Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

1979. MÁJUS 18., SZERDA 5 Wrii Békegyűlés Nagykátán Űjabb ünnepi eseménnyel folytatódott Pest megyében a béke_ és barátsághónap ren­dezvénysorozata. Kedden délután Nagykátán, a KIOSZ helyi székhazában a nagyközség lakói ünnepi gyű­léssel köszöntötték az emléke­zés hónapját, s találkozójuk­kal is hitet tettek a béke és barátság, a népek szolidaritá­sa és az internacionalizmus mellett. Egyben elítélték a világ békéjét fenyegető ag- ressziós lépéseket. Az ünnepi gyűlésen — ahol megjelent László Kálmán, az MSZMP nagyközségi bizottsá­gának titkárhelyettese, Fejős Pálné és Rada Aladár, a Ha­zafias Népfront nagyközségi bizottságának elnökhelyettese, valamint Berényi György népfronttitkár — a helyi 2. számú általános iskola tanulói adtak ünnepi műsort, Rada Aladár mondott beszédet, majd Fejős Pálné a nagyköz­ség béke- és barátsághónapi programjáról tartott beszámo­lót. Eszerint az ünnepi meg_ nyitót számos gyűlés követi a helyi üzemekben, vállalatok­nál és szövetkezeteknél. A résztvevők egy csoportja. Barcza Zsolt felvétele Pincékből méntek Fótra Ötpéldányos telexpapír A Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet a főváros VII. ke­rületének pincéiből költözött Fótra 1970-ben. Tágas, világos csarnokokat építettek, úgy, hogy az épületek terveit a technológiai folyamatokhoz igazították. Ez előfeltétele az ésszerű, hatékony munkának. A beépített terület ma már csaknem 14 ezer négyzetmé­ter, s a beruházás összértéke mintegy 130 millió forint — ám a fejlesztést, bővítést fo­lyamatosan végzik minden évben. A szövetkezet saját épí­tőbrigádja — amely a telepet önerőből építette fel —, pil­lanatnyilag a zuhanyozó és öltöző bővítésén fáradozik, s új raktárát, betonutat készít. Borbély Jenő elnök el­mondta, hogy a múlt évben 220 millió forint termelési ér­téket értek el háromszáz dol­gozóval, s ezért elnyerték a vándorzászlót. A szövetkezet dinamikus fejlődésének az a kulcsa, hogy mindig keresték az új gyártási eljárásokat és az új gyártmányokat. Évente átlagosan tíz fővel csökken a dolgozók száma, miközben a termelés nő. A munkafegye­lemmel itt nincs gond. A szövetkezet legnagyobb megrendelője a Piért és a Nyomtatványellátó Vállalat. Készítenek füze'eket. blokko­kat, zacskókat, dobozokat, nyomtatványokat, műanyag dossziéiét és irattartóiét. Itt gyártják minden hazai szállo­dának a számlát. Ezeket a több példányos, önátírós számlákat korábban import­ból szerezték be a hotelek. A Lignimpex segítségével a szövetkezet vezetői felvették a kapcsolatot az angol Wiggins- céggel, s olyan megállapodást kötöttek, amely 50 százalékos valutamegtakarítást eredmé­nyez. A drága papírféleséget ugyanis ezután nem feldol­gozva. hanem tekercsben vá­sárolják meg, s Foton vág­ják fel ivekre. Ehhez egy ötmillió forintos vágógépet vásároltak. Nemrég megkezdték a négy­öt példányos telexpapírok gyártását. Eddig ezt is kül­földről kellett beszerezni. Az a törekvés, hogy a korszerű, önátírós papírféleségek gyár­tását meghonosítsák, néhány éven bejül jelentős papírmeg_ takarítást eredményez a fel­használóknak, s emellett keve­sebb adminisztrációra és ad­minisztrátorra lesz szükség. P. J. A Lenfonóban FMKT-vetélkedtf A Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál nagy számban dol­goznak fiatal szakemberek, technikusok, mérnökök, köz­gazdászok. Szakmai tudásuk felfrissítését, korszerűsítését állandó feladatnak tekintik. A továbbképzéseken, tanfolya­mokon túl ennek egyik haté­kony eszköze az FMKT, azaz a fiatal műszakiak és közgaz­dászok tanácsa évente meg_ ismétlődő szellemi vetélkedő­je. A napokban Budahalászon megrend'zett versenyen 67 harmincöt évnél fiatalabb szakember vett részt a fővá­rosi és vidéki fonó- és szö­vőgyárakból, rostüzemekből. A fiatalok fonó, szövő- kikészí­tő, gépész és közgazdász szak­ágazatokban számoltak be tu­dásukról, a régi és új gyár­tási elvárásokról, a vállalat előtt álló feladatokról. A zsűri elnöki tisztségét dr. Jederán Miklós, illetve Tóth Béla Kossuth-díjas egyetemi tanár látta el. Sz. É. Napelemes bojler Az eddigi tapasztalatok sze­rint bevált az Építéstudomá­nyi Intézet szentendrei tele­pén működő napelemes bojler. A Brown Boveri cégtől vásá­rolt vízmelegítőt — mint megírtuk —, március végén szerelték fel. Hazánkban ez az első ilyen jellegű kísérlet. A négyszáz literes víztárolót öt úgynevezett síkkollektor melegíti fel, úgy. hogy két kisebb lakás ellátására s meg­feleljen. A berendezés az áprilisi bo_ rús napokon 55—60 fokos vi­zet szolgáltatott; a májusban beköszöntött ragyogó napsü­tésben pedig ennél is forróbb vizet. Május végére várják az első szarná ca szál lit mányi Szezon előtt a Dunakeszi Hűtőház mi _____________________ Té len vitamint pótolnak, no meg a második műszakot könnyítik a mirelit készítmé­nyek. Éppen ezért vásárolják a gyakorlott és kezdő házi­asszonyok. Mind több és több, a frissel vetekedő mirelit alap­anyagú étel szerepel étren­dünkben. A terméseredményeken kí­vül a korszerűen felszerelt hűtőházakhak is nagy szeré­pük van abban, hogy mind nagyobb mennyiségben és fő­ként választékban kerülhes­sen asztalunkra a mirelit zöldségek és gyümölcsök so­kasága. A téli, viszonylag csendesebb napok után most a szezon előtti felkészülés je­gyében telnek a hetek a hű­tőházakban. Pest megye leg­nagyobb hűtőházában Duna­keszin is számolják a napo­kat, mikor érkeznek az első szállítmányok, mikor indul­nak a feldolgozó gépsorok. Szabó Pál főmérnök el­mondta, hogy a felvásárlási szerződések megkötése után most a legfontosabb feladat, Gyógynövénykutatás Budakalászon Mákgubó és varjúköröm Kutyabengekéreg, lestyán- gyökér, beléndek. E három fur­csa nevű növény, s még né­hány tucat társa Budakalá­szon, a Gyógynövénykutató Intézetben található. Pedig a budakalászi intézet korántsem boszorkánykonyha. Foglalköz- nak ugyan hagyományos gyógynövényekkel és munká­jukhoz tartozik valamennyi hazánkban forgalomba kerü­lő gyógynövény minőségi vizs­gálata. Fő feladatuk azonban, hogy a gyógyszeripar bizton­ságos alapanyag-ellátását szol­gálják. Hogy mennyire nagy szükség van erre, bizonyítja azt egy rövid összevetés: Ma­gyarországon 750-féle gyógy­szer kerül forgalomba, ebből 125-öt növényi anyagból állí­tanak elő. — Kutatásaink hasznát el­sősorban a gyógvszergyárak látják — mondja bevezetőben Kertész István, az intézet ku­tatási titkára. — Az ötödik ötéves tervben az egyik leg­Engedély nélkül... A bírság sem éri el a célját Csodálatosan tiszta mostan­ság Somlyósziget és Dömsöd környékén a Duna. Partján élénkzöldek a fűzfák, a bok­rok, üresek a stégek, a hétvé­gi házak. Csillogó a víztükör, nem hordoz hátán hulladé­kot, szennyet, csendes a vi­dék, legalábbis a hétköznaoo- kon. Dömsöd nagyközség ta­nácsának elnökével, Ambruska Péterrel állapítjuk meg ezt. — Jöjjön el egy napsütéses vasárnap és rögtön megválto­zik a véleménye. A víz hozza Somlyószigettől a vízbedobált konzervdobozokat, papírhulla­dékot, és egyenesen a dömsö- di strandra kalauzolja el a szélirány. A 270 engedély nél­kül épített stégen hemzsegnek a víkendezők. A Közép-duna­völgyi Vízügyi Igazgatóság hármas szakaszmérnökségétől kapták horgászstég építésére az engedélyt, de a bátrabbak jóval a horgászstég méretét meghaladót építettek, sőt leg­alább 130-an kis házat, kaji- bát is tákoltak rá. Elképzel­hető, hogy egy-egy aprócska házban milyen tarthatatlan állapotok vannak, amikor a hétvégeken megérkezik a „tu­lajdonos” a barátaival. Nem­egyszer a stégeken nyolcan- tízen is zsúfolódnak. — És mit lehet a Dunát ön­kényesen bitorlók, kömyezet- rongálók, szemetelők ellen ten­ni ? — Egyelőre nincs olyan ha­tározat, amely a bódékat, a stégeket lebontásra ítélné, így a tanács építési csoportja csu­pán annyit tehet, hogy az ép­pen építéshez kezdőknek el­mondja: szabálysértési eljárást indít ellenük. Az utóbbi idő­ben három családot bírságol­tunk meg. Ügy tűnik az enge­dély nélküli építkezők kedvét szegi a gyakori ellenőrzés, a felvilágosítás. Ezzel azonban még nem oldódott meg a gond: ahová a stéget építették, a nád kipusztult, a víz mossa a partot, könnyen elérheti az utat. És sorolhatnánk még az egyéb kárt. Hogy még egyet említsek: ha lebonta­nák a magánstégeket és nem ragaszkodnának oly sokan a saját maguk kiválasztotta, és önkényesen kisajátított tal­palatnyi vízterülethez, akkor 150 méterenként építhetnénk nagy napozóstégeket. Járjuk a községet. Kiskun- lacháza és Dömsöd határánál a tsz földjeinek találkozási pontjában 18 takaros épületet látunk. Fa, bokor sehol, s a Dunától legalább 1 kilomé­terre vagyunk. Ez a terület a legnagyobb jó szándékkal sem mondható üdülőterületnek, de még csak zárt kertnek sem. Ki­mondottan szántó! És mégis 18 családnak eszébe jutott, hogy ott épít víkendházat. A tanács építésügyi főelőadó­ja már kiadta a bontási ha­tározatot. Négyen szétszedték a faházat, a többiek inkább befizették a pénzbírságot. Per­sze tudják, hogy ennek elle­nére egyszer le kell bonta­niuk ingatlanukat. Ök ugyan kevésbé szennyezik a Dunát, de kárt azért okoznak, ugyan­is telkük mélyfekvésű terüle­ten van. s egy-egy kiadós eső után csak úgy tudják megkö­zelíteni, ha átvágnak a Dózsa Tsz gabonatábláján. A tanács­elnöktől megtudtuk, hogy fe­lelőtlenül kezdték megalapoz­ni hétvégi házukat, hiszen elő­zőleg nem' tájékozódtak a ta­nácsnál. A dömsödi Duna-parton per­sze találkozhatunk szép ví- kendtelepekkel. Állami tulaj­donban levő területeken 120 engedéllyel épült takaros kis ház van, illik a környezetre a Napos-part elnevezés. Iskola­példaként lehet említeni a Cse- pel-horgásztanyát, amelyik bár sűrűn beépített, de tetszető­sen megoldott, rendezett szennyvízelvezetős üdülőtelep. A 150 személyes kempingtá­bor ugyancsak jó nyaralási le­hetőséget ad a lakókocsikkal érkezőknek is. Bővítésére van lehetőség és ez az egyetlen járható út ahhoz, hogy a hét­végeken érkező négy és fél­ezer vendég kulturáltan töltse pihenőidejét. A tanács egyéb­ként a kempinget segélvkérő telefonnal, postával is ellátta. U. Gy. fontosabb kutatási területünk a mák nagyüzemi termeszté­sének kikísérletezése. A mák gubójából a Tiszavasvári Al­kaloida Gyár több olyan hatóanyagot állít elő, mélyek nélkülözhetetlenek a gyógy­szergyártásban. Ezek a gyógy­szerek nemcsak hazánkban keresettek, de igen jó áron kelnek el a nemzetközi pia­con is. A nép nyefvén varjúköröm­ként élt az anyarozs, mely a rozs egyik fertőző betegsége révén jön létre — szintén fontos gyógyszeralapanyag. A Kőbányai Gyógyszergyártól kapott megbízatás alapján dolgozzuk ki a növény kor­szerű nagyüzemi termesztési technológiáját. — A harmadik nagy kuta­tási területünk a digitálisz, vagy másnéven gyűszűvirág nagyüzemi termesztésével kapcsolatos gondok foglalkoz­tatják az intézet munkatár­sait. Az intézet nemcsak a gépe­ket szerzi be külföldről, nem­zetközi kapcsolatai minden té­ren igen széles körűek. Jú­niusban például a gyógynö­vénykutatás nemzetközi tudo­mányos konferenciájának, melynek fő szervezője a bu­dakalászi intézet — mintegy háromszáz külföldi részvevője tölt el egy napot Budakalá­szon. Koffán Éva * gyártósorok műszaki fel­készítése a szezonra. A megfelelő előkészítésnek és az ennek alapján végzett jó munkának az az eredménye, hogy az előzetes tervek sze­rint haladnak az előkészüle­tek. A gépek és a tárolóter­mek karbantartását folyama­tosan végzik a hűtőház dolgo­zói. Az olasz gyártmányú ro­tációs gépeket és kompresz- szorokat nagyjavításra vissza­szállították az olasz cégnek. A tervek szerint a karbantar­tás után május végére érkez­nek meg Dunakeszire ismét a nagy fontosságú gépek. A húsipar már most, kizá­rólag a szerződésben lekötött tárolóteret veszi igénybe, így biztosítottnak látszik a felvá­sárlási szerződésben lekötött gyümölcsök tárolása. A dunakesziek előzetesen 450—500 vagon gyümölcs — málna, szamóca, ri­bizli stb. — mélyhűtését, feldolgozását vállalták. Nyilvánvalóan az időjárás függvényében indul a szezon a hűtőházban. Akkor, ami­korra beérik az első feldolgo­zásra váró csemege, a sza­móca. A feldolgozó vonal kar­bantartását már elvégezték, készen állnak a próbaüzemre, majd ezt követően a folya­matos termelésre. Az előzetes jelzések szerint május 25. és 28. között érkeznek meg az első földieper-szállítmánvok a hűtőházba. Két tárolóterem máris készen áll fogadásukra, majd azt követően a málna, a pirosribizli elhelyezésére. A szezonra való felkészülés része az is, hogy idénymunkásaiknak meg­felelő elhelyezési lehető­séget biztosítanak. A munkásszálló karbantartá­sát már befejezték; kicsino­sítva várja új lakóit. A sze­zon néhány hónapjában mint­egy 180—200 dolgozót, főként lányokat, asszonyokat foglal­koztatnak majd, s több száz vagonnyi mirelit gyümölccsel járulnak hozzá, hogy télen is változatos csemegéket fo­gyaszthassanak a Pest me­gyeiek. Gáspár Mária Fényár — déli napsütésben Ha valamiből kevés van, azzal takarékoskodni kell. Is­mert bölcsesség, miként az is, hogy nem dúskálunk az ener­giahordozókban. Csínján kell tehát bánnunk a rendelkezé­sünkre álló készletekkel. Sok­szor és sokat beszélünk mos­tanában az energiatakarékos­ságról, mégis felvetődik a kér­dés, vajon teszünk is eleget ez ügyben? Feltették ezt a kérdést Szi- getszentmiklóson, a Csepel Autógyárban is. A tapaszta­latok azt bizonyították, tehet­nének többet is. A déli nap­sütésben is fényárban úszó szerelőcsarnokok, a hibás le­vegővezetéken át kiszökő le­vegő, az „üresen” járó forgá­csológépek, a melegebb napo­kon égbe eresztett tüzelőanyag is megerősíti ezt. A figyelmesebb munka más területen is kamatozhat. Ha az olajos dobozokból az utolsó csenpig kicsurgatják a drága Agip olajat, havonta 1500 fo­rintot mentenek meg a gyár­nak, a népgazdaságnak. Kis összeg, mondhatja bárki! Nem az, ha figyelembe vesszük, hogy a minden év­ben elkészülő anyag- és ener­gia-takarékossági tervben 55 millió forint megtakarítását határozta meg az igazgatói ta­nács. A kenőolajok felhasz­nálásának csökkentésével, ke­nési ütemterv ’kidolgozásúval, a gyártmányfejlesztéssel, a technológia korszerűsítésével — például a kormányfőkarok csiszbló tisztítása helyett scmcseszórót alkalmaznak — a belső tartalékok hasznosí­tásával tudják csak a feszí­tett tervet valóra is váltani. A tervezet 104 pontban írja elő azokat a tennivalókat, amelyeknek célja az 55 millió forint megtakarítása. Nem­csak a körültekintően megfo­galmazott intézkedési terv, hanem annak szigorúan ellen­őrzött végrehajtása, az alkotó viták sorozata is hozzájárul­hat ahhoz, hogy a gyári élet minden területén figyelme­sebb munkával el is érjék a sok milliós megtakarítást. 0 -flevízióvásáb

Next

/
Oldalképek
Tartalom