nedek Jánosnak kalauzolásá­val megtekintették a Szabad­ság téri építkezést, az épülő művelődési központot, a Stromfeld Aurél lakótelepet és a renoválásra váró Grassal- kovich-kastélyt, melyben je­lenleg a fővárosi tanács szo­ciális otthont működtet. Ezután a küldöttség Vácra utazott, ahol Papp József, a városi pártbizottság első tit­kára és Weisz György, a vá­rosi tanács elnöke kíséretében megtekintették a helyi zene­iskolát. Meghallgatták' Lehot- ka Gábort, aki a hangverseny- terem orgonáján Bach és más klasszikusok műveit játszotta. Ezután az ABC-áruházat, il­letve a Váci Kötöttárugyár mintaboltját keresték fel. El­látogattak a Gábor József Ál­talános Iskola új, forfa-ele- mekből épült napközis tan­termeibe, majd a művelődési központba mentek. Délután itt került sor arra a megbeszélésre, amelyen a Pest megye és a főváros ve­zetői elemezték az együttmű­ködés eddigi tapasztalatait, egyebek között a budapesti agglomeráció fejlesztési prog­ramjára vonatkozóan. Hosszabb eszmecserét foly­tattak azokról a lehetőségek­ről, amelyek mélyítik a to­vábbi együttműködést. Az ülés elnöksége. A közösség áldozatkész, törek­vő, alkotó munkájával, a test­véri országok között kiteljese­dett együttműködéssel a tör­ténelemben páratlan sikereket értünk el a gazdaság és a tu­domány minden területén, gyarapítva ezzel országaink és egész közösségünk javát. A KGST létrejöttében és egész tevékenységében, az or­szágaink közötti gazdasági kapcsolatok nagyarányú fej­lődésében kiemelkedő szerepe volt —^ és van ma is — a vi­lág legerősebb szocialista ál­lamának, a Szovjetuniónak, amely a szocialista internacio­nalizmus elveitől áthatva, vé­gig a 30 esztendőn keresztül a legíöblp segítséget nyújtotta a testvéri országoknak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kor­mánya mindenkor magasra értékelte a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának te­vékenységét, a szocialista or­szágokkal kialakított szoros politikai és gazdasági együtt­működést. Álláspontunk mindig is az volt — és ez marad a jövőben is —, hogy a baráti szocialista országokkal megvalósuló együttműködés, a szocialista gazdasági integráció kibonta­koztatása legfőbb nemzetközi támasza szocialista építőmun­kánknak. Ezért vállalunk kez­dettől fogva — erőnkhöz mér­ten — aktív szerepet az orszá­gaink közötti két- és sokolda­lú együttműködésben. Vall­juk, hogy így szolgáljuk leg­eredményesebben nemzeti ér­dekünket, és teszünk eleget egyben internacionalista köte­lességünknek is. Marjai József: Hazánk együtt fejlődött a szocialista közösséggel Gödöllőn megismerkedtek a fővárosi vezetők a Stromfeld Aurél lakótelep életével is. Képünkön (balról jobbra) Méhes Lajos, Plutzer Miklós, Cservcnka Ferencné, Benedek János, Szépvölgyi Zoltán, dr. Mondok Pál. Barcza Zsolt felvételei Harminc évvel ezelőtt, 1949 januárjában ült össze Moszk­vában hat kommunista és munkáspárt tanácskozása, ame­lyen — elemezve a népi de­mokratikus országok és a Szovjetunió gazdasági együtt­működésének lehetőségeit — úgy határoztak, hogy létre kell hozni a szocializmus és a kommunizmus útján haladó népek gazdasági közösségét, a szocialista országok gazdasá­gi együttműködésének sokol­dalú szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A tanács néhány hónappal ké­sőbb tartott alapító üléssza­ka meghatározta a KGST te­vékenységének fő céljait; ez­zel megkezdte gyakorlati te­vékenységét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új, de­mokratikus elveire épült szer­vezet. A KGST-tagországok ipará­nak együttes részesedése a vi­lág ipari termelésében jelen­tősen emelkedett. 1950-ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 17,8 százalékát állították elő, jelenleg 33—34 százalékát. A KGST-országok napjainkban egy lakosra szá­mítva 3—4-szer több ipari ter­méket gyártanak, mint átlago­san az egész világon. _Az anyagi termelés másik fő ágazatában, a mezőgazda­ságban az ipari fejlődésnél szerényebb ütemű, de nemzet­közi összehasonlításban mégis jelentős az elmúlt évtized alat­ti növekedés, összességében a KGST-országokban gyorsabb ütemben nőtt az élelmiszerter­melés, mint bolygónk más te­rületein. 1960—1977 között az egy főre jutó mezőgazdasági termelés világviszonylatban 7 százalékkal, a KGST-országok­ban 31 százalékkal emelkedett Valamennyi tagországban folyamatosan emelkedett a népjólét Az egy főre jutó nemzeti jövedelem a szocia­lista gazdasági közösség átla­gában 1950-től több mint az ötszörösére nőtt. A Ma­gyar Népköztársaság fejlődé­sében alapvető szerepe volt a közösség egésze fejlődésének; ehhez a mi — lehetőségeink­kel összhangban nyújtott — tisztes hozzájárulásunk szer­ves része a KGST mai erejé­nek. A közösség tagjaként a ma­gyar nép rövid idő alatt . le tudta rakni a mai korszerű nagyipar alapjait és a baráti szocialista országokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval ki­alakított munkamegosztásra tá­maszkodva az elmaradott, ag­ráripari jellegű gazdaságot ipari-agrár gazdasággá fejlesz­tette. A KGST-tagországok között kialakult gazdasági együttműködésnek nagy szere­pe van abban, hogy Magyar- ország nemzeti jövedelme 1950 és 1978 között 4,7-szeresére nőtt, az ipar termelése több mint 8-szorosára, a mezőgaz­daságé a huszonhétszeresére, az egy lakosra jutó reáljöve­delem pedig több mint a 3,3- szorosára emelkedett. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom