Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
1979. MÁJUS 18., SZERDA 5 Wrii Békegyűlés Nagykátán Űjabb ünnepi eseménnyel folytatódott Pest megyében a béke_ és barátsághónap rendezvénysorozata. Kedden délután Nagykátán, a KIOSZ helyi székhazában a nagyközség lakói ünnepi gyűléssel köszöntötték az emlékezés hónapját, s találkozójukkal is hitet tettek a béke és barátság, a népek szolidaritása és az internacionalizmus mellett. Egyben elítélték a világ békéjét fenyegető ag- ressziós lépéseket. Az ünnepi gyűlésen — ahol megjelent László Kálmán, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkárhelyettese, Fejős Pálné és Rada Aladár, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának elnökhelyettese, valamint Berényi György népfronttitkár — a helyi 2. számú általános iskola tanulói adtak ünnepi műsort, Rada Aladár mondott beszédet, majd Fejős Pálné a nagyközség béke- és barátsághónapi programjáról tartott beszámolót. Eszerint az ünnepi meg_ nyitót számos gyűlés követi a helyi üzemekben, vállalatoknál és szövetkezeteknél. A résztvevők egy csoportja. Barcza Zsolt felvétele Pincékből méntek Fótra Ötpéldányos telexpapír A Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet a főváros VII. kerületének pincéiből költözött Fótra 1970-ben. Tágas, világos csarnokokat építettek, úgy, hogy az épületek terveit a technológiai folyamatokhoz igazították. Ez előfeltétele az ésszerű, hatékony munkának. A beépített terület ma már csaknem 14 ezer négyzetméter, s a beruházás összértéke mintegy 130 millió forint — ám a fejlesztést, bővítést folyamatosan végzik minden évben. A szövetkezet saját építőbrigádja — amely a telepet önerőből építette fel —, pillanatnyilag a zuhanyozó és öltöző bővítésén fáradozik, s új raktárát, betonutat készít. Borbély Jenő elnök elmondta, hogy a múlt évben 220 millió forint termelési értéket értek el háromszáz dolgozóval, s ezért elnyerték a vándorzászlót. A szövetkezet dinamikus fejlődésének az a kulcsa, hogy mindig keresték az új gyártási eljárásokat és az új gyártmányokat. Évente átlagosan tíz fővel csökken a dolgozók száma, miközben a termelés nő. A munkafegyelemmel itt nincs gond. A szövetkezet legnagyobb megrendelője a Piért és a Nyomtatványellátó Vállalat. Készítenek füze'eket. blokkokat, zacskókat, dobozokat, nyomtatványokat, műanyag dossziéiét és irattartóiét. Itt gyártják minden hazai szállodának a számlát. Ezeket a több példányos, önátírós számlákat korábban importból szerezték be a hotelek. A Lignimpex segítségével a szövetkezet vezetői felvették a kapcsolatot az angol Wiggins- céggel, s olyan megállapodást kötöttek, amely 50 százalékos valutamegtakarítást eredményez. A drága papírféleséget ugyanis ezután nem feldolgozva. hanem tekercsben vásárolják meg, s Foton vágják fel ivekre. Ehhez egy ötmillió forintos vágógépet vásároltak. Nemrég megkezdték a négyöt példányos telexpapírok gyártását. Eddig ezt is külföldről kellett beszerezni. Az a törekvés, hogy a korszerű, önátírós papírféleségek gyártását meghonosítsák, néhány éven bejül jelentős papírmeg_ takarítást eredményez a felhasználóknak, s emellett kevesebb adminisztrációra és adminisztrátorra lesz szükség. P. J. A Lenfonóban FMKT-vetélkedtf A Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál nagy számban dolgoznak fiatal szakemberek, technikusok, mérnökök, közgazdászok. Szakmai tudásuk felfrissítését, korszerűsítését állandó feladatnak tekintik. A továbbképzéseken, tanfolyamokon túl ennek egyik hatékony eszköze az FMKT, azaz a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa évente meg_ ismétlődő szellemi vetélkedője. A napokban Budahalászon megrend'zett versenyen 67 harmincöt évnél fiatalabb szakember vett részt a fővárosi és vidéki fonó- és szövőgyárakból, rostüzemekből. A fiatalok fonó, szövő- kikészítő, gépész és közgazdász szakágazatokban számoltak be tudásukról, a régi és új gyártási elvárásokról, a vállalat előtt álló feladatokról. A zsűri elnöki tisztségét dr. Jederán Miklós, illetve Tóth Béla Kossuth-díjas egyetemi tanár látta el. Sz. É. Napelemes bojler Az eddigi tapasztalatok szerint bevált az Építéstudományi Intézet szentendrei telepén működő napelemes bojler. A Brown Boveri cégtől vásárolt vízmelegítőt — mint megírtuk —, március végén szerelték fel. Hazánkban ez az első ilyen jellegű kísérlet. A négyszáz literes víztárolót öt úgynevezett síkkollektor melegíti fel, úgy. hogy két kisebb lakás ellátására s megfeleljen. A berendezés az áprilisi bo_ rús napokon 55—60 fokos vizet szolgáltatott; a májusban beköszöntött ragyogó napsütésben pedig ennél is forróbb vizet. Május végére várják az első szarná ca szál lit mányi Szezon előtt a Dunakeszi Hűtőház mi _____________________ Té len vitamint pótolnak, no meg a második műszakot könnyítik a mirelit készítmények. Éppen ezért vásárolják a gyakorlott és kezdő háziasszonyok. Mind több és több, a frissel vetekedő mirelit alapanyagú étel szerepel étrendünkben. A terméseredményeken kívül a korszerűen felszerelt hűtőházakhak is nagy szerépük van abban, hogy mind nagyobb mennyiségben és főként választékban kerülhessen asztalunkra a mirelit zöldségek és gyümölcsök sokasága. A téli, viszonylag csendesebb napok után most a szezon előtti felkészülés jegyében telnek a hetek a hűtőházakban. Pest megye legnagyobb hűtőházában Dunakeszin is számolják a napokat, mikor érkeznek az első szállítmányok, mikor indulnak a feldolgozó gépsorok. Szabó Pál főmérnök elmondta, hogy a felvásárlási szerződések megkötése után most a legfontosabb feladat, Gyógynövénykutatás Budakalászon Mákgubó és varjúköröm Kutyabengekéreg, lestyán- gyökér, beléndek. E három furcsa nevű növény, s még néhány tucat társa Budakalászon, a Gyógynövénykutató Intézetben található. Pedig a budakalászi intézet korántsem boszorkánykonyha. Foglalköz- nak ugyan hagyományos gyógynövényekkel és munkájukhoz tartozik valamennyi hazánkban forgalomba kerülő gyógynövény minőségi vizsgálata. Fő feladatuk azonban, hogy a gyógyszeripar biztonságos alapanyag-ellátását szolgálják. Hogy mennyire nagy szükség van erre, bizonyítja azt egy rövid összevetés: Magyarországon 750-féle gyógyszer kerül forgalomba, ebből 125-öt növényi anyagból állítanak elő. — Kutatásaink hasznát elsősorban a gyógvszergyárak látják — mondja bevezetőben Kertész István, az intézet kutatási titkára. — Az ötödik ötéves tervben az egyik legEngedély nélkül... A bírság sem éri el a célját Csodálatosan tiszta mostanság Somlyósziget és Dömsöd környékén a Duna. Partján élénkzöldek a fűzfák, a bokrok, üresek a stégek, a hétvégi házak. Csillogó a víztükör, nem hordoz hátán hulladékot, szennyet, csendes a vidék, legalábbis a hétköznaoo- kon. Dömsöd nagyközség tanácsának elnökével, Ambruska Péterrel állapítjuk meg ezt. — Jöjjön el egy napsütéses vasárnap és rögtön megváltozik a véleménye. A víz hozza Somlyószigettől a vízbedobált konzervdobozokat, papírhulladékot, és egyenesen a dömsö- di strandra kalauzolja el a szélirány. A 270 engedély nélkül épített stégen hemzsegnek a víkendezők. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hármas szakaszmérnökségétől kapták horgászstég építésére az engedélyt, de a bátrabbak jóval a horgászstég méretét meghaladót építettek, sőt legalább 130-an kis házat, kaji- bát is tákoltak rá. Elképzelhető, hogy egy-egy aprócska házban milyen tarthatatlan állapotok vannak, amikor a hétvégeken megérkezik a „tulajdonos” a barátaival. Nemegyszer a stégeken nyolcan- tízen is zsúfolódnak. — És mit lehet a Dunát önkényesen bitorlók, kömyezet- rongálók, szemetelők ellen tenni ? — Egyelőre nincs olyan határozat, amely a bódékat, a stégeket lebontásra ítélné, így a tanács építési csoportja csupán annyit tehet, hogy az éppen építéshez kezdőknek elmondja: szabálysértési eljárást indít ellenük. Az utóbbi időben három családot bírságoltunk meg. Ügy tűnik az engedély nélküli építkezők kedvét szegi a gyakori ellenőrzés, a felvilágosítás. Ezzel azonban még nem oldódott meg a gond: ahová a stéget építették, a nád kipusztult, a víz mossa a partot, könnyen elérheti az utat. És sorolhatnánk még az egyéb kárt. Hogy még egyet említsek: ha lebontanák a magánstégeket és nem ragaszkodnának oly sokan a saját maguk kiválasztotta, és önkényesen kisajátított talpalatnyi vízterülethez, akkor 150 méterenként építhetnénk nagy napozóstégeket. Járjuk a községet. Kiskun- lacháza és Dömsöd határánál a tsz földjeinek találkozási pontjában 18 takaros épületet látunk. Fa, bokor sehol, s a Dunától legalább 1 kilométerre vagyunk. Ez a terület a legnagyobb jó szándékkal sem mondható üdülőterületnek, de még csak zárt kertnek sem. Kimondottan szántó! És mégis 18 családnak eszébe jutott, hogy ott épít víkendházat. A tanács építésügyi főelőadója már kiadta a bontási határozatot. Négyen szétszedték a faházat, a többiek inkább befizették a pénzbírságot. Persze tudják, hogy ennek ellenére egyszer le kell bontaniuk ingatlanukat. Ök ugyan kevésbé szennyezik a Dunát, de kárt azért okoznak, ugyanis telkük mélyfekvésű területen van. s egy-egy kiadós eső után csak úgy tudják megközelíteni, ha átvágnak a Dózsa Tsz gabonatábláján. A tanácselnöktől megtudtuk, hogy felelőtlenül kezdték megalapozni hétvégi házukat, hiszen előzőleg nem' tájékozódtak a tanácsnál. A dömsödi Duna-parton persze találkozhatunk szép ví- kendtelepekkel. Állami tulajdonban levő területeken 120 engedéllyel épült takaros kis ház van, illik a környezetre a Napos-part elnevezés. Iskolapéldaként lehet említeni a Cse- pel-horgásztanyát, amelyik bár sűrűn beépített, de tetszetősen megoldott, rendezett szennyvízelvezetős üdülőtelep. A 150 személyes kempingtábor ugyancsak jó nyaralási lehetőséget ad a lakókocsikkal érkezőknek is. Bővítésére van lehetőség és ez az egyetlen járható út ahhoz, hogy a hétvégeken érkező négy és félezer vendég kulturáltan töltse pihenőidejét. A tanács egyébként a kempinget segélvkérő telefonnal, postával is ellátta. U. Gy. fontosabb kutatási területünk a mák nagyüzemi termesztésének kikísérletezése. A mák gubójából a Tiszavasvári Alkaloida Gyár több olyan hatóanyagot állít elő, mélyek nélkülözhetetlenek a gyógyszergyártásban. Ezek a gyógyszerek nemcsak hazánkban keresettek, de igen jó áron kelnek el a nemzetközi piacon is. A nép nyefvén varjúkörömként élt az anyarozs, mely a rozs egyik fertőző betegsége révén jön létre — szintén fontos gyógyszeralapanyag. A Kőbányai Gyógyszergyártól kapott megbízatás alapján dolgozzuk ki a növény korszerű nagyüzemi termesztési technológiáját. — A harmadik nagy kutatási területünk a digitálisz, vagy másnéven gyűszűvirág nagyüzemi termesztésével kapcsolatos gondok foglalkoztatják az intézet munkatársait. Az intézet nemcsak a gépeket szerzi be külföldről, nemzetközi kapcsolatai minden téren igen széles körűek. Júniusban például a gyógynövénykutatás nemzetközi tudományos konferenciájának, melynek fő szervezője a budakalászi intézet — mintegy háromszáz külföldi részvevője tölt el egy napot Budakalászon. Koffán Éva * gyártósorok műszaki felkészítése a szezonra. A megfelelő előkészítésnek és az ennek alapján végzett jó munkának az az eredménye, hogy az előzetes tervek szerint haladnak az előkészületek. A gépek és a tárolótermek karbantartását folyamatosan végzik a hűtőház dolgozói. Az olasz gyártmányú rotációs gépeket és kompresz- szorokat nagyjavításra visszaszállították az olasz cégnek. A tervek szerint a karbantartás után május végére érkeznek meg Dunakeszire ismét a nagy fontosságú gépek. A húsipar már most, kizárólag a szerződésben lekötött tárolóteret veszi igénybe, így biztosítottnak látszik a felvásárlási szerződésben lekötött gyümölcsök tárolása. A dunakesziek előzetesen 450—500 vagon gyümölcs — málna, szamóca, ribizli stb. — mélyhűtését, feldolgozását vállalták. Nyilvánvalóan az időjárás függvényében indul a szezon a hűtőházban. Akkor, amikorra beérik az első feldolgozásra váró csemege, a szamóca. A feldolgozó vonal karbantartását már elvégezték, készen állnak a próbaüzemre, majd ezt követően a folyamatos termelésre. Az előzetes jelzések szerint május 25. és 28. között érkeznek meg az első földieper-szállítmánvok a hűtőházba. Két tárolóterem máris készen áll fogadásukra, majd azt követően a málna, a pirosribizli elhelyezésére. A szezonra való felkészülés része az is, hogy idénymunkásaiknak megfelelő elhelyezési lehetőséget biztosítanak. A munkásszálló karbantartását már befejezték; kicsinosítva várja új lakóit. A szezon néhány hónapjában mintegy 180—200 dolgozót, főként lányokat, asszonyokat foglalkoztatnak majd, s több száz vagonnyi mirelit gyümölccsel járulnak hozzá, hogy télen is változatos csemegéket fogyaszthassanak a Pest megyeiek. Gáspár Mária Fényár — déli napsütésben Ha valamiből kevés van, azzal takarékoskodni kell. Ismert bölcsesség, miként az is, hogy nem dúskálunk az energiahordozókban. Csínján kell tehát bánnunk a rendelkezésünkre álló készletekkel. Sokszor és sokat beszélünk mostanában az energiatakarékosságról, mégis felvetődik a kérdés, vajon teszünk is eleget ez ügyben? Feltették ezt a kérdést Szi- getszentmiklóson, a Csepel Autógyárban is. A tapasztalatok azt bizonyították, tehetnének többet is. A déli napsütésben is fényárban úszó szerelőcsarnokok, a hibás levegővezetéken át kiszökő levegő, az „üresen” járó forgácsológépek, a melegebb napokon égbe eresztett tüzelőanyag is megerősíti ezt. A figyelmesebb munka más területen is kamatozhat. Ha az olajos dobozokból az utolsó csenpig kicsurgatják a drága Agip olajat, havonta 1500 forintot mentenek meg a gyárnak, a népgazdaságnak. Kis összeg, mondhatja bárki! Nem az, ha figyelembe vesszük, hogy a minden évben elkészülő anyag- és energia-takarékossági tervben 55 millió forint megtakarítását határozta meg az igazgatói tanács. A kenőolajok felhasználásának csökkentésével, kenési ütemterv ’kidolgozásúval, a gyártmányfejlesztéssel, a technológia korszerűsítésével — például a kormányfőkarok csiszbló tisztítása helyett scmcseszórót alkalmaznak — a belső tartalékok hasznosításával tudják csak a feszített tervet valóra is váltani. A tervezet 104 pontban írja elő azokat a tennivalókat, amelyeknek célja az 55 millió forint megtakarítása. Nemcsak a körültekintően megfogalmazott intézkedési terv, hanem annak szigorúan ellenőrzött végrehajtása, az alkotó viták sorozata is hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyári élet minden területén figyelmesebb munkával el is érjék a sok milliós megtakarítást. 0 -flevízióvásáb