Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

Alma- és körtefából Félkész pipák Dániába Az alapanyag Szicíliából érkezik Fél évszázada Nagykörös eu­rópai hírű salátája és ubor­kája mellett, arról volt híres, hogy boldogult Szathmáry Imre esztergályos mester itt alapította meg neves pipagyá­rát. Több mint 30 országba szállították innét a különféle füstölőket. A gyár azóta több faipari vállalathoz tartozott, néhány éve pedig a Nagykun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vette át. Bútorgyár­tás folyik itt, no meg pipaké- szítés. A Kecskeméti utcai üzemben Kovács János faipari mérnöktől érdeklődtünk a pi­pagyártó részleg munkálkodá­sáról. — Jelenleg, az Igények sze­rint, 90—100 féle pipát gyár­tunk, havonta négyezret. Eze­ket, miután exportlehetősége­ink most nincsenek, főleg bel­földön értékesítjük. Legjobb vevőnk a budapesti Dohány­bolt Vállalat, de számos ren­delőnk van Debrecenből. Pécs­ről, Miskolcról, Somogy és Zala megyéből. Ügy tetszik, újabban ismét divat a pipá­pip-a esztergál ásón kívül egyéb esztergályos munkát is ellát­nak. A nagy figyelmet igénylő munkát igazán ügyesen végzik az asszonyok is. Szűcs Kata­lin például 15 esztendeje csi­szolja a pipákat, Molnár Jó- zsefné 18 éve dolgozik az üzemben. — Most a NEFAG egy nagy dán céggel tárgyal, melynek tetszenek a körösi pipák, s ajánlatot tett, hogy korszerű gépekkel szereli fel az üzemet. Nagy mennyiségben félkész pi. pákiat vásárol kidolgozásra. — Egy nagy gondunk van: több asszony nyugdíjba készül, s hosszabb idő óta hiába ke­resünk utódokat. Legalább há­rom fiatal kellene, de eddig csak egy kislány jelentkezett pipagyári tanulónak: a bátyja Itt esztergályos a gyárban. Új bizottságokat választottak A városi tanács és a Haza­fias Népfront városi bizottsá­ga szervezésében, Nagykőrös 56 belterületi választókerüle­tében befejeződtek a lakó- és utcabizottságd választások. A 32., 33. és 39. választóke­rület az Arany János általá­nos iskolában tartotta válasz­tási gyűlését. Ott voltak a vá­lasztókerületek tanácstagjai, a gyűlést Csípő Balázs, a HNF helyi bizottságának titkára nyitotta meg, majd Falusi Ist­ván, a városi tanács munka-, terv- és pénzügyi osztályának vezetője szólalt fel. Elmondot­ta. hogy a lakó- és utcabizott­ságok mandátuma lejárt, ezért tartanak új választásokat. A megválasztott bizottságoknak az lesz a feladata, hogy a ta­nácstagokkal együttműködve segítsék a lakók együttélését, közéleti és társadalmi munká­ját, a város szépítését, a köz­érdekű panaszok orvoslását, majd javaslatot tett a bizott­sági tagok személyére. A javaslat szerint, egyhan­gúlag a következőket válasz­tották meg lakó-, illetve utca­bizottsági tagoknak, miután la­kóbizottságokat csak a lakó­telepeken alakíthatnak. A 32- es választókerületben elnöK lett Gyarmati Béla, tag Vári László és Tóth Ferenc. A 33-as választókerületben elnöknek if). Luzsányi Lászlót, bizottsá­gi tagnak Nagy Istvánnét és Török Istvánnét választották. A 39-es választókerületben el­nök Radeczky Gézáné, bizott­sági tag Szabó F erencné és Papp Agnes lett. K. L. Bach-, Chopin-művek zás. — Az olcsóbb pipákat haza: körte- és almafából készítjük, a különleges minőségű pipákat az Erika cserje bruyére nevű gyökeréből, melyet Olaszor­szágból, Szicília szigetéről ho­zatunk. Ugyancsak Olaszor­szágból kapjuk a kemény gu­mi szopókat és a pipaszárakat is. — A pipagyári részlegben 16-an dolgoznak. A férfiak a Siker a zongoraesten Művészi élményben volt ré­szük hétfőn este azoknak a zenebarátoknak, akik az Arany János Művelődési Köz­pontban meghallgatták Gesz- ner Jenő zongoraestjét. Az igényes, gazdag műsorban fel­lépett a Ceglédi Vasutas Szak- szervezet vegyeskara és a he­lyi férfikar Kis István kar­Több új kisiparos Javul a lakossági szolgáltatás Valamennyien tudjuk, hogy országszerte nagy szüksége van a lakosságnak a kisipa­rosok szolgáltató tevékenyé­gére. A KIOSZ nagykőrösi csoportja is eredményesen tö­rekedik az önálló kisiparosok számának növelésére. A kis­iparosok életével kapcsolat­ban Nyíri Lajos, a KIOSZ nagykőrösi titkára kérdésünk­re elmondotta, hogy a nagy­kőrösi és az ide tartozó ko- cséri kisiparosok vállalják a reájuk háruló feladatokat. A KIOSZ irányításával részt vesznek Nagykőrös és Kőcser társadalmi munkáiban, s el­mentek a kerepestarcsai me­gyei kórházhoz is segíteni. A KIOSZ székházában tar­talmas társadalmi életet ala­kítottak ki. Iparoskiállítást az idén nem rendeznek, de részt vesznek a megyei iparos­rendezvényeken, többek közt a sportversenyekkel egybekö­tött szentendrei iparostalálko­zón. A kisiparosok számának növelésében is jó eredmények mutatkoznak. Ebben az esz­tendőben már 14 kisiparos kért Nagykőrösön és Kocséron új iparigazolvánvt. Országh Ferenc asztalos, Tóth Ambrus szekeres fuvarozó, Palásti Dé­nes gumijavító. Julián István kovács. Laios Péter kötő-hur- koló, Bokáh Atti’a kőműves, Szűcs Dénes kőműves. Katona Ambrus kőműves (Kocsér), Auer Józsefné női szabó, Jár- vás Balázsné ruhajavítö (Ko­csér), Gömöri László felvonó­karbantartó. Nyugdíj mellett kért és ka nőtt inareugedAlvt Patai László asztalos. Tar Do­mokos dísztárgykészítő és Précsényi Dénes műszerész. Több kérelem elintézésével most foglalkoznak. Nyíri Lajos KlOSZ-titkár I elmondotta még, hogy a tagok Htözül 17-en 24 tanulót oktat­nak. A KIOSZ vezetősége a segédeket is bekapcsolja a szervezetbe, mint pártoló ta­gokat meghívja a gyűlésekre, rendezvényekre, látogathatják a székházat, és gyümölcsöző kapcsolatot építhetnek ki az idős kisiparosokkal. nagy vezetésével. Geszner Je­nő Bach, Beethoven, Mozart, Chopin, Debussy, Bartók és Liszt Ferenc legszebb zongo­radarabjaiból válogatta mű­sorát. Biztos, átérzéssel teli já­téka méltán bilincselte le a közönséget, amely nagy taps­sal köszöntötte a zongoristát. A nagykőrösi férfikar Kodály- dalokat énekelt, a ceglédiek pedig többek között Bárdos Lajos egyik szép dalát adták elő. A kórusok zongorakísére­tét Hajnal Ildikó látta el. Moziműsor Októberi vasárnap. Magyar —NSZK film. Előadások kez­dete: 4 és 6 órakor. A friss széna hódító illata. I Színes, szinkronizált NDK | filmvígjáték. (14 éven alu- I baknak nem ajánlott!) Elő- I adás kezdete: 8 óra. Ahány ház, annyi szokás. A környezet tisztaságáról vagy tisztátalanságáról, úgy hiszem, mindenki idézhetne példákat. Rengeteget. En se vagyok ki­vétel. Láttam pályákat üres üvegekkel, újságokkal, szemét­tel, elhaladtam kiborított kukák mellett, ebédeltem olyan ét­teremben, ahol pecsétes, pisz­kos volt az abrosz. Ugyanak­kor van tapasztalatom min­dennek az ellenkezőjéről is. Csakhát a rend, a tisztaság kevésbé tűnik fel, mint az el­lenkezője. Aki vállalkozik rá, hogy szabad idejében a környe­zet védelméért szorgoskodjék, nem kell félnie tőle, hogy munka nélkül marad. Sok he­lyütt és sokszor tartanak elő­adásokat a témáról. 1976-ban megszületett a II. törvény is az emberi környezet védelmé­ről, ez felsorolta a legfonto­sabb tennivalókat is — a vég­eredmény azonban egyelőre még nem mondható ideális­nak. Jogszabály határoz például róla, hogy a környezetet szennyező vállalatok, üzemek bírság fizetésére kötelezhetők. Fizetnek is rendesen, a tel­jesítésben nincs hiány, ám el­gondolkoztató, mi helyett te­szik ezt. Egy gazdasági vezető mesélte nemrég, hogy kifize­tődőbb időről időre állni a büntetést, mint megrendelni, s Jegyzet Körülöttünk működtetni a szennyeződést elhárító berendezést. Azt hi­szem úgy mondta, a bírság könnyebben, egyszerűbben be­tervezhető a költségvetésbe, mint egy bizonytalan határ­időre elkészülő, s ki tudja mennyire hatásosan működő szűrőberendezés. Inkább fi­zetnek. Helyreáll egyfajta egyensúly, s felborul egy má­sik. A követelés fizetést ered­ményez, ám az üzem, a gyár környékén lakók továbbra is kénytelenek szívni a kormot, a port. Tennivaló tehát akad jócs­kán a környezet védelméért. A társadalmi szervezetek kö­zül különösen a Hazafias Nép­front érzi feladatának a lakó­hely tisztaságát, rendjét, Mun­kabizottságokat alakítottak, környezetvédelmi őrsöket szer­veztek, ankétokon számolnak be a változásokról és a vál­toztathatatlan ról. A leggyakoribb vétkek: a hulladékok eldobálása, a ku­tyatartók felelőtlensége, az üres telkek gondozatlanul ha­gyása. És ezek csupán az észlelt környezetkárosítások. ■ Mindehhez hozzászámíthatok még a parkrongálások, a fák, A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1979. MÁJUS 23., SZERDA Téli fagyok után Az idén két és fél millió tégla Kevés a munkás, elavultak a gépek majd minden évben, kisebb- nagyobb veszteséggel végez. Noha az idén csökkentek a veszteségek, ismét fontolgat­ják, érdemes-e tovább működ­nie? Egyszer meg is szüntet­ték a gyárat, és csak a város vezetőinek kérésére indították meg újra. Kopa László A májusi kánikulában különösen forró a levegő a ke­mencék környékén. A nyerstégla égetése mégis folyamatos Mint képünkön látható, csillékkel hordják a félkész terméket a kemencékhez. Barcza Zsolt felvétele SPORT —5PORT —SPORT “SPORT —SPORT Ifjúságiak, felnőttek • Kettős győzelem kézilabdában Döntőben az úttörő-labdarúgók A nagykőrösi téglagyárat száz esztendeje alapította a Kürti-laposban a Téglagyár és Kereskedelmi Részvénytársa­ság. A gyár azóta sok száz nagykőrösi ház építéséhez adott téglát, de vidékre is so­kat vittek belőle, mivel a kö­rösi téglának jó hire volt, vá­logatott agyagból készült. A Téglagyári Tröszt tíz esz­tendeje egy kiváló szakem­bert, Nagy Gyulát küldte Me­zőtúrról Nagykőrösre, az öreg gyár vezetésére, aki a kor­szerűtlen gépi felszereléssel, az omladozó kemencékkel és munkaerőhiánnyal küszködve is igyekezett a termelés felté- teleit/ megteremteni. A kevés gép miatt a gyárban nehéz a munka, s nehezen lehet a kel­lő létszámot fenntartani. Sok­szor, ha a helyzet úgy kíván­ja, a telepvezető maga is be­áll szenet lapátolni, és a ke­mencékbe téglát rakni. A téli fagyok után most is megindult a gyárban a mun­ka. Idén 2 millió 500 ezer téglát gyártanak a tervek szerint. Most sincs elegendő munkás­kéz. mindössze 21-en dolgoz­nak, de elkészítették az ará­nyos mennyiségű nyerstéglát, melyet a kemencékben folya­matosan égetnek. Naponta 15 ezer égetett tégla készül, me­lyet, mint a telepvezető el­mondotta, a TÜZÉP útján fő­leg nagykőrösi, kocséri és tör- teli építtetőknek adnak el. Most nincs hiány téglából: a telep udvarán 40 ezer vár eladásra. Nagykőrösön a lakótelepi építkezések miatt sok házat lebontottak, a vevők sok hasz­nált téglát is vásárolhattak. Az öreg gyár azonban •min­den igyekezet ellenére sem bírja a versenyt a mai korsze­rű társakkal, melyek modern gépeikkel könnyebben, ol­csóbban és gyorsabban ter­melnek. Ezért a körösi gyár a bokrok megcsonkítása, a vi­rágok „átültetése”. A kép korántsem mondható rózsásnak, különösen, ha hoz­zátesszük mindehhez: a fenti tapasztalatok csupán a közte­rületekről mesélnek. A saját kert, a saját porta tisztasága, vagy gondozatlansága nem számíttatott be az összesítésbe. Mód nem volt rá, hiszen a háztulajdonosok többsége ki­kéri magának, hogy egy kí­vülálló — ha hivatalos ember, ha nem — szót emeljen az ellen, amit a kerítésen belül lát. Pedig, valljuk be, a ka­pun túl sem mindenütt az ápoltság, a gondozottság az úr. Tippeket, tanácsokat szinte lehetetlen adni ez esetben. Előadásokat már régóta tar­tanak a témában, jogszabály is született, megalakultak a környezetre vigyázó őrsök. Kí­vülről aligha jöhet több se­gítség, ösztönzés. A minőségi fordulathoz most már az egyes ember közreműködése szüksé­géltetik. Haladéktalanul, mert a természet, a föld, a levegő, a víz egyszercsak nem bírja tovább. Elveszti a „türelmét”, s megszűnik az lenni, ami. Deformálódik, eltorzul, a kör­nyezet beleolvad környezetébe. A por. a piszok, a szürkeség uralma pedig nem éppen az áhított biztató jövő. M. P. A legutóbbi hétvégi kániku­lában két kézilabda-mérkő­zésre került sor a Kinizsi- sporttelepen: szombaton az if­júságiak, vasárnap a felnőt­tek mérkőztek a bajnoki pon­tokért. NB Il-es férfi: Nk. Kinizsi —Lehel SC (Jászberény) 31-22 (16-11). Nk.: Kismarci — Far­sang (5), Varsányi (3), Fülep (10), Podhorszki (7), Bertalan (5) , Várkony (1); Csere: Sza­bó. Az NB II egyik újonca ellen bátor betörésekkel és jó akciókkal a 6. percben már 5:l-re vezettek a hazaiak. A Kinizsi technikai fölénye a támadásoknál megmutatko­zott, de a védekezésbeli hibá­kat a vendégek rendre hasz­nosították. 15. perc = 9:7. A továbbiakban jó, pontos be­játszásokkal és jól időzített lövésekkel nőtt az előny. Szü­net után is nagy volt a hő­ség. Változatos volt a játék. Az utolsó 10 percet 23-20-szal kezdték a csapatok. Az ellen­fél sűrűn cserélt, a körösiek pedig jobban összpontosítottak és remek gólokkal elhúztak. Nk. Kinizsi ifi—Szilasmenti SK Csömör ifi 19-17 (10-11). Nk.: Fejes — Vilcsák (1), Papp, Nagy J. (5), Várkonyi (6) , Tóth F. (5), Török (1); cse­re: Kovács A. (1), Jani. Jó, küzdelmes mérkőzést vívtak a csapatok. Az első játékrész­ben az NB I B-sek utánpót­lás gárdája vezetett több terv­szerű támadást, a körösiek ekkor góljaik többségét hét- méteresekből érték el. A má­sodik félidőben is erősen vé­dekeztek a* vendégek. A kini- zsisek határozottabbak voltak az eddigieknél. Sokáig szoros volt az állás. A hajrában né­hány gyors, jó támadással si­került kiharcolni a győzelmet. Úttörő-labdarúgás A XV. nyári úttörő-olimpia kisterületi labdarúgó-döntőjét a ceglédi járás, Cegléd és Nagykőrös városok győztes csapataival 4 kategóriában Cegléden rendezték. Salakos pályán, erős szélben, porban játszottak a pajtások, igen lel­kesen. A II. korcsoport, B-kategó- riában, kispályán, 2X15 per­ces mérkőzéseken a Nk. Pe- tőfi-iskola csapata (Hajdú László — Kecskeméti Zoltán, Iván Csaba, Pörge Zoltán, Fe­hér Zoltán, Csapó Attila, Pécs Zoltán, Barta József) lelkes, ügyes és harcos játékkal az albertirsaiakat 3:0-ra legyőz­ve, a Ceglédi Táncsiccsal Li­re végezve megérdemelten az első helyen végeztek és ezzel bejutottak a megyei döntőbe. I. korcsoport, B-kategóriában. nagypályán, 2X20 perces, szo­ros mérkőzéseken: Nk. Pe­tőfi—Abonyi Gyulai 1-1, Ceg­lédi Táncsics—Nk. Petőfi 3-1. Kiegyensúlyozott mezőnyben a balszerencsés körösi fiata­lok harmadikok lettek. S. Z. MAI SPORTMŰSOR Atlétika Cegléd: XV. nyári úttörő­olimpia kisterületi döntője. Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték te­rem, 16.45: Nk. Gimnázium— Budakeszi Petőfi, serdülő fiú megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16.30: Nk. Kinizsi—Kecskeméti SC II. , barátságos mérkőzés. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, szomszédok­nak. munkatársaknak, akik felejt­hetetlen jó férjem, apánk, nagy­apánk, testvérünk. Zabodat Péter temetésén részt vettek. sírjára koszorút, virágot helyeztek A gyászoló Zzbodal csatád. s í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom