Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
1979. MÁJUS 16., SZERDA xffltiap Heti jogi tanácsok • A tulajdonjog tartalmáról és védelméről. H. Gy. gödöllői olvasónk egy három emeletes öröklakásban tulajdonostárs. A múlt évben a lakótelepre bevezették a gázt, amit a lakásokba — tekintve, hogy azok személyi tulajdonban vannak — egyénileg kellett a bevezetést írásban megrendelni. Olvasónk anyagi okok miatt nem csináltatta meg a munkát. Az alatta és felette lakó szomszédai megrendelték a gáz bevezetését, olvasónk jóhiszeműen megengedte, hogy „felszálló Vezetékét” a lakásában átvezessék. Ezt követően a Pest megyei Kéményseprő Vállalattól számlát, majd felszólítást kapott, hogy 8 napon belül fizessen meg 1781,— Ft-ot, különben bírósági úton behajtják. Olvasónk magára nézve igazságtalannak ítéli meg ezt a követelést Azt írja, hogy sokaktól érdeklődött, és azt a tanácsot adták, hogy nem köteles fizetni. Sérelmezi, hogy többszöri kérésére sem adott a Vállalat részére magyarázatot. Most hozzánk fordult, kéri tanácsunkat, különösen azt, hogy köteles-e fizetni, vagy sem. Olvasónk panasza . ügyében érdeklődtünk a Pest megyei Kéményseprő Vállalatnál. Megállapítottuk, nem hagyták szó nélkül beadványait, bár tájékoztatásuk szerint, az ügye már bíróság előtt van. A vállalatnál áthidaló megoldáson is gondolkodnak, de eddig még nem jött létre egyezség. A szóban forgó ingatlan közös tulajdonban van. A Polgári Törvénykönyv 141. §-a szerint, a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Minthogy az egész lakótelepen a fűtés korszerűsítését elvégezték, valóban egy tulajdonos nem* akadályozhatja meg mintegy harminc további tulajdonos elhatározását. Ebben a tekintetben olvasónk jóhiszemű volt, hiszen neki nem is állt szándékában a fűtés rekonstrukciót megakadályozni, csupán anyagi okokból nem volt képes mintegy 40 ezer forintot a gáz bevezetésére fordítani. Véleményünk szerint a társasház közös képviselője olvasónk felhatalmazása alapján is eljárt akkor, amikor a gáz bevezetését a ház lakói megrendelték. Ha olvasónk ezt a felhatalmazást vitatja, akkor ennek nyomának kell lennie, mert a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, a tulajdonostársak egyhangú ha- táspzata szükséges. Ha ez az egyhangú határozat nem volt meg — mérpedig nem vitatjuk olvasónk igazát —, akkor a társasház-alapító okiratban foglaltaktól függően, a közös képviselő túllépte hatáskörét. Ha azonban a társasház-alapító okirat szerint, az ilyen munkák elvégzéséhez nem egyhangú, hanem szótöbbséges határozatot írtak elő, akkor olvasónk lett volna jogosult ezt a határozatot bíróság előtt megtámadni. Ha pedig a társasház-alapító okirat ilyen irányban nem rendelkezik, akkor azt kell eldönteni, hogy ezek a munkálatok olyan jellegűek, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladják. Ez utóbbira tippelünk mi is, és akkor lett volna szabályszerű az eljárás, ha olvasónk a gáz bevezetése elleni tiltakozása miatt, ellene tűrési pert indítanak. Erre azonban azért nem kerülhetett sor, mert végeredményében olvasónk nem a házba való bevezetés ellen tiltakozott, hanem csak saját lakásában nem kívánta azt most bevezettetni, de a maga részéről elősegíteni törekedett a munkák elvégzését. Ebből kifolyóan pedig olvasónkat hátrány vagy kár nem érheti. Az volna a célszerű — bírósági út kikerülésével —, hogy az olvasónkra kivetett összeget a közös költségekből fedezzék, illetve a többi lakóra hárítsák át. Abban az esetben pedig, ha olvasónk néhány év múlva olyan helyzetben lesz, hogy bevezetheti lakásába a gázt, akkor a most' áthárított kötségeket neki kell viselnie. Az a véleményünk tehát, közös megegyezésre kell jutni, ez á tulaj donostársak érdeke is. • Milyen építési lehetőség van külterületen és zártkertben. Több olvasónk kérdésére összefoglalóan adjuk meg a választ: A külterületek általában mezőgazdasági rendelteté- sűek. Itt sem lakóépületet, sem nyaralót nem építhetünk, viszont a mezőgazdasági művet léshez szükséges építményeket igen, ezt is csak korlátozott mértekben és esetben. A nagyüzemi mezőgazdasági művelésre nem alkalmas úgynevezett zártkerti földeken — a tulajdonostársak számára tekintet nélkül, legfeljebb egy — a földrészlet megműveléséhez szükséges 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű egyszintes gazdasági épületet szabad elhelyezni, de csak abban az esetben, ha a földrészlet (telek) 720 négyzetméternél (200 négyszögölnél) nagyobb. Itt jegyezzük meg, hogy zártkertben ez év január I-tőI 1500 négyzetméternél vagy 400 négyszögölnél kisebb területek nem alakíthatók ki. Zártkerti földeken üdülőtelepeket létrehozni a jövőben nem szabad. A zártkertben felállítható gazdasági épület, szerszámkamra, présház, pince, gyümölcstároló — nem bonthatja meg a táj képét, abba bele kell illeszkednie. Az árnyék- szék a gazdasági épülettel egybe, a pince egybe, de külön is építhető, előtér nélkül. A pince alapterülete nincs korlátozva. A föld tulajdonosának indokolt ■ szükséglete szabja meg a nagyságát. A zártkerten kívüli külterületeken csak a szőlő- és gyümölcsművelési ágú földrészeken lehet gazdasági épületet építeni, ha annak nagysága a két (2) ezer négyzetmétert (556 négyszögölet) meghaladja. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a földrészleten — a zártkertben létesíthető módon, tehát egyszintesen a tájba illően —, a mezőgazdasági műveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyek alapterületi korlátozás nélkül, egyéb foglalkozásúak pedig 30 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet és abban foglalkozásra való tekintet nélkül egy 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű, csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiséget, továbbá azzal egybeépített ámyékszéket, valamint a gazdasági épülettel egybeépített, vagy attól különállóan épített előtér nélküli pincét szabad elhelyezni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Tyúkólban tartotta a feleségét Válóperében egy asszony elmondta: férje italozó életmódot folytat, őt és ma már nagykorú gyermeküket bántalmazza, s erről orvosi látleletet is mutatott be. A rabiátus ember magatartása miatt kénytelen volt a lakást elhagyni és az udvarban korábban tyúkólnak épült helyiségbe költözni. Ezért kérte, hogy a lakás kizárólagos használatára őt jogosítsák fel. Felhozta még, hogy férje egyik munkatársnőjével o házassági hűséget is megsértette, ezért munkaadójához fordult, hogy az illető nőt helyezzék máshová. A férfi tagadta felesége állításait, sőt, terhére rótta, hogy munkahelyén följelentette őt. A váláshoz hozzájárult, és elhelyezésük megoldására fölajánlotta: lakásukat műszakilag megosztja. Az alsófokú bíróságok megállapították: a házasság megromlásában mindkét fél hibás, ezért azt felbontották, és a férjet a lakás olyan műszaki megosztására kötelezték, hogy mindkettőjüknek külön bejárata legyen. A jogerős Ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint a házastársak gyermeke maga mondta el, hogy apja durva, tettleges magatartása miatt többször ki kellett hívni a rendőrséget. Tehát nyilvánvaló, hogy az asszony ezért húzta meg magát a tyúkólnak épült és emberi lakás céljára alkalmatlan helyiségben, ahol férje még tovább is zaklatta és ott-tartózkodását igyekezett minél elviselhetetlenebbé tenni. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy a házas- társaik közötti rossz viszonyra tekintettel,- a megosztható lakásban együtt maradjanak-e vágy valamelyikük kizárólagos használatába kerüljön. A kérdés eldöntésénél elsősorban a családvédelmi szempontokat kell figyelembe venni. Igaz, hogy gyermekük már 18 éves, de a családvédelmi érdekek nem szűkíthetők le a kiskorú gyermekek elhelyezésével ösz- szefüggö kérdésekre. Tehát az új eljárásban a bíróságnak Július 1-én életbe lép Az új Büntető Törvény könyv Vili. Gazdasági bűncselekmények MINDENKINEK kötelessége és alapvető érdeke, hogy védje és gyarapítsa az ország vagyonát. Ennek jelentőségét húzza alá, hogy az új Büntető Törvénykönyv egész fejezetet szentel a gazdasági bűncselekményeknek. Gazdálkodási kötelezettség megszegéseként foglalja össze a Btk az olyan cselekményeket, amikor valaki megszegi termék előállítására, forgalmára, felhasználására,, bejelentésére, készenlétben tartására vagy kezelésére vonatkozó kötelességeit. Ha ezzel a népgazdaságnak hátrányt okoz, 5 évig terjedhet büntetése. Napjainkban különösen nagy jelentősége van annak, hogy a beruházásoknál minden fillér oda kerüljön, ahol népgazdaságilag a legnagyobb szükség van rá. A Btk ötévi szabadságvesztésig terjedhető büntetést helyez kilátásba annak, aki a meghatározott beruházás céljára szánt pénzt a céltól eltérően használ fel, illetve beruházást más célra rendelt összegekből valósít meg. A népgazdaság és a vásárló- közönség védelmét egyaránt szolgálja a Btk-nak az a rendelkezése, amely a rossz minőségű termék forgalomba hozataláról szól. Eszerint az a vezető munkakört betöltő dolgozó, aki jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű 'árunak jó minőségűként való értékesítése, forgalomba hozatala iránt intézkedik, bűntettet követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ugyanígy bünteti a törvény azt is, aki a termék- minőség megállapításának szabályait megszegve teszi lehetővé a rossz árucikknek jó minőségűként való forgalomba hozatalát. A gyárból kikerülő rossz termékért tehát — ha azt jó minőségűként akarják forgalomba hozni — büntetőjogilag felelős az igazgató, a minőségért felelős középvezető és a meós is! Bűntettnek minősíti a törvény, ha valaki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termékről valótlan adatot tanúsít. Az ezért kiszabható büntetés 3 évig terjedhet. Ugyanez szabható ki arra is, aki olyan jelzéssel hoz forgalomba jelentős mennyiségű terméket, amelynek az nem felel meg. TÖBB bűncselekmény ösz- szefoglaJó címe: A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények. Nem tesz különbséget a törvény aszerint, hogy a népgazdaság érdekeit egyéni érdekből vagy valamilyen kisebb csoport, gazdasági egység érdekében sértik meg. Közismert, hogy a csoportérdekből elkövetett bűncselekmények mögött az esetek nagy részében egyéni érdekek állnak. Az elkövető védekezhet azzal, hogy vállalata, szövetkezete vélt érdekében cselekedett — de tettét ez nem menti! Elsőként említi a Btk a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények sorában az üzérkedést. Ezt az követi el,, aki jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet folytat vagy vállalkozást tart fenn, áruval gazdaságilag indokolatlan kereskedést űz, árdrágításra alkalmas módon üzérkedik. Ha a cselekmény üzletszerűen, illetve bűnszövetségben, jelentős mennyiségű vagy értékű árura, a devizagazdálkodás megsértésével összefüggésben (csempészés, vámorgazdaság), vagy gazdálkodó szervezet szabályszerű működésével álcázva követik el, a büntetés 5 évig terjedhet. Ennél is súlyosabb lehet, 8 évig emelkedhet a büntetés, ha a bűncselekménnyel hátrányt okoznak a népgazdaságnak. Ide tartoznak mindazok az esetek, amikor ipari vagy mezőgazda- sági szövetkezet nevében, olykor annak bélyegzőjével folytat valaki üzleti tevékenységet, s ezzel drágítja az árut, lassítja annak útját a termelőtől a fogyasztóhoz. Egyszerre károsítja meg a népgazdaságot és a vásárlót. KIHATÁSÁBAN hasonló bűncselekmény az árdrágítás. Az követi el, aki áruért a hatósági vagy egyébként kötelező árnál többet kér, köt ki vagy fogad el. Árdrágító az is, aki hatósági ár hiányában úgy állapítja meg valaminek az árát, hogy tisztességtelen haszna legyen. Ha ezt üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős mennyiségű árura, illetve jelentős nyereség elérése céljából követik el, a büntetés 5 évig, ha pedig a népgazdaságnak ezzel hátrányt okoznak, 8 évig terjedhet. Súlyos a népgazdaság és a fogyasztóközönség érdekeit egyaránt sértő bűncselekmény a közellátás veszélyeztetése is. Ezt követi el, aki jogszabályban meghatározott tilalom, illetve a gazdálkodás szabályai ellenére megsemmisíti, használhatatlanná teszi, elrejti, eltitkolja vagy felhasználja a rendelkezésére álló termékkészletet. Ugyancsak veszélyezteti a közellátást az, aki valamiből szükségleténél jóval nagyobb készletet szerez be és ezzel megnehezíti, hogy mások is vásárolhassanak abból. Ha jelentős mennyiségű vagy értékű termékekkel követnek el ilyen bűncselekményt, a büntetés elérheti az 5 évi szabadságvesztést is. A törvény nem határozza meg összegszerűen, hogy hol kezdődik a jelentős és a különösen nagy érték, hol van a határ az egyes értékkategóriák között. Az ár- és értékviszonyok ugyanis állandó mozgásban vannak, ezeket nem lenne helyes hosszú időre rögzíteni, a törvény pedig hosszabb időszakra szól. így az értékkategóriák határát más jogszabályok, legfelsőbb bírósági irányelvek állapítják meg, s az abban foglaltakat a szükséghez képest lehet változtatni. Várkonyi Endre (Jövő héten: A tulajdon védelmében.) meg kell állapítania, melyikük magatartása járult nagyobb mértékben a házasság felbomlásához. Nem vitás, hogy a férj italozott, durva volt, hűtlenségére utaló jelek is, vannak. Az a körülmény, hogy vitáikat időnként az asz- szony kezdeményezte, még nem jelenti azt, hogy a házasság feldúltságáért egyformán felelősek. Használt autók értékelése Egy lakatos használt autót vásárolt. A vételár felét nyomban kifizette, a többit pedig meghatározott időn belül kellett kiegyenlítenie. Kötelezettségének azonban nem tett eleget, mire az eladó a hátralékos összeg megfizetéséért pert indított ellene. A lakatos részben arra hivatkozott, hogy a vételkor a kocsi hibás volt, ezért oe adásvételi szerződéstől eláll, részben az autónak a vételkor fennállott forgalmi értéke és eladási ára között mutatkozó aránytalanság miatt a szerződés érvénytelenségének megállapítását vagy a vételár leszállítását kérte. A járásbíróság szakértőt hallgatott meg, aki szerint a szerződés megkötésekor az autó forgalmi értéke a vételár egyharmadát tette ki. Ezek után a bíróság ítéletében a megállapodást hatályában fenntartotta, de az értékaránytalanságot megfelelő módosítással megszüntette, és az eladót kötelezte a kapott összeg egy részének visszafizetésére. Ezt a döntést a megyei bíróság helyben hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. — Amennyiben a vevő, mint ebben az esetben is, a használt kocsival több hónapon át közlekedett, de később az autó műszaki állapotát, valamint értékét kifogásolja, neki kell bizonyítania, hogy a forgalmi érték a vételárnál lényegesen alacsonyabb volt — hangzik a határozat. — A műszaki szakértő a kocsit csak a vásárlás után fél évvel tekintette meg, véleménye pedig homályos és hiányos. írásbeli nyilatkozatában ugyanis alacsonyabbra értékelte, mint személyes meghallgatásakor, anélkül, hogy ezt megindokolta volna. Nem rögzítette a kocsi futásteljesítményét, ezért még megközelítő adat sincs arra, hogy az autót a vétel után mennyit használták, s ennek folytán állapotában milyen változások történtek. Enélkül pedig a szakvélemény megalapozatlan. A Legfelsőbb Bíróság még kimondta: használt autók forgalmi értékének megállapításánál nem mellőzhető az ilyen kocsik piacán kialakult árak tisztázása. A bizonyítási eljárásnak erre is ki kell terjednie. Rosszul sikerült szilveszter A kétkisgyermekes fiatal házaspár otthoni szilveszterestje rosszul sikerült. Még arra sem volt módjuk, hogy éjfélkor boldog új esztendőt kívánjanak egymásnak, mert már korábban annyira összevesztek, hogy az asszony elrohant hazulról és többé vissza sem tért. Nem sokkal később a férj válópert indított. Ebben sok minden kifogást hozott fel felesége ellen, egyebek közt azt is, hogy a gyermekeket nem jól gondozza és távolléte óta valakivel élettársi kapcsolatot létesített. Ezért a gye- rékek nála való elhelyezését, valamint a közös tulajdonukat képező öröklakás kizárólagos használatára való feljogosítását kérte. Az asszony nemcsak a váláshoz járult hozzá, hanem ahhoz is, hogy a gyerekek a férj gondozásában maradjanak és a lakásra sem tartott igényt, csupán a tulajdonjog fele részére. Ezenkívül gyermekenként havi 200 forint tartásdíj fizetését vállalta. Mindezekre egyezséget is kötöttek, amit a járásbíróság jóvá hagyott, majd a házasságot felbontotta. Az egyezségnek a gyermektartásdíj összegére vonatkozó része ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a járásbíróság döntését hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A felek a vitás kérdésekben általában mindenben megállapodhatnak, a bíróságnak azonban kötelessége, hogy ha valamelyikükre ez méltánytalan, az egyezséget megtagadja és érdekeiknek megfelelő határozatot hozzon — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A gyermektartásdíjat általában úgy kell megállapítani, hogy az gyermekenként elérje a fizetésre köteles szülő átlagos havi munkabérének és egyéb juttatásainak 20 százalékát. Ebben az esetben az apa — az asszony magatartása miatt — egyedül gondoskodik két kiskorú gyermekéről és a közös tulajdonú öröklakást terhelő kölcsön törlesztése is reá hárul — hangzik tovább a határozat. Havi keresete ugyan magasabb, mint volt feleségéé, a különbség azonban nem olyan jelentős, hogy az anya • szinte névlegesen alacsony összegű hozzájárulásával a gyermekek eltartásának csaknem minden terhét egyedül ő viselje. Az apa a gyermekek tartásához való hozzájárulásként, az anya átlagos keresetének, illetve jövedelmének 40 százalékára tarthat igényt. Az egyezségben, meghatározott tartásd'j az asszony keresetének 10 százalékát sem éri el, noha a gyermekein kívül más személy eltartása nem terheli, tehát a jogszabályban meghatározott mértékű gyér- ’ mektartásdíjat meg tudja fizetni. Ennek összegét a járásbíróságnak az új eljárásban kell megállapítania. Tíz nap rendeletéiből A büntető eljárásról szóló, 1973.' évi I. törvény módosításáról az 1979. évi 4. sz. törvényerejű rendelet rendelkezik. (Megjelent a Magyar Közlöny 19. számában.) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról az 1979. évi 5. sz. törvényerejű rendelet rendelkezik, amely ugyancsak a Magyar Közlöny 19. számában jelent meg. A hírlapterjesztési díjszabás kiadásáról a Közlekedési Értesítő 3. számában jelent meg a 4/1979. KPM—ÁH sz. utasítás. Ugyanitt találják meg az érdekeltek a közlekedés- és postaügyi miniszter 5/1979. KPM számú utasítását, az országos közúthálózat építési és fenntartási munkáinak egységes minőségszabályozási és ellenőrzési rendszeréről. A gyógynövényszaküzletekről a Magyar Közlöny 23. száma tartalmazza a 6/1979. Bk.‘ M számú rendeletet. A szállodai és egyéb elszállásolási árak és díjak megállapításáról a 7/1979. Bk. M— ÁH számú rendelet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny április 27-i számában jelent meg. A termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 12/1977. MÉM rendelet módosításáról a 6/1979. MÉM számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 18. száma.)
