Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

I Befejezte mimkáj'át a KISZ országos értekezlete Németh Károly beszéde — A Pest megyei küldött felszólalása Vasárnap az Országház kongresszusi termében folyta­tódott a KISZ országos érte­kezlete. A tanácskozás máso­dik napján az elnökségben foglalt helyet Németh Károly ez MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Maróthy László, a KISZ KB első tit­kára. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Jelen volt politikai, állami és társadalmi életünk sok más ismert sze­mélyisége. A 840 ezer KISZ-tag képvi­seletében tanácskozó több Talon K ártyások reménysége, o talán beüt bizakodás táplálója az osztás után fennmaradó lapok kö- tege, a talon, A remény gya­rapodása legtöbbször csak addig tart, míg kézbe nem kerülnek a talonba tett la­pok. Akkor kiderül, nem ütött be ... Némelykor, né­mely ügyben, dologban mintha kártyások lennénk a termelés tág asztalánál is; holnapra, holnaputánra ha­lászijuk, talonba tolva azt az égető feladatot, ami szo­rosan összefügg a ma meg­valósította!. Jelentős fej­lesztést hajtottak, hajtanak végre — napjainkban pél­dául Törökbálinton és Abonyban — a megye tég­la- és cserépiparában. Rá­fért nagyon a korszerűsítés a többségükben sok évtize­det megélt üzemekre, ám meglepő, a lépések sorában utolsó az anyagmozgatás, a nyers- és készáru-továbbí­tás, a raktározás. A magya­rázat: kevés a pénz, s a kényszer diktálta megtaka­rításnak az esik áldozatul, ami nélkül folyamatos, fennakadás nélküli terme­lés aligha képzelhető el. Egészen pontosan: nem esett e fura takarékosságnak ál­dozatául az anyagmozgatás, a szállítás, csak talonba ke­rült, majd előveszik onnét, s addig .,. addig kézzel húzkodják a kocsikat a kor­szerű égetőkemencékhez, égetőkemencéktől. Gondolhatná az újságíró, véletlen esetre, kivételes gyakorlatra bukkant, ám vigasztalódósát rögtön le­hűti az országos körkép. Az ugyanis, amit o Pénzügymi­nisztérium és az Országos Tervhivatal közös vizsgáló­dása tár elénk, nagyberu­házások utólagos elemzésé­vel. A szakszerűen részle­tező mérlegelés egyebek között kiderítette: a vizs­gálatba bevont valamennyi nagyberuházásnál az úgy­nevezett kapcsolódó tech­nológia — anyagmozgatás, szállítás, raktározás stb. — színvonala alacsonyabb, mint a termelő berendezé­seké. A talon tehát nem­csak a tégla- és cserépipar­ban lelhető meg; általános jellemző. D ohog erősen, értekez­letről jőve a tekinté­lyes mezőgazdasági szakember, országgyűlési képviselő, mert hiába bi­zonykodott, úgy érzi, nem sok megértésre talált. Azt magyarázta a partnereknek, a gödöllői járás több közös gazdasága vezetőinek, mi­ként sodorja veszélybe a természetes termőképesség fenntartását a rövidlátó be­ruházási gyakorlat, az, ha nem fordítanak kellő fi­gyelmet a talajerő pótlásá­ra, javítására. Igaz, nem könnyű a mezőgazdasági üzemek helyzete a fejlesz­tések tekintetében, ám a holnap ha valahol, akkor itt mindennél előbbre áll. Gon­dolhatná az újságíró, báf jogos a dohogás, csak szűk kört érint, járáson belül né­hány gazdaságot. Igenám, de amikor utánanéz az ügy­ben jártas szakembereknél a megyei összképnek, azt tudatják vele, nem szabályt erősítő kivételre bukkant, hanem — szabályra. Sajná­latos szabályra; a megye mezőgazdasági üzemei ösz- szes beruházási kiadásaik­nak még két százalékát sem fordítják a talajerő-gazdál­kodásra, holott a kívánatos arány — mondják a szak­emberek — ennek a kétsze­rese lenne, legalább négy százalék. Egyelőre azonban az ügy talonba került, más­ra kell a pénz, s hogy hol­nap mi lesz, azon majd tör­jük holnap a fejünket. Kér­dés azonban: idejében lesz-e még az a fejtörés?! Pontosan az okozza a gon­dot, hogy talonba tett fel­adataink, teendőink való­ban talonba hélyezendők-e, avagy azért jutnak oda, mert kényszerhelyzetben valamit lépni kell, s olyan­kor nem nagyon válogat az, akire rákerül a sor? Továb­bi kérdés, hogy a kényszer- helyzetek valóban kénysze­rűek-e, vagy sokkal inkább korábbi mulasztások, mel­léfogások összesűrűsödött következményei? Summa summárum: a talon jelezte gyakorlat vajon nem me­nekvés-e a könnyebbnek vélt irányba, útra, nem olyan áthidalás-e, aminek árát később drágán kell megfizetni ? B iszen igaz, papíron ki­mutatható, elég a pénz a beruházásra, „csak” az anyagmozgató, szállító, raktári és csoma­goló berendezések — vagy azok egy része — ellenérté­ké maradt le a listáról, ám­de akkor, amikor vala­mennyi iparterület króni­kus munkaerőhiánnyal küzd, amikor a legkevésbé hatékony foglalkoztatást éppen az anyagmozgatás hadserege bizonyítja! Az­után: áruink külföldi érté­kesítésének egyre nagyobb akadálya a kezdetleges — vagy semmilyen — csoma­golás, belföldön a termé­kek hat, harminc százaléka válik csökkent értékűvé — árucikkektől függően, a bú­toroknak például az egy- harmada —, a rossz csoma­golás, illetve a csomagolás hiánya miatt szállítás, rak­tározás közben. Ilyen hely­zetben lenne megoldás a csomagológépek megvásár­lásának talonba tolása?! S amit a talajerő-gazdálko­dásról leírtunk, azt magya­rázni sem szükséges, any- nyira kézenfekvő a követ­keztetés. Napjaink sokféle gondjá­nak éppen az az igazi ere­dője, hogy annak idején ta­lonba került az. aminek na­gyon is napirenden kellett volna szerepelnie! A gazda­sági tevékenységben min­den feladat elhalasztható, de: következmények nélkül egyetlen egy sem. Vannak olyan teendők, ahol a kö­vetkezmények csekélyek; a halasztás, ha szükséges, nem okoz kárt. Elengedhetetlen azonban a szigorú mérlege­lés, mi az, ami későbbre maradhat, s aminél vesze­delmes a halogatás. Ügy ta­pasztaljuk, napjainkban — a gondokra hivatkozva — ismét bővül a tábora a nem mérlegelőknek, a szinte ta­lálomra talont csinálóknak. S mert ebbe a teendő ta­lonba már-már válogatás nélkül kerül be az, amire itt-ott ráböknek, jogos^ az aggodalom, sokba kerülhet ma is, s holnap még in­kább a kártyák ilyesfajta keverése. Ezért nem vál­hat a sorok rendezése a ter­melőhelyeken látszatren­dezéssé. márpedig a talon gyarapítása nem több a cselekvés látszatánál. Mészáros Ottó mint 500 küldöttnek — köz­tük 22 Pest megyei küldöttnek —• az elnöklő Kovács Jenő, a KISZ KB titkára tolmácsolta a párt- és társadalmi szerve­zetektől, idősebb munkáskol lektíváktól, valamint az ifjú ság legkülönbözőbb rétegei­nek képviselőitől érkezett üd­vözleteket Ezt követően a tanácskozás vitájában felszólaló ifjúkom­munisták a KISZ KB írásos jelentéséhez fűztek észrevéte leket, több hozzászóló pedig Maróthy Lászlónak az érte­kezlet szombati napján el­hangzott beszámolójához kap­csolódott. Valamennyien konk­rét példákkal támasztották alá a mozgalmi munkáról, a ré­tegtevékenységről és az esz mei-politikai nevelő munká­ról adott értékelést, s helyi ta­pasztalatokkal gazdagították a KISZ előző kongresszusa óta végzett munka mérlegét. Délelőtt emelkedett szólásra Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. A vitában 36-an szólaltak fel. köztük a Pest megyei kül­dött is. (A felszólalásokat lapunk 3. oldalán közöljük.) Hétvége a földeken Esőt szomjaznak a táblák A hétvégi szokatlanul nagy meleg elől nem mindenki hú­zódhatott a strandok hús vízé­nek hullámaiba. A megye ter­melőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban a tavaszi nagy munkák befejezése jelentette a legfőbb tennivalót. Ezekben a napokban került földbe az utolsó hektárokon a kukorica. A megyében összesen 81 ezer 143 hektár területet vetettek be a fontos takarmánynövény­nyel. Az idejében végzett jő mun­ka eredménye már szemmel láthatóan mutatkozik a földe­ken. Szépen sorol — bújik ki magágyából — a korai vetésű kukorica, zöldellnek a gabo­nák. A szokatlanul korai nyár azonban nem egyértelműen kedvező a növények számára. A szárazságot megsínyli a ve­tés, esőt szomjaznak megye- szerte a táblák. Most még ide­jében jönne a megváltó csapa­dék. Nem véletlen, hogy a leg­sürgetőbb feladat most a gaz­daságokban az öntözőberende­zések mielőbbi üzembe helye­zése. Sajnos, többségük nem rendelkezik megfelelő öntöző- berendezésekkel. A lucerna első kaszálását is elvégezték már a gazdaságok­ban. Az előzetes becslések szerint jó közepes termésered­ményre számíthatnak a szö­vetkezetek: 16—20 mázsára hektáronként. Folyik a silóku­korica vetése, a dohány és a késői, szántóföldi zöldségek kiültetése is. A növényvédelmi szakembe­rek számára is akad bőven feladat. A száraz időjárás ugyan nem kedvez túlságosan a gyomnövényeknek, mégis a táblák tisztán tartása, az idő­szerű növényvédelmi, növény­ápolási munkák elvégzése fon­tos és sürgető tennivaló. G. M. PEST MEGYEI VniC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI B IZQTTSÁGA ÉS A MEC iYEI tanács lapja XXm. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. MÁJUS 22., KEDD Megyei termékek a dobogón Kmsxtoiiák a fawaszi BNV dáitsSf Kiváló szakemberekből álló zsűri nagy gonddal és körül­tekintéssel határozott arról, hogy a több száz pályázó kö­zül idén, melyek érdemlik ki a megkülönböztetett figyel­met. A nemes vetélkedőben a ta­valyinál többet, tizenkét ter­méket jutalmazlak a BNV nagydíjával, negyvenhatot pedig a BNV díjával tüntettek ki. A hagyományokhoz híven tegnap reggel, Kelemen Lajos. 'Budapest Főváros Tanácsának elnökhelyettese adta át a díja­kat, a Hungexpo Kerámiater­mében, a gyártó cégek képvi­selőinek. vásári díjak odaítélésénél szakzsüri javaslata alap­ján — légióként az exportképességet, a nemzetközi színvonal el­érését, a szükséges gyár. tási kapacitást, valamint az import megtakarítást- kiváltást vették figyelembe. Érvényesült az a törekvés is, hogy teljesen új, vagy jelentős műszaki fej­lesztéssel létrehozott konstruk­ciók kerüljenek a legjobbak közé. Sikerrel vizsgáztak a szak­emberek előtt Pest megye technikai' újdonságai is. A nagydíjasok között köszön­tötték a törökbálinti Mechani­kai Művek kisgépét, a nagy­nyomású, levegő nélküli fes- télcszóró berendezést. A fes­tékszóró családnak ez a tagja teljes mértékben eleget tesz a kor követelményeinek. Lég­ióként azt értékelték, hogy számos területen használható, olyan készülék, amely biztosít­ja a tartós minőséget, s egyút­tal optimálisan megfelel a munkavédelmi előírásoknak is. A termék magyar—szovjet kooperációban készül, közösen vásárolt licenc alapján gyárt­ják. Máris nagy a kereslet irántuk, elsősorban a szocia­lista országokban. És még egy lényeges szempont: a koráb­ban importált, hasonló festék­szóró berendezéseknél jóval olcsóbban értékesíthető. Külön elismerésre méltónak találta a szakzsüri a festék­szórók motorjait, a gyártó Ipa­ri Műszergyár, a BNV-díjat vehette át érte. Kettős sikert értek el az idei termékversen­gésben az ikladiak, a Dunai Vasművel még egy BNV-díjon osztozhattak. Közös fejlesztés eredménye ugyanis az új, hi­Az öröm őszinte pillanata: (Ír. Sátor János, a Mechanikai Művek igazgatója átveszi Kelemen Jánostól a BNV-nagyűijat Halmágyi Péter felvétele lözhetetlen alapanyaga; már az idén mintegy 9000 tonnát használnak föl belőle. Említés­re méltó még e díjazott ter­mékkel kapcsolatban, az is,' hogy nem csupán tőkés im­portot sikerül vele kiváltani, hanem az újfajta acélszalagból kevesebbet kell felhasz- ni, és kisebb villamos fo­gyasztású, jobb minőségű motorok gyárthatók. BNV-díjat nyert a száz­halombattai Nagynyomású' Kísérleti Intézet is. Kémiai reaktorrendszerük egy koráb­bi, jelentősen továbbfejlesz­tett, teljesen automatizált vál­tozata. A reaktorrendszer gyár­tását a FOK—GYEM Ipari Szövetkezet vállalta. Még az idén öregbítik a magyar ter­mékek hírnevét határainkon túL D. Gy. A Mechanikai Művek BNV-nagy- díjas készüléke, a nagy nyomású, levegő nélküli festékszóró degen hengerelt szénszegény elektrotechnikai acélszalag, Ez a villamosmotorok nélkü­KIVÁLÓ MUNKÁÉRT Hetedszer is elnyerték Pest megye termelőszövet­kezetei a szakosodás, a tájjel­legnek megfelelő termelés- szerkezet kialakítása révén egyre inkább egyéni arcot öl­tenek. A fóti Béke Tsz például a gyümölcstermesztésben, a szarvasmarha-tartásban és a tojástermelésben mutat fel az átlagosnál jobb'eredményt. Ez utóbbi ágazat, a kedvezőtle­Pest megyei vezetők a fővárosban Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt­»» / KOZ ELET Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével — az Osztrák Szak- szervezeti Szövetség meghívá­sára — vasárnap magyar szak- szervezeti küldöttség utazott Ausztriába. Polinszky Károly oktatási miniszter vezetésével — a Lengyel Népköztársaság okta­tási és nevelési, valamint tu­dományos felsőoktatási és műszaki minisztereinek meg­hívására — magyar oktatási küldöttség utazott Varsóba. Púja Frigyes, külügyminisz­ter meghívására a közeli na­pokban hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezik Paulo Teixeira Jorge, az An­golai Népi Köztársaság kül­ügyminisztere. Soltész István kohó- és gép­ipari miniszter, a KGST rá­diótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának el­nöke, vasárnap Dubrovnikba utazott, a bizottság 36. ülésére. bizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Arató András, Balogh László és Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárai tegnap az MSZMP budapesti Bizottsága és a Fővárosi Ta­nács meghívására ellátogattak több fontos budapesti építke­zésre. Részt vett a látogatá­son Krajnyák Tibor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa. A vendége­ket elkísérte Molnár Endre, az MSZMP Budapesti Bizott­ságának titkára és Standinger István, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese. A vendégek megtekintették a gellérthegyi víztárolót, s fel­keresték az észak—déli föld­alatti vasút építkezéseit is. nebb értékesítési lehetőségek ellenére is 7 millió forintos nyereséget hozott a közös gaz­daságnak. Az elmúlt esztendő azonban nemcsak a tojáster­melésben, hanem a gazdálko­dás más ágazataiban is sikeres volt. Munkájuk elismerése­képpen az idén hetedízbem kapták meg a Kiváló szövet­kezet címet. A kiemelkedő eredményt bizonyító oklevél átadására, tegnap, a tsz fóti központjá­ban megrendezett ünnepi kül­döttgyűlésen részt vett Zsitvai Attila, a MÉM főosztályvezető­helyettese, dr. Nyémcsok Já­nos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető­helyettese, dr. Gaál Lajos, a Pest megyei Tanács osztály- vezetője és Spillenberg Lász­ló, a váci járási pártbizottság titkára. Kovács Árpád, a szövetkezet elnöke a tavalyi esztendőt ér­tékelő beszámolójában egye­bek között megállapította, hogy 1978-ban 435 millió fo­rint termelési értéket produ­káltak, nyereségük 48 millió forint volt. Különösen a kaj­szibarack-hozamokkal büsz­kélkedhetnek, a csonthéjas növényből 73 vagonnal taka­rítottak be. Jelentős mérték­ben szélesedett az integrált háztáji gazdaságok száma, egy esztendő leforgása alatt 21 millió forint értékű árut vá­sároltak fel a kistermelőktől. A sikerekben nagy szerepe volt az új ösztönzési módsze­reknek és a megváltozott szervezeti formának. % i i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom