Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

2 1979. MÄJUS 16., SZERDA Közlemény a Varsói Szerződés külügyminiszteri üléséről (Folytatás az 1. oldalról) amelyek a bizalom erősítésé­re es a katonai eryhülésre irá­nyulnak az államok között. A feladat az, hogy már a legközelebbi jövőben kezdőd­jék meg mindezeknek a gya­korlati intézkedéseknek a / megvitatása és egyeztetése: ez elősegítené a bizalom erősíté­sét az európai államok között, hozzájárulna a katonai szem­benállás mérsékléséhez és ezt követően a fegyverzetek és fegyveres erők koncentrációja csökkentéséhez, valamint a fegyveres erők és -fegy­verzet csökkentéséhez a kontinensen. Az ülésen képvi­selt államok e célból politikai szintű konferencia öszehívását javasolják az összes európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. Célsze­rűnek tartanák, ha erre az ér­tekezletre már 1979-ben sor kerülne. Az értekezlet lebo­nyolításának helyét és idő­pontját valamennyi érdekelt állam konzultációin lehetne egyeztetni, amelyeket a Varsói Szerződés szervezetének tagál­lamai készek késedelem nél­kül megkezdeni. 3. A miniszterek államaik ne­vében kifejezték elégedetlen­ségüket amiatt, hogy a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon nincs érdemi előrehaladás. Megálla­pították, hogy a szocialista országok az 1973. június 8-i javaslataikban reális választ adtak a tárgyalások kulcs­kérdéseire, széleskörűen fi­gyelembe vették a tárgyalások többi résztvevőjének elképze­léseit, s ezzel elősegítették az álláspontok jelentős közeledé­sét. A NATO tagállamai azon­ban már csaknem egy éve nem adnák érdemi választ e konstruktív javaslatokra. A miniszterek hangsúlyoz­ták, hogy a bécsi tárgyalások sikeres és gyors előrehaladá­sához szükség van a nyugati résztvevők jóakaratának ki- nyilvánítására is. 4. A miniszterek kifejezték to­vábbá, hogy a NATO által az utóbbi időben a fegyverkezési hajsza fokozására tett újabb lépések szöges ellentétben állnak az enyhüléssel és an­nak elmélyítésével. E vonatko­zásban különösen veszélyesek azok a tervek, hogy néhány nyugat-európai ország terüle­tén az európai szocialista or­szágok objektumaira irányzott közép-hatósugarú nukleáris rakéta fegyvereket telepítsenek, továbbá a neutronfegyverek létrehozására és elterjesztésére irányuló tervek felelevenítése. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy vala­mennyi állam biztonságának erősítését nem a fegyverkezé­si hajsza további fokozása, ha­nem a nukleáris rakétafegy­verek és a hagyományos fegy­verzetek korlátozásának útján kell keresni, a teljes kölcsö­nösség alapján. Véleményük szerint a jelenlegi időszakban adottak az ehhez szükséges feltételek, s amint arra az 1978. november 23-i nyilatko­zatban rámutattak, készek más államokkal együttes erő­feszítésekre ebben az irány­ban. Ugyanakkor világosan kell látni azt, hogy az ilyen irányú kedvező eredmények eléréséhez mindenki részéről konstruktív magatartásra van szükség. Ezért az ülésen kép­viselt államok felhívják a NATO tagállamait, hogy az európai országok biztonsága érdekében ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek az európai helyzet romlásához és a kato­nai feszültség fokozódásához Vezethetnek, mondjanak le a fegyverkezési hajsza növelésé­re irányuló intézkedésekről, lépjenek határozottan a kato­nai enyhülés és a leszerelés útjára. 5. A miniszterek megerősítet­ték államaik azon álláspont­ját, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten részt vevő államok képvi­selőinek 1980-as madridi ta­lálkozójának hozzá kell járul­nia az európai enyhülés és biz­tonság megerősítéséhez, elmé­lyítéséhez, valamint az össz­európai együttműködés kiszé­lesítéséhez. A Varsói Szerződés tagállamai készek konstruktí­van hozzájárulni a találkozó sikeres lebonyolításához. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták: a madridi találkozó sikere szempontjából legfonto­sabb az, hogy alkotó, konst­ruktív légkörben bonyolítsák le, amelyet mindenekelőtt a résztvevő államoknak a gya­korlati eredmények eléréséhez fűződő érdekeltsége jellemez. Ennek megfelelően az ülésen képviselt államok síkraszáll- nak azért, hogy a madridi ta­lálkozó munkáját olyan konk­rét, kedvező lépések egyezte­tésére összpontosítsák, ame­lyek a záróokmány elveinek és megállapodásainak egységes egészként való megvalósításá­ra irányulnak, beleértve mind a katonai enyhülés, mind pe­dig az egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös gazdasági, tudo­mányos-műszaki és kulturális együttműködésben megvaló­sítandó határozott intézkedése­ket. Az ülésen képviselt államok szükségesnek tartják a mad­ridi találkozó alapos és gondos előkészítését. Készek e célból kapcsolatokat tartani, vala­mint két- és több oldalú kon­zultációkat folytatni az össz­európai értekezlet záróokmá­nyát aláírt minden állammal. E konzultációk témája lehet az államok képviseleti szintjének kérdése is a találkozón, figye­lembe véve annak jelentőségét az enyhülés, az európai biz­tonság és együttműködés szá­mára. A madridi találkozó sikere szempontjából nagy jelentősé­gű lenne a javasolt katonai enyhülés kérdéseivel foglalko­zó összeurópai konferencia konstruktív előkészítése és eredményes munkája. 6. A miniszterek — kifejezvén államaik elvi álláspontját, hogy szükség van a fegyverke­zési verseny megszüntetésére, valamint a leszerelés,re, külö­nösképpen a nukleáris leszere­lésre irányuló tényleges intéz­kedésekre való határozott át­térésre — egyöntetűen állást foglaltak: maximálisan meg kell sokszorozni az erőfeszíté­seket abból a célból, hogy mi­előbb gyakorlati megállapodá­sok jöjjenek létre az alábbia­kat illetően: — A hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai szerző­dés megkötése és hatályba léptetése, valamint áttérés a csökkentésükről folytatandó tárgyalások következő szaka­szára; — Valamennyi nukleáris fegyverfajta gyártásának meg-' szüntetésére, és a készletek fokozatos, teljes felszámolást eredményező csökkentésére vonatkozó tárgyalások idő­pontja és lefolytatásának módja; — A nukleáris fegyverek alkalmazásának örök időkre szóló betiltása, ezzel egyidejű­leg minden állam lemondása az erőszakról vagy az azzal való fenyegetésről és egymás közötti kapcsolatokban; — Szerződés megkötése a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról; — A nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biz­tonsága szavatolásának erősí­tését szolgáló intézkedések megtétele, beleértve a nukleá­ris fegyverek alkalmazásáról való lemondást a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államokkal, valamint azon ál­lamokkal szemben, amelyek területén nincs ilyen fegyver, továbbá kötelezettségvállalás arra nézve, hogy nem helyez­nek el nukleáris fegyvereket azoknak az államoknak a te­rületén, ahol jelenleg nincs ilyen fegyver. Az ülés résztvevői újból megerősítették, hogy orszá­gaik határozottan fellépnek a legjelentősebb katonai és gaz­dasági potenciállal rendelke­ző államok katonai kiadásai­nak csökkentéséért. Indítvá­nyozzák, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások a csökkentés konkrét mértéké­ről, első lépésként a követke­ző három évre, vagy más, mindenki számára elfogadható kezdeti időszakra Az ülésen képviselt államok fellépnek a haderők és a fegyverzet növelése ellen más államok területén. Síkraszáll- nak a fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről szóló megállapodások megkötése mellett, továbbá azért, hogy újabb, nemzetközi méretek­ben megvalósuló erőfeszíté­sekre kerüljön sor az idegen területeken levő katonai tá­maszpontok felszámolása, a külföldi csapatoknak más ál­lamok területéről való kivo­nása, nukleáris fegyvermentes övezetek, és a béke övezetei­nek megteremtése céljából a világ különböző térségeiben, többek között Európában. Emlékeztetnek arra, hogy készek a Varsói Szerződés Szervezetének az Észak-Atlan­ti Szerződés Szervezetével tör­ténő egyidejű feloszlátására és első lépésként katonai szerve­zeteik felszámolására, a kato­nai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve. 7. A külügyminiszterek meg­állapították, hogy az utóbbi időben újabb kísérletek tör­ténnek a nemzetközi enyhülés folyamatának megállítására, új háborús tűzfészkek létre­hozására, a szocialista orszá­gokkal szembeni ellenséges kampányok kibontakoztatásá­ra, a népek közötti ellenséges­kedés szítására. Fölöttébb ve­szélyes az újfasiszta és neo­náci szervezetek és áramlatok tevékenységének megélénkülé­se is néhány országban. Az ülésen képviselt államok kifejezték meggyőződésüket, hogy mindezek a kísérletek kudarcra vannak ítélve, ha a békeszerető államok és népek megfelelő éberséget tanúsíta­nak, kellő módon visszaverik az ilyen kísérleteket és jelen­tősen fokozzák tevékenységü­ket a tartós békéért vívott harcban Európában és világ­szerte. Az ülésen képviselt államok felhívást intéztek minden ál­lamhoz, hogy egymás közötti kapcsolataikat az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten elfogadott elvek — a szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tisztelétbentartása; tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszak­kal való fenyegetéstől; a hatá­rok sérthetetlensége; az álla­mok területi épsége: a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben- tartása; a népek egyenjogúsá­ga és önrendelkezési joga; az államok közötti együttműkö­dés; a nemzetközi jogi kötele­zettségek jóhiszemű teljesítése — alapján alakítsák. Az ülésen képviselt szocia­lista államok a jövőben is ugyanúgy, mint eddig, követ­kezetesen és töretlenül tevé­kenykednek a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi együttműködésért. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsá­gának ülése a testvéri barát­ság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. Waldheim Moszkvában Koszigin fogadta az ENSZ főtitkárát Waldheim, ENSZ-főtitkár Moszkvába érkezett. A repülőtéren Kor- nyenko szovjet külügyminiszter-helyettes üdvözölte. Kedden reggel rövid hivata­los látogatásra Moszkvába ér­kezett Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkára. A főtitkár ta­lálkozik szovjet vezetőkkel és megbeszélést folytat velük a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az ENSZ előtt álló feladatokról. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének tevékenységével kapcsolatos kérdésekről és más nemzetközi problémákról tárgyalt kedden Moszkvában Alekszej Koszigin és Kurt Waldheim. A szovjet kor­mányfő a Kremlben fogadta az ENSZ főtitkárát. A baráti légkörben lezajlott megbeszélésen Alekszej Ko­szigin kijelentette, hogy a Szovjetunió politikája válto­zatlanul a nemzetközi enyhü­lési folyamat elmélyítésére és a világ minden térségére tör­ténő kiterjesztésére irányul, majd kiemelte: fontos^ hogy az ENSZ szerepét tovább növel­jék a nemzetközi béke és biz­tonság fenntartásában. — Az ENSZ megfelelő eszközökkel rendelkezik ehhez, és a szer­vezet alapokmányában előír­tak szerint teljes mértékben élnie is kell ezekkel az eszkö­zökkel — mutatott rá a szov­jet kormányfő. Kurt Waldheim köszönetét mondott azért az állandó tá­mogatásért, amelyben a Szov­jetunió részesíti az Egyesült Nemzetek Szervezetét, és elis­merését fejezte ki a nemzet­közi enyhülés elmélyítésére a béke megszilárdítására irá­nyuló szovjet kezdeményezé­sekért. Sikeres összekapcsolás Szerdán reggel, magyar idő szerint 7 óra 19 perckor, sike­resen összekapcsolódott a Szaljut—6 űrállomással a Progressz—6 jelzésű teherűr­hajó. Az összekapcsolás után ismét három űrtárgyból álló űrkomplexum kering a világ­űrben. A hatodik teherűrhajó elő­deihez hasonlóan üzemanya­got, alkatrészeket, az újabb tudományos kísérletekhez szükséges műszereket, beren­dezéseket és a tartós űrélethez nélkülözhetétlen élelmiszer*; ivóvíz-, tisztaruha-utánpótlást vitt a Szaljut—6 állandó sze­mélyzetének. A Progressz—6 kirakodása hosszabb időt vesz igénybe, mivel a pótalkatrészeket Lja- hov és Rjumin azonnal besze­reli, az űrállomáson felesle­gesé vált műszereket és hulla­dékot pedig a Progressz rako­dóterében helyezi el. Mint is­meretes, a teherűrhajó nem tér •vsissza a földre, hanem a szétkapcsolás után a sűrű lég- rétegbe hatolva megsemmisül. Az űrhajósoknak azonban, természetesen, mielőtt kinyit­nák az űrállomás és a teher­űrhajó ajtaját, gondosan el­lenőrizniük kell az összekap­csoló berendezéseket és össze kell kötniük a teherűrhajó és az űrállomás minden rendszer rét. Tito parlamenti beszéde A jugoszláv államfő ma a Szovjetunióba érkezik A jugoszláv nemzetgyűlés keddi ülésén Tito köztársasági elnök beszédet mondott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. A nemzetközi helyzetet ele­mezve, azt „rendkívül bonyo­lultnak és komolynak, válsá­goktól, összetűzésektől, prob­lémáktól és bizonytalanságok­tól terheltnek” mondotta és kiemelte az enyhülési folya­mat továbbvitelének, erősíté­sének szükségességét. A parla­ment ülésén elhangzott az ál­lamelnökség beszámolója, s ez kitér Jugoszláviának^ közvet­len szomszédaihoz fűződő vi­szonyára is és a többi között A KÉST kilencvenedik ülése Moszkvában kedden meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 90. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök-he­lyettesei vesznek részt. Bul­gáriát Andrej Lukanov, Cseh­szlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Kazimierz Se- comski, Magyarországot Mar­jai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev, Vietnamot Huyn Tan Phat képviseli. A végre­hajtó bizottság munkájában részt vesz Sz. Gligorijevics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának tagja. Az ülés munkájában részt vesz Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. megállapítja: „Magyarország­gal együttműködésünk állan­dóan bővül és minőségileg mind magasabb szintre emel­kedik. Ehhez hozzájárulnak Tito elnöknek és Kádár János, az MSZMP KB első titkárának találkozói és a különböző szin­teken gyakorta sorra kerülő megbeszélések.” A beszámoló a jugoszláv— szovjet kapcsolatokról szólva kifejti Tito és Leonyid Brezs- nyev találkozói nagymérték­ben hozzájárulnak kapcsola­taink és sokoldalú együttmű­ködésünk előbbreviteléhez és fokozásához. Tito jugoszláv párt és ál­lamfő az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének meghívására szerdán baráti látogatásra és rövid pihenésre a Szovjetunióba ér-, kezik. Kína háborús bűnei Jelentés az agressziós csapatok pusztításairól Hanoiban kedden nemzet­közi sajtóértekezleten tette közzé első összefoglaló jelen­tését a kínai háborús bűnök kivizsgálására alakult vietna­mi bizottság. Duong Quoc Chinh, a bizott­ság elnöke, a szociális és hadi­rokkant ügyek minisztere — közreadva a dokumentumot — arra hívta fel a figyelmet, hogy az agresszió sújtotta hat Olaszország Sztrájkok, robbantások Kedden Olaszország-szerte sztrájkba lépett kétmillió álla­mi alkalmazott. Munkabeszün­tetésével a tavaly lejárt kol­lektív szerződés felújítását kö­veteli. A sztrájk miatt szüne­telt a légiforgalom Itália va­lamennyi repülőterén, nem dolgoztak a minisztériumok­ban' sem. Az olasz választási kam­pányt továbbra is terrorakciók kísérik. Keddre virradóra az OKP egyik római körzeti he­lyisége ellen követtek el po­kolgépes merényletet. Olaszországban keddtől kezd­ve katonák vették át egy sor polgári objektum védelmét. CSAK RÖVIDEN... AZ OLAJEXPORTÁLÓ or­szágok szervezete (OPEC) bé­csi központjában kedden be­jelentették, hogy június 26-án Genfben sor kerül a szerve­zet legfelsőbb irányító szer­vének, az olajminiszterek kö­vetkező konferenciájára. II. ERZSÉBET királynő ha­gyományos trónbeszédével megnyílt az újraválasztott brit parlament első ülésszaka. A CHILEI legfelsőbb bíró­ság megtagadta, hogy az Egye­sült Államoknak kiadja a ko­rábban DINA néven ismert chilei titkosszolgálat három magas rangú tisztjét. északi határtartományban o kínai csapatok tudatosan rom­boltak, pusztítottak, s kegyet­len módon gyilkoltak meg asz- szonyokat, gyermekeket. Az összefoglaló a következő adatokat sorolja fel: elpusztí­tottak négy tartományi szék­helyet, 320 falut, 42S kórhá­zat, kisebb rendelőintézetet, gyógyszertárat, 735 általános iskolát. Ez utóbbi következté­ben 200 ezer tanuló maradt is­kola nélkül. Leromboltak pa­godákat, templomokat, könyv­tárakat, múzeumokat. Külön is kiemeli a dokumentum, hogy elpusztították Ho Sí Minh egy­kori Pác Bo-i barlangreziden­ciáját. Súlyos károkat okoztak a hat tartomány gazdaságának. A veszteséglistán vannak erő­művek, porcelángyár, tea- és cukorgyár, kisebb gépgyárak, kohók. Nagyon sok berende­zést a visszavonuláskor ma­gukkal vittek, vagy felrobban­tottak. A legnagyobb kárt a Cam Duong-i apatitbányák szenvedték. ★ Május 21-én, hétfőn az úgy­nevezett Barátság határátkelő- helynél találkoznak a vietna­mi és kínai Vöröskereszt-tár­saságok képviselői, hogy meg­tegyék a hadifogolycseréhez szükséges intézkedéseket. Ille­tékes külügyminisztériumi for­rásból kedden közölték az MTI hanoi tudósítójával, hogy Pe­king elfogadta a Vietnam által javasolt május 21-ét a hadifo­golycsere első szakaszának idő. pontjául.

Next

/
Oldalképek
Tartalom