Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-23 / 118. szám
Heti jogi tanácsok • Termelőszövetkezeti tae Áthelyezéséről. P. Z. olvasónk azt kérdezi, hogy van-e joga a tsz elnökének őt hozzájárulása nélkül alacsonyabb munkakörbe helyezni. A _ termelőszövetkezetekről szóló rendelkezések szerint, a tagok munkaköri beosztását a vezetőség határozza meg. Ugyancsak a vezetőség dönt a tagok áthelyezéséről is. A szabály az, hogy az új munkaköri beosztást meg kell beszélni a taggal, és erről őt írásban is értesíteni kell. Abban az esetben viszont, ha a tsz-taggal írásbeli megállapodást kötöttek a munkakörre vonatkozóan, áthelyezni csak a dolgozó hozzájárulásával, egyetértésével lehet. Ha tehát a termelőszövetkezet tagja nem kötött írásbeli megállapodást, akkor azt nem kifogásolhatja, hogy nem kérték ki az ő beleegyezését munkakörének megváltoztatásához. Azonban ebben az esetben is, feltéve, hogy alacsonyabb munkakörbe helyezték át, panasszal fordulhat a szövetkezeti döntő- bizottsághoz és annak eredménytelensége esetén az illetékes járásbírósághoz. • A házértékadóról. Egyik olvasónk méltatlan- |kodva állított be hozzánk, mert lakóháza után és üdülő- (je után házértékadót vetettek ki. Elmondta, hogy a házon is és az üdülőn is — ez utóbbit örökölte — haszonélvezeti jog van, tehát szerinte nem lehet a forgalmi érték megállapításánál ezt figyelmen kívül hagyni. Mint ismeretes, lakóházingatlan 800 ezer, az üdülő ingatlan 500 ezer forint forgalmi érték esetén házértékadó alá esik. A megállapított forgalmi érték 1 százalékát kell házértékadó címén megfizetni. Azok az államigazgatási határozatok a bíróság előtt megtámadhatók, amelyeket a jogszabály felsorol. Ezek megnevezését most mellőzzük, csupán arra térünk ki, hogy az adókötelezettséget megállapító határozatot a bíróság előtt kizárólag az adókivetés jogalapja tekintetében lehet megtámadni. Az ingatlan forgalmi értéke az adófizetés jogalapjára kihatással van, s ha nem éri el a jogszabályban meghatározott 500 ezer, illetve 800 ezer forint értéket, akkor nincs helye házértékadó kivetésének. Ami pedig a haszonélvezettel kapcsolatos problémát illeti, való igaz, hogy a haszon- élvezet, mint házingatlan-te- her, csökkenti a forgalmi értéket. Ha olvasónk ingatlanai olyan özvegyi haszonélvezettel vannak terhelve, hogy tulajdonosi minősége ellenére sem üdülni, sem lakni nem mehet, akkor méltán felháborodhat azon, hogy az üdülőt 800 ezer forintra, lakóingatlanát pedig 500 ezer forintra értékelték és az előbbi esetben 8 ezer, utóbbi esetben 5 ezer, összesen 13 ezer forint házértékadót vetettek ki reá. Más kérdés azonban, ha kiskorú gyermek nevén álló ingatlan van a szülők haszon- élvezeti jogával terhelve. Elég gyakori ugyanis az olyan Ingatlanvásárlás vagy építkezés esetén a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése, hogy a tulajdonjog a gyerekek nevére kerül, de a szülők vagy a nagyszülők kikötik maguknak a haszonélvezeti jogot Ebben az esetben a haszonélvezetet nem lehet figyelembe venni és az ingatlan értékét azzal csökkenteni. Az ilyen ingatlanok rendszerint a szülők, gyerekek közös használatában vannak, együtt élvezik annak hasznait és a terheket általában a szülők, vagyis a haszonélvezők viselik. Amikor az ingatlannyilvántartásba az ingatlant bejegyezték, nyilván olyan megfontolás vezette az ingatlan vásárlóit, építtetőit — akik rendszerint éppen a haszonélvezők —, hogy az élet természetes rendje szerinti elhalálozás esetén a leszárma- zóknak már ne legyen külön bonyodalma az örökséggel, illetékkel. • Az ingatlanügy!etek Ingatlannyilvántartási bejegyzéséről. Többször érte már vád újságolvasóink részéről a telekkönyvi bejegyzés, illetve az úgynevezett ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés bonyolultságát. Lényegében kb. másfél évvel ezelőtt indokolt volt az ilyen kifakadás. Múlt év január 1-től ugyanis egyszerűsítették az ingatlan-nyilvántartásba történő tulajdonjogi bejegyzést. A magánosok között gazdát cserélt ingatlan esetében korábban valóban egyik hivataltól a másikig küldözgették az állampolgárokat, Most az adásvételi szerződés megkötése és aláírása után illetékkiszabás végett 30 napon belül —, ha bemutatta a vevő az adásvételi szerződés eredeti és annak két másolati példányát —, akkor a továbbiakban nem neki kell külön kérelemmel a földhivatalhoz fordulnia a tulajdonjog bejegyzése végett, hanem az illetékkiszabási hivatal bonyolítja le az egész ügyet. Ugyancsak az illetékkiszabási hivatalnál a vagyonátruházási illetékkel együtt kell befizetni a tulajdonjog bejegyzése iránt esedékes illetéket is. Amikor ezt a felvilágosítást adtuk legutóbb egy ház adásvételében érdekelt olvasónknak, az illetőnek az volt a válasza, hogy ez nem egészen így van, mert szomszédja, aki mezőgazdasági ingatlant vásárolt, annak először a földhivatalhoz kellett benyújtania az okmányodat. Valóban igaza van olvasónknak, mert ha a tulajdonjog-átruházás tárgya mező- gazdasági ingatlanra, földre vonatkozik, akkor az erről készített okirat egy eredeti és két másolati példányát, valamint a bejegyzési kérelmet az egyéb okiratokkal és a vevő által kiállított földtulajdoni nyilatkozattal együtt, a járási földhivatalnál kell benyújtani. A járási földhivatal fogja aztán ebben az esetben továbbítani a szükséges iratokat az illetékkiszabási hivatalhoz, majd ezután kerül vissza a vevőhöz az egy eredeti, mindenféle hivatalos záradékkal ellátott adásvételi okirat példánya. Dr. M. J. Július 1-én életbe lép Az új Büntető T örvény könyv IX. A tulajdon védelmében SZOCIALISTA rendszerünkben többféle formája van a tulajdonnak: társadalmi, csoport-, egyéni tulajdon, s bizonyos keretek között magántulajdon is. A törvény védi a tulajdonnak minden fajtáját, hiszen a jogrend alapja, hogy mindenki biztonságban tudhassa vagyontárgyait is. Mindenki — s ebbe első helyen értendő bele a társadalom! A Büntető Törvénykönyv általában nem tesz megkülönböztetést a vagyon elleni bűncselekmények között aszerint, hogy a tulajdonnak milyen fajtáját károsította meg a bűnelkövető. Súlyosabban értékelhetik azonban a bíróságok a bűncselekményt, ha azt a társadalmi tulajdon megkárosításával követték el. Nálunk is, mint a földkerekség legtöbb országában, a lopás fordul elő legtöbbször a bíróságok gyakorlatában. Ennek rengeteg válfaja ismert, a szomszéd csirkéjének eltulajdonításától az önkiszolgáló bolti lopásokon és besurranó tolvajlásokon keresztül egészen a nagy értékű műkincsek jogtalan elviteléig. A törvény aszerint tesz különbséget a büntetési tételekben és a cselekmény minősítésében, hogy milyen elkövetési módokról és mekkora értékről van szó. Általában szabálysértésnek minősül kisebb értékű dolgok ellopása, így a bolti, áruházi lopás is — ezer forint érték alatt. Ám ugyanezt vétségként kell elbírálni, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén, dolog elleni erőszakkal követik el. (Közveszély: árvíz, földrengés, tűzvész, amely közriadalmat okoz, s ezt előszeretettel használják ki a tolvajok.) Ugyancsak bíróság elé kell állítani a tettest akkor is, ha — bár az érték alapján szabálysértésnek minősülne — a helyiségbe megtévesztéssel, illetve a jogosult tudta és beleegyezése nélkül ment be, továbbá, ha lopott kulcsot használt, ha a lakást vele együtt használó sérelmére követte el cselekményét. Mindenképpen bűncselekmény a lopás, ha zsebtolvajlás útján követik el és ha másnak a cselekmény elhárítására képtelen állapotát használja ki az elkövető. NAGYOBB ÉRTÉK ellopását 3 évig terjedhető szabadságvesztéssel rendeli büntetni az új Büntető Törvénykönyv. Ugyanilyen büntetés vár arra, aki muzeális tárgyat lop el. Jelentős érték ellopásáért 8 évig terjedhető szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Hasonló módon emelkedő büntetési tételeket állapít meg a Btk. a sikkasztás vétségére, illetve bűntettére. Csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Aki a szabálysértési értékhatáron aluli összegre követi el a csalást, vétséget követ el, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, illetve különös visszaesőként valósítja meg a bűncselekményt Az okozott kár értéke szerint emelkednek a büntetési tételek. A különösen nagy kárt okozó csalásért 8 évig terjedhető szabadságvesztést róhat ki a bíróság. Társadalmi tulajdont károsító cselekmény a hűtlen kezelés, amit az követ el, aki a rábízott vagyon kezeléséből folyó kötelességeinek megszegésével kárt okoz. Nagyobb vagyoni hátrány okozása esetén 3, jelentős vagyoni hátránynál 5, különösen nagy vagyoni hátrány okozásáért pedig 8 évi szabadságvesztés a kiszabható büntetés felső határa. A hanyag kezelés — mint gondatlanságból elkövetett bűncselekmény — 3 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. A rablás súlyosabb bűncselekmény, mint a lopás, hiszen ennek elkövetője erőszakot alkalmaz. a megtámadott életét, testi épségét fenyegeti. Idetartozik a tolvajnyelven mar- kecolásnak nevezett bűncselekmény is, amikor valakit öntudatlan állapotba hoznak, lerészegítenek, s így szedik el értéktárgyait, pénzét. Rablásért a büntetés 10 évig, különösen nagy érték esetén pedig 15 évig is terjedhet. SOK KÁRT okoznak a társadalmi tulajdonban, de magánszemélyek vagyonában is a rongálok. Ha nagyobb értékű a kár, illetve ha muzeális tárgy sérül meg a rongálás következtében, a büntetés elérheti a 3 évi szabadságvesztést. Korábban többféle fogalmazásban került már a büntető törvénykönyvekbe a gépkocsilopás. Az új Btk. jármű önkényes elvételének nevezi azt, ha valaki gépi meghajtású járművet azért vesz el. hogy jogtalanul használja, vagy a A Legfelsőbb Bíróság elöntései Megkárosították a vevőket Az egyik vállalat két alkalmazottja a megrendelőknek jobb minőségű és drágább árut számlázott, mint amit kiszolgáltatott. Üzelmük leplezésére az elszámolás alapjául szolgáló példányokon az olcsóbb cikkek árát tüntették fel, s az így keletkezett különbözetet maguknak megtartották. Cselekményeikért a bíróság csalás és sikkasztás bűntette címén jogerősen elítélte őket. Az egyik megrendelő pert indított ellenük, amelyben annak az összegnek visszafizetését követelte, amennyivel megkárosították. Az első- és másodfokú bíróság a vevőnek kártérítést ítélt meg. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a döntést hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el. — A Polgári Törvénykönyv értelmében, ha az alkalmazott munkaviszonyával kapcsolatban valakit megkárosít, az illetővel szemben a munkáltató felelős — mondta ki a határozat. Ebben az esetben is a két alkalmazott munkaköre I vetkezik, hogy az eljárt bíróságok az ügyben érdemben nem dönthettek volna, ezért a jogerős ítélet törvénysértő. A ' perben tehát új eljárásra van szükség. Meg kell jegyeznünk: természetesen o munkáltatónak joga van a kártérítésként kifizetett összeg visszatérítéséért volt alkalmazottai ellen pert indítani. teljesítése közben csapta be áldozatait, tehát a károsultakkal szemben saját személyükben nem felelnek. A felperes igényét az elítéltek volt munkáltatója ellen érvényesítheti. Ilyen kérelem előterjesztése esetén mód van arra, hogy a bíróság a munkaadót alperesként idézze. Mindezekből köA veszteség felét a tsz fizeti Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet szerződést kötött egy állami gazdasággal, hogy búzaföldjén repülőgéppel vegyszeres gyomirtást végezzenek. A gép az állami gazdaság tulajdona volt, de a munkát a Repülőgépes Szolgálatra bízta. A szerződésben a tsz minden esetleges kárt magára vállalt. Néhány héttel később a tszszel szomszédos másik állami gazdaságban észrevették, hogy a mérgező hatású vegyszer következtében, több napraforgótáblájuk hormonhatású károsodást szenvedett. Ezért a gazdaság a tsz, a Repülőgépes Szolgálat, valamint az ellen az állami gazdaság ellen, amelyiké a repülőgép volt, félmillió forint kártérítés fizetéséért pert indított. A tsz azzal védekezett, hogy a felperes állami gazdaság szántóföldi géppel szintén mérgéző hatású vegyszeres gyomirtást folytatott, s a kárt ez okozta. A Repülőgépes Szolgálat arra hivatkozott, hogy személyzetét nem terheli mulasztás, míg a gyomirtást vállaló állami gazdaság azzal érvelt, hogy szerződése értelmében a kiszórásból keletkezett kárért a tsz felelős. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a gyomirtást végeztető tsz-t 118 ezer forint megtérítésére kötelezte, míg a másik két alperessel szemben a keresetet elutasította. 13 Tíz nap rendeletéiből Az egyes eljárási illetékek módosításáról a Magyar Közlöny 22. számában jelent meg a 4/1979. (IV. 25.) PM-rendel- kezés. A gyógynövény-szaküzletekről a Magyar Közlöny 23. számában jelent meg a 6/1979. (IV. 27.) Bk. M. számú rendelet. Egyes fogyasztói szolgáltatások termelői árrendezéséhez az Országos Anyag- és Árhivatal XII. szám alatt irányelveket adott ki, amelyeket az érdekeltek az Árszabályozás és Termékforgalmazás 14. számából ismerhetnek meg. A dolgozók egészségének és testi épségének védelméről a Külkereskedelmi Értesítő 4. száma közii a 2/1979. Kk. M. számú utasítást. rábízott járművet használja a tulajdonostól kapott felhatalmazás nélkül. Ez vétség, amiért két évig, súlyosabb esetben öt évig terjedhető szabadságvesztés a büntetés. Vétségnek minősíti a Büntető Törvénykönyv és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel fenyegeti azt, aki hamis méréssel vagy számolással, illetve az áru minőségének rontásával megkárosítja a vásárlókat. Akiről bebizonyosodik, hogy ilyen cselekményét üzletszerűen követte el, 3 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. A vagyon elleni bűncselekmények egész soránál — így a lopásnál, sikkasztásnál, hűtlen kezelésnél, rongálásnál, jármű önkényes elvételénél — csakúgy, mint számos más bűncselekménynél is — megnyilvánul a törvényalkotó messzemenő humanitása: korlátlanul enyhíthető a büntetés, ha az elkövető maga jelenti be a cselekményt a hatóságnak, vagy a károsultnak és megtéríti a kárt, vagy legalábbis minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kár megtérüljön. KILENC RÉSZBŐL álló cikksorozatunkban igyekeztünk megismertetni az olvasóval az új Büntető Törvény- könyvet. Nem törekedhettünk teljességre, hiszen a Btk. 367 paragrafusból álló vaskos kötet, amelynek tanulmányozása a vele naponta foglalkozó jogászok számára állandó feladat, s alapos megismerése hosszabb időt vesz igénybe. Csupán néhány részletet emeltünk ki azok közül, amelyek szélesebb körben érdeklődést kelthetnek. Sorozatunkat azzal a kívánsággal zárjuk, hogy minél kevesebb találkozása legyen olvasóinknak a Btk-val, nem csak az elkövetők, de a sértettek, károsultak oldaláról is. Várkonyi Endre A vállalati felügyeleti és belső ellenőrzésről szóló 39/ 1978. MT számú rendelet végrehajtásáról az Építésügyi Értesítő 10. számában jelent meg a 2/1979. ÉVM. számú utasítás. Az ítélet szerint a beszerzett szakvélemények és a tanúkihallgatások eldöntötték, hogy a felperes állami gazdaságban milyen kár keletkezett, s azért ki köteles helytállni. Két mezőgazdasági szakértő szerint ugyanis az állami gazdaság kára 237 ezer forintot tesz ki, ennek bekövetkezéséhez azonban saját gyomirtása is hozzájárult. Ezért vesztesége fele részét viselni tartozik. MOZIMŰSOR MÁJUS 24-TOL ABONY 24—25: Kinek a törvénye?* 26— 27: Huloi úr közlekedik 28—30: Kovpak a Kárpátokban ABONY, Mese 27— 29: A találékony nyuszi ABONY, Művész 26—29: Hosszútávfutó magányossága** BUDAÖRS 24—27: A fekete kard románca* 28— 30: Októberi vasárnap CEGLÉD, Szabadság 24—27; Délutáni előadáson: Dzsungel könyve 24—27; Esti előadáson: Már ez is probléma? 28—30; Délutáni előadáson: Kétarcú felderítő 28—30; Esti előadáson: Fogjuk meg és vigyétek* CEGLÉD, Mese 24—30: Peti és a barométer CEGLÉD, Művész 24—30: Érintés*** DUNAHARASZTI 24—25: Meztelen bosszú** 26—27: Javíthatatlan 28—29: Kék madár DUNAKESZI, Vörös Csillag 24—27; Délutáni előadáson: A tankcsata 24—27; Esti előadáson: A nő illata** 28—30; Délutáni előadáson: Rejtelmes sziget 28—30; Esti előadáson: Kentaurok I—II.* DUNAKESZI, József Attila 24: A nő illata** 27: Tankcsata 28: Rejtelmes sziget 30: Kentaurok I—II.* DUNAKESZI, Rákóczi 24—25: Előkelő alvilág** 26—27: A nő illata** 28—29: Evans doktor titka ÉRD 24—25: A vihar fia 27: A dal ugyanaz marad 28—29: Rocky* FÓT 24—25: Szabadíts meg a gonosztól** 26—27: A csavargó lány* 28—29: Tankcsata GÖDÖLLŐ 24—27; Délutáni előadáson: A vihar fia 24—27; Esti előadáson: Trombitás* 28—30: Mackenna aranya GYAL 24—25: Angi Vera* 26—27: A vihar fia 28—29: Fogjuk meg és vigyétek KEREPESTARCSA 24—25: A farkas nyomában 26—27: Gyilkosság az Orient-expresszen 28—29: Apámuram** LEÁNYFALU. Kertmozi 24—25: 80. Huszár I—II. 26—27: Rocky* 28—29: Legato* MONOR 24—27; Délutáni előadáson: Kovpak a Kárpátokban Esti előadáson: Apámuram** 28—30: Hulot úr közlekedik MÁJUS 30-IG ’ I A NAGYKATA 24—27; Délutáni előadáson: 2001 Urodüsszeia I—II. 24—27; Esti előadáson: Kegyetlen tréfa 28—30; Délutáni előadáson: A sah fia I—II. 28—30; Esti előadáson: Meghívás egy gyilkos vacsorára NAGYKÖRÖS. Arany János 24—27; ;Délutáni előadáson: Fogjuk meg és vigyétek 24—27: Esti előadáson: Ahová lépek, ott fű nem terem 28—30; Délutáni előadáson: Dzsungel könyve 28—30; Esti előadáson: Száguldás gyilkosságokkal* NAGYKÖRÖS, Toldi 26: Fogjuk meg és vigyétek 28: Dszungel könyve 30: Száguldás gyilkosságokkal PILISVÖRÖSVÁR 24—27: Ragadozó madarak* 28—29: Kinek a törvénye* POMÁZ ] 24—25: Gejzirvölgy titka 26—27-: Meztelen bosszú** 27; Délutáni előadásom Púpos lovacska 28—29: Egy különleges nap* RÁCKEVE 24—25: Októberi vasárnap 26—27: Fehér telefonok*** 28—29: Hurrá nyaralunk SZENTENDRE 24—27: Mackenna aranya 28—30; Délutáni előadáson: A vihar fia 28—30; Esti előadáson: Trombitás* ,. ; v: SZIGETSZENTMIKLÓS 24—25; Délutáni előadáson: Hurrá nyaralunk 24—25; Esti előadáson: Fehér telefonok*** 26—27; Délutáni előadáson: Aladdin és a csodalámpa 26—27; Esti előadáson; Októberi vasárnap 28—29: A fekete kard románca* TAPICSZELE 24—25: Rejtelmes sziget 26—27: A sah fia I—II. 28—29: 2001 Urodüsszeia I—II. VÁC 24—27; Délutáni előadáson: Tecumseh 24—27; Esti előadáson: Kentaurok I—II • 28—30: Blöff VECSÉS 24—27; Délutáni előadáson: Egy kezdő varázsló viszontagságai 24—27; Esti előadáson: Szenvedély* 28—30; Délutánt előadáson: Éljenek a kísértetek 28—3f* Esti előadáson: Csillag a máglyán DABAS 24—25: Komédiás 26—27: Útban az Atlantisz felé 28—29: Kedves Michele* • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! ••Csak 16 éven felülieknek ajánljuk! ••• Csak 18 éven felülieknek ajánljuk!
