Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

Szerelik a dörzsi.ámozót ^ ■■■■ - f- p> iliilPl A nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezetben az év végéig többek között 44 csomagoló berendezést, 15 nagytelje­sítményű Góliát dörzshámozót készítenek. Képünkön: Balogh Imre és Bot Dénes, a hajtómotort szereli fel a Góliát dörzs- hámozóra. Németh ^.ntal, a folyamatosan sterilizáló berendezés egyik alkatrészét hegeszti. Barcza Zsolt felvételei Régi terve teljesült a kocsé- riaknak: május elején meg­nyílt a községi bölcsőde. Épí­tésének 'gondolatát 1976-ban vetették fel, a megvalósítást a lakosság széles rétege segí­tette. Így született meg a ta­nácsháza melletti • téren a gyermekintézmény, mely kor­szerű berendezésével a megye egyik legszebb bölcsődéje. Az építkezéshez a helyi termelőszövetkezet egymillió, a lakosság 4Ö0 ezer forinttal járult hozzá. A megye 1 mil­lió 900 ezer forint segítséget adott, a községi tanács 2 mil­lió 358 ezer forintot fordított az építkezésre. Az új bölcsőde vezetésére Nagykőrösről Csibrán László- nét hívták meg, aki nagy szakértelemmel és sok szere­tettel fogott a munkához. A féléves és hároméves kor kö­rüli kicsinyeket reggel 6 órá­tól várják, és este 6 óráig látják el. A gyermekek szülei elégedettek az ellátással. En­nek ellenére, a kezdetben ki­alakított 20 hely még nem telt be. if íradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM. 114. SZÁM 1979. MÁJUS 18., PÉNTEK Zöldségszárítmányok exportra Kezdődik a szezon a tartósításban Most van a szezonváltás a Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi gyáregységében. A téli és tavasz eleji munka a vége felé jár. Az ősszel beszerzett ezer vagon vöröshagymából már csak ötven vagon vár feldol­gozásra. ' A gyökérfélékből összesen ezerszáz vagon érkezett a gyár területére, a zöme sárgarépa, zeller és paszternák volt. Ezek márciusban elfogytak, és a belőlük készített szárítmányt teljes egészében exportálták. Kedvező termés várható Az új szezon kezdetét jelen­tő levélzöld első szállítmánya május másodikán érkezett a Maros vidékéről. Május 8-tól a gyáregység legnagyobb terme­lőjétől, a helybeli Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezettől megkezdődött a petrezselyemzöld szállítása. Ilyen rövid átállás — mint T. Tóth János gyáregységvezető elmondta — általában ritkán fordul elő, most az ó- és az új áruk feldolgozása közvetlenül követi egymást. A munkaszervezés a meg­szokottnál is nagyobb körül­tekintést kíván, elsősorban a folyamatos üzem, a géppark előkészítése területén. Túl­munkával oldották meg a za­vartalan váltást a tmk dolgo­zói. A karbantartással, nagy­javítással határidőre elkészül­tek a korszerű gyártóvonalon. A konzerviparban mindig meghatározó a zöldség- és gyümölcstermés alakulása, ezért a kilátásokat különös gonddal vizsgálják. Megítélé­sük szerint a csapadékos ta­vasz hatására kedvezőnek ígérkezik az idén a korai zöld­ségtermés. A Nagykőrösi Konzervgyár­ba érkező tízezer vagon zöld­ség egynegyedét dolgozza fel a ceglédi gyáregység. Az alap­anyagellátásról idejében gon­doskodtak a termelőkkel kö­tött szerződésekkel, örvende­tes, hogy a termelési körzet jelentősen közelebb került a gyárhoz, s így csökken a szál­lítási költség. Tíz százalék energiacsökkentés A feldolgozandó áru nagy részét Ceglédről, a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezettől kapják, ahol száz­ötven hektáron termelnek pet­rezselyemgyökeret. Az abonyi Üj Világ és a nyársapáti Ha­ladás termelőszövetkezet el­sősorban sárgarépát szállít, szerződéses partnerük a nagy­kőrösi Arany János Termelő- szövetkezet is. A hagyma vál­tozatlanul a makói körzetből érkezik. i A ceglédi szárított zöldség igen keresett és kedvelt a vi­lág sok országában. Az idén eddig ötszázhúsz tonna szárí­tott terméket szállítottak tő­kés exportra. Állandó vevő­körükhöz tartozik az NSZK, Hollandia, Svédország, Auszt­ria és Kanada. Az első negyedévben jól ha­ladtak a feladatok megvalósí­tásában. Igen fontosnak tart­ják minden területen a jó mi­nőséget. Egyes ‘ zöldségfélék feldolgozásánál (vöröshagyma, leválzöld és gyökérfélék) to­vább javítják a termelékeny­séget. A nagy mennyiségű energiát fogyasztó üzemben tízszázalékos energiacsökke­nést irányoztak elő a tavalyi­hoz viszonyítva. Két kommunista műszak A gazdasági tennivalók meg­valósítása mellett a munkás­kollektíva a várospolitikai fel­ki­ér­adatok végrehajtásából is veszi részét. A termelési tekezleten úgy döntöttek, hogy az idén két kommunista mű­szakot tartanak, melyből az egyiknek a bevételét a gyer­mekintézmények bővítésére fizetik be. Valamennyi dolgozójuk tíz óra társadalmi munkát aján­lott fel a városfejlesztés ja­vára. Gazdasági és társadalmi feladataik megoldását Ceglé­den tizenkét, nagykátai rész­legüknél öt szocialista brigád segíti. K. D. Lakóbizottsági választások A városi tanács végrehajtó bizottsága értesíti a lakossá­got, hogy 1979. május 18-án (pénteken) délután 6 órakor az alábbi helyeken kerül sor la­kóbizottság-választásra : Az 52-es és 53-as választó­kerület lakosai részére az Arany János Gimnáziumban (Hősök tere 8. sz.). Az 54-es, 55-ös és 56-os vá­lasztókerület lakosai részére a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában (Ceglédi u. 40.). Elcserélt kerékpárok Papp Kálmánné, Berzsenyi utca 15. szám alatt lakó idős, beteg olvasónk kétségbeesett hangú levélben kérte segítsé­günket. Mint írja, május 15-én az Arany János gyógyszertár előtt hagyta kerékpárját, s azt onnan valaki elvitte. Igaz, hogy a figyelmetlen kerékpá­ros otthagyta saját, nagyon ha­sonló járművét, de ez nem se­gít olvasónkon. Mint írja, kép­telen megszokni az idegen ke­rékpárt. A régit szeretné visz- szakapni. Olvasónkkal együtt kérjük mi is, hogy a figyelmet­len kerékpáros mielőbb igye­kezzen helyrehozni tévedését. Változatos küzdelem kispályán Változatos események tör­téntek a városi kispályás TRAKIS Kupa mérkőzéssoro­zat legutóbbi találkozóin. Az viszont minden résztvevő csa­patról elmondható, hogy lel­kesen küzd. Ismét az Ifjúsá­gi- és Kinizsi-sporttelepen ját­szottak a dolgozók. Korábban elhalasztott mérkőzések: Mé­száros Tsz—PVCSV 7-1, a PVCSV—TRAKIS mérkőzést a játékvezető a II. félidő 4. per­cében ismétlődő sportszerűt­lenkedések miatt lefújta. Az 5. fordulóban: PVCSV—Város­gazdálkodás 2-1, TRAKIS IK— Tormás 5-1, Mészáros Tsz— DÉMÁSZ 4-0; két mérkőzés félbe-, illetve elmaradt a Ki­nizsi-sporttelepen ugyanekkor folyó megyei mérkőzés miatt. A 6. forduló eredményei: 21- es Volán—TRAKIS 2-0, Kon­zervgyári jármű—PVCSV 4-2, Városi Tanács—Tormás 1-1, Nyírségben, Hajdúságban Múzeumbarátok országjárása Városgazdálkodás—DÉMÁSZ 4-0, Mészáros Tsz—TRAKIS IK 4-0. Ezt mutatja a tabella: 1. Mészáros Tsz 6 5 1 — 22- 3 11 2. 21-es Volán 5 3 1 1 15- 6 1 3. BEMASZ 6 3 1 2 8-12 1 4. Városi Tanács 5 2 1 2 12- 9 S 5. Konzerv, jármű 5 13 18-95 6. Tormás G 1 3 2 8-10 5 1. Városgazdáik. 6 2 — 4 11-14 4 8. PVCSV 5 2 — 3 9-14 4 9. TRAKIS 1. K. 6 1 2 3 7-16 4 10. TRAKIS 4 1-33-92 Területi tömegsport-viadalon öt sportágban Cegléden ke­rült sor a Tanácsköztársasági Kupa sportvetélkedő területi döntőjére. Férfi kézilabdában a 7 csapat közül 2 volt Nagy­kőrösi. A Nk. Mészáros Tsz (Juhász — Bukta, Dér, Bog­nár, Tóth, Szőke, Matuska, Zatykó, Stefankovits) gárdája a kiegyensúlyozott mezőnyben jól szerepelt: egy ceglédi csa­pat ellen 12-10-re, a tápiósze- csői katonák ellen 15-10-re, majd a döntőben az abonyi tsz-belieknek a járási vere­ségért 17-16-ra visszavágva az első helyen végzett és ezzel bejutott a megyei döntőbe. E sportágban a Nk. és Vi­déke Áfész mindkét nembeli csapatát szerepeltette, közü­lük a férfiak voltak a jobbak: a 3. helyen végeztek. Asztali- tenisz egyéniben a kieséses viadalon nagyon sokan vetél­kedtek, a három körösi fiatal nem ért el helyezést. Kispá­lyás labdarúgásban, sakkban és az egy héttel későbbre ha­lasztott sportlövészversenyen az eredeti tervtől eltérően vá­rosunk képviselői nem indul­tak. Jól szerepeltek az atléták A Cegléden rendezett járá­si minősítő atlétikai versenyen igen jól szerepeltek a Nk. Pe­dagógus SE gyaloglói. 1965-ös születésűek, 5 km-es távon: 1. Csípő József 31:45, perc. 1966- osok: 1. Farkas Tibor 31:30, 2. Radies 31:35; 3. Horváth Z. 31:53: 4. Árvái 31:59. 5. Né­meth 33:00; 6. Boros 35:00 perc. Mind a heten az országos ne­vezési szinten belüli eredményt értek el! S. Z. Sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 18.30: Nk. Ki­nizsi—Tiszakécskei KSK NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 17.30: Nk. Pedagógus— Hernádi Tsz SK. felnőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. Motorsport Balatonföldvár: országos motoros és kismotoros talál­kozó. 4 Teke Budapest: Bo. Csavar SK— Nk. Mészáros Tsz SK. NB III- as csapatbajnoki mérkőzés. Moziműsar Mackenna aranya. Amerika! film. Előadások kezdeté: 4, 6 és 8 óra. I * ki a napóleoni háborúban le­gendás nevet szerzett. Korányi Frigyes világhírű orvosprofesz_ szórunk is itt látta meg a napot először. Dolgos emberek A Nyírségben sok az apró falu. A tanyatelepülések itt nem szétszórtan, hanem cso­portokban, „bokrokban” áll­nak. A Nyírség csapadékosabb a mi tájunknál és magasab­ban fekvő is, mert a felső Ti­sza és mellékfolyóinak a hor­dalékkúpján helyezkedik el Azok valaha a Nyírségen folytak át (Szamos, Kraszna, Túr, Latorca). A Tisza így kénytelen megkerülni a hor­dalékkúpot észak felől. Sza- bolcsot Róbert Károly kirá­lyunk a Báthori családnak adományozta, 1627-ig a család birtokolta. Nyírbátor is velük kap­csolatos emlékeket őriz. A két XV. századi gótikus templom a nevükhöz fűződik. Báthori István erdélyi vajda, amikor Kinizsi Pállal Kenyérmezőnél győzelmet aratott a török se­regek felett, értékes zsákmányt szerzett melyből 1488-ban a két építészetileg értékes templomot készítette. A hely és környéke régészeti és nép­rajzi értékeit a Báthori Mú­zeum őrzi. Az egyik templom a reformátusoké lett. mely­hez fatornyos harangtorony tartozik. Debrecenig még két nem lá­tott község következik. Nyír- adony és Hajdúsámson. A ] városok, a falvak, a művelés alá fogott föld, a csatornák, utak és hidak népünk nagy­szerű alkotásai, vagy rajta van kezemunkája. Meggyő­ződhetünk a több mint 500 km hosszú úton, hogy nem dolog- talan emberek lakják e vidé­ket sem. Dr. Balanyi Béla ben a szellem háttérbe szo­rult. a kolbász és szalonna mellett, mint azt Petőfi meg­jegyezte ottani tapasztalatai alapján. Rohamos fejlődése az 1959_es években kezdődött. Innen tovább indulva Haj- dúhadház következik. Ebben az irányban ez az utolsó haj­dú nevet viselő település Itt készülnek a mosógépek és a „Hajdú” nevet viselő vízme­legítő tartályok. Mielőtt Üj- fehértóra érkeznénk, átlépjük Szabolcs határát, melynek a savanyú kémhatású homok­jain terem a jófajta burgo­nya, s a jonatánalma. Legendás név Nyíregyháza a következő fontosabb állomás. Ez a vá­ros Szabolcs és Szatmár egye­sített. megyeszékhelye. Iskola­város. Híres a Sóstó elnevezé­sű fürdőhelye. Itt született Benczúr Gyula, Krúdy Gy.na és Szamuely Tibor. Á megye szülötte Besenyei György, a XVIII. század neves írója, a magyar megújhodás úttörő harcosa, magas és erős neme­si testőr, ki a királynő szol­gálatát saját művelésének gya­rapítására használta fel. hogy népét jobban szolgálhassa. Nyíregyházán számos intéz­mény viseli nevét és szobrot is állítottak emlékének. A város középületei közül emlí­tést érdemel az Alpár Ignác által tervezett megyeháza. A szabolcsi tájon Nyírbátor felé tovább haladva Nagy- kálióba, jutunk. A Rákóczi szabadságharc ideién 1703-ban a kuruc sereg ezt a várat fog­lalta el először. Ez volt a megye székhelye. Károlyi Sándor innen indult 1703-ban Esze Tamás kurucainak szét­verésére. A szép barokk me- gveháza most gyógyintézet. IV született a XVIII. század hi­res katonája, Simonyi óbester, ség tartózkodott. Kisújszállá­son Arany János és Móricz Zsigmond szobrai előtt el­haladva, melyek a gimnázium épülete előtt állnak, a kar­cagi szikes pusztákra ju­tunk. Említeni kell, hogy Arany János Kisújszálláson segédtanítóskodott. Móricz Zsigmond itt tanult Karcagtól délre vezet el a főút, az országban ene esik a legkevesebb csapadék. Va­laha a Tisza szabályozása előtt megáradt Tisza kétszer árasz­totta el a tájat és hátrahagy­ta termékenyítő iszapját. A hajdúsági lösz nyugati szé_ lén Hajdúszoboszlót találjuk, híres gyógyfürdőjével. Az 1920-as évek olajkutatásainak köszönheti melegvízű kút. jait. Nagykunságot az isza­pos lápföldek, fekete talajok jellemzik. A Hajdúságban egyre több a fa, erdők szán­tóföldek váltakoznak. Régen sáros falu Nemsokára feltűnik a Haj­dúság központja, a hajdani „Kálvinista Róma”, Haidú- Bihar megye székhelye, szelle­mi. ipari, közlekedési és ellá­tóközpont. Református kollé­giuma évszázadokon át sok kiváló embert nevelt. Csoko­nai Vitéz Mihály neves köl­tőnk szülő- és nyughelye. Az 1848—49-es szabadságharc idején a Kossuth-kormány székhelye. A felszabadulás után az ideiglenes nemzeti kormány is itt működött míg a főváros fel nem szabadult A nagy parasztpolgár -áros inkább óriási sáros falu képát mutatta, mint a városét, mely­Nem sok idő múltán Abony tornyai tűnnek föl. Az egy­kori abonyi uradalom köz­pontja. Hozzá tartozott: Abony, Paládics, Tószeg, Vezseny, Bőg, Kecske, Tiszakürt, Tisza- sasa. A XV. században Weseni, Magyar, Kinizsi és Ányos csa­ládoké, majd a XVIII. század­ban a Balogh család birtokol­ta. Központjában palánkvár állott. Itt írt és gazdálkodott Abonyi Lajos (Márton Fe­renc) az 1848—49 utáni idők kedvelt írója. Betyár kendője és Panna asszony leánya cí­mű színdarabjait a Nemzeti Színház is játszotta, s számos regényt is írt Szolnok megye azonos ne­vű székhelye következik ez­után. Ősidők óta fontos tiszai átkelőhely. A török hódoltság alatt a szolnoki szandzsákbég székhelye. Palánkvára és ti­szai hidjai sokat foglalkoztat­ta városunk népét is. őrségé­nek élelmet, pénzt kellett ad­nia. és hadimunkával szol­gálnia. Innen szereztük be a . sót. a szálfát, a téglát. A megye parancsára hosszúfuvar­ral őseink innen szállították a sót, ahova a megye paran­csolta. A város nagj arányú fejlődése az 1960-as években kezdődött. A megye szellemi központja, de számottevő az iDara. kereskedelme, közleke­dése is. Itt született Vérségi Ferenc a XVIII század má­sodik felének költője, írója, műfordítója, forradalmi han­gú írások szerzője. A Tiszán áthaladva a je­lentősebb helv Törökszentmik- lós, eredetileg Balaszentmiklós. A török uralom idején palánk- várában jelentős számú őr­A Múzeum Baráti Kör jú­nius 3-án országjáró és is­meretterjesztő kirándulásra indul a Nyírségbe: Útvonala: Nagykőrös, Törtei, Abony, Szolnok, Debrecen, Hajdúhad- ház, Üjfehértó, Nyíregyháza, Nagykálló, Nyírbátor, Nyír- adony, Hajdúsámson, Debre­cen, Hajdúszoboszló. Karcag, Kisújszállás, Törökszentmiklós, Cegléd, Nagykőrös. (Aki részt kíván a kiránduláson venni, felvilágosítást a művelődési házban a nyugdíjasklubban Nagynétől szerezhet 10—14 óra között.) Számottevő ipar Az út változatos látnivalóval szolgál, annak ellenére, hogy végig alföldi tájon vezet. Pest, Szolnok, Hajdú-Bihar, Sza_ bolcs-Szatmár megyék városai és falvai vonulnak el, mu­tatva, hogy mit alkotott ben­nük évszázadok alatt az ember. Törteiig az út az egykori határunkon vezet, gyümöl­csösök, szántók és erdők kö­zött. Törteitől Abony ig e’ég kopárnak tetsző fekete és jó termő földek következnek. Balról kissé távol feltűnik i a Látó vagy Borzhalom.' a vá­rosunk legészakibb hátát ré­szének a Besnyőnek a határát jelezte Törtei felől. Besenyő­egyháza elnevezésű Árpád-ko­ri falu területéhez tartozott. A falu a tatárjárás idején el­pusztult és Zsigmond király £ Nyársapáti családnak ado­mányozta. A ceglédiek fél év­századig perelték miatta f nyársapátiakat, de eredmény­telenül. Új gyermekintézraény Kőcseren

Next

/
Oldalképek
Tartalom