Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

■-JA), w xsumm 1979. MÄJUS 24., CSÜTÖRTÖK 5 • anulság — kétmillióért Egy elfelejtett szó története Rövid hír: május 17-én dél­előtt a dabasi járási hivatal­ban tanácskozásra gyűltek össze a járásbeli termelőszö­vetkezetek főállattenyésztői és főmezőgazdászai. A téma: a minőségi takarmányozás sze­repe az intenzív, nagyüzemi tejtermelésben. A bizalom ára Eddig a száraz, látszólag nem sokat mondó tudósítás. Hogy mi rejlik mögötte, azt az Örkényi Béke Tsz-ből érkezett szakemberek tudták a legjob­ban. A tanácskozásnak, illetve a következő történetnek ugyanis akarva-akaratlanul ők a főszereplői. A történtek megértése vé­gett lapozzunk vissza a nap­tárban. 1976: Az Egyesült Államok­ból 176 fekete-fehér tisztavérű Holstein-friz érkezik az Örké­nyi Ilka-majorba. 1977: Az ér­tékes szállítmányt újabb kö­veti, ezúttal 150 vemhes üsző, amelyek rövidesen leellenek. Az utódok ez év végén, illet­ve 1978 elején .megkezdik — hírnevükhöz méltóan — a bő­ségés tejtermelést Mindez korántsem volt ol­csó mulatság. A kimustrált, illetve a hústermelésre átsza­kosított magyartarkák helyére került állomány értéke negy­venmillió forint. Saját zsebből nem győzték volna, de jelen­tős állami dotáció jár a HF- üszők behozatalához. Ami az importból kimaradt... Az Örkényiek őszintén hit­ték, hogy megtérül a befekte­tett pénz, vagyis több és jobb minőségű tejet adnak a nép­gazdaságnak. Az Ilka-major­ban impozáns, szupermodern tömbösített istállókat építet­tek, tehenészeik pedig alapos ismerői a szakmának. Valami azonban kimaradt az importból. Mégpedig a színvo­nalas takarmányozási mód­szer átvétele. Beszéljen erről Mizser Jó­zsef, a szövetkezet elnöke. — Nem számoltunk a jócs­kán felduzzadt állomány meg­növekedett takarmányigényé­vel. Nem konzultáltunk a nö­vénytermesztőkkel, hogy az eddiginél magasabb feltartal­mú etetnivalóra lesz szükség, mert csak így hozható ki a maximum a kiváló teljesít­ményre képes, különleges ge­netikai adottságú Holstein-fri- zekből. Nem csupán helyi jelenség — országszerte a rossz mód­szer, a helytelen gyakorlat, miszerint a takarmányter­mesztés amolyan huszadrendű dolog. A mezőgazdászok szá­mára látványosabb és hálá- sabb feladat az exportképes, jól fizető árunövények hoza­mának emelésén munkálkod­ni. Gyorsabban forog a pénz, a befektetett szellemi és fizi­kai energiák hamarabb meg­térülnek. S mivel a zárszám­adási mérleg világosan mutat­ja, hogy a növénytermesztés rentábilis ágazat (sőt, többlet- jövedelme révén nemegy­szer kozmetikázza az állattar­tás veszteségeit!), a főállatte­nyésztők hasztalan verik az asztalt a jobb minőségű takar­mányokért. Az Örkényi tsz-ben is gyen­ge termőképességű területen, az optimálisnál sűrűbb sortá­volságban vetették 1977 tava­szán a fontos takarmánynak való növényt, a silókukoricát, ősszel meglehetősen elnagyol­ták a betakarítást, így a szük­ségesnél kevesebb, gyenge mi­,Hideg" az 53 fokos víz Szegfűerdő Gödön Jóllehet, a gödi Dunamenti Termelőszövetkezetben tá­volról sem a virágtermesztés hozza a legtöbbet a konyhára, mégis, az itteniek szívügyük­nek tekintik az immár ha­gyományos termesztési ágazat állandó fejlesztését. Harmincezer szál Lánczy Kornél mezőgazda- sági főosztályvezető és Far­kas Dezső, kertészeti főága- zatvezető elmondta, hogy két Üvegházukban összesen 3500 négyzetméter alapterületen foglalkoznak dísznövény- és virágtermesztéssel. A legna­gyobb felületet a szegfű fog­lalja el: 1400 négyzetméteren mintegy 30 ezer szál nyílik a közkedvelt virágból. A termelőszövetkezet veze­tői úgy látják, hogy a nem túl­ságosan korszerű üvegházak elsősorban éppen a vágott zöldnövények előállítására al­kalmasak. Részben ezért is léptek be abba a gazdasági társaságba, amelyet négy szö­vetkezet, a gödi Dunamenti. a budapesti Rozmaring, az Óbu­da és a szentesi Thermál ala­pított ez év január elsején. Ebben a társulásban a gödiek feladata elsősorban a vágott zöldek termesztése lesz. Természetesen kibővül a Bu­dapesten, Dunakeszin és Vá­cott eddig négy üzletet fenn­tartó tsz kereskedelmi tevé­kenysége is, hiszen ezentúl nem kevesebb, mint 51 vi­rágboltban lesznek érdekeltek. Az említett négy üzletben a társaság megalapítása révén színesedik a választék. Rekonstrukció Említettük már, bogy az üvegházak fölött lassanként eljár az idó. A tsz vezetői gondolkoznak is újak létesíté­sén. ám a korszerűsítéshez je­lentős mennyiségű pénzre len­ne szükség. Egy-egy üvegház építése négyzetméterenként 2 ezer forintba kerül, s ekkora összeggel jelenleg a gödiek nem rendelkeznek. Mindenesetre, a VI. ötéves tervidőszak végén valószínű- ieg megkezdődik a rekonstruk­ció, amelynek során az üveg­házakat a Dunához közel eső részről a tsz más területére telepítik. A legszerencsésebb az lett volna, ha a Göd-Felsö térségében fellelt melegvíz­forrás környéke adhatott vol­na otthont az új létesítmé­nyeknek, ám az itt talált víz csupán 53 fokos, így üveghá­zak fűtésére nem alkalmas. Jövőre faiskola A 18 embert foglalkoztató, évente 2 millió forintos árbe­vételi tervet teljesítő virágter­mesztési ágazathoz az üveg­házakon kívül szabadföldi ker­tészet is tartozik. Itt főként cserjéket, és örökzöld növé­nyeket termesztenek. Terve­zik egy faiskola létrehozását is, erre minden bizonnyal az 1980-as évek elején kerül majd sor. H. I. nőségű alapanyagból készítet­tek szilázst. Másik takarmány- növényükből, a lucernából, a rossz időjárás miatt csak két kaszálás sikerült, ezért silány szénából raktak kazlakat. Eszi, nem eszi, nem kap mást! — Abban az esztendőben még 5400 literre kerekedett az egyedenkénti évi tejhozam — veszi át a szót Sztancsik Jó­zsef főállattenyésztő. — A te­let kihúztuk valahogy, jó mi­nőségű, vásárolt lucernaszé­nát kaptak az állatok. Viszont 1978 tavaszán, amikor már a saját termesztésű takarmány került elébük, fokozatosan zu­hant a tejtermelési grafikon görbéje. Négyezerről három­ezer literre, majd — hogy a rossznál lehet még rosszabb! — októberben kétezerhatszáz literre. Mondanom sem kell, óriási szégyen volt számunk­ra. Morogtak a tehenészek, odacitálták Sztancsik Józsefet az etetővályúhoz: — Nézze meg, harminc kiló lucernából a felét ki kell dobni, mert vi­zes, gyomos, az állat képte­len megemészteni. No, meg micsoda dolog az, hogy borsós napraforgóval, szemes cirok­kal etetünk ilyen értékes, kü­lönleges jószágokat? Hogy le­het ilyen rossz minőségű szi­lázst készíteni? De eszi, nem eszi, nem kap mást alapon muszáj elébük rakni. Mi lesz a pénzünkkel? Alacsony a ho­zam, havonta 300—500 forint­tal vékonyabb a boríték! — A 16 tagú brigádból ket­ten odébbálltak — jegyzi meg a főállattenyésztő. — Mit szól­hattunk? A takarmányanalízis őket igazolta: a beltartalmi értékek — a szárazanyag, a keményítő és az emészthető fehérje ar4nya — jóval a szabvány alatt voltak. A közös gazdaság kétmillió forinttal lett szegényebb 1978- ban. Mivel a tervezettnél 200 ezer literrel kevesebb tejet ál­lítottak elő, elestek a tejpré­miumtól és az állami ártámo­gatástól is. S még egy adat: a múlt év­ben egy liter tej előállítása 8 forint 30 fillérbe került! Nem csoda, ha ez az ágazat tete­mes veszteséggel zárt Kulcsszó: a minőség! — Értékes tanulság volt a szó szoros értelmében. Mil­liókba került... — Az a fontos most, hogy többé ne adódjon ilyen hely­zet — mondja Mizser József. — Intézkedtünk. Prémium csak a szabványnak megfele­lő, jó minőségű takarmányért jár! Idén már a két főágazat szakemberei közösen készítet­ték a vetéstervet, s majd együtt veszik át a betakarított takarmányt is. Biztos lesznek majd késhegyre menő viták, de ez hasznos... Tavasszal már 650 hektáron került földbe a silókukorica magja, 80 hektáron lucernát is telepítettek, így összesen 260 hektáron terem majd széná­nak való. S hogy áll jelenleg a tejter­melés? A grafikon görbéje fel­felé szaladt az év első négy hónapjában. (A tavaly ősszel vásárolt takarmányok jóvoltá­ból!) Számításaik szerint, amennyiben a mostani kedve­ző ütemet tartani tudják, s nyártól • jóféle takarmány ke­rül az állomány elé, év végére elérik az egyedenkénti 5200 li­teres hozamot. S akkor talán az elmúlt két év csak rossz álom marad ... Kahutek Magda Érdi tervek Az eredeti terv szerint má­jus 15-én nyitották volna meg az érdi strandot. Az időjárás azonban közbeszólt, s mint már hírül adtuk, kényszerű vízkorlátozást vezettek be az egész városban és locsolási ti­lalmat rendeltek el. A jövő hónap közepéig remélhetőleg javul a helyzet, s megnyithat­ják a strandot, amelyre oly sokan vágynak ebben a korai kánikulában. A Költségvetési Üzem egyik legjelentősebb. 2,2 millió fo­rintos bevétele a szemét el­szállításából ered. Július el­sején megjelenik Érd város­magjában az első kuka, s va­lószínűleg még az idén újabb ilyen szemétszállító autót is kapnak. A súlyos járművek azonban csak ott közlekedhet­nek, ahol szilárd burkolat fe­di az utat. Az üzem dolgozói 9200 négyzetméternyi parkot^ gon­doznak. Ezen a nyáron bővíte­ni kívánják a parkfelületet, elsősorban a tanács épületé­nek közelében és a Lenin úton. Minderre 350 ezer forin­tot költenek az idén. Mind a köztisztasági, mind a park- fenntartási munkában jelentő­sen emelni akarják a színvo­nalat, hogy Érd valóban mél­tó legyen nemrég elnyert vá­rosi rangjához. Spárgát termesztenek Albertirsán Az albertírsai Dimitrov Termelőszövetkezetben huszonhárom hektáron termesztenek spárgát. Képünkön: a vitaminban gazdag zöldségnövény talaját töltögetik. A termés zömét egyébként exportálják. GOMBÓ PÁL: * Csütörtöki LoLtéí Nyári divat t Kezdetben volt az Éva-kosztüm, de amikor nyaranta abban jártak a pesti nők, én még nem éltem, elmulasztottam a fügefalevéltől a bokorugró szoknyáig terjedő korszakot is. Te­hát számomra kezdetben voltak a nyári ru­hák, mindenfélék, zsorzsett és vászon, dirndli és hasonlók, de mind-mind könnyűek, mert­hogy egy nyári divat az olyan divat, amely számba veszi azt, hogy nyáron meleg van. Ámde az elmúlt években megjelent a hosz- szú nyári csőnadrág. Tetszik érteni: abban a melegben a szegény lányok nem felfedték a lenge szellőcskének bőrfelületüket, hanem dunsztolták. No, jó, vagy ha nem jó, akkor is ez volt a divat. Aztán, emlékszem, jött egy ellehdivat, a forró nadrág, amely viszont, hogyismondjam, olyan bőrfelületeket is felfedett, amelyeknél-a hőmérő is megugrik, amiből viszont az követ­kezett, hogy az első nem lenge szellőcske után a divatos lányok náthásak lettek. Forró nad­rág, vörös orr, és ha megérdeklődtük, hogy vannak, azt mondták: dagyod cikisen. Akkor, ha jól emlékszem, bejött a nyári csizma, de nem ám rövid, mint a téli, hanem mindjárt combközépig nőtt. Ez nagyon ked­vezett a nyári gombatenyésztésnek. A lábuj­jak között. Az utóbbi években a leginkább a maxi­szoknya, majd a cigányszoknya tűnt fel ne­kem. Tipikus nyári viseletek, különösen rossz lábú nőknek, de nemcsak ők hordták. Most, hogy itt a májusi nyár, figyelni kezd­tem, hogy mi van. Semmi. Vagyis minden. Bármi hordható és látható. Például a farmer, oppardon, trapper, cigányszoknya, loknis szoknya, mintája olyan, hogyha leveszik, sak­kozni lehet rajta. Valami sajátos, egynyári je­lenség mégis észlelhető; a faszandál most már nem emeletes, hanem 18 centis tűsarka van, fából méghozzá, ha érzékeim nem csalnak. A lányok, akik már a telitalpakon ortopédnek tűntek, most kellően domborítanak ugyan, de úgy járnak, hogy léptük habnehéz, szemük­ben a divatosság diadala páni rémület csillo­gásával keverednek. Most jósolok: el fog terjedni. Hordani fog­ják középkorúak is, mint a forró nadrágot, amelyben siralmasan néztek ki. Hordani fog­ják kövérek is, akik egy szandálban szépen domborítanak, de ezen a fatűn inogva addig fogják keresni a súlypontúkat, míg fel nem borulnak. Még jó, hogy idén a nyári meleg paróka nem divat, különben ilyenkor lehullana a porba. Műszaki jellemzők Én nem tudom, hogy a posta szerint milyen jellemzői vannak ama szabvány telefonkészü­léknek, amely az asztalomon szerénykedik — nem vagyok fontos ember, még egy csökött te­lefonkombájn sem köt össze a Nagyvilág sok szálával. A posta biztos megállapított ilyen műszaki jellemzőket, de bizonyos vagyok ben­ne, hogy csak úgy önmagában nézte a készü­léket, nem szemlélte kérem a dolgot dialekti­kusán, vagyis a hálózat és központi dúcai, va­lamint végső nyúlványai teljes kölcsönhatásá­ban. Miután ilyen szép körmondattal elmagya­ráztam a lényeget, hadd állítsam fel saját pa­ramétereimet, amelyek ugyan csupán tapasz­talatiak, tehát tudományosan megcáfolhatók, akárcsak az, hogy egy telek ér annyit, ameny- nyiért megveszik. Szóval: 1. Az én telefonom vonalmegszerzési képes­sége átlagosan 52,1 százalék. Ez az átlag nap­szakonként változik, nappal, amikor kell a vo­nal, 12,8 százalék, éjjel, amikor nem kell, 86,7 százalék. 2. E vonalmegszerzési százalék alapján két­féle vonal szerezhető: a) olyan vonal, amelyik már eleve mással beszéltet jelez és b) olyan vonal, amelyik tisztességesen búg. E kettő aránya havi átlagban 56—44 a tisztességes vo­nalak javára, de befolyásolja az arányt a nap­kitörési tevékenység, amely mint tudjuk, most a maximum közelben tartózkodik. Ilyenkor az arány megfordul: 44—56-ra, szóval sohasem döntetlen. 3. Az én telefonom műszaki paraméterei egyik legfontosabbika a tárcsázási képesség. E? eredményesnek akkor tekinthető, ha mind a hat szám lepereg, és végül is kicsöng. Ilyen eredményesség esete forog fenn 27 százalék­ban. A többi eset: a) rögtön visszadobja a vo­nalat 14, b) menet közben dobja vissza a vo­nalat 23, c) kicsöngés előtt szabotál 62 száza­lékban. Tudom, hogy az összesen több mint 100 százalék, nem is egészen értem, mért van ez így. 4. Kicsöngés kapcsán három alaphelyzet áll elő. Nevezetesen: Mással beszél. Ennek eshe­tősége 58,6 százalék. Ez azonban összetett ka­tegória, mert nem tudni, hogy a hívott szám beszél-e mással vagy egy másik tetszés sze­rinti szám. Amiből máris kitűnik, hogy a hí­vott fél kagylófelemelését jelentő esetek egyi­ke a téves kapcsolás — 16,5 százalék. Másika pedig az a szám jelentkezik nekem, amelyi­ket éppen hívtam. Ennek százalékaránya pon­tosan nem megállapítható, mert olykor a szám magát letagadja, a központ elváltoztatott hangon közli, hogy ő kétszer fordítva, egyszer keresztbe, a személy közli, hogy ő nem ő, ha­nem a nagymama. Ennek a telefon műszaki jellemzőihez semmi köze. Köze van azonban annak, hogy a tárcsázandó számok között van-e egyes, avagy nulla. Ha van, a téves kap­csolás valószínűsége 48 százaléknyi. Mindebből bárki kiszámíthatja, hogy az én telefonom műszaki jellemzői szerint úgy ered­ményes, hogy 100 mínusz 47,9, mínusz ennek a fele, vegyük ennek a 27 százalékát, annak pe­diglen a 28—70 százalékát, ezt integráljuk pá- rolf idegekkel, forgassuk meg reszketeg uj­jakkal, velőben, és ha hozzákeverünk egy kis káoszt, máris beszélhetünk, beszélhetek, én, mi, ha csak — eztet a műszaki jellemzőt el­felejtettem kérem, ha csak szét nem kapcsol csak úgy spontán, magától, unalmában a pa­raméter. ÁRENGEDMÉNYES JÁRMŰVÁSÁR A PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN JÚNIUS 9-IG 1500 FORINTTAL OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT Riga 16/B típusú kismotor Komár 49 cm3-es segédmotorkerékpár AMÍG A KÉSZLET TART! 4800 F» helyett 3300 Ft 5980 Ft helyett 4480 Ft p. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom