Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

1979. MÁJUS 22., KEDD íyiíw, av Munkahelyük a világpiac Gyógyszerek és kereskedők Mindenki tudja, hogy a gyógyszer különleges áru. Más mint a kenyér, a ruha, vagy az építőanyag. A fejlesztők és a gyártók, a patikusok és a külkereskedők munkája, gond­ja sem a szokásos. A kipróbált és ismert gyógyszerek tömeg- gyártása, értékesítése bevált recepteket, pontosan körülírt sémákat kövét, de minden eredeti, új termékért meg kell járni a Kálvária-hegyet Tilos reklámozni Évente átlagosan 10—12 va­lóban eredetinek mondható gyógyszerújdonság születik a világon. Vegyészek és gyógy­szervegyészek kezdik a mun­kát. A tapasztalatok szerint nem kevesebb mint 10 000 új molekulát állítanak elő, amíg közülük egyetlen vegyületet gyógyászati célra alkalmasnak találnak. Ha már megvan az új vegyület és szabadalom vé­di, akkor még további 6—8 év szükséges az új eredeti gyógyszer kifejlesztéséhez, törzskönyvezéséhez. Miután kész és kipróbált az eredeti készítmény, bevezetése, a propaganda még további 1—1,5 millió dollárt felemészt. Az új gyógyszereket ugyan­is a nagyközönség körében reklámozni tilos. Az orvo­sokkal kell azokat megismer­tetni. Ezért a forgalombahoza- talt megelőzik különböző tu­dományos tanácskozások és értekezések, valamint rend­szeres, szervezett orvosi láto­gatások. A piaci munka döntő és költséges része a sajátos propaganda. A gyógyszerfogyasztás vi­lágszerte egyenletesen évi 6—8 százalékkal növekszik. füg­getlenül a konjunkturális in­gadozásoktól. így az árrobba­nást követő világgazdasági válság hatását lényegében nem érzékelte a gyógyszer külke­reskedelem. Igaz, a verseny e sajátos piacon már előzőleg igen erősen kiéleződött. A Kontergán és más szerek körül támadt nemzetközi bot­rányok szolgáltak ürügyül a 60-as évek végén a gyógyszer­fejlesztés és -propaganda megszigorítására. Az intézke­dések a multinacionális vál­lalatok monopolhelyzetének megszilárdítására, a gyen­gébb versenytársak kiszorítá­sára vezetett. Két mázsa jegyzőkönyv Jellemző pl., hogy az egyik magyar gyógyszer NSZK-beli engedélyezéséhez az egészség- ügyi hatóságokhoz benyújtott dokumentáció (klinikai jegy­zőkönyvek, laboratóriumi vizs­gálatok) anyagainak súlya el­érte a 2 mázsát. Itt jegyez­zük meg, hogy az új magyar gyógyszerek kifejlesztésében NSZK-beli és amerikai szak­emberek is részt vesznek. Köz­reműködésük elsősorban a hazai szűkös klinikai kutató­kapacitásokat bővíti. A kül­földi magyar vállalatok és érdekeltségek másik fontos feladata a gyógyszerpropa­ganda. Példaként említjük, hogy a gyógyszerértékesítésre létesített indiai—magyar ve­gyes vállalat 400 dolgozójából 100 az orvosok felkeresésével foglalkozik. Tájékoztatják őket az újdonságokról és ajánlják azok alkalmazását. Az új piacért folyó harcban a hírnévért, a haszonért folyó éles verseny tükröződik. Az újítás létkérdés. A magyar gyógyszeripar 70 külföldi li­cencet vásárolt az utóbbi években. A más országokban értékesített hazai gyártási el­járások és technológiák száma együttesen hasonló nagyságú. Helyzetünk szilárd Miközben a gyógyszergyá­rak tömege kerül csődbe vi­lágszerte, a magyar ipar meg­szilárdította világpiaci helyze­tét. Hazánk a gyógyszerex­portban az egy lakosra jutó kivitelt tekintve Svájc után a második, abszolút értékben pedig a 10—11. a világ rang­listáján. A nemzetek közötti teljes gyógyszerforgalom 5 százalékát, magyar készítmé­nyek alkotják. A fogyasztást messze meghaladó mértékben, átlagosan évi 20 százalékkal nő a magyar gyógyszerek vá­sárlása a legigényesebb pia­cokon. Hogyan sikerült? A mód­szereket elemezni, a jó ta­pasztalatokat általánosítani és széles körben hasznosítani kellene, de az informátorok, — dr. Toldi Ferenc vezér­igazgatóhelyettes és dr. Gyulai Péter főosztályvezető-helyet­tes — tartózkodóak. A Me- dimpex — mondják — kizá­rólag külföldre dolgozik, a hazai közönség előtt szíve­sebben népszerűsítik a gyára­kat. A múlt egyébként is nyitott könyv, izgalmat, tit­kot, bizonytalanságot csak a jövő hordoz. Kovács József Vasszerkezetek Tápiószeléről A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat tápi ószelei gyára ebben az évben is több ezer tonna acélszerkezetet készít. Az or­szág minden tájára eljutnak azok a korszerű termékek, amelyeknek túlnyomó többsé­ge egy-egy kiemelt nagyberu­házás megvalósításához szük­ségesek. Így például részt vesznek a tápióságiak a miskolci Lenin Kohászati Müvek kombinált acélműjének, valamint a Du­nai Vasmű konverteres acél­műjének építésében, s itt ké­szülnek a Ferihegyi repülőtér új hangárának szerkezeti ele­A paksi atomerőmű beruhá­zásánál az építési munka mel­lett már a technológiai szere­lés is folyik. Ennek része a KGYV által szállított erőmű­vi primer köri ütközők szere­lése is, az 1. erőművi blokk­nál. Valamennyi munkának kö­zös vonása, hogy a szerkezeti elemek gyártásával egy idő­ben már helyszíni szerelés is fqlyik, s az eddigi kiszállítá­sok, átadások időarányosan, a tervben előírt határidők sze­rint történtek. A mindennapi feladatok megoldása mellett kapacitá­sát is bővíti a tápiószelei gyár. Folyik az új, nehéz szerkeze­ti elemeket gyártó üzem sze­relése, s a tervek szerint az év végén már ebben is meg­kezdődik a munka. Az új csarnok teljes kapaci­tásával 1980-tól kapcsolódik be a termelésbe. Újdonságok Nagykátán Licencvásárlás devizamegtakarítással A Telefongyárhoz három gyárrészleg tartozik, a Bugyi községbeli, a nagykátai és a sátoraljaújhelyi úgynevezett zempléni gyáregység. Az utóbbit az idén hozták létre. A nagykátai üzem létszámát tekintve a legnagyobb. A 780 dolgozó a Telefongyár fel­használta alkatrészeknek több mint a felét készíti. Nemcsak a létszámmal tűnnek ki a gyárrészlegek közül, hanem jó eredményeikkel is. A vállalat összes élőmunka-ráfordításá­nak egyharmada nagykátai. Az itt készülő részegségeket évi 800 ezer normaórában ál­lítják elő. S hogy mik ezek az alkat­részek és hová kerülnek, er­ről beszélgettünk Rigó Mihály főmérnökkel. — Évente nem kevesebb mint 600 ezer tekercset, zsinórt és transzformá­tort gyártunk átviteltech­nikai berendezésekhez. A fémalkatrészekből 500 fé­lét készítünk, a tekercsekből 4 ezer, a transzformátorokból pedig 4 és félezer félét. A Te­lefongyár valamennyi szocia­lista országba exportál, így egy-egy berendezés részeként a nagykátai telefongyár ter­méke is eljut a világ számos tájára. A legnagyobb megren­delő a Szovjetunió és Cseh­szlovákia, de tőkés országok is várnak tőlünk berendezése^ két, így például a líbiaiak, az algériaiak. Mostanában kö­töttünk üzletet Peruval. Ér­dekességképp megjegyzem, hogy a moszkvai olimpiára kiiencszázcsatornás átvi­teltechnikai berendezést gyártott a Telefongyár, a tekercsek, a zsinórok ezút­tal is nálunk készültek. — Gyártanak-e mostanában újdonságnak mondható alkat­részeket? — Az idén rendeltek tő­lünk a csehszlovákok 2700 csatornás berendezéseket és ezeknek tekercsei új típusnak számítanak. Ne feledkezzünk meg a legújabb gyártmá­nyunkról, a koaxiális csatla­kozókról sem, Ezt eddig évi 10 millió forintért vásárolta a Telefongyár Svédországból. S hogy devizát takarít­sunk meg, elhatároztuk, hogy megvásároljuk a li- cencét és Nagykátán gyártjuk. A tavalyi próbagyártás nagy­szerűen sikerült és az idén -már olyan jó minőségben gyártja a húsz munkás és sze­reli újabb tíz, hogy akár a svédeknek is eladhatnánk. Egyébként el akarjuk érni, hogy visszavásároljanak be­lőle. U. Gy. Az igények nyomában Községfejlesziés a dabasi járásban — Fejlődik, gyarapodik-e Dabas és környéke? — te­szem fel a szokványos ri­portindító kérdést Gogolák Balázsnak, a dabasi járási hi­vatal' pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztályvezetőjének. A válasz kívülről, pontosabban a nyitott ablak felől érkezik: földübörögnek a szemközti téren földet mozgató-egyenge- tő nehéz erőgépek. Beszélgetőpartnerem stílsze­rűen felel. — Amint hallja... gyarapo­dunk! Alapozzák éppen az új, 17 munkahelyes szakorvosi rendelőt. A nagyközség és a járás sürgető gondja oldódik meg ezzel, ugyanis az épülő, modem mini SZTK-ban már helyet kap a szenuszeti, az ortopédiai és az ideggyógyá­szati szakrendelő is. Eddig a rászorulóknak Kispestre kel­lett utazniuk. Tájkép — csata közben Az iroda falán piros és kék háromszögekkel tűzdelt tér­kép látható. A dabasi járás középtávú fejlesztési terve 1975-től 80-ig. Ügy fest, akár egy hadászati-stratégiai térkép, csakhogy itt az előrenyomulás mértékét a megépített új lé­tesítmények száma mutatja. Nos, a jelzések alapján azt írhatnánk fölébe: tájkép — csata közben. Mert néhol sű­rűsödnek a fejlődést tanúsító győzelmi háromszögek, de akadnak jókora fölceríteilen, fehér foltok is. — Így igaz! — erősíti meg az osztályvezető. — Láthatóan gazdagodtunk, szépültünk, ám rengeteg még a tennivalónk. Az átalakuló életforma új és I új igényeket szül. A mi | dolgunk, hogy az igények ; nyomában járjunk. Néha si- j kerül gyorsan haladni, néha meg csak poroszkálunk, anya­gi lehetőségeinktől függően. ! Puskázom a térképről. A járás kilenc községében több, mint 85 ezer ember él. Ma­ga a vidék darabka az alföldi homokvilágból, nem csoda hát, hogy a 2—3 méter ma­gas földhalom is hegynek látszik a lapos mezőségekhez szokott járásiak szemében. Büszkék rá, de még büsz­kébbek a levére: ugyanis a Dabas környéki homokdombo­kon kitűnő borok teremnek. A laza szerkezetű talaj a me­zőgazdasági termelésnek ked­vez, s hogy jól kihasználják áz adottságokat, bizonyítja: az országos élvonalba tartozó termelőszövetkezetek közül három — Öcsa, He-,mád. Da­bas — a járásban található. — Viruló a háztáji gazdál­kodás is — fűzi hozzá Gogo­lák Balázs. — Az emberek megtalálják a számításukat, jut pénzük az életet könnyí­tő, tartalmasabbá tévő dol­gokra. összkomfortos szép családi házakat építenek ma­gánerőből — évente ötszázat. Joggal elvárják, ha már meg­gyökereztek, helyben biztosít­sunk színvonalas alapellátást. A jelenlegi tervidőszakban a megyétől 212 milliót kaptunk fejlesztésre. Sok vagy kevés? Rögtön kiderül. Iskolacentrikus fejlesztés Nemrégiben készüli vizsgá­lati eredményt mutat Esze­rint 1980-ig a járásban 80 iskolai tanteremre lenne szük­ség ahhoz, hogy valamennyi kisdiák nyugodt körü'mények között tanulhasson. Lenne szükség ... Csak feltételes módban beszélhetnek, még min­dig feltételes módban. A terv­ciklusban ugyanis 42 tante­rem létesítésére vo.t anyagi fedezet, s hogy még több le­gyen a gond, tőlük független okok miatt 12 csak 1980 után készülhet el. — Tanácstagi beszámolókon számtalanszor megkérdezték: miért iskolacentrikus a fej­lesztésünk? Hát ezért! öreg, rozzant kastélyépületekben kialakított, zsúfolt iskolákat örököltünk a múltbó' Hirte­lenjében nem tudnám meg­mondani hány millió kellene, hogy felszámolj uk ezeket Ennyi pénz talán nincs is. Gondolja el, ilyen körülmé­nyek között miiven elkeserítő, hogy amikor végre van pénz, megrendelhetjük a terveket, várjuk, hogy küld'ék, múlnak az évek, de nem érkeznek meg. A Pest megyei Tervező Intézettől 1976 mumusában rendeltük meg egy 12 tanter­mes iskola komplett tervét. Többszörös határidő-módosítás után idén márciusra ígérték. Nem kaptuk meg. Legutóbbi fejlemény az ügyben. hogy májusban egyeztető tárgyalás­ra ülünk össze az énekeitek­kel. Egy debreceni példát em­lít: házgyári elemekből, tí­pustervek alapján létesítenek óvodákat gyorsan és aránylag olcsón. (A kiviteli tervet ugyanis egyszer ke'! meg­vásárolni !) Nem lehetne ugyanígy az iskolaépítésnél ? Egyesek szerint az időközben változó árak jelentenek aka­dályt. De a költségmódosítás kevesebb időt, energiát es pénzt emésztene föl, mint az örökös huzavona a rzűkös ka­pacitású tervezőirodákkal. — A megoldást s típusterv­ben látom, helyi körülmé­nyekre adaptálva — mondja Gogolák Balázs. — Talán egy­szer valóság lesz. Addig is, erőnkhöz mérten bővítjük az iskolahálózatot. Idén Örkény­ben 12, Doboson 12 tantermes új iskolát adunk át. Bugyin 5 tantermet terveztünk, há­rom elkészült, kettőt idén ősz­szel vehetnek birtokukba a gyerekek. A gyáli iskola ta­valy négy tanteremmel gyara­podott, idén pedig újabb négy készül, Forfa-elemekből. Pót­lásul az elmaradt 12 tanter­mes új iskola helyett. A fel- sőpakonyi iskolaépületet négy tanteremmel, a tatárszentgyör- gyit politechnikai műhellyel bővítettük. Jövő évi beruhá­zásaink: Öcsán 8 tantermes új iskola, Üjhartyánban pe­dig bővítés két tanteremmel. Gáz nem, víz igen Még a gyermekintézmé­nyeknél maradva: szerény kö­zéptávú tervükben összesen 350 új óvodai férőhely kialakítása szerepelt. A tervek maradék­talanul megvalósultak Alsóné- mediben, •Dabason, Inárcson, Öcsán és Örkényben. Gyálon idén kezdik egy 70 gyereket befogadó új óvoda a'apozását. Ugyanitt bölcsőde is épül, 40 kisgyermeknek. — Térjünk át a közművesí­tésre! — Örömmel számolhatok be arról, hogy Gyál, A'sdnémedi. Öcsa és Bugyi községben re­gionális vízműtársulat ala­kult. A beruházás az előkészí­tő fázisban van. A vízmü­vet ellátó kutakat mái kifúr­ták, s jövőre megkezdődnek a komolyabb munkálatok. Fő­képpen Gyálon és Alsónéme- diben mutatkozik igény a ve­zetékes vízre, mivel o két he­lyen fertőzöttnek találták a föld felső vízgyűj'ő rétegét, így kutat fúrni nem ajánlatos. Másutt a portákon sorjáznak, az ásott kutak, amelyekből szivattyú nyomja fel az egész­séges vizet a konyhákba, für­dőszobákba. — Gázra számíthatnak-e a járásban ? —| Sajnos nem ... bár a Százhalombattára haladó nagy gázvezeték nincs messze tő­lünk. Számításaink szerint 4— 5 kilométernyi lecsatlakozó Ve­zeték létesítésével nyerhet­nénk a fűtőanyagból. A csa­ládoknak körülbelül 40 ezer forintba kerülne a bekötés. Tetemes összeg, biztosan ke­vesen tudják vállalni. Enyhí­tene a gondon, na egy kör­nyékbeli ipari vagy mezőgaz­dasági üzem jelentkezne nagy gázfogyasztóként, csökkentve a vezetéképítés költségeit is. Mindez tervezgetés, kalkulá­lás, egyelőre puszta illúzió. Víz mindenesetre lesz! Ho­vá vezetik majd? Mb yen a lakáshelyzet? Gogrlák Ba­lázs megítélése sze nt kielé­gítő. A nagyütemü, magán­erőből történő építkezés mel­lett — elsősorban Dabason — a tanács is segít az otthonte­remtésben. Idén az ABC-áru- ház szomszédságában kijelölt térségen hozzáláttak egy 84 lakásos, célcsoportos tanácsi beruházásban létesülő tömb alaDozásához. A kulcsátadást 1980 decemberére tervezik. Öcsán a nagycsaládosok la­kásgondján enyhítene? 10 ta­nácsi bérlakás felépítésével. Az orvosok, pedagógusok a községi közös tanácsok finan­szírozásában létesült otthonok­ba költözhetnek Gyá on, Hen­nádon. Bugyin, jövő~e pedig Inárcson és Alsór.émediben készülnek pedagóguslakások. Kahutek Magda „ Tp, EVÍZIÓVÁSÁR V i

Next

/
Oldalképek
Tartalom