Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

Teljesítik ax ötéves tervet A megye építőipari helyzete és további feladata Kibővített ülést tartott a Pest megyei pártbizottság Tegnap délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizottságának budapesti székházában kibőví­tett pártbizottsági ülésen vitatták meg a Pest megyei építőipari helyzetet az MSZMP Központi Bizottságának 1978. októberi hatá­rozata alapján. A pártbizottsági ülésen meg­jelent és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. A párt- bizottság tagjain kívül részt vettek a pártbi­zottság munkájában a fegyelmi bizottság tag­jai, a járási és a városi pártbizottságok első titkárai, az építőiparral foglalkozó vállalatok vezetői, pártbizottságaik, illetve pártalapszer- vezeteik titkárai. A pártbizottsági ülésen Cservenku Ferenc- né, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára elnö­költ. A napirend előadója Balogh László, a megyei pártbizottság titkára volt. A vitában tizenegy felszólaló vett részt: Kiss Imre, a budai járási Építőipari Szövet­kezet elnöke, Bai György, a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat munkása, Magyari János, a monori Építőipari Szövetkezet alap­szervezetének párttitkára, Jankó Zoltán, a Pest megyei Beruházási Vállalat igazgatója, Horváth József, a Csepel Autógyár munkása, Szabó Sándor, az Építőipari Szakszervezet Pest megyei Bizottságának titkára, Tuza Sán- dorné dr., a MÉSZÖV elnöke, Molnár János, a PÁÉV igazgatója, Stefanovics László, a kis- kunlacházai Építőipari Szövetkezet igazgató­ja, Leipán Tibor, a MEZÉPSZER igazgatója, Sarlós István. Általuk épültek áj gyárak, otthonok AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA.ÉS Á MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. MÁJUS 5., SZOMBAT Játékok a nevelés szolgálatában Keserű Jánosáé Monoron A játékseregszemle egy részletét tekinti meg (balról jobbra) Cser- venka Ferencné, Cselényi Dezső, Keserű Jánosné és dr. Mondok Pál, Bozsán Péter felvétele A szocializmus építése so­rán minden új létesítmény létrejötte részben az építők kezemunkájának eredménye is. Pest megye dinamikus fejlő­dése elképzelhetetlen lenne az építőiparban dolgozók jó mun­kája nélkül. Általuk épültek itt új gyárak, sokezer szép, kényelmes otthont adtak át jogos tulajdonosaiknak, részük van abban, hogy a múlt el­avult, sokszor életveszélyes iskolái helyett szép, egészsé­ges tantermekben tanulhatnak a diákok. Több korszerű, min­den igényt kielégítő kórház épült fel az utóbbi években Pest megyében. Sokan hajla­mosak arra, hogy minderről megfeledkezzenek és csak a hibákat — a minőségi bajokat, a fegyelmezetlenséget, a ha­táridő-módosításokat — lát­ják. A Pest megyei pártbizottság tagjai a tegnapi ülésen az el­múlt másfél évtizedre vissza­tekintve elsősorban a gyors fejlődést emelték ki. Mind az írásbeli, mind a szóbeli beszámoló megállapí­totta, hogy nem gondmentes az építőipar fejlődése. Igaz, hogy kevés a kapacitás, de látni kell, hogy annak túlnyo­mó része az elmúlt tíz évben jött létre. 1968-ban jelölték ki a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalatot megyei válla­latnak, a Közép-Magyarorszá­gi Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat ennél is később alakult. Ebben az időben fejlődtek ki a tanácsi és a szövetkezeti építő szervezetek, közös vál­lalatok. Jelenleg öt megyei ta­nácsi, öt városgazdálkodási vállalat jött létre és 21 költ­ségvetési üzem működik. Részt vállalnak az úgynevezett kö­töttáras építkezésekből, a fel­újításokból és a tatarozásból. Mindezek nagyon fontosak a lakosságnak, ugyanakkor ke­vés nyereség származik a ilyen munkákból. Az építőanyag-iparban is je­lentős a fejlődés. Jellemző er­re az időszakra — mondotta Balogh László —, hogy szá­mos mezőgazdasági dolgozó került az iparba, így lett az építőipar a munkássá válás folyamatának műhelyévé. En­nek tudatában lehet csak ér­tékelni a pártszervezetek- munkáját is. Tudomásul kell venni azt is, hogy a modem technológia, technika mellett sokáig lehet még találkozni hagyományos építkezéssel: így vannak kiválóan képzett he­gesztők, gépkezelő betonozok, elemeket gyártók, de még vannak mai téros kőművesek, lapátosok, talicskás segéd­munkások. Az iparosodás hosszú folyamat. Ha reálisan mérlegeljük a gazdasági 'és társadalmi fo­lyamatokat — mondotta az előadó —, csak akkor tudjuk helyesen értékelni eredmé­nyeinket is. • • Összehangoltan; azonos érdekeltséggel A Központi Bizottság építő­iparra vonatkozó határozatát a megye sajátosságainak fi­gyelembevételével kell végre­hajtani. Pest megye fejlődése gyors, jelzi ezt az évi 13 mil­liárd forintos beruházások ér­téke is. Sokoldalú az építőipar feladata. A beruházások je­lenlegi visszafogásától is azt várja a megye, hogy kevesebb lesz az elutasított igény. Mindehhez járul majd a mun­kaszervezés korszerűsítése, a minőség és a hatékonyság ja­vítása. Noha sok pénzre, megfelelő számú munkaerőre és techni­kai felszereltségre lenne szük­ség, de ezekkel szűkösen áll a megye —, mégis a feladatok helyes meghatározásával, ösz- szehangolt munkával, egysé­ges cselekvéssel előre lehet haladni. Akkor is így van ez, ha a megye sajátosságaiból adódóan nem lehet egy helyre koncentrálni az építőipar munkáját, hiszen nincs önálló megyeszékhely. A megye kü­lönböző városaiban, községei­ben kell megoldani az igények kielégítését. Csak annyi beru­házást lehet elkezdeni, amely­hez megvan a kapacitás és amelyet időben, jól előkészí­tettek. Nem tűrhető, hogy be­lekezdjenek egy beruházásba és hosszú hónapokig csak egy­két ember lézengjen az épít­kezésen. Több segítségre van szükség Az is a megye sajátos hely­zetéből fakad, hogy a megye építőipari vállalatai 2,8 mil­liárd forint értékű munkát vállalnak évente a főváros­ban. S az is igaz, hogy gyak­ran rendelnek el Pest megyé­ből vállalatokat, ami tovább nehezíti a helyzetet. A fővá­rosi igények, az Építőipari és Városfejlesztési Minisztérium intézkedései, valamint a sza­bad- és kötöttáras építés kö­zötti érdekeltségi különbség okoz zavart, ingadozást még kiváló vállalatvezetőknél is. Előfordult, hogy a 43-as Épí­tőipari Vállalat úgy oldja meg panelszükségletének kielégíté­sét, hogy egyszerűen félbe­hagyja a megyei építkezést. Pest megyében a szomszédos megyék építőipari vállalatai is sok hasznos munkát végeztek már. De igaz, hogy ezek a vállalatok is itt hagyják abba az építkezést, ha a fővárosba rendelik őkét. A minisztérium ígérte, segít ezen a bajon, hi­szen a fővárosi feladatok megoldása nem kerülhet szembe a megyei tennivalók elvégzésével. Az agglomerációs övezet, a megyei szükségletei­nek kielégítése — a budapesti gondokat is enyhíti. Balogh László felhívta a pártbizottság figyelmét arra, hogy a következő hónapokban az irányító szervek több elő­terjesztést dolgoznak ki az építőipar régi, akut problé­máinak megszüntetésére. A megyei építőipar fejlődése ezeknek is függvénye. Minde­nekelőtt kell szólni a beruhá­zók, a tervezők és kivitelezők együttműködésének javításá­ról. Az a cél, hogy a beruházó nagyobb felelősséget vállaljon a programkészítésben, a kivi­telezés és az üzemeltetés fel­tételeinek megteremtésében. Anyagilag is érdekeltté kell tenni a vállalatokat a határ­idők betartásában, a takaré­kos gazdálkodásban, a minő­ség javításában, kok kárbave- szett idő szabadulna fel. ha a felelősség kutatása közben nem egymásra mutogatnának az érdekeltek, hanem a tényle­ges építkezéssel törődhetnének. Ha a három érdekelt vál­lalat: a beruházó, a tervező és a kivitelező közösen alakítaná ki a beruházási folyamat mun­kaprogramját, jobban alkal­maznák az egy generálkivite­lező vállalat gyakorlatát a jelenlegi több generálkivitele­zővel szemben — magasabb szintű munkát tudnának nyúj­tani. Eddigi munkájuk alap­ján, a megyei pártbizottság joggal feltételezi, hogy a me­gyei Beruházási Vállalat, a Pest megyei Tervező Válla­lat és a PÁÉV, az Állami Építéstervező Vállalat kezde­ményezői lesznek az ilyen fel­tételek megteremtésének. Az anyagellátáson változtatni kék Fontos feladat az is, hogy mgváltozzon a készletezés mai gyakorlata. Ez a megyében kü­lönösen nagyon jelentős. Je­lenleg az Építőanyag Keres­kedelmi Vállalat előnyben ré­szesíti az állami vállalatokat. Pest megyében viszont a többi vállalattal szemben kisebb az állami vállalat kapacitása. Eb­ből következik ezután, hogy a lakosság elől a kiskereskede­lemben vásárolják meg a szük­séges anyagot az említett vál­lalatok. A pártbizottság állást fog­lalt abban is. hogy javításra vár az alkatrészellátás, a gé­pek szervizeltetése, a gépkeze­lőképzés. Nagy hangsúlyt ka­pott a minőség javítása, a termelékenység fokozása is. Ennek feltétele a minőségi bé­rezés, illetve szélesebb körű al­kalmazása. A PÁÉV és a KKMV már rendelkezik ilyen tapasztalatokkal és megállapít­ható, hogy nagy hatással volt a dolgozókra a minőségi bé­rezés bevezetése. Változtatni kívánnak az ala­csony szervezettségen, s szigo­rításra vár a munkafegyelem is. Az építőiparban dolgozó szocialista brigádvezetők vé­leménye szerint ma a veszte­ségidő eléri a 25—30 százalé­kot. Ebben szerepe van az akadozó anyagellátásnak, a rossz szervezésnek, az álhu­manizmusnak is. A munka- szervezés színvonalára erősen hat az iparosítás kényszerítő ereje, a korszerű technológiák és komplex gépláncok alkal­mazása. Több területen, így az alapozásoknál, az öntött szer­kezeteknél nem érinti emberi kéz a betont, úgy kerül fel­használási helyére. A PÁÉV például a váci és a délegy­házi automata betonkeverő telep megépítésével csaknem nyolcvan embert tudtak átirá­nyítani a betonozástól más te­rületre. Nem is szólva arról, hogy a gép jelentős anyagot is megtakarít. A pártbizottság felhívta a figyelmet a határidők betar­tására, arra: ne legyen bocsá­natos bűn, ha valamelyik vál­lalat megszegi a szerződést. Sokszor több időt pocsékolnak a határidők módosítására, ahelyett, hogy megteremtenék a feltételeit a beruházások időbeni befejezésének. így tör­tént ez a gödöllői lakásépít­kezésnél, a Csepel Autógyár 84 lakásos építkezésének befe­jezésénél. Sok jó, követendő példát is lehet felsorolni: a megyei 6. számú építőipari közös válla­lat, a monori Építőipari Szö­vetkezet, a monori közös vál- lcJat, a MEZÉPSZER, vagy a PÁÉV kerepestarcsai kórház­építkezése. A megye gazdasági életé­ben, a lakosság életkörülmé­(Foly tatás a 3. oldalon) Szovjet válasz Waldheim felhívására Leszerelési javaslatok Mint ismeretes, Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára ké­réssel fordult a világszervezet valamennyi tagállamához, hogy fejtsék ki véleményüket a leszerelési programról. A felhívásra adott válaszá­ban, a Szovjetunió hangsú­lyozza, hogy az emberiség leg­fontosabb feladata a fegyver­kezési hajsza megfékezése, a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Állandóan foly­tatni kell a harcot e célokért, széles fronton és minden irányban — szögezi le az a szovjet okmány, amely körvo­nalazza a Szovjetuniónak az általános leszerelési program­ról alkotott véleményét és ja­vaslatait. Az okmány felsorolja a fegyverkezési hajsza megféke­zését célzó konkrét kezdemé­nyezéseket, amelyeket a Szov­jetunió a közelmúltban tett. Ezek a javaslatok a követke­zők: az atomfegyver-kísérle­tek általános és teljes betiltá­sa, az atomfegyverrel nem rendelkező államok biztonsá­gának szavatolása, a tömeg- pusztító fegyverrendszereik úlabb fajtái kifejlesztésének és gyártásának megtiltása, a Biztonsági Tanács állandó tag­jai katonai költségvetésének csökkentése. Nagyszerű hagyomány van kialakulóban Szentendrén: immár másodszor rendezik meg megyénk kulturális cent­rumában a művészeti főisko­lások 11. országos találkozó­ját. Négy főiskola; a zenemű­vészeti, a képzőművészeti, az iparművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola, illetve az Állami Ba­lett Intézet, a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola és hozzájuk csatlakozva a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola mintegy 1700 hallga­tója randevúzik tegnaptól há­rom napig Szentendrén. A megnyitó ünnepséget dél­előtt rendezték a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében. Még a délelőtt folyamán egy­mást követték az ünnepélyes kiállítás-megnyitók, majd es­te a balettintézet koreográ­fiái stúdiója mutatkozott be, közben a színház- és filmmű­vészeti főiskolások vizsga­filmjeit vetítették a városi moziban. Este még két érde­kes programra került sor. Négy főiskola közös produk­ciójaként bemutatták Moliére: Don Juan című művét és nagy sikert aratott a Pálya­Egy hete tart Monoron Pest megye első jelentős já­tékkiállítása, s már félig meg­telt dicsérő, gratuláló bejegy­zésekkel a második vendég­könyv is. Hasonló elismeréssel szóltak a látottakról a járási székhely tegnapi rangos ven­dégei is. Keserű Jánosné könnyűipari minisztert elkí­sérte Monorra Cservenka Fe­rencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, Ko­vács Pál, a minisztérium fő­osztályvezető-helyettese. A kezdők című riportfilm, amelyben főiskolások nyilat­koztak a művészetről és a köz­élet iségről. A nap eseményein részt vett Pozsgay Imre kulturális miniszter, Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, a Kulturális Minisztérium, a művészeti fő­iskolák, valamint a járás és a város vezetői. A legtöbb érdeklődőt tegnap délután Pozsgay Imre kultu­rális miniszter előadása von­zott Szentendrén, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal tanács^ terme zsúfolásig megtelt fia­talokkal. Az aktuális politikai és kultúrpolitikai kérdésekkel foglalkozó előadáson részt vett Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, Hollerung Gábor, a Zeneművészeti Főis­kola KISZ-titkára, a fesztivál rendező bizottságának vezető­je, valamint a szentendrei já­rás és város állami, illetve pártvezetői. (Folytatás a 4. oldalon.) vendégeket Cselényi Dezső, a monori járási pártbizottság el­ső titkára kalauzolta. A szak­ma tájékoztatásban segítségére volt Horváth István, a leg­nagyobb kiállító, a helyi kefe­gyár igazgatója és a zömében fából készült játékok tervező­je, Nádas László Munkácsy- díjas iparművész, valamint Demjén Imre, a játékstúdió vezetője. A Monori Kefegyár a közel­múltban jelentős hitelt kapott termékszerkezetének módosí­tásához, s bár a most kiállított játékok a kereskedelemben még nem kaphatók, a már folyó beruházások befejezése után megkezdik a sorozat- gyártást. 1 Az idei kiállítással hagyo­mányt kívánnak teremteni Monoron. Ezentúl minden év­ben május elsején megrende­zik a játékok seregszemléjét, s remélik, az idei kiemelkedő kiállítók — a péceli TRI-TON, a Duna-környéki háziipari szövetkezet és a TEXELEKT- RO sorába hamarosan felzár­kóznak a hazaiak is. Lázár György az I. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénte­ken a főváros I. kerületébe látogatott. Ütjára elkísérte Somogyi Sándor, az MSZMP Budapesti Bizottságának tit­kára. Lázár György ezután a ven­déglátók társaságában felke­reste a Magyar Távirati Iro­dát, délután pedig a Magyar Villamosművek új országos teherelosztó központjába láto­gatott s megtekintette a nem­rég felavatott teherelosztó szá­mítógépes irányító központ­ját is. Fock Jenő Fejér megyében Évek magas színvonalú gaz­dálkodásával, s kiemelkedő ta­valyi termelési eredményeivel ötödször is kiérdemelte a ki­váló címet a Székesfehérvár határában háromezerhárom­száz hektáron gazdálkodó Vö­rösmarty Termelőszövetkezet. Az ezt tanúsító oklevelet a pénteken megtartott ünnepi küldöttgyűlésen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja adta át Töke Ferenc tsz-elnöknek. Művészeti főiskolások Szentendrén Felkészülni a közművelődést szolgáié művészi munkára Pozsgay Imre kulturális miniszter előadása Pozsgay Imre kulturális miniszter tartott előadást politikai és kultúrpolitikai életűnk legfontosabb kérdéseiről. A képen balról jobb­ra: Barabás János, Pozsgay Imre, Hollerung Gábor és Barinkai Osz­kárné. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom